Sürgöny, 1865. november (5. évfolyam, 251-275. szám)
1865-11-25 / 271. szám
371.SZ. Ötödik évifolyam. Szerkesztőségi irtás és kiadóhivatal Budin, bécsi-utcia (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pestet Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcia, a pa. kir. postahivatal melletti sarokban). Káziratok nem küldetnek viasza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele_______thinktől fogadtatnak el.__________________ SÜRGÖNY. Mafia.hirdetések: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 6 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után SO kr. o. é. — Külföldről! hirdetéseket átvesznek a következő urak :llajiai Frankfurtban és Hamburg-Alténában Raabnstein és Togrler; Hamburgban Tttrkheim Jakab Lipcsében Bugler tilgen és Sort urak. Előfietési árak ! Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten bilbos borivá. Égési évre ..... SO frt. Égési évre . . . . II frt. — kr. Félévre.........................1# s Félévre • . . | i a — £ Negyedévre ..... * , Negyedévre ....«„ 10 „ Buda-Pest. Szombat, november 25.1865. Előfizetési felhivás „Sürgöny“ napilapra. A „Sürgöny“ f. év végéig Budán, a magyar kir. egyetem nyomdájában, eddigi alakja megtartásával jelenik meg. Előfizethetni a kiadó-hivatalnál Budán, Pesten Győri Pál papirkereskedésében, barátok terén, a posta szomszédságában, hol magános hivatalos hirdetmények is felvétetnek; vidéken minden cs. k. postahivatalnál, bérmentes levelekben. A beküldött előfizetési pénzekről nyugtatványul és igazolásul a posta-téritvény szolgál. Előfizetési árak December hóra. Vidékre naponkint küldve . . 1 ft 70 kr. Budapesten házhoz hordva . 1 „ 60 „ A „Sürgöny“ szerkesztősége és kiadó-hivatala. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. kir. Apostoli Felsége nagy-rákói Ratovszky István magyarországi földbirtokost cs. kir. camarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. 1065. november 23-ki törvény, az állam kötelezettségeinek teljesítésére 1865 - 1866. években szükséges pénz beszerzése iránt. Érvényes az egész birodalomra. Vonatkozva 1865. September 20-ki nyiltparantsomra, rainister-tanácsom meghallgatása után rendeem, a mint következik : I. Czikk. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy az állam kötelezettségeinek az 1865 és 1866. években teljesítése végett szükségelt pénzöszlet egyrészbeni fedezésére 90 millió p. éftnyi összeget ezüstben — az államkincstárt lehető legkevésbé terhelő hielművelet utján megszerezzen. II. Czikk. Az 1865. évi junius 30-ki törvény által nyitott 13 millió p. é.ftnyi hitel alapján előlegkép megszerzett öszveg az uj hitelművelet bevételeiből megtéritendő. Bécs, november 23-án 1865. Ferencz József, s. k. B e c r e d i s. k. Laris eh s. k. Legfelsőbb rendeletre: Meyer Bernát lovag s. k. Hirdetmény. Az 1865. nov. 23-ki törvény alapján, 734,694 darab, ezüstben 500 frankos, vagy 200 o. é. fitos kötelezvények kiadása által kölcsön nyittatik, következő felételek alatt . Ezen kötvények ezüstben 345 frank, vagy 138 o. 5. fit árfolyam mellett bocsáttatnak ki, 1865. december 1-téli kamatozással. Ezek évenkint ezüstben 25 frankot, vagy 10 ftot o. é. kamatoznak, 12 frank 50 centimet 5 forintba számitva, mely kamatösszeg félévenkint, junius 1-én és dec. 1-én minden teher s adólevonás nélkül fizettetik ki. A kötelezvények visszafizetése minden kötelezvényért ezüstben 500 frankkal, vagy 200 írttal o. é. 37 év alatt történik, féléves kisorsolások utján. Minden kisorsolásnál egyformán mindenkor 9928 darab kötelzvény húzatik ki. Az első húzás 1868. máj. 1-jén, s az első beváltás a reá következő június 1-jén történend. A kötelezvények az előmutatóra szólnak, s a párisi, bécsi, londoni, brüsseli, amsterdami, hamburgi s frankfurti tőzsdéken bejegyezve lesznek. Az aláírás történik hétfőn nov. 27-én, s a szükséghez képest kedden november 28-kán s szerdán nov. 29-kén 1865. reggeli 9 órától délutáni 3 óráig, és pedig Bécsben a cs. kir. központi állampénztárnál, a cs. kir. szabadalmazott általános osztrák földhitelintézetnél, a szabadalmazott osztrák nemzeti banknál, és az angol-osztrák banknál. Prágában a szabadalmazott osztrák nemzeti bank fiókintézeténél, s Lámel L. nagykereskedőháznál. Brünnben, Lembergben, Krakóban, Pesten, Linzben, Gráczban és Triesztben A szabadalmazott osztrák nemzeti bank ottani fiókintézeteinél. Egyidejűleg megnyittatik az aláírás Párisban a Comptoir d’ Escompte-nál, s a cs. kir. szabadalmazott átalános osztrák földhitelintézet fiókirodájában, továbbá Londonban, Amsterdamban, Brüsselben, Hamburgban és Frankfurtban. Az aláírás összege mindennap összeállíttatik, s levonást szenvedni nem fog, amennyiben a kölcsön összege azon napon még kimerítve nem lenne. Azon nappal, melyen az aláírások öszvege a kibocsátandó kötelezvények öszvegét eléri, vagy meghaladja, bezáratnak az aláírások, s ha több íratott volna alá, az utolsó nap aláírásai aránylagosan leszállíttatni fognak. Az aláírásnál minden kötelezvényért ezüstben 25 frank, vagy 10 ft o. é. leteendő. A többi befizetések következőleg történnek : 1865. december 10-től—15-ig 50 frank, 20 ft o. é.; 1866. február 1-től—10-ig 90 frank, 36 ft.; 1866. ápril 1-től—10-ig 90 frank, 36 ft; 1866. junius 1 - től—10-ig 90 frank, 36 ft; összesen 345 frank, 138 ft o. é. ezüstben. Az 1866. évi junius 1-jén lejárandó első kamatszelvény minden kötelezvénytől 12 frank 50 centimmel,vagy 5 fttal o. é. ezüstben, az utolsó befizetési határidőnél készpénz helyett elfogadtatik. Az előmutatóra szóló s eladható ideiglenes jegyek az aláíróknak saját nevükre szóló befizetési elismervények visszaadása mellett a második részlet befizetésénél, 1865. dec. 10-től 15-ig fognak kiszolgáltatni. Ezeknek kiszolgáltatása után mindenkor szabadságában áll a birtokosnak , a még le nem járt részleteket a befizetési határidő előtt lefizetni, melyekért hatszáztól kamat téríttetik meg. A félévi kamatoknak fizetése, s a kisorsolt kötelezvények beváltása történik. Párisban a Comptoir d’Escompte-nál, s a cs. kir. szabadalmazott általános osztrák földhitelintézet fiókirodájában, 2 frank 50 centimet számítva állandóan egy ezüst forintba; Bécsben osztrák forintokban ezüstben; továbbá London-, Amsterdam- és Frankfurtban azon helyeken, melyek e czélra kijelöltetni fognak. A kisorsolások Párisban fognak az osztrák követség közvetítése mellett nyilvánosan minden év május 1-jén és nov. 1-jén történni. Minden aláíró tartozik egy aláírási nyilatkozatot, melynek példányai az aláírási helyeken kitéve lesznek, kellőleg betölteni, s egyszersmind minden aláírt kötelezvénytől az első részletet 25 frankkal, vagy 10 fttal o. é. ezüstben lefizetni. A befizetések az osztrák monarchia határain belül történhetnek osztrák ezüst készpénzben, s egyleti tallérokban, franczia frank-darabokban, egész vagy fél arany koronákban, 13 ft 50 kr, illetőleg 6 ft 75 krnyi o. ért. pénztári árfolyam szerint, és cs. kir. aranyokban 4 ft 72% kr o. é. árfolyam szerint, a szabadalmazott osztrák bank jegyeiben, az ezüstnek a közvetlenül megelőzött tőzsdenapon a bécsi börzén feljegyzett tartott árfolyama szerint, végre részletes jelzálogi utalványokban (Partial- Hypothekar-Anweisungen), amennyiben azok legfeljebb három hó alatt lejárnak, a lefizetés napjától a lejárat napjáig folyó kamatok levonása mellett, a fentebb a bankjegyekre nézve megállapított árfolyam szerint. Bécs, november 23. 4865. A cs. kir. pénzügyministriumtól. A magas cs. k. pénzügyministérium Schmidt Alajos rendelkezés alatti főpénzügyörségi biztost a pesti fővámhivatalnál főhivataltiszti állomásra nevezte ki. Kassa szabad királyi város királyi biztosa az ezen városnál üresedésbe jött főbírói állomásra Gr6 sz Ernőt. köz- és váltóügyvédet, a nyugalmaztatás által megürült két törvényszéki tanácsnoki állomásra Leszkovich András eddigi törvényszéki aljegyzőt és Madarász János h. köz- és váltóügyvédet, — egy üresedésbe jött törvényszéki 1-fő aljegyzői állomásra pedig Rélay Róbert t. aljegyzőt, s ennek helyére ifj. Stecz Ferencz h. ügyvédet, valamint szintén nyugalomba helyezés által üresedésbe jött számvevői és számvevő-segédi állomások előbbikére Aranyossy Géza közigazgatási aljegyzőt s járulnokot, ez utóbbira Ganzer Ede járulnokot és helyettes városi hadnagyot, — Aranyossy Géza közigazgatási tiszt, aljegyző és járulnok helyére pedig Antalffy József dijnokot nevezte ki. Végre az árvapénztári ellenörségre a megszüntetett házi pénztári ellenörségtől mint szolgálati évekre idősb hivatalnokot Krancz Albertet tette át. NEMHIVATALOS RÉSZ. lapszemle. A Sajthán túli országgyűlések megnyittattak. Ezen megnyitás képezi ma a bécsi lapok főtárgyát. A nézetek, melyeket ez alkalommal kifejtenek, az óhajok, felhívások s intések, melyeknek kifejezést kölcsönöznek, az egyes lapok pártálláspontjai szerint különbözők. A „Vaterland“ háromszoros intő szót intéz: Magyarországhoz, a nyugat-lajthai országgyűléshez s a kormányhoz. „A magyaroké — úgymond — az első szó, vajha azt a valódi békülékenység szellemében ne csupán szép szavakkal az ajkon ejtenék ki. Magyarországnak fontos eldöntés van kezében, de nem mint bírónak,, hanem mint a kiegyenlítésre kezet nyújtó félnek. Épen „kitüntető meghivatásukból“ hárul a magyarokra nagy felelősség.“ A második intés a nyugati országgyűlésekhez van intézve. „Vajha ezek se hagynák magukat elővélemények, elméleti nézet makacsság, kisszerű féltékenység által elragadtatni, s ellenben az összfeladatokat magas értelemben fognák föl és a saját országuk s jogaikhoz való hűséggel, a korona kiegyenlítési actiója iránti bizalommal kötnék össze.“ A kormánynak a maga részéről öntudattal kell bírnia saját czélja, de egyszersmind azon határok iránt is, ameddig mehet, s ezt minden irányban éreztetnie is kell. Nem a „minden ároni kiegyenlítés“ lehet a jelszó, nem is a „Magyarországgali kiegyenlítés“ egyedül , hanem „Austria kiegyenlítése önmagával, legvalódibb természetével, nagy világtörténelmi hivatásával, a különféleséget az egységgel, a szabadságot a tekintéllyel, a nemzetiségi elvet a történeti állam elvével kiegyeztetni.“ A „Debatte“ a német-szláv országgyűléseknek tanácsolja, hogy a „szabad kéz politikáját“ tartsák, s ezt következő szavakkal apostrofálja: „Túlkevés és túl sok; ezek azon szirtek, melyeken az országgyűlések a legjobb akarat daczára törést szenvedhetnek ; ámde velük hiúsulnak meg egyszersmind nagyon könnyen az örömteljes remény, a kölcsönös bizalom, a méltányos tekintetbevételre való hajlandóság, — szóval az egyetértés, kiegyenlítés, a nagy és fontos kérdés megoldásának múldatlan tényezői, melyet a tényállás helyes értelménél fogva többé nem neveznek csupán a magyarnak, hanem a szó teljes nyomatéka szerint észállami kérdésnek neveznek.“ Midőn a „Debatte“ ekként a bölcs mértéktartást tekinti az országgyűlések legfőbb s legelső feladatának, két körülményt jelöl ki, melyeknek azok teljesítését lényegesen könnyíteniök kell. „Amint a dolgok most látszanak állni, az országgyűlések oly lépései, melyek a legközelebbi országügyek hatáskörén túlmennek, a közelebbi időben csak úgy fognak bekövetkezni, ha az országgyűlések a kezdeményezéshez maguk nyúlnak. Alig kell tehát oly külső kényszerítéstől tartaniok, mely a megfontolás, az előítélet nélküli bevárás feladatában , a szabad kéz politikájában komolyan megháboríthatná.“ A „szabad kéz politikáját“ ajánlja nekik annál inkább a „Debatte“, minthogy bizonyosan azon sok székhelyek közöl, melyeken most a politikai élet öszpontosítva van, egyiken sem zárják el magukat azon meggyőződés elöl, hogy épen azon óhajok s áramlások, melyek az egyes pontokon a legelevenebben lüktetnek, egymástól gyökeresen eltérnek. Ki most, az első impulzusnak engedelmeskedve, túl messze merészkedik, az elszigeteltetés veszélyébe jut s végül könnyen az actlon kívül marad, mely most nem ember ember ellen játszatik le s épen azért annak nyitja a legkedvezőbb kilátásokat, ki magának a legtöbb érintkezési pontokat tartja fen. A „Neues Fremdenbl.“ azon esetet veszi szemügyre, hogy az országgyűlések vagy ezek közöl néhányan magukat az alkotmány-változtatásokra illetékteleneknek nyilvánítandják, s nem hiszi, hogy az országgyűlések ily nyilatkozatai a békülékeny pártra Magyarországban visszatetszést idézzenek elő. A mérsékelt dualisták, kik Magyarországra úgy, mint a birodalomra nézve annak szükségét ismerik el, hogy a Lajtha mindkét oldalán a laza alkatrészek összetartassanak, és hogy mindkét öszpontosított erő közös alkotmányos kötelék által egybefűzve maradjon, ezek, mint amaz várja, szerencsés eseménynek tekintendők, hogy a jog elve Nyugat-Austriában épen oly határozottan fentartatott, mint ezt czéljaik kivitelére igénybe veszik. Az „Oest. Ztg.“ szintén egyes országgyűléseknek a sept. 20-kát illető „tiltakozása“ esetlegéről szólván, kijelenti, miszerint e lépésben, e vagy ama formában történjék az, csak azon érettség jelét látandja, melyre Austria népei általában az ő politikai kifejtésükben jutottak. Azt hiszi azonban e lap, miszerint e nyilatkozatok valódi értelmükben, tulajdonképi horderejük szerint nem a sept. manifestumban kitűzött czél, a népeknek a birodalom oly állandó jogi megalakulása iránti megegyezése ellen lesz intézve, melynek legfőbb elve a népnek a törvényhozói hatalomban részvétele. Sőt azt tartja, miszerint ama nyilatkozatok csak az óvás, a fenntartás jellemével fognak bírni, miszerint azok többé kevésbbé csak azon aggodalom kifejezései lehetendnek, hogy a Sajbán inneni országok a nagy ügy folyamában lehetőleg megúsztathatnának azon jogoktól, melyeket igaz szerzeményeknek, becses javaknak tekintenek. Még ebben sem feküdnék a kérdés szerencsés megoldásának akadálya, sőt ellenkezőleg épen ezen körülmény, ezen ragaszkodás az egyetlen valódi állam- s kormányelvhez csak egynél több mozzanat azon formák végres elérése mellett, melyek által mindnyájan kielégíttetve érzendik magukat. Csak arra emlékeztet e lap, miképpen azon jogok, melyek fenntartásáért egyik vagy másik országgyűlés már most óvást tart szükségesnek, vannak azon csász. szó által biztosítva, mely a sept. manifestumban Austria népeinek újonnan biztositá az adott alkotmányos szabadságokat és jogokat. A bécsi lapok majd mind szemléleteket közölnek, mikre a „Wien. Abendp.“ második czikke adott alkalmat. Ezekből kitűnik, miszerint ama czikk a nézetek és felfogásokba nagyobb világosságot hozott. Még nem fejeznek ki ugyan a lapok csatlakozást a kormányhoz, azonban méltányolják a kormány álláspontját, azt magyarázzák, s a rendszeres ellenzékkel felhagynak. Ezekkel vezeti be az „Oestr. Ztg“ mai czikkét, — azt igy folytatván : „Nem hiányoznak ugyan még most sem az ellenvetések , de ki is várhatta volna, hogy azokról már most örökre lemondjanak ? Mellőzzük az „O. D. P.“-ot, mely politikailag eszélytelennek tartja, a valódi s teljes jogot keresni s tisztelni. Szintúgy nem akarunk vitába bocsátkozni a „N. Fr. Pr.“ ével, mely még most sem veszi magának azon fáradságot, hogy az alkotmány-törvényeket maga elolvassa, és saját felvilágosulatlanságából azon jogot következteti, a „Wiener Abendp.“ czikkének érvei érthetlenségét szemére vetni. Fontosabbaknak tűnnek föl a „Presse“ megjegyzései , s a dolog érdekében álosnak tartjuk, azokba bővebben bebocsátkozni. A „Presse“ azt állítja, hogy Magyarország alkotmánytörvényei s a birodalmi tanácsi statútum közt nincs ellenmondás. Sőt úgy véljük, az ellenmondás nagyon is világosan kitűnik, miután a leglényegesebb jogok, miket a statútum az öszbirodalmi tanácsnak adományoz, a magyar alkotmánytörvények által Magyarország részére a magyar országgyűlésnek tulajdoníttatnak. Ellenvetik ugyan, hogy az cet. diploma a magyar alkotmánytörvényeket csak bizonyos határokon belül állította helyre, miáltal épen azon ellenmondás megszüntetett. Azonban erre sem nehéz megfelelni. Az cet. diploma csak az általános elveket alapíta meg a különböző képviselő testek illetékessége kérdésében; az elvek valósítására azonban nem foglal magában semmi határozmányt. Ezen utóbbi kérdésre az ugyanazon napon kelt legf. kézirat felel meg. Ezen legfelsőbb kézirat mindenesetre leghűbb s legbiztosabb commentárja az octoberi diploma értelmes horderejének. „A „Presse“ immár idézi a legf. kézirat második fejezetét, mely a követendő eljárásról szól, miután az államjogi viszonyok végleges szabályozása az inaugurális diploma s a koronázás által megpecsételve van. „Ámde idáig még nem jutottunk el a legf. kézirat az erre nézve egyedül döntő fejezetben azon határozmányt tartalmazza, miként és mely módon érendő el ezen álláspont. Magyarország államjogi viszonyainak végleges szabályozása t. i. a magyar országgyűléssel s által történendő. Az az inaugurális diploma kiállítása által a törvények értelmében (mi alatt hisz csak a magyar törvények értethetnek) s a koronázás által pecsételendő meg. Hisz az inaugurális diploma kiállítása s a koronázás épen e törvények értelmében jogosan az országgyűléssel előleges megegyezés nélkül nem lehetséges. Ezen megegyezés épen az, melynek az inaugurális diplomában kifejezést, a koronázásban kenetet kell nyernie. „Ezzel világosan és szabatosan ki van mondva, hogy az oct. diploma általános elveinek valósítása Magyarország irányában nem perroválás útján történendő, hanem hogy Magyarország alkotmányos jogai az országgyűlésseli megegyezésnek az alkotmányos elveknek egyedül megfelelő útján illesztessenek az oet. diploma által adott általános alkotmányos keretbe.“ Újvidékről írják a P. L.-nak: A karloviczi görög-keleti pátriárka Masimevits ő exója Bécsbe utazott, hogy ott a horvát-szlavon országgyűléstőli fölmentetését kieszközölje, azon okból, mivel az egyházfőnök a görögkeleti szerb egyház többi püspökeivel együtt a magyar országgyűlésen meg akar jelenni. Mint tudva van, 1861-ben mind az akkori pátriárka Rajacsics, mind az illető püspökök állhatatosan megtagadták belépésüket a magyar felsőházba. Tartományi gyűlések. Bécs, nov. 23. A tartományi gyűlések megnyittattak. A tartományi főnökök közölték az országokkal a sept. 20-diki császári nyilatkozványt és pátenst, s a nov. 7-iki cs. kéziratot, mely megrendeli, hogy a sept. pátens az országgyűlésekkel közöltessék. Bécsben, Gráczban, Klagenfurtban, Linzben, Salzburgban és Bregenzben inditványoztatott, hogy neveztessék ki bizottmáná, mely a septemberi pátensnek az ország javára való különös visszahatásait megbírálja, azokról jelentést s czélszerű javaslatot tegyen. Salzburgban és Bécsben már elfogadtatott e javaslat. Bécsben a septemberi pátensre vonatkozó helytartói közlemény is a választmányhoz utasittatott. Lembergben köszönő felirat javasoltatott s el is fogadtatott az amnestiáért és a sept. manifestumért. Prágában, Laibachban, Czernovitzban és Brünnben feliratok indítványoztattak; a brünni indítvány indokolása kemény tiltakozást tartalmaz a septemberi patens kibocsátása ellen. Laibach, nov. 23. Ma nyittatott meg a tartománygyűlés az elnök által. Bach báró mint helytartó üdvözli a gyülekezetet, s átnyújtja a sept. 20. császári manifestumot, mely mindkét nyelven volt szerkesztve, továbbá a kormányjavaslatképen a Krajna számára rendelt község törvényi és községválasztási javaslatot, nemkülönben egy másik törvényjavaslatot az ezentúli politikai felosztásra vonatkozólag. Blohweis dr. a sept. 20-ki manifestum alkalmából hálafeliratot indítványoz Ő Felségéhez, mely indítvány Toman és Svetecz képviselők által támogattatik. Az indítvány kisebbségben marad, s a jövő gyűlések egyikében kerül majd ismét napirendre. Legközelebbi ülés november 25-én. Klagenfurt, nov. 23. Goes tartománygyűlési elnök a következő szavakkal nyitotta meg a tartománygyűlést : „Barátságosan köszöntvén önöket, teljes bizalommal nyitom meg az országgyűlést aziránt, hogy feladatukat eszélyességgel fogják betölteni.“ A gyülekezet háromszoros „Hoch“-ot mond aCsászárra és a gyülekezetre. Schluga báró a sept. manifestumot s a februári pátenst terjeszti a tartománygyűlés elé. Ez elé jóváhagyás végett egy kormányjavaslat terjesztetik a politikai kerületek új felosztására vonatkozólag. Herbert 26 társával 9 tagból álló bizottmány kinevezését javasolja, mely a septemberi császári manifestum különös visszahatásait az ország jogára vizsgálná, jelentést és javaslatokat tenne. T r o p p a u, nov. 23. A sléziai tartománygyűlést Khuenburg elnök nyitja meg, s átnyújtja a sept. 20-ki manifestumot, mint teljesen bevégzett államfényt. Czernovicz, nov. 23. A bukovinai tartománygyűlés isteni tisztelet után megnyittatott; az elnök székfoglaló beszédet tartott, mire a tartományi főnök felolvassa a november 7-dikéről kelt legfelsőbb császári kéziratot, mely a sept. 20 -i manifestum és patens közlését tartalmazza. Wasilko báró feliratot indítványoz Császár Ő Felségéhez. Ez indítvány s egyszersmind az országos bizotmány javaslatai holnap kerülnek tárgyalás alá. Prága, nov. 23. A sz.Mikós-egyházban tartott ünnepélyes mise után az országgyűlés 11%-re megnyittatott. A fő országos marsall üdvözli a képviselőket, s „Hoch"-ot mond Császár Ő Felségére. (Harsány „hoch“ és „slava“- kiáltások.) Lazansky helytartósági főnök német és cseh nyelven tartott üdvözlet után legfelsőbb parancsra előterjeszti a sept. 20-ki manifestumot és pátenst. Az illető kabinet-irat felolvasása „slava“-kiáltások által kísértetett. A fő országos marsall helyettese egy cseh nyelven tartott beszédben egyetértésre buzdítja az országgyűlési tagokat. Erre következik az elnöki jelentés, választási ügyek s az újonan belépett tagok bevezetése. Nost iz A. gróf azon javaslata, hogy intéztessék Ő Felségéhez egy legalázatosabb felirat a septemberi nyíltparancsok előterjesztésének alkalmából, ki fog nyomatni. A legközelebbi ülés szombaton lesz. Wallis Frigyes gróf letette mandátumát. Az országos költségvetés, mely a legközelebbi napirendre van kitűzve, 2,081,902 frt szükségletet mutat; födözve van 581,520 frt. A kormány birtokkönyvi rendezést terjesztett elő. Linz, nov. 23. A felső-austriai tartománygyűlés elnöke 10 órakor nyitotta meg a gyűlést egy beszéddel, mire a helytartó előterjeszti a sept. 20 iki manifestumot, s az erre következett legmagasabb kéz.