Sürgöny, 1865. december (5. évfolyam, 276-298. szám)
1865-12-23 / 294. szám
induló s a főrendek küldöttségéhez csatlakozandó küldöttséget , miután az előbbi korelnök Bernáth Zsigmond, gyöngélkedése miatt gátolva van, a ház alelnöke gr. Andrássy Gyula fogja vezetni. Az üdvözlő beszéd áttekintése magára a küldöttségre ruháztatik. A ház üléseinek janu 10-ig való elnapolása részint az ünnepek miatt, részint azért történt, hogy azok, akik a választások ellen kérvényeket nyújtottak be, időt nyerjenek a szükséges bizonyítványokat megszeszerezni. 10-kén a ház megkezdi az igazolásokat. A „M. V.“ a ház ily hosszas elnapolásával nincs megelégedve s a követeknek ily fontos pillanatban mindjárt a munka kezdetén háromheti szünetelését korainak s egy kissé hosszúnak találja. A „P. Napló" szerint az igazolt követek jegyzéke 250 nevet tartalmaz. Miután eddig elő 310 képviselő adta át meghitelező levelét, a háznak még 60 kifogásos választás iránt kellene határoznia. Egyletek és Intenetek. Magyar Tudományos Akadémia. Az akadémia math. és term. tud. osztályának folyó december hó 18 -án tartott ülésében Pólya József r. és Than Károly r. tag tartottak értekezéseket. Dr. Pólya értekezésének czíme és tárgya: „Omne vivum ex ovo“, azaz : mi él, petéből lett. Than Károly az „ozon-képződésről“ épen oly érdekesen, mint tudományosan értekezett. Az ozon nem egyéb mint hatásos béleny, s fejlődik azon levegőből, mely közvetlenül fölveszi a lángot. A jeles értekezés becsét emelte egyrészről a könyvnélküli folyékony előadás, másrészről az előadás folyama közben bemutatott physicai kísérlet, melylyel az ózon-képződés processusát előttünk megfoghatóvá tette. Ez értekezését befejezvén, rövid említést ten az árvamegyei polhorai ásványvízről , mely sós tartalma és hatásossága által a külföld sok híres fürdőjét túlhaladja. Az értekezések után titoknok előadja, hogy Galle János mérnök valami vízemelő gépet talált föl, és leírását azon kérelemmel küldte be az akadémiának, hogy illető osztálya által a gépet megvizsgáltatni és megvételre ajánlani szíveskedjék. A gép felöl Petzval Ottó terjesztett elő indokolt véleményt, mely az említett gépre nézve nem épen kedvező. Szentesről Vakai Ferencz szintén valami vizemelő gép tervvázlatát küldé be. Titoknak olvassa azután Sennyey báró főtárnoknak az elnökhöz intézett levelét, melyben értesíti az elnököt, hogy a Böhm Dániel-féle ritka becsű gyűjtemény megvétele a múzeum számára nem lehetséges. Továbbá a magyarhoni földtani társasulat titkára fölkéri az akadémia titkárát, hogy eszközölné ki közte és az akadémia term. tud. osztálya között a csereviszonyt. Elfogadtatott. Preisz György ritka becsű könyvet küldött be megvételre. Ez régi névaláírások gyűjteménye eredeti okmányok után. Toldi Ferencz indítványára a ritka becsű könyv megvétele ajánltatni fog. Bemutatja titoknak az akadémia számára az utóbbi hó folyama alatt megküldött könyvek jegyzékét, s különösen kiemeli a beküldött könyvek között a kolozsvári re. collegium ajándékát, mely becses régiség. Czime : „Ő és uj Kalendárium 1599-ik évre. Irta Ufalvy Imre debreczeni scholarius rector.“ Végre elősorolja az akadémia ünnepélyes megnyitása alkalmára küldött üdvözlő iratokat, részint küldöttségeket, melyek e napon az akadémia ünnepélyét megtisztelték. Üdvözlők és küldöttségek érkeztek Eperjesről, Patakról, Egerből, Kolozsvárról, Enyedről, Bécsből, Budáról, több társulattól és néhány magánzó üdvözlő ódákat küldött be. Értesitvény. A fő m . 11. hétszem. táblán a II. tanácsban dec. 20-án s a következő napokon előadatnak : Braun Adolf Klein Mayer e. 4200 forint. Pollák Lipót a kassai pénzfigyészség e. 48603 frt 65% kr. Molnár Márton Pogány Mária e. biztosítási végrehajtás. Gerencsér Pálné Csatáry Klára — Lampert József s neje e. érvénytelenítés. Szentmihályi Ferencz Kloyber Pál e. 3508 frt 96 kr. Bakay Ábrahám Karancsy János s neje e. szerződés-teljesítés. A cs. kir. pénzügyi ügyészség Popovits János hagyatéka e. zárlat. Schönfeld Zsigmond s neje Baranyay Gáspár e. birtok-átadás. Elő. : Szalay ktb. Streisinger Lipót gr. Forgách Sándorné szül. Gyürky Eleonóra e. végreh. A pénzügyi ügyészség Ozárán Pann e. bérhátralék. Gr. Nákó Kálmán gr. Nákó J. e. osztály-igazítás. A pénzügyi ügyészség a nagykikindai kerülete, zárlat. Szalacsy Antal Görgey János e. 33750 ft. Elő. : Makovitz ktb. Rohrer Józs. Schmidt Ant. e. kártérítés. Bölcskey Adolf Tábori Amália e. 5360 ft . járul. Hajnal Mária férje Nemes Fer. e. válóper. Farkas Tam. neje "Varga Róza e. hasonló. Daszkalovits Laj. hg Szulkovszky Laj. e. munkabér-hátralék. A pesti p. v. ügyészség Sztanajovits Láz. e. 66 ft 4)fnkrg járul. Proda Ján. neje István Erzsébet e. válóper. Csupek Ján. neje Rusznyák Juliánna e. válóper. Jurenák Amália férje Fröhlich Pál e. hasonló. Fischer Amália férje Scholtz József e. hasonló. Stein Ármin Kopperl Gottlieb e. adósság. Nagy Mária férje Szabó Sándor e. válóper. Mészáros Zsuzsánna férje Vig János e. válóper. Balázs Eszter férje Balázs Zsigmond e. hasonló. Elő.: Ferenczy stb. (T. Cs.) JálCM. Ő Felsége látogatása Gödöllőn. F. hó 19-én értesítést nyert Schaefer Nándor úr, a brüsseli „Banque de crédit, fonder et industriel“ igazgatója, hogy Ő Felsége oly kegyes lesz, folyó hó 20-án reggel 7 órakor indulva, Gödöllőre kirándulni. Minek következtében ugyanaz nap Ő Felségének ünnepélyes fogadtatására minden megtörtént, amit az idő rövidsége engedett. 19-én dél tájban érkezett 2 udvari fourk, hogy Ő Felsége és kisérőinek ellátása, iránt rendelkezést tegyenek; mi azonban, miután Ő Felsége oly kegyes volt, az uradalom részéről rendezett villás reggelit elfogadni, feleslegessé vált. A délutáni órákban az udvari előfogatok megérkeztek Kerepesre, s ott az uradalmi majorban töltötték az éjszakát. 20-án reggel pont 7 órakor indult Ő Felsége Budáról ; kíséretében valának, nm. gróf Eszterházy Mór miniszter, amígy gróf Fossiot de Crennevillé altábornagy és Ő Felségének első hadsegéde, továbbá hg Metternich és báró Fehérváry urak, mindketten szintén Ő Felségének hadsegédei. Ő Felsége előtt mint vezető m. Kapy Ede, Pestmegye főispáni helytartója utazott. Kerepesen az összetódult nép örömujjongásai között lettek a fogatok változtatva, hol a helybeli r. kath. plébános üdvözölte ő Felségét; már ekkor Gödöllőn élénk mozgás uralkodott; a város szélén, a kastély kapujánál magas árboczfákon lengettek ő Felségeiknek, az uralkodó családnak és az országnak színei s az árbocsok czimerekkel voltak ékesítve. A kastély ormán a császári lobogó volt kitűzve, a kapu felett az első emeleti közép ajtó nemzeti színekkel diszitve s a felett nagy nemzeti czimer; a kastély erkélyéről ismét zászlók lobogtak s az egész városban a főbb épületek fel voltak diszitve; a helybeli és szomszéd községek lakossága tolongott a bejárások előtt. A kastély kapuja előtt az uradalmi cselédség, a kapu alatt a vadászati személyzet, a lépcsők előtt jobbra balra az udvari tisztség voltak felállítva; a legalsó lépcsőn Schaefer Nándor bankfőigazgató úr, Ivánka Imre, Regenhard Ferencz, Majthényi Bálint igazgatósági tanácsosok és Sárkány József főügyész úr várták ő Felségét, ki is harsány éljenzések között 11 9 órakor érkezett meg; kocsijáról gyors könnyűséggel leszállt, és kegyesen fogadta el Schaefer Nándor urnak rövid, alkalomhoz mért hódolatát. Az udvarban b. Podmaniczky Ármin szívességéből fel voltak állítva az aszódi egyenruhás zenészek, kik, valahányszor Ő Felsége megjelent, a néphymnust hangoztatták; mire Ő Felsége kiséretével a kastélyt minden helyiségeiben megszemlélte, a kertet, annak üvegházait, lövöldét, az istálókat szemügyre vette, s azután a régi vadászkert felé hoszszabb sétát tett, követve kisérői s a banque igazgatóságának főszemélyzete által, kikhez felváltva többendbeli kérdéseket intézni kegyeskedett. zt Visszatérve^) Felsége, a nagy teremben reggeliméig a részesülésben kíséretén kívül megtisztelni Feresstott Schaefer Nándor, Ivánka Imre, Regenhardt alatt a*? Majthényi Bálint urakat. A reggeli folyama nótákat ,Ezek ritka ügyességgel a legszebb magyaráztatták és a reggelinek kiváló ételei jó paprikás gulyás nus és mros tészta valanak, mohokét 0 Felsége már előre megrendelni méltóztatott. 1 órakor indult 0 Felsége ismét vissza Pestre. Oly kegyes volt, elismerését nyilvánítani a főigazgató úr irányában a díszes fogadtatásért, kifejezvén azt is, hogy szívesen vette az alkalmat, a főigazgató urat megismerhetni. Ezután kocsiba szállva, az összes közönséghez e szavakat intézni méltóztatott: „Köszönöm a szíves fogadtatást.“ Elfogadá a főkertész által átnyújtott szép virágbokrétát, mire éljenzések között távoztak az udvari fogatok Pest felé,— a jelenvoltakban kedves emléket hagyván vissza azon nyílt leereszkedés, melyben 0 Felségének itteni tartózkodása alatt mindazok részesültek, a kik 0 Felségéhez közel jutni szerencsések voltak. Mi pedig csak azon óhajtásunkat fejezhetjük ki, hogy e látogatás ne legyen az utolsó, melyet kegyelmes királyunk Gödöllőn tett, és hogy őt és magas családját, úgy mint hajdan dicső elődjét Mária Teréziát, minél többször láthassuk és tudhassuk a gödöllői kastélyban, miből nemcsak Gödöllőre, hanem az összes hazára fényt és egy boldogabb jövőt reménylünk. — (Hon.) Egy gödöllői, nyilvános tárgyalás Pestmegye központi fenyitő-törvényszékénél, az üllői választók közt f. évi oct. 19-kén történt csendháboritás és veszélyes fenyegetés bűnténye felett. (Folytatás.) *) A tárgyalás folytatása nov. 30-ikán. Az ülés 9 órakor megnyittatván, a védő jelenti, hogy a központi bizottmány ma 10 órakor ülést tart és a kérdéses jegyzőkönyvi kivonat csak délutánra lesz megszerezhető. Ennek következtében az ülés elhalasztatik. Délután 3 órakor. Az ügyész felolvasván a központi bizottmány jegyzőkönyvét , a védő kéri, hogy a vádlottak a vád- és vádbeszéd alatt jelen lehessenek. Erre a vádlottak bevezettettek és a terem a hallgatósággal zsúfolásig megtelt. Következett a főügyész vádbeszéde. Főügyész: Tek. törvényszék! A vádlottaknak és terhelő tanuknak felolvasott, s - az utóbbiakat értve -- részben meghitelesitett vallomásaiból kiderül, hogy f. 1865-diki October 19-kén csütörtökön reggel B. Mihály házánál több, a gr. K. Béla mint országgyűlési követjelölt pártjához tartozó üllői lakosok, azon előtte való estve köztük elterjedt hir következtében, hogy pártjuknak a községházánál kitűzött zászlóját P. *) Lásd lapunk 283. sz. Hapi újdonságok. — 0 cs. kir. Apostoli Felsége — mint a P. L. jelenti — elutazása előtt a ferenczvárosi épülő uj templomra 1000 ftot méltóztatott adományozni. A „Hon“ írja: Ő Felsége ittlétének legutóbbi napjaiban, legmagasabb meghívása folytán Deák Ferencz, majd Eötvös József, később Somssich Pál, s legvégül Szentiványi Károly képviselőket fogadó magánkihallgatáson , mely egyenkint órahosszat tartott, s a közügyek és a hazai politika tárgyalásával tölt el. A cs. kir. Apóst. Felsége az eperjesi gymnasiumnak a magyar tanulmányi alap rovására leendő végleges átvételét és az illető fizetési állománynak a második osztály szerinti rendszeresítését legkegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott. Eperjes városa ezen gymnasium szükségleteinek fedezéséhez az általa felajánlott 1050 ftnyi évi adománynyal és évenkint 30 öl tűzi hasábjával fog járulni. A magy. kir. helytartótanácsnak meghagyatott arról gondoskodni, hogy az illető tanszékek annak idejében pályázat útján kellőleg képesített tanítókkal töltessenek be. — x. Egy, pesti polgár, Szepesy Antal czipészmester, 0 Felségének egypár dúsan aranynyal dolgozott, magyar diszcsizmát nyújtott át. Ezen, a maga nemében mestermű 0 Felsége legmagasabb tetszését nemcsak hogy megnyerte, de készítője legmagasabb elismerés- és jutalomban is részesülni szerencsés volt. Ő Felsége nyiltan kimondott óhajára e mestermű a párisi mükiállitásba küldetik, de most még felnevezettnek boltjában: váczi utcza 10. sz. a. e hó 23- kától látható. Meg kell jegyeznünk, hogy e mű minden mérték nélkül, csupán szemmérték után kiszittetett és tökéletesen sikerült. Az irói segélyegylet javára a redouttermekben tartott hangverseny jövedelme éppen a költségeket fedezte. Utólag értesülünk, hogy b. Sina egy páholyért 100 frtot küldött. —r— A karácson. Az ünnepek legtiszte- tetreméltóbbikának tartatik karácson ünnepe; ez az anyja minden más ünnepeknek, e napon ünnepeljük IUdg T Alli^ull. uuuloloa ino 1« Olu 1 ülxoaoll^l. OoOOClOot látjuk e napon azt, ki megbuktatta a római birodalmat, eltörlé a makacs zsidók törvényét, átalakitá a világ szinét. Egy barlangban jászol előtt képzeljük magunkat, — előttünk a világ ura pólyákban! A latin Vigiia virrasztásnak nevezi ez ünnepet, mert Jézus éjjel született, innen az egyházakban szokásos éjféli első szent mise, s az ott virradtig tartó éji áhitatos gyülekezések. Nemzetünk a karácson (Vigilia) szóban vigyázatot, komoly intést, őrködést stb. ért. Klaproth említ karschin török népágazatot Uraiban a siberiai út mentében; a hiunynak ezt Karacson hangoztatják. Szerintünk Karaton hun vezér neve is Karácsonnak olvasandó. Kara= fekete, Schun=hun jelentéssel a barna hünnok = Kara-schunok nevére vezet vissza. — Csháni= Tschuni név megfelel a mai Csány névnek. Csány — Csun sat. Mi magyarok a karácson névben barna hun apáink nevezetére emlékezhetünk vissza, s igy kétszeres örömre hiv a mai ünnep, melyben a gyülekezettel zenghetjük : Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, e földön békesség, és az emberekhez jóakarat. A m. kir. udvari kanczellária a párisi világkiállítás körül felállítandó országos bizottmánynak felterjesztett névsorát helyeslőleg tudomásul vévén, a magy. kir. helytartótanácsnak egyúttal meghagyó, hogy az immár szervezett országos bizottmányt az eddigi tárgyalásokról tudósítván , működésének azonnali megkezdésére és a bécsi központi bizottmánynyali közvetlen érintkezésre utasítsa, mely után a pesti kereskedelmi kamarának nyilvánított kívánalmai is, amennyiben időközben nem teljesültek, érvényesítendők lesznek. Ami nevezetesen azon indítványt illeti, hogy a bejelentési határidő meghosszabbíttassék, e részben a központi bizottmánynyal folytatott értekezés nyomán válaszoltatok, miszerint a központi bizottmány a párisi kiállítási bizottmánynál oda fog hatni, hogy az a jövő január végéig egyelőre az átalános egyszerű feljelentésekben is megnyugodván, a bővebb leírás és egyéb adatok beküldésére nézve ezen határidőnek további meghosszabbítását eszközölje. Egyébiránt eltekintve a fentebbi lépés sikerétől, a főm. magyar kir. udv. kanczellária szükségesnek látta arra utalni, hogy a fenforgó országos érdek tekintetében czélszerűnek mutatkoznék, ha az illetők kiállítási bejelentéseik minél előbbi beadására felszólíttatnának, nehogy a birodalom számára engedett kiállítási tér, a fentebbi határidőig jelentkezők csekély száma miatt, tán még szűkebbre szoríttassék; mind pedig azért is, mivel az idejébeni bejelentést épen az illetők saját érdeke is megkívánja, minthogy a korábban jelentkezők a kiállítási helyiségek kijelölésénél nem csak a tágasabb, de a jobb fekvésű helyekre nézve is kiváló figyelembe fognak vétethetni. Végre a képzőművészeti szakosztályra nézve az országos bizottmány oda utasítandónak rendeltetett, hogy az azon osztályba tartozó kiállításra szánt tárgyak, u. m.: képek, szobrok stb. egyelőre a bécsi központi bizottmányhoz fel ne küldessenek, hanem az országos bizottmánynál összegyűjtve további intézkedésig visszatartassanak. Az írói segély egylet hangversenye alkalmával nemeslelküleg felülfizettek még: Carina Anna k. a. 50 ft s H a r 11 e b e n könyvárus 5 ftot. Báró Eötvös József elnök felszólítására az irói segélyegylet javára is fog egy bál rendeztetni, mely január hó 11-kén tartatik meg. A pest-újpesti vasútnak a f. é. májusban tartott alakuló közgyűlése által megerősített alapszabályai a legfelsőbb szentesítést megnyerték. A társulat igazgatósága a jövő hóban készül részvényeseit közgyűlésre egybehívni. — Megyeri Besze Ferencz (Besze János képviselő nagybátyja) nyugalmazott m. kir. udvari kamarai tanácsnok, levéltári igazgató és a vaskoronarend vitéze, f. évi dec. 18-kán, élete 73-ik évében Budán meghalt. Béke poraira! — Hirdetmény. A legkegyelmesebben jóváhagyott magyar nyugpénzintézet választmánya 1866-ik évi január hó 7-én vasárnap délelőtti 10 órakor Budán a cs. kir. országos pénzügy-igazgatóság kisebb tanácsteremében rendes félévi ülését tartandja meg, melyre az alapszabályok 24-ik szakaszánál fogva az intézeti tagok ezennel tisztelettel meghivatnak. Budán, december 19 én 1865. A magyar nyugpénz-intézet választmánya által: Plaveczky Ferencz, int. jegyző. Tegnapelőtt megnéztük a „perzsa király ő felsége bűvészéi nek mutatványait a budai népszínházban. Mahmud Izmail megérdemelte a bécsi lapok dicséretét. Mutatványai érdekesek, gyorsak és változatosak. Azonkívül egyiknél sem hiányzik a correctség. A jelenvolt közönség minden számot megtapsolt s úgy látszik, az illetékes Kratki-Baschik, aki egy páholyból nézte vetélytársát, szintén nagyon meg látszott vele elégedve lenni. — Nemzeti színház. Tegnapelőtt (21-én) a normanapok beállta előtt B e 11 i n n ek örök szép „Normáját“ adták kielégítő művészi sikerrel, mégpedig a bérletszünet daczára egészen megtelt ház előtt. E tömeges részvét azt tanúsítja, hogy e régi dalmű még mindig kedves a közönség előtt, kivált ha két oly kedvencz művésznő kezeiben van „Norma“ és „Adalgisa“ szerepe mint Carina k. a. és Pauline asszony. A második felvonásbeli duett után a művésznők zajosan háromszor egymás után előtapsoltattak. Ceresa (Szevér) és Bodorfi (Oroveso) szintén elősegítették az est sikerét. Man Dubez, a nemzeti színház magán-hárfajátszója Ernő coburg-gothai nagyherczegtől, a neki fölajánlott zeneszerzeményért, melyet lapunkban is említettünk , a nagyherczegi tudomány- és művészeti éremmel diszíttetett föl egy erről szóló oklevél megküldése mellett. —a— A Patti-féle hangversenyek még mindig oly nagy vonzerővel bírnak, hogy a bécsi an der Wien-színház kicsiny az oda jutni kívánó nagyközönség befogadására. Roger finom énekmodorával, habár hangja már hanyatlik, a bécsieket mégis elragadja. — a—• Suhr társulatával Pestre érkezett és a lovardás előadásokat már e hó 26-án megkezdi. Dumas második causerie-jét f. hó 28-kán tartja estve 70 órakor a kis redoutteremben. A műsor szerint ezúttal vadászati kalandokat fog elregélni s Petőfitől költemény-töredékeket adand elő, saját fordítása szerint. A helyárak drágábbak mint Velenczében, u. m.: 5, 3, 2 és 1 ft. — Országgyűlési szállás. Egy szoba, kis erős fülke-szobával, szépen bútorozva molnár-utcza 6. sz. alatt; — egy igen díszesen bútorozott s teljes szolgálattal ellátott szoba pedig a lövész-utcza 8. sz. házban jutányosan kivehetők. Béla, mint ellenjelölt pártjabeli lakostársaik csütörtökre viradólag letépni szándékoztak, összegyülekezvén, jóllehet maguknak az említett hit valótlanságáról meggyőződést szerezhettek és szereztek is , amennyiben pártjelöltjük zászlója a maga szokott helyén lobogott minden bántalmazás nélkül, ahelyett, hogy békességben maradtak vagy csendesen eloszlottak volna, abbeli, törvénybe ütköző szándékkal, hogy P. Bélának mint szerintök is az állítólag kisebbségben lévő ellenpárt jelöltjének azon reggel czélba vett bevonulását erőszakosan meggátolják, és semmi áron meg nem engedik. B. Mihály háza és a kis templom körül az utczát eláltották, közöttük különösen B. György egy fa, B. Balázs pedig egy vasvillával és botokkal fölfegyverkezve lévén. Amint a község házától ifj. N. István, K. Mihály, K. István és V. József lovaslegények kezeikben zászlókat hozva, az utczán csendesen előre jöttek, követve a P. párthoz tartozó gyalogosoktól, F. Tóbiás a B. Balázstól elvett bunkós-bottal, B. Márk pedig a nevezettől elvett vasvillával a szemközt jövő lovasok elébe menve, őket fenyegetések közt feltartóztatták, s midőn rögtön meg nem állapodtak, F. Tóbiás a bottal hozzájuk vagdosott, a vágások azonban csak a lovakat érték. A lovasok ekkér fel lévén tartóztatva, a gyalogosok is oda értek, a midőn F. Tóbiás, B. György és a többi összecsoportosult K. pártbeliek az ellenpárt jelöltjét P. Bélát vérszopónak, csirkefogónak nevezve, párthiveit folytonos szidalmazás és a községi biró és elöljárók, valamint a papnak is közbotrányt okozó becstelenitése között fenyegették, hogy rosszul járnak és hogy 24 óra alatt házaikban sem maradnak meg, sőt agyonveréssel is fenyegetődzenek,— ezen nyilvános erőszakoskodás miatt P. pártja közöl némelyek visszatérve, a többiek, miután a lovas legények rést kapva, a vasúthoz kinyargaltak, ügygyel-bajjal szintén kibontakoztak az útjukat elállótt népcsoport közül, oly fenyegetődzések között, hogy elmehetnek ugyan, de P.-vel a faluba be nem jönnek, mert agyonverik őket, nagy nehezen elbocsáttattak. A lovas legények és gyalogosok a vasúthoz kiérkezvén, ott a községi bírónak és követjelöltjük P. Bélának a rajtok útközben elkövetett erőszakoskodást és a hallott fenyegetődzéseket elbeszélték, mire P. Béla, tartván a személye ellen czélba vett tettleges bántalmazásoktól, tanácsosabbnak tartotta, bevonulási szándékával felhagyva, útját másfelé fordítani, s párthiveit a csendes hazamenetelre, és minden lehető összeütközés gondos kikerülésére intve , az üllői vasúti állomástól eltávozott, így tehát F. Tóbiás és társai P. Bélának és az ennek pártjához tartozott számos lakostársaiknak nem csak egyéni szabadságát sértették meg , hanem ez utóbbiaknak különösen törvénynyel biztosított követválasztási joguk szabad nyilvánítását, illetőleg gyakorlatát is erőszakosan meggátolták , és a már eddigelé elkövetett erőszakoskodás és bántalmazással meg nem elégedve , utjokat a vasút felé folytatták , a postaház körül az utczát ismét eláltották s midőn B. János községi biró a lovasokkal és néhány községi elöljáró és több közlakosokkal feléjök közelgetett, F. Tóbiás a lovasokra rákiáltva több ízben kérdezte: jön e P.és csak midőn meggyőződött arról, hogy a kérdezett követjelölt nem jött el, bocsátotta tovább a P. pártbelieket az erőszakoskodó népcsoport, mondván : noha nem jön, úgy ti mehettek, de ha jön, akkor ne jöjjetek, mert meghaltok. Ez alkalommal folytonos káromkodások és P. becstelenítése között oly felkiáltások hallatszottak, hogy jobb is, miként nem jött P., mert öt kísérőivel együtt agyonverték volna, hogy jól járt P., mert nem jött volna be élve a faluba stb. E mellett a községi birót, elöljárókat és papot szidalmazva és aljas becstelen kifejezésekkel illetve, abbeli fenyegetődzéseiket folytatták, hogy az elöljárókat a községházából kihányják, sőt F. Tóbiás, ki a községi birót is bunkósbottal meg akarta ütni, B. Pált favillával megkergette, J. Józsefet pedig megrugdalva vasvillával űzőbe vette s menekülésre kényszeritette; továbbá B. György a birót tolvajnak, orgazdának czimezte s szintén favillával fenyegette, így a P. pártbelieket folytonos ingerlés, csúfolás, szidalmazás, becstelenités, fenyegetődzés, sőt tettleges bántalmazás között egész a kis templomig kisérve, itt B. Mihály házához újra betértek és W. Jánosnétól nagyobb mennyiségű pálinkát, özv. Sz.Venczelnétől pedig lakó bort vitetvén, az áldomást megitták; miközben V. Pált, idősb M. Istvánt, B. Mihályt és K. Jánost a vasúthoz kiküldötték, hogy ha netán P. Béla ott volna, ennek tudtára adják, hogy be ne merészeljen a faluba jönni. V. Pál nevezett társaival kimenvén a vasúti indóházhoz, itt egymás közt nyiltan azt beszélték , hogy ha P. bemegy a faluba, emberhalál lesz, majd L. Károly vasútállomási főnököt kérdőre vévén, ott van-e P. ? midőn ez által értesittettek, hogy a keresett egyén nincs ott, V. Pál úgy nyilatkozott, hogy ő nem akar inquisitiót tartani, hanem L. Károly mondja meg P.-nek , miként a faluba ne merészeljen bemenni, mert rosszul jár. Mennyire ment ez alkalommal a K . . . . . pártbeliek erőszakoskodása, mutatja azon körülmény, hogy L. Lajos vasúti tisztet, amint lakására ment volna, 2 ember megállította, ki csak, midőn hangjáról felismertetett, bocsáttatott el oly kijelentéssel: jó, hogy nem az a piócza, mert agyonütöttük volna; továbbá, hogy T. Elekné szükségesnek látta T. Lajos segédjegyző elébe sietve, ezt figyelmeztetni, miszerint a kis templom felé ne menjen, mert már várnak reá s meg akarják verni, mely jószándéku figyelmeztetés folytán T. Lajos másfelé vette útját, de mégis észrevétetvén, bottal felfegyverkezett emberek által üldözőbe vétetett. Hogy B. Mihály házánál a zajos dorbézolás közben aggasztó fenyegetődzések is történtek, kitetszik onnan, mert ily hírek a községházához érkeztek, s a P. pártbeliek B. Mihály háza felé menni nem mertek, a kik pedig a szomszédban laktak s másfelé haza mentek, házaikból kimenni nem merészeltek. Ily sajnos események után B . . . János községi biró előbb lovas küldött által, utóbb pedig táviratilag Pilisre a járási főcsendbiztoshoz fordulván pandúrokért, miután M. János pandurtizedes ötöd magával a községben megjelent, ezek által F. Tóbiást és a többi főbb tetteseket a községházához hivatta; ezek azonban az engedelmességet megtagadva, a biró előtt nem jelentek meg; sőt midőn M. Jánost a községi elöljáróság felszólította, hogy a bíró személye ellen tettlegességre vetemedett F. Tóbiást és B. Györgyöt fogja el.