Sürgöny, 1866. május (6. évfolyam, 99-123. szám)

1866-05-23 / 116. szám

116. sz. Hatodik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda: Pest, uri-utcza X. szám. Kiadó­hi­vatal: Pesten, (barátok tere 7-dik számn.) Kíslist 'b­asm küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levélíró­inktól fogadtatnak el. _____________ Milfián-h­ir­d­etésieli­­ egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beik­tatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő árak : Majna­­ Frankfurtban és Hamburg-Alte­­nában Klaanenstein és Voller; Hamburgban TUi­lik­elin Jakab; Lipcsében En­gric­r M. és Fort Ernő urak. ..... .............................. — Előfizetési árak: Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva, Egész évre............................20 frt. Egész évre...................18 írt —■ * Félévre................................10 „ Félévre........................ 9 — , Negyedévre ....... 5 „ Negyedévre ... 4 s 60 , Pest. Szerda, május 23. 1866. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi május 18-ról kelt legfelsőbb határozatával, Nagy Pétert, az erdélyi helv. hitv. evangelicus egyház megerősített superintendent, különös legmagasb kegyelemből, királyi tanácsosi czimmel díjmentesen fölruházni méltóztatott. Hirdetmény. A cs. k. magy. országos pénzü­gy-igazgatóság Rynkievicz Eduard rendelkezés alatt álló kerületi törvényszéki tisztet, ideiglenes irodai tiszte a pest-budai cs. k. adóbizottmánynál nevezte, ki Beregh megye főispáni helytartója Kántor Sá­muel kir. tanácsos nyugalmazása folytán, megyei első alispánná Joloszthy Ferencz eddigi másod alispánt nevezte ki. Hirdetmény. Köztudomásra juttatik, hogy az 1865. évi ezüst kölcsön ideiglenes jegyeihez csatolt, s 1866. junius 1-én lejárandó szelvények, a mennyiben azok nem al­kalmaztatnak befizetésül, az 1865. nov. 2- én kelt köl­csön határozatok értelmében, a június 1 -je s 10-ke közt fizetendő ötödik részletnél, s e szerint a teljes lefizetés az illető ideiglenes­ jegyre más módon eszközöltetett, a lejárati naptól kezdve Bécsben, a cs. k. állami központi pénztárnál, s a cs. k. kir. általános austriai földhitel­in­tézetnél, még­pedig az egy kötelezvényről­ ideiglenes jegyek szelvényei 5 forinttal, az öt kötelezvény­­rőlieké 25 forinttal, s a 25 kötelezvényrölieké 125 forinttal austr. ért, ezért­ pénzben fognak pénzzé tétetni. Az austriai monarchián kivü­l ezen szelvények ki­fizetése a megfelelő országos­ értékben történik. Párisban: a Comptoir d’E­s­c­o­m­p­t­e­nál la Credit foncier d’Autriche-nél; Londonban: az Agra and Masterman­ Bank­nál; Amsterdamban: az Agence du Credit foncier d’A ujt r i c h e-nél, és majnai Frankfurtban: a Bet­hm­an­n t­estvéreknél. Ugyanazon külföldi intézetek- s házaknál, vala­mint Bécsben a cs. kir. kir. általános austriai földhitel­­intézetnél, s a cs. k. egyetemes állam­adóssági pénztár­nál fognak annak idejében ama kölcsön kiadandó kö­telezvényeinek szelvényei, valamint kisorsolásuk ará­nyában, maguk a kötelezvények is beváltatni. Bécs, máj. 19 én 1866. A cs­ k. pénzügyministeriumtól. Mint mi hitelesen értesülünk, Auersperg Carlos­­ herczeg sem nem kért, sem nem kapott audientiát Ő Felségénél, sem a császári udv. asztalhoz e napokban meghiva nem volt, sőt Császár Ő Felsége, mint nekünk a legbiztosabban állítják, annak Bécsben idézéséről csak a lapok közléseiből nyert tudomást. Ily körülmények után a közönségre kell bíznunk méltó névvel illetni oly eljárást, mely a legnagyobb horderejű önkényes következtetéseket von le és oly önkényesen költött s tökéletesen valótlan tényekből, s ezáltal azon igényt, melyet az olvasó közönség a köz­löitek alapossága irányában támasztani jogosítva van, tökéletesen szem elöl téveszti. A „W­­­e n. Abend p.“ következő c­áfolatot hoz : „Porosz ír­­ok által hozott táviratok szerint, egy aus­z­triai őrcsapat a határt Klingebeutelnél átlépte volna. Mint értesülünk, az illető csapatosztály parancsnoka a leghatározottabban tagadja, hogy ily határsértés történt volna. Különben az illetékes hatóságok részéről a leg­pontosabb nyomozások rendeltettek el- Ez alkalommal egyszersmind az illető parancsnokoknak újólag megha­gyatott, hogy magukat az ez ügyben már fennálló uta­sításokhoz szigorúan tartsák s ekként minden alapos felszólalást megelőzzenek.“ A porosz nép, úgy látszik, teljességgel nem megy lelkesedve azon bábomba, melyet kormánya oly erő­szakos módon előidéz. A porosz szabadelvű sajtó most sürgeti a kormányt, miszerint álljon elő szabadelvű programmal, hogy Poroszország néperejére hivatkoz­­hassék, mint magukat kifejezik. Ezen intelmek úgy látszik nagyon concrét tapasztalatokból erednek, mire nézve egy középnémet lap következőleg világosít föl: „A bureaukrajiailag egyesített s öszpontosított, katonai­lag vak engedelmességhez szokott Poroszországban, hol legkevesbbé lehetett volna várni, különösen a parti­­cularistikus czélok végett fegyverbe szólított landweh­­rek közt a legnagyobb elégületlenség, sőt mondhatni valódi kétségbeesés nyilatkozik. Oly állapot ez, melyet maguk a vidékről jött tudósítások a legkomorabb, leg­sötétebb színben tüntetnek elő. Ellenben Austriában — úgymond a nevezett lap, miután a lelkes egyetértés je­lenségeit is elősorolta — mindenütt az ellenkezőt lát­juk! Mindenütt egyetértés, összehatás, harczi­ kedv és elkeseredés a hódításra s Austria megalázására tö­rekvő Poroszország ellen! Kétségtelen helyességgel jegyzi meg a „Württ. Staatsanz.“ : „A nagy birodalom minden részeiben áldozatkész lelkesedés mutatkozik ; minden oldalról önkénytesek sietnek elő, hogy a közös honérti harczba menjenek. Látjuk, hogy egy szellem, egy közös érzelem hatja át a lakosság minden rétegeit, a különböző nemzetiségeket Austriában ; a háború, a helyett a hogy az érdekeket elválasztaná s nyílt ellen­kezésbe hozná, inkább egyesíti s a legszilárdabb állami kötelékké válik.“ Egy más porosz baráti lap, a „Hamb. Nachr.“ mondja, miszerint az nem barátja Poroszországnak, a­ki túlmenő követeléseihez való ragaszkodásra bátorítja. „Poroszország — úgymond — oly igényeket emel, me­lyek messze túlmennek a hazában, reális érvényének mértékén s a veszély közel fekszik, hogy ezen túlka­pás csak arra fog vezetni, miszerint még jogosult állá­sában megrázkódtatást fog szenvedni. Azon önbizelgő illusiv semmisége, hogy Austria nem fog menni a porosz fegyvercsörtetéssel szemközt menni, világosan kitűnt. Austria fölvette az oda vetett keztyűt, még pedig oly erőhatalom kiállításával, melylyel szemközt Poroszor­szág magát nyilván kényelme­tlenül érzi, kénytelen lé­vén már most utolsó emberig kiállítni haderejét, míg ellenének nem kell az eddigieknél nagyobb erőfeszíté­seket tennie, hogy a harczba vezetett első serege után szükségese­n még egy másikat küldjön. Az alatt pedig a német szövetségesek közöl egy sem áll Poroszország mellett, s ha ezek még semlegességre határoznák is bár magukat, ezen semlegesség semmi esetre sem lenne Poroszország iránt jóakaratú. Ezenfölü­l Poroszország a Schleswig holsteini nép­et annyira elidegenítette ma­gától, hogy kénytelen, ha nem akarja, hogy a „meg­szabadítottak“ az­t „megszabadítjuk“ ellen felhasz­nálják az austriai-porosz háborút, elégséges porosz se­reget tartani a herczegségekben. Végre mi biztosítja Poroszországot, hogy a rajnai határon felállított figyelő franczia hadsereg nem fog megszálló sereggé alakulni.“ Ily körülmények közt a porosz-baráti lap úgy látja, hogy Poroszország semmi esetben sem nyerhetne, mert még győzelem esetében is teljes kimerültségben állna a figyelő rajnai sereggel szemközt. Mását vonná maga után, mindenesetre semlegességet szándékozik tartani. Addig azonban, mitől az ég óvjon meg, Hannover a régi álláspontját, a szövetségi állás­pontot minden körülmények közt megőrzendi.“ A „France“ biztosítani hiszi, hogy azon hatal­masságokhoz, melyek az austriai porosz viszályban ér­dekelve vannak, a congressusi tervre vonatkozólag eddig semmi közvetlen notificatió nem érkezett. E tárgy fölött eddig csak Orosz-, Angol és Francziaország kö­zött folytak a tanácskozások. Ugyan e lap újólag szólal föl Austriához intézett azon követelések ellen, hogy egy időben megszűnnék olasz és német hatalom lenni. Olaszország sem háború, sem congressus által meg nem kaphatja Velenczét, ha­csak Ausztriát érte nem kárpótolnák. A kárpótlás pedig Németországban lenne keresendő. Napóleon herczeg Olaszországbani visszautazá­sáról keringő hír alaptalan. A herczeg a f. h. 18-án Párisban a császár­ elnöklete alatt és a császárné jelen­létében tartott ministeri tanácson kinyilatkoztatta, hogy a háború elkerülhetetlen, míg Persigny és végre a csá­szár ellenkező véleményen voltak. Hirdet mn e ii­y. Folyó hó 2­kától az eddig Pestről Bécsbe este 9 és fél órakor indult személyszállító vonatok megszü­ntett­­nek, és a postaszállításra Pestről Bécsbe a naponta reg­gel 9 óra 55 perczkor, és Bécsről Pestre reggel 7 órakor e induló személyszállító vonatok, valamint szintén na­ponta Bécsből Pestre 8 órakor estén, és Pestről Bécsbe este 6 óra 17 perczkor elinduló katona szállító vonatok használtatni fognak. A személyszállító vonatok Pestre este 4 óra 36 perczkor, a katona­szállító vonatok délután 2 óra 37 perczkor érkeznek. A személyszállító vonattal elindítandó postakül­deményekre nézve a feladási záridő, valamint az ezen vonattal érkező küldeményekre nézve az eddigi kiadási határidő fennmarad. Azon postaküldeményekre nézve, melyeknek to­vábbítása az esti 6 óra és 17 perc­kor elinduló katona­­szállító vonattal történik, a feladási záridő, és pedig a közp­onti postahivatalnál ajánlott levelekért délután 4 óra 45 perczre, nem ajánlott levelekért 5 órára, végre szekérpostai küldeményekért 4 órára határoztatik meg. A katona-szállitó vonattal délután 2 óra 37 percz­kor érkező postaküldeményeknek kézbesítése, délután 4 órakor történend. Kelt Pesten, 1866. május 18. Cs. kir- postaigazgatóságtól. Báttaszéken cs. k. távirdai állomás korlátolt napi szolgálattétellel nyittatott meg. Pest, 1866. május 19. A cs­ k. magyarországi állam-távirdák f­ölügy­előségétől. NEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A „G. C.“ írja: Azon vonatkozatok, melyek kü­lönböző lapok által Auersperg Carlos herczegnek leg­utóbbi Bécsben mulatósához köttetvék, már határozot­tan megczáfoltattak. Ezek kiválókép egy a bécsi lapokban többszörö­sen érintett audientiára alapíthattak, melyben her­czeg Auersperg e magassága Ő Felsége által részeltetett volna, és azon körülményre, hogy a nevezett herczeg a császári asztalhoz meghivatott volna. Poroszország viszonyáról N­anno­ver­ához a „D. Nordseerig“ következő felvilá­gositást hoz : „A sajtó egy idő óta sokat foglalkozik Hannoverával s ennek állásáról a legkalandosabb híre­ket hozza : így egyrészt azt, hogy Poroszország som­­matiót intézett Hannoverához, másrészt, hogy Porosz­­ország és Hannovera közt szerződés köttetett, melynél­­fogva Hannovera semlegességének biztosítási s esetleg csapatállítása fejében Poroszország annak az ő önálló­ságát biztosította. Ezen tudósítások mind meddő kohol­mányok. Poroszország semmi sommatiót sem intézett Hannoverához, mire semmi ok sem forgott fel, sem szerződést nem kötött Hannoverával a fönt jelölt érte­lemben. A porosz kir. kormány hadesetére ugyan sem­legességet ajánlott Hannoverának, de err­e nézve a tárgyalások még nincsenek bezárva, habár Hannovera az Austria és Poroszország közti remélhetőleg soha be nem következő háború esetében, mely különben a szö­vetségjog által meg lévén tiltva, a szövetség szétrobba­ Külfö­lá. ANGOLORSZÁG. Az „Indep. beige“ Londonból újabb részletekről értesült, a congressus tárgyá­­bani alkudozásokra vonatkozólag. E szerint Austria a programmróli értesítésre azt válaszolta volna, hogy ő a herczegségekben nem akar átalános szavazatot, hanem csupán a rendek megkérdezését, s hogy a német szövet­ségi reform kérdésében a Poroszország által javaslott alap kizárását kívánja. Velenczét illetőleg a bécsi kabinet először is azt óhajtaná tudni, hogy minő területi kárpótlás ajánltatik föl számára. . FRANCZIAORSZÁG: A „France“ tudni hiszi, hogy a háborúra nézve kedvező benyomások nem csök­kentek. Goltz gróf 17-én a császárral hosszas értekez­letet tartott. A „Patrie“ jelenti, hogy a c o n g r e s s u s r­a vo­natkozólag Dronyn által szerkesztett jegyzék­­terv már elküldetett Londonba s Szt.-Pétervárra. A „Patrie“ szerint egy Berlinben tartatott haditanácsban elhatároztatott, hogy Poroszor­szág, mely Hannover a semlegessége felől biztosít­va van, most már a herczegségekben működjék , a gasteini egyezmény létesítésére hivatkozván. A „France“ így ír : „Valamely rögtöni közbejött esemény bármely pere­ben előidézheti az ellenségeske­dések kitörését, már akár Német-, akár Olaszország­ban. Ama hatalmaknak, melyek a legbuzgóbb béke­fáradozásokat alkalmazzák, sietnünk kell, ha az ese­mények által magukat túlszárnyaltatni nem akarják. A törvényhozó testület f. hó 17-ei ülésé­ben Golduin beadó jelentését, a törlesztésre vonatkozó törvényjavaslat iránt. Erre d’A­n d­e­l­a­r­r­e marquis nyita meg az álta­lános vitát, a megyei tanácsokra vonatkozó tör­vényjavaslat fölött. A vitában részt vettek : La Tour gróf, Bethmont, d’Havincourt marquis, Mag­­nin, Calvet Rogniat, Busson Billault, Pi­card, Vuitry, Marie­s Roucher államminister. A 18-ai ülés a törvényjavaslat czikkeinek tárgya­lására szenteltetett. Almonte tábornok, az új m­e­x­i­c­ó­i követ, f. hó 17-én Párisba érkezett. Azt hiszik, hogy legközelebb átadandja a császárnak meghitelező iratait. Garibaldi Caprerából f. hó 1- ről következő levelet intézett a hadügyministerhez, válaszul az önkén­tesek parancsnokává kineveztetésérőli értesítésre : „Minister úr ! Valódi hálával fogadom el a minis­­terium által tett, s ő felsége által helybenhagyott intéz­kedéseket, az önkéntes­ csapatokra vonatkozólag , hála­érzettel lévén eltelve azon bizalomért, mely bennem helyeztetett, midőn ezen parancsnokságra hivattam föl. Szíveskedjék ön ő felségénél ezen érzelmeimet s azon reményeimet tolmácsolni, hogy dicső seregünkkel gyorsan közre fogok működhetni a nemzeti rendeltetés teljesülésére. Köszönöm önnek — minister úr — azon udva­riasságot, melylyel engem ezen intézkedésekről érte­­sitni szíveskedett. Fogadja stb.“ NÉMETORSZÁG. A bambergi értekez­let­i kormány­ok által a szövetséggyűlés 19-ei ülésében előterjesztett indítvány i­n­d­o­k­o­l­á­s­a Austria s Szászország kielégítő nyilatkozataira, vala­mint Poroszországnak azon biztosítására utal, miszerint az csupán védelmi hadkészületeket tesz , azon várako­zását fejezi ki, hogy Poroszország európai ál­lása annak szövetségi kötelességeit nem csorbíthatja, s a hadkészületek prioritása fölötti vitát bezártnak nyil­vánítja. A bambergi értekezleti kormányok indítványa után S­z­á­s­z o r­s­z­á­g kijelente, hogy a szász kor­mány teljesen csatlakozik az indítványhoz s hogy ő­szintén békelábra akarja leszállíti a sereget, mihelyt Poroszország s Austria­­közti egyezkedés fog létesülni, kölcsönös lefegyverkezés iránt. Németalföld a Linburg kiválása iránti indítványt az érdekek k­ü­l­ö­n­n­e­m­ű­s­é­g­é­v­e­l indokold. A német­alföldi kormány - mint az inn­oko­­­lásban mondatik — csupán Limburgnak Hollanddali szoros összeköttetése miatt volt gyakran — sajnálatá­ra — kénytelen, közreműködését megtagadni a német nemzeti czélok előmozdításától.,L­uxemb­u­r­g­r­a nézve nem ez az eset. Végül az austriai követ azon reményét feje­­zé ki, hogy Hanno­v­e­r a Poroszország irányában semmi oly kötelezettséget sem fog vállalni, mely a szö­vetségi alkotmánynyal ellenkeznék. Poroszországnak a szövetség­gyűlésnél lévő első katonai meghatalmazottja, Voigt­schetz tábornok 19 én B­e­rl­i­n­b­e utazott el Berlinben azt állítják, hogy az új­e­s­t­i­s r­a­ti­bori herczegek, továbbá Blücher, Hohen­zollern H­ec­hingen, Piest, Hatzfeld és Biron herczegek, s M­a 11 z­a­­­m gróf elhatározók, saját költ­ségükön 3 huszárezredet s 3 vadász-zász­lóaljat állitai föl. E végből a pénzek már aláírattak, s az engedély kikéretett. A porosz „Staatsanz.“ egy kir. kabineti paran­csot közöl, a tábor iráni katonai törvényke­zés szabályzására vonatkozólag. A „Dresdn. Journ.“ tagadja, hogy Austri.­a­s Szász­ország közt külön­ szerződés léteznék. A „Schlesw.-Holst.-Zig“ szerint Altonában az austriai csapatok podgyászainak szállításra felrakása 16-án az egész napon át folytattatott. Az austriai tisz­tek családjai elutazásra készültek. Frankfurtban a német követek gyű­lése f. hó 20-án elfogadd azon, a bizottmány által in­­dítványzott határozatot, mely a fenyegető háborút kár­hoztatja, annak okozóit a nemzet iránti sú­lyos bűn­tényben vétkeseknek nyilvánítja, s azokat, kik német területet adnak martalékul a külföldnek, a nemzet l át­­kával fenyegeti. Ha a háború meggátlása a végső érá­ban nem sikerülne, oda kell törekedni, hogy a bábom a legszűkebb térre szoríttassék, tehát a határozat utóbbi német államok részt­ nem­ vevését követeli­; különösen a dél­nyugati államok kötelesek, szükség nélkül nem rohanni a háborúba; azoknak erejüket gyöngítetlenül kell föntartaniok, hogy eshetőleg a német terület ép­sége mellett fölléphessenek. Az ország képviselőinek, ha katonai czélokról hitel­követelések fölött határoz­nak, a nevezett irányban biztosítékokat kell kivonniuk. A német alkotmány­kérdés elintézése egyedül képes az ily részteljes állapotok ismétlődését hatályosan megelőz­ni ; e szerint az ország képviseleteknek s a nemzetnek azt kell kivárniok, hogy a parlament az 1849-ki biro­dalmi választási törvény szerint mielőbb összehivassék. F. hó 20-án este a circusban 1500 egyén által lá­togatott népgyűlés tartatott; az ott elfogadott ha­tározat fegyveres ellentállásra szólít föl Poroszország politikája ellen, Schleswig-Holsteinnak önálló állammá alakítását,­­ a Schleswig holsteini szavazatnak a, szö­vetség gyűlésem érvénybe helyezését, a Schleswig hol­­steini hadjutalék megalakítását, össz Németország al­kotmány készítő népképviseletét, az alapjogok helyre­állítását, s általános népfölfegyverzés behozatalát kívánja. Ezenkívül egy bizottmány választatott, oly népegy­­letek alakításának eszközlése végett, miknek részük­ről egy közös programmot kellene támogatniok, s erre Frankfurtba egy központi gyűlésbe követeket kü­l­­deniek. Mint a „Patrie“ nak Berlinből írják, Span­dau­b­a­n legközelebb beoktatási­ tábor állíttatott föl a tüzérség számára. A hadügyminiszer parancsai szerint a legújabban mozgósított, s a tüzérségnéki szolgálatra szánt egyéneknek a spandaui tábor felé kell küldet­niük, hogy ott részt vegyenek a katonai szabályok által kitűzött hadgyakorlatokban. DÁNIA: Mint Koppenhágából írják, Jlzl-­­­an­db­an számos ló vásárlások történnek, különböző német kormányok, sőt még az olasz kormány számára OLASZORSZÁG. Mint Florenczből 19-ről jelentik, S c­­­a­­­o­­­a benyújtá lemondását, azonban azt később visszavonta. Egy kir. rendelet a hajóhadat, mely 3 hajó­rajra osztatik föl, hadműveleti hajóhad czimé­­vel ruházza föl. Rómából 16-ról kelt tudósítások szerint, 6 pá­pai tüzér tőrrel meggyilkoltatott. Paget admirál, a földközi tengeri angol hajóraj parancsnoka, Rómába érkezett, s hírszerint a nápolyi király számára M­á 11 - b­a­n­­ lakást ajánlott föl. Florenczből 19-ről alaptalanoknak nyilvánít­hatnak azon hírek, mintha a londoni, berlini s konstan­tinápolyi olasz követségeknél személy­ vál­tozások fognának történni. A f­i­o­r­e­n­c­z­i követ­ kamra f. hó 1- én újra megkezdvén a jövedelmi adóra vonatkozó czikk tárgyalását, C­o­r­r­e­n­t­i kijelenté, hogy ő a bizottmány nevében ragaszkodik ama czikkhez, azt javasolván, hogy ez csupán az 1866. év második felében alkalmaz­tassák. A pénzügyminister újólag ellenzi a javaslatot, mely azonban mindemellett is 145 szavazattal, 141 el­len elfogadtatott. A florenczi lapok nem hisznek a congres­sus sikerében. Ugyanazok az önkéntes­ csapat több főnökeinek kinevezését közlik; a kinevezettek mindnyájan hajdani garibaldianus tisztek. Teljesen alaptalan azon közlés, mintha az olasz királyságban a lapok megintesek s betiltás alá vet­tettek volna. A sajtó­szabadság semmi megszorítást sem szenvedett, csupán a katonai mozgalmak közlése tiltatott meg.

Next