Sürgöny, 1865. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1865-08-01 / 174. szám

A „Waterland“ az új kabinetre váró nehéz­ségeket emeli ki, mondván: „A legjelentékenyebb s legnehezebb állások a most betöltöttek közt minden­esetre gr. Belcredi és Larischra estek, mert ők veszik át azon örökség főterhét, melyet az eddig követett rendszer hátrahagy, s az örökség politikai, úgy mint pénzügyi tekintetben igen nehéz.“ — „Csak gyökeres megfordulás vezethet jobb pályákra , de, hogy a javu­lás érdemét méltányolhassuk, világosan föl kell a hely­zet s a megfordulás nehézségeit ismernünk. Nem léte­zik oly varázspalota, mely mindent egy csapással áta­­lakitni s az eddigi szükség s ziláltság helyébe általános boldogságot teremteni képes volna. Nem erkölcsi fele­lősséget, de erkölcsi terhét kell a korábbi hibáknak vi­selnünk; könnyebb az csak lassan kint lehet.“ Az angol lapok, melyek a trónbeszédet még nem ismerték, szintén szólnak az austriai válság befejezté­­ről. Anglia liberálisai előtt az nagy s lehetőleg termé­keny jelentőségűnek látszik. A „Daily Telegr.“ példá­ul, melynek ös­ztönei a „Post“, „Daily News“ és a Times“-ével egyeznek, a „centralizáló politika meghi­úsultához a keleti német birodalomban“ különböző reményeket köt. Azok legjelentékenyebbe gyanánt kiemeljük azon várakozást, hogy a szabadkereskedelem ügye a Schmerling ministérium mellőzése által diadalt vívott ki. A „Daily­ Telegraf“ magától érthetőleg úgy találja, hogy a rendszerváltozás Austria állását a kül­földhez lényeges­en és pedig Austria előnyére változ­tatta meg. Ha sikerül — így végzi a „D. Telegr.“ — Magyarországot a jelen compromissum által Austriával kibékíteni, úgy a Habsburg háznak igen fényes jövő nyílik. — A „Pal Mall Gazette“ is igen kedvezőn ma­gyarázza az anstriai minister válság eredményét. „Hóes­és Berlinben — jegyzi meg — a ministérium a pénz­ügyi kérdésben a követek által megveretett, de a meg­oldás, melyet a vitáig mindkét helyen talált, a legszem­betűnőbben mutatja, mily különbözőn gondolkoznak itt s ott az alkotmányos kormányzatról.“ A „Pál Mali Gazette“ azt tartja a rendszerváltozásról, hogy az nem­sokára az összes országok s népek kielégítésére fog vezetni. Eötvös „Hetilap“-ja a „Hon“ egy közelebbi nemzetgazdászati czikkére, melyben az eszélyesség ro­vására akart eredeti lenni, s egy szomorú emlékezetű bukott elszigeteltség hínárját mint népszerű és prakti­kus utat javallgatja, holott minden okos iparos és ke­reskedő örül, hogy abból egyszer nyaktörés nélkül ki­gázolt, következő elég szelíd visszautasítással felel : „A „Hon“ egyik n­e­m­z­e­t­g­az­d­á­j­a úgy látszik, nem jól fogta fel T. A. azon czikkét, mely a Pécsben alakuló „nemzetgazdasági haladást c­élzó tár­sulatról“ szól­ Megütközik abban, hogy a „közgaz­dasági kérdésekre nézve Magyarország érdekei azonosa­k“-nak vannak mondva „az ausztriai birodalom többi országai­nak érdekeivel.“ S ezt egy „még kevéssé ismert nemzetgazdasági iskola elméletein alapulható“-nak tartja. Már hogy a „Hon” idézett nemzetgazdája ke­véssé ismeri ez iskola tanait, az nem a mi hibánk. Hogy nem új, a­mennyiben fél századnál tovább tartó törek­vések, korunk sebes haladása mellett újaknak nem mondhatók, arról biztosítjuk. Szerintünk a helyesen fel­fogott közgazdasági kérdések azonosak a szabadság érdekeivel, s e szempontból tekintve azonosak nemcsak Magyarország és Ausztria, de Nagy-Németország, An­glia, sőt azt mondhatni, az egész civilizált világ érde­kei. Ha „az örökös tartományokban a felvilágosodott n­emzetgazdászok — mint a „Hon“ írja — szabad ke­reskedelmet óhajtanak,— akkor érdekeink azonossága csakhamar ki fog tűnni, mert ugyanezt óhajt Magyar­­ország is. Legalább az országos Gazdasági Egyesület, a kereskedelmi kamrák nagy része s a közvélemény ezt követeli. A „Hon“ nemzetgazdája azt kívánja, hogy „az örökös tartományoktól külön vámterületet képez­zünk, és bármikor sorompókat emelhessünk magunk és azok közt.“ A midőn egész Európa a sorompók lerontása mellett emel szót, akkor annyit lega­lább megenged nekünk a „Hon“ nemzetgazdája, hogy nézetét elszigeteltnek tekintsük, „felvilágosodott nem­­zetgazdász“ nézetének pedig sehogy sem tarthatjuk.“ Bécs­, júl. 30. (Gr. Belcredi ál­lam mi­niatűrnek beiktató beszéde az ál­lam mi­nisterium hivatalnoki testületéhez.) Ma d. e. 1­­ órakor ment végbe az állam ministerium helyisé­geiben a hivatalnoki testület elfogadtatása gr. Belcredi stílamminister ur ő excja által. Gr. Belcredi a nagy el­fogadó-teremben testületileg egybegyült hivatalnoki tes­tületet hosszabb beszéddel fogadta, melyet a „Const. Oest. Ztg.“ a lajthán-inneni országok politikai igazga­tásával megbízott uj állaraminister, tehát az uj igaz­gatási minister formaszerinti, s pedig élesen kifejezett programmja gyanánt jelöl. Gr. Belcredi beszédében három főmozzanatot emelt ki, mint azon elveket, melyek reá nézve a politi­kai igazgatás vezetésénél irányadók lesznek. Ő nem barátja az igazgatási centrálisadónak, hanem nyilt pártolója az igazgatási decentralisatiónak.­­ A részlet­kérdések megoldása bízvást az ország­­hatóságokra bizandó, csak ők állnak közelebb a vi­szonyokhoz s azokat számba vehetik. A legfőbb köz­ponti állás tartja fenn erejét s idejét azon elvek s rend­szerkérdések megoldására, melyek épen most nagy számban lépnek a törvényhozás elé. A hivatalnoki testület részéről erejének legna­gyobb megfeszítését kell igényelnie, s ő bizonyosan jó példával fog elöljárni; azt fogják neki ,ellenvetni : „sokat kivánnak s keveset teljesitnek.“ Ő e panasz jogosultságát nem tagadhatja, ámde e panaszszal cirku­­lus vitiosusban forognak. Az egyes teljesítse a legszél­sőbb erőfeszítéssel a lehetőt, akkor a nagy szám nélkü­lözhető lesz, s akkor az állam­kincstár is azon helyzet­ben lesz, az egyesek érdemeinek megfelelő jutal­mat adni. Az ügyvitel módját illetőleg kiemeli az állmmi­­niszer, miszerint ő a meglehe­tsen túlburjánzó forma­ságoknak nem barátja; becsüli a forma jelentőségét, a­mennyiben az ügyrend fentartására szükséges; de a csupán formai elintézést, csak hogy az ügy elintézve legyen, nem tartja elintézésnek, s csak a dologi elinté­zést tartja becsesnek. Mindenek előtt követeli azonban a hivatali titok szigorú megőrzését. Ő semmi módon sem zárkózik el a nyilvánosság magas jelentése elől, de idő előtt alkal­­mazva a nyilvánosság úgy a köz- mint némely ma­gánérdekekre is súlyos következményeket hozhatna. A­meddig valamely tárgy hivatalosan tárgyaltatik, addig a hivatal kizárólagos tulajdona, s senki sincs arra fel­jogosítva, a­felől felvilágosításokat követelni. Ha a határozat megtörtént, akkor a titkolódzás szüksége elesik, s ezt­ bizonyára sem gyakorolni sem követelni nem fogja. A hivatali titok megőrzéséért az urakat mind felelőssé kell tennie. Külföld. ANGOLORSZÁG. A N.­Britannia s Brazília közt fenforgó virályok kiegyenlítéséről angol lapok követ­kező közleményt hoznak : „N. Britannia, Portugál és Brazília kormányai közt levelezés folyt, melynek ered­ménye oda vezetett, hogy Brazilia a f. u. februárban ő felsége kormánya által tett javaslatokat elfogadja, s hogy igen rövid idő alatt a diplomatiai viszonyok ismét meg fognak köttetni. Ezen szerencsés kibékülés nagy mértékben a portugáli kormány közbenjárásának, s gróf Lavradis, a portugáli király képviselője, kitartó baráti fáradozásainak köszönhető.“ FRANCZIAORSZÁG. Plombiéresből 28-ról est­­véről érkezett tudósítások szerint, a császár egésségi helyzete kitűnő. OLASZORSZÁG. Mint Florenczből 28-ról jelen­tik, a II. F­e­r­e­n­c­­­n­é­l volt spanyol követség megszüntetett. Anconában 27-én 20 cholera-eset constatkrozta­­tott, melyek közöl 4 halállal végződött. NÉMETORSZÁG. A „Weim. Ztg“ szerint kilátás van arra, hogy az austriai, porosz, bajor és szász feje­delmek összejövetele Salzburgban létesülni fog. Az általános német (L a s s a 1 1 e-féle) munkás­­egylet berlini gyűlése, az egyleti törvény 8 – 16. § ai alapján rendőrileg bezáratott, s annak gyűlései további rendeletig betiltattak. A kieli városi testületek elhatározik, May bo­­fogatása, s Frese kiutasítása ellen panaszt nyújtani be a legfőbb polgári hatóságnál. A „Nordd. Alig. Ztg“ egy vezérczikkben így ír : „Végre Austria is meggyőződve látszik lenni arról, hogy a herczegségek jelen helyzete egy rendezett ál­lam­szerkezetnek gúnyja. Mint halljuk, a bécsi kabinet Halbhuber urat oda utasítá, mikép gondoskod­jék arról, hogy a tartományi kormányzat a fönnálló törvények szerint eszközöltessék, s hogy a törvény át­hágó­ elleni törvények végre alkalmazásra találjanak. A legközelebbi következménynek azon egyletek fel­oszlatásának kellene lennie, melyek a tartomány sou­­verainjei ellen felségárulási alkudozásokat készítet­tek elő.­ May befogatásának indokai kezdenek vi­lágosodni. A „Hamb. Corr.“-nek távirják Berlinből : „Maynak befogatása porosz alattvalói viszonyának alap­ján, azon szándékkal történt, hogy az általa szerkesztett „Schl.-H. Z.“-nak Poroszország elleni kihágásai miatt a Táviratok, Berlin, júl. 30. Az austriai kormány nem csak helyeselte Halbhuber protestatióját (May és Freso végett), hanem ki is jelentette itt, hogy­­ — ha Porosz­­ország egyoldalúlag fog elélhaladni, — a beretegségben lévő austriai csapatokat a porosz főparancsnokság alól kivonja. L­i­p­c­s­e, jul. 30. B. Beust­m­nister —mint hallatszik — Lipcsén át Münchenbe ment. Itt az ural­kodók salzburgi összejövetelét biztosnak tartják. Pária, jul. 30. Hg. Metternich holnap estre három hónapra szabadságra Johannisbergbe uta­zik; egyelőre gr. Müh­nen fogja őt képviselni. Drouyn de Lhuys Bourgogneba megy, hol aug. 15-kéig fog tartózkodni. Utoa kedden érkezik ide. Brüssel, júl. 30. Az „Indép­ beige“-nek jelen­tik Madridból, hogy Sevillában a papok az ujítások el­len prédikálnak. A kormányzó által törvény elé idéz­tettek, de ellenszegültek. Madridban a másutt is tartat­nak izgató szónoklatok. London, júl. 30. Southamptonba tegnap B­r­e­­ckonridge tábornok és Helm őrnagy érkezett meg a déli államokból. Az angol admiralitás egy bi­zottmányt nevezett ki, a flotta-ünnepélyre a legjobb gyorshajókat kiválasztani. Austria részéről a „Fried­rich“ gőzeorvette, „Elisabeth“ gőzös és „Raguza“ ágyu­­naszád váratnak. Pár­is, jul. 30. Lavalette egy jelentéssel, a municipális választásokról, Plombiéresbe utazott. A császár brüsseli útja elhalasztatott. London, jul. 30. A valenciai távirda-igazgató jelenti . Az atlanti huzalt baj érte, melynek oka isme­retlen. Az elszigetelés teljesen eltűnt, a Great­ Eastern­­ről semmi jelentés, s a közlekedés vele megszűnt. Teg­nap délig 700 mértföldnyire lett lesülyesztve. Berlin, júl. 30. A körülbelül ezer emberből álló munkás gyülekezet elfogadta a javaslatokat,melyek az egyesülési szabadságot a politikai jogok észszerű gyakorlata múlhatatlan föltételének állítják. Az alkot­mányos állam egyesülési szabadságon alapul, hasztalan megszorítása titkos gyülekezeteket s egyéb bajokat szül. A gyülekezet a munkás kötelességének tekinti, hogy az egyesülési jog mellett tántoríthatlan haszná­lata által küzdjön. A gyülekezet felszólítja az állam­kormányt, hogy oly hatósági intézkedéseket, minek a kölni ünnepély alkalmával előfordultak, jövőre be­tiltson. Gazdaság, ipar és kereskedelem. Hatvan, jul. 25. Az aratás kedvező időjárás mellett sze­­rencsésen bevégeztetett. Mennyiségre a távoli terméshez képest körülbelül csak fél eredménynyel, a­mi a Szem szépségét illeti, ez sokkal szebb a tavalyinál. Kukoricza, krumpli és dinnye mér nem a legjobb állapotban vannak, s ha az eső még soká fog késni, a kulcsot minden bizonynyal be fogják adni. A szőllő oly silány, hogy említést sem érdemel. Az ültetések az öreg tőkék­kel együtt csak kínlódnak, minek következtében sok szőllős gazdának elment a kedve a szőllőültetéstől. Gyümölcsünk min­denféléből van egy kevés, különösen Jakabka szilva annyi van, hogy nem tudjuk hová tenni. E kedvező alkalmat felhasználhat­nák pálinkafőzőink. A kék szilva a nagy forróságtól hullani kezdett. A méhekre szintén kedvezőtlen idő jár, minek követ­keztében igen rendetlenül rajzottak. Az első rajok csak meg­vannak egy kicsit, de a többinek nyomorúság az élete, s ha az idő kedvezőbbre nem fordul, ezek után nem lesz mézünk. Idő­járásunk forró és száraz. A hévmérő ma a napon 0 felett 34 fokon állott. A „Sürgöny“ magán-távirata. Bécs, júl. 31. Gr. Belcredinek a magyar koronához nem tartozó összes országok főnö­keihez intézett körlevele arra szólítja fel az or­szágfőnököket, miszerint oda működjenek, hogy a hatóságok eljárása ne csupán törvényesen cor­rect, szilárd és méltányos legyen, hanem az a szabad, önálló erőkifejtésre megkívántató érte­lem jelét is magán viselje. — Napjainkban csak azon törekvéseket tarthatom — u. m. a körle­vél — egyedül legáldásdúsabbaknak, melyek azon ügyek körének mindinkábbi szélesbitésére irányozvák, melyek azon egyének önigazgatá­sára vannak bízva, kiknek érdekei ezáltal köz­vetlenül érintettek. A hatóságok kötelessége, ezen törekvéseket, — a­mig azok a törvények határait át nem lépik, — teljes buzgósággal gyámolitani és az autonóm testületek irányábani tapintatteljes viselettel, ezekkel jó egyetértésben ama törekvéseket megszilárdítani. Megjegyzem, miszerint én a törvényeknek sem liberális, sem illiberális, hanem csupán olya­­tén kezelését ismerhetem el helyesnek, mely a törvény szelleme­ és szószerinti szabályának megfelel; e mellett a tapintatteljes viselet nél­­külözhetlen; megkeresem az országfőnököket, miszerint a hivatalnokok eljárásait és hajlamait előforduló esetekben ezen nézpont szerint — jogosult szigorral ítéljék meg. A néppel való közvetlen szóbeli érintkezésben lényeges felté­tele fekszik annak, hogy a hivatalnok a merő formalitásokba el ne sülyedjen; az írásbeli érint­kezésnek megvan ugyan jogosultsága, de sok­kal szőkébb határok között, mind eddig. Az ál­lamvagyon lelkiismeretes, takarékos kezelése lé­nyeges kötelessége a hivatalnoknak. A sajtó sza­bad vélemény-nyilatkozatát,­­ ha az az igaz­ságszeretet által vezéreltetik, — a hivatalnok­nak értékes vagyon gyanánt kell tekintenie. Az alanyi érzékenykedést félre kell tenni; csupán, ha valamely büntetésre méltó dolog tényálladé­­kának tárgyilagos megítélése forog fönn, — csu­pán ekkor veendő igénybe a bírói hatalom. Oly országokra nézve, melyekben többféle nemzeti­ségek vannak, a legszigorúbb elfogulatlanságot, és a nemzetiségek iránti egyenlő eljárást ajánl­hatom a legnyomatékosabban. A hivatalnak és az egyes hivatalnoknak a néppeli érintkezésnél ez utóbbinak nyelvét kell használnia. Az e te­­kintetbeni képesség fontos és elhatározó szem­pont a hivatalnok alkalmazhatóságának meg­ítélésénél. Dapavszállás. Pest, Julius 31. 5' 6" Színházi előadás augustus 1 én. Nemzeti szính­áz. „Ilka“ vagy „a huszártoborzó“ víg opera 2 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. Augustus 31 kéig zárva. Felelős szerkesztő : Bulyovszky Gyula. It­ress 45—46* kr. névérték A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei. [bánáti **,fontos 2.50—2.65. (tiszai ) fontos 2.70—3.10. Húsa /pestmegyei font. 2.85—3.20 ffehérm. **, font. 3.70—2.90. bácskai vi­tt font. ty 1.75_2e Z flerftfac-árpa t 2.00-2.20. *rp* '■ abrak-árpa •*„ f. 1.50—1.60. Zab •*, fontos 1.25—1.35. Tengeri öreg T„ fontos 1.85—2.5. Hab 4.40—4.65. Köles 1.60—1.80. 0 sz. II.50-12.40 1 az. 10.50—11.60 2 sz. 9.80—10 3 „ 8.80— 9. 4 „ 8.80- 9. 5 „ 6.30—6.40 ,116 „ 4.80 korpa 1.60—3.10 lisztsöpredék 2.80—3 Olajmagvak kápossza-repeze 61', ft. ^luczerni magyar 26— ft I.chermag s „ franczia 36— „ istririai vörös-----„ „ , inyersáru szállítói. 25* ft. Repceolaj­­kftowrM finomitott Olajpogácsa repess 1.50—1.00 iPestv. készít. 35 — Zsiradék­­ Disznózsír [ „ vidéki 32*—32y, ft. f Szerb „ 30—31 ft. magy., jégen Szárított 32 — 33 ft. bánáti, erdélyi i 1863-ki zsákban 9—9*—10’ /, ft. ) 1864-ki „­­ ft. stubacs L 8* —9. H. 7*-7*, szerb. I 7*~8 imagyar fehér 13'/«—14*, ft. kékes 12- EBaiunssir J 12* ft kék házi hamu 10V,—11. fillik­ai 15—16 ft. H . 1 fehér I. 32 ft. H. 29 ft. Ivörös I. 27-80 ft, II. 22-26 ft. 146.25 85.-91.40 122.40 61.50 107.— 48.75 23.50 82.- 30.— 26.25 26.— 26.25 17. — 18.50 12.50 18. — Ütalnnna I helybeli tábla 33—34 füstölt 32—34y, (nyers 19 —19g,— ft. 1 csepegtetett-----18 V. — 19 ft. srozsnyói 102—105 ft. Wl*** ) slavoniai — A ssemélyszállitó-gizésők járatai 1865. mart. 13-tól kezdve. A Dunán. Lefelé. Bécsből Pestre: nap. C* ó. reg. Esztergomból Pestre : nap. a helyi gő­zössel 6 ó. reg. ég a bécsi személy­­szállitó-gőzössel 4 A felé d. u. Váczról Pestre : nap, a helyi közössel 7­ ó. reggel és a bécsi személy­szállító hajóval 5 ó. felé d. u. Pestről Mohácsra: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton 7 ó. reg. Pestről, Eszék és Zimonyba : hétfőn, szerdán és szomb. 7 ó. r. Pestről Orsóva, Giurgevo, Galacz és Konstantinápolyba : szerd. 7 ó. reg. Zimonyból Orsova, Giurgevo, Galacz Konstantinápolyba csüt. este. Orsováról Giurgevo, Galacz és Kon­­stantinápolyba: szomb. reg. Fölfelé, Pestről Bécsbe : nap. 6 ó. este. Pestről Vácz­, Esztergomba: nap. a helyi gőzössel 2 ó. d. a. és a bécsi személyszállító gőzössel 6 ó. este. Mohácsról Pestre : hétf., szerd., pént. és szomb. 3 ó. d. u. Zimonyból Pestre: vasárnap, kedden és csüt. 10 ó. d. e. Orsováról Zimony s Pestre: szomb. r. Galaczról Orsóvá,Zimony s Pestre: hétf. délb. s a teherhajóval vasárn. reg. Konstantinápolyból Galacz, Orsóva, Zimony ég Pestre: csüt. 3­6. d. n. A­­Száván, Sziszekről Zimonyba: hétfőn reggel. Zimonyból Sziszekre: csüt. délb. Segérkerés Posies, Bécsből: nap. este. Mohácsról: vasárnap, kedden, csü­törtökön és szombaton d. n. Eszék és Zimonyról: kedden, csü­törtökön és szombaton d. u. Orsováról és a Dunafejedelemségek­­ből s kedden d. u­. Bécs-Amalán. Bécs, indul 7 ór. 45 p. r. — 8 ó. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. r. — 10. 49 p. e. Ér.-Ujvár ind. 1 ó. 20 p. r. — 1.48 p. és. Pest, megérk. 4 ó. 37 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.25 perez. d. u. — 6 33 reg. Czegléd, ind. 8 6. 9 perez este 9.7 reg. Szeged, indul 12.17 p. d. e. — 3.50 d. u. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 1­0 .51 reggel. Baziás Bécs. Baziás, indul 5­­. 45 p. d. u. Temesvár, ind. 10.32 ér. — 5.10 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. u. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 este. Pest, indul 9.55 reggel — 9.30 este. Ér.­Ujvár, ind. 1.50 d. u. — 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. u. — 1.3 reggel. Bécs, érk. 5.33 d. u. — 6 óra reggel. Budap Trtest. Buda, Ind. 6 6. 30 p. r. — 5.15 d. a. Fehérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. u. — érk. 10.10 e. Pragarbof, 5 ó. 2. p. d. u. — érk. 5.8 r. Laibach, 3.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel. Triest-Builst. Triest, ind. 6 ó. 45 p. d. u. Laibach, ind. 12.57 éjjel. Pragerbof ind. 9.30 r. —* érk. 10.55. Kanizsa, ind. 1.19 d. u. érk. 5.42 reg. Fehérvár, ind. 5 őr. 59 e. — 1.10 reg, Buda, érk. 8.3 este. — 9.14 d. », . B"ehérvér-Bécs. Fehérvár, ind. 10 órakor reggel. Uj-Szőny ind. 1 ór. 30. d. n. Bécs, érk. 7 ér. ezt«. Közönséges menetek a vaspályán. Bécs-Fehérvér. Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel Uj-Szőny, ind. 2.10 d. n. Fehérvár, érk. 5­6. 45 p. Czegléd,Miskolci­llan­a Várad. Czegléd, ind. 9­­. 37 p. reggel. Szolnok, ind. 10.27 reggel. P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 3.­­ d. u. Tokaj, ind. 5.25 p. d. u. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. u. Várad, érk. 4.38 d. u. Czegléd'Arad, Czegléd, ind. 9­­. 47 p. reggel. Szolnok, ind. 11.29 d. e. M.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. u. Arad, érk. 5.27 d. u. n­asztt­liSieUrth­a-VArail- Czegléd, Kassa, ind. 5­6. reggel. Miskolcz, ind. 7.52 reggel Tokaj, ind. 9.35 d. e. Debreczen, ind. 12.12 d. e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. u. Szolnok, ind. 4.44 d. u. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Várad, ind. 10­­. 6 p. reggel,­­ P.-Ladány, ind. 13.48 d. .n . Czegléd, érk. 5.41 d. u. 1 irodaCzegléd, Arad Ind. 9­6. 50 p. d. u. Csaba ind. 12.6 d. e. . M.-Trr ind. 12.5 d. u. 1 Szolnok ind. 4.2? d. u.­­ Czegléd érk. 5 33 d. UI. Hétfő, julius 31. 1865.______________Pozsonyi mére­­g mázsánkint. Ab adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. Befize­tett összeg Zárár- I folyam 1­pán* Ab adott-vett értékek, pénznemek megnevezése I. Rénvények. Kereskedelmi bank . . . Iparbank........................... Pesti takarékpénztár . . Budai takarékpénztár . . 0­ budai takarékpénztár . Pesti hengermalom . . . Pannónia gőzmalom . . . I. budai gősm. 500 ft Kibocs. Kereskedelmi épület . . . Láncr.hid ......................... Alagút............................... Magyar biztosító társulat. Pannónia kölcsönbiztosító­társulat ....................... Balatoni gőzhajózás . . . Sz.-Istváni kőszénbánya . Losonczi vasút............... Pozsony- Nagyszombati . I. kibocsátvány .... II. kibocsátvány . . . Mátrai kut....................... Pesti légszesz .... 6% ■I. záloglevelek. Földhitelint...............5*% „ jövedékjegy 6% ni.Földtehennt.két. Magyar....................... Temesi ....................... Horvát ....................... Erdélyi...............• • ■V. Pénmelyek. Cs. koronás arany Cs. értékarany . • . . jNapol­er.d'or . , «Angol Souvereign . . . 500 800 63 40 500 1000 450 210 535 105 315 210 157* 101 200 210 210 50 100 680 333 1030 440 76 1005 1315 360 372 63 360 soy, 92 Osztrák ezüst................... „ , szelvény . . Szövetségi tallér . ■ . . V. Váltott a hóra . Augsburg p. 4y, 100 frt. Frankfurt 3* . . 100 , Hamburg 2* . . 100 , London, sterling 4 10 „ Páris frank 3}', . 100 „ Sorsjegyek a bécsi tezsilén. 1839-ki húzás jun. 1. 1854-kl . jun. 1. 1860-kl . máj. 1. Hitelint. , jul. 1. Dunagazkaj. bnz jnl. 1. Triesti 100 ft . jun. 1. 1­50 ft . jun. 2. Budai köles. , jun. 15. Eszterházy „ jun. 15. Salm . jul. 15. Pálffy , sept. 15. Clary „ jul. 31. St. Geuois „ aug. 1. WindischgrStz „ dee. 1. Waldstein „ jnl. 15, Keglevich „ májas 1. Como-jegyek , jan. 2. 73.25 72.25 74.— 69.25 15 10 5.24y, 8.81 ti. 8 Bank töri. kamat Zárár­folyam pénz bécsi bére« távi­rati sürgönye. 5% Metalliques . . Nemzeti............... 1860. sorsjegy . . Bankrészvény. . . Hitelintézeti réssv. London ................ Est­st.................... Arany . . . . . 69 55 74.60 90.05 793.­ 176.50 110.10 107.25 5.85*1 107.50 107.50 1.61*0 91.80 92.90 81.60* 110.40 43.80 Bon Török-szilva Més porosz törvényszékek előtt felelősségre vonják.­­ Ez úgy látszik azonban, csak ürügye az erőszaknak; a tulajdonképi ok abban lesz keresendő, hogy, mint al­­tonai s kiéli lapok jelentik, May befogatása által leve­lezését akarák hatalmukba ejteni, mely előrelá­tatólag alkalmat nyújthatand a herczegi mellékkormány elleni további lépésekre. Dr. Frese kiutasításának indokául Zedlitz urnak hivatalos parancsában állítólag mondva van, „miszerint dr. Frese jelenléte a porosz állam ala­pos igényei s érdekei előmozdítására nézve Schleswig- Holsteinban hátrányos“. Azon tiltakozásra, melyet az austriai polgári biztos l. Halbhuber Zedlitz urnál s a főparancsnokságnál May befogatása s Frese kiutasítása ellen benyújtott, Zedlitz úr állítólag azt válaszolta, mi­szerint ő a berlini kabineten kívül senki másnak sem tartozik felelősséggel. SPANYOLORSZÁG: Madridból 28 jól jelentik, hogy Prim tábornok oda visszatért. A progressista párt megtartandja tartózkodó ma­gatartását. Kir. rendelet által Tavira, Spanyolország chili­­ képviselője, állásától elmozdíttatott. AMERIKA. A „Moniteur“ washingtoni levelezője szerint, a szövetségi csapatok Texas határáni fölállítá­sának az a c­élja, hogy Texasban a nyugalom bizto­síttassák. A csapatok a tartományban szétosztatnak, az ellenzéki szellem elnyomása végett. New-Yorkból m. hó 20-tól kelt tudósítások sze­rint, a charlestoni polgárok lefegyvereztettek. Az utczá­­kon este csoportozatok összegyűlése betiltatott. Egy New­ Yorkban tartatott meeting J­u a­r­e­z irányábani rokonszenvét fejezé ki; a meetingen csak kevés személy volt jelen. Mexicóból jelentik, hogy Mejia tábornok a confoederáltak fegyvereit átszolgáltatá az unionisták­­nak. Ama nehézségek, melyek a Cortinas, jua­­rista főnök által eszköz­ölt értékpapírok lefoglalásából eredtek, már ki vannak egyenlítve.

Next