Sürgöny, 1866. július (6. évfolyam, 148-173. szám)
1866-07-01 / 148. szám
19. Josefinum fi-árvaházi bizottm. 14. 20. Egészségügyi és Rókus-kórházi bizottm. 41. 21. Husügyi bizottm. 21. 22. Temető-bizottm. 21. 23. Adó bizottm. 13. 24. Dologházi bizottm. 18. 25. Szegény- és lelenczügyi bizottm. 23. 26. Albrecht Hildegard alapítványi bizottm. 16. 27. Lakhatási és honossági bizottm. 16. 28. Szerződési és jogügyi bizottm. 12. 29. Sérelmi Bizottm. 5. 30. Számadásokat felülvizsgáló bizottm. 13. 31. A szervező bizottmányba 21 képviselő íratta be magát, kik működésüket nagyobb részt időközben már megkezdették. ..“ Ezen eredmény az értekezlet által tudomásul vétetett , és elhatároztatott, hogy a bizottmányi ülések mindig egy bizonyos meghatározott napon tartassanak, és hogy az egyes bizottmányokba nem képviselők, polgárok is — mint ez 1861 dik évben szintén történt — valláskülönbség nélkül meghívhatók, s illetőleg mint szakértők megválaszthatók legyenek. Végre az értekezlet azon óhajtását fejezte ki, hogy a bizottmányok által előterjesztendő vélemények és indítványok a városi tanács által hozandó határozatoknál lehetőleg irányadásul vétessenek , és azok alapos, a bizottmányt előlegesen meg nem győző okok nélkül ne módosíttassanak, vagy épen mellőztessenek’. (P. N.) Egyletek és intézetek. A magyar kir. tudományegyetemnek j ul ta 1 o íxi tételei 1060-ban. I. Hittudományi karéi. 1. Adornetur versio Genes. C. 7 mi históriám diluvii enarrantis, demonstreturque ejusdem diluvii a) historica veritas, b) universalitas; etquidem tarn e sensu literali relationis sacrae, quam etiam testimoniis geologicis, paleontologicis item consensu omnium gentium ? Jutalma a P a s q u i c h-alapból: száz forint. 2. An homagium religioni denegatum scientias promoveat ? Jutalma aDortsi k-alapból huszonöt forint. II. Jog- és államtudományi karéi. 3. a) Jogtudományi kérdések. Fejtessék ki a házasfelek közti vagyonjogi viszony a magyar jog szerint, kellő figyelemmel a nevezetesebb európai törvényhozások ebbeli intézkedéseire. Evolvantur relationes juridicae conjugum intuitu bonorum suorum, secundum jus hungaricum obtinentes, habita debita ratione normarum praecipuis Europae legislationibus hoc in objectu propriarum. Jutalma a Schwartner-alapból sz á z n y olczvan ft. Praemium optimi laboris e fundatione Schwartneri 180 fl. a. v. ... . . . ........................... 4. Adassék a középkor úgynevezett jogkönyveinek ismertetése: miben különböznek azok a tulajdonképi törvények és törvénykönyvektől ?; mit kell név szerint tartani a szász és sváb tükörről (Sachsen-Schwaben- Spiegel); voltak-e befolyással a magyar jog egyes részei fejlődésére? Jutalma a Pasquich-alapból: helye nőtt o. é. 5. Adassék elő de Groot Hugo világhírű munkájának rendszere, jelentősége és hatása a jogtudomány fejlődésére. Jutalma a Pasquich-alapból 75 frt o. e. 6. b) Államtudományi kérdés. Adassék elő a municipals rendszer jelen állása Európa államaiban. Jutalma a Pasquich-alapból 75 frt o. e. ? III. Orvosi karéi. 7. a) A leíró emberi boncztan köréből. Állíttassanak elő a boncztani intézet gyűjteménye részére visszamaradandó készítményekben. 11*A férfi hadivarszervek véredényei. 2) Azok agyidegpártk ágának elterjedése. Megkivántatván egyszersmind, hogy az illető pályázók dolgozataikra vonatkozólag írásbeli értekezést is mutassanak be, melyben az előállított készítmények kimerítő alapos leirása, valamint a fennforgó viszonyok tudományos fejtegetése foglalva legyen. Jutalma a Pasquic h-alapból 50 frt o. é. 8. b) A kórodai előkészítő sebészet köréből. Jelöltessenek ki a sebészi körtan alapelvei. — ----Jutalma a Pasquic h-alapbólö( frt o. év 9. c) A kórboncztan köréből. Adassanak elő a májkórok, különös tekintettel a kórszövettanra. Jutalomdija a Pasquic h - alapból ütvén ft o. f. IV. A bölcsészeti karéi. (Másodszor.) 10. Adassék elő, mely államokkal volt Magyarország szerződési és követségi összeköttetésben a középkorban ; és melyek voltak a szerződések és követségek tárgyai ? Jutalom a Pasquich- alapból : ötven ft o. é. (Másodszor.) 11. Fejtessék ki: mit tanulhatunk a „régi magyar bibliából“ (Révay és Jászay Céd.) nyelvünk hang- és alaktani fejlődésére nézve ? Az állítások bő és pontos szövegidézetekkel támogathassanak. Jutaloma Pasquich-alapból :ötven ft o. á. 12. Componatur educatio Graecorum cum educatione Romanorum. A feleletek latin nyelven szerkesztendők. Jutalma a Pasquich - alapból: ötven ft o. é. 13. Megfejtetvén az alaki és anyagi elmemivelés érteménye, szükségessége és egymáshoz való viszonya, adassék elő : kelbe, és mikép kell a nevelőnek , a gymnasiumi tanítónak az egyes tanulmányokat úgy előadni, hogy a növendéknek ne csak anyagi, hanem alaki miveltsége is kifejlesztessék és tökéletesittessék ? Jutalma a Pasquich - alapból: ötven ft o. é. 14. Minő ismérveik vannak összetartóság tekintetében oly végtelen sorozatoknak, melyeknek tagjai képzettek ? Adassanak elő az ily sorozatoknak némely hasznos alkalmazásaik az analysisben. Jutalma a Pasquich - alapból: ötven forint 15. Alapíttassék meg oly módszer, melynek segítségével a kéksavból methylamin czélszerűen előállítható. Az előállított methylaminnak valamely sója a pályairathoz mellékelve, jutalom elnyerése esetében az egyetemi vegytani intézetnek sajátjává leszen. Jutalma a Pasquich - alapból : hetven forint. Pályázási szabályok: 1. A 3. szám alatti jutalomtétel kivételével, melyért bárki versenyezhet, a többiekre csak pesti egyetemi hallgatók pályázhatnak. 2. Az 1. 2.. és .12. sz. alatti jutalomtételekért csak latin nyelven pályázhatni ; a 3. szám alattira latin vagy magyar, vagy német, vagy franczia nyelven ; a többiekre egyedül magyar nyelven. 3. Valamennyi pályairatok beadásának határnapja, melyen túl munka nem fogadtatik el, 1867. mart. 3-ke. A jutalmak 1867. junius 25 kén, mint a kir. egyetem újjáalakításának évfordulati napján adatnak ki az egyetem ünnepélyes kez ülésében. Beadott pályaművek a pályázat elintézése előtt vissza nem adatnak. 4. A pályairatok negyedrézben tisztán (a 3. számú jutalomtételre készülök idegen kézzel is) írva, lapszámozva, kötve legyenek. 5. A szerző nevét és állását, illetőleg egyetemi tanszakát, tartalmazó pecsétes levelen ugyanazon jelige álljon, mely a pályamű homlokán olvasható. Álnevű pályaművek nem dijaztatnak. 6. A jutalom a viszonylag legjobb munkának csak azon esetben adatik ki, ha az magában véve is díjra méltónak találtatik. Egyszerű fordítások vagy plágiumok a pályázásból kizárvák. 7. A pályairatok a szerzőé maradnak; azok kéziratai az illető kar levéltárában eltétetnek. Pesten, jun. hó 25. 1866. Magy. kir- egyetemi iroda. Külföld. ANGOLORSZÁG. Derby lord jun. 27-én különböző egyénekkel tartott értekezletet, s 28 án kelle a mínisteri névsort a királynő elé terjesztenie. Landsdown és Shaftesbury is a névsorban szerepelnek. A felsőház jun. 26-ki ülésében — mint már említők — Russell gróf így nyilatkozott: „Jelentést akarok tenni a háznak azon összejöve- tésről, mely a ministerium tagjai és ő felsége közt ma történt. Már előbb előadom azon okokat, melyek a ministeriumot lemondásának beadására inditák, s azon okot, melyből ő felsége kijelenté, hogy nem fogadja el ezen lemondást. A királynő véleményének megváltoztatására lön indítva, s most elfogadja a ministerek lemondását. •A királynő eleinte azt vélte, hogy a külügyek jelen válságos helyzetében nem lenne politikaszerű eljárás, más kezekre bízni a kormányzást. A ministérium másrészről azt vélte, hogy minden jelenleg hivatalos állásban lévő személy köteles létesítni az akkor tett ígéretet, midőn Palmerston lord foglalá el a ministerelnöki állást, s hogy ha ezen ígéret nem létesíttetnék, ebből a ministerek jó hírének csorbítása eredne. Azonban a mai összejövetel után ő felsége elfogadá a lemondást.“ :*. . Erre szónok kárhoztató Derby lordot azért, hogy nem tarta meg azon ígéretét, miszerint nem elentendi a reform-tervet. Végül a királynőt nagy dicsérettel halmozó el. : V Az alsóházban Gladstone hasonló tartalmú nyilatkozatot tett. „A szárazföldi ügyek jelen helyzetében“ — úgymond — „a ministérium lemondását a közügyre nézve hátránynak kell tekinteni, mivel a belépő ministériumra nézve nem könnyű az ügyek pontos helyzetét méltányolni; azonban a reform javaslat fölötti szavazat, egy fontos rendszabályt illetőleg, egészen megváltoztatván a bili lényegét, a kormány azt vélte, hogy a jelen körülmények közt kötelessége lemondását beadni, s ezért jelentem, hogy a ministérium a királynő kivonatára csak addig maradand hivatalában, míg utódai ki fognak jelöltetni.“ Erre mindkét ház, a miniszerek javaslatára, csütörtökig elnapola magát. FRANCZIAORSZÁG. Az esti „Moniteur“ összefoglalja a Csehországbani hadi eseményekre vonatkozó sürgönyöket, s azt mondja, hogy úgy látszik, mikép az eddigi harcrokban az előny az austriaiak részén volt. OLASZORSZÁG- A fiorenezi lapok két oly kiáltványt közölnek, melyeket Carignan herczeg a régensség átvétele alkalmával a néphez és a nemzetőrséghez intézett. Az előbbi okiratban többek közt ez mondatik : • ' . „Feladatom könnyű leend, mivel az önmegtagadás s egyetértés ama szelleme, mely oly hamar s oly bőven tette be a honért harczalék sorait, a polgárok minden osztályánál fönn fog tartatni. Midőn katonáink győztesen térendnek vissza tűzhelyeikhez, hadd találják sértetlenül a polgárisodás s szabadságnak ezen örökségét, melyért éltüket koczkáztatják.“ A követkamra elnöke, Mari bezáró beszédében így nyilatkozott : „Üléseink fölfüggesztve maradnak azon ünnepélyes perekben, midőn fegyvereink a külföld járma alól föl akarják szabadítni Olaszország egy részét, melyet eddig csupán az erőszak tarthatott különválasztva Olaszország többi részeitől. (!) Nem kétkedem róla, hogy győzelem koronázandja meg jogunkat. Önök, kik egy ily perczet tanácskozásaik által előkészítettek, bizalommal s méltó büszkeséggel kísérhetik katonáink dicső útját, kiknek hivatásuk Olaszország boldogságát létesítni.“ Visconti Venosta már megérkezett Fiorenezbe Konstantinápolyból. A „Nazione“ némely részleteket közöl Victor Emanuel elutazásáról. E szerint a király a pályaudvarban megpillantván Marit, a kamra elnökét, számos követekkel, ezen kérdéssel fordult hozzá : „Mit csinál ön itt, elnök úr ?“ Mire ez utóbbi így válaszolt: „Felség! Azért jöttem, hogy meghozzam önnek a követ kamra azon óhajtását, miszerint önt rövid időn győzelmesen láthassa újra köztünk!•“ Erre a király elszánt hangon így szólt: „Én teljesítendem kötelességemet.“ Mielőtt a kir. vagyonba beült volna, Rica sorival kezet szorított, őt kétszer megölelé, s így szólt hozzá : „Báró úr! Önre bízom az államot.“ Mire ez utóbbi így válaszolt: „Bízzék felséged teljes buzgalmamban.“ Victor Emánuel következő napiparancsot intézett seregéhez, midőn annak parancsnokságát átvevé.’; ' „Tisztek, altisztek s katonák! Austria, határunkon fegyverkezvén, újabb harczra hiv ki bennünket. Saját s a nemzet nevében fegyverre szólitlak benneteket. Ezen harcz kiáltás rátok nézve most is, mint mindig, öröm kiáltás lesz. Hogy miben áll kötelességtek, nem akarom elmondani, mivel azt jól tudjátok. _ Bízván ügyünk jogosságában's erősek lévén jogunk által, fegyvereink segélyével ki tudandjuk vívni egységünket. . . Én újra átveszem a sereg parancsnokságát, azon kötelesség teljesítése végett, mely titeket is szintúgy kötelez, mint engem, miszerint ti szabaddá tegytik Velencze népét, mely már régóta vas-járomalatt nyög. (!) J •:ü -Ti győzni fogtok, s nevetek áldatni fog a jelen s jövő nemzedékek által. . . Victor Emanuel:“i, Minta pisai .^Provinciá“-nak Fi fez b-Al írják, Victor Emanuel elindulása előtt két órával következő táviratot küldött vejéhez, a portugál királyhoz: „Kedves Lajosom! Hadat üzentem Austriának; két óra múlva a táborba indulok, hol seregem parancsnokságát veszem át. Parancsnokságom alatt, „férfiak vannak. Néhány nap múlva mondandók erről neked valamit, értesítsd Máriát.“ • — Victor Emanuel.“ Mint Floren ezből 27-kéről írják, Victor Emanuel király azt táviratózá, hogy a 24 ki Csata se meg nem nyeretett, se el nem vesztetett. (!) Ö az összes csapatok öszpontositását rendelé elf a hadjáratnak újramegkezdése végett. Az austriai hajóhad jun 27-én Ancona előtt jelent meg , azonban eltávozott, midőn látta, hogy az olasz hajóhad támadásra készül. A „Moniteur“ írja : A legutóbbi tudósítások szerint, az olaszok megtarták a goitói.r v o 11 a is s o 1-ferinói hadállásokat. •Ugyanezen lap szerint az olaszok lemondván első támadási tervükről, Cremboa sPiacenzá nál öszpontosulnak. Cadini tábornok elhagyja- -a Pó melletti állását, s Bovigna, s onnan a király seségére támaszkodva, a Felső-Pó felé vonul vissza. r W • J ’ .. *. . - '■ .... ; Jj4, . . J . i, NÉMETORSZÁG. Mint Gothából jun. 26-ról jelentik, a hannoveriak a capitulatió iránti ajánlatot visszautasiták, s a Falkenstein tábornok alatti -porosz csapatok által üldöztetve, éjszak felé vonultak .visszeu-i. . . Frankfurtból 28 án azon közlés érkezett, hogy a poroszok a hannoveraiak által Lange fisai zónát megverettek. Mint Berlinből 27 főt jelentik, a turnaui ütközetben a poroszok holtakban és sebesültekben 9 tisztet , 115 embert vesztettek. A „Bair. Zig“ szerint bajor dzsidások,Lajos herczeg dandártábornokkal, 26-án mintegy 2 órányira állottak Meiningen mögött. Frankfurtban 28 kán éjjel az ottani szövetségi csapatok fölriasztottak. 1 órakor csapatok küldettek vasúton Mainz felé. Rajnai-Poroszországban a csapat mozdulatok rajnai Hessent fenyegették. Oltalom végett Mainzból csapatok mozdittattak előre. A „Göttinger Wochenblatt“ egy külön lapja jun. 21 ikéről a következő proclamatiót hozza: „Az én hannovereimhez! : Hadseregem élén, mely felhívásomra és önkéntesen a legrövidebb idő alatt gyülekezett, össze zászlós TÁRCZA. Napi újdonságok. — ő cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 28-án délelőtt magán-audientiákat adni méltóztatott. — A „Wiener Ztg.“ szerint Ő Felsége b. R zikow sky altábornagy és nyűgöt galicziai csapatparancsnoknak és az oswiecimi csatában résztvett vitéz csapatoknak legfelsőbb dicsérő elismerésének kifejezését méltóztatott tudtul adatni. A cs. kir. Apostoli Felsége jun. 14-kén kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a fennálló átalános nyugdijazási szabályok a magyarországi királyi bírói hatóságok összes tisztviselőire s szolgáira nézve is érvényesíttethetvén , előforduló nyugdíjazások esetében az ezen hatóságoknál töltött szolgálati idő ama szabályok értelmében beszámittathassék. — Ferdinand Császár és Maria-Anna Császárné 0 Felségeik sebesült harczosok javára 20.000 forintot kegyeskedtek adományozni. Továbbá adakoztak e czélra báró Rotschild Anzelm bankár 5000 forintot, Goldberger Sámuel F. nagykereskedő 1000 frt, báró Snak nagyméltósága 5000 forintot és az erdélyi szász nemzet universitása 3000 forintot, még pedig 1000 forintot olyan hazájukbelinek, ki a tűzben egy ágyút foglal el és 2000 forintot oly 20 honfi számára, kik a mostani csatában magukat kitüntetik. A bécsi helytartósági elnökséghez eddig befolyt hazafias összegek, a 21-dik kimutatást beszámítva 27213 forintot 72 krt készpénzben, 5 db aranyat, 47 ft 50 krt ezüstben, 1140 frtot különféle kötvényekben és 8 lat nehézségű ezüstöt, — az ugyanazon hatósághoz sebesült katonák javára begyült adományok, a hetedik kimutatást hozzávéve 7671 ft 76 krt készpénzben, 2000 frtot kötvényekben és 9 ft 95 krt ezüstben tesznek. A hazafias hölgy egylethez a schlosshofi katonai kórház fölállítására befolyt adományokról szóló 1.jegyzék végösszege 27,631 ftot, 1 Friedrichsdort, 200 ftot kötvényekben tesz. Ehhez a császári legfelsőbb család tagjai közül járultak a Karolina-Augusta' Császárné Ő Felsége 2000 ft, Rudolf Koronaherczeg Ö cs. Fensége 200 ft, Gizella Főherczegné Ő cs. Fensége 100 ft, Lipót Főherczeg Ö cs. Fensége 500 frt, Lajos Victor Főherczeg Ö cs. Fensége 500 frt, Vilmos Főherczeg ö cs. Fensége 500 ft, és a modedai herczeg ő cs. fensége 300 fttal. — A déli cs. kir. szabadalmazott vaspálya-társulat igazgatósága az állaraministernek mindkét hadsereg sebesült és beteg* katonái ápolására és segélyezésére 10.000 forintot adott át. — A bécsi hazafias segélyegylethez f. évi junius 27-ig befolyt összegek egészben 50407 fit - krt, továbbá 500 frankot, 8 db aranyat, 15 ezüst forintot, 1 darab húszast, 2 magán sorsjegyet és 7570 forintot kötvényekben tesznek. — B. S i n a Simon nagyméltósága a f. é. május hóban történt fagy és szárazság által sújtott magyarországi lakosok számára 3000 forintot bocsátott a magyar kir. korlátnok rendelkezésére. A A budai fővárosi s főelemitanodák igazgatósága, hű alattvalói és keresztényi kötelességének ismerte, az alatta álló összes tanodák tanonczait személyesen felbuzdítani arra, hogy a cs kir. hadsereg sebesültjei számára lépést, vászon rongyokat és sebkötöket készítsenek. E buzdító felhívás, mint épen halljuk, a legszebb sikernek is örvendett, mert az elemi ifjúság a tanórák egy részét, sőt a szünórákat is az irgalmasság eme nemes művének szentelvén, az érdemes igazgató főtisztelendő Petret József úr már tegnapelőtt azon kedvező helyzetben volt, hogy tárnokmester úr ő excellentiájának mint első részletet, következő adományt volt szerencsés rendelkezésre átadhatni: a) 30 font rendezett lépést; b) egy mázsa nem rendezett lépést; c) 240 darab sebkötőt; d) 30 font vászon rongyokat; e) 10 mellkötőt, és f) 4 darab horgolt fejkötőt. Szabó József budai polgári asztalosmester az összes adomány elszállítására szükséges farakaszokat elismerést érdemlő készséggel ingyen ajánló fel.• Mint halljuk, pár nap múlva a második küldemény is át fog szolgáltathatni. Ez alkalommal mint szintén utánzásra méltó hazafias tettet felemlítjük, hogy Dis Nándor Budán a várban lakó nyugalmazott ezredes késznek nyilatkozott, két sebesült cs. kir. katonát ingyen szállással és élelmezéssel egészségük tökéletes helyreállításiig ellátni. — A pesti polgári választmány nevében következő felhívás bocsáttatott közre : Polgártársak! Mély szomor lepi el minden keblet, midőn — ahelyett, hogy a béke áldásait élvezve, alkotmányos életünk fejlődésének örvendhetnénk, — a háború iszonyait látjuk fejeink felett lebegni; — midőn oly harcz kezdetén állunk, mely a monarchiát alaposzlopaiban megingatni, s trónt és népeket egyaránt a legsúlyosabb veszedelmekkel sújtani fenyeget; és melyben a birodalom többi fiaival honfitársaink is vérzenek a csatatéren. S mind e komoly aggodalmak, melyeket e vészes események keltenek, csak fokozzák a hit ragaszkodás és legőszintébb hódolat érzelmeit, melyeket minden magyar fejedelme, a trón és haza iránt kebelében táplál. Bizalomteljesen fordult a Fejedelem népeihez és bizalomteljesen fordulunk mi is polgártársainkhoz,hogy őket a tett és humanitás terére kiszólitsuk. Míg hazánk fiai a harertéren küzdenek és vérüket ontják, nekünk, kik visszamaradtunk, jutott azon feladat, hogy a haza oltárán áldozva, sebesült honfiaink ápolása iránt gondoskodjunk, és szenvedéseik enyhüléséhez erőnkhöz képest hozzájáruljunk. Ezen feladat felismerésében, és bízva e város lakóinak nemes érzületében, felhívjuk polgártársainkat és a minden jó iránt lelkesülő hölgyeket, miszerint e czélra, tehetségükhöz képest, akár pénzben, akár természetben, kegyes adományokkal járulni szíveskedjenek. A készpénz adományok Weisz Bernát választmányi pénztárnok urnái (Deák utcza 12. sz. a.), vagy Gamperl Alajos tanácsnok urnái (városház, földszint 1. sz. a.), a természetbeliek pedig, mint: tépet, sebkötök, vászon, ágyi és fehérnemű stb., a városházán, a városi gazdasági, bizzottmány teremében adhatók át. Pest, 1866. junius hó 30. A pesti polgári választmány nevében:. "A Havas Ignácz s. k., jelnök. Altenburgar Adolf s..k., tollnok. •;• — Mint hallatszik, a vitéz cs. k. hadsereg sebesült hősei részére a gyűjtések a pesti polg. választói, által holnap veszik kezdetüket. Erre nézve a fentebbi felhívás adatott ki. • — Hazafias nyilatkozatok és ajánlatok Erdélyből. Mint Nagy-Szeben városa és köszönsége, hasonló hódolati feliratot küldöttek be Fogarasvidéke községei. — A székely-udvarhelyi reform, pap szolgálatát mint tábori lelkész felajánlja. — A n enyedi fegyintézet hivataliossz személyzete sebkötő anyagnak a hadsereg részére beszerzésérelmtt 80 krt ajánlott fel. — Lövy Salamon,és Grüuwad örökösei, Szamosujvártt haszonbérlők, 60 font ,tépést ajándékoztak. — Hanz Pál, maros-ludasi pontakezelő, sebesült katonák segélyezésére a háború tartasára havonkint 5 fatot áldoz. — Falragaszok utján közzététetett közelebbi ismertetése a hazafias adakozás utján eszközlendő seb kötőszerek nemének és minőségének. Itt mindenekelőtt az anyag tökéletes tiszta jóvolta jó tekintetbe, miért is annak, ha használt anyagokból készült, gondosan meg kell tisztíttatnia. A sebek közvetlen befedésére szánt finom lépésnek, annak szükséges puhasága miatt, használt és a leggondosabban megtisztított fehér len- (nem gyapot ) kelméből kell készülni, és legalább 4—5 hüvelyknyi hosszúságú szálakból kell állni. A durva tépés, mint fedező és a kötelék megtöltésére szánt eszköz durvább vászon- vagy gyapotkelmékből is készülhet és a szálakban rövidebb lehet. A