Sürgöny, 1866. május (6. évfolyam, 99-123. szám)
1866-05-23 / 116. szám
116. sz. Hatodik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda: Pest, uri-utcza X. szám. Kiadóhivatal: Pesten, (barátok tere 7-dik számn.) Kíslist 'basm küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levélíróinktól fogadtatnak el. _____________ Milfián-hirdetésieli egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő árak : Majna Frankfurtban és Hamburg-Altenában Klaanenstein és Voller; Hamburgban TUilikelin Jakab; Lipcsében Engricr M. és Fort Ernő urak. ..... .............................. — Előfizetési árak: Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva, Egész évre............................20 frt. Egész évre...................18 írt —■ * Félévre................................10 „ Félévre........................ 9 — , Negyedévre ....... 5 „ Negyedévre ... 4 s 60 , Pest. Szerda, május 23. 1866. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi május 18-ról kelt legfelsőbb határozatával, Nagy Pétert, az erdélyi helv. hitv. evangelicus egyház megerősített superintendent, különös legmagasb kegyelemből, királyi tanácsosi czimmel díjmentesen fölruházni méltóztatott. Hirdetmény. A cs. k. magy. országos pénzügy-igazgatóság Rynkievicz Eduard rendelkezés alatt álló kerületi törvényszéki tisztet, ideiglenes irodai tiszte a pest-budai cs. k. adóbizottmánynál nevezte, ki Beregh megye főispáni helytartója Kántor Sámuel kir. tanácsos nyugalmazása folytán, megyei első alispánná Joloszthy Ferencz eddigi másod alispánt nevezte ki. Hirdetmény. Köztudomásra juttatik, hogy az 1865. évi ezüst kölcsön ideiglenes jegyeihez csatolt, s 1866. junius 1-én lejárandó szelvények, a mennyiben azok nem alkalmaztatnak befizetésül, az 1865. nov. 2- én kelt kölcsön határozatok értelmében, a június 1 -je s 10-ke közt fizetendő ötödik részletnél, s e szerint a teljes lefizetés az illető ideiglenes jegyre más módon eszközöltetett, a lejárati naptól kezdve Bécsben, a cs. k. állami központi pénztárnál, s a cs. k. kir. általános austriai földhitelintézetnél, mégpedig az egy kötelezvényről ideiglenes jegyek szelvényei 5 forinttal, az öt kötelezvényrőlieké 25 forinttal, s a 25 kötelezvényrölieké 125 forinttal austr. ért, ezért pénzben fognak pénzzé tétetni. Az austriai monarchián kivül ezen szelvények kifizetése a megfelelő országos értékben történik. Párisban: a Comptoir d’Escomptenál la Credit foncier d’Autriche-nél; Londonban: az Agra and Masterman Banknál; Amsterdamban: az Agence du Credit foncier d’A ujt r i c h e-nél, és majnai Frankfurtban: a Bethmann testvéreknél. Ugyanazon külföldi intézetek- s házaknál, valamint Bécsben a cs. kir. kir. általános austriai földhitelintézetnél, s a cs. k. egyetemes államadóssági pénztárnál fognak annak idejében ama kölcsön kiadandó kötelezvényeinek szelvényei, valamint kisorsolásuk arányában, maguk a kötelezvények is beváltatni. Bécs, máj. 19 én 1866. A cs k. pénzügyministeriumtól. Mint mi hitelesen értesülünk, Auersperg Carlos herczeg sem nem kért, sem nem kapott audientiát Ő Felségénél, sem a császári udv. asztalhoz e napokban meghiva nem volt, sőt Császár Ő Felsége, mint nekünk a legbiztosabban állítják, annak Bécsben idézéséről csak a lapok közléseiből nyert tudomást. Ily körülmények után a közönségre kell bíznunk méltó névvel illetni oly eljárást, mely a legnagyobb horderejű önkényes következtetéseket von le és oly önkényesen költött s tökéletesen valótlan tényekből, s ezáltal azon igényt, melyet az olvasó közönség a közlöitek alapossága irányában támasztani jogosítva van, tökéletesen szem elöl téveszti. A „We n. Abend p.“ következő cáfolatot hoz : „Porosz írok által hozott táviratok szerint, egy ausztriai őrcsapat a határt Klingebeutelnél átlépte volna. Mint értesülünk, az illető csapatosztály parancsnoka a leghatározottabban tagadja, hogy ily határsértés történt volna. Különben az illetékes hatóságok részéről a legpontosabb nyomozások rendeltettek el- Ez alkalommal egyszersmind az illető parancsnokoknak újólag meghagyatott, hogy magukat az ez ügyben már fennálló utasításokhoz szigorúan tartsák s ekként minden alapos felszólalást megelőzzenek.“ A porosz nép, úgy látszik, teljességgel nem megy lelkesedve azon bábomba, melyet kormánya oly erőszakos módon előidéz. A porosz szabadelvű sajtó most sürgeti a kormányt, miszerint álljon elő szabadelvű programmal, hogy Poroszország néperejére hivatkozhassék, mint magukat kifejezik. Ezen intelmek úgy látszik nagyon concrét tapasztalatokból erednek, mire nézve egy középnémet lap következőleg világosít föl: „A bureaukrajiailag egyesített s öszpontosított, katonailag vak engedelmességhez szokott Poroszországban, hol legkevesbbé lehetett volna várni, különösen a particularistikus czélok végett fegyverbe szólított landwehrek közt a legnagyobb elégületlenség, sőt mondhatni valódi kétségbeesés nyilatkozik. Oly állapot ez, melyet maguk a vidékről jött tudósítások a legkomorabb, legsötétebb színben tüntetnek elő. Ellenben Austriában — úgymond a nevezett lap, miután a lelkes egyetértés jelenségeit is elősorolta — mindenütt az ellenkezőt látjuk! Mindenütt egyetértés, összehatás, harczi kedv és elkeseredés a hódításra s Austria megalázására törekvő Poroszország ellen! Kétségtelen helyességgel jegyzi meg a „Württ. Staatsanz.“ : „A nagy birodalom minden részeiben áldozatkész lelkesedés mutatkozik ; minden oldalról önkénytesek sietnek elő, hogy a közös honérti harczba menjenek. Látjuk, hogy egy szellem, egy közös érzelem hatja át a lakosság minden rétegeit, a különböző nemzetiségeket Austriában ; a háború, a helyett a hogy az érdekeket elválasztaná s nyílt ellenkezésbe hozná, inkább egyesíti s a legszilárdabb állami kötelékké válik.“ Egy más porosz baráti lap, a „Hamb. Nachr.“ mondja, miszerint az nem barátja Poroszországnak, aki túlmenő követeléseihez való ragaszkodásra bátorítja. „Poroszország — úgymond — oly igényeket emel, melyek messze túlmennek a hazában, reális érvényének mértékén s a veszély közel fekszik, hogy ezen túlkapás csak arra fog vezetni, miszerint még jogosult állásában megrázkódtatást fog szenvedni. Azon önbizelgő illusiv semmisége, hogy Austria nem fog menni a porosz fegyvercsörtetéssel szemközt menni, világosan kitűnt. Austria fölvette az oda vetett keztyűt, még pedig oly erőhatalom kiállításával, melylyel szemközt Poroszország magát nyilván kényelmetlenül érzi, kénytelen lévén már most utolsó emberig kiállítni haderejét, míg ellenének nem kell az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket tennie, hogy a harczba vezetett első serege után szükségesen még egy másikat küldjön. Az alatt pedig a német szövetségesek közöl egy sem áll Poroszország mellett, s ha ezek még semlegességre határoznák is bár magukat, ezen semlegesség semmi esetre sem lenne Poroszország iránt jóakaratú. Ezenfölül Poroszország a Schleswig holsteini népet annyira elidegenítette magától, hogy kénytelen, ha nem akarja, hogy a „megszabadítottak“ azt „megszabadítjuk“ ellen felhasználják az austriai-porosz háborút, elégséges porosz sereget tartani a herczegségekben. Végre mi biztosítja Poroszországot, hogy a rajnai határon felállított figyelő franczia hadsereg nem fog megszálló sereggé alakulni.“ Ily körülmények közt a porosz-baráti lap úgy látja, hogy Poroszország semmi esetben sem nyerhetne, mert még győzelem esetében is teljes kimerültségben állna a figyelő rajnai sereggel szemközt. Mását vonná maga után, mindenesetre semlegességet szándékozik tartani. Addig azonban, mitől az ég óvjon meg, Hannover a régi álláspontját, a szövetségi álláspontot minden körülmények közt megőrzendi.“ A „France“ biztosítani hiszi, hogy azon hatalmasságokhoz, melyek az austriai porosz viszályban érdekelve vannak, a congressusi tervre vonatkozólag eddig semmi közvetlen notificatió nem érkezett. E tárgy fölött eddig csak Orosz-, Angol és Francziaország között folytak a tanácskozások. Ugyan e lap újólag szólal föl Austriához intézett azon követelések ellen, hogy egy időben megszűnnék olasz és német hatalom lenni. Olaszország sem háború, sem congressus által meg nem kaphatja Velenczét, hacsak Ausztriát érte nem kárpótolnák. A kárpótlás pedig Németországban lenne keresendő. Napóleon herczeg Olaszországbani visszautazásáról keringő hír alaptalan. A herczeg a f. h. 18-án Párisban a császár elnöklete alatt és a császárné jelenlétében tartott ministeri tanácson kinyilatkoztatta, hogy a háború elkerülhetetlen, míg Persigny és végre a császár ellenkező véleményen voltak. Hirdet mn e iiy. Folyó hó 2kától az eddig Pestről Bécsbe este 9 és fél órakor indult személyszállító vonatok megszüntettnek, és a postaszállításra Pestről Bécsbe a naponta reggel 9 óra 55 perczkor, és Bécsről Pestre reggel 7 órakor e induló személyszállító vonatok, valamint szintén naponta Bécsből Pestre 8 órakor estén, és Pestről Bécsbe este 6 óra 17 perczkor elinduló katona szállító vonatok használtatni fognak. A személyszállító vonatok Pestre este 4 óra 36 perczkor, a katonaszállító vonatok délután 2 óra 37 perczkor érkeznek. A személyszállító vonattal elindítandó postaküldeményekre nézve a feladási záridő, valamint az ezen vonattal érkező küldeményekre nézve az eddigi kiadási határidő fennmarad. Azon postaküldeményekre nézve, melyeknek továbbítása az esti 6 óra és 17 perckor elinduló katonaszállító vonattal történik, a feladási záridő, és pedig a központi postahivatalnál ajánlott levelekért délután 4 óra 45 perczre, nem ajánlott levelekért 5 órára, végre szekérpostai küldeményekért 4 órára határoztatik meg. A katona-szállitó vonattal délután 2 óra 37 perczkor érkező postaküldeményeknek kézbesítése, délután 4 órakor történend. Kelt Pesten, 1866. május 18. Cs. kir- postaigazgatóságtól. Báttaszéken cs. k. távirdai állomás korlátolt napi szolgálattétellel nyittatott meg. Pest, 1866. május 19. A cs k. magyarországi állam-távirdák fölügyelőségétől. NEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A „G. C.“ írja: Azon vonatkozatok, melyek különböző lapok által Auersperg Carlos herczegnek legutóbbi Bécsben mulatósához köttetvék, már határozottan megczáfoltattak. Ezek kiválókép egy a bécsi lapokban többszörösen érintett audientiára alapíthattak, melyben herczeg Auersperg e magassága Ő Felsége által részeltetett volna, és azon körülményre, hogy a nevezett herczeg a császári asztalhoz meghivatott volna. Poroszország viszonyáról Nannoverához a „D. Nordseerig“ következő felvilágositást hoz : „A sajtó egy idő óta sokat foglalkozik Hannoverával s ennek állásáról a legkalandosabb híreket hozza : így egyrészt azt, hogy Poroszország sommatiót intézett Hannoverához, másrészt, hogy Poroszország és Hannovera közt szerződés köttetett, melynélfogva Hannovera semlegességének biztosítási s esetleg csapatállítása fejében Poroszország annak az ő önállóságát biztosította. Ezen tudósítások mind meddő koholmányok. Poroszország semmi sommatiót sem intézett Hannoverához, mire semmi ok sem forgott fel, sem szerződést nem kötött Hannoverával a fönt jelölt értelemben. A porosz kir. kormány hadesetére ugyan semlegességet ajánlott Hannoverának, de erre nézve a tárgyalások még nincsenek bezárva, habár Hannovera az Austria és Poroszország közti remélhetőleg soha be nem következő háború esetében, mely különben a szövetségjog által meg lévén tiltva, a szövetség szétrobba Külfölá. ANGOLORSZÁG. Az „Indep. beige“ Londonból újabb részletekről értesült, a congressus tárgyábani alkudozásokra vonatkozólag. E szerint Austria a programmróli értesítésre azt válaszolta volna, hogy ő a herczegségekben nem akar átalános szavazatot, hanem csupán a rendek megkérdezését, s hogy a német szövetségi reform kérdésében a Poroszország által javaslott alap kizárását kívánja. Velenczét illetőleg a bécsi kabinet először is azt óhajtaná tudni, hogy minő területi kárpótlás ajánltatik föl számára. . FRANCZIAORSZÁG: A „France“ tudni hiszi, hogy a háborúra nézve kedvező benyomások nem csökkentek. Goltz gróf 17-én a császárral hosszas értekezletet tartott. A „Patrie“ jelenti, hogy a c o n g r e s s u s ra vonatkozólag Dronyn által szerkesztett jegyzékterv már elküldetett Londonba s Szt.-Pétervárra. A „Patrie“ szerint egy Berlinben tartatott haditanácsban elhatároztatott, hogy Poroszország, mely Hannover a semlegessége felől biztosítva van, most már a herczegségekben működjék , a gasteini egyezmény létesítésére hivatkozván. A „France“ így ír : „Valamely rögtöni közbejött esemény bármely pereben előidézheti az ellenségeskedések kitörését, már akár Német-, akár Olaszországban. Ama hatalmaknak, melyek a legbuzgóbb békefáradozásokat alkalmazzák, sietnünk kell, ha az események által magukat túlszárnyaltatni nem akarják. A törvényhozó testület f. hó 17-ei ülésében Golduin beadó jelentését, a törlesztésre vonatkozó törvényjavaslat iránt. Erre d’An delarre marquis nyita meg az általános vitát, a megyei tanácsokra vonatkozó törvényjavaslat fölött. A vitában részt vettek : La Tour gróf, Bethmont, d’Havincourt marquis, Magnin, Calvet Rogniat, Busson Billault, Picard, Vuitry, Maries Roucher államminister. A 18-ai ülés a törvényjavaslat czikkeinek tárgyalására szenteltetett. Almonte tábornok, az új mexicói követ, f. hó 17-én Párisba érkezett. Azt hiszik, hogy legközelebb átadandja a császárnak meghitelező iratait. Garibaldi Caprerából f. hó 1- ről következő levelet intézett a hadügyministerhez, válaszul az önkéntesek parancsnokává kineveztetésérőli értesítésre : „Minister úr ! Valódi hálával fogadom el a ministerium által tett, s ő felsége által helybenhagyott intézkedéseket, az önkéntes csapatokra vonatkozólag , hálaérzettel lévén eltelve azon bizalomért, mely bennem helyeztetett, midőn ezen parancsnokságra hivattam föl. Szíveskedjék ön ő felségénél ezen érzelmeimet s azon reményeimet tolmácsolni, hogy dicső seregünkkel gyorsan közre fogok működhetni a nemzeti rendeltetés teljesülésére. Köszönöm önnek — minister úr — azon udvariasságot, melylyel engem ezen intézkedésekről értesitni szíveskedett. Fogadja stb.“ NÉMETORSZÁG. A bambergi értekezleti kormányok által a szövetséggyűlés 19-ei ülésében előterjesztett indítvány indokolása Austria s Szászország kielégítő nyilatkozataira, valamint Poroszországnak azon biztosítására utal, miszerint az csupán védelmi hadkészületeket tesz , azon várakozását fejezi ki, hogy Poroszország európai állása annak szövetségi kötelességeit nem csorbíthatja, s a hadkészületek prioritása fölötti vitát bezártnak nyilvánítja. A bambergi értekezleti kormányok indítványa után Szász o rszág kijelente, hogy a szász kormány teljesen csatlakozik az indítványhoz s hogy őszintén békelábra akarja leszállíti a sereget, mihelyt Poroszország s Austriaközti egyezkedés fog létesülni, kölcsönös lefegyverkezés iránt. Németalföld a Linburg kiválása iránti indítványt az érdekek különneműségével indokold. A németalföldi kormány - mint az innokolásban mondatik — csupán Limburgnak Hollanddali szoros összeköttetése miatt volt gyakran — sajnálatára — kénytelen, közreműködését megtagadni a német nemzeti czélok előmozdításától.,Luxemburgra nézve nem ez az eset. Végül az austriai követ azon reményét fejezé ki, hogy Hannover a Poroszország irányában semmi oly kötelezettséget sem fog vállalni, mely a szövetségi alkotmánynyal ellenkeznék. Poroszországnak a szövetséggyűlésnél lévő első katonai meghatalmazottja, Voigtschetz tábornok 19 én Berlinbe utazott el Berlinben azt állítják, hogy az újestis ratibori herczegek, továbbá Blücher, Hohenzollern Hechingen, Piest, Hatzfeld és Biron herczegek, s Ma 11 zam gróf elhatározók, saját költségükön 3 huszárezredet s 3 vadász-zászlóaljat állitai föl. E végből a pénzek már aláírattak, s az engedély kikéretett. A porosz „Staatsanz.“ egy kir. kabineti parancsot közöl, a tábor iráni katonai törvénykezés szabályzására vonatkozólag. A „Dresdn. Journ.“ tagadja, hogy Austri.as Szászország közt külön szerződés léteznék. A „Schlesw.-Holst.-Zig“ szerint Altonában az austriai csapatok podgyászainak szállításra felrakása 16-án az egész napon át folytattatott. Az austriai tisztek családjai elutazásra készültek. Frankfurtban a német követek gyűlése f. hó 20-án elfogadd azon, a bizottmány által indítványzott határozatot, mely a fenyegető háborút kárhoztatja, annak okozóit a nemzet iránti súlyos bűntényben vétkeseknek nyilvánítja, s azokat, kik német területet adnak martalékul a külföldnek, a nemzet l átkával fenyegeti. Ha a háború meggátlása a végső érában nem sikerülne, oda kell törekedni, hogy a bábom a legszűkebb térre szoríttassék, tehát a határozat utóbbi német államok részt nem vevését követeli; különösen a délnyugati államok kötelesek, szükség nélkül nem rohanni a háborúba; azoknak erejüket gyöngítetlenül kell föntartaniok, hogy eshetőleg a német terület épsége mellett fölléphessenek. Az ország képviselőinek, ha katonai czélokról hitelkövetelések fölött határoznak, a nevezett irányban biztosítékokat kell kivonniuk. A német alkotmánykérdés elintézése egyedül képes az ily részteljes állapotok ismétlődését hatályosan megelőzni ; e szerint az ország képviseleteknek s a nemzetnek azt kell kivárniok, hogy a parlament az 1849-ki birodalmi választási törvény szerint mielőbb összehivassék. F. hó 20-án este a circusban 1500 egyén által látogatott népgyűlés tartatott; az ott elfogadott határozat fegyveres ellentállásra szólít föl Poroszország politikája ellen, Schleswig-Holsteinnak önálló állammá alakítását, a Schleswig holsteini szavazatnak a, szövetség gyűlésem érvénybe helyezését, a Schleswig holsteini hadjutalék megalakítását, össz Németország alkotmány készítő népképviseletét, az alapjogok helyreállítását, s általános népfölfegyverzés behozatalát kívánja. Ezenkívül egy bizottmány választatott, oly népegyletek alakításának eszközlése végett, miknek részükről egy közös programmot kellene támogatniok, s erre Frankfurtba egy központi gyűlésbe követeket küldeniek. Mint a „Patrie“ nak Berlinből írják, Spandauban legközelebb beoktatási tábor állíttatott föl a tüzérség számára. A hadügyminiszer parancsai szerint a legújabban mozgósított, s a tüzérségnéki szolgálatra szánt egyéneknek a spandaui tábor felé kell küldetniük, hogy ott részt vegyenek a katonai szabályok által kitűzött hadgyakorlatokban. DÁNIA: Mint Koppenhágából írják, Jlzl-andban számos ló vásárlások történnek, különböző német kormányok, sőt még az olasz kormány számára OLASZORSZÁG. Mint Florenczből 19-ről jelentik, S caoa benyújtá lemondását, azonban azt később visszavonta. Egy kir. rendelet a hajóhadat, mely 3 hajórajra osztatik föl, hadműveleti hajóhad czimével ruházza föl. Rómából 16-ról kelt tudósítások szerint, 6 pápai tüzér tőrrel meggyilkoltatott. Paget admirál, a földközi tengeri angol hajóraj parancsnoka, Rómába érkezett, s hírszerint a nápolyi király számára Má 11 - ban lakást ajánlott föl. Florenczből 19-ről alaptalanoknak nyilváníthatnak azon hírek, mintha a londoni, berlini s konstantinápolyi olasz követségeknél személy változások fognának történni. A fiorenczi követ kamra f. hó 1- én újra megkezdvén a jövedelmi adóra vonatkozó czikk tárgyalását, Correnti kijelenté, hogy ő a bizottmány nevében ragaszkodik ama czikkhez, azt javasolván, hogy ez csupán az 1866. év második felében alkalmaztassák. A pénzügyminister újólag ellenzi a javaslatot, mely azonban mindemellett is 145 szavazattal, 141 ellen elfogadtatott. A florenczi lapok nem hisznek a congressus sikerében. Ugyanazok az önkéntes csapat több főnökeinek kinevezését közlik; a kinevezettek mindnyájan hajdani garibaldianus tisztek. Teljesen alaptalan azon közlés, mintha az olasz királyságban a lapok megintesek s betiltás alá vettettek volna. A sajtószabadság semmi megszorítást sem szenvedett, csupán a katonai mozgalmak közlése tiltatott meg.