Sürgöny, 1865. december (5. évfolyam, 276-298. szám)

1865-12-23 / 294. szám

induló s a főrendek küldöttségéhez csatlakozandó kül­döttséget , miután az előbbi korelnök Bernáth Zsigmond, gyöngélkedése miatt gátolva van, a ház alel­­nöke gr. Andrássy Gyula fogja vezetni. Az üdvözlő beszéd áttekintése magára a küldöttségre ruháztatik. A ház üléseinek janu 10-ig való elnapolása ré­szint az ünnepek miatt, részint azért történt, hogy azok, a­kik a választások ellen kérvényeket nyújtottak be, időt nyerjenek a szükséges bizonyítványokat megsze­­szerezni. 10-kén a ház megkezdi az igazolásokat. A „M. V.“ a ház ily hosszas elnapolásával nincs megelégedve s a követeknek ily fontos pillanatban mindjárt a munka kezdetén háromheti szünetelését ko­rainak s egy kissé hosszúnak találja. A „P. Napló" szerint az igazolt követek jegyzé­ke 250 nevet tartalmaz. Miután eddig elő 310 képvi­selő adta át meghitelező levelét, a háznak még 60 kifo­­gásos választás iránt kellene határoznia. Egyletek és Intene­tek­. Magyar Tudományos Akadémia. Az akadémia math. és term. tud. osztályának folyó december hó 18 -án tartott ülésében Pólya József r. és Than Károly r. tag tartottak értekezése­ket. Dr. Pólya értekezésének czíme és tárgya: „Om­­ne vivum ex ovo“, azaz : mi él, petéből lett. Than Károly az „ozon-képződésről“ épen oly érdekesen, mint tudományosan értekezett. Az ozon nem egyéb mint hatásos b­éleny, s fejlődik azon levegőből, mely köz­vetlenül fölveszi a lángot. A jeles értekezés becsét emelte egyrészről a könyvnélküli folyékony előadás, másrészről az előadás folyama közben bemutatott phy­­sicai kísérlet, melylyel az ózon-képződés processusát előttünk megfoghatóvá tette.­­ Ez értekezését befe­jezvén, rövid említést ten az árvamegyei polhorai ás­ványvízről , mely sós tartalma és hatásossága által a külföld sok híres fürdőjét túlhaladja. Az értekezések után titoknok előadja, hogy Gal­le János mérnök valami vízemelő gépet talált föl, és leírását azon kérelemmel küldte be az akadémiának, hogy illető osztálya által a gépet megvizsgáltatni és megvételre ajánlani szíveskedjék. A gép felöl Petzval Ottó terjesztett elő indokolt véleményt, mely az emlí­tett gépre nézve nem épen kedvező. Szentesről V­a­­­k­a­i Ferencz szintén valami vizeme­lő gép tervvázlatát küldé be. Titoknak olvassa azután Sennyey báró főtárnoknak az elnökhöz intézett levelét, melyben értesíti az elnököt, hogy a Böhm Dániel-féle ritka becsű gyűjtemény megvétele a múzeum számára nem lehetséges. Továbbá a magyarhoni földtani társa­­sulat titkára fölkéri az akadémia titkárát, hogy esz­közölné ki közte és az akadémia term. tud. osztálya között a csereviszonyt. Elfogadtatott. P­r­e­i­s­z György ritka becsű könyvet küldött be megvételre. Ez régi névaláírások gyűjteménye eredeti okmányok után. Toldi Ferencz indítványára a ritka becsű könyv megvétele ajánltatni fog. Bemutatja titoknak az akadémia számára az utób­bi hó folyama alatt megküldött könyvek jegyzékét, s különösen kiemeli a beküldött könyvek között a ko­lozsvári re­. collegium ajándékát, mely becses régiség. Czime : „Ő és uj Kalendárium 1599-ik évre. Irta Uf­­alvy Imre debreczeni scholarius rector.“ Végre elősorolja az akadémia ünnepélyes meg­nyitása alkalmára küldött üdvözlő iratokat, részint küldöttségeket, melyek e napon az akadémia ünnepé­lyét megtisztelték. Üdvözlők és küldöttségek érkeztek Eperjesről, Patakról, Egerből, Kolozsvárról, Enyedről, Bécsből, Budáról, több társulattól és néhány magánzó üdvözlő ódákat küldött be. Értesitvény. A f­ő m . 11. hétszem. táblán a II. tanácsban dec. 20-án s a következő napokon előadatnak : Braun Adolf Klein Mayer e. 4200 forint. Pollák Lipót a kassai pénzfigyészség e. 48603 frt 65% kr. Molnár Márton Pogány Mária e. biztosí­tási végrehajtás. Gerencsér Pálné Csatáry Klára — Lampert József s neje e. érvénytelenítés. Szentmihályi Ferencz Kloyber Pál e. 3508 frt 96 kr. Bakay Ábrahám Karancsy János s neje e. szerződés-teljesítés. A cs. kir. pénzügyi ügyészség Po­­povits János hagyatéka e. zárlat. Schönfeld Zsigmond s neje Baranyay Gáspár e. birtok-átadás. Elő. : S­z­a­l­a­y ktb. Strei­­singer Lipót gr. Forgách Sándorné szül. Gyürky Eleonóra e. végreh. A pénzügyi ügyészség Ozárán Pann e. bérhátralék. Gr. Nákó Kálmán gr. Nákó J. e. osztály-igazítás. A pénzügyi ügyész­ség a nagykikindai kerülete, zárlat. Szalacsy Antal Görgey Já­nos e. 33750 ft. Elő. : Makovitz ktb. Rohrer Józs. Schmidt Ant. e. kártérítés. Bölcskey Adolf Tábori Amália e. 5360 ft . járul. Hajnal Mária férje Nemes Fer. e. válóper. Farkas Tam. neje "Varga Róza e. hasonló. Daszkalovits Laj. hg Szulkovszky Laj. e. munkabér-hátralék. A pesti p. v. ügyészség Sztanajo­­vits Láz. e. 66 ft 4)f­n­kr­g járul. Proda Ján. neje István Er­zsébet e. válóper. Csupek Ján. neje Rusznyák Juliánna e. vá­lóper. Jurenák Amália férje Fröhlich Pál e. hasonló. Fischer Amália férje Scholtz József e. hasonló. Stein Ármin Kopperl Gottlieb e. adósság. Nagy Mária férje Szabó Sándor e. válóper. Mészáros Zsuzsánna férje Vig János e. válóper. Balázs Eszter férje Balázs Zsigmond e. hasonló. Elő.: Ferenczy stb. (T. Cs.) JálCM. Ő Felsége látogatása Gödöllőn. F. hó 19-én értesítést nyert Schaefer Nándor úr, a brüsseli „Banque de crédit, fonder et industriel“ igazgatója, hogy Ő Felsége oly kegyes lesz, folyó hó 20-án reggel 7 órakor indulva, Gödöllőre kirándulni. Minek következtében ugyanaz nap Ő Felségének ünnepélyes fogadtatására minden megtörtént, a­mit az idő rövidsége engedett. 19-én dél tájban érkezett 2 ud­vari fourk­, hogy Ő Felsége és kisérőinek ellátása, iránt rendelkezést tegyenek; mi azonban, miután Ő Felsége oly kegyes volt, az uradalom részéről rendezett villás reggelit elfogadni, feleslegessé vált. A délutáni órákban az udvari előfogatok megérkeztek Kerepesre, s ott az uradalmi majorban töltötték az éjszakát. 20-án reggel pont 7 órakor indult Ő Felsége Bu­dáról ; kíséretében valának, nm. gróf Eszterházy Mór miniszter, amígy gróf Fossiot de Crenne­villé altá­bornagy és Ő Felségének első hadsegéde, továbbá hg Metternich és báró Fehérváry urak, mindketten szin­tén Ő Felségének hadsegédei. Ő Felsége előtt mint vezető m. Kapy Ede, Pestmegye főispáni helytartója utazott. Kerepesen az összetódult nép örömujjongásai kö­zött lettek a fogatok változtatva, hol a helybeli r. kath. plébános üdvözölte ő Felségét; már ekkor Gödöllőn élénk mozgás uralkodott; a város szélén, a kastély ka­pujánál magas árboczfákon lengettek ő Felségeiknek, az uralkodó családnak és az országnak színei s az ár­bocsok czimerekkel voltak ékesítve. A kastély ormán a császári lobogó volt kitűzve, a kapu felett az első emeleti közép ajtó nemzeti szí­nekkel diszitve s a felett nagy nemzeti czimer; a kas­tély erkélyéről ismét zászlók lobogtak s az egész vá­rosban a főbb épületek fel voltak diszitve; a helybeli és szomszéd községek lakossága tolongott a bejárá­sok előtt. A kastély kapuja előtt az uradalmi cselédség, a kapu alatt a vadászati személyzet, a lépcsők előtt jobb­ra balra az udvari tisztség voltak felállítva; a legalsó lépcsőn Schaefer Nándor bankfőigazgató úr, Ivánka Imre, Regenhard Ferencz, Majthényi Bálint igazgató­­sági tanácsosok és Sárkány József főügyész úr várták ő Felségét, ki is harsány éljenzések között 11 9 órakor érkezett meg; kocsijáról gyors könnyűséggel leszállt, és kegyesen fogadta el Schaefer Nándor urnak rövid, alkalomhoz mért hódolatát. Az udvarban b. Podma­­niczky Ármin szívességéből fel voltak állítva az aszódi egyenruhás zenészek, kik, valahányszor Ő Felsége megjelent, a néphymnust hangoztatták; mire Ő Felsége kiséretével a kastélyt minden helyiségeiben megszem­lélte, a kertet, annak üvegházait, lövöldét, az istálókat szemügyre vette, s azután a régi vadászkert felé hosz­­szabb sétát tett, követve kisérői s a banque igazgató­ságának főszemélyzete által, kikhez felváltva több­endbeli kérdéseket intézni kegyeskedett. zt Visszatérve^) Felsége, a nagy teremben reggeli­méig a részesülésben kíséretén kívül megtisztelni Feresstott Schaefer Nándor, Ivánka Imre, Regenhardt alatt a*? Majthényi Bálint urakat. A reggeli folyama nótákat ,Ezek ritka ügyességgel a legszebb magyar­áztatták és a reggelinek kiváló ételei jó paprikás gulyás nus és mros tészta valanak, mohokét 0 Felsége már előre megrendelni méltóztatott. 1­­ órakor indult 0 Felsége ismét vissza Pestre. Oly kegyes volt, elismerését nyilvánítani a főigazgató úr irányában a díszes fogadtatásért, kifejezvén azt is, hogy szívesen vette az alkalmat, a főigazgató urat meg­ismerhetni. Ezután kocsiba szállva, az összes közön­séghez e szavakat intézni méltóztatott: „Köszönöm a szíves fogadtatást.“ Elfogadá a főkertész által átnyújtott szép virág­bokrétát, mire éljenzések között távoztak az udvari fogatok Pest felé,— a jelenvoltakban kedves emléket hagyván vissza azon nyílt leereszkedés, melyben 0 Felségének itteni tartózkodása alatt mindazok része­sültek, a kik 0 Felségéhez közel jutni szerencsések voltak. Mi pedig csak azon óhajtásunkat fejezhetjük ki, hogy e látogatás ne legyen az utolsó, melyet kegyel­mes királyunk Gödöllőn tett, és hogy őt és magas csa­ládját, úgy mint hajdan dicső elődjét Mária Teréziát, minél többször láthassuk és tudhassuk a gödöllői kas­télyban, miből nemcsak Gödöllőre, hanem az összes hazára fényt és egy boldogabb jövőt reménylünk. — (Hon.) Egy gödöllői, nyilvános tárgyalás Pestmegye központi fenyitő-törvényszékénél, az üllői választók közt f. évi oct. 19-kén történt csendhá­­boritás és veszélyes fenyegetés bűnténye felett. (Folytatás.) *) A tárgyalás folytatása nov. 30-ikán. Az ülés 9 órakor megnyittatván, a védő jelenti, hogy a központi bizottmány ma 10 órakor ülést tart és a kérdéses jegyzőkönyvi kivonat csak délutánra lesz megszerezhető. Ennek következtében az ülés elhalasztatik. Délután 3 órakor. Az ügyész felolvasván a központi bizottmány jegyző­könyvét , a védő kéri, hogy a vádlottak a vád- és vádbeszéd alatt jelen lehessenek. Erre a vádlottak bevezettettek és a terem a hallgató­sággal zsúfolásig megtelt. Következett a főügyész vádbeszéde. Főügyész: Tek. törvényszék! A vádlottak­nak és terhelő tanuknak felolvasott, s - az utóbbiakat értve -- részben meghitelesitett vallomásaiból kiderül, hogy f. 1865-diki October 19-kén csütörtökön reggel B. Mihály házánál több, a gr. K. Béla mint országgyű­lési követjelölt pártjához tartozó üllői lakosok, azon előtte való estve köztük elterjedt hir következtében, hogy pártjuknak a községházánál kitűzött zászlóját P. *) Lásd lapunk 283. sz. Hapi újdonságok. — 0 cs. kir. Apostoli Felsége — mint a P. L. je­lenti — elutazása előtt a ferenczvárosi épülő uj tem­plomra 1000 ftot méltóztatott adományozni. A „Hon“ írja: Ő Felsége ittlétének legutób­bi napjaiban, legmagasabb meghívása folytán Deák Ferencz, majd Eötvös József, később Somssich Pál, s legvégül Szentiványi Károly képviselőket fogadó ma­gán­kihallgatáson , mely egyenkint órahosszat tartott, s a közügyek és a hazai politika tárgyalásával tölt el. A cs. kir. Apóst. Felsége az eperjesi gymnasiumnak a magyar tanulmányi alap rovására leendő végleges átvételét és az illető fizetési állomány­nak a második osztály szerinti rendszeresítését legke­gyelmesebben helybenhagyni méltóztatott. Eperjes városa ezen gymnasium szükségleteinek fedezéséhez az általa felajánlott 1050 ftnyi évi adománynyal és éven­­kint 30 öl tűzi hasábjával fog járulni. A magy. kir. helytartótanácsnak meghagyatott arról gondoskodni, hogy az illető tanszékek annak idejében pályázat útján kellőleg képesített tanítókkal töltessenek be. — x. Egy, pesti polgár, S­z­e­p­e­s­y Antal czipészmester, 0 Felségének egypár dúsan aranynyal dolgozott, magyar diszcsizmát nyújtott át. Ezen, a maga nemében mestermű 0 Felsége legmagasabb tet­szését nemcsak hogy megnyerte, de készítője legma­gasabb elism­erés- és jutalomban is részesülni szeren­csés volt. Ő Felsége nyiltan kimondott óhajára e mes­termű a párisi mükiállitásba küldetik, de most még felnevezettnek boltjában: váczi­ utcza 10. sz. a. e hó 23- kától látható. Meg kell jegyeznünk, hogy e mű minden mérték nélkül, csupán szemmérték után kiszittetett és tökéletesen sikerült.­­ Az irói segélyegylet javára a redoutter­­mekben tartott hangverseny jövedelme éppen a költ­ségeket fedezte. Utólag értesülünk, hogy b. S­i­n­a egy páholyért 100 frtot küldött. —r— A karácson. Az ünnepek legtiszte- tetreméltóbbikának tartatik karácson ünnepe; ez az anyja minden más ünnepeknek, e napon ünnepeljük IUdg T Alli^ull. uuuloloa ino 1« Olu 1 ülxoaoll^l. OoOOClOot látjuk e napon azt, ki megbuktatta a római birodalmat, eltörlé a makacs zsidók törvényét, átalakitá a világ szinét. Egy barlangban jászol előtt képzeljük magun­kat, — előttünk a világ ura pólyákban! A latin V­i­g­i­­­i­a­ v­irrasztás­nak ne­vezi ez ünnepet, mert Jézus éjjel született, innen az egyházakban szokásos éjféli első szent mise, s az ott virradtig tartó éji áhitatos gyülekezések. Nemzetünk a karácson (V­i­g­i­l­i­a) szóban vigyá­zatot, komoly intést, őrködést stb. ért. Klaproth említ karschin török népága­zatot Uraiban a siberiai út mentében; a hiunynak ezt Kar­a­c­son hangoztatják. Szerintünk K­a­r­a­t­o­n hun vezér neve is Karácsonnak olvasandó. Kar­a= fekete, Schun=hun jelentéssel a barna hünnok = Kara-schunok nevére vezet vissza. — Csháni= Tschuni név megfelel a mai Csány névnek. Csány — Csun sat. Mi magyarok a karácson névben barna hun apáink nevezetére emlékez­hetünk vissza, s igy kétszeres örömre hiv a mai ünnep, melyben a gyülekezettel zenghetjük : Di­csőség a magasságos mennyekben az Istennek, e földön békesség, és az emberekhez jóakarat.­­ A m. kir. udvari kanczellária a párisi vi­lágkiállítás körül felállítandó országos bizott­mánynak felterjesztett névsorát helyeslőleg tudomásul vévén, a magy. kir. helytartótanácsnak egyúttal meg­hagyó, hogy az immár szervezett országos bizottmányt az eddigi tárgyalásokról tudósítván , működésének azonnali megkezdésére és a bécsi központi bizott­­mánynyali közvetlen érintkezésre utasítsa, mely után a pesti kereskedelmi kamarának nyilvánított kívánal­mai is, a­mennyiben időközben nem teljesültek, érvé­­nyesítendők lesznek. A­mi nevezetesen azon indítványt illeti, hogy a bejelentési határidő meghosszabbíttassék, e részben a központi bizottmánynyal folytatott értekezés nyomán válaszoltatok, miszerint a központi bizottmány a párisi kiállítási bizottmánynál oda fog hatni, hogy az a jövő január végéig egyelőre az átalános egyszerű felje­lentésekben is megnyugodván, a bővebb leírás és egyéb adatok beküldésére nézve ezen határidőnek további meghosszabbítását eszközölje.­­ Egyébiránt eltekint­ve a fentebbi lépés sikerétől, a főm. magyar kir. udv. kanczellária szükségesnek látta arra utalni, hogy a fenforgó országos érdek tekintetében czélszerűnek mu­tatkoznék, ha az illetők kiállítási bejelentéseik minél előbbi beadására felszólíttatnának, nehogy a birodalom számára engedett kiállítási tér, a fentebbi határidőig jelentkezők csekély száma miatt, tán még szűkebbre szoríttassék; mind pedig azért is, mivel az idejébeni be­jelentést épen az illetők saját érdeke is megkívánja, minthogy a korábban jelentkezők a kiállítási helyisé­gek kijelölésénél nem csak a tágasabb, de a jobb fek­vésű helyekre nézve is kiváló figyelembe fognak vétet­hetni. Végre a képzőművészeti szakosztályra nézve az országos bizottmány oda utasítandónak rendeltetett, hogy az azon osztályba tartozó kiállításra szánt tár­gyak, u. m.: képek, szobrok stb. egyelőre a bécsi köz­ponti bizottmányhoz fel ne küldessenek, hanem az or­szágos bizottmánynál összegyűjtve további intézkedés­ig visszatartassanak.­­ Az írói segély­ egylet hangversenye alkalmá­val nemeslelküleg felülfizettek még: Carina Anna k. a. 50 ft s H a r 11 e b e n könyvárus 5 ftot. Báró Eötvös József elnök felszólítására az irói segélyegylet javára is fog egy bál ren­­deztetni, mely január hó 11-kén tartatik meg.­­ A pest-újpesti vasútnak a f. é. májusban tar­tott alakuló közgyűlése által megerősített alapszabályai a legfelsőbb szentesítést megnyerték. A társulat igaz­gatósága a jövő hóban készül részvényeseit közgyű­lésre egybehívni. — Megyeri B­e­s­z­e Ferencz (Besze János képviselő nagybátyja) nyugalmazott m. kir. udvari kamarai tanácsnok, levéltári igazgató és a vaskorona­­rend vitéze, f. évi dec. 18-kán, élete 73-ik évében Bu­dán meghalt. Béke poraira! — Hirdetmény. A legkegyelmesebben jóvá­hagyott magyar nyugpénz­intézet választmánya 1866-ik évi január hó 7-én vasárnap délelőtti 10 órakor Budán a cs. kir. országos pénzügy-igazgatóság kisebb tanács­teremében rendes félévi ülését tartandja meg, melyre az alapszabályok 24-ik szakaszánál fogva az intézeti tagok ezennel tisztelettel meghivatnak. Budán, decem­ber 19 én 1865. A magyar nyugpénz-intézet választ­mánya által: Plaveczky Ferencz, int. jegyző.­­ Tegnapelőtt megnéztük a „perzsa király ő felsége bűvészéi nek mutatványait a budai népszínház­ban. Mahmud Izmail megérdemelte a bécsi la­pok dicséretét. Mutatványai érdekesek, gyorsak és változatosak. Azonkívül egyiknél sem hiányzik a cor­­rectség. A jelenvolt közönség minden számot megtap­solt s úgy látszik, az illetékes Kratki-Baschik, a­ki egy páholyból nézte vetélytársát, szintén nagyon meg lát­szott vele elégedve lenni. — Nemzeti színház. Tegnapelőtt (21-én) a normanapok beállta előtt B e 11 i n­­ n e­k örök szép „Normáját“ adták kielégítő művészi sikerrel, még­pe­dig a bérletszünet daczára egészen megtelt ház előtt. E tömeges részvét azt tanúsítja, hogy e régi dalmű még mindig kedves a közönség előtt, kivált ha két oly ked­­vencz művésznő kezeiben van „Norma“ és „Adalgisa“ szerepe mint Carina k. a. és Pauline asszony. A második felvonásbeli duett után a művésznők zajo­san háromszor egymás után előtapsoltattak. Cere­­sa (Szevér) és Bodorfi (Oroveso) szintén elősegí­tették az est sikerét. Man Dubez, a nemzeti színház magán-hárfa­­játszója Ernő coburg-gothai nagyherczegtől, a neki fölajánlott zeneszerzeményért, melyet lapunkban is említettünk , a nagyherczegi tudomány- és művé­szeti éremmel diszíttetett föl egy erről szóló oklevél megküldése mellett. —a— A Patti-féle hangversenyek még mindig oly nagy vonzerővel bírnak, hogy a bécsi an der Wien-színház kicsiny az oda jutni kívánó nagy­közönség befogadására. Roger finom énekmodorával, habár hangja már hanyatlik, a bécsieket mégis elragadja. — a—• Suhr társulatával Pestre érkezett és a lovar­dás előadásokat már e hó 26-án megkezdi.­­ Dumas második causerie-jét f. hó 28-kán tartja estve 70 órakor a kis redoutteremben. A műsor szerint ezúttal vadászati kalandokat fog elregélni s Petőfitől költemény-töredékeket adand elő, saját fordí­tása szerint. A hely­árak drágábbak mint Velenczé­­ben, u. m.: 5, 3, 2 és 1 ft. — Országgyűlési szállás. Egy szoba, kis erő­­s fülke-szobával, szépen bútorozva molnár-utcza 6. sz. alatt; — egy igen díszesen bútorozott s teljes szolgálattal ellátott szoba pedig a lövész-utcza 8. sz. házban jutányosan kivehetők. Béla, mint ellenjelölt pártjabeli lakos­társaik csütör­tökre viradólag letépni szándékoztak, összegyülekez­vén, jóllehet maguknak az említett hit valótlanságáról meggyőződést szerezhettek és szereztek is , a­mennyi­ben pártjelöltjük zászlója a maga szokott helyén lobo­gott minden bántalmazás nélkül, ahelyett, hogy bé­kességben maradtak vagy csendesen eloszlottak vol­na, abbeli, törvénybe ütköző szándékkal, hogy P. Bé­lának mint szerintök is az állítólag kisebbségben lévő ellenpárt jelöltjének azon reggel czélba vett bevonulá­sát erőszakosan meggátolják, és semmi áron meg nem engedik. B. Mihály háza és a kis templom körül az ut­­czát eláltották, közöttük különösen B. György egy fa­, B. Balázs pedig egy vasvillával és botokkal fölfegy­verkezve lévén. A­mint a község­ házától ifj. N. István, K. Mi­hály, K. István és V. József lovaslegények kezeikben zászlókat hozva, az utczán csendesen előre jöttek, kö­vetve a P. párthoz tartozó gyalogosoktól,­­ F. Tóbiás a B. Balázstól elvett bunkós-bottal, B. Márk pedig a ne­vezettől elvett vasvillával a szemközt jövő lovasok elébe menve, őket fenyegetések közt feltartóztatták, s midőn rögtön meg nem állapodtak, F. Tóbiás a bottal hozzájuk vagdosott, a vágások azonban csak a lovakat érték. A lovasok ekkér fel lévén tartóztatva, a gyalo­gosok is oda értek, a midőn F. Tóbiás, B. György és a többi összecsoportosult K. pártbeliek az ellenpárt je­löltjét P. Bélát vérszopónak, csirkefogónak nevezve, párthiveit folytonos szidalmazás és a községi biró és elöljárók, valamint a papnak is közbotrányt okozó becs­­telenitése között fenyegették, hogy rosszul járnak és hogy 24 óra alatt házaikban sem maradnak meg, sőt agyonveréssel is fenyegetődzenek,— ezen nyilvános erő­szakoskodás miatt P. pártja közöl némelyek vissza­térve, a többiek, miután a lovas legények rést kapva, a vasúthoz kinyargaltak, ügygyel-bajjal szintén kibonta­koztak az útjukat elállótt népcsoport közül, oly fenye­­getődzések között, hogy elmehetnek ugyan, de P.-vel a faluba be nem jönnek, mert agyonverik őket,­­ nagy nehezen elbocsáttattak. A lovas legények és gyalogosok a vasúthoz kiér­kezvén, ott a községi bírónak és követjelöltjük P. Bé­lának a rajtok útközben elkövetett erőszakoskodást és a hallott fenyegetődzéseket elbeszélték, mire P. Béla, tartván a személye ellen czélba vett tettleges bántal­mazásoktól, tanácsosabbnak tartotta, bevonulási szán­dékával felhagyva, útját másfelé fordítani, s párthiveit a csendes hazamenetelre, és minden lehető összeütközés gondos kikerülésére intve , az üllői vasúti állomástól eltávozott, így tehát F. Tóbiás és társai P. Bélának és az ennek pártjához tartozott számos lakostársaiknak nem csak egyéni szabadságát sértették meg , hanem ez utóbbiaknak különösen törvénynyel biztosított követ­választási joguk szabad nyilvánítását, illetőleg gyakor­latát is erőszakosan meggátolták , és a már eddig­­elé elkövetett erőszakoskodás­ és bántalmazással meg nem elégedve , utjokat a vasút felé folytatták , a postaház körül az utczát ismét eláltották s midőn B. János községi biró a lovasokkal és néhány községi elöljáró­ és több közlakosokkal feléjök közelgetett, F. Tóbiás a lovasokra rákiáltva több ízben kérdezte: jön e P.é­s csak midőn meggyőződött arról, hogy a kérde­zett követjelölt nem jött el, bocsátotta tovább a P. pártbelieket az erőszakoskodó népcsoport, mondván : no­ha nem jön, úgy ti mehettek, de ha jön, akkor ne jöjjetek, mert meghaltok. Ez alkalommal folytonos ká­romkodások és P. becstelenítése között oly felkiáltások hallatszottak, hogy jobb is, miként nem jött P., mert öt kísérőivel együtt agyonverték volna, hogy jól járt P., mert nem jött volna be élve a faluba stb. E mellett a községi birót, elöljárókat és papot szidalmazva és aljas becstelen kifejezésekkel illetve, abbeli fenyege­­tődzéseiket folytatták, hogy az elöljárókat a községhá­zából kihányják, sőt F. Tóbiás, ki a községi birót is bunkós­bottal meg akarta ütni, B. Pált favillával meg­kergette, J. Józsefet pedig megrugdalva vasvillával űzőbe vette s menekülésre kényszeritette; továbbá B. György a birót tolvajnak, orgazdának czimezte s szintén favillával fenyegette, így a P. pártbelieket folytonos ingerlés, csúfolás, szidalmazás, becstelenités, fenyegetődzés, sőt tettleges bántalmazás között egész a kis templomig kisérve, itt B. Mihály házához újra betértek és W. Jánosnétól na­gyobb mennyiségű pálinkát, özv. Sz.Venczelnétől pedig l­akó bort vitetvén, az áldomást megitták; miközben V. Pált, idősb M. Istvánt, B. Mihályt és K. Jánost a vasúthoz kiküldötték, hogy ha netán P. Béla ott volna, ennek tudtára adják, hogy be ne merészeljen a faluba jönni. V. Pál nevezett társaival kimenvén a vasúti indóházhoz, itt egymás közt nyiltan azt beszél­ték , hogy ha P. bemegy a faluba, emberhalál lesz, majd L. Károly vasút­állomási főnököt kérdőre vévén, ott van-e P. ? midőn ez által értesittettek, hogy a keresett egyén nincs ott, V. Pál úgy nyilatkozott, hogy ő nem akar inquisitiót tartani, hanem L. Károly mondja meg P.-nek , miként a faluba ne merészeljen be­menni, mert rosszul jár. Mennyire ment ez alkalommal a K . . . . . párt­beliek erőszakoskodása, mutatja azon körülmény, hogy L. Lajos vasúti tisztet, a­mint lakására ment volna, 2 ember megállította, ki csak, midőn hangjáról felis­mertetett, bocsáttatott el oly kijelentéssel: jó, hogy nem az a piócza, mert agyonütöttük volna; továbbá, hogy T. Elekné szükségesnek látta T. Lajos segéd­jegyző elébe sietve, ezt figyelmeztetni, miszerint a kis templom felé ne menjen, mert már várnak reá s meg akarják verni, mely jószándéku figyelmeztetés folytán T. Lajos másfelé vette útját, de mégis észrevétetvén, bottal felfegyverkezett emberek által üldözőbe vétetett. Hogy B. Mihály házánál a zajos dorbézolás közben aggasztó fenyegetődzések is történtek, kitet­szik onnan, mert ily hírek a községházához érkez­tek, s a P. pártbeliek B. Mihály háza felé menni nem mer­tek, a kik pedig a szomszédban laktak s másfelé haza mentek, házaikból kimenni nem merészeltek. Ily sajnos események után B . . . János községi biró előbb lovas küldött által, utóbb pedig táviratilag Pilisre a járási főcsendbiztoshoz fordulván pandúrok­ért, miután M. János pandurtizedes ötöd magával a községben megjelent, ezek által F. Tóbiást és a többi főbb tetteseket a községházához hivatta; ezek azon­ban az engedelmességet megtagadva, a biró előtt nem jelentek meg; sőt midőn M. Jánost a községi elöljáró­ság felszólította, hogy a bíró személye ellen tettleges­­ségre vetemedett F. Tóbiást és B. Györgyöt fogja el.

Next