Sürgöny, 1865. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)
1865-09-27 / 221. szám
221. ss. Ötödik évi folyam. SÜRGÖNY. Sirkmtőségi iroda és kiadó hivatal Budin, bécaintessa (a virban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani utcen, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Késiratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak eL ________ Mitg-An-í hirdetések: egyhasábos petit Bor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hirdetéseket átvesznek a következő árak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Altenában Blasenalemn és Vogler; Hamburgban Tflik. Steltn Mokai, Lipcsében Bugler KI., Iugeo és Wort urak. Buda-Pest. Szerda, September 27.1865. Előfizetési árak : Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre ..... 10 Ért. Egész évre .... 18 Ért. — kr. Félévre . • .... 10 . Félévre . . . I • 8 a — , Negyedévre ..... * , Negyedévre • a • e Előfizetési felhivás „Sürgöny" napilapra. A „Sürgöny“ I. év végéig Budán, a magyar kir. egyetem nyomdájában, eddigi alakja megtartásával jelenik meg. Előfizethetni a kiadó-hivatalnál Budán, Pesten Győri Pál papirkereskedésében, barátok terén, a posta szomszédságában, hol magános hivatalos hirdetmények is felvétetnek; vidéken minden cs. k. postahivatalnál, bérmentes levelekben. és beküldött előfizetési pénzekről nyugtatványul és igazolásul a postatéritvény szolgál. Előfizetési árak : Vidékre naponkint küldve : Negyedévre.....................................5 ft—kr. Egy hóra..........................................1 „ 70 „ Budapesten házhoz hordva : Negyedévre................................4 „ 50 „ Egy hóra.....................................1 „ 60 „ A „Sürgöny“ szerkesztősége és kiadó-hivatala. HIVATALOS rész” O cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 23-tól kelt legfelsőbb határozatával, Hueber Zsigmond eddigi második elnöki helyettesnek a magyar kir. helytartótanácsnál, az udvari tanácsosi s elnöki iroda igazgatói állásra áthelyeztetését legkegyelmesebben helybenhagyni, a a magyar kir. helytartótanácsnáli elnöki helyettesnek ezáltal megürült állására vásonkeői gr. Zichy Ferdinánd cs. k. kamarást legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 23-tól kelt legfelsőbb határozatával, Szlávy Józsefet Biharmegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 23-tól kelt legfelsőbb határozatával, gróf Károlyi György valóságos titkos-tanácsost s magyar koronaőrt Szatmármegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A pénzügy-ministerium Przyborski Tivadar pénzügy-kerületi igazgatónak Munkácson, a Ráczra hasonló minőségben általa kért áthelyeztetést megengedte A magyar kir. udv. kanczellária a soproni kir. váltó-törvényt/. k kiadóját, Rozsönyi Jánost, a rm O, Q9 áT* K7 A Napi újdonságok. — Esztergomból Írják az „I. T“-nak, hogy ott i. é. October 8 án nagyszerű ünnepély leend. Ekkor fogja ugyanis herczeg Scitovszky kér. János bibornok-primás Demja az uj nagyszerű papnöveldét ünnepélyesen megnyitni s a nyilvánosságnak átadni. A kitűnő ünnep fényét emelni fogják a bécsi pápai követ F a 1 cine 11 i Marián , excla s számos magasrangu vendég, kik e napra Esztergomba váratnak. Hallomás szerint ugyancsak ezen tanévben fog az esztergami ősrégi, ez. István királyról nevezett papnövelde háromszázados jubilaeuma (alapittatott Oláh primás által 1566-ban) fényesen megtartatni. Ugyancsak Esztergomban cet. 15 én a fm. bib.-herczeg primás által alapított Sz. Vincze-apáczák fognak a volt seminariumba, mely igy leánynevelő apáczakolostorrá alakittatott át, ünnepélyesen bevezettetni. 40: Königswartból Írják a „B. H.“-nak : Metternich herczeg jelenleg Pourtales gróf és grófné és Sagan hg társaságában itt tartózkodik. A hg szenvedélyes vadász lévén, használja a jó időt és alkalmat. Párisból egész sereg kitanult kutyát és egész láda kürtöt hozott, s a ki a vidéken átutazik , a középkorba képzeli magát vissza a tájon végigcsengő kürtök riadása, a csaholó ebek, vágtató lovasok stb. folytán. A kalocsai takarékpénztár részvénytársulat ideigl. igazgató-választmánya abbeli kérelmének, miszerint az ezen intézet által leszámítolandó váltóknál azon kellék, hogy a váltóaláírók egyike bejegyzett kereskedő legyen, ne igényeltessék, a magy. kir. udv. kanczellária leérkezett határozata szerint hely nem adathatott. ›£› A Magyar-Óvárott tervezett takarékpénztári részvénytársulat alakítása felsőbb helyen megengedtetvén, a megerősített alapszabályok is leérkeztek. A pápai helv. hitvallású collegiumban szervezett jogi tanfolyam nyilvánossága ellen, miután annak tanterve a királyi jogakadémiák tantervéhez teljesen alkalmaztatott, egy ez érdemben leérkezett kegy. kir. udvari rendelvény szerint, további nehézségben nem forog. Miután a horvát tót udvari kanczellária közleménye szerint verőczemegyei Daj helységben folyó évi május hó 7-én 19 lakház és 48 egyéb épület, 2360 mérő különféle gabonaneművel egy tűzvész által elpusztittatvén és az ekkér támadt kár 34,877 ftnyi összeget képezvén, az egyes leégettek ezen szerencsétlenség által annál inkább fujtattak, minthogy nem csak lakásaiktól, hanem minden élelmiszereik és gazdászati eszközeiktől végkép megfosztanak, ennélfogva a magy. kir. udvari kanczellária, a leégettek balsorsát enyhítendő, azok számára a pénzgyűjtögetést az országban megengedte. — Alkalmunk volt e napokban Oppodi A. V. „ingóságok raktárát“ Pesten (előbb vácziutcza 1. sz., most régi posta-utcza 8. sz.) megtekinteni, s valóban meglepett az áruk különfélesége, csinos kiállítása, s jutányos ára, úgy hogy olvasóinknak legmelegebben ajánlhatjuk ezen jeles intézet meglátogatását, s meg vagyunk győződve, hogy senki sem fogja elhagyni ez áruhelyiséget a nélkül, hogy valamely tárgyat, melyre szüksége volt, ne talált volna, s vásárlásával ne lenne megelégedve. Miután a Duna térképezése már annyira haladt, hogy csak a Péterváradon aluli Duna-rész igényel még műszaki előleges felvételeket, a m. kir. országos építészeti igazgatóság, leérkezett felsőbb rendelet folytán utasíttatni fog, hogy a szükséges felvételeket és kiigazításokat az államministeriumnak egy erre vonatkozó átiratához képest, egyetértőleg a már ez ügyben kellőleg utasított katonai végvidéki építészeti közegekkel — mielőbb eszközölje. A lugosi egyházmegyéhez tartozó nagykastélyi görög kath. kápolna felépítésére a vallásalapból 4084 ft engedélyeztetett. Mint a „P. N. írja, a pest-losonczi vasút részvényesei legközelebb értekezletet fognak tartani, és saját érdekeik védelmére meg fognak tenni minden lehetőt. Azon nézet jutott érvényre, hogy recriminálással most már csak ártani lehet a vállalatnak, s nem sajnálkozni,kell többé, hanem a vállalat megmentésére gondolni. Észre lehetett venni utóbbi időben, hogy sokan készakarva kisebbítik a pest-losonczi vasút-vállalat értékét, hogy annál olcsóbban juthassanak hozzá. Ily eladás esetére a részvényesek semmit sem kapnának. Nem lehet pedig ignorálni, hogy a vasút olcsón épült, s hogy a 17 mértföldnyi kész vonal mértföldenkint több mint 400,000 frtot (ennyibe került az építés), azaz összesen mintegy 6,800,000 frtot képvisel. Ehhez járul még a bánya, melynek értéke szintén nem csekély. Eladásról tehát szó sem lehet, miután ez csak a részvényesek érdekeinek tökéletes mellőzésével történhetnék, hanem egyéb módot kell találni a megoldásra, mely kielégítse a hitelezőket és részvényeseket egy iránt. Ily mód felett fognak tanácskozni a részvényesek, s óhajtjuk, hogy különösen a vállalat és részvényesek érdekében a megoldás szerencsés legyen. „A szőlőkúra használatának rövid foglalatja“ czimű kis röpiratot bocsátott ki (Kaufmann nyomán) Barna Ignácz orvostudor, mely most épen alkalomszerű. A Pápán kölcsönös segélyegylet alakult mely intézet létesítése a város és a vidék jólétének előmozdításán, kétségkívül jelentékeny határt fog gyakorolni. A segélyegyletnek több mint 700 részvényese van, közel 200 részvénynyelg naponkint gyarapszik részvényesekben és részvényekben. Alig két havi működése után kisebb-nagyobb összegekkel mintegy hatvan családon segített. Ezt látva a közönség, vetélkedve sietnek tagokul bejegyeztetni magukat azok, kik az egyletnek még nem tagjai. " Bécsből, sept. 26-ról távirják a P. Hirnöknek, hogy Mészáros Imre, esztergomi kanonok, a Pázmán-intézet igazgatója , magyar akadémiai lev. tag azon éjjel ott meghalt. Köszönetnyilvánítás. A pest-budai hangászegyleti zenede közhasznú fennállásának negyedszázados évnapját f. évi augustus hóban nagy zeneelőadásokkal ünnepelvén, hazafias örömmel tapasztalta, miszerint az ünnepélynek fényes létesüléséhez a zenede rokonérzelmű pártolói élénk részvétet tanúsítva, tettekben nyilvánult jótéteményeikkel ez intézet javára buzdítólag működni szíveskedtek ; igy Heckenasti Gusztáv ur 1500, Poldini Ede ur 1500 jegyet; Károlyi Sándor ur Liszt szent Erzsébet oratóriumának magyar szövegét 1500, német szövegét szintén 1500 példányban, Khór és Wein nyomdatulajdonos urak az ünnepélyhez szükséges több ezerre menő programmal, és hirdetéseket minden díj nélkül kinyomatni, Dietze vésnök úr 3200 szólampéldányt a Hymnusból, és a városligetben előadott dalok partitúráját több példányban szintén ingyen vézetni szíveskedett; továbbá a zenedei zászlóhoz Kis és Alter, — Kuzmik és Monaszterly, — Fries és Zeppezauer kereskedő urak a nemzeti színű selyemszövetet, Mank Móricz ur és társa kereskedő urak az ezüst csipkét, a nemzeti színű szalagot, Ildényi Károly ur a rudat és az arabillis■ || Hicat nyozott lyrát adni, Molnár István ur pedig a lobogón a varrásmunkát a legnagyobb készséggel elvégezni és Weber kertész ur a városligetben tartott dalárelőadásnál a nagy kört belül virágokkal feldíszíteni minden dij nélkül szíveskedtek . A midőn tehát az ajándékozó és jótevő uraknak az ünnepélyrendező nagybizottmány hálás köszönetét nyilvánítja, a zenedét mint jótékony intézetet további pártfogásukba ajánlani bátorkodik. A negyedszázados ünnepély-rendező nagybizottmány meghagyásából Kurcz János ügyvéd, mint zenedei jegyző. F. hó 24-kén két napszámos a kerepesi útvonal homokárkaiban a leomlott homokföld alatt lelte halálát. A debreczeni ref. főiskola gymnasiumi és akadémiai tanfolyamában a köztanítások az 1860-ik tanév első felét illetőleg, folyó évi October hó 12-ik napján fognak megkezdetni; a kiktatás és felvételi vizsgák azon hó 1—8-ik napján fognak végrehajtatni; a kijavító vizsgák pedig a gymnasiumi tanulók részére azon hó 9—11-ik napjain fognak megtartatni. Közli Debreczenből sept. 20 án 1865 — a főiskolai igazgatóság. A „Bojtorján“ vezetését lapvezéri minőségben, oct. elejétől Vértesy Arnold veszi át. Cs. Miklósffy Endre, az esztergomi főkáptalan nyug. jogi aligazgatója, az esztergomi szt.-Ferencz-rend syndicusa, az erdélyi Miklósffy család utolsó sarjadéka életének 75-ik évében f. hó 22-kén elhunyt. Béke hamvaira! Viktor Hugó jelenleg Baden-Badenben időzik s csak 25-én megy Brüsselbe, hogy „Chansons des rues et des bois“ czimmel megjelenő költeményei nyomatását ellenőrizze s két kötetes regényét „Les drames de la mer“ befejezte. The Cosmopolitan czímmel oct. 7-től Párisban és Londonban heti füzetekben folyóirat fog megjelenni politikai, gazdászati, irodalmi és művészeti tartalommal. Egyelőre 5000 példányban nyomják. A Bulwer, Dickens s más kiváló angol írók által alapított egylet pompás palotaszerű menhelyet építtetett elaggott írók és művészek számára. Az épület gyönyörű park közepén emelkedik, s a nyugalmazottak a lakáson kívül rendes évdíjat húznak az egylettől. A szellemi rokkantak e békés tanyája Bulwer jószága és ősi kastélya Knebworth közelében van s három góth stylü nagy épületből áll, nevezett váltó-törvényszéknél igtatóvá, s Angyalffy József ideiglenes telekkönyvi igazgatót kiadóvá nevezte ki. A magyar kir. udv. kanczellária Gógh Sándort, az aradi első biróságu kir. váltótörvényszék jegyzőjét, ugyanazon váltótörvényszék ülnökévé nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A külföldi lapok a csász. nyilatkozványról hozott nyilatkozataikban, azon körülménynél fogva, hogy az austriai viszonyokat kellően nem ismerik, nagyobbrészt nem voltak ugyan képesek azon álláspontra emelkedni , melyről azt elfogulatlanul s helyesen megítélhetni ; mindamellett több lapban a lényeges pontokra nézve helyes felfogással s a tényállás fölötti higgadt ítélettel találkozunk, így az „Alig. Ztg.“ a cs. manifestumban egy fejedelem nyilt szavát hallja, ki nem csak a maga népével, a ki, mi nehezebb, népeivel békében akar élni; továbbá kiemeli, miszerint Austriában az államjog különböző alapjainak ellenmondásainál fogva, melyeket formailag nem lehete legyőzni, a kifejtésnek múlhatlanul a politikai kísérletek jellemét kell fölvennie s méltányolja a cs. manifestumban azon bátorságot, melylyel magát a történt hibák következményei alól felszabadítja. A „Spen. Ztg“ kiemeli, miszerint a magyarok eddigi tagadólagos magatartásából épen nem lehet jövő maguktartására következtetni. Kilátásuk van a kivételes állapotok nyomorúságából teljesen s egyenlőn jogos állásba emelkedhetni; a birod. képviseletnek csupán annyit kellene átengedniük, ami a monarchia egységes létes fenállására szükséges, s csak is e föltétel alatt szerezhetik vissza ismét alkotmányukat, másrészt a magyarok meg vannak győződve, hogy a többi koronaországok szabad alkotmánya az ő szabad alkotmányuknak is fontos biztosítéka. A porosz conservatív lapok tartózkodva nyilatkoznak. A „Nordd. Alig. Ztg“ élénken tagadja, mintha ez eseménynél önkény ténye, a reactió győzelme forogna fen. A es. manifestum ugyan fordulatot jelöl, de csak arra való fordulatot, hogy utánpótoltassák az, ami az utolsó években elmulasztatott, hogy kijavíttassák azon rongált, tulajdonkép bevégzetlen alap, melyen négy évig építettek. A manifestum világosan hangsúlyozza a diploma fentartását, azaz : az alkotmányos állami lét biztosítékát, s ebben nem fekszik más szándék,mint az : a népeknek az újonan állítandó alkotmányépület számára az építkezési helyet szabaddá tenni. A „Kreutzig“ a csász.manifestumot úgy politikai, mint jogi álláspontból egyformán szerencsés eseménynek nevezi. Azáltal, hogy az egyes országcsoportokat jogaik szabad gyakorlására s érvényítésére meghívja, Austria valódi államgondolatának kölcsönöz kifejezést , mert egyes részeinek szabad egyesülésében alapszik a birodalom történeti kifejlése, valamint az egyéni politikai élet szabad nyilvánításában az egésznek alkotmányos joga. A visszatérés az absolutismusra ezáltal el van zárva. Az absolutismus épen azon jogoknak félreismerésén alapszik, melyeknek tétele s gyakorlati érvénye a cs. manifestumban ünnepélyesen elismerve van. Egy párt győzelméül sem lehet az austriai viszonyoknak legújabb fejlését tekinteni. Az épen az összes pártczélzatok kiegyenlítése s kiengesztelésének gondolatán, az egymással ezerszerűen érintkező külön érdekek s külön jogok közti józan egyensúly helyreállításán alapszik. Mint politikai szükség is parancsolva leendett, ha egyszersmind jogi szükség is nem volna. Tényleg azonban valóban ez utóbbi is. Csak nagyon felületes felfogás láthatja a febr. alkotmányban az általános austriai államjognak sommázatát. A birod.képviselet iránti törvény csak egy részét képezi az alkotmányjognak, csak „az összes alaptörvények öszfoglalatában“ keresendő maga a febr. alkotmány szerint az általános austriai államjog. Az utolsó évek alkotmányviszályai épen ezen alaptörvények ellenmondásain alapultak, melyek közül egymásután egyiket vagy másikat hatályából ki kell léptetni, mert egyszerre egymás mellett nem létezhettek. Ennélfogva a kormány eljárása mellett nem csak egynél több előzetes esetet lehet felhozni, hanem, mint a cs. manifestum vitán fölüli tételben kiemelt, egyenesen jogi lehetetlenség, ugyanazon egy határozmányt a birodalom egy részében általánosan kötelező birodalmi törvényül, a másikban tárgyalási tárgyul odaállítani. A „Fr kf. Post-Z tg“ a legújabb fejleményt Austriában a foederativ eszméknek mint minden államügy alapjainak győzelme gyanánt fogja föl. Az állami gondolat győzelme annál jelentősb, minthogy a viszonyokból fejlődött ki. Államok, melyek úgy mint Austria és Németország, oly gazdagok politikai különszerűségekben, egyéni népéletben, — csak ez alapon fogják belbékéjöket, s hatalmi állásukat kifelé megtalálni éspedig a nélkül, hogy politikai egységüket elvesztenék, a nélkül, hogy a részeknek az egészét feláldoznák. Egy bajor lap épen a manifestum által látja mindazon kételyeket megcáfolva lenni, melyek az alkotmány fentartása végett fölmerültek. Az, hogy az oct. diplomas febr. patens a korona végelhatározása előtt a keleti országok képviselői elé szabad véleménynyilvánítás végett terjesztetnek, mutatja épen a legvilágosabban, mennyire nem volt azoknak igazuk, kik a jelen ministériumot alkotmányellenes érzülettel vádolák. Nem a hatalombirtoklók akarata, hanem a körülmények hatalma szakítá félbe az alkotmányos életet. Az egész manifestum tökéletesen correct alkotmányos érzület által tűnik ki, s az egész okmányból magából kiviláglik, miszerint szerzőire nézve az igazság s a szó szentsége komoly dolog. Az angol és franczia lapok az új tényt általában helyesen fogják föl, így a „Times“ csak helyeselni bírja, hogy végre a központosítási rendszert elbúcsúztaták s erre nézve lényegileg ezeket mondja: „A dolog abból áll, hogy Austria nagyon is sokáig áldoztatott föl egy eszmének, a központosítás eszméjének. Elvont szempontból véve senki sem kételkedhetik, hogy oly ország, mint Francziaország, mely a forradalom intensív tüze által compact s egynemű tömeggé öntetett, a szervezet oly hatalmas erejével bír, mely a kormányt épen oly rettentővé teszi a szomszéd országokra, mint saját országának szabadságára nézve. De bárminek legyenek az ily vas-központosításnak előnyei, Austriára nézve azok egyszerűen elérhetlenek. Négyszázados törekvés sem volt képes, Magyarország szellemét megtörni s letartani. Austria valóban határozott hivatással bír, csak ismerje azt föl. Politikája ekkorig abban állt, hogy minden erejét Poroszország ellen a Németországban vezérszerep végett folytatott harczra öszpontosítá. Mily sikere volt e törekvéseknek, tudjuk. . . Austria nyugaton keveset végezhet, de a keret egészen övé.“ A „Daily News“ ezeket mondja: „A császmanifestum nevezetesen sokat ígérő okmánynak nevezhető. Sokkal nyomatékosabb hangon szól „szabad és nyilt politikáról,“ a „törvényes jogok illő tiszteletben tartásáról“, „kölcsönös kiegyezkedésről“, mintsem hogy kételyt hagyna fön arra nézve, hogy azon békülékeny szellem, melyet lehelt, érdemlett nagylelkű fogadtatásban fog részesülni.“ A „Daily Telegraf“-ban — a legolvasottabb angol lapban — ezeket olvassuk : „Ily megbarátkozás a kor szabadelvű eszméivel nem lehet, hogy Austriát Anglia és Francziaországgal bensőbben össze ne kösse. Ugyanez okból a kibocsátvány Austria állását Németországban is megjavítandja, s azon karba helyezendi, hogy, mint a szabadelvűség előharczosa, a reactionarius politika ellen fölléphet.“ Párisban ismét a „Presse“ az, mely a manifestumot a „Temps“ ellen védelmezi. Miután előrebocsátá, hogy a birodalmi tanács, Magyar- és Horvátország által el nem fogadtatván, fictió maradt, s hogy ezen két országot a közös ügyek tárgyalásához szükségkép oda kelle vonni, igy szól: „Azon percztől fogva, hogy álképviselet kérdése Magyar és Horvátország előterjesztetett, lehetséges volt-e másként cselekedni ? Ha a szűkebb kir. tanács munkálatai nem függesztettek volna föl, mit felelhettek volna a tanácskozásra meghívott országgyűlések, s mily szavazatot adhattak volna ? A dolgok jelen állapotát fentartani s a két országgyűlést ezen pontra nézve megkérdezni, nem annyi leendett-e, mint nekik a választ feltenni ? Az angol sajtó is úgy ítéli meg a manifestumot mint mi. Az ép most hozott rendszabály nagyságát s gyümölcsöző voltát el kell ismernünk. Az az országos autonómiáknak hozott hódolat, megerősítése a szabadságnak, s oly birodalomban, melyben a nép csak az országgyűlés által szólhat, hivatkozás az a népre.* Pénzügyi tanulmányok: Félix, qui potuit rerum cognosoere causas A nemzetgazdászati tudomány szintúgy mint minden tudomány szükségli a mélységet, vagyis az ész túlnyomó uralmát a képzelő tehetség fölött. Az emberiség nagyobb része még gyermekkorát éli, és így nem csoda, ha a phantasia uralmával találkozunk még elég sűrűn, minélfogva néha a dolgok őkét a következési viszonyát át nem látják tisztán, néha meg a valódilag hasznost a képzelminek áldozzák fel. Szerencsére azonban az emberek jelenleg gyorsan haladnak, nem ugyan azon folytonos progressióval, mint a leeső tárgy, — mert hisz nem is lefelé, de előre haladnak, — hanem időnkinti rohanásokkal. Ilyen haladási korszak látszik most nyílni, mely az ész uralmának a fictiok s tisztán elméleti kísérletek fölötti tágítását, és azzal a nemzetgazdászatnak is szebb jövőt ígér. Az ész leghatalmasabb szövetségese a képzelődés ellen kétségen kívül a tapasztalás, és csak akkor lehet az ész biztosságban ellene, cselfogásai s tőrei ellen, ha a tapasztalásból indulva, annak tüneményeit éles felfogással az oks következés rendje szerint viszonyozza, és így az elméletet s a tapasztalást egymással szigorúan ellenőrizteti.