Sürgöny, 1865. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1865-09-02 / 201. szám

N. Pr.“ által idézettben is, mindannyiszor elismerte, hogy Erdély a magyar koronához tartozik, s az erdélyi­eknek meghallgatásától függesztette fel az unió iránti határozást. Az a leirat, melyre a „N. Presse“ hivatko­zik, a József császár által egyesített magyarországi és erdélyi kanczelláriák újabb elkülönzéséről szól, a mely elkülönzés ellen feliratokkal s egyes f­őherczegek, kü­lönösen a trónörökös közbenjárásának felhivása által is mindent elkövettek az erdélyi rendek, s mind a ma­gyarországi, mind az erdélyi országgyűlés tiltakoztak. II. Leopold végre 1791. május 7-én kelt királyi válasz­iratában a két országgyűlés közti rendes tárgyalásra utasította az unió ügyét. Nem az erdélyi, nem is a magyarországi ország­gyűlésen múlt, hogy e tár­gyalás csak 1848-ban követ­kezhetett be. De miután bekövetkezett, s az unió in­nen és tulnan a Királyhágón, mindkét törvényhozás által egyértelmüleg kimondatott és törvénybe iktatta­­tott, s e törvény nemcsak szentesittetett, de a törvény­hozási unióra nézve még 1848-ban a pesti országgyűlé­sen végre is hajtatott: lehet-e az "ellen II. Leopoldnak egy régibb resolutiójára hivatkozni, resolutióra a szen­tesített törvény ellen, s oly fejedelem resolutiójára, ki végül maga is azon útra utasította az unió ügyét, a me­lyen elintéztetett ? Nem áll-e az érintett előzmények után, a mit az 1861-ki felirat mondott e részben, hogy a tettleges egyesülésnek mielőbbi végrehajtását megta­gadni, s Erdélyt meg nem hívni a magyar országgyű­lésre, nem annyi, mint Erdélyt nem egyesíteni Magyar­­országgal, hanem annyi, mint azt Magyarországtól va­lósággal elszakítani ? Az 1861-ki országgyűlés, mint tudjuk, feliratai­ban határozottan kijelenté, hogy mindaddig, mig azok, kik törvény szerint az országgyűlésre meghívandók, m­eghiva nem lesznek, az országgyűlés magát kiegészí­tettnek nem tekintheti, s törvények alkotásába és koro­názási egyezkedésekbe nem bocsátkozhatik. Hiú kifogás, a „N. Fr. Presse“ szerint. A magyar országgyűlés a török uralom alatt is tartott országgyű­léseket, s ez országgyűlések törvényeket hoztak, pedig az ország területi integritása sem volt meg. Ha idegen ember olvasná a „N. Presse“ okosko­dását, a­ki viszonyainkat nem ismeri, azt kellene gon­dolnia, hogy Erdélyt ellenség tartja megszállva, mint egykor a hódoltsági részeket, a­mely részek mindazon­által, közbevetőleg mondva, daczára annak, hogy a tö­rök ült nyakukon, többnyire elküldték követeiket az országgyűlésre. Saját tetteitek ellenkeznek szavaitokkal! — kiált fel végre diadalérzettel a „Presse.“ — íme a csonka, a ki nem egészített 61-ki országgyűlés, mely magát tör­vények alkotására és koronázási egyezkedésekre nem tartotta illetékesnek, törvényekké emelte az országbírói értekezlet határozatait! Nagy súlyt kell fektetniük a centralista publicistáknak ez okoskodásra, mert már előbb és azóta is, hasonló diadalérzettel, mások is elő­állottak azzal. A történetíró, ki napjaink eseményeit egykor megírja, ha a különböző nézetekről tájékozást keresen­dő, a bécsi centralista lapokat, s ezek közt a „N. Pres­sé“-t is méltóknak találja megolvasni: az érintett meg­jegyzést látva, bizonyára nagy gonddal fogja nyomozni az 1861-diki országgyűlés azon törvényeit, melyekre a „N. Pr.“ s az „Ostd. Post et Comp.“ oly határozottság­gal hivatkoztak. Mi nagy lesz bámulata, midőn a mit keres, nem találja törvénytárunkban. Ekkor bizonyára elő fogja venni a mondott országgyűlés naplóját és iro­mányait, s mily óriási mértékben fel lesz fokozva bá­mulata, midőn a „N. Presse“ és „Ostd. Post“ törvényei helyett négy sornyi rövid határozatot, egyszerű véle­mény­nyilatkozatot találand , melyben helyeseltetik, hogy a magyar magánjogi törvények visszaállíttattak, a­mennyiben pedig azok a szem elől nem téveszthető újabb jogviszonyok miatt alkalmazhatók nem volnának, kijel­nti a képviselőház, hogy addig, míg törvényeket alkotni lehetne, az országbírói értekezlet munkálatát ideiglenes kisegítő gyanánt használhatónak tekinti. G­r­á­c­z­b­ó­l írják aug. 30-ról: Tegnapelőtt a pet­­taui polgármester a stájer orsz. bizottmány jelenlévő tagjai tiszteletére, kik a földmivelési és szöllő­iskola részére egy fekvő birtok vétele végett jöttek ide, lako­mát adott. Ez alkalommal a birodalmi tanács sokszor emlegetett alsóházi tagja Kaiserfeld Móricz egy felkö­­szöntést mondott, melyben körülbelül e nyomósabb he­lyek fordultak elő : „A februári alkotmány és az arra alapított trón­­ r Á&WJKJk. Napi újdonságok. — Ő cs. k. Apostoli Felsége aug. hó 31-kén dél­előtt magán audientiákat adni méltóztatott. 44 Ő cs. kir. Apostoli Felsége az Udi­­nében meggyilkolt dr. Essel szűk körülmények között élő két nőtestvérének élethossziglan évenkint 100 austr. ért. forintot kegyadományul ajándékozni méltóztatott. 411 Nausr­ól, Weilbachból, ő cs. kir. fenségéről István föher­czegről következőleg tudósítanak . Ist­ván föherczeg huzamosd ideig tartózkodott kéntartal­máról hires fürdőnkben, s csak néhány nap előtt tért vissza Schaumburgba. Ide nagyon betegen jött, s épen tér vissza, annyira, hogy azon vélemény, mintha ő fen­sége tüdőbajban szenvedne, teljesen meg van c­áfolva. 44 Mint a „Ka­nk“ értesül, a főkormányszék rirebenben a mai napon végzi működését. A főkor­­mányszéki elnök úr ö­nmaga, gr. Crenneville jövő hó 5- én fog Kolozsvárra érkezni, s a főkormányszék tagjai 6- án fogják megérkezésüket jelenteni. — Gr. Mik­ó Imre ő mlga, b. Kemény Ferencz, b. Jósika Lajos, b. Apor Károly urak Bécsből vissza­érkeztek. # A „W. Zt.“ írja : A „Novice“ közli azon bi­zalmi felirat szlovén szövegét, melyet a l­a­i­b­a­c­h­i községtanács gr. B­e­­­c­r­e­d­i államminister úrhoz dr. Costa polgármester által felküldött. A felirat kifejezi teljes egyetértését az államminister úr köriratában az autonómiát illető alaptételekkel, valamint azon biztos reményt, hogy ezen alapelvek tetté válnak s hogy ő exeja az eddigi autonom hatáskört Laibach város köz­ségére nézve is tágasbitani fogja. Vas Gereben és Dobsa Lajos írók egy „Bak­­ter“ czimü, s a politika mellőzésével gúnyoros és élezes tartalommal Komócsy József felelős szerkesztése mel­lett Pesten hetenkint egyszer (vasárnap) Trattner­ Ká­­rolyi nyomdájában megjelenendő lapnak kiadására az engedélyt főtárnokmester úr ő excellentiájától meg­kapták. Mint halljuk, a m. kir. udvari kanczellária­­ Balázs Sándornak, a Pesten megjelenő „Ország tükre“ czimü nem-politikai képes hetilap tulajdonos-szer­kesztőjének kérelme folytán megengedni méltózta­tott, hogy e lap ezentúl „Magyarország és a nagy világ“ czím alatt adathassék ki; hogy to­vábbá a szabályszerű biztosíték letétele mellett politi­kai tartalommal is elláttathassék, s hogy végül az ek­ként átváltoztatandó lapnak kiadó - tulajdonosi joga „Deutsch testvérek“ pesti kőnyomdászok részére enge­délyeztessék.­­ A jelenleg Pozsonyban kiadott „Erdészeti la­pok“ 1866-ik év elejétől fogva a magy. kir. udv. kan­­czellária jóváhagyása folytán „Erdészeti s gazdászati lapok“ czím alatt Pesten fognak kiadatni. Dr. Heinrich Pest városa tanácsától engedélyt nyert, hogy a gabona­csarnok mellett két ráczfürdői omnibust állíthasson. Ezen omnibusok pár nap óta már közlekednek is, mire a ráczfürdő, különösen az új gőzfürdő számos pesti látogatóit figyelmeztetjük. 44 Tegnapelőtt, írja az „I. T.“, a sz.-ferencz-ren­­diek jeles házfőnöke, sőt, Dank Agap atya a testvérek kö­rébe hozta a testvér Lisztet, igen diszes vendégkoszorút gyűjtvén össze a nagyhírű „confrater“ tiszteletére. Ott tiszteltük gróf Karácsonyi Guinó ur O­migát, ott láttuk Liszt vejét báró Bülow urat, Reményit, Mosonyit, Ábrá­nyit, s a többi nagyszámú egyházi s világi vendégek közt egy imposant alakú keleti hitküldért, ki sz. Fe­rencz rendjének generalis definitora, s mint valameny­­nyi keleti missionárius, szép és tekintélyes szokált vi­sel. A mintegy 36 teritékű asztalt festői tarkaságú tár­saság ülte körül, s ebéd közepén csendet kérvén a há­zi­gazda, a szószékről egy rendtag Liszt Ferencz ese­ménydús életének legutóbbi nevezetes phasisairól em­lékirat-szerű érdekes összeállítást olvasott fel, mely szé­pen bekötve az ünnepeknek emlékül adatott át. Követ­kezett a szeretetreméltó házi ur felköszöntéseinek hosz­­sza s mégis felülmulhatlanul kedélyes, szeretetteljes és fesztelen sora. A házigazdára s a sz.-ferencz-rendüekre gr. Karácsonyi Guidó magyarul, Liszt Ferencz néme­tül emelt poharat. Igazi, ártatlanul vidám őskeresztény modorú szeretetlakoma vola ez.­­ Tegnapelőtt este válogatott társaság volt együtt a pest-belvárosi plébánia termeiben, a Liszt Ferencz I­I tiszteletére adott igen diszes estélyen. Jelen voltak a többi között gr. Karácsonyi, Orczy báró testvérek, Lé­­vay püspök s­zeptemvir, a zene-notabilitások, a hely­beli papság több kitűnősége, számos előkelő polgár stb. Igen élvezetdús hangverseny tartatott, melyen Liszt, Reményi, Bülow, Szuck játszottak, Dumcsa k. a. éne­kelt és citerázott. Hangverseny után ft. Meszlényi La­jos primási titkár Lisztnek a herczeg prímás ö eminen­­tiája részéről emlékül egy filigrán­ müvü, nagyon diszes ezüst pyramist, Liszt leánya Bülowné asszonyságnak pedig szintén ő eminentiája részéről drága­kövekkel ékített igen szép virágtartót adott át. A pyramis olda­lán Assisi Sz. Ferencz zománczozott képe van, elöl pe­dig e felirat : Francisco Liszt; a virágtartó a bőség sza­ruját tünteti elő. 44 Liszt Ferencz Pesten sz.­ferenczrendü öltönyt is csináltatott magának, melyet a kedves configaternek st. Dank Agáp atya fog megszentelni. 44 Liszt F. szegzárdi kirrándulása u­tán Sopronba indul, veje s leányával, hogy rég nem látott szülőföldét meglátogassa. — Figyelmeztetés. Az orsz. „Magyar Gazdasági Egyesület“ t. ez. tagjaihoz. Az orsz. „Magyar Gazdasági Egyesület“ igazg. választmánya f. é. September 18-án délelőtti 10 órakor a „Köztelken“ fogja tartani rendes havi ülését. Pesten, aug. 31. 1865. Elnöki megbízásból : M­o­r­ó­c­z István, egyesületi titkár. — A magyar orvosok s természetvizsgálók nagy­gyűlésén Pozsonban Anglia, Oroszország és Amerika (California) is egy-egy tag által képviseltettek. — Tegnapelőtt est­e jelen voltunk a városi szín­ház megnyitására előkészített pr­olog főpr­óbáján, melyre az uj igazgató a színház törzs­vendégeinek és a jour­­nalistikának meghívó jegyeket küldött. A prologról, mely igen rövid lehetett, elkésvén, kárpótlástal Lehmann egy gyönyörű zárt salon-diszitményét láttuk, mely va­lóban elegantia, ízlés és leleményesség tekintetében minden eddig látott efféle díszleteket felülmúl. Az em­lített diszitmény egy salont tüntet fel, oly formán, hogy a négyszögű terem két oldalfala a proscenium egyenes vonalával majdnem háromszöget képez. Két oldalán kárpitokkal díszített fülk­­k nyílnak. Az egyik egy kis kandalló-szobát , a másik velenczei ablakot tüntetve fel, széles támlányán virágokkal és folyondárokkal. Ez oldalt a betörő napsugarak világítják. A fényes sa­­lonhoz méltó a bútorzat is, melynek elhelyezése kedélyes otthonosságot lehelt. A jelenvoltak Lehmant már a pró­baestén többszörös kihívással jutalmazták. A felvonás közti új függöny szintén csinos és öszhangzatban áll a nézőterem új díszítésével. A függönyös ker­etekben Pest főbb épületei láthatók,középütt pedig egy könnyen kezelhető függönyzet a kitapsolandó művészek megje­lenésére szolgál. Már most csak az óhajtandó, hogy a szép héjban a művészetnek igazi magva rejtjék, hogy a főváros miveit németajkú lakossága valóban kelle­mesen tölthesse idejét a kinyitott és új igazgatás alá ju­tott Thalia csarnokban. Ij. Napóleon császár „Julius Caesar“-jának má­sodik kötete csak újévre fog megjelenni. 44 Az „Afrikai nő“ eddigi 48 előadása Párisban 524,099 frankot jövedelmezett. Egy-egy estére 10,900 fr. esik. 44 Renautól oct. 1-jén „Az apostolok“ czímmel két kötet, egy hónappal később pedig Sz. Pálról egy vastag kötet mű fog megjelenni. 44 Shakespeare-ről annyi nagy ember irt már, hogy ez egy tény maga a világ összes költői fölé emeli őt. Kölnben épen most jelent meg ismét egy nagybecsű munka — Wiseman bibornoktól, mely a britt óriás­sal foglalkozik. A lángeszű angol főpap irodalmi ha­gyatékának e művecske egyik, tán legbecsebb gyön­gyét képezi. 44 A szt-pétervári új conservatoriumhoz Lauri­s Tausig tanárokat szerződtettek. Az intézet igazga­tója Rubinstein. Laub évi fizetése 3500 rubel s más kedvezmények. 44 A „Gy. K.“ Írja : A ny. hétfő valóban szerencsétlen nap volt. Péren ugyanis tűz ütött ki, mely alkalommal a tűzoltásban buzgólkodó ottani kasznár, 8 gyermek atyja, a fecs­kendőről leesvén, a kerék ar­czán s mellén keresztülro­bogott, minek következtében élethalál közt van. 44 A „Gy. K.“ kisbéri levelezője érdekes rablási esetről tudósit; ugyanis aug. 18-kán éjjel U. M. moóri beszédek és törvények egy rajt­an­ inneni jogfolyto­nosságot képeznek, melyet a magyaroknak ép úgy tisztelniük kell, mint mi az ő alkotmányos jogaikat tiszteljük. Igen veszélyes fáradozás, a magyar királyban az austriai Császártól abstrahálni. Oktrojálások ép oly keveset érnek innen, mint túl a Lajthán, és ennélfogva a februári alkotmányon változtatások csak alkotmányos uton a birodalmi tanácscsal vihetők ki.“ A vn. orvosok és természet­vizsgálók XI-dik nagygyűlése. Pozsony, aug. 29. A tegnapi megnyitó közgyűlésen a kitűzött pá­­lyakérdésekről, jelentésekből kitűnt, hogy a Buda fő­városa által ajánlott 30 db aranyból álló pályadíjra 4 beérkezett versenyző munka közül dr. Fl­ó­r, dr. R­ó­­zsai és dr. Bene F. bírálók véleménye szerint egy sem fejtette meg egészen a kitűzött életrendtani kér­dést, s a nagy­gyűlés ennek folytán elfogadd a közép­ponti bizottmány azon javaslatát, hogy új pályázat hir­­dettessék ki, azonban tekintetbe vévén e kérdés helyes megfejtésének nagy ho­­derejét, a pályázók ösztönzé­sére a pályadíj szaporítására aláírást ív nyittatott meg. P­a­t­a­k­y, Erdély főorvosa által kitűzött 20 db aranynyal jutalmazandó pályakérdésre két munka küldetett be, s dr. K­o­v­á­c­s Sebestyén Endre, dr. P­o­ó­r Imre és dr. Vogel által lőnek megbírálva. A bírálók közül kettő az egyik beérkezett művet kielégí­tőnek találva, a jeligés levélkének felbontásából kitűnt, hogy annak szerzője ifj. Spanyik József csik­szent­­mártoni orvos. — A pályanyertes nem lévén jelen, dr. Knöpfler kéretett fel a 20 aranynak erdélyi ügy­társának való átadatására. A dr. L­é­s­z­a­y Dániel szászvárosi főorvos által Erdélyben a hydraulicus cement készítésmódjának megfejtésére kitűzött 10 db arany pályadíjra csak egy mű küldetett be következő jeligével : Grau thenrer Freund ist alle Theorie, Grün des Lebens goldner Baum. Dr. N­e­n­d t­w i­c­h, M­i­h­a I­­­k és dr. Szabó bírálók véleménye szerint szükséges, hogy a pályázó elméletileg kifejtett nézeteit gyakorlatilag is mutassa be Erdélyben dr. Lészay előtt, minek megtörténté­vel, az majd jelentést teend a pesti középponti választ­mánynak. Felolvastatott Kubinyi Ferencznek a közép­ponti bizottmányhoz beadott jelentése a boldogult Zip­­sernek emelendő sir-emlék ügyében, minthogy a még szükséges 360 ft, mint a mennyibe a Gerenday által tervezett s a középponti bizottmány által is helyben­hagyott sír-emlék kerülni fog, még nem egészen gyűlt össze, a még hiányzó összeg megszerzése végett egy aláírási ív Sopronba is fog küldetni, hol az elhunytnak sok tisztelője lakik ; a másik pedig a nagy­gyűlés tar­tama alatt itt Pozsonban fog köröztetni, s mivel már 243 ft 30 kr alá van írva, a még hiányzó összeg köny­­nyen egybegyülend. A középponti bizottmánynak azon ajánlatát, hogy a jövő évkönyvben boldogult nagy érdemű hazánkfia dr. Bugát Pálnak arczképe adassék, a nagy­gyűlés egyhangúlag határozattá emelte. Felolvastatott a pesti első hazai takarékpénztár igazgatóságának levele, melyben a társulati pénztár javára ezen évben újólag 100 o. é. forint utalványozta­­tott és adatott át. Erre Rózsai indítványozza, hogy a nagy­gyűlés eddigi jóakarói közül, különösen bibor­­nok-herczeg-primás­­ eminentiájának, mint ki legna­gyobb kegyességgel palotájának nagy részét a nagy­gyűlés rendelkezése alá bocsátá; továbbá a pesti taka­rékpénztár, az állami, déli, északi, tisza-vidéki vasút és első dunagőzhajózási társulatok igazgatóságainak, az évkönyv és érem kíséretében a nagy­gyűlés nevében köszönő levél küldessék. A nagy­gyűléshez intézett három rendbeli indítvány, t. i. dr. Schalleré : a himlő­oltás ügyében általa kitűzött pályakérdés; dr. Kaczan­­deré : a szakgyűlések czélszerű eljárása tárgyában és dr. Kán Tamásé: az egészségügyi képviselet az or­szággyűlésen,­­ indokolt véleményezés tekintetéből az orvosi szakgyűléshez utaltatott. A kitűzött programm szerint most a sor a dísz­előadásokra került. Korányi Frigyes egyetemi magántanár az idegességről és annak befolyásáról az egyes emberre s a társadalomra — irt értekezését kez­dette felolvasni; de a közönség nyugtalansága a felolva­sás haladtával folyton nőtt; — zajos közbenszólások, mint: elég, nem kell! elmúlt már a kiszabott félóra! s - több ily felszólalások gyakran szakiták félbe a felolva­sót , migten csaknem az egész közönség idegessé válván, annak befolyását s eredményét zajongás által a közönség magával a felolvasóval érezteté, s Korányi felolvasása által csakugyan oda vitte a dolgot, hogy nem csak egyes embert, hanem egész nagy gyülekeze­tét is idegessé lehet tenni, s kénytelen volt felolvasását befejezetlenül abbanhagyni. A sor most Hauer Ferencz bányatanácsosra került, ki élő szóval magyarázd német nyelven a kir. földtani intézet fölvételeit Magyarországon, kiemel­vén különösen hazánk lakóinak és egyes tudósainak ezen tudomány iránti nagy rokonszenvét.­— Balassa János alelnök 100 db. aranyat bocsátott a közgyűlés rendelkezése alá, melylyel a következő három év alatt megjelenendő legjobb magyar orvosi eredeti munkát kívánja jutalmazni. Hideghéthi Antal úr a me­zőgazdaság és a természettudományok közti viszonyról értekezett ; ezen korszerű munkálat köztetszéssel kí­sértetett. Arányi Lajos tr. a vajda-hunyadi vár fa­mintáját mutatta be és régészeti, valamint történelmi szempontból rövid, de érdeket gerjesztő megjegyzések­kel kisérte. Végre Kubinyi Ferencz az agyagról egyáta­­lán, nevezetesen az uhorszkai- és réviről olvasván fel értekezést, bebizonyítá, hogy az első mint tűzálló anyag nem csak becses sajátsága, hanem olcsósága által is fölötte ajánlható, miért is a közgyűlést nemzetgazdá­­­­szati szempontból e nélkülözhetlen iparczikkre figyel­messé teszi. A felolvasások után a gyűlés két óra felé bevég­­ződött, s a napi munkától kifáradt természet­búvárokat 2 órakor a herczegsoron a katonai lovardában a Po­zsony város polgárai által rendezett 600 terítékű dísz­­ebéd várta. A falak lombfüzérek­ és virágokkal ékesen fel voltak diszitve, középen Ő Felségének életnagysá­ga arczképe. Az elnök megjelenésekor éljenzéssel fo­gadtatott. A karzat egy részét szép hölgyek lepték el, mig a másik részt Bunkó bandája foglald el s fűszerezé a dús lakomát. Az első poharat Pozsony város főpol­gármestere Gottl Mór : Felségének egészségére emelt, mely felköszöntést a jelenlévők viharos és szűnni nem akaró „Éljen a király“ kiáltásokkal fogadták. Erre a lelkes felköszöntések egymást váltották fel, míg 5 óra után elkezdtek a vendégek oszlani, s többnyire az útba eső hg Grassalkovich-féle palotába elhelyzett műipari és gazdasági kiállítást tekinték meg. Estve a színházban díszelőadás volt. Ma reggel 9 órakor megnyíltak a szakosztályok ülései s a tagok ezekben vannak elfoglalva, kiknek száma ma 530-ra rug. ( P. H.) Egyletek és intézetek. A­, első nyilvános tornacsarnokban (5 pacsirta-utcza 3. sz. a.) az őszi és téli tornázás folyó évben September hó 1-jén kezdődik. A felnőttek a 18-dik évtől kezdve — ünnep- és vasárnapok kivéte­lével — minden napon tornáznak és pedig : hétfőn, szerdán és pénteken esti 6-tól—9-ig, kedden, csütörtö­kön és szombaton esti 7-től 8-ig. — Felnőttek egyszer mindenkorra három forintnyi beiratási díjat és azon­­kivül havonkint 50 krnyi járulékot fizetnek. A csarnok minden felnőtt tornásza jogosítva van résztvehetni : I. A rendes tornászatban hetenkint háromszor, mely min­dig a testalkat figyelembe vétele mellett, rendszeresen és a tornaművészet legújabb fejlődése alapján szerkesz­tett magyar és német tanusítványok szerint műveltetik , ide értve a tornászati oktatást is, feltéve, hogy az arra jelentkező a művezető által előbb eléggé tornaképes­nek ismertetett el. 2. Az időnkinti szabad- és dísztorná­­szatban, valamint a tornakirándulásokban. A rendkí­vüli tornászat és a tornakirándulások ideje és helye mindenkor nyolcz nappal előbb a csarnokban és Űrla­pokban fog közöltetni. 3. A felnőtt tornászok jogosítják továbbá — gyermekeiket belépti dij nélkül — minden hónapban fejenkint csak is ötven krajczárból álló havi­­dij befizetése mellett — hetenkint hár­omszor tornáz­tatni. Azon gyermekek, kik nem a csarnok tornászai­nak fiai, ugyan belépti dijat szintén nem, de fejenként minden hónapban egy forintnyi illetéket tartoznak fizetni. Az ifjúság havi díja legalább is két hóra előre befizetendő és vasár­­s ünnepnapok kivételével szintén minden napon tornázik , és pedig következő rendben, úgymint: Fiuk 6—13 évig hétfőn, szerdán és pénte­ken délutáni 4%-tól—5­2-ig. Ifjak a 13—18 évig ked­den, csütörtökön és szombaton délutáni 4%-tól—5%-ig. Minden, a tornászaiban r­észtvenni kívánó a csarnokban a felemlített órákban vétetik fel. A tornászoknak tett haladása soha sem akadályozza az új résztvenni kívá­nók belépését, mert kezdők részére mindig egy külön­­ csapat képeztetik. Más tornahelyek tornászai mindig vendégszeretettel fogadtatnak és az időszakonkinti sza­­badtornászatban részt is vehetnek, ha előbb a művezető vagy helyettesénél magukat bemutatják. — Nézőknek mindenkor szabad a bejárás. A tornászat legjutányo­­sabb és legczélszerűbb eszköz a testi és lelki épség fentartására és előmozdítására. Ennek elismert előnye és olcsósága azon reményre jogositanak, hogy a t. ez. közönség ezen áldásdús vállalatot a legnagyobb rész­véttel elősegitendi. Pest, 1865. Az igazgatóság. Az erdélyi gazdasági egyesület által f. évi September hava 22—23-dik napjain Kolozs­várit a sétatéren rendezendő marha- és sertés-kiállitás előrajza: 1. A legtökéletesebb tiszta hazai faj 3—4 év közötti bika nyer 8 aranyat. 2. a) A legtökéletesb ha­zai faj 2—3 év közti bika nyer 4 aranyat. 3. b) Ugyan­azon faj, másod minőségű 2 aranyat. 4. a) A legtökéle­­tesb hazai faj 1—2 év közti bika 4 aranyat. 5. b) Ugyanaz másod minőségű 1 aranyat. 6. a) A legtöké­­letesb hazai faj 2—4 év közötti üsző 4 aranyat. 7. b) Ugyanaz másod minőségű 2 aranyat. 8. a) A legtöké­letesebb h. f. 2—3 év közötti üsző 3 aranyat. 9. b) Ugyanaz másod minőségű­­ aranyat. 10. a) A legtöké­letesebb h. f.1—2 év közti üsző 2 aranyat. 11.­Ugyan­az másod minőségű 1 aranyat. 12. A legjobb tejelő tehén bármely fajból 8 aranyat. 13. A legjobb tejelő bivaly 8 aranyat. 14. A legkövérebb ökör bármely faj­ból 10 aranyat. 15. A legkövérebb tehén bármely faj­ból 8 aranyat. 16. a) A legkövérebb sertés bármely fajból 6 aranyat. 17. b) Ugyanaz másod minőségű 3 aranyat. 18. c) Ugyanaz harmad minőségű 1 aranyat. 19. a) A legjobb bármely színű és alfaju mangalicza kocza, mely legalább egy rendbeli malaczot felnevelt, 4 aranyat. 20. b) Ugyanaz másodrangu 1 aranyat. 21. A legtökéletesb bármely szinü és alfaju 1—2 év közti mangalicza kan 4 aranyat. 22. a) Bármely más tiszta faj 2 éves kan 4 ar­anyat. 23) b) Ugyanaz másod­minő­ségű­­ aranyat. Figyelmeztetés: a) A dijak a jutalomra ér­demes minőségi kellékekkel biró állatoknak adatnak ki, még pedig a versenyző állatok számára való tekin­tet nélkül. b) A tenyész-szarvasmarhákra nézve, kiál­lító köteles azok eredetét és birtoklását hiteles helységi bizonyitványnyal igazolni. c) A tenyész-szarvasmar­­hákr­a nézve, a tenyésztő és egyszersmind kiállító nyeri az egész díjat, a­ki pedig mástól szerzettet állít ki, nyeri a díjnak felét, d) A tejelő tehén és bi­valyra nézve tekintetbe vételnek : a bornyázás ideje és a tehénnek kora. e) A legkövérebb ökör- és tehénre nézve, a kiállító köteles a hizlalás idejét igazolni, s azon esetre, ha a tiszta hazai fajjal egy más faj verse­nyezik, miután ez esetben nem a test súlya, hanem az alkatrészek értékessége fog dönteni, a birtokosoknak a kiállított bax­mok levágatásába bele kell egyezniük, ha jutalomban részesülni akarnak, f) A kövér sertésre néz­va hasonlólag hiteles helységi bizonyítványnyal kell igazolni azon időt, mikor azt hizlalni kezdette, g) A kiállítók kötelesek marhájukat a kiállítás helyén tarta­ni a tárlat bezártáig", mely idő alatt az egyesület látja el a kiállított barmokat és sertéseket a szükséges élelem­­mal, e mellett a tejelők birtokosai tarthatják tehenöket azon takarmánynemmel is, melylyel rendesen szokták tartani. h) A tárlatot meglátogatók 10 kr­dist fizetnek, kivéve az első nap,délutánját, 3—6 óráig, mikor a be­menet díjmentes. Átalában díjmentesek a kiállítók, a bíráló bizottság tagjai, s mindazok, kik a kiállításnak 3 évre való biztosításához pénz­segélylyel járultak. i) A kiállításra beadandó hárminő három, a kiállítás előtt 8 nappal alálirtnál szóval, vagy bérmentes levélben be­jelentendő, a bejelentéshez csatolván az eladásra szánt barom árát is. Kolozsvár, augustus 15. 1865. Az igazgató választmány megbízásából Nagy János, gazd. egyleti titkár. Értesitvény. A főmit. hétszem. táblán a II. tanácsban aug. 30-án s a köv. napokon előadatnak. Sárffy József neje Simó Zsuzsánna e. válóper. Száló József neje Bol­­cza Zsófia e. válóper. Gr. Batthányi József hg Eszter­­házy Pál e. 150 akó badacsonyi bor évenkinti kiszol­

Next