Sürgöny, 1866. július (6. évfolyam, 148-173. szám)
1866-07-15 / 160. szám
lennie Porosz s Olaszországra nézve. A florenczi kabinethez érkezett fegyverszüneti javaslat Olaszországra nézve Velencze bizonyos birtokát vonván maga után. Poroszország szintén ismerni akarja azon előnyöket, melyek számára véglegesen biztosítva lesznek. A porosz királynak ama sajátkezű levele, mely 10 én Ren is herczeg által átadatott, válasz azon sajátkezű levélre, mely a császár által a porosz királynak küldetett, miután már előbb táviratilag megküldé a fegyverszüneti javaslatot. Ez utóbbira a porosz király tüstént táviratilag válaszolt. Némely lapok azt állíták , hogy Cherbourgban fegyverkezések rendeltettek meg, s hogy onnan az óceáni pánczélos hajóraj elindult volna. Ennek ellenében a „Patrieu kijelenti, hogy ama kikötő tekintetében, szintúgy mint Toulonban is , tisztán preventív rendszabályok létesíttettek. Ugyancsak a „Patrie“-nak egy touloni sürgönye azt állítja, hogy a kiv érési szigetekből 10 kén oda érkezett hajóraj minden készületet megtett az elindulásra Azon hír szárnyalt, hogy annak az adriai tengerre kellene indulnia, azonban még eddig semmi parancs sem érkezett Párisból. A „France“ szerint újabban közbejött események késleltetik Napóleon herczeg elutazását. A herczeg küldetése nyiván összefüggésben áll a fegyverszünet iránti alkudozásokkal. A herczeg csak azon bizonyossággal mehet az olasz főhadiszállásra, hogy onnan a császár óhajtásaival öszhangzó határozatot hozand viszsza. I0 én újabb értekezletek folytak a császár, Napoleon herczeg s Drouyn de Lhuys közt. A „France“ nak egy newyorki levele szerint, a franczia s a washingtoni kabinetek közt már teljes egyetértés létesült Mexicó tárgyában. E lap különösen kiemeli ezen egyetértés fontosságát, a jelen körülmények közt. OLASZORSZÁG: Rómából a fölkelt levelek szerint a legújabban bibornokká előléptetett Matteucci meghalt. Anone 11i bibornoknak egy kibocsátványa az új postai tarifának tüsténti hatályba léptetését rendeli el, a Francziaországgali egyezmény értelmében. Egy, a pápai s franczia seregek parancsnokai által egyszerre kiadatott napiparancs minden tüntetést megtilt. Az összecsoportozások, szükség esetében, erőszakkal fognak szétoszlattatni. Az „ Osservatore romano“ Verencz e átengedése alkalmából így ír : „Mi megnyugszunk az isteni gondviselés rendeleteiben. Olaszország függetlensége becses előttünk, csakhogy az egyház szabadsága biztosítva legyen “ Mint Florenczből 10-ről jelentik, Arese gr. a király főhadiszállására hivatott, míg Rica so i i b. Garibaldihoz utazott. Ezen két államférfi utazása közvetlen összefüggésben állana a békealkudozásokkal. A borgofortei hídfő erődítési művei tevékenyen folytattatnak. Id én reggel az olaszok elfoglalák Mottegianát, miután onnan az austriaiakat elűzték. Mint Bresciából 10 föl írják, ama reggel az austriaiak tüzérséggel erős kémszemlét eszközöltek Lodrone felé; azonban az önkéntesek által szuronynyal Azzó n túl űzettek vissza, mely helység az önkéntesek által elfoglaltatott. Garibaldi sebe miatt kocsin ülve volt jelen azon ütközetben. További tudósítások megerősítik Rovige odahagyatását s constatirozzák, hogy az austriaiak az összes ott volt ágyukat leszegezve ott hagyták. NÉMETORSZÁG. Frankfurti magánlevelek szerint Vilmos badeni herczeg, a badeni hadtest parancsnoka befogatott. TÁRCZA: A Mária Terézia katonai remijei alapítása. A M. Terézia-rendjel alapításának sem volt még 1857-ben nagyobb jelentősége, midőn évforduló napja (junius 18.) nagy pompával illetett meg Bécsben, mint most, miután a porosz és austriai hadsereg e pillanatban épen úgy, mint száz és néhány év előtt, ellenségként áll egymással szemközt a harcztéren. Amily végzetszerű volt Austriára nézve 1757. junius hava, oly végzetszerüek a folyó 1866. évi junius s julius hónapok, minélfogva talán nem lesz érdektelen futólagosan visszapillantani a múltba. II. Frigyes porosz király 1757. május havában Prága előtt állt. A város mellett május 6 dikán lefolyt ütközetben a poroszok győztek, és Lothringiai Károly, az austriai hadvezér, 50,000 emberrel s 140 ágyúval Prágába zárkózott. Frigyes örült győzelmének, Ziethen vezérlete alatt álló kitűnő lovasságában bízott, és használhatni remélte a prágai győzelmet, hogy Daun közeledő osztrák tábornokot megverje, minek folytán Prága feladta volna magát, s az út nyitva állandóit Bécs felé. Gróf Daun József altábornagy a legrettenthetlenebb bátorsággal, és a hadvezér legtapintatosabb belátásával birt ; tisztjeivel együtt tökéletesen ismerte a vidéket, minélfogva úgy tudta serege mozdulatait intézni, mintha az sakktáblán állna. Frigyes, Ziethen tábornokot küldte elő csapatul, kit Bevern herczeg és Hüsen tábornok követtek , a királyi hadvezér középen állt. Midőn junius 18 dika első napsugarai a vidéket megvilágíták, és Frigyes király körültekintett, csodálkozva vette észre, hogy az austriai sereg a meredek magaslatokon áll, melyek annyival inkább, mert ágyukkal voltak megrakva, csaknem bevehetlenek. Azonban az összecsapást kockáztatni kellett, mégpedig a porosz király nézete szerint az austriai jobb szárnyon, mert csupán csak e pont kecsegtetett némi eredménynyel. A gr. Nádasdy Ferencz lovassági tónok által vezényelt jobb szárny valóban a leggyengébb volt, és a terület fekvésénél fogva nem támogattathatott eléggé a fősereg által. A biztos győzelem reményében parancsolta meg a porosz király Hülsen és Ziethen tábornokainak, hogy több gránátos zászlóaljjal, 2 gyalog sorezreddel és 40 század huszárral verjék meg az austriai jobb szárnyat; az egész haderő, — nem is ügyelvén a magaslatokon fekvő balszárnyra, — kövesse őket, és ekképen tétessék semmivé az ellenséges sereg. Ismételte szigorú parancsát: „a jobb szárny tartóztassa magát vissza, ne bocsátkozzék támadásba, hanem mindig a balszárnyat kövesse, és ezt erősítse.“ Déli 12 óra után kezdetett meg az előnyomulás. A császár után, talán háromnegyed órányira Kolintól Nádasdy huszárjait visszaverte Ziethen lovassága. Daun a balszárnyon folytonosan ágyúztatott, és csak úgy sepertette a porosz gyalogságot, amely azonban ismét összeszedközött és a csatatér birtokába jutott. Frigyes mindenütt jelen volt. Midőn egy gárda zászlóalj ingadozni, majd futni kezdett, annak eléje állt, és e kiáltással: „Utánam!“- vezette harczosait. Végre bevetettek a magaslatok, ha mindjárt a sereg kétharmad része a csatatéren maradt is. Frigyes új tömegeket állíttatott ki, melyek oly ellentállhatlan rohamot intéztek az austriaiak jobbszárnyára, hogy végre ez is hátrált. A másik szárny csapatai, midőn hátuk mögött egész ezredeket vettek észre az ellenségből, megdöbbentek , és Siskovics ezredes ezrede egy részének homlokzatát megváltoztatta, mert attól tartott, hogy a poroszok hátulról fognak támadni Ez alatt az ellenség üldözte az austriaiakat, és elhagyta hadállásait. Ekkor Daun villámtekintete átlátta a helyzetet és azt, hogy még nincs minden elveszve. A gránátosok, midőn a poroszok az austriaiak által megszállt magaslatokra zuhantak, gazdálkodtak töltényeikkel, és míg tüzérségünk egész ellenséges csapatokat sodort el, azalatt hideg vérrel vártak, csak a már előttük álló poroszokra tüzelvén biztosan, s pusztítván őket rettentő módon. Frigyes és serege belátta a veszélyt s féktelen dühvel rohant, mert győzni kellett vagy meghalni. E pillanatban két oly csapat volt hivatva halhatatlan dicsőséget vívni ki, és eldönteni a csatát, melyektől ezt legkevésbbé lehetett várni. A közel tölgyerdő mögött egy németalföldi lovasezred állt, (7. sz., tulajdonosa de Ligue herczeg,) és eddig még részt sem ven a csatában. A legénység fiatal volt, azért nem akarta Daun rájuk bízni az eldöntést, hiszen veteránjai sem boldogultak. Midőn T he n n es, ezen dragonyosok ezredese engedelmet kért Daun gróftól a támadásra, ez vállat vonva, de szívélyesen válaszolt: „Que voulez vous faire avec vos blanc-becs?“ (mit akar ön csinálni tejfeles-állú embereivel ?“) mindamellett támadást parancsolt. A fiatal havezosok, kikhez szásztescheni Albrecht herczeg-dragonyosok csatlakoztak, örömkiáltásban törtek ki. E két ezred most oly iszonyú pusztítást vitt véghez a poroszok soraiban, hogy ezek rögtön szétfutottak. Seyditz, a híres ezredes, hátrálni kényszerült vérteseivel, a Heinrich, Beyern , Hüsen zászlóaljak hátban támadtattak meg, és még négyszögeik is semmivé lőnek. E mellett az austriai gyalogság, — a tisztek épen úgy, mint a legénység — csodálatraméltó bátorságot fejtettek ki; a németek, magyarok, erdélyiek, morvák, csehek, mint testvérek, legyőzhetlen bátorsággal harczoltak, minek következése az jön, hogy a poroszok Planianon át Nieuburgba kezdtek hátrálni. E visszavonulást Ziethen fedezte, és a végzetszerű ésen II. Frigyes előtt állt, aki kimerülve ült egy kutvályún, s itt értesült roppant veszteségéről. A győzelem Austriáé volt, de drágán vásároltatott meg. Daun maga is megsebesült. Kívüle elesett és megsebesült 6 tábornok, 35 törzstiszt, 319 főtiszt, 7754 altiszt s közlegény, mig jó 2745 maradt a harertéren. A poroszok ellenben 14,000 embert vesztettek, ezek között 326 tisztet. A nagy Mária Terézia lerótta a dicső nap iránti háláját. Már a porosz bábom elején (1756.) elhatározá, hogy a lisztek számára érdemjelt alapitand, melylyel azok fognak feldiszittetni, a kik vitézség és tapintatos maguktartása által tűnnek ki. A conferentialis ministerek véleményadásra hivattak fel aziránt, miképen alapittassék e lovag-rendjel, hogy a felség szándékainak megfeleljen, és miután a szavazatok beszedettek, s a szerkezet elkészült, ő Felsége e rendjel életbeléptetését 1757. május 13 dikán adatta Lothringiai Károly herczeg által a sereg tudtára, míg Daun a kolini dicsőségteljes győzelem után a császárné s királyné sajátkezű irata által arról értesíttetett, miszerint az új érdemjel „Mária Terézia katonai érdemjel“ czímet nyert, és június 18-dikától kezdve fog az illetőknek adományoztatni. Daun gróf ezután csakhamar tábornagygyá, majd az új rendjel nagykeresztes vitézévé neveztetett ki, kivüle még Lothringiai Károly herczeg, gróf Nádasdy Ferencz, gróf Hadik András, gróf Eszterházy Miklós, báró Laudon Gedeon, Kinsky Hund herczeg, később báró Siskovics, gróf Lascy Mórsat, tüntettetvén ki hasonlóképen. Mária Therézia a Bécsbe visszatérő Dann tábornoknak egészen a város faláig ment eléje, és iránta való hálája még halála (1776) után is nyilvánult, mert az augustinus udvari templomban sirkövet emeltetett emlékére e felirattal: „Patriae liberatori,“ melyen azon dicső ütközet van lerajzolva. Midőn I. Napoleon 1809. octóber 5-dikén Duroc és Rapp kíséretébe meglátogatta ezen emléket, különösen kiemelte a kolini ütközet fontosságát, melyre nézve azt az austerlitzihoz hasonlította. A „tejfeles ajkúi ezredre is szép jutalom várt. A de Ligne dragonyos ezred (ma Windischgrätz 2-dik dragonyos ezred) sajátkezűleg hímzett zászlót nyert a dicső emlékezetű császárnétól ajándékba, melyen tövisek által körülvett rózsa volt e felirattal: „A ki érinti, megszúrja magát.“ Továbbá megparancsolá Mária Therézia, hogy az ezred legénysége, a vitéz harczosok ifjúságának emlékére, soha se bajuszt, se szakált ne viseljen. Ezen ezred később Latour nevét viselő, és a franczia háború alatt is kitüntette magát. Az egyetlen franczia sast, amely az első németországi hadjáratban zsákmányul esett, Latour dragonyosok fogták el a bassaui csatában, a 15. franczia dragonyos ezredet szétvervén. 1791 ben ugyanezen ezred zászlója a nagy becsület éremmel diszittetett fel. Az Albrecht herczeg nevét viselő dragonyosok, kiket — mert egyenruhájuk vérvörös volt — mészárosoknak hivtak, később a borodinai ütközetben tüntették ki különösen magukat. A „Maria Theresia katonai rendjel“ még mai nap is a legnagyobb kitüntetések közé tartozik; lovagjai között sok fejedelem és külföldi katonai tekintélylyel találkozunk. E rendjel már egy század óta tisztán tartotta fenn magát, és magasztos hivatást örököl, melynek kivitelében, a rend nagy mesterétől, a legfőbb hadparancsnoktól kezdve, egészen le a közlegényig, az összes austriai hadsereg lelkesüléssel osztozik. R. F. I. Egy Párisból f. hó 12 fölkelt sürgöny szerint, a porosz király főhadiszállása Zwittauba helyeztett át. A mecklenburg-schwerini nagyherczeg 2 tartalék hadtest parancsnokává neveztetett ki, melyek Lipcsébe fognak indulni. Gr. Schweinitz kir. szárny-hadsegéd Pardubitzból Sz. Pétervárra küldetett. A porosz sereg Brünn felé nyomul. Déli- Szilézia határai katonaságtól mentek Egy Münchenben közzétett rendőri hirdetmény szerint, a f. hó 11 -ki nap semmi eldöntést sem hozott. A 10 ki heves harczok után 11 én nem történt nagyobb ütközet, sőt inkább a sereg a főparancsnok által szándékolt öszpontosítást létesité, s harczkészen áll Schweinfurtnál. A „Pr. Staatsanz “ b. Gablenz altábornagynak a porosz főhadiszállásom jelenlétéről igy ír : „B. Gablenz altábornagy a koronaherczeg seregének előőrseinél jelentkezett, s azok főparancsnokságától engedélyt kapott, Horsitzba, a király főhadiszállására mehetésre, hova természetesen bekötött szemekkel, s egy porosz tiszt által kisértetve érkezett meg ; azonban nem teljesítheté tüstént küldetésének czélját, mivel a király Chumba ment, az ott még a karettéren táborozó csapatok örtanyáihoz. Mivel a viszszatérés sokáig húzódott el, I. Gablenz a königgrätzi töltésen a király elé kocsizott, s a Sadovas Chlum közti töltésen történt a találkozás. Mivel I. Gablenz szemei be voltak kötve, a király őt elfogatott s megsebesült austriai tábornoknak tartá, és sebes állapota iránt tudakozódott. Miután jelentés létetett aziránt, hogy I. Gablenz parlamentnri minőségben jött, a király a köteléket annak szemeiről levéteté, s audientiát adott neki, melynek eredményéről azonban semmi sem jutott el a közönség tudomására. Későn este hagyá el a tábornok Horsitzot, s ma d. e. az összes porosz csapatok megindultak, hogy déli irányban egyenesen Pardubitz felé nyomuljanak, hova az austriai sereg viszszavonult.“ Egy más helyen e lap kijelenti, hogy a poroszok a folytonos üldözés érdekében a fegyverszünetet visszautasíták. Mint Pardubitzból hivatalosan jelentik, az austriaiaktól a legutóbbi csatában elvett ágyuk összes száma 180 ra megy. A porosz corvette — miknek egyike az admiral lobogóját hordja — f. hó 10 én az eckernfördei kikötőben vetett horgonyt. A poroszok a königgrätzi csatát előbb hivatalosan „sadowai családnak nevezték, azonban úgy látszik, most már jobban megfontolták a dolgot. A király ugyanis megparancsolá, hogy ezen csata ezentúl a königgrätzi csatának neveztessék. SPANYOLORSZÁG: Mint Madridból 9 föl jelentik, a „Correspondencia“ megcáfolja azon hírt, mintha a kormány hajlandó lenne kölcsönt venni föl. A kormány e végett kedvezőbb körülményeket fog bevárni. Mint a „Francéina” Madridból írják , szombaton újólag néhány olyantiszt végeztetett ki, kik a haditörvényszékek által ítéltettek el, s e szerint a legutóbbi lázadás következtében mintegy 50 en végeztettek ki. Ellenben ama 120 katonának, kik a haditörvényszék által szintén halálra ítéltettek, a királynő kegyelmet adott. TÖRÖKORSZÁG: A „Patrie“ konstantinápolyi sürgönyei megcáfolják az ama feltételekre vonatkozó értesítéseket, melyekhez a porta Hohenzollern herczegnek fejedelmi elismerését kötötte, volna. A török kormány semmi ilyen feltételeket sem formulázott, különösen az alkotmányi s a vallási kérdéseket illetőleg. A Konstantinápolyban formulázott feltételek jelenleg megvitatás alatt vannak, s méltán lehet oly megoldást remélni, mely a porta s a fejedelemségek jogaival egyenlően öszhangzó teend, s mely nem fog a bukaresti kormánytól oly engedményeket kívánni, melyek mind a porta, mind Románia jól föl fogott érdekeivel ellenkeznének. AMERIKA. A „Patrie“ veracruzi sürgönyei szerint, június első felében a juaristák San Luis Potosi, Guanajuato, Queretaro s Tamaulipas államokban szintén megverettek. Ezen sikereket Douay, Jeanningross Mejia tábornokoknak lehet köszönni. A juarista főnökök közöl ketten, Escobedos Cortina újólag megverettek, úgy hogy most már lehetetlen a harcrot némi sikerrel kilátással újra kezdeniök. A „Sürgöny“ magán-táviratai Páris, jul. 14. A mai „Moniteur“ a közvéleménynek az alkudozások menete iránti türelmetlenségét lecsillapítandó, ezeket mondja : Az alkudozások az előhaladás útján vannak; Napóleon császár és a porosz király között folyvást a legjobb viszonyok állnak fenn. A „France“ a „Moniteur“ jegyzéke iránt így nyilatkozik: Ezen jegyzék a Franczia és Poroszország közötti jó egyetértést jellemzi, úgy látszik, hogy ezen egyetértés Ausztriát az utolsó reménytől is megfosztja. A helyzet, mely számára Németországban ily eseményeket teremtett, Austriának kevés reményt enged arra, hogy a porosz becsvágynak ellenállhasson. Táviratok: Bécs, jul. 13. A külügyi hivatal mára vagy holnapra várja a fegyverszünet iránti alkudozások eredményének közlését. A mai esti lapok jelentik : A fegyverszünet s a béke előzetek megkötését közelállónak lehet tartani. Albrecht Főherczeg Ur s b. John megérkeztek, s Ő Felsége által fogadtattak. A fegyverszüneti föltételek hihetőleg ma fognak megérkezni. Invasió esetére az összes ministeriumok Bécsben maradnak ; az igazságügyminister veszi át azok vezetését. Frigyes Károly herczeg főhadiszállása Iglauban van Paris, jul. 13. Mint a „N. Fr. Pr.“ nek jelentik, Napóleon herczeg vonakodik Olaszországba elutazni. Orosz-s Angolország fölajánlák jó szolgálataikat, anélkül, hogy cselekvésre köteleznék magukat . Francziaország fönntartja a semlegességet; Napóleon elfogadta a porosz programm alapjait, s eziránt Austriával alkudozik. Bécs, jul. 14. A „Presse“ jelenti : Francziaország közbenjárása legalább egyelőre véget ért. Austria saját erejére és szívósságára utalva, el van tökélve, a legóriásibb erőfeszítésektől sem ijedni vissza, hogy európai nagyhatalmi állását megtarthassa. Páris, júl. 14. Több lap tudni akarja, hogy Franczia-, Olasz- és Oroszország közt egyetértés létesült az Ausztriának teendő javaslatok iránt. Ezen három hatalmasság egyetért Ausztriának a német szövetségbeli kizárása iránt. Moszkva, július 13. A moszkvai hivatalos lap mai száma Írja : Oroszország nem kívánja az európai egyensúly megváltoztatását. Oroszország nem nézhetné, mint korábban , Ausztriát és Poroszországot, ha ezek Francziaország eszközeivé lennének. Ausztria légyezetése felbontja az európai egyensúlyt. Poroszországnak éjszaki Németországban való túlhatalma nyugtalanítja Oroszországot. Oroszország békeszeretete még nem azt bizonyítja, hogy Oroszország közönyös. Zágráb, július 13. Az itteni papnöveldéi épület katonai kórházzá alakíttatik át; a reáliskolas épületben a legfelsőbb katonai haditörvényszék irodái fognak elhelyeztetni. A közelebbről végbemenendő ujonczozás iránti előkészületek szinte bevégezték. M a u t e r n, július 13. A kremsi hídnak egy keresztgerendája a hadmérnöki csapatok repesztő készülékei által ma jégbe röpíttetett. Emberélet nem esett áldozatul. A helyreállításon dolgoznak. Berlin, július 12. (Pakison át.) Hivatalosan jelentik, miszerint Manteuffel ték előhada a Saale vizem átmeneteit kierőszakolta. A bajorok vesztesége tetemes. A poroszok vesztesége nem jelentékeny. A mecklenburgi és oldenburgi hadjutalékok ma a barertérre indultak. Forencz, jul. 12. Tegnap Leprese mellett, a Stelvion, mozgó nemzetőri csapatok és austriaiak közt összeütközés volt. Berlin, jul. 12. (Parison át.) A „Staatsanzeiger“ Írja: Az „Independance“ •— idézve a „Journ. de St Petersbourgnak Poroszország elleni fenyegetéseit — azt mondja, hogy ez utóbbi lap Gortsakoff hg. közlönye. Fel vagyunk hatalmazva kijelentemi , miszerint Gortsakoff hg. — a porosz követtel szemben — a nevezett laphozi mindent viszonyt, mely hivatalos jellemmel nem bir, visszautasított. Bukarest, jul. 13. Ghika Jánosnak Konstantinápolyból ide küldött távirata szerint Hohenzollern herczeg a Porta által elismertetett hospodárul. Az illető okmányokat a legközelebbi posta meghozandja. A herczeg azon beszédben, melyet tegnap az alkotmányrai eskületétel alkalmával tartott, kinyilatkoztatá, hogy a Dunafejedelemségeknek egy európai háború alkalmával határozottan semlegeseknek kell maradniok. Triest, júl. 13. Konstantinápolyból jelentik e hó 7-ről: Montenegró Törökországtól a Rovosello átellenébeni montenegrói terület odahagyását, — a bisoticzai erődnek és az Omer pasa utolsó hadjárata után épített ágyúházaknak levontatását, — a cettinjei egyezménynek a montenegróiak törökországi birtokát illető czikke valósítását, és Hafiz beynek más biztos általi pótoltatását követeli. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Nagy várad, jul. 10. Tiszta búza 4 ft —5 kr, 3 ft 80 kr, 3 ft 90 kr; kétszeres búza 3 ft 20 kr, 3 ft 10 kr, 2 ft 80 kr; rozs 2 ft 90 kr, 2 ft 80 kr, 2 ft 60 kr; árpa 1 ft 80 kr, 1 ft 70 kr, 1 ft 60 kr; zab 2 ft 20 kr, 2 ft — kr, — ft — kr ; tengeri 3 ft 20 kr, 3 ft — kr, 2 ft 90 kr; borsó — ft — kr; lencse — ft — kr; bab 5 ft — kr ; köleskása 5 ft — kr; burgonya 1 ft — kr pozs.mérenkint. Lángliszt 10 ft — kr; zsemleliszt 8 ft — kr; fehér kenyérliszt 7 ft — kr; barna kenyérliszt 6 ft — kr; széna 1 ft 80 kr; szalma — ft 90 kr; szalonna 30 ft — kr mázsánkint. 12 font zsupszalma 7 kr; 3 font alomszalma 3 kr; bikkfa 10 ft — kr; tölgyfa 9 ft — kr; cserfa 11 ft — kr; marhahús 16 kr ; öntött gyertya 36 kr; lámpaolaj 32 kr fontonkint. Óbor 18 kr; ig bor 16 kr; pálinka 16 kr iterénkint. Szilvapálinka 36 kr; gabonapálinka 20 kr. Kecskemét,jul. 13. Időjárásunk folyvást tikkasztó és száraz. Esőnk jun. 30-ka óta nem volt. — A piaczi árak ezek voltak ma: Tiszta búza 4 ft 50, 40, 20 kr, kétszeres 4 ft, 3 ft 90, 80 kr, rozs 3 ft 40, 20, 16 kr, árpa 2 ft 40, 20, 16 kr, zab 2 ft 20, 16, 10 kr, kukoricza 2 ft 80, 76 kr, krumpli 2 ft 40 kr pozs.mérője. — Egy mázsa lángliszt 10 ft 50 kr, zsemlyeliszt 8 ft 20 kr, fehér kenyérliszt 7 ft, fekete kenyérliszt 6 ft 30 kr, kukoriczaliszt 4 ft 50 kr. Egy font marhahús 14 kr, juhus pedig 10 krajczár. r. 1. Napi Ujdonságok. — A nagyváradi izraelita hitközség it megsebesült harczosnak ápoltatására saját községi kórházát jövő 1867-dik évi január héső napjáig felajánlotta. — Tegnapelőtt, midőn Császárné Ő Felsége a császári gyermekekkel fővárosunkba érkezett, az a feljegyzést érdemlő tény adta elő magát, hogy a jelenleg egyedül nyitva álló német színház látogatására egyetlen ember se jelentkezett. A ki csak tehető, helyt foglalt azon óriás sorfalban, mely a Felséges Asszony érkezését várta. — Kolozsvárról irja a„Kék“ jul. 12-ről. A hadseregbe ismét egy erdélyi születésű ifjú lépett be a nemességből. Ez Biró Miklós, szent-katolnai Biró Lajos, volt főkormányszéki titkár szép tehetségű fia, ki ezelőtt néhány nappal utazott el a Miklós-huszárezredhez, melybe mint cadet lépett be. Tegnapelőtt érkeztek meg az első magyar sebesültek városunkba az északi harcztérről. Maga a város 40 sebesültet fog elhelyezni az allodialis pénztár terhére. Mint halljuk, egyesek is ajánlkoztak sebesültek elfogadására s ápolására.