Sürgöny, 1866. július (6. évfolyam, 148-173. szám)

1866-07-01 / 148. szám

19. Josefinum fi-árvaházi bizottm. 14. 20. Egészségügyi és Rókus-kórházi bizottm. 41. 21. Husügyi bizottm. 21. 22. Temető-bizottm. 21. 23. Adó bizottm. 13. 24. Dologházi bizottm. 18. 25. Szegény- és lelenczügyi bizottm. 23. 26. Albrecht Hildegard alapítványi bizottm. 16. 27. Lakhatási és honossági bizottm. 16. 28. Szerződési és jogügyi bizottm. 12. 29. Sérelmi­ Bizottm. 5. 30. Számadásokat felülvizsgáló bizottm. 13. 31. A szervező bizottmányba 21 képviselő íratta be magát, kik működésüket nagyobb részt időközben már megkezdették. ..“ Ezen eredmény az értekezlet által tudomásul vé­tetett , és elhatároztatott, hogy a bizottmányi ülések mindig egy bizonyos meghatározott napon tartassanak, és hogy az egyes bizottmányokba nem­ képviselők, pol­gárok is — mint ez 1861 dik évben szintén történt — valláskülönbség nélkül meghívhatók, s illetőleg mint szakértők megválaszthatók legyenek. Végre az értekez­let azon óhajtását fejezte ki, hogy a bizottmányok által előterjesztendő vélemények és indítványok a városi ta­nács által hozandó határozatoknál lehetőleg irányadásul vétessenek , és azok alapos, a bizottmányt előlegesen meg nem győző okok nélkül ne módosíttassanak, vagy épen mellőztessenek’. (P. N.) Egyletek és intézetek. A magyar kir. tudományegyetemnek j ul ta 1 o íxi tételei 1060-ban. I. Hittudományi karéi. 1. Adornetur versio Genes. C. 7 mi históriám dilu­­vii enarrantis, demonstreturque ejusdem diluvii a) hi­­storica veritas, b) universalitas; etquidem tarn e sensu literali relationis sacrae, quam etiam testimoniis geolo­­gicis, paleontologicis item consensu omnium gentium ? Jutalma a P a s q u i c h-alapból: száz forint. 2. An homagium religioni denegatum scientias promoveat ? Jutalma aDortsi k-alapból huszonöt forint. II. Jog- és államtudományi karéi. 3. a) Jogtudományi kérdések. Fejtessék ki a házasfelek közti vagyonjogi viszony a magyar jog szerint, kellő figyelemmel a nevezetesebb európai törvényhozások ebbeli intézkedéseire. Evolvantur relationes juridicae conjugum intuitu bonorum suorum, secundum jus hungaricum obtinentes, habita debita ratione normarum praecipuis Europae le­­gislationibus hoc in objectu propriarum. Jutalma a Schwartner-alapból s­z á z n y o­l­c­z­v­a­n ft. Praemium optimi laboris e fundatione Schwartneri 180 fl. a. v. ... . . . ...........................­­ 4. Adassék a középkor úgynevezett jogkönyvei­nek ismertetése: miben különböznek azok a tulajdon­képi törvények­ és törvénykönyvektől ?; mit kell név sze­rint tartani a szász és sváb tükörről (Sachsen-Schwaben- Spiegel); voltak-e befolyással a magyar jog egyes részei fejlődésére? Jutalma a Pasquich-alapból: helye nőt­­t o. é. 5. Adassék elő de Groot Hugo világhírű munká­jának rendszere, jelentősége és hatása a jogtudomány fejlődésére. Jutalma a Pasq­uich-alapból 75 frt o. e. 6. b) Áll­a­m­t­u­d­o­m­á­n­y­i k­é­r­d­é­s. Adassék elő a municipals rendszer jelen állása Európa államaiban. Jutalma a Pasquic­h-alapból 75 frt o. e. ? III. Orvosi karéi. 7. a) A leíró emberi boncztan köréből. Állíttassanak elő a boncztani intézet gyűjtemé­nye részére visszamaradandó készítményekben. 11*A férfi had­ivarszervek véredényei. 2) Az­o­­k agyidegpár­t­­k ágának elterjedése. Megkivántatván egyszersmind, hogy az illető pá­lyázók dolgozataikra vonatkozólag írásbeli értekezést is mutassanak be, melyben az előállított készítmények kimerítő alapos leirása, valamint a fennforgó viszonyok tudományos fejtegetése foglalva legyen. Jutalma a Pasquic h-alapból 50 frt o. é. 8. b) A kórodai előkészítő sebészet köréből. Jelöltessenek ki a sebészi körtan alapelvei. — ----Jutalma a P­asq­uic h-alapbólö( frt o. év 9. c) A kór­boncztan köréből. Adassanak elő a májkórok, különös tekintettel a kórszövettanra. Jutalomdija a Pasquic h - alapból ütvén ft o. f. IV. A bölcsészeti karéi.­­ (Másodszor.) 10. Adassék elő, mely államokkal volt Magyar­ország szerződési és követségi összeköttetésben a kö­zépkorban ; és melyek voltak a szerződések és követ­ségek tárgyai ? Jutalom a P­a­s­q­u­i­c­h- alapból : ö­t­v­e­n ft o. é. (Másodszor.) 11. Fejtessék ki: mit tanulhatunk a „régi magyar bibliából“ (Révay és Jászay Céd.) nyelvünk hang- és alaktani fejlődésére nézve ? Az állítások bő és pontos szövegidézetekkel támogathassanak. Jutalom­a P­a­s­q­u­i­c­h-alapból :ö­tv­e­n ft o. á. 12. Componatur­ educatio Graecorum cum edu­ca­­tione Romanorum. A feleletek latin nyelven szerkesztendők. Jutalma a P­a­s­q­u­i­c­h - alapból: ö­t­v­e­n ft o. é. 13. Megfejtetvén az alaki és anyagi elmemivelés érteménye, szükségessége és egymáshoz való viszonya, adassék elő : kelbe, és mikép kell a nevelőnek , a gymnasiumi tanítónak az egyes tanulmányokat úgy előadni,­ hogy a növendéknek ne csak anyagi, hanem alaki miveltsége is kifejlesztessék és tökéletesittessék ? Jutalma a Pasquich - alapból: ö­t­v­e­n ft o. é. 14. Minő ismérveik vannak összetartóság tekinte­tében oly végtelen sorozatoknak, melyeknek tagjai képzettek ? Adassanak elő az ily sorozatoknak némely hasznos alkalmazásaik az analysisben. Jutalma a Pasquich - alapból: ötven forint­ 15. Alapíttassék meg oly módszer, melynek se­gítségével a kéksavból methylamin czélszerűen előállít­ható. Az előállított methylaminnak valamely sója a pá­lyairathoz mellékelve, jutalom elnyerése esetében az egyetemi vegytani intézetnek sajátjává leszen. Jutalma a Pasquich - alapból : hetven forint. Pályázási szabályok: 1. A 3. szám alatti jutalomtétel kivételével, mely­ért bárki versenyezhet, a többiekre csak pesti egyetemi hallgatók pályázhatnak. 2. Az 1. 2.. és .12. sz. alatti jutalomtételekért csak latin nyelven pályázhatni ; a 3. szám alattira latin vagy magyar, vagy német, vagy franczia nyelven ; a töb­biekre egyedül magyar nyelven. 3. Valamennyi pályairatok beadásának­ határ­napja, melyen túl munka nem fogadtatik el, 1867. mart. 3-ke. A jutalmak 1867. junius 25 kén, mint a kir. egyetem újjáalakításának évfordulati napján adat­nak ki az egyetem ünnepélyes kez­ ülésében. Beadott pályaművek a pályázat elintézése előtt vissza nem adatnak. 4. A pályairatok negyedrézben tisztán (a 3. számú jutalomtételre készülök idegen kézzel is) írva, lapszá­mozva, kötve legyenek. 5. A szerző nevét és állását, illetőleg egyetemi tanszakát, tartalmazó pecsétes levelen ugyanazon jelige álljon, mely a pályamű homlokán olvasható. Álnevű pályaművek nem dijaztatnak. 6. A jutalom a viszonylag legjobb munkának csak azon esetben adatik ki, ha az magában véve is díjra méltónak találtatik. Egyszerű fordítások vagy plágiumok a pályázásból kizárvák. 7. A pályairatok a szerzőé maradnak; azok kéz­iratai az illető kar levéltárában eltétetnek. Pesten, jun. hó 25. 1866. Ma­g­y. kir- egyetemi iroda. Külföld. ANGOLORSZÁG. Derby lord jun. 27-én külön­böző egyénekkel tartott értekezletet, s 28 án kelle a m­ínisteri névsort a királynő elé terjesztenie. Landsdown és Shaftesbury is a névsorban szerepelnek. A felsőház jun. 26-ki ülésében — mint már említők — Russell gróf így nyilatkozott: „Jelentést akarok tenni a háznak azon­ összejöve­-­ tésről, mely a ministerium tagjai és ő felsége közt ma történt. Már előbb előadom azon okokat, melyek a mi­nisteriumot lemondásának beadására inditák, s azon okot, melyből ő felsége kijelenté, hogy nem fogadja el ezen lemondást. A királynő véleményének megváltoz­tatására lön indítva, s most elfogadja a ministerek le­mondását.­­ •­­A királynő eleinte azt vélte, hogy a külügyek je­len válságos helyzetében nem lenne politikaszerű eljá­rá­s, más kezekre bízni a kormányzást. A ministérium másrészről azt vélte, hogy minden jelenleg hivatalos állásban lévő személy köteles létesítni az akkor tett ígéretet, midőn Palmerston lord foglalá el a minister­­elnöki állást, s hogy ha ezen ígéret nem létesíttetnék, ebből a ministerek jó hírének csorbítása eredne. Azon­ban a mai összejövetel után ő felsége elfogadá a lemon­dást.“ :*. . Erre szónok kárhoztató Derby lordot azért, hogy nem tarta meg azon ígéretét, miszerint nem elen­­tendi a reform-tervet. Végül a királynőt nagy dicséret­tel halmozó el. :­­ V Az alsóházban Gladstone hasonló tar­talmú nyilatkozatot tett. „A szárazföldi ügyek jelen helyzetében“ — úgymond — „a ministérium­ lemondá­sát a közügyre nézve hátránynak kell tekinteni, mivel a belépő ministériumra nézve nem könnyű az ügyek pon­tos helyzetét méltányolni; azonban a reform javaslat fölötti szavazat, egy fontos rendszabályt illetőleg, egé­szen megváltoztatván a bili lényegét, a kormány azt vélte, hogy a jelen körülmények közt kötelessége le­mondását beadni, s ezért jelentem, hogy a ministérium a királynő kivonatára csak addig maradand hivatalá­ban, míg utódai ki fognak jelöltetni.“ Erre mindkét ház, a miniszerek javaslatára, csü­törtökig elnapola magát. FRANCZIAORSZÁG. Az esti „Moniteur“ össze­foglalja a Csehországbani hadi események­re vonatkozó sürgönyöket, s azt mondja, hogy úgy lát­szik, mikép az eddigi harcrokban az előny az aus­triaiak részén volt. OLASZORSZÁG- A f­i­ore­n­ez­i lapok két oly ki­áltványt közölnek, melyeket Carignan her­­czeg a r­é­g­e­n­s­s­é­g átvétele alkalmával a néphez é­s a nemzetőrséghez intézett. Az előbbi okiratban többek közt ez mondatik : • ' . „Feladatom könnyű leend, mivel az önmegtaga­dás s egyetértés ama szelleme, mely oly hamar s oly bőven tette be a honért harczalék sorait, a polgárok minden osztályánál fönn fog tartatni. Midőn katonáink győztesen térendnek vissza tűzhelyeikhez, hadd találják sértetlenül a polgárisodás s szabadságnak ezen örök­ségét, melyért éltüket koczkáztatják.“ A követk­amra elnöke, Mari bezáró­ beszé­­dében így nyilatkozott : „Üléseink fölfüggesztve maradnak azon ünnepé­lyes perekben, midőn fegyvereink a külföld járm­a alól föl akarják szabadítni Olaszország egy részét, melyet eddig csupán az erőszak tarthatott különválasztva Olaszország többi részeitől. (!) Nem kétkedem róla, hogy győzelem koronázandja meg jogunkat. Önök, kik egy ily perczet tanácskozásaik által előkészítettek, bi­zalommal s méltó büszkeséggel kísérhetik katonáink dicső útját, kiknek hivatásuk Olaszország boldogságát létesítni.“ Visconti Venosta már megérkezett Fi­o­renezbe Konstantinápolyból. A „Nazione“ némely részleteket közöl V­i­c­t­o­r Emanuel elutazásáról. E szerint a király a pá­lyaudvarban megpillantván Marit, a kamra elnökét, számos követekkel, ezen kérdéssel fordult hozzá : „Mit csinál ön itt, elnök úr ?“ Mire ez utóbbi így válaszolt: „Felség! Azért jöttem, hogy­ meghozzam önnek a kö­vet­ kamra azon óhajtását, miszerint önt rövid időn győ­zelmesen láthassa újra köztünk!•“ Erre a király elszánt hangon így szólt: „Én teljesítendem kötelességemet.“ Mielőtt a kir. vagyonba beült volna, R­i­c­a s­o­r­i­v­a­l kezet szorított, őt kétszer megölelé, s így szólt hozzá : „Báró úr! Önre bízom az államot.“ Mire ez utóbbi így válaszolt: „Bízzék felséged teljes buzgalmamban.“ Victor Emánuel következő napiparancsot intézett seregéhez, midőn annak parancsnokságát átvevé.’; ' „Tisztek, altisztek s katonák! Austria, határunkon fegyverkezvén, újabb harcz­­­ra hiv ki bennünket.­­ Saját s a nemzet nevében fegyverre szólitlak ben­neteket. Ezen harcz kiáltás rátok nézve most is,­ mint mindig, öröm kiáltás lesz. Hogy miben áll kötelességtek, nem akarom el­mondani, mivel azt jól tudjátok. _ Bízván ügyünk jogosságában­'s erősek lévén jo­gunk által, fegyvereink segélyével ki tudandjuk vívni egységünket. . . Én újra átveszem a sereg parancsnokságát, azon kötelesség teljesítése végett, mely titeket is szintúgy kötelez, mint engem, miszerint t­­i szabaddá tegytik Velencze népét, mely már régóta vas-járom­­alatt nyög. (!) J •:ü -Ti győzni fogtok, s nevetek áldatni fog a jelen s jövő nemzedékek által. . . Victor Emanu­el:“i, Minta pisai .^Provinciá“-nak Fi fez b-Al írják, Victor Em­an­u­e­l elindulása előtt két órával következő táviratot küldött vejéhez, a p­or­tu­gál­­ király­hoz: „Kedves Lajosom! Hadat üzentem Austriának; két óra múlva a táborba indulok, hol seregem parancs­nokságát veszem át. Parancsnokságom alatt, „férfiak vannak. Néhány nap múlva mondandók erről neked valamit, értesítsd Máriát.“­­­ • — Victor Em­a­nuel.“ Mint Flore­n ez­ből 27-kéről írják, Victor Emanuel király azt táviratózá, hogy a 24 ki Csata se meg nem nyeretett, se el nem veszte­tet­t. (!) Ö az összes csapatok öszpontositását rendelé elf a hadjáratnak újramegkezdése végett. Az austriai hajóhad jun­ 27-­én Ancona előtt jelent meg , azonban eltávozott, midőn látta, hogy az olasz hajóhad támadásra készül. A „Moniteur“ írja : A legutóbbi tudósítások sze­rint, az­ olaszok megtarták a goitói.r v o 11 a i­­s s o 1-­f­erinói hadállásokat. •­­Ugyanezen lap szerint az olaszok lemondván első támadási tervükről, C­re­mb­o­a sPiace­n­z­á­ n­ál öszpontosulnak. C­­­a­­­dini tábornok elhagyja- -a Pó melletti­ állását, s Bovigna, s onnan a király sesé­gére támaszkodva, a Felső-P­ó felé vonul vissza. r W • J ’ .. *. . - '■ .... ; Jj4, . . J . i, NÉMETORSZÁG. Mint­ Got­háb­ó­l jun. 26-ról jelentik, a hannover­iak a capitulatió iránti aján­latot visszautasiták, s a Falkenstein tábornok alatti -porosz csapatok által üldöztetve, éjszak felé vo­nultak .visszeu-­i. . . F­r­a­n­k­f­u­r­t­b­ó­l 28 án azon közlés­­ érkezett, hogy a poroszok a hannoveraiak által Lange fi­sai zónát megverettek. Mint Berlinből 27 főt jelentik, a t­urnaui ütközetben a poroszok holtakban és sebesültekben 9 tisztet , 115 embert vesztettek.­­ A „Bair. Zig“ szerint bajor dzsidások,­L­aj­o­s herczeg dandár­tábornokkal, 26-án mintegy 2 órányira állottak Meiningen mögött. Frankfurtban 28 kán éjjel az ottani szövet­ségi csapatok fölriasztottak. 1 órakor csapatok küldet­tek vasúton Mainz felé. Rajnai-Poroszországban a csa­pat mozdulatok rajnai Hessent fenyegették. Olta­lom végett M­a­i­n­z­b­ó­l csapatok mozdittattak előre. A „Göttinger Wochenblatt“ egy külön lapja jun. 21 ik­éről a következő proclamatiót hozza: „Az én hannovereimhez! :­ Hadseregem élén, mely felhívásomra és önkénte­sen a legrövidebb idő alatt gyülekezett, össze zászlós TÁRCZA. Napi újdonságok. — ő cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 28-án dél­előtt magán-audientiákat adni méltóztatott. —­ A „Wiener Ztg.“ szerint Ő Felsége b. R z­i­­k­o­w s­k­y altábornagy és nyűgöt galicziai csapat­parancsnoknak és az oswiecimi csatában résztvett vi­téz csapatoknak legfelsőbb dicsérő elismerésének kife­jezését méltóztatott tudtul adatni. A­­ cs. kir. Apostoli Felsége jun. 14-kén kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben meg­engedni méltóztatott, hogy a fennálló átalános nyugdi­jazási szabályok a magyarországi királyi bírói hatósá­gok összes tisztviselőire s szolgáira­ nézve is érvényesít­tethetvén , előforduló nyugdíjazások esetében az ezen hatóságoknál töltött szolgálati idő ama szabályok értel­mében beszámittathassék. — Fer­dinand Császár és M­a­r­i­a-A­n­n­a Császárné 0 Felségeik sebesült harczosok javára 20.000 forintot kegyeskedtek adományozni. Továbbá adakoz­tak e czélra báró Rotschild Anzelm bankár 5000 forintot, Goldberger Sámuel F. nagykereskedő 1000 frt, báró S­­­n­a­k nagyméltósága 5000 forintot és az erdélyi szász nemzet universitása 3000 forintot, még pedig 1000 forintot olyan hazájukbelinek, ki a tűzben egy ágyút foglal el és 2000 forintot oly 20 honfi szá­mára, kik a mostani csatában magukat kitüntetik.­­ A bécsi helytartósági elnökséghez eddig be­folyt hazafias összegek, a 21-dik kimutatást beszámítva 27213 forintot 72 krt készpénzben, 5 db aranyat, 47 ft 50 krt ezüstben, 1140 frtot különféle kötvényekben és 8 lat nehézségű ezüstöt, — az ugyanazon hatósághoz se­besült katonák javára begyült adományok, a hetedik kimutatást hozzávéve 7671 ft 76 krt készpénzben, 2000 frtot kötvényekben és 9 ft 95 krt ezüstben tesznek. A hazafias hölgy egylethez a schlosshofi katonai kórház fölállítására befolyt adományokról szóló 1.jegy­zék végösszege 27,631 ftot, 1 Friedrichsd­ort, 200 ftot kötvényekben tesz. Ehhez a császári legfelsőbb család tagjai közül járultak a Karolin­a-Augusta' Csá­szárné Ő Felsége 2000 ft, Rudolf Koronaherczeg Ö cs. Fensége 200 ft, Gizella Főherczegné Ő cs. Fen­sége 100 ft, L­i­p­ó­t Főherczeg Ö cs. Fensége 500 frt, Lajos Victor Főherczeg Ö cs. Fensége 500 frt, Vilmos Főherczeg ö cs. Fensége 500 ft, és a m­o­d­e­­d­a­i herczeg ő cs. fensége 300 fttal. — A déli cs. kir. szabadalmazott vaspálya-társu­lat igazgatósága az állaraministernek mindkét hadsereg sebesült és beteg* katonái ápolására és segélyezésére 10.000 forintot adott át. — A bécsi hazafias segélyegylethez f. évi junius 27-ig befolyt összegek egészben 50407 fit - krt, továbbá 500 frankot, 8 db aranyat, 15 ezüst forintot, 1 darab húszast, 2 magán sorsjegyet és 7570 forintot kötvé­nyekben tesznek. — B. S i n a Simon­­ nagyméltósága a f. é. május hóban történt fagy és szárazság által sújtott magyaror­szági lakosok számára 3000 forintot bocsátott a magyar kir. korlátnok rendelkezésére. A A budai fővárosi s főelemi­­tano­dák igazgatósága, hű alattvalói és keresztényi köte­lességének ismerte, az alatta álló összes tanodák tanon­­czait személyesen felbuzdítani arra, hogy a cs kir. hadsereg sebesültjei számára lépést, vászon rongyokat és sebkötöket készítsenek. E buzdító felhívás, mint épen halljuk, a legszebb sikernek is örven­dett, mert az elemi ifjúság a tanórák egy részét, sőt a szünórákat is az irgalmasság eme nemes művének szentelvén, az érdemes igazgató főtisztelendő P­e­tre­t József úr már tegnapelőtt azon kedvező helyzetben volt, hogy tárnokmester úr ő excellentiájának mint első részletet, következő adományt volt szerencsés ren­delkezésre átadhatni: a) 30 font rendezett lépést; b) egy mázsa nem rendezett lépést; c) 240 darab seb­kötőt; d) 30 font vászon rongyokat; e) 10 mellkötőt, és f) 4 darab horgolt fejkötőt. Szabó József budai polgár­i asztalosmester az összes adomány elszállítására szükséges fa­rakaszo­­kat elismerést érdemlő készséggel ingyen ajánló fel.­­• Mint halljuk, pár nap múlva a második küldemény is át fog szolgáltathatni.­­ Ez alkalommal mint szintén utánzásra méltó haza­fias tettet felemlítjük, hogy D­i­­­s Nándor Budán a várban lakó nyugalmazott ezredes késznek nyilatko­zott, két sebesült cs. kir. katonát ingyen szállással és élelmezéssel egészségük tökéletes helyreállításiig ellátni. — A pesti polgári választmány nevében követ­kező felhívás bocsáttatott közre : Polgártársak! Mély szomor lepi el minden keblet, midőn — a­­helyett, hogy a béke áldásait élvezve, alkotmányos éle­tünk fejlődésének örvendhetnénk, — a háború iszonyait látjuk fejeink felett lebegni; — midőn oly harcz kez­detén állunk, mely a monarchiát alaposzlopaiban meg­ingatni, s trónt és népeket egyaránt a legsúlyosabb ve­szedelmekkel sújtani fenyeget; és melyben a biroda­lom többi fiaival honfitársaink is vérzenek a csatatéren. S mind e komoly aggodalmak, melyeket e vészes események keltenek, csak fokozzák a hit ragaszkodás és legőszintébb hódolat érzelmeit, melyeket minden ma­gyar fejedelme, a trón és haza iránt kebe­lében táplál. Bizalomteljesen fordult a Fejedelem népeihez és bizalomteljesen fordulunk mi is polgártársainkhoz,­­hogy őket a tett és humanitás terére kiszólitsuk. Míg hazánk fiai a harertéren küzde­nek és vérüket ontják, nekünk, kik vis­szamaradtunk, jutott azon feladat, hogy a haza oltárán áldozva, sebesült hon­fiaink ápolása iránt gondoskodjunk, és szenvedéseik enyhül­és­éhez erőnkhöz ké­pest hozzájáruljunk. Ezen feladat felismerésében, és bíz­va e város lakóinak nemes érzületében, felhívjuk polgártársainkat és a minden j­ó iránt lelkesülő hölgyeket, miszerint e czélra, tehetségükhöz képest, akár pénzben, akár természetben, kegyes ado­mányokkal járulni szíveskedjenek. A készpénz adományok Weisz Bernát választ­­mányi pénztárnok urnái (Deák utcza 12. sz. a.), vagy Gamperl Alajos tanácsnok urnái (vá­rosház, földszint 1. sz. a.), a természetbeliek pedig, mint: tépet, sebkötök, vászon, ágyi és fehérnemű stb., a városházán, a városi gazdasági, biz­zottmány teremében adhatók át. Pest, 1866. junius hó 30. A pesti polgári választmány nevében:. "A Havas Ignácz s. k., j­­elnök. Altenburgar Adolf s..­k., tollnok. •;­­• — Mint hallatszik, a vitéz cs. k. hadsereg sebe­sült hősei részére a gyűjtések a pesti polg. választói, által holnap veszik kezdetüket. Erre nézve a fentebbi felhívás adatott ki. •­ — Hazafias nyilatkozatok és ajánla­­tok Erdély­ből. Mint Nagy-Szeben városa és kös­zönsége, hasonló hódolati feliratot küldöttek be F­oga­­rasvidéke községei. — A széke­l­y-udva­rhelyi reform, pap szolgálatát mint tábori lelkész felajánlja. — A n­ enyedi fegyintézet hivatali­ossz személyzete sebkötő anyagnak a hadsereg részére beszerzé­sérelmtt 80 krt ajánlott fel. — Lövy Salamon,és Grüu­w­a­­­d örökösei, Szamosujvártt haszonbérlők, 60 font ,té­pést ajándékoztak. — H­a­n­­­z Pál, maros-ludasi ponta­­kezelő, sebesült katonák segélyezésére a háború tarta­sára havonkint 5 fatot áldoz. — Falragaszok utján közzététetett közelebbi is­mertetése a hazafias adakozás utján eszközlendő seb kötőszerek nemének és minőségének. Itt mindenekelőtt az anyag tökéletes tiszta jóvolta jó te­kintetbe, miért is annak, ha használt anyagokból ké­szült, gondosan meg kell tisztíttatnia. A sebek közvet­len befedésére szánt finom lépésnek, annak szükséges puhasága miatt, használt és a leggondosabban megtisz­tított fehér len- (nem gyapot ) kelméből kell készülni, és legalább 4—5 hüvelyknyi hosszúságú szálakból kell állni. A durva tépés, mint fedező és a kötelék megtöl­tésére szánt eszköz durvább vászon- vagy gyapotkel­­mékből is készülhet és a szálakban rövidebb lehet. A­­

Next