Sürgöny, 1866. április (6. évfolyam, 75-98. szám)
1866-04-22 / 92. szám
rendelete folytán az erdélyi képviselők is meghivattak, megválasztattak s nagy részben már jelen is vannak, egy számosabb tagból álló küldöttséget választani, mely e viszonyoknak törvény általi végleges elintézése iránt, tekintettel az 1848-dik évi országgyűlés elé terjesztett előmunkálatokra is, kimerítő törvényjavaslatot készítsen. Ezen bizottmány szintén előlegesen s a többitől elkülönözve lenne megválasztandó, s állhatna 40 tagból. A fent említett három rendbeli bizottmányon kívül vannak még több fontos közérdekű tárgyak, melyekre nézve kívánatos külön bizottmányokat kiküldeni. Intézkedtek ugyan eddigi törvényeink e tárgyakról is, és intézkedéseik szorosan fentartandók mindaddig, amíg azokat a törvényhozás alkotmányos úton meg nem változtatja; de vannak törvényeink, amelyeket jövendőre nézve még jobbakká s a haladás és nemzeti fejlődés igényeihez idomítva még czélszerűebbekké lehet tenni — s az eziránti javaslatok kimerítő, részletes kidolgozása leginkább bizottsági tárgyalás útján eszközölhető. Alulírt választmány véleménye az, hogy azon tárgyak, melyekre nézve a fentebbiek szerint minél előbb intézkedni, s e czélból bizottmányokat kiküldeni szükséges, a következők : a) a megyei, városi s a szabad kerületekbeli törvényhatóságok, úgy a községek végleges rendezése; b) a codificatio; c) a vallás- és közoktatás ügye; d) a közgazdaság s anyagi érdekek fölötti intézkedések az országos közintézetek. Azon célból, hogy az egymással közvetlen kapcsolatban álló tárgyak ugyanazon bizottmány teendői közé soroltassanak ; továbbá figyelve arra, hogy az illető bizottmányok a körükbe vágó tárgyak igényletéhez képest ismét albizottmányokra oszolhassanak: a választmány a kiküldendő bizottmányok számára s ezek munkakörére, úgy az egyes bizottmányok tagszámára nézve következő javaslatot terjeszt a 1. képviselőház elé: 1. Alakíttassék egy 60—70 tagú bizottmány, amelynek feladata legyen törvényjavaslatot készíteni: a) a községek rendezéséről, azok minden viszonyára nézve; b) a megyék, városok és kerületek teljes és végleges rendezéséről. II. Választassék egy 70—80 tagból álló bizottmány oly utasítással, hogy készítsen törvényjavaslatokat : a) a polgári jogról anyagi és alaki tekintetben, kapcsolatban a telekkönyvi rendszerrel, s kiterjedve a még fönnlévő hűbéri s ezzel analóg viszonyok fölötti intézkedésekre is, ahova a kegyúri jogok és terhek végleges szabályozása is tartozik ; b) a büntetőjogról anyagi és alaki tekintetben ; és a börtönrendszerről; c) váltós kereskedelmi jogról; d) a bányajogról; e) a sajtóviszonyok rendezéséről; f) egy honosítási, be- és kivándorlási törvény tárgyában. III. Küldessék ki egy 30—40 tagú bizottmány, mely törvényjavaslatot készítsen : a) a különböző vallásfelekezeteknek egymás közötti viszonyaira, s azon viszonyra nézve, amelyben azok az államhatalomhoz állanak, alapul véve javaslatában az egyenlőség elvét azon vallásfelekezetekre nézve is, amelyekre azt a törvény eddig ki nem terjesztette ; b) a közoktatás és különösen a népneveléstárgyában, körvonalazván e téren is az államhatalom jogait és kötelezettségeit, az egyes vallásfelekezetek önkormányzati jogának sértetlen megóvása mellett. IV. Alakíttassék egy 60—70 tagú bizottmány, amelynek feladata: adatokat gyűjteni s ezek alapján javaslatba hozni oly törvényhozási intézkedéseket, amelyeknek czélja az ország anyagi erejének kifejlődését előmozdítani s az ezt gátló akadályokat elhárítani — különös tekintettel a földmivelés, gyár- és kézműipar s a kereskedés emelésére s egy az ország érdekeinek megfelelő közlekedési rendszer létrehozására. V. Választassék egy 30—40 tagú bizottmány azon utasítással, hogy megvizsgálván az országos közintézetek, különösen a magyar nemz. színház, a múzeum, a magy. tudom, akadémia s a ludoviceum állapotát, oly törvényhozási intézkedéseket hozzon javaslatba, amelyek ez intézetek szellemi s anyagi emelkedésére hatni képesek. Ezen utóbb elsorolt öt bizottmánynak mikénti alakítására nézve a választmány véleménye az, hogy a képviselőház minden tagja részt vehessen egyik vagy másik bizottmányban. Mielőtt tehát a bizottmányok megválasztatnának — hogy azok egyúttal a kellő szakképzettség igényeinek is megfelelőleg alakulhassanak — szükségesnek látná a választmány felszólítani a ház tagjait, hogy bizonyos határidő alatt nyilatkoznának az iránt: hajlamuk és tárgyavatottságuknál fogva mely bizottmányok tárgyalásaiban óhajtanának leginkább részt venni ? Csak e nyilatkozatok beérkezése után lesz képes alulírt választmány a fentebb érintett minden egyes bizottmányra nézve a tagok számát, amelyet most csak hozzávetőleg jelölt ki, határozottan, s olykép javaslatba hozni, hogy egyrészről a képviselőház tagjaiból mindannyi bizottmány egyszerre megalakulhasson, másrészről pedig egyes képviselők túl ne terheltessenek s a méltányosság azon elvének , miszerint egynél több bizottmányhoz csak azon képviselők osztassanak be, akik ebbe önként beleegyeztek, érvényt lehessen szerezni. Magában érthető, hogy e jelentkezések által a háznak szabad választása semmi korlátozás alá nem esik ; föltehető azonban, hogy a választásoknál minden egyes bizottmányra nézve figyelemmel leendőnek a 1. képviselőház tagjai, különösen a jelentkezőkre, amenynyiben ezek száma a bizottmány tagjainak megállapítandó számát túl nem haladja. Mindannyi bizottmánynak átalános utasításul volna adandó: 1) hogy munkálataikban a törvényeinkben alapuló felelős miniszeri rendszer alapelvéből induljanak ki; 2) hogy, amennyiben szükségesnek vagy czélszerűnek látnák, tanácskozásaikra a képviselőház körén kívül eső szakférfiakat is meghívhassák ; 3) hogy azon esetekben, amidőn valamely kérdés eldöntése oly rokonkérdés megoldásától függ, amely a másik bizottmány köréhez tartozik, a különböző bizottmányok egymással kiküldöttek által érintkezzenek ; oly előkérdések pedig, amelyek két vagy több bizottmány további munkálataiban kiindulási pontot képeznek, kellő elv egység tekintetéből az érdekelt bizottmányok vegyes ülésében intéztessenek el; 4) hogy minden egyes bizottmány, tárgyai természetéhez képest, egy vagy többb albizottmányra oszolhassék ; a közös elvkérdések azonban a főbizottmány összes ülésében tárgyaltassanak. Az itt kiemelt tárgyakon kívül nem kevésbbé fontosnak tartja ugyan a választmány az országgyűlési képviselők választására vonatkozó 1847/s-dik évi V-ik. t. sz. tüzetes átvizsgálását is, ami mindenesetre szintén bizottsági előtárgyalás útján lenne eszközlendő, de mivel az említett törvényben teendő módosítások iránya, terjedelme és minősége nagyrészben a községek, megyék, városok és kerületek végleges alakulásától függ, a választmány az e czélra egybeállítandó bizottság megválasztását későbbre véli halasztandónak. Miután alulírt választmány e jelentésben oly tárgyalásokat is hoz javaslatba, amelyek eddigi törvényeink és intézményeink módosításának kérdésével állanak kapcsolatban, minden félreértés és balkövetkeztetés megelőzése végett szükségesnek látja kijelenteni s a t. képviselőház részéről is annak idejében a bizottmányok megválasztásakor jegyzőkönyvileg kifejeztetni azt, hogy a ház e bizottmányok megalakítása által legkevésbbé sem akar eltérni a felirataiban kifejtett jogfolytonosság elvétől, sőt ahhoz szigorúan ragaszkodva, a bizottmányok által készítendő munkálatokat oly javaslatokul fogja tekinteni, a melyek csak az eddigi törvényes állapot tettleges visszaállítása s a koronázott király szentesítése után emelkedhetnek törvény erejére. Pesten, ápril 12-én 1866. A választmány nevében: Horvát Boldizsár s. k. választmányi jegyző. TÁRCZA. A Balaton m elléke. III. Hazánknak lehetnek s bizonyosan vannak is nagyszerűbb, pompásabb, vadregényesebb vidékei mint a Balatonmelléke ; de szebb, nyájasabb, szelidebb vidéke, s ezenfelül olyan, mely több változatosságot és sajátságot képes lenne felmutatni, egy sincs, úgy hogy a Balatonmellékét a szó teljes értelmében egy nagy és egészen mesterkéletlen angol parknak mondhatjuk. Sajátságához tartoznak különösen azon egyes és csoportos kúphegyek, melyek mint bazalt-kitódulások a lapály közepéből egészen elszigetelve — különböző nagyságban és alakban emelkednek fel, s melyeknek ormai rendesen régi, most már omladékokban heverő lovagvárak által koronáztatnak. Ezen elszigetelt kúphegyek kölcsönzik a Balatonmellékének ama sajátságos jellemet és tájképi szépséget, mely azt az országnak minden más vidékétől megkülönbözteti. Ezek közül legkitűnőbb a Badacsony csoportja, melyben a bazaltképlet jelleme leghatározottabban és legszebben van kifejezve. A Balaton tükrénél csak néhány lábbal magasabb s észak felé csak lassan emelkedő tágas, lapos, öbölforma lapályból valami 14 meredek, de különböző alakú bazaltkúp egészen elszigetelten nyulakodik fel. A Tapolcza északi oldalán domborodó magaslatokról a dél felé elterjedő, sajátságos, meglepő szépségű tájékot egy tekintettel láthatjuk át. A tó tükrébe előreálló méltóságos Badacsonyt 9 hasonló alakú, de kisebb hegykúp könyökű körül. A Badacsonyt környező hegykúpok közt legnevezetesebbek: a szentgyörgyi, a hármas szigligeti, Csobáncz, Hegyesdkő és Haláp. Mind ezen, mind a többi kúphegyekre megjegyzendő, hogy ezek alakjukra nézve 3 fő különbséget mutatnak. A lapályból közvetlenül és magánosan emelkedő bazalthegyeken a felső, gömbölyded, vagy hegyes kúptető rendesen hiányzik. Ezek tehát olyanok, mintha két egymás fölé rakott kúpnak alsó részéből állanának; második csonka kúpjuk felső laposa hol ferde, hol egyenes. Ily alakúak : a Varasd, Haláp, Tátika, különösen pedig Badacsony és Csobáncz. Azon bazalt hegyek, melyek másféle hegyek területén tódultak ki, rendesen igen meredek oldalú, de se tompa, se nagyon hegyes csúcsú kúpok. Ilyenek : a Mencshelyhegy, s különösen Hegyesttt, Monoszló község határában. Ezen a Balatonra néző, s az utazót már messziről is gyönyörködtető Hegyestü hegye, a szomszéd tagyoni hegylánczot befejezvén, czukorsüveg formára emelkedik fel. Felette meredek s a Hegyesdkő hegyhez sokban hasonló, csakhogy ez annál kétszerte magasabb, vastagabb, s annál inkább szebb, hogy amatt erdők, ezt pedig jó bort termő szőlőtőkék fedik, s a szép borházak 4—5 sorban evedzik körül. Valamikor tetején vár volt, mint árkai mutatják; de ma már semmi kőfaj sem látszik. Még csak eredetéről s elpusztulásáról sincs hagyomány; hanem arról közönséges a vélemény, hogy Monoszló, mely ma tiszta magyar és református község, hajdan csak gyarmat volt. Végre némely bazalt hegynek felső kúpja gúla-, vagy majdnem tű alakjára vékonyodik, s igen hegyes csúcsú. Ilyenek : a Gulácsi hegy, a Szigiget mellett felnyulakodó három kúp közül az, melyet a Kisfaludy Sándor által megénekelt festői várromok koszoruznak ;ma Hegyeskő, mely alatt Hegyesd falu fekszik. E hegynek teteje oly keskeny és tű alaku, hogy messziről úgy látszik, mintha rajta egy ember sem állhatna meg, holott hajdan vár koronázta; de ki volt első épitője, s mikor pusztult el, azt homály borítja. Az egészen elszigetelt, s hirtelen a lapály közepéből felemelkedő bazalt-hegyek közül, mint fentebb mondók, a pompás Badacsony, s a történelmileg hires Csobáncz érdemelnek kiemelést. A Badacsonynak kivált éjszaki oldalán hatalmas bazalt oszlopok tornyosulnak egymás fölé, meredek falat alkotva, melynek egyik nyílásán át juthatunk a hegy tetejére. Ez két orom közé zárt horpadásforma mélyedést mutat, melyet sűrű cserjés fed. Oldalai csaknem köröskörül szőlőtőkékkel vannak beültetve, melyek a Balaton mellékén csaknem a legnemesebb bort termik; sőt a „badacsonyi főtt édes Urmös“ az egész országban legjobbnak tartatik. Hazánkban itt és a Hegyalján történnek a legfényesebb, legmulatságosabb szüretek. Innen egy órányira emelkedik fel ismét a lapályból Csobáncz, de már nem közvetlen a Balaton partján mint a Badacsony, hanem kissé belebb Tapolcza felé, a Balatontól szintén 1 órai távolságra. E hegy, melynek tetején áll a Gyulaffiak régi omladozott várkastélya, sokban hasonlít a somlaihoz. Már ma csak gyalog és nagy fáradsággal lehet a várba feljutni; de egyszer felvergődvén, a leirhatlan felséges kilátás minden kiállott fáradságot elfelejtet. Ugyanis a tájékot körülövedző hegyeket vizsgálván, szembeötlik nyugotról a sümegi puszta vár; délre a Balaton tava; ezen innen Szigliget omladékai; északról Hegyesd, egy tű hegyességü hegycsúcson, puszta kormos falaival; végre a káli völgyön át a tihanyi félsziget nyugoti sarka. A vár hajdan erős bástyákkal volt körülvéve, melyeknek egy része Gyulakeszi felől még most is fenáll; hanem északról és délről már csak néhány bálványoszlopok meredeznek. A kastély maga, mint fenálló falaiból láthatni, nem nagy lehetett. Különösen érdekli a látogatót az elvadult kastélykert. A vár aljában egy kis magyar falu is fekszik, hol ivóvíz nem lévén, ilyet a szomszéd helységből Díszeiből hordanak. Ebeikről is azt beszélik, hogy szomjúságuk oltására ugyan oda futnak, de mire haza érnek, ismét megszomjúhozván, kénytelenek visszafutni. Innen eredt aztán az a magyar példabeszéd : „csak látsz, futsz, mint a csobánczi kutya.“ Kfiligié. ANGOLORSZÁG. A felső ház f. hó 16-ki ülésében másodszor fölolvastatott azon bili, melynél fogva minden parliamenti tag, vallás-különbség nélkül, ugyanazon esküt fogná letenni. Chelmsford lord bejelenté, hogy ő módosítványt fog előterjeszteni. Az alsóházban a reform-javaslat tárgyalása folytattatván, Gladstone kijelente, hogy ő még a vita vége előtt minden félreértést el fog enyésztetni a kormány szándékai iránt. Erre Maguire, Forster s Layaid a javaslat mellett, Dunkellin, Adder by s Pearns pedig az ellen emeltek szót. A vita folytatása csütörtökre halasztatott. Az alsóház f. hó 19-ei ülésében Layard Verney interpellációjára azt válaszolá, hogy a bécsi szerződésben a nagyhatalmak Poroszország számára garantírozták annak szász országrészeit, s hogy ha a háború kitörne, Angolország az együtt garantírozókat a követendő út iránt meg fogná kezdeni. Erre a reformvita folytattatott. A szavazást másnapra várták. Mint a „Francéinak Londonból írják, Bernstorff gróf porosz követ legújabban hosszas értekezletet tartván Clarendon lorddal, saját kormányának magatartását az Austriában eszközlött tetemes fegyverkezésekkel mentegető, hozzátévén, mikép Poroszország többé nem fegyverkezhetik le, hacsak előbb Austria részéről tényleges kezességet nem nyer Németország pacificatiója iránt. Az alsóház f. hó 18-ki ülésében, 235 szavazattal, 150 ellen elvett Kellynek a maláta adó eltörlésére vonatkozó indítványát. FRANCZIAORSZÁG: A törvényhozó-testületi, hó 16-ki ülésében Pouyer Quertier válaszolt Forcade La Roquette beszédére. Erre Pereire Emil újólag válaszolván, erélyesen védelmezé a Pouyer Quertier által megtámadott átlánt-tuli társulatot. Miután még üzenne, a kormány biztosa, mondott néhány szót, a kereskedelmi tengerészetre vonatkozó törvényjavaslat általános tárgyalása bezáratott. A törvényhozó testület f. hó 17-ei ülésében megkezdi a kereskedelmi tengerészetre vonatkozó törvényjavaslat czikkeinek tárgyalását. Az 1-ső czikk hosszas vita után —melyben Couseil, Chevalier, Lespérat báró s Rouhher vettek részt — megszavaztatott. A vita folytában Thiers s az elnök közt igen élénk szóváltás történt. 18-án a 2 ik czikk került vitatás alá. Cartrésben f. hó 16-án az ottani polgári törvényszék kimondá a híres Lacordaire atya végrendeletének megsemmisítését, a természetes örökösök egyikének kérelmére. Napi újdonságok. Prágában Ferdinánd Császár Ő Felségének születésnapját 1. hó 19-kén megülték. Reggel 8 óra után az ottani helyőrség kivonult, 9 órakor pedig Schwarzenberg herczeg érsek bibornoki eminentiája ünnepélyes isteni tiszteletet celebrált számos segédlet mellett, melyben a cs. kir. polgári és katonai hatóságok, a káptalan tagjai és számtalan egyéb ájtatos hívek vettek részt. — Magyarország hg-primása bibornok érsek ő eminentiája f. hó 19-kén székhelyére visszatért. — Keresett saison-czikk. A Hermina kápolnától a vasút felé vezető úton, a Hermina vendéglővel , átellenben, a híres dinnyéket tenyésztő és szép rózsáiról ismeretes Réső Ensel Kálmán féle villában igen csinos és jutányos nyári lakások kaphatók, köztük egy egész üvegterem. Van ásványos vize, a tejészet és különösen a jó levegő az, mely ajánlatossá teszi az itteni lakásokat. — A pesti lóversenyek — mint falragaszok jelentik — május 9. 11. és 13-dik napjain fognak megtartatni. Az első napra többek közt a második 600 aranyos Császár-dij, — a másodikra a 4000 frtos gróf Károlyi István-dij, — a harmadikra az 1000 aranyos Császár dij vannak kitűzve. • Báró Gerliczy Vincze, neje Sztankovánszky Erzsébet, úgy b. Gerliczy Felix, gr. Kornis Luiza neje nevükben mély fájdalommal tudatják szeretett és tisz- t telt testvére, illetőleg nagybátyja, aranyi és szent-ger- listyei b. Gerliczy József, cs. kir. kamarás és altá-bornagy, több rendek vitézének, élete 87-dik évében, végelgyengülés következtében, Ragusában f. hó 10 ként jobb létre történt ájtatos átszenderültét. A boldogultnak hűlt tetemei Ragusában f. hó 12-dik napján tétettek örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise áldozatok Ragusában már megtartatván, f. hó 21-dik napján reggeli 10 órakor fognak a budavári főplébániatemplomában, úgy Szőregben Torontálmegyében a mindenek urának bemutattatni. — Budán, 1866. april 17. — Borsai Nyeregjártó János, a magyar földhitelintézet tisztviselője f. hó 19-én élete 49-dik évében elhunyt. Temetése tegnap ment végbe a kereskedelmi kórodából. Az engesztelő szent mise áldozat 23-dikán reggeli 9 órakor fog megtartatni a terézvárosi templomban. — Tegnapelőtt éjjel a kerepesi úton az úgynevezett „czifra“ csárda leégett. Az erélyes oltásban többen fiatal főuraink közül is tevékeny részt vettek. — Nemzeti színház. 19-dikén Bellini örök szép „Normája“ került színre, mely alkalommal Balázs-Bognár Vilma asszony „Adalgisa“ szerepét énekelte először és pedig a nagy számú közönség általános megelégedésére. A fiatal énekesnő szép, teli, hajlékony hangja mindazon kellékekkel bír, melyek e szerep helyes keresztülvitelére egyátalában szükségesek s ehhez járul olasz modorban iskolázott éneke is. Ezúttal csak arra figyelmeztetjük, hogy a cadentiákat hatásosabban, simulékonyabban adja, minek hiánya ma kivált a kettősökben tűnt ki. Játéka még több kívánni valót hagy hátra, de szorgalmas tanulmány által e téren sok elérhető és pótolható. Ez este Carina kisasszonynyal, kinek „Normája“ mind játékra, mind énekre egyiránt jeles, folytonos kitüntetésekben részesült, sőt az első felvonásbeli kettős fináléját zajos kívánatra ismételniök kellett. Ceresának ez estveli szerepében elég alkalma volt erőteljes hangját kitüntetni. Bodorfi Orovesót több tekintetben kielégítőleg énekelte. I. s. Albert vértanú napja ápril 23 án. E szent férfiúnak buzgalma hazánkban a hit terén eléggé ismeretes. A 10-dik században gazdag főnemes családból származott, jámbor szülei gondos felügyelése alatt növekedett, s papságra szenteltetett. 983 ban már Prága püspöke volt. Géza fejedelmünk alatt hazánkon keresztül utazva, itt kitűnő szívességgel fogadtatott, hirdette az evangéliumot, sokakat térített meg a pogányságból ; Istvánt, honunk első királyát ő keresztelte meg, és e végből tiszteletére prépostság alapittatott Győrött, nevére pedig az esztergomi hegyen egyház épült, és a megye pecsétje az ő képét viseli czimerében. (L. „Ne ferejts“ 1860. 58. sz.) Prágába térve, egy ízben a felbőszült nép öt halállal fenyegette, miért Rómába zarándokolt; a nép bosszúból rokonait konczolta le. Ezután több helyen járt tanítani a népet és Fischhausenben, midőn az Úr igéjét hirdeté, ellenei, a vad poroszok megrohanták, egyike lándzsát döfött mellébe, s másoktól is sebeket kapva, 997. ápril 23-dikán meghalt. A „France“ szerint Napóleon császár, az orosz császár elleni merényletről értesülve, tüstént megküldé Sz. Pétervárra saját s a császárné szerencse-kivonatait. Algírból 14-ről kelt levelek megerősítik a mart. 20-ka óta Coomb ezredes által kivívott sikereket, 13 duár hódolatát ajánlá föl. Colomb ezredes f. hó 2-án folytatá Si-Hamza üldözését. A „France“ szerint Mires a „La Presse“ részvényeinek nagy részét megvásárlá, s azt állítják, hogy ezen lap ügyvezetése ő rá fog bízatni. Hozzáteszik, hogy a „La Presse“ a kormánypolitika védelmére szentelendi magát, Cucheval-Clarigny főszerkesztősége alatt. Ezen átalakulás következtében Dilmer Emil elhagyandja a „La Presse“ politikai szerkesztését, s már engedélyt is kért a belügyministertől, egy „Le Peuple“ ez új politikai lap alapítására. OLASZORSZÁG. Mint Florenczből 16-ról jelentik, azt hiszik, hogy a pénzügyminister intézkedéseket tett az iránt, mikép a párisi börzén az olasz hitelre vonatkozólag elterjesztett álhírek gyorsan megcáfoltassanak. A „Courier, italiano“ szerint egy kir. rendelet megparancsolja, hogy Cremona városa 6 hónap alatt megerődíttessék. Arese gróf 15 én Párisból Florenczbe visszaérkezett. A florenczi követkamra 16-ki ülésében Raei előterjeszté a zárdák megszüntetését tárgyaló bizottmány jelentését. A kereskedelmi minister beadá a földbirtoki hitelre vonatkozó javaslatot, s végre a pénzügyminister egy oly javaslatot terjesztett elő, mely szerint a kormány fölhatalmaztatnék az 1866 ki budget kezelésére, ezen budget végleges helybenhagyatásáig. NÉMETORSZÁG. A „Bors. Ztg“ szerint, a berlini kereskedői kar példájára több tartományi kereskedelmi kamrák is békekérvényeket akarnak a királynak átnyújtani. Mint Münchenből távírják, még kétséges, ha váljon Hannover, s HessenKassel képviselőve lesznek e a közép államoknak a szövetségi reform tárgyában Augsburgban tartandó értekezletén. Mint a „Pr.“-nek Berlinből 20-án távírják, Poroszország semmi előtanácskozásokat sem akar a szövetségi reform javaslat fölött ; szerinte előbb a parliamentet kell összehívni, s csak aztán fog a programm következni. Egyetlen német kormány sem nyilvánítá határozottan a reform javaslathozi csatlakozását. A „Bérl. Revue“ szerint Poroszország a szövetségből ki fog lépni, ha a reform javaslat nem fogna elfogadtatni. Kormányi közlönyök azt állítják, hogy gr. Károly állása tarthatlan. A „Nordd. Alig. Ztg“ igy ir : „Némely lapokban ezélzások találhatók arra, mintha jelenleg több tüzérségi osztály indíttatnék a szász s csehországi határ felé, s ehhez azon gyanitás csatoltatik, hogy ezt a határ felé eszközlendő további csapat-öszpontositások előkészítésének kell tekinteni. Ha szinte minden elfogulatlan egyén előtt világos is, hogy netalán a hadműveletek nem a tüzérségnek a határ felé előmozdítása által kezdetnének meg, mégis határozottan constatkozhatjuk, hogy a tüzérségnél elhelyezési változtatások csak annyiban eszközöltettek, amennyiben ez a megerősbített ütegek elhelyezése végett szükséges volt." A „Prov. Corr.“ a berlini kereskedői kar békeföliratára vonatkozólag így nyilatkozik : „Méltán táplálhatjuk azon bizalmat, hogy ezen kereskedői kar — a mint ez a föliratban is meg van