Sürgöny, 1866. április (6. évfolyam, 75-98. szám)

1866-04-22 / 92. szám

rendelete folytán az erdélyi képviselők is meghivattak, megválasztattak s nagy részben már jelen is vannak, egy számosabb tagból álló küldöttséget választani, mely e viszonyoknak törvény általi végleges elintézése iránt, tekintettel az 1848-dik évi országgyűlés elé terjesztett előmunkálatokra is, kimerítő törvényjavaslatot ké­szítsen. Ezen bizottmány szintén előlegesen s a többitől elkülönözve lenne megválasztandó, s állhatna 40 tagból. A fent említett három rendbeli bizottmányon kívül vannak még több fontos közérdekű tárgyak, melyekre nézve kívánatos külön bizottmányokat kikülde­ni. Intéz­kedtek ugyan eddigi törvényeink e tárgyakról is, és in­tézkedéseik szorosan fentartandók mindaddig, a­míg azokat a törvényhozás alkotmányos úton meg nem vál­toztatja; de vannak törvényeink, a­melyeket jövendőre nézve még jobbakká s a haladás és nemzeti fejlődés igényeihez idomítva még czélszerűebbekké lehet tenni — s az eziránti javaslatok kimerítő, részletes kidolgo­zása leginkább bizottsági tárgyalás útján eszközölhető. Alulírt választmány véleménye az, hogy azon tár­gyak, melyekre nézve a fentebbiek szerint minél előbb intézkedni, s e czélból bizottmányokat kiküldeni szük­séges, a következők : a) a megyei, városi s a szabad kerületekbeli tör­vényhatóságok, úgy a községek végleges rendezése; b) a codificatio; c) a vallás- és közoktatás ügye; d) a közgazdaság s anyagi érdekek fölötti intéz­kedés­­­ek az országos közintézetek. Azon c­élból, hogy az egymással közvetlen kap­csolatban álló tárgyak ugyanazon bizottmány teendői közé soroltassanak ; továbbá figyelve arra, hogy az il­lető bizottmányok a körükbe vágó tárgyak igényletéhez képest ismét albizottmányokra oszolhassanak: a vá­lasztmány a kiküldendő bizottmányok számára s ezek munkakörére, úgy az egyes bizottmányok tagszámára nézve következő javaslatot terjeszt a 1. képviselő­ház elé: 1. Alakíttassék egy 60—70 tagú bizottmány, a­melynek feladata legyen törvényjavaslatot készíteni: a) a községek rendezéséről, azok minden viszo­nyára nézve; b) a megyék, városok és kerületek teljes és vég­leges rendezéséről. II. Választassék egy 70—80 tagból álló bizottmány oly utasítással, hogy készítsen törvényjavaslatokat : a) a polgári jogról anyagi és alaki tekintetben, kapcsolatban a telekkönyvi rendszerrel, s kiterjedve a még fönnlévő hűbéri s ezzel analóg viszonyok fölötti intézkedésekre is,­­ a­hova a kegyúri jogok és terhek végleges szabályozása is tartozik ; b) a büntető­jogról anyagi és alaki tekintetben ; és a börtönrendszerről; c) váltó­­s kereskedelmi jogról; d) a bányajogról; e) a sajtóviszonyok rendezéséről; f) egy honosítási, be- és kivándorlási törvény tár­gyában. III. Küldessék ki egy 30—40 tagú bizottmány, mely törvényjavaslatot készítsen : a) a különböző vallásfelekezeteknek egymás kö­zötti viszonyaira, s azon viszonyra nézve, a­melyben azok az államhatalomhoz állanak, alapul véve javasla­tában az egyenlőség elvét azon vallásfelekezetekre nézve is, a­melyekre azt a törvény eddig ki nem ter­jesztette ; b) a közoktatás és különösen a népnevelés­­tár­gyában, körvonalazván e téren is az államhatalom jo­gait és kötelezettségeit, az egyes vallásfelekezetek ön­kormányzati jogának sértetlen megóvása mellett. IV. Alakíttassék egy 60—70 tagú bizottmány, a­mely­nek feladata: adatokat gyűjteni s ezek alapján javaslatba hozni oly törvényhozási intézkedéseket, a­melyeknek czélja az ország anyagi erejének kifejlődését előmozdítani s az ezt gátló akadályokat elhárítani — különös tekin­tettel a földmivelés, gyár- és kézműipar s a kereskedés emelésére s egy az ország érdekeinek megfelelő közle­kedési rendszer létrehozására. V. Választassék egy 30—40 tagú bizottmány azon utasítással,­­ hogy megvizsgálván az országos közintézetek, különösen a magyar nemz. színház, a múzeum, a magy. tudom, akadémia s a ludoviceum állapotát, oly törvény­hozási intézkedéseket hozzon javaslatba, amelyek ez intézetek szellemi s anyagi emelkedésére hatni képesek. Ezen utóbb elsorolt öt bizottmánynak mikénti ala­kítására nézve a választmány véleménye az, hogy a képviselőház minden tagja részt vehessen egyik vagy másik bizottmányban. Mielőtt tehát a bizottmányok megválasztatnának — hogy azok egyúttal a kellő szak­­képzettség igényeinek is megfelelőleg alakulhassanak — szükségesnek látná a választmány felszólítani a ház tagjait, hogy bizonyos határidő alatt nyilatkoznának az iránt: hajlamuk­ és tárgyavatottságuknál fogva mely bizottmányok tárgyalásaiban óhajtanának leginkább részt venni ? Csak e nyilatkozatok beérkezése után lesz képes alulírt választmány a fentebb érintett minden egyes bi­zottmányra nézve a tagok számát, a­melyet most csak hozzávetőleg jelölt ki, határozottan, s olykép javaslatba hozni, hogy egyrészről a képviselőház tagjaiból mind­annyi bizottmány egyszerre megalakulhasson, másrész­ről pedig egyes képviselők túl ne terheltessenek s a mél­tányosság azon elvének , miszerint egynél több bizott­mányhoz csak azon képviselők osztassanak be, a­kik ebbe önként beleegyeztek, érvényt lehessen szerezni. Magában érthető, hogy e jelentkezések által a háznak szabad választása semmi korlátozás alá nem esik ; föltehető azonban, hogy a választásoknál minden egyes bizottmányra nézve figyelemmel leendőnek a 1. képviselőház tagjai, különösen a jelentkezőkre, a­meny­nyiben ezek száma a bizottmány tagjainak megállapí­tandó számát túl nem haladja. Mindannyi bizottmánynak átalános utasításul volna adandó: 1) hogy munkálataikban a törvényeinkben alapuló felelős miniszeri rendszer alapelvéből induljanak ki; 2) hogy, a­mennyiben szükségesnek vagy czél­­szerűnek látnák, tanácskozásaikra a képviselőház kö­rén kívül eső szakférfiakat is meghívhassák ; 3) hogy azon esetekben, a­midőn valamely kér­dés eldöntése oly rokonkérdés megoldásától függ, a­mely a másik bizottmány köréhez tartozik, a különböző bizottmányok egymással kiküldöttek által érintkezze­nek ; oly előkérdések pedig, a­melyek két vagy több bizottmány további munkálataiban kiindulási pontot képeznek, kellő elv­ egység tekintetéből az érdekelt bizottmányok vegyes ülésében intéztessenek el; 4) hogy minden egyes bizottmány, tárgyai ter­mészetéhez képest, egy vagy többb albizottmányra oszolhassék ; a közös elvkérdések azonban a főbizott­mány összes ülésében tárgyaltassanak. Az itt kiemelt tárgyakon kívül nem kevésbbé fon­tosnak tartja ugyan a választmány az országgyűlési képviselők választására vonatkozó 1847/s-dik évi V-ik. t. sz. tüzetes átvizsgálását is, a­mi mindenesetre szintén bizottsági előtárgyalás útján lenne eszközlendő, de mi­vel az említett törvényben teendő módosítások iránya, terjedelme és minősége nagyrészben a községek, me­gyék, városok és kerületek végleges alakulásától függ, a választmány az e czélra egybeállítandó bizottság megválasztását későbbre véli halasztandónak. Miután alulírt választmány e jelentésben oly tár­gyalásokat is hoz javaslatba, a­melyek eddigi törvé­nyeink és intézményeink módosításának kérdésével ál­lanak kapcsolatban, minden félreértés és balkövetkez­tetés megelőzése végett szükségesnek látja kijelenteni s a t. képviselőház részéről is annak idejében a bizottmá­nyok megválasztásakor jegyzőkönyvileg kifejeztetni azt, hogy a ház e bizottmányok megalakítása által leg­kevésbbé sem akar eltérni a felirataiban kifejtett jog­folytonosság elvétől, sőt ahhoz szigorúan ragaszkodva, a bizottmányok által készítendő munkálatokat oly ja­vaslatokul fogja tekinteni, a melyek csak az eddigi tör­vényes állapot tettleges visszaállítása s a koronázott király szentesítése után emelkedhetnek törvény erejére. Pesten, ápril 12-én 1866. A választmány nevében: Horvát Boldizsár s. k. választmányi jegyző. TÁRCZA. A B­a­l­a­t­o­n m­ e­ll­é­k­e. III. Hazánknak lehetnek s bizonyosan vannak is nagyszerűbb, pompásabb, vadregényesebb vidékei mint a Balatonmelléke ; de szebb, nyájasabb, szelidebb vi­déke, s ezenfelül olyan, mely több változatosságot és sajátságot képes lenne felmutatni, egy sincs, úgy hogy a Balatonmellékét a szó teljes értelmében egy nagy és egészen mesterkéletlen angol parknak mondhatjuk. Sajátságához tartoznak különösen azon egyes és csoportos kúphegyek, melyek mint bazalt-kitódulások a lapály közepéből egészen elszigetelve — különböző nagyságban és alakban emelkednek fel, s melyeknek ormai rendesen régi, most már omladékokban heverő lovagvárak által koronáztatnak. Ezen elszigetelt kúphegyek kölcsönzik a Balaton­­mellékének ama sajátságos jellemet és tájképi szépsé­get, mely azt az országnak minden más vidékétől meg­különbözteti. Ezek közül legkitűnőbb a Badacsony cso­portja, melyben a bazalt­képlet jelleme leghatározot­tabban és legszebben van kifejezve. A Balaton tükrénél csak néhány lábbal magasabb s észak felé csak lassan emelkedő tágas, lapos, öbölforma lapályból valami 14 meredek, de különböző alakú bazalt­kúp egészen elszi­getelten nyulakodik fel. A Tapolcza északi oldalán domborodó magaslatokról a dél felé elterjedő, sajátsá­gos, meglepő szépségű tájékot egy tekintettel láthatjuk át. A tó tükrébe előreál­ló méltóságos Badacsonyt 9 ha­sonló alakú, de kisebb hegykúp könyökű körül. A Ba­dacsonyt környező hegykúpok közt legnevezeteseb­bek: a szent­györgyi, a hármas szigligeti, Csobáncz, Hegyesdkő és Haláp. Mind ezen, mind a többi kúphegyekre megjegy­zendő, hogy ezek alakjukra nézve 3 fő különbséget mu­tatnak. A lapályból közvetlenül és magánosan emelkedő bazalt­hegyeken a felső, gömbölyded, vagy hegyes kúp­tető rendesen hiányzik. Ezek tehát olyanok, mintha két egymás fölé rakott kúpnak alsó részéből állanának; második csonka kúpjuk felső laposa hol ferde, hol egye­nes. Ily alakúak : a Varasd, Haláp, Tátika, különösen pedig Badacsony és Csobáncz. Azon bazalt hegyek, melyek másféle hegyek terü­letén tódultak ki, rendesen igen meredek oldalú, de se tompa, se nagyon hegyes csúcsú kúpok. Ilyenek : a Mencshelyhegy, s különösen Hegyesttt, Mo­­noszló község határában. Ezen a Balatonra néző, s az uta­zót már messziről is gyönyörködtető Hegyestü he­gye, a szomszéd tagyoni hegylánczot befejezvén, czu­­korsüveg formára emelkedik fel. Felette meredek s a Hegyesdkő hegyhez sokban hasonló, csakhogy ez annál kétszerte magasabb, vastagabb, s annál inkább szebb, hogy amatt erdők, ezt pedig jó bort termő szőlő­tőkék fedik, s a szép borházak 4—5 sorban evedzik körül. Valamikor tetején vár volt, mint árkai mutatják; de ma már semmi kőfaj sem látszik. Még csak eredeté­ről s elpusztulásáról sincs hagyomány; hanem arról kö­zönséges a vélemény, hogy Monoszló, mely ma tiszta magyar és református község, hajdan csak gyarmat volt. Végre némely bazalt hegynek felső kúpja gúla-, vagy majdnem tű alakjára vékonyodik, s igen hegyes csúcsú. Ilyenek : a Gulácsi hegy, a S­z­i­g­­­i­g­e­t mel­lett felnyulakodó három kúp közül az, melyet a Kisfa­ludy Sándor által megénekelt festői várromok koszoruz­­nak ;ma Hegyeskő, mely alatt Hegyesd falu fek­szik. E hegynek teteje oly keskeny és tű­­ alaku, hogy messziről úgy látszik, mintha rajta egy ember sem áll­hatna meg, holott hajdan vár koronázta; de ki volt első épitője, s mikor pusztult el, azt homály borítja. Az egészen elszigetelt, s hirtelen a lapály közepé­ből felemelkedő bazalt-hegyek közül, mint fentebb mon­dók, a pompás Badacsony, s a történelmileg hires Csobáncz érdemelnek kiemelést. A Badacsony­nak kivált éjszaki oldalán hatalmas bazalt oszlopok tor­nyosulnak egymás fölé, meredek falat alkotva, melynek egyik nyílásán át juthatunk a hegy tetejére. Ez két orom közé zárt horpadásforma mélyedést mutat, melyet sűrű cserjés fed. Oldalai csaknem köröskörül szőlőtőkékkel vannak beültetve, melyek a Balaton mellékén csaknem a legnemesebb bort termik; sőt a „badacsonyi főtt édes Urm­ös“ az egész országban legjobbnak tartatik. Ha­zánkban itt és a Hegyalján történnek a legfényesebb, legmulatságosabb szüretek. Innen egy órányira emelkedik fel ismét a lapály­ból C­s­o­b­á­n­c­z, de már nem közvetlen a Balaton partján mint a Badacsony, hanem kissé belebb Tapol­cza felé, a Balatontól szintén 1 órai távolságra. E hegy, melynek tetején áll a Gyulaffiak régi omladozott vár­kastélya, sokban hasonlít a somlaihoz. Már ma csak gyalog és nagy fáradsággal lehet a várba feljutni; de egyszer felvergődvén, a leirhatlan felséges kilátás minden kiállott fáradságot elfelejtet. Ugyanis a tájékot körülövedző hegyeket vizsgálván, szembeötlik nyugot­­ról a sümegi puszta vár; délre a Balaton tava; ezen in­nen Szigliget omladékai; északról Hegyesd, egy tű he­­gyességü hegycsúcson, puszta kormos falaival; végre a káli völgyön át a tihanyi félsziget nyugoti sarka. A vár hajdan erős bástyákkal volt körülvéve, melyeknek egy része Gyulakeszi felől még most is fenáll; hanem észak­ról és délről már csak néhány bálványoszlopok mere­­deznek. A kastély maga, mint fenálló falaiból láthatni, nem nagy lehetett. Különösen érdekli a látogatót az el­vadult kastélykert. A vár aljában egy kis magyar falu is fekszik, hol ivóvíz nem lévén, ilyet a szomszéd helységből Díszei­ből hordanak. Ebeikről is azt beszélik, hogy szomjúsá­guk oltására ugyan oda futnak, de mire haza érnek, is­mét megszomjúhozván, kénytelenek visszafutni. Innen eredt aztán az a magyar példabeszéd : „csak látsz, futsz, mint a csobánczi kutya.“ Kfiligié. ANGOLORSZÁG. A felső ház f. hó 16-ki ülé­sében másodszor fölolvastatott azon bili, melynél fogva minden parliamenti tag, vallás-különbség nélkül, ugyanazon esküt fogná letenni. Chelmsford lord bejelenté, hogy ő módosítványt fog előterjeszteni. Az alsóházban a reform-javaslat tár­gyalása folytattatván, Gladstone kijelente, hogy ő még a vita vége előtt minden félreértést el fog enyész­tetni a kormány szándékai iránt. Erre Maguire, Forster s Lay­aid a javaslat mellett, Dunkel­lin, Adder by s Pearns pedig az ellen emeltek szót. A vita folytatása csütörtökre halasztatott. Az alsóház f. hó 19-ei ülésében Layard V­e­r­n­e­y interpellációjára azt válaszolá, hogy a bécsi szerződésben a nagyhatalmak Poroszország számára garantírozták annak szász országrészeit, s hogy ha a háború kitörne, Angolország az együtt garantírozókat a követendő út iránt meg fogná kezdeni. Erre a reform­vita folytattatott. A szavazást másnapra várták. Mint a „Francéinak Londonból írják, Bern­­s­t­o­r­f­f gróf porosz követ legújabban hosszas értekez­letet tartván Cl­arendon lorddal, saját kormányá­nak magatartását az Austriában eszközlött tetemes fegyverkezésekkel mentegető, hozzátévén, mikép Po­roszország többé nem fegyverkezhetik le, hacsak előbb Austria részéről tényleges kezességet nem nyer Német­ország pacificatiója iránt. Az alsóház f. hó 18-ki ülésében, 235 szava­zattal, 150 ellen elvett Kelly­nek a maláta adó eltörlésére vonatkozó indítványát. FRANCZIAORSZÁG: A törvényhozó-tes­tületi, hó 16-ki ülésében Pouy­er Quer­tier vá­laszolt Forcade La Roquette beszédére. Erre Pereire Emil újólag válaszolván, erélyesen védelmezé a Pouyer Quertier által megtámadott átlánt-tuli társula­tot. Miután még ü­z­e­n­n­e, a kormány biztosa, mon­dott néhány szót, a kereskedelmi tengeré­sz­e­t­r­e vonatkozó törvényjavaslat általános tárgyalása bezáratott. A törvényhozó­ testület f. hó 17-ei ülésé­ben megkezdi a kereskedelmi tengerészetre vonatkozó törvényjavaslat czikkeinek tárgyalását. Az 1-ső czikk hosszas vita után —melyben Couseil, Chevalier, Lespérat báró s Rouhher vettek részt — megszavaztatott. A vita folytában Thiers s az elnök közt igen élénk szóváltás történt. 18-án a 2 ik czikk került vitatás alá. Car­trésben f. hó 16-án az ottani polgári tör­vényszék kimondá a híres Lacordaire atya végren­deletének megsemmisítését, a természetes örökösök egyi­kének kérelmére. Napi újdonságok.­ ­ Prágában Ferdinánd Császár Ő Felségé­nek születésnapját 1. hó 19-kén megülték. Reggel 8 óra után az ottani helyőrség kivonult, 9 órakor pedig Schwarzenberg herczeg érsek bibornok­i eminentiája ünnepélyes isteni tiszteletet celebrált számos segédlet mellett, melyben a cs. kir. polgári és katonai hatósá­gok, a káptalan tagjai és számtalan egyéb ájtatos hí­vek vettek részt. — Magyarország hg-primása bibornok érsek ő eminentiája f. hó 19-kén székhelyére visszatért. — Keresett saison-czikk. A Hermina ká­polnától a vasút felé vezető úton, a Hermina vendéglővel , átellenben, a híres dinnyéket tenyésztő és szép rózsáiról­­ ismeretes Réső Ensel Kálmán féle villában igen csinos és­­ jutányos nyári lakások kaphatók, köztük egy egész üveg­terem. Van ásványos vize, a tejészet és különösen a jó levegő az, mely ajánlatossá teszi az itteni lakásokat. — A pesti lóversenyek — mint falragaszok je­lentik — május 9. 11. és 13-dik napjain fognak meg­tartatni. Az első napra többek közt a második 600 aranyos Császár-dij, — a másodikra a 4000 frtos gróf Károlyi István-dij, — a harmadikra az 1000 aranyos Császár dij vannak kitűzve. •­­ Báró Gerliczy Vincze, neje Sztankovánszky Erzsébet, úgy b. Gerliczy Felix, gr. Kornis Luiza neje nevükben mély fájdalommal tudatják szeretett és tisz- t telt testvére, illetőleg nagybátyja, aranyi és szent-ger-­ listyei b. Gerliczy József, cs. kir. kamarás és altá-­­­bornagy, több rendek vitézének, élete 87-dik évében,­­ végelgyengülés következtében, Ragusában f. hó 10 kén­t jobb létre történt ájtatos átszenderültét. A boldogultnak hűlt tetemei Ragusában f. hó 12-dik napján tétettek örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise áldozatok­­ Ragusában már megtartatván, f. hó 21-dik napján­ reggeli 10 órakor fognak a budavári főplébániatemplo­mában, úgy Szőregben Torontálmegyében a mindenek urának bemutattatni. — Budán, 1866. april 17. — Borsai Nyer­egj­ártó János, a magyar föld­hitelintézet tisztviselője f. hó 19-én élete 49-dik évében elhunyt. Temetése tegnap ment végbe a kereskedelmi kórodából. Az engesztelő szent mise áldozat 23-dikán reggeli 9 órakor fog megtartatni a terézvárosi tem­plomban. — Tegnapelőtt éjjel a kerepesi­ úton az úgy­nevezett „czifra“ csárda leégett. Az erélyes oltásban többen fiatal főuraink közül is tevékeny részt vettek. —­ Nemzeti színház. 19-dikén Bellini örök szép „Norm­áj­a“ került színre, mely alkalommal Balázs-Bognár Vilma asszony „Adalgisa“ szerepét énekelte először és pedig a nagy számú közönség álta­lános megelégedésére. A fiatal énekesnő szép, teli, haj­lékony hangja mindazon kellékekkel bír, melyek e szerep helyes keresztülvitelére egyátalában szükségesek s ehhez járul olasz modorban iskolázott éneke is. Ez­úttal csak arra figyelmeztetjük, hogy a cadentiákat ha­tásosabban, simulékonyabban adja, minek hiánya ma kivált a kettősökben tűnt ki. Játéka még több kívánni valót hagy hátra, de szorgalmas tanulmány által e téren sok elérhető és pótolható. Ez este Carina kisasszony­­nyal, kinek „Normája“ mind játékra, mind énekre egy­­iránt jeles, folytonos kitüntetésekben részesült, sőt az első felvonásbeli kettős fináléját zajos kívánatra ismétel­niök kellett. Ceresának ez estveli szerepében elég alkalma­­ volt erőteljes hangját kitüntetni. Bodorfi Orovesót több­­ tekintetben kielégítőleg énekelte. I. s. Albert vértanú napja ápril 23 án. E szent férfiúnak buzgalma hazánkban a hit terén eléggé ismeretes. A 10-dik században gazdag főnemes családból származott, jámbor szülei gondos felügyelése alatt növekedett, s papságra szenteltetett. 983 ban már Prága püspöke volt. Géza fejedelmünk alatt hazánkon keresztül utazva, itt kitűnő szívességgel fogadtatott, hirdette az evangéliumot, sokakat térített meg a po­gányságból ; Istvánt, honunk első királyát ő keresztelte meg, és e végből tiszteletére prépostság alapittatott Győrött, nevére pedig az esztergomi hegyen egyház épült, és a megye pecsétje az ő képét viseli czi­­m­e­r­é­b­e­n. (L. „N­e f­e­r­e­j­t­s“ 1860. 58. sz.) Prágába térve, egy ízben a felbőszült nép öt halállal fenyegette, miért Rómába zarándokolt; a nép bosszúból rokonait konczolta le. Ezután több helyen járt tanítani a népet és Fischhausenben, midőn az Úr igéjét hirdeté, ellenei, a vad poroszok megrohanták, egyike lándzsát döfött mel­lébe, s másoktól is sebeket kapva, 997. ápril 23-dikán meghalt. A „France“ szerint Napóleon császár, az orosz császár elleni merényletről értesülve, tüs­tént megküldé Sz. Pétervárra saját s a császárné sze­­rencse-kivonatait. Algírból 14-ről kelt levelek megerősítik a mart. 20-ka óta C­o­­­o­m­b ezredes által kivívott sike­reket, 13 du­ár hódolatát ajánlá föl. Colomb ezre­des f. hó 2-án folytatá S­i-H­a­m­z­a üldözését. A „France“ szerint Mi­res a „La Presse“ rész­vényeinek nagy részét megvásárlá, s azt állítják, hogy ezen lap ügyvezetése ő rá fog bízatni. Hozzáteszik, hogy a „La Presse“ a kormány­politika védelmére szentelendi magát, Cucheval-Clarigny főszer­kesztősége alatt. Ezen átalakulás következtében Dil­m­­­­er Emil elhagyandja a „La Presse“ politikai szer­kesztését, s már engedélyt is kért a belügyministertől, egy „Le Peuple“ ez­ új politikai lap alapítására. OLASZORSZÁG. Mint Florenczből 16-ról jelentik, azt hiszik, hogy a pénzügy­minister intézkedé­seket tett az iránt, mikép a párisi börzén az olasz hitelre vonatkozólag elterjesztett álhírek gyorsan megc­áfoltassanak. A „Courier, italiano“ szerint egy kir. rendelet megparancsolja, hogy Cremona városa 6 hónap alatt megerődíttessék. Arese gróf 15 én Párisból Florenczbe vissza­érkezett. A florenczi követ­kamra 16-ki ülésében R­a­e­­­i előterjeszté a zárdák megszüntetését tárgyaló bizottmány jelentését. A kereskedelmi minis­ter beadá a földbirtoki hitelre vonatkozó javaslatot, s végre a pénzügy­minister egy oly javaslatot terjesztett elő, mel­y szerint a kormány fölhatalmaztatnék az 1866 ki budget kezelésére, ezen budget végleges helybenhagya­­tásáig. NÉMETORSZÁG. A „Bors. Ztg“ szerint, a ber­lini kereskedői kar példájára több tartományi keres­kedelmi kamrák is béke­kérvényeket akarnak a királynak átnyújtani. Mint Münchenből távírják, még kétséges, ha váljon Hannover, s HessenKassel képviselő­ve lesznek e a közép államoknak a szövetségi reform tárgyában Augsburgban tartandó értekez­letén. Mint a „Pr.“-nek Berlinből 20-án távírják, Poroszország semmi előtanácskozásokat sem akar a szövetségi reform javaslat fölött ; szerinte előbb a parliamentet kell összehívni, s csak aztán fog a programm következni.­­ Egyetlen német kormány sem nyilvánítá határozottan a reform javaslathozi csat­lakozását. A „Bérl. Revue“ szerint Poroszország a szövet­ségből ki fog lépni, ha a reform javaslat nem fogna elfo­gadtatni. Kormányi közlönyök azt állítják, hogy gr. K­á­­r­o­l­y­­ állása tarthatlan. A „Nordd. Alig. Ztg“ igy ir : „Némely lapokban ezélzások találhatók arra, mintha jelenleg több tüzérségi osztály indíttatnék a szász s csehországi határ felé, s ehhez azon gyanitás csatoltatik, hogy ezt a határ felé eszközlendő további csapat-öszpontositások előkészítésének kell tekinteni. Ha szinte minden elfogulatlan egyén előtt világos is, hogy netalán a hadműveletek nem a tüzérségnek a határ felé előmozdítása által kezdetnének meg, mégis határo­zottan constatk­ozhatjuk, hogy a tüzérségnél elhelyezési változtatások csak annyiban eszközöltettek, a­mennyi­ben ez a megerősbített ütegek elhelyezése végett szük­séges volt." A „Prov. Corr.“ a berlini kereskedői kar béke­f­öliratára vonatkozólag így nyilatkozik : „Méltán táplálhatjuk azon bizalmat, hogy ezen kereskedői kar — a mint ez a föliratban is meg van

Next