Sürgöny, 1866. február (6. évfolyam, 25-47. szám)
1866-02-01 / 25. szám
közléseit csupán egyszeri értesítés czíme alatt fogadhatja el. Miután Drouyn ezen fenntartást megállapító, rendes beszélgetés alakjában azon észrevételt teszi, miszerint a kijelölt rendszabályok tisztán közigazgatási intézkedést képeznek, s szerinte egyiket sem alapítják meg fima kivételes rendszabályoknak, melyek valamely kormányt néha talán fölhatalmazhatnak arra, hogy egy szomszéd ország belügyeibe avatkozhassék. Drouyn nem hagyhatja azt helyén, hogy a szövetségi kormány nem akarja jogilag elismerni Miksa császár tényleges kormányát, nevetségesnek találván a Juarezhez fordulást. Nem ismerheti el jogos eljárásnak, Francziaországra támaszkodni, a zavarokbóli kimenekülés végett , valamint attól fölvilágosításokat kívánni oly tények iránt, melyek egy idegen kormány souverain hatalmától erednek. „Mi“ — úgymond Drouyn — „mostantól fogva a be nem avatkozás elvéhez térünk vissza, s mihelyt azt magunk tartásának szabályául fogadjuk el, érdekünk s becsületünk nekünk azt parancsolják, hogy mindenek előtt annak egyenlő alkalmazását kívánjuk. Bízván a méltányosság ama szellemében, mely a washingtoni kabinetet lelkesíti, attól elvárjuk azon biztosítást, miszerint az amerikai nép a be nem avatkozás ama törvényéhez fog alkalmazkodni, melyre hivatkozik, amennyiben Mexicóra vonatkozólag szigorú semlegességet tartana fönn. Ha ön engem az amerikai kormánynak e tekintetbeni határozatáról értesitni fogott, képes leendők önnel tudatni Miksa császárrali alkudozásaink eredményét, csapatjaink visszatérésére vonatkozólag“ Maaret bárónak egy, Florenczből jan. 2-ról kelt sürgönye jelentést tesz annak La Marmora tábornokkal folytatott beszélgetéséről, a septemberi egyezmény legális végrehajtása tárgyában, mely Antone 11 i bibornoknak egy körsürgönye által kétségbevonatik. La Marmora azt válaszolá, mikép senkinek sincs joga azt tenni föl, hogy az olasz kormány Véna szándékozik teljesítni a septemberi egyezmény által vállalt kötelezettségeket. Maare báró a beszélgetés folyamában constatkrozá, hogy Francziaország az egyezmény aláírásakor két különböző souverainitásnak, t. i. a jelen arányaira korlátozott pápaság s az olasz királyság souverainitásának egymás mellett fennállását biztosítni törekedett. A „Moniteur“ jelenti, hogy a római kikötőkbe beérkező hajók számára fénytorony-1 11 eték szabatott ki. A törvényhozó testület jan. 29-ki ülésében Larrabures Frémy választása érvényesnek nyilváníttatott. OLASZORSZÁG. A fiorencziscitatusban jan. 29-én azon törvényjavaslat tárgyaltatott, mely a bankot ruházza föl a kincstári szolgálattal. Farina előadó a vita elhalasztását indítványozó, hogy így Scialoja törvényjavaslata módosíttassák, azonban ezen indítvány elvettetett. A porosz követ azon alkalommal, midőn a királynak átnyujta a fekete sas rend diszjeleit, igy nyilatkozott : „Felséged uralkodása alatt, s barátságos fejedelmek segélyével, Olaszország folyvást rokonszenvet szerez , s az összes Európa érdekeivel ugyanazonositja magát. Ama nemzetközi közeledés, mely Német é s „Olaszország közt kereskedelmi-politikai téren létesült, ennek újabb fényes nyilvánulása.“ A király így válaszolt: „A porosz király annál becsesebb előttem, mivel az a két kir. ház közti hagyományos rokonszenvek s irányzatok öszhangzására támaszkodik , az Német- s Olaszország számára mindkét nagy nemzethez méltó jövőt igér.“ SPANYOLORSZÁG. Az „Eco del Pais“ következő részleteket közöl, Prímnek Bodonalba, a portugali határon fekvő helységbe megérkeztéről : Egy 60—80 főnyi előcsapat után jött maga Prim, jobbján Milano dandárnokkal s balján egy ismeretlen egyénnel, ki talán Bastos parancsnok volt. A fölkelők 6—700-an voltak s annyira ki voltak merülve s elfáradva, hogy lovaikat kardlap iltésekkel kelle a továbbmenetelre ösztönözniök. Számos lovas katonák lovak hiányában gyalog mentek, valamint 25—30 polgár is. A fölkelők szomorúaknak s leverteknek látszottak s a tisztek — úgy látszik — megbánták árulásukat. Nem titkolták el, hogy élénken óhajtják Portugált elérhetni. Attól féltek, hogy az őket üldöző hadoszlopok egyike elzárandja előttük az utat. Midőn a piaczra érkeztek , néhány katona ezt kiáltá : „Éljen Prim ! éljen a szabadság ! le az élelmi vámokkal!“ Egy tuczat utczai gyerkőcz „Éljen Prim !“ kiáltással válaszolt. Egy polgár egyik utczában Prímet éltetvén, ez utóbbi igy szólt: „Ti éltettek engem, de nem jöttök velem fegyveres kézzel a szabadság védelmére !“ Prim mosolyogni s elégültnek látszani igyekezett. Egy egyén, ki az út közelében földjét mivelte, munkáját abbanhagyván, Prímhez közeledett s kérdé tőle, hogy mi czélja van s mit akar. Prim ezt válaszolá : „A szabadságot, a nép jólétét, az adók leszállítását, 4 évi szolgálatot az engem követő katonák számára s az élelmi vámok megszüntetését.“ A földmives tiszteletteljesen meghajtá magát s a tábornok tovább lovagolt. A fölkelők közöl ketten az útról eltérvén, egy nem meszsze eső házból erőszakosan elvittek egy szép lovat, egy pompás nyereggel, hogy azokat Prímnek adják. Azt hiszik, hogy a tábornok a lovat Portugálba belépéseután tüstént visszaküldendi. Mint a „Moniteur“-nek Barcelonából 24-ről írják, E s c o da a kormányi csapatok combinált mozdulatai következtében körülvétetett s megveretett. A felkelők azt remélték, hogy a csapatok a járhatlan hegyek közé nem követendik őket, azonban csalatkoztak. Igen erélyesen támadtatván meg, egymásután több állomásról kiszorittattak s 22-én La Rivánál a leoni zászlóalj által utólérettek s szétverettek. A senatus válaszfelirati terve nem mellőzi hallgatással a legutóbbi zavarokat, mint ezt a franczia lapok előbbi hiányos távirati közlése után lehetett gondolni, hanem azokra vonatkozólag így nyilatkozik : „Sajnos dolog, mikép némely faragossal floridai lázongók, az élelmi vámok alkalmából a köznyugalmat oly mérvben megháboríták, hogy a fegyveres erő beavatkozása lett szükségessé. Még sajnosabb a senatus szemében , a sereg csekély részének föllázadása , mely lázadás néhány nap alatt elnyomatott, a kormány tevékenysége, erélyes az ország józansága által. A senatus szerencsét kíván magának a kormány intézkedésének kedvező eredményéhez , s teljes közreműködését fölajánlja felségednek , ezen vétkes kísérletek egyszer mindenkorrai meghiúsítása, s az országmagas intézményeinek minden körülmények közti támogatása végett. Mindazáltal a senatus megelégedéssel látandja, ha a törvény jogait fogja gyakorolni a vétkesek fölött. Oly társadalmi s politikai rázkódások, melyek többnyire oly elméletek által okoztattak, melyek az ember s polgár természetes viszonyait félreismervén, a népeket létesítketlen eszménykép utáni törekvésre ösztönzik, annak belátására vezettek, hogy egyedül a renddel párosult szabadságon alapuló munka adhat a termelésnek nemes eredetet, s alapíthatja meg a nemzetek nagyságát.“ A madridi ostromállapot megszüntetése iránti rendeletnek kedden kell aláíratnia Az újszülött infáns január 27 -én kereszteltetett meg. A Lissabonnali távirdai közlekedés, mely egy idő óta félbe volt szakadva, már teljesen helyreállott. AMERIKA: Callaóból jan. 18-ról kelt újabb tudósítások nem látszanak megerősítni azon közlést, mintha egy spanyol fregát egy chilii hajórajjal megütközött volna. Azok csupán annyit mondanak, hogy a coquimbói chilii hatóságok kísérletet tettek egy spanyol szállítóhajó elfogása iránt, s hogy ezen kísérlet meghiúsult. Hozzáteszik, hogy a perui új elnök el van tökélve, nem ismerni el a P eret elnök által Spanyolországgal kötött szerződést. A Chilis Peru közti szövetség bizonyosnak látszik. A déli államokban igen nagy ínség létezik; több mint egy millió — fehér vagy néger — személy csupán nyilvános alamizsnából él. Alabamában a kormányzó jelentése szerint, a kenyér s öltözet nélküli szegények száma 130,000 re, Arkansasban 200,000-re, Virginiában 80,000-re stb. emelkedik. Több new-yorki lap azt jelenti, hogy Juarez dec. 9-én Chihuahuába újra bement volna. Azonban a „Patrie“-nak dec. 28-tól kelt mexikói sürgönyei ezen közlést nem erősítik meg. Brincourt tábornok oly stratégiai állást foglalt el, mely megengedi neki, hogy amaz állam fölött uralkodhassék s hogy Juarez visszavonulását elvághassa, ha az Chihuahuaba újra bemenni próbálna. Másrészről a „Messager franco-américain“ szerint, a New Yorkban lévő mexicói consul legközelebb egy oly jegyzéket tett közzé, melyben tagadja, hogy Juarez Mexicót odahagyta, s San Antonióba (Texasba) ment volna. Szerinte Ortega az, ki Negretével együtt az amerikai területre érkezett. Juarez december elején még Chihuahuában volt. A washingtoni kormány által a mexikói ügyre vonatkozólag közzétett okiratok közt legérdekesebb Sewardnak Montholon marquishoz dec. 6-tól intézett következő sürgönye : „Uram ! Én a császárnak a mexikói ügyek iránti nézeteit, melyeket ön múlt hó 29 -én volt szíves velem közölni, az elnök elébe terjesztettem, s most szerencsém van önt kormányunknak ugyane tárgy körüli nézeteiről értesíteni Helyesnek tartom azonban előre megjegyezni, hogy az, amit önnel közölni fogok, már teljesen közölve van Biegelow úrral, ki egyszersmind fel van hatalmazva arról Drouyn de Lhuys urat legjobb belátása szerint értesíteni. A császár eszméi, gyakorlati alakba öntve, körülbelül ide mennek ki . Francziaország hajlandó, mihelyt lehetséges, kivonulni Mexicóból, de a visszavonulás alkalmatlan lenne, hanem ha előbb az Egyesült Államokból biztosítást nyerne aziránt, hogy ama hatalom iránt, mely Mexico fővárosában császári alakot öltött, barátságos vagy legalább türelmes indulatot fognak nyilvánítani. Az elnöknek örömére szolgál, öntől a császár jóakaratú hajlamának erősítését hallhatni. Sajnálkozva vagyok azonban kénytelen kijelenteni, hogy a császár által kijelölt feltétel épenséggel teljesíthetlennek látszik. Idegen hadak jelenléte egy szomszéd országban minden gondolható körülmények közt szükségkép nyugtalanságot és aggodalmat okozna ugyan kormányunknak , mert alkalmatlan költekezésre kényszerít bennünket, nem is említve az összeütközés veszélyeit. De minde mellett is azt vagyok kénytelen ön közleményéből következtetni, hogy a császár kormánya nem ismerte fel tökéletesen főokát azon elégületlenségnek, mely az Egyesült Államokban Mexicó miatt uralkodik. Ennek főoka nem onnan ered, mert Mexicóban idegen hadsereg áll, s még kevésbé onnan, mert az idegen hadsereg franczia. — Mi elismerjük idegen államok jogát: egymás ellen hadat viselhetni, feltéve, hogy nem támadják meg saját jogunkat vagy nem fenyegetik saját biztosságunkat, vagy jogszerű befolyásunkat Valódi oka nemzeti elégítletlenségeinknek onnan ered, mert a Mexicóban most létező franczia hadsereg egy, a mexikói nép által alapított köztársasági kormányt, mely iránt az Egyesült Államok a legmélyebb rokonszenvvel viseltetnek, támad meg azon bevallott czélra, hogy e kormányrendszert felforgassa, s romjaira egy idegen monarchiai kormányt alapítson, melynek léte, míg csak fennállana, az Egyesült Államok népe által nem volna egyébnek tekinthető, mint megrövidítésnek és fenyegetésnek saját választott és megkedvelt köztársasági intézményeire nézve. Megengedem, hogy az Egyesült Államok nincsenek hivatva a köztársasági rendszer ügyében az egész világon, vagy csak e világrészen is propagandás háborút folytatni. Mi, midőn saját köztársaságunk mostani alakját ölte magára és kifejlődék, úgy hagyok a dolgok állását, amint azt találtuk, mert elég bizalmunk vala ahhoz, hogy a köztársaság ügye e világrészen az anyagi és erkölcsi okok befolyása által győzni fog. Másrészről mindig azt állítottuk és állítjuk most is, hogy az amerikai szárazföldön minden állam népének joga van, ha nekik úgy tetszik, köztársasági kormányformát választani, és hogy idegen államok beavatkozása, miszerint ily szabadon és elhatározott akarattal választott intézmények élvezhetését meggátolhassák, magában véve jogtalan, s hatásában az Egyesült Államokban fennálló szabad és népszerű kormányrendszerrel ellenkezésben van. Mi részünkről jogtalannak és ildomtalannak tartanók, ha az Egyesült Államok kísérletet akarnának tenni az európai monarchiák erőszakos felforgatására, s ezek helyett köztársasági intézmények megalapítására De épen oly kárhozatos, ha európai államok erőszakosan avatkoznak az amerikai szárazföldön lévő államok ügyeibe, miszerint a köztársasági intézményeket felforgatván, monarchiákat vagy császárságokat alapíthassanak romjaik felett. Miután e szerint állásunkat nyílt őszinteséggel előadtam, Francziaország megfontolására bízom a kérdést, őszintén remélvén, hogy e nagy nemzet legjobb érdekeivel és magas becsületével egyezőnek tartandjó alkalmas és méltányos határidő alatt aggressiv állásából Mexicóban visszavonulni, és Mexicó népét meghagyni önmaga által választott szabad köztársasági intézményeinek élvezetében; mert hogy hűn ragaszkodik e kormányrendszerhez, annak, az Egyesült Államok kormánya előtt úgy látszik, határozott, világos és igen megható bizonyítványait adta. Annyival hajlandóbb vagyok a nehéz csomónak e megoldását remélni, mert valahányszor az utolsó négy év alatt valamely amerikai államférfiú, vagy csak egy-egy amerikai polgár is azt kérdezte, melyik európai ország az, mely legnehezebben idegeníthetné el magától Amerika barátságát, a válasz mindig rögtön ez volt: Francziaország. Az amerikai nép mindig fontosnak tartotta Francziaország barátságát, s e barátság mindig különösen kedves volt előtte. Minden amerikai polgár épen oly fontosnak és kívánatosnak tartja azt jövőre is, mint amilyen volt a múltban. Az elnök örömmel fog értesülni arról, mikép fogadja a császár ez ajánlatokat. — Fogadja“ stb. A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei, vasutas menetrendje. Bécs-Baziás, Becs, ind. 7. ó. 45 p. r. 8 ó. 8 p. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. d.e. 10 ó. 51 p. e. Érsekújvár, ind. 1 ó.23 p. d.u. 1 ó.54 p. éj. Pest, érk. 4 ó. 36 p. d. u. 5 ó. 39 p. reg. , ind. 5 ó. 19 p. d. u. 6 ó. 31 p. reg. Czegléd, ind. 7 ó. 54 p. e. 9 ó. 14 p. reg. Szeged, ind. 11. ó. 14 p. éj. 2 ó. 15 p. d. u. Temesvár, ind.8 ó. 55 p. r. 8 ó. 14 p. e. Baziás, érk. 9.ó. 10 p. d. e. Baziás-Bécs. Baziás, ind .5 ó. 55 p. d. u. Temesvár, ind. 10 ó. 40 p. éj. 7 ó. 25 p. r. Szeged, ind. 2 ó. 26 p. r. 12 ó. 52 p. délb. Czegléd, ind. 6 ó. 35 p. r. 6 ó. 21 p. est. Pest, érkez. 8 ó. 56 p. r. 8 ó. 40 p. este. , ind. 9 ó. 55 p. d. e. 9 ó. 30 p. este. Érsekújvár, ind. 16.22 p.d.u.2 ó. 58 p. é. Pozsony, ind. 4 ó. 48 p. d. u. 4. ó. 12 p. r. Bécs, érk. 6 ó. 33 p. este 6 ó. 5 p. reg. Buda Triest. Buda-Kanizsa. Buda, ind. 6 ó. 35 p.r. 5 óra 25 p. este Fehérvár, ind. 8.50 p. r. 9 óra------este. Kanizsa,ind. 1.50p.d.u. 7 óra 15 p. reg. Pragerhof,ind. 9 ó. 41. p. e. ........................ó. 15 Steinbriick, ind. 12 i i p. é. Triest, érk. 8 ó. 24 p. reg. Triest-Buda. Kanizsa Buda, Triest, ind. 6. ó. 45 p. e. — — — SteinbrUck,in.2ó.59p.é.— — — Pragerhof i. 9ó.30p.d.e.— — — Kanizsa ind. 1 „ 22 „ d.u. 9 óra — p. este Fehérvár „ 5 „ 55 „ este 6 „ — „ reg. Buda érkez. 7 „58 „ „ 9 „ 8 „ d.e. Sz.-Fehérvár-Bécs. Fehérvár indulás 10 óra — perez d. e. Uj-Szőny „ 2 „ 25 „ d. n. Bécs érkezés 8 „ 17 „ este Bécs-Sz.-Fehérvár. Bécs indulás 7 óra 45 perez reggel Uj-Szőny „ 2 „ 10 „ d. n. Fehérvár érkezés 5 „ 38 „ este Pest-Kassa. Pest, ind. 6. 31 p. reg. 5. 19 p. este Czegléd, „ 9 „ 27 „ „ 8 „ 42 „ „ Szolnok ind. 10.27 p.reg. 9.42 p. éjj. P.-Ladány „ 1.26 „ d.u. 1.20 „ reg. Debreczen „ 3.— „ „ „ 3.47 „ „ Nyiregyh. Tokaj Miskolcz Kassa érk. 9.56 4.28 „ „ 5-25 „ n 7.24 „este 11.3, 6.22, 8. 5, 11.3 . 2.49 , n d. e. d. u. Pest-N.-Várad. Pest indul. 6 óra 31 p. regg. Czegléd „ 9 „ 27 „ „ P.-Ladány „ 1 „ 58 „ d. u. Berett.-Ujfalu £ 3 „ 13 „ „ „ N.-Várad érk. 4 „ 33 „ „ „ Pest Arad. Pest indulás 6 óra 31 p. reggel. Czegléd „ 9 „ 47 „ Szolnok „ 11 „ 2 „ „ Mező-Tur „ 12 „ 39 „ d. u. Csaba „ 2 „ 56 „ „ „ Arad érkezés 5 „ — „ „ „ Kassa-Pest. Kassa, ind.56.21 p. r. 11.—p.d.e. Miskolcz, „ 7„ 52 „ „ 3.2 „d.u. Tokaj, „ 9 „ 35 „ „ 5.36 „ d. u. Nyiregyh., „ 10 „34 „ „ 7.25 „ est. Debreczen, „ 12 „12 „ d. 10.29 „ éj. P.-Ladány, „ 1 „ 45 „d.u.12.56„ éj. Szolnok, „ 4„ 44 „d.u. 4.43„ reg. Czegléd, érk. 5 „41 „est. 5.54 „ „ Pest, 8„ 37 8.55. 34 48 ” $ * n *** „ déle délu este N.-Várad-Pest, N.-Várad, ind. 10 ó. 6 p. déle Beretyó-Újfalu, „ 11 P.-Ladány, érk. 12 Czegléd, „ 5 Pest, „ 8 Arad-Pest, Arad, Csaba, Mező-Tur Szolnok, Czegléd, Pest, * Szerda, január 31. 1866. Az adott-vett értékek , pénznémek megnevezése Befizetett összeg Zárárfolyam pénz I. Részvények. Kereskedelmi bank . . Iparbank...................... Pesti takarékpénztár. . Budai takarékpénztár .budai takarékpénztár Pesti hengermalom . . Pannónia gőzmalom . . I. budai gőzm. 500 ft. kibocs Kereskedelmi épület . . Lánczhid...................... Alagút...................... . Magyar biztositó társulat Pannónia kölcsönbiztosító társulat.................. Losonczi vasút . . . Pozsony-nagyszombati I. kibocsátvány . . II. Mátrai kux............... Pesti légszesz .... 6°/0 Szegedi kiviteli gőzmalom és vizmű...................... II. Záloglevelek. Földhitelint...............5Vj „ jövedékjegy 6 III. Földtehermentesit. kötvények. Magyar............................. Temesi.............................. Horvát.............................. Erdélyi............................. IV.Pénznemek. Cs. koronás arany Cs. értékarany. . Napoleond’or . . Angol Souvereign 500 200 63 40 500 1000 450 210 525 105 315 210 200 210 210 50 100 1000 690 210 1075 440 75 1060 1560 618 360 62 503 75.91 70— 69.25 72— 73.—4.96 Az adott-vett értékek , pénznemek megnevezése Banktöri, kamat Zárárfolyam pénz Osztrák ezüst . . 104— „ „ szelvény. 104.20 Szövetségi tallér 1.56 V. Váltók 3 hóra. Augsburg 100 frt . . .6 87.45 Frankfurt 100 „ . . .ö 87.50 Hamburg 100 „ V 2 78.10 London, strlg 10 „. • •O 104— Páris, frank 100 „ . . •5 41.55 Sorsjegyek a bécsi tőzsdén. 1839-ki húzás 1866. dec. 1. 138— 1854-ki „ jan. 2. 79.50 1860-ki „ tov. 2. 85.40 Hitelint. „ jan. 2. 115.84 Dunagőzhaj. húz. jul. 1. 76— Triesti 100 ft „ jan. 1. 109— n 60 jan jan. 2. 48.50 Budai köles, „ jun. 15. 20.50 Eszterházy „ dec. 15. 62— Salm „ jan. 15. 25.50 Pálffy „ mart. 15. 21.56 Clary jan. 31. 21.50 St. Genois „ febr. 1. 21.50 Windischgrätz „ dec. 1. 16— Waldstein „ jul. 1. 16— Keglevich „ máj. 1. 12— Como-jegyek „ jan. 2. 18— A bécsi börze távirati sürgönye. 5% Metalliques . 62.90 Nemzeti .... 66.40 1860. sorsjegy. . 83.50 Bankrészvény. . 755— Hitelint. részvény 152 — London............... 104.10 |Ezüst . ...1103.95 ! A raiv............... 4.95'/, Pozsonyi mérős mázsánkint. Bánáti a Tiszai Bácskai Pesti n Fehérmegyei UJ 85—86 fontos 3.10—3.15 «1 87—88 85-86 87— 88 89—90 85— 86 86— 87 88— 89 87— 88 89— 90 79—81 Rozs Serfözö-arpa tótországi..................70__72 közönséges...............70—72 Abrak-árpa...............68—70 Zab.................... . . 48—50 ..................uj . . 45—46 Kukoricza..................78___82 „ bánáti uj . . Bab.............................86—88 Köles..........................80—82 Liszt: 3.25— 3.30 3.15— 3.20 3.25— 3.35 3.453.15— 3.20 3.20—3.25 3.35—3.45 3.30—3.40 3.450— 2.10— 2.15 2.10— 2.35 1.50—1.70 1.40—1.45 1.15— 1.23 1.14—1.16 1.65—1.80 1.80—1.85 4.00—4.50 1.45—1.60 — 10 — 9 — 8 40 40 0. számú 10 frt 80 kr. — 11 frt — kr. n 1. * 9 » 2- „ 8 „ 3- n 8 » 4. „ 7 a - 5. „ 6 in 6- a 5 Olajmagvak 80 80 20 20 10 luezerni ft. Disznózsír : Gubars: magyar 24'/, „ franczia-------„ szíriai vörös . .------„ pestvárosi 31 ft —• kr. vidéki. . 28 V.-----szGrb 29 _ _ magyar I. 8 ft 95 kr — 9 ft 15 kr. n » II. 1 n 92 „ 8 „ 34 „ „ szerb I. 8 „ 34 „ — 9 „ 15 „ Hamuzsir: magyar fehér 13 ft — kr—13 ft 50 kr „ _ „ kékes 10 „ 50 „ —11 „ — » „ kék házi hamu 10 „ 60 „ —11 „ — „ „ illiriai . . . . 15 „ — „ —16 „ — „ Méz : edényekben 13 ft —kr—14 ft — kr. Szesz: 38—39 kr foka 1 ti0 $ ffl 0 ti0 a cc 0 n o‡ ‡ +3 o‡ S3 tsm S3 cc 1‹ be ›u s a; +‡ S3 uo •i— ct r^3ISI bC ind. 10 óra 15 perez délei. „ 12» 14 , délb. „ 2n52 , délu. n 4n 22 „n a 5n 33 „ este. érk. 89 37 „» Táviratok. Berlin, jan. 30. A főtörvényszék vizsgálat előkészítését határozá el, Twesten és Frentzel követek ellen, előbbi kamrai beszédeik miatt, miután a két első folyamodási törvényszék az államügyésznek a vád előkészítése iránti indítványát elutasítá, mivel az alkotmány értelmében a követek a kamrában tartott beszédeikért nem felelősek. A katholikus párt töredék ma indítványt terjesztett elő, egy feliratnak a királyhoz intézése iránt. A „Zeidl. Corr.“ írja : Az országgyűlés föloszlatása veszélyes csíny lenne, az új választások s az ellenzék fegyelme miatt, s ezért az nem látszik korszerűnek. Ugyanezen lap jelenti , hogy európai értekezlet van tervben azon esetre, ha Poroszország s Austria újólag összeütközésbe jutnának. New York, jan. 20. A columbiai törvényhozó testület a négereknek megajánlá a választási jogot. Linz, jan. 30. 519 iskolatanító aziránti kérvénye folytán, miszerint helyzetük javíttassék, s az özvegyi-s árvás nyugdíjak az országos pénzalapra vétessenek át, az iskolaügyi bizottmány azon indítványt terjeszti elő, hogy a tartományi bizottmány saját kebléből egy népiskolai bizottmányt alakítson, mely bizottmány a legközelebbi ülésben jelentést fogna tenni, s indítványokat terjeszteni elő. Az indítvány elfogadtatott. Brünn, jan. 30. Dr. Rotter indokolja azon indítványát, miszerint az államministérium előtt azon óhajtás fejeztessék ki, hogy a brünni technicai tanintézet a bécsi polytechnicum elvei szerint szervezhessék újra. A „Sürgöny“ magántáviratai. Zágráb, jan. 31. A tegnapi titkos ülésben elhatároztatott, miszerint a három fennálló párt bizalmi férfiakat, kühlend a tartandó magántanácskozásokba, a végből, hogy az általánosságban nézetegység éreztessék el. Úgy hírlik, hogy nyilvános ülések mindaddig nem fognak tartatni, míg a magánértekezleteken a feliratra nézve egyetértés nem jö létre. Páris, jan. 31. A mai „Moniteur“ szerint a spanyol vizeken két chile-i kalózhajó mutatkozott; ezek üldözésére az „Izabella“ fregát küldetett el. Dunavízállás, Pest, január 31. 28. Színházi előadások, február 1 Nemzeti színház. „Faust.“ Opera 5 felv. Zenéjét szerzette Gounod. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. „Die Dame mit den Camelien.“ Színjáték 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor Suhr-circus. Ma nagy előadás. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő: Bulyovszky Gyula.