Sürgöny, 1866. február (6. évfolyam, 25-47. szám)

1866-02-01 / 25. szám

közlései­t csupán egyszeri­ értesítés czíme alatt fogad­hatja el. Miután Drouyn ezen fenntartást megállapító, rendes beszélgetés alakjában azon észrevételt teszi, mi­szerint a kijelölt rendszabályok tisztán közigazgatási intézkedést képeznek, s szerinte egyiket sem alapítják meg fim­a kivételes rendszabályoknak, melyek valamely kormányt néha talán fölhatalmazhatnak arra, hogy egy szomszéd ország belü­gyeibe avatkozhassék. Drouyn nem hagyhatja azt helyén, hogy a szövetségi kormány nem akarja jogilag elismerni Miksa császár tényleges kormányát, nevetségesnek találván a Juarezhez fordulást. Nem ismerheti el jogos eljárásnak, Franczia­­országra támaszkodni, a zavarokbóli kimenekülés vé­gett , valamint attól fölvilágosításokat kívánni oly té­nyek iránt, melyek egy idegen kormány souverain ha­talmától erednek. „Mi“ — úgymond Drouyn — „mostantól fogva a be nem avatkozás elvéhez térünk vissza, s mi­helyt azt magunk tartásának szabályául fogadjuk el, érdekünk s becsületünk nekünk azt parancsolják, hogy mindenek előtt annak egyenlő alkalmazását kívánjuk. Bízván a méltányosság ama szellemében, mely a wa­shingtoni kabinetet lelkesíti, attól elvárjuk azon bizto­sítást, miszerint az amerikai nép a be nem­ avatkozás ama törvényéhez fog alkalmazkodni, melyre hivatko­zik, a­mennyiben Mexicóra vonatkozólag szigorú sem­legességet tartana fönn. Ha ön engem az amerikai kor­mánynak e tekintetbeni határozatáról értesitni fogott, képes leendők önnel tudatni Miksa császárrali alkudo­zásaink eredményét, csapatjaink visszatérésére vonat­kozólag“ Ma­­­aret bárónak egy, Florenczből jan. 2-ról kelt sürgönye jelentést tesz annak La Mar­­mora tábornokkal folytatott beszélgetéséről, a sep­temberi egyezmény legális végrehajtása tárgyá­ban, mely A­n­t­o­n­e 11 i bibornoknak egy körsürgönye által kétségbevonatik. La Marmora azt válaszolá, mikép senkinek sincs joga azt tenni föl, hogy az olasz kormány Véna szándékozik teljesítni a septemberi egyezmény által vállalt kötelezettségeket. M­a­­­a­r­e­­ báró a beszélgetés folyamában constatkrozá, hogy Francziaország az egyezmény aláírásakor két külön­böző souverainitásnak, t. i. a jelen arányaira korlátozott pápaság s az olasz királyság souve­­rainitásának egymás mellett fennállását biztosítni töre­kedett. A „Moniteur“ jelenti, hogy a római kikötőkbe beérkező hajók számára f­é­n­y­t­o­r­o­n­y-1 11 e­t­é­k sza­­batott ki. A törvényhozó­ testület jan. 29-ki ülésé­ben Larrabure­s Frémy választása érvényesnek nyilváníttatott. OLASZORSZÁG. A fiorencziscitatusban jan. 29-én azon törvényjavaslat tárgyaltatott, mely a bankot ruházza föl a kincstári szolgálattal. Farina előadó a vita elhalasztását indítványozó, hogy így Scialoja törvényjavaslata módosíttassák, azonban ezen indítvány elvettetett. A porosz követ azon alkalommal, midőn a királynak átnyujta a fekete sas rend diszjeleit, i­gy nyilatkozott : „Felséged uralkodása alatt, s barátságos fejedel­mek segélyével, Olaszország folyvást rokonszenvet sze­rez , s az összes Európa érdekeivel ugyanazono­­sitja magát. Ama nemzetközi közeledés, mely Német é s „Olaszország közt kereskedelmi-politikai téren létesült, ennek újabb fényes nyilvánulása.“ A király így válaszolt: „A porosz király annál becsesebb előttem, mivel az a két kir. ház közti hagyományos rokonszenvek s irányzatok öszhangzására támaszkodik , az Német- s Olaszország számára mindkét nagy nemzethez méltó jövőt igér.“ SPANYOLORSZÁG. Az „Eco del Pais“ követ­kező részleteket közöl, Prímnek Bodonalba, a por­­tugali határon fekvő helységbe megérkeztéről : Egy 60—80 főnyi előcsapat után jött maga Prim, jobbján Milano dandárnokkal s balján egy ismeretlen egyénnel, ki talán B­a­s­t­o­s parancs­nok volt. A fölkelők 6—700-an voltak s annyira ki voltak merülve s elfáradva, hogy lovaikat kardlap ilté­sekkel kelle a továbbmenetelre ösztönözniök. Számos lovas­ katonák lovak hiányában gyalog mentek, vala­mint 25—30 polgár is. A fölkelők szomorúaknak s leverteknek látszottak s a tisztek — úgy látszik — meg­bánták árulásukat. Nem titkolták el, hogy élénken óhajtják Portugált elérhetni. Attól féltek, hogy az őket üldöző hadoszlopok egyike elzárandja előttük az utat. Midőn a piaczra érkeztek , néhány katona ezt kiáltá : „Éljen Prim ! éljen a szabadság ! le az élelmi vámok­kal!“ Egy tuczat utczai gyerkőcz „Éljen Prim !“ kiál­tással válaszolt. Egy polgár egyik utczában Prímet él­tetvén, ez utóbbi igy szólt: „Ti éltettek engem, de nem jöttök velem fegyveres kézzel a szabadság védelmé­re !“ Prim mosolyogni s elégültnek látszani igyekezett. Egy egyén, ki az út közelében földjét mivelte, munká­ját abbanhagyván, Prímhez közeledett s kérdé tőle, hogy mi czélja van s mit akar. Prim ezt válaszolá : „A szabadságot, a nép jólétét, az adók leszállítását, 4 évi szolgálatot az engem követő katonák számára s az élel­mi vámok megszüntetését.“ A földmives tisztelettelje­sen meghajtá magát s a tábornok tovább lovagolt. A fölkelők közöl ketten az útról eltérvén, egy nem mesz­­sze eső házból erőszakosan elvittek egy szép lovat, egy pompás nyereggel, hogy azokat Prímnek adják. Azt hiszik, hogy a tábornok a lovat Portugálba belépése­­után tüstént visszakü­ldendi. Mint a „Moniteur“-nek Barcelonából 24-ről írják, E s c o d­a a kormányi csapatok combinált mozdu­latai következtében körülvétetett s megveretett. A fel­­kelők azt remélték, hogy a csapatok a járhatlan he­gyek közé nem követendik őket, azonban csalatkoz­tak. Igen erélyesen támadtatván meg, egymásután több állomásról kiszorittattak s 22-én La Rivánál a leoni zászlóalj által utólérettek s szétverettek. A senatus válaszfelirati terve nem mellőzi hallga­tással a legutóbbi zavarokat, mint ezt a franczia lapok előbbi hiányos távirati közlése után lehetett gondolni, hanem azokra vonatkozólag így nyilatkozik : „Sajnos dolog, mikép némely faragossal f­loridai lázongók, az élelmi vámok alkalmából a köznyugal­­mat oly mérvben megháboríták, hogy a fegyveres erő beavatkozása lett szükségessé. Még sajnosabb a senatus szemében , a sereg cse­kély részének föllázadása , mely lázadás néhány nap alatt elnyomatott, a kormány tevékenysége, erélye­s az ország józansága által. A senatus szerencsét kíván magának a kormány intézkedésének kedvező eredményéhez , s teljes közre­működését fölajánlja felségednek , ezen vétkes kísérle­tek egyszer mindenkorrai meghiúsítása, s az ország­­magas intézményeinek minden körülmények közti tá­mogatása végett. Mindazáltal a senatus megelégedéssel látandja, ha a törvény jogait fogja gyakorolni a vétke­sek fölött. Oly társadalmi s politikai rázkódások, melyek többnyire oly elméletek által okoztattak, melyek az ember s polgár természetes viszonyait félreismervén, a népeket létesítketlen eszménykép utáni törekvésre ösz­tönzik, annak belátására vezettek, hogy egyedül a renddel párosult szabadságon alapuló munka adhat a termelésnek nemes eredetet, s alapíthatja meg a nem­zetek nagyságát.“ A madridi ostrom­állapot megszünte­tése iránti rendeletnek kedden kell­ aláíratnia Az újszülött i­n­f­á­n­s január 27 -én keresztelte­tett meg. A Lissabonnali távirdai közlekedés, mely egy idő óta félbe volt szakadva, már teljesen helyre­állott. AMERIKA: Callaóból jan. 18-ról kelt újabb tudó­sítások nem látszanak megerősítni azon közlést, mintha egy spanyol fregát egy chili­i hajórajjal megütközött volna. Azok csupán annyit mondanak, hogy a coquim­­bói chili­i hatóságok kísérletet tettek egy spanyol szál­­lító­hajó elfogása iránt, s hogy ezen kísérlet meghiúsult. Hozzáteszik, hogy a perui új elnök el van tökélve, nem ismerni el a P e­r­e­t elnök által Spanyolországgal kö­tött szerződést. A Chili­s Peru közti szövetség bizonyos­nak látszik. A déli államokban igen nagy ínség létezik; több mint egy millió — fehér vagy néger — személy csupán nyilvános alamizsnából él. Alabamában a kormányzó jelentése szerint, a kenyér s öltözet nélküli szegények száma 130,000 re, Arkansasban 200,000-re, Virginiában 80,000-re stb. emelkedik. Több new-yorki lap azt jelenti, hogy Juarez dec. 9-én Chihuahuába újra bement volna. Azonban a „Patrie“-nak dec. 28-tól kelt mexikói sürgönyei ezen közlést nem erősítik meg. Brincourt tábornok oly stratégiai állást foglalt el, mely megengedi neki, hogy amaz állam fölött uralkodhassék s hogy Juarez visszavonulását elvághassa, ha az Chihuahuaba újra bemenni próbálna. Másrészről a „Messager franco-américain“ sze­rint, a New­ Yorkban lévő mexicói consul legközelebb egy oly jegyzéket tett közzé, melyben tagadja, hogy Juarez Mexicót odahagyta, s San Antonióba (Te­xasba) ment volna. Szerinte Ortega az, ki N­e­g­r­e­­tével együtt az amerikai területre érkezett. Juarez december elején még Chihuahuában volt. A washingtoni kormány által a mexikói ügyre vo­natkozólag közzétett okiratok közt legérdekesebb S­e­­wardnak Montholon marquishoz dec. 6-tól inté­zett következő sürgönye : „Uram ! Én a császárnak a mexikói ügyek iránti nézeteit, melyeket ön múlt hó 29 -én volt szíves velem közölni, az elnök elébe terjesztettem, s most szerencsém van önt kormányunknak ugyane tárgy körüli nézetei­ről értesíteni Helyesnek tartom azonban előre megje­gyezni, hogy az, a­mit önnel közölni fogok, már telje­sen közölve van Biegelow úrral, ki egyszersmind fel van hatalmazva arról Drouyn de Lhuys urat legjobb belátá­sa szerint értesíteni. A császár eszméi, gyakorlati alak­ba öntve, körülbelül ide mennek ki . Francziaország hajlandó, mihelyt lehetséges, kivonulni Mexicóból, de a visszavonulás alkalmatlan lenne, hanem ha előbb az Egyesült Államokból biztosítást nyerne aziránt, hogy ama hatalom iránt, mely Mexico fővárosában császári alakot öltött, barátságos vagy legalább türelmes indu­latot fognak nyilvánítani. Az elnöknek örömére szol­gál, öntől a császár jóakaratú hajlamának erősítését hall­hatni. Sajnálkozva vagyok azonban kénytelen kijelen­teni, hogy a császár által kijelölt feltétel épenséggel teljesíthetlennek látszik. Idegen hadak jelenléte egy szomszéd országban minden gondolható körülmények közt szükségkép nyugtalanságot és aggodalmat okozna ugyan kormányunknak , mert alkalmatlan költekezésre kényszerít bennünket, nem is említve az összeütközés veszélyeit. De mind­e mellett is azt vagyok kénytelen ön közleményéből következtetni, hogy a császár kor­mánya nem ismerte fel tökéletesen főokát azon elégü­­letlenségnek, mely az Egyesült Államokban Mexicó miatt uralkodik. Ennek főoka nem onnan ered, mert Mexicó­­ban idegen hadsereg áll, s még kevésbé onnan, mert az idegen hadsereg franczia. — Mi elismerjük idegen államok jogát: egymás ellen hadat viselhetni, feltéve, hogy nem támadják meg saját jogunkat vagy nem fenyegetik saját biztosságun­kat, vagy jogszerű befolyásunkat Valódi oka nemzeti elégítletlenségeinknek onnan ered, mert a Mexicóban most létező franczia hadsereg egy, a mexikói nép által alapított köztársasági kormányt, mely iránt az Egyesült Államok a legmélyebb rokonszenvvel visel­tetnek, támad meg azon bevallott czélra, hogy e kor­mányrendszert felforgassa, s romjaira egy idegen mo­narchiai kormányt alapítson, melynek léte, míg csak fennállana, az Egyesült Államok népe által nem volna egyébnek tekinthető, mint megrövidítésnek és fenyege­tésnek saját választott és megkedvelt köztársasági intézményeire nézve. Megengedem, hogy az Egyesült­ Államok nincsenek hivatva a köztársasági rendszer ügyében az egész világon, vagy csak e világrészen is propagandás háborút folytatni. Mi, midőn saját köztár­saságunk mostani alakját ölte magára és kifejlődék, úgy hagyok a dolgok állását, a­mint azt találtuk, mert elég bizalmunk vala ahhoz, hogy a köztársaság ügye e világrészen az anyagi és erkölcsi okok befolyása által győzni fog. Másrészről mindig azt állítottuk és állítjuk most is, hogy az amerikai szárazföldön minden állam népének joga van, ha nekik úgy tetszik, köztársasági kormányformát választani, és hogy idegen államok beavatkozása, miszerint ily szabadon és elhatározott akarattal választott intézmények élvezhetését meggá­tolhassák, magában véve jogtalan, s hatásában az Egyesült Államokban fennálló szabad és népszerű kor­mányrendszerrel ellenkezésben van. Mi részünkről jogtalannak és ildomtalannak tarta­nók, ha az Egyesült Államok kísérletet akarnának ten­ni az európai monarchiák erőszakos felforgatására, s ezek helyett köztársasági intézmények megalapítására De épen oly kárhozatos, ha európai államok erőszako­san avatkoznak az amerikai szárazföldön lévő államok ügyeibe, miszerint a köztársasági intézményeket felfor­gatván, monarchiákat vagy császárságokat alapíthassa­nak romjaik felett. Miután e szerint állásunkat nyílt őszinteséggel előadtam, Francziaország megfontolására bízom a kér­dést, őszintén remélvén, hogy e nagy nemzet legjobb ér­dekeivel és magas becsületével egyezőnek tartandjó al­kalmas és méltányos határidő alatt aggressiv állásából Mexicóban visszavonulni, és Mexicó népét meghagyni önmaga által választott szabad köztársasági intézmé­nyeinek élvezetében; mert hogy hűn ragaszkodik e kor­mányrendszerhez, annak, az Egyesült Államok kormánya előtt úgy látszik, határozott, világos és igen megható bizonyítványait adta. Annyival hajlandóbb vagyok a nehéz csomónak e megoldását remélni, mert valahány­szor az utolsó négy év alatt valamely amerikai állam­férfiú, vagy csak egy-egy amerikai polgár is azt kérdez­te, melyik európai ország az, mely legnehezebben ide­­geníthetné el magától Amerika barátságát, a válasz mindig rögtön ez volt: Francziaország. Az amerikai nép mindig fontosnak tartotta Francziaország barátsá­gát, s e barátság mindig különösen kedves volt előtte. Minden amerikai polgár épen oly fontosnak és kívána­tosnak tartja azt jövőre is, mint a­milyen volt a múlt­ban. Az elnök örömmel fog értesülni arról, mikép fogad­ja a császár ez ajánlatokat. — Fogadja“ stb. A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei, vasutas­ menetrendj­e. Bécs-Baziás, Be­cs, ind. 7. ó. 45 p. r. 8 ó. 8 p. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. d.e. 10 ó. 51 p. e. Érsekújvár, ind. 1 ó.23 p. d.u. 1 ó.54 p. éj. Pest, érk. 4 ó. 36 p. d. u. 5 ó. 39 p. reg. , ind. 5 ó. 19 p. d. u. 6 ó. 31 p. reg. Czegléd, ind. 7 ó. 54 p. e. 9 ó. 14 p. reg. Szeged, ind. 11. ó. 14 p. éj. 2 ó. 15 p. d. u. Temesvár, ind.­8 ó. 55 p. r. 8 ó. 14 p. e. Baziás, érk. 9.ó. 10 p. d. e. Baziás-Bécs. Baziás, ind­ .5 ó. 55 p. d. u. Temesvár, ind. 10 ó. 40 p. éj. 7 ó. 25 p. r. Szeged, ind. 2 ó. 26 p. r. 12 ó. 52 p. délb. Czegléd, ind. 6 ó. 35 p. r. 6 ó. 21 p. est. Pest, érkez. 8 ó. 56 p. r. 8 ó. 40 p. este. ,­­ ind. 9 ó. 55 p. d. e. 9 ó. 30 p. este. Érsekújvár, ind. 16.22 p.d.u.2 ó. 58 p. é. Pozsony, ind. 4 ó. 48 p. d. u. 4. ó. 12 p. r. Bécs, érk. 6 ó. 33 p. este 6 ó. 5 p. reg. Buda Triest. Buda-Kanizsa. Buda, ind. 6 ó. 35 p.r. 5 óra 25 p. este Fehérvár, ind. 8.50 p. r. 9 óra------este. Kanizsa,ind. 1.50p.d.u. 7 óra 15 p. reg. Pragerhof,ind. 9 ó. 41. p. e. ........................ó. 15 Steinbriick, ind. 12 i i p. é. Triest, érk. 8 ó. 24 p. reg. Triest-Buda. Kanizsa Buda, Triest, ind. 6. ó. 45 p. e. — — — SteinbrUck,in.2ó.59p.é.— — — Pragerhof i. 9ó.30p.d.e.— — — Kanizsa ind. 1 „ 22 „ d.u. 9 óra — p. este Fehérvár „ 5 „ 55 „ este 6 „ — „ reg. Buda érkez. 7 „58 „ „ 9 „ 8 „ d.e. Sz.-Fehérvár-Bécs. Fehérvár indulás 10 óra — perez d. e. Uj-Szőny „ 2 „ 25 „ d. n. Bécs érkezés 8 „ 17 „ este Bécs-Sz.-Fehérvár. Bécs indulás 7 óra 45 perez reggel Uj-Szőny „ 2 „ 10 „ d. n. Fehérvár érkezés 5 „ 38 „ este Pest-Kassa. Pest, ind. 6­­. 31 p. reg. 5­­. 19 p. este Czegléd, „ 9 „ 27 „ „ 8 „ 42 „ „ Szolnok ind. 10.27 p.reg. 9.42 p. éjj. P.-Ladány „ 1.26 „ d.u. 1.20 „ reg. Debreczen „ 3.— „ „ „ 3.47 „ „ Nyiregyh. Tokaj Miskolcz Kassa érk. 9.56 4.28 „ „ 5-25 „ n 7.24 „este 11.3, 6.22, 8. 5,­­ 11.3 . 2.49 , n d. e. d. u. Pest-N.-Várad. Pest indul. 6 óra 31 p. regg. Czegléd „ 9 „ 27 „ „ P.-Ladány „ 1 „ 58 „ d. u. Berett.-Ujfalu £ 3 „ 13 „ „ „ N.-Várad érk. 4 „ 33 „ „ „ Pest Arad. Pest indulás 6 óra 31 p. reggel. Czegléd „ 9 „ 47 „ Szolnok „ 11 „ 2 „ „ Mező-Tur „ 12 „ 39 „ d. u. Csaba „ 2 „ 56 „ „ „ Arad érkezés 5 „ — „ „ „ Kassa-Pest. Kassa, ind.56.21 p. r. 11.—p.d.e. Miskolcz, „ 7„ 52 „ „ 3.2 „d.u. Tokaj, „ 9 „ 35 „ „ 5.36 „ d. u. Nyiregyh., „ 10 „34 „ „ 7.25 „ est. Debreczen, „ 12 „12 „ d. 10.29 „ éj. P.-Ladány, „ 1 „ 45 „d.u.12.56„ éj. Szolnok, „ 4„ 44 „d.u. 4.43„ reg. Czegléd, érk. 5 „41 „est. 5.54 „ „ Pest, 8„ 37 8.55. 34 48 ” $ * n *** „ déle délu este N.-Várad-Pest, N.-Várad, ind. 10 ó. 6 p. déle Beretyó-Újfalu, „ 11 P.-Ladány, érk. 12 Czegléd, „ 5 Pest, „ 8 Arad-Pest, Arad, Csaba, Mező-Tur Szolnok, Czegléd, Pest, * Szerda, január 31. 1866. Az adott-vett értékek , pénzném­ek megnevezése Befize­tett összeg Zárár­folyam pénz I. Részvények. Kereskedelmi bank . . Iparbank...................... Pesti takarékpénztár. . B­udai takarékpénztár .­­budai takarékpénztár Pesti hengermalom . . Pannónia gőzmalom . . I. budai gőzm. 500 ft. kibocs Kereskedelmi épület . . Lánczhid...................... Alagút...................... . Magyar biztositó társulat Pannónia kölcsönbiztosító társulat.................. Losonczi vasút . . . Pozsony-nagyszombati I. kibocsátvány . . II. Mátrai kux............... Pesti légszesz .... 6°/0 Szegedi kiviteli gőzmalom és vizmű...................... II. Záloglevelek. Földhitelint...............5Vj „ jövedékjegy 6 III. Földtehermentesit. kötvények. Magyar............................. Temesi.............................. Horvát.............................. Erdélyi............................. IV.Pénznemek. Cs. koronás arany Cs. értékarany. .­­ Napoleond’or . . A­ngol Souvereign 500 200 63 40 500 1000 450 210 525 105 315 210 200 210 210 50 100 1000 690 210 1075 440 75 1060 1560 618 360 62 503 75.­91 70— 69.25 72— 73.—­4.96 Az adott-vett értékek , pénznemek megnevezése Bank­töri, kamat Zárár­folyam pénz Osztrák ezüst . . 104— „ „ szelvény. 104.20 Szövetségi tallér 1.56 V. Váltók 3 hóra. Augsburg 100 frt . . .6 87.45 Frankfurt 100 „ . . .ö 87.50 Hamburg 100 „ V 2 78.10 London, strlg 10 „. • •O 104— Páris, frank 100 „ . . •5 41.55 Sorsjegyek a bécsi tőzsdén. 1839-ki húzás 1866. dec. 1. 138— 1854-ki „ jan. 2. 79.50 1860-ki „ tov. 2. 85.40 Hitelint. „ jan. 2. 115.84 Dunagőzhaj. húz. jul. 1. 76— Triesti 100 ft „ jan. 1. 109— n 60 ja­n jan. 2. 48.50 Budai köles, „ jun. 15. 20.50 Eszterházy „ dec. 15. 62— Salm „ jan. 15. 25.50 Pálffy „ mart. 15. 21.56 Clary jan. 31. 21.50 St. Genois „ febr. 1. 21.50 Windischgrätz „ dec. 1. 16— Waldstein „ jul. 1. 16— Keglevich „ máj. 1. 12— Como-jegyek „ jan. 2. 18— A bécsi börze távirati sürgönye. 5% Metalliques . 62.90 Nemzeti .... 66.40 1860. sorsjegy. . 83.50 Bankrészvény. . 755— Hitelint. részvény 152 — London............... 104.10 |Ezüst . ...1103.95 ! A raiv............... 4.95'/, Pozsonyi mérő­­s mázsánkint. Bánáti a Tiszai Bácskai Pesti n Fehérmegyei UJ 85—86 fontos 3.10—3.15 «1 87—88 85-86 87— 88 89—90 85— 86 86— 87 88— 89 87— 88 89— 90 79—81 Rozs Serfözö-arpa tótországi..................70__72 közönséges...............70—72 Abrak-árpa...............68—70 Zab.................... . . 48—50 ..................uj . . 45—46 Kukoricza..................78___82 „ bánáti uj . . Bab.............................86—88 Köles..........................80—82 Liszt: 3.25— 3.30 3.15— 3.20 3.25— 3.35 3.45­­3.15— 3.20 3.20—3.25 3.35—3.45 3.30—3.40 3.45­­0— 2.10— 2.15 2.10— 2.35 1.50—1.70 1.40—1.45 1.15— 1.23 1.14—1.16 1.65—1.80 1.80—1.85 4.00—4.50 1.45—1.60 — 10 — 9 — 8 40 40 0. számú 10 frt 80 kr. — 11 frt — kr. n 1. * 9 » 2- „ 8 „ 3- n 8 » 4. „ 7 a - 5. „ 6 in 6- a 5 Ola­jmagvak 80 80 20 20 10 luezerni ft. Disznózsír : Gubars: magyar 24'/, „ franczia-------„ szíriai vörös . .------„ pestvárosi 31 ft —• kr. vidéki. . 28 V.-----­szGrb 29 _ _ magyar I. 8 ft 95 kr — 9 ft 15 kr. n » II. 1 n 92 „ 8 „ 34 „ „ szerb I. 8 „ 34 „ — 9 „ 15 „ Hamuzsir: magyar fehér 13 ft — kr—13 ft 50 kr „ _ „ kékes 10 „ 50 „ —11 „ — » „ kék házi hamu 10 „ 60 „ —11 „ — „ „ illiriai . . . . 15 „ — „ —16 „ — „ Méz : edényekben 13 ft —­kr—14 ft — kr. Szesz: 38—39 kr foka 1 ti0 $ ffl 0 ti0 a cc 0 n o‡ ‡ +3 o‡ S3 tsm S3 cc 1‹ be ›u s a; +­‡ S3 u­­o •i—­ ct r^3ISI bC ind. 10 óra 15 perez délei. „ 12» 14 , délb. „ 2n52 , délu. n 4n 22 „n a 5n 33 „ este. érk. 89 37 „» Táviratok. Berlin, jan. 30. A főtörvényszék vizsgálat elő­készítését határozá el, Twesten és Frentzel kö­vetek ellen, előbbi kamrai beszédeik miatt, miután a két első­ folyamodási törvényszék az állam­ügyésznek a vád előkészítése iránti indítványát elutasítá, mivel az alkotmány értelmében a követek a kamrában tartott beszédeikért nem felelősek. A katholikus párt töredék ma indítványt terjesz­tett elő, egy feliratnak a királyhoz intézése iránt. A „Zeidl. Corr.“ írja : Az országgyűlés föloszla­tása veszélyes csíny lenne, az új választások s az el­lenzék fegyelme miatt, s ezért az nem látszik korszerű­nek. Ugyanezen lap jelenti , hogy európai érte­kezlet van tervben azon esetre, ha Poroszország s Austria újólag összeütközésbe jutnának. N­e­w­ Y­o­r­k, jan. 20. A columbiai törvényhozó testület a négereknek megajánlá a választási jogot. Linz, jan. 30. 519 iskola­tanító aziránti kérvé­nye folytán, miszerint helyzetük javíttassék, s az özve­gyi-­s árvás nyugdíjak az országos pénzalapra vétesse­nek át, az iskola­ügyi bizottmány azon indítványt ter­jeszti elő, hogy a tartományi bizottmány saját kebléből egy népiskolai bizottmányt alakítson, mely bizottmány a legközelebbi ülésben jelentést fogna tenni, s indítvá­nyokat terjeszteni elő. Az indítvány elfogadtatott. Brünn, jan. 30. Dr. Rotter indokolja azon indítványát, miszerint az államministérium előtt azon óhajtás fejeztessék ki, hogy a brünni technicai taninté­zet a bécsi polytechnicum elvei szerint szervezhessék újra. A „Sürgöny“ magán­táviratai. Zágráb, jan. 31. A tegnapi titkos ülés­ben elhatároztatott, miszerint a három fennálló párt bizalmi férfiakat, kühlend a tartandó ma­gán­tanácskozásokba, a végből, hogy az általá­nosságban nézet­egység éreztessék el. Úgy hír­lik, hogy nyilvános ülések mindaddig nem fog­nak tartatni, míg a magán­értekezleteken a fel­iratra nézve egyetértés nem jö létre. Pár­is, jan. 31. A mai „Moniteur“ szerint a spanyol vizeken két chile-i kalóz­hajó mutat­kozott; ezek üldözésére az „Izabella“ fregát kül­detett el. Dunavízállás, Pest, január 31. 2­­8. Színházi előadások, február 1 Nemzeti színház. „Faust.“ Opera 5 felv. Zenéjét szer­zette Gounod. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. „Die Dame mit den Camelien.“ Színjáték 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor Suhr-circus. Ma nagy előadás. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő: Bulyovszky Gyula.

Next