Sürgöny, 1866. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1866-09-01 / 199. szám

Mint Sz. Pétervárról aug. 2- tól távírják, a császár s császárné az amerikai követ tiszteletére diszlakomát adtak, mely alkalommal a császár az Egyesült Államok jólétéért, s a két ország közti jó vi­szonyok megszilárdulásáért mondott toastot. A hivatalos „Nordpost“ megc­áfolja a szibé­riai eseményekre vonatkozó magán­levelezéseket. Sze­rinte a fölkelés czélja még ismeretlen, s a fölkelők száma nagyítva van. A fölkelés nem különböző helye­ken, hanem csupán a kongó baikuk­ után ütött ki. A császár megerősíti a nyugati kormány­­zóságokbani javak megszerzése végett ala­kult részvény­társulatot A kormány adja az 5 milliónyi kamatnélküli alaptőkét. TÖRÖKORSZÁG: Can­dia szigetéről, mely je­lenleg komoly felkelési mozgalom színhelye, a „Patrie“ következő történeti adatokat közöl: C­a­n­d­i­a szigete — a hajdani C­r­e­t­a — euró­pai Törökországhoz tartozik, s Kr. sz. u. 823 ban az arabok hatalmába került. Ezek alapiták ott C­a­n­d­i­a városát, melyről neveztetett el az egész sziget. A sziget, hol hajdan Minos hozá híres törvényeit, a legújabb időkig számos viszontagságokon ment át. A candiaták származásuk s történetük által a hellén fajhoz lévén kapcsolva, 1821 ben részt vettek a görög függetlenségi harc­ban, azonban Candia nem egyesíttetett a görög királysággal. A nezibi csata s Mehemed-Ali győzel­mei következtében, Candia egy ideig Egyiptomhoz tar­tozott. 1840 ben újra a porta hatalma alá került, melyet a diplomatia rábírt, hogy a candiaták számára oly ga­­rantiákat adjon, miknek nem teljesítése idézte elő állító­lag a jelen felkelést, noha igen hihető, hogy itt az orosz politika befolyása is működik. A szigetnek mintegy 300,000,8 Candia városának 15,000 lakosa van. Konstantinápolyból aug. 22-ről jelentik, hogy a szultán színháza, mely 10 millió frank­ba került, leégett. Mint Athénéből aug. 23-ról jelentik, a törökök­nek nem sikerült bekerütni a c­a­n­d­i­a­i fölkelőket, kik folyvást elsánczolják magukat. Számos családok kiköl­töznek. Európai hajókat várnak. DUNAFEJEDELEMSÉGEK. A román alkot­mány, melyet Károly fejedelem június hó 3­0-án szentesített, igen terjedelmes okmány, mely 8 czím alatt 133 czikkelyt tartalmaz. A franczia charták pél­dájára abban minden „előre van látva“, s x alkotmány valódi remek példánya az Írott alkotmányos jognak. Szerencsétlenségre a nép nagy hajlamot érez bizonyos körülmények közt magát Írott jog nélkül is kormányoz­­tatni, vagy önmagát kormányozni, miért is ezen alap­törvény telve van az alkotmány, oltalmára ezélró elővi­gyázati rendszabályokkal, a miniszer-felelősségre vonat­kozó határozatok kivételekkel stb. Lényegesebb pontok a következők : Az I. czim a fejedelemségek területét „elidegenít­hetlennek és feloszthtatlannak“ nyilvánítja. Figyelemre méltó ebben a 3 ik czikkely, mely tiltja, hogy román területen idegen népfajok telepíttessenek le. A II. czim a románok jogait részletezi. Az 5 ik czikkely értelmében ezek a lelkiismereti és tanítási sza­badságot, valamint az egyesülési jogot élvezik ; a sajtó szabad csak keresztény vallású idegenek honosíttathat­nak. A 10-ik czikkely a románoknak törvény előtti egyenlőségét hangsúlyozza; az adókhoz és közterhek­hez valamennyien kivétel nélkül kötelesek járulni. A szabadalmak, kivételek, osztály-egyedárusságok örökre megszüntetnek ; az idegen nemességnél szokásos her­­czegi, grófi vagy bárói czimek viselése nem engedte­tik meg. A 13 ik czikkely a személy szabadságot garanti rozzajalö ik a házjogot. A 16 ik czikkely meghatá­rozza, hogy a vagyon elkobzása a törvény által nem mondathatik ki. A 18 ik czikk eltörli a halál­büntetést néhány, a katonai fenyitő törvényben előrelátott esetek kivételével, melyek csak a háború tartamára érvénye­sek. Kissé különös a 19 ik czikkely bevezetése : „Min­dennemű tulajdon, valamint az államadósság is, szent és sérthetetlen.“ A 24 ik czikkely a sajtó­szabadságot szabályozza, s következőleg hangzik : „Az alkotmány mindenkinek biztosítja a szabad­ságot, eszméjét és véleményeit szóval, írásban, vagy a sajtó által közleni és közzétenni; de mindenki egyszers­mind felelős az ezen szabadságokkal való visszaélésért a büntető törvény által meghatározott esetekben. A saj­tóvétségek felett az esküdtszék ítél. Valamely közle­mény megjelenését, eladását , vagy kiosztását illetőleg semminemű előzetes rendszabály nem vétethetik foga­natba. A szerkesztőktől, journalistáktól, kiadóktól, könyv- vagy kőnyomdászoktól biztosítékot követelni nem szabad. A sajtó sohasem vétethet­ik a megintési rendszer alá; lapot vagy közleményt felfüggeszteni vagy elnyomni nem lehet. A tartalomért a szerkesztő felelős, vagy e helyett az igazgató és kiadó.“ A 25 ik czikkely sérthetlennek nyilvánítja a levél- és sürgönytit­­kot; a következő czikkelyekben a czim befejezéséig az egyleti és egybegyűlési jog szabályoztatik. A III ik czim bevezető czikkelyei „az államhatal­makról“ szólnak. Ezek lényegileg cs­ak törvényes alak­ba öntik az államhatalmak felosztására vonatkozó al­kotmányos tant, mely hatalmak természetes összessé­gükben véve a néptől erednek, és csupán átruházás (delegatiune) által gyakoroltatnak. A nemzeti képvise­letre (senatus, és követkamara) vonatkozó határozatok semmi sajátszervt nem tartalmaznak. Érdekes a feje­delmek és ministerekről szóló fejezet, mivel erre nézve az eredeti tervben lényeges változás jött létre. (A beren­dezés jellemző. E fejezet a népképviseletről szóló feje­zet után következik, mivel a törvényhozó hatalom meg­előzi a végrehajtó hatalmat). „A fejedelemről“­özírati I. rész a többi közt következőt tartalmaz : „82-ik czik­kely. A fejedelem alkotmányos jogait ő fensége hohen zollern sigmaringeni I. Károly fejedelem egyenes és törvényes férfi-utódjai leszármazási vonalban öröklik, még pedig az elsőszülöttségi joggal, s a nők és utódaik örökös kizárásával. Ő fensége utódai az orthodox gö­rög-keleti vallásban neveltetnek.“ 83 ik czikkely : „Egyenes férfiutódok hiányában a trónörökösödés őfensége legöregebb fivérét vagy ennek utódait illeti a fennebbi czikkelyben meghatározott sza­bályok szerint. Ha a fivérek vagy ezek utódai közül már egy sem volna életben, vagy ha kijelentenék, mi­szerint nem akarják elfogadni a trónt, ez esetben a fe­jedelem Európa souverain családjaiból nevezheti ki utódját; szükséges mindamellett, hogy ehhez a 84-dik czikkely értelmében a törvényhozó testület is adja bele­egyezését. Ha ezen esetek egyike sem fordulna elő, a trón megörültnek tekintendő.“ Most a trón megüresedésére vonatkozó rendeletek sorozata következik, mire a 87 ik czikkelyben monda­tik : „A fejedelem teljeskoruságát a 18-dik év betölté­sével éri el. Trónraléptekor a senatus és törvényhozó testület közös ülésében következő esküt teend le: „Es­küszöm, hogy a román nemzet alkotmányát és törvé­nyeit megtartandom, és nemzetiségi jogait, valamint te­rü­leti épségét csorbitlanul fogom megőrizni.“ A 88—91 dik czikkelyek a kormányzóságról, a 91—96 dik a fejedelem jogairól szólnak. Ez utóbbi a törvényhozó­ testületek beleegyezése nélkül nem lehet más állam „feje" (91. sz.), személye sérthetetlen és rendelvényei nem bírnak törvény erejével, ha csak a minister által nincsenek ellenjegyezve. (92. czikk.) A 93 czikk következő rendeleteket tartalmaz: „A ministereket a fejedelem nevezi ki és bocsátja el, ő szentesíti és hirdeti ki a törvényeket. A fejedelem meg­tagadhatja valamely törvény megerősítését, és politikai esetben a megkegyelmezés jogát gyakorolja. Őt illeti a jog, bűnvádi esetekben a büntetést elengedni vagy ki­sebbíteni, annak egyedüli kivételével, mi a miniszerek tekintetében megállapittatott. A fejedelem nem tarthatja fel az igazságszolgáltatás rendes menetét és semmi mó­don sem folyhat be a törvénykezésbe. Ő nevez ki min­den közhivatalokra , kibocsátja a törvények foganato­sítására szükséges szabályzatokat, a nélkül azonban, hogy ezek által a törvényeket eltörl­thetné, vagy meg­változtathatná, avagy bárkit a törvény hatása alól ki­vonhatna. A fejedelem a hadsereg főnöke, a katonai tisztségekre a törvény értelmében kinevez­és a román rendet külön törvény alapján osztogatja. Joga van a törvény értelmében pénzt veretni, valamint az idegen hatalmasságokkal a kereskedés és hajózás érdekében vagy más tekintetben szükséges szerződéseket meg­kötni; ez utóbbiak azonban csak akkor emelkednek törvényes erőre, ha a törvényhozó testület elé terjesz­tette, ez által jóváhagyatnak.“ Ha a fenebbiekhez még azon jogot számítjuk, az országgyűlést megnyitni, berekeszteni vagy feloszlatni, (95. czikkely,) ezzel a fejedelem jogai, kinek a tör­vény (94. czikk) egész uralkodása idejére civillistát szab ki, teljesen ki vannak merítve. A felsőbbségi jogok őt csak átruházás folytán illetik. A 96-dik czikkely ren­deli: „A fejedelem nem bír más hatalommal, mint me­lyet az alkotmány ruház reá.“ AMERIKA. New York hót aug. 16-ról kelt tudósítások szerint, a philadelphiai convent Doli­ti­ont választa meg senatorrá. Wallandig­­ham kilépett a conventből. A convent legközelebb el­­napolá magát, miután oly tartalmú határozatokat foga­dott el, miszerint az unió s az alkotmány helyre vannak állítva,­­ miszerint egyetlen állam sem léphet ki az unióból, sem a congressusbani működése által valamely más államot nem zárhat ki az unióból. A convent Johnson elnök számára őszinte támogatást ígér. N­e­w Y­o­r­k b­ó­l aug. 23-áról kelt tudósítások szerint, Johnson elnök fölhagyott a fenianok elleni perrel. A cholera New Yorkban szűnik ; ellenben nyugaton s délnyugaton nagy pusztítást tesz. A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos Péntek, augustus 31. 1866 árjegyzetei. Alsó-austriai mérőnkint. A gőzhajók menetrendje. minden nap 6­/­ nap 6 óra óra­óra Bécsből Pestre órakor reggel. Pestről Bécsbe minden kor délután. Pestről Mohácsra naponkint 6 kor reggel. Mohácsról Pestre naponkint 8 kor este. Pestről Eszék- és Zimonyba hét­főn, szerdán és szombaton 6 óra­kor reggel. Zimonyból Eszék- és Pestre hétfőn, szerdán és szombaton reggel. Pestről Orsóva­, Galacz- és Kon­stantinápolyba szerdán 6 órakor reggel. Zimonyból Orsóvá-, Galacz-­­is Kon­stantinápolyba csütörtökön reg. Báziásból Orsóvá-, Galacz- és Kon­­stantinápolyba csü­tört. délelőtt. Galaczról Orsóvá- és Pestre hétfőn, reggel. Szegedről Zimonyba szerdán és szombaton reggel. Zimonyból Szegedre csütörtökön és vasárnap délben. Sziszekről Zimonyba hétfőn reggel. Zimonyból Sziszekre csütört. reg Gyorsmenetek. ■Pestről Galacz-, Odessa- és Konstan- I­tinápolyba kedden 7 órakor reg. Báziásból Konstantinápolyba szer­dán és vasárnap 9 órakor reggel. Galaczról Pestre szombaton 3 óra­­­­kor reggel. Galaczról Baziásba szerdán és szom­baton 3 órakor reggel. Buda, ind.6 ó.35 p. r 6 óra 30 p. este Fehérvár,ind. 8.60p. r. 9 óra­­ . este. Kanizsa,ind. 1.50p.d.u. 5 óra 6 p. reg. Pragerhof,ind. 9 ó. 41. p. e. Steinbrück, ind. 12 ó. 15 p. é. Triest, érk. 8 ó. 24 p. reg. Triest-Buda. Kanizsa Buda. Triest, ind. 6. ó. 46 p. e. — — — Steinbrück,in.3 ó.27 p.e.— — — Pragerbof i. 9ö 30p.d.e.— — — -AL vasút llécs-Baziás. Bécs, ind. 7. óra reg. 7 ó. 60 f este. Ozsény, ind .6ó. 24 p. d.e. 11 ó- 8 p. e. Csekujvár, ind. ló.23 p. d.u.2 ó. 21. p. r. Pest, érk. 4 ó. 36 p. d. u. 5 ó. 52 p. regei ind. 6 i. 31 p. reg. 6 ó. 31 p. reg. Czegléd, ind. 7 ó. 54p. e. 9 ó. 14 p. reg. Szeged, ind. 12.ó. 12 p. éj.2 ó. 55 p. d. u. Temesvár, ind. 3 ó. 55 p. r. 7 ó. 47 p. e. Baziás, érk. 9 ó.10 p. d. e. Baziás-Bécs. Baziás, ind. 6 ó. 55 p. d. u­. Temesvár, ind. 10 ó. 40 p. éj. 7 ó. 25 p. r. 2 ór­akor­ Szeged, ind. 1 ó. 26 p. r. 12 ó. 53 p. délb. Czegléd, ind. 6 ó. 35 p. r. 6 ó. 21 p. est. Pest, érkez 8 ó. 56 p. r. 8 ó. 40 p. este.­­ ind. 9 ó. 55 p. d. e. 9 ó. 30 p. este Érsekújvár, ind. 1 ó.52 p.d.u. 1 ó. 8 p. és. Pozsony,ind. 4 ó. 48 p. d. u.4 ó. 31 p. reg. Bécs, érk. 7 ó. ó. 15 p. est. 6 ó. 29 p. reg. b­uda Triest. Buda-Kanizsa. Kanizsa ind. 1 „22 „ d.u. 9 óra — p. este Fehérvár „ 5 „ 55 „ este 6 „ — „ reg. Buda érkez. 7 „58 „ „ 8 „ 3 „ d.e. Sz.-Fehérvár-Bécs. Fehérvár indulás 11 óra 5 perez d. e. Uj-Szőny * 1 „ 30 „ d. u­. Bécs érkezés 8 „ 17 „ este Bécs-Sz.-Fehérvár. Bécs indulás 7 óra 45 perez reggel Uj-Szőny „ 2 „ 10 Fehérvár érkezés 5 „ 55 Pest-Kassa, Pest, ind. 6 ó. 25 p. reg. Czegléd, „ 9 „ 27 „ „ Arad, Csaba, Mező-Tur Szolnok, Czegléd, Pest, Az adott-vett értékek , pénznemek megnevezése Befize­tett összeg Zárár-1 Az adott-vett folyam­­ értékek , pénznemek pénz­­ megnevezése 1 500 200 63 40 500 1000 450 210 I. Részvények. Kereskedelmi bank . . Iparbank ...... Pesti takarékpénztár. . Budai takarékpénztár . O­budai takarékpénztár Pesti hengermalom . . Pannónia gőzmalom . .­­. budai gőzm. 500 ft. kibocs Kereskedelmi épület ... Lánczhid..........................! 525 Alagút . . . .................. 10­) Magy­ar biztositó társulat. j 315 Pannónia kölcsönbiztositó-­ társulat..........................j 310 Pesti biztositó-intézet . . i 300 Losonczi vasut................j 200 Pozsony-nagyszombati . .. I. kibocsátvány .... 210 n. „ .... sió Pesti légatesz . . . . 6% 100 Szegedi kiviteli gőzmalom ] és vizmü.....................­ 1000 II. Záloglevelek. Földhitel I­nt...............5 V. „ jövedékjegy ” III. Földtehermentesít. kötvények. Magyar............................ Temesi............................. Horvát............................. Erdélyi ............................. IV. Pénznemek. kb. koronás arany .... Cs értékarany.................. Napoleon d’or.................. Angol Souvereign .... 205 1020 420 1020 1550 675 340 330 68 620 . Osztrák ezüst............... I „ „ szelvény. Szövetségi tallér . . .­­­V. Váltók 3 hóra. Augsburg 100 frt . . Frankfurt 100 „ . . Hamburg 100 „ . . London, strig 10 „ ■ . Páris, frank 100 „ . . Sorsjegyek a bécsi tőzsdén. 1839-ki húzás 1866. dec. 1. 11854-ki „ okt. 1 . 1860-ki „ aug. 1 Hitelint. „ okt. 1. iDunagőzhaj. ház. jul. 1 I Triesti 100 ft „ jun. 1.­­ i) CO „ „ jan. 2. i Budai köles. „ jun. 15. i Eszterházy „ dec. 15. , Salm „ jan. 15. Bank­törl. kamat 525 80.— jPáHFy I Clarx » i St. Genois „­­ Windischgrfitz „ , Waldstein „ Keglevich „ Como-jegyek „ sept. 15. jul. 31. febr. 1. dec. 1. okt. 15. máj. 1. jan. 2. A bécsi börze távirati sürgönye.______ 67, 65.50 .— 69._) 5°/o Metalliques . 64 75 | Nemzeti . . . 1860. sorsjegy,­­ Bankrészvény. . —.—­­ Hitelint. részvény 6.09 . London............... 10.38 (Ezüst.................. 13.— I Arany............... 62.80 68.10 7980 729 — 156.50 128.50 126.50 6.08 Zárár­folyam pénz 128.­ 128 — 1.92 109.— 109 25 96.— 129.50 51.50 147.­73.50 80 — 118 26 81.50 110.­48.50 21.— 24.— 24.— 22.— 20.— 16.— 19.— 11.50 16.— Bánáti a Tiszai r­áj Fehérmegyei Pesti n Itozs Árpa Zab­­ i w uj UJ 86—87 fontos 88—89 86— 87 „ 88-89 , 88—89 „ 85—86 „ 87— 88 „ 85—86 „ 87—88 „ 88—80 „ Kukoricza . . . a bánáti Bab............... Köles............... Káposzta-repece „ bánáti 46—48 45—46 4.80— 4.90 5 10—5.25 4.80— 4.95 5.15—5.40 0.----0.— 0.-----4.90 6.05­ 5.30 0.-----4.90 5.05­ 5.30 3.70—3.85 2.50—2.65 1.80— 1.90 1.62— 1.65 3.30­ 3.35 3.85—3.40 5.87—6.— 6.62- 5.75 Mázsánkint. Liszt :6.számú 12 frt —kr.­­__—frt —kr. n­­.„ H B 11 „ 20 1» 2. r, 10 B— 10b 40n n 3-n 9 B— 9 b 80r n 4. i) 9 B— 9> 30p r> 6.D 8 B— 8„ 60p n 6. 1) 8 „— 8 b 20p Lehermagvak: luezerni magyar 25—26 ft. b „ franczia--------„ „ szíriai vörös . . 30—32 „ Disznózsír : pestvárosi 37 ft — kr. „ vidéki .33 „50 „* szerb — ___ Gubacsi magyar I. 12 ft — kr — 12 ft 50 kr. „ „ II. 10 „ - „ - 10 „ 85 „ - szerb I. 11 „ — „ — 11 „ 67 „ Hamuzsír: magyar fehér 13 ft — kr—14 ft 50 kr „ „ kékes 11 „ 50 „ —12 „ 50 „ „ kék házi hamu 10 „ — „ —10 „ 50 „ „ illiriai . . . . 15 „ — „ —17 „ — „ Szesz : 54—54*/a kr. fok». m­enetrendje. Szolnok ind. 10.27 p. reg. P.-Ladány „ 1.26 „d.u. Debreczen „ 3.— „ „ „ Nyiregyh. „ 4.28 „ „ „ r ” Miskolc» „ 7.29 „este Kassa érk. 10 óra 34 p. este. l*rsMV.-Várad. Pest indul. 6 óra 25 p. ree . Czegléd „ 9 „ 27 „ „ P.-Ladány „ 1 „ 58 „ d.u. Berett-Ujfalu jj 8 „ 18 „ . „ N.-Várad érk. 4 „ 38 „ „­­ Pest-Arad. Pest indulás 6 óra 25 p. reg­i- Czegléd „ 9 „ 47 „ „ Szolnok „ 11 „ 2 „ d. e Mező-Túr „ 12 „ 39 „ d. i . Arad* érkezés I l - J J’ Kassa-Pest. Kassa, ind.6ó.—p. reggel Miskolcz, „ 7„ 52 „ „ Tokaj, „ 9 „35 „ „ Nyiregyh., „ 10„34 „ „ Debreczen, „ 12 „12 „ d. P.-Ladány, „ 1 „ 45 „d u. Szolnok, „ 4„44 „d.u. Czegléd, érk.6 „41 „est. Pest, „ 9 óra 31 p. este N.-Várad-Pest. N.-Várad, ind. 10 ó. 6 p. délp. Berettyó-Ujfalu, „ 11 „ 34 „ déle P.-Ladány, érk. 12 „ 48 „ délti Czegléd, „ 5 „ 41 „ este. Pest, „ 8 „ 37 „ „ A­rád-Pest, ind. 10 óra 16 perez dél jl. d. u. este » 12» 14n délb. b 2 ti 32n dóm. » 4n 22n n D &p 33p esti érk. 8D * 37n 0 Táviratok. B­é­c­s, aug. 30. A losonczi vasút Ugye az állam­tanácsban nehézségekre talált, mi a ministerium meg­újított tárgyalásait teszi szükségesekké. Te­plitz, aug. 29. Frigyes Károly hg. a Clary-féle kastélyban szállott meg. Vogel v. Fal­ke­n­s­t­e­i­n tábornok egyelőre még itt marad. Pár­is, aug. 30. A Porta párisi követévé állító­lag Mehemet Djemil pasa neveztetett ki. A császár jövő szerdán Plombiéresbe rándul. München, aug. 31. A képviselőkamra a köl­csön törvényhez következő javaslatot csatolt: Csupán a Poroszországhoz­ szoros csatlakozás által juthatni el a végczélhez, hogy t. i. Németország egy szabadon választott és a szükséges kellékekkel el­látott parlament közreműködése mellett egyesíttessék, a nemzeti érdekek hathatósan támogattassanak, s a külföld netaláni megtámadásai, ha szükséges, vissza­vezessenek. Jassy, aug. 30. Károly fejedelem tegnap este Mavrogheni pénzügy-, s Ghika hadügymi­­niszer kíséretében ide érkezett. Gyaníthatólag egy hé­tig fog itt mulatni. Athéné, aug. 30. A király még Corfuban van. A porta a határszéli tartományokban csapatokat ősz pontosít. Újólag menekültek érkeztek Crétából Syrába. Candiából aug­ 13 ról kelt tudósítások szerint, még ed­dig semmi tényleges ellenségeskedés sem fordult elő a fölkelők s a török csapatok közt. Konstantinápoly, aug. 25 Mahmud pasa törzsfőnök külön megbízással Candiába küldetett, a föl­kelőkkeli alkudozások folytatása, vagy fegyver erő al­kalmazása végett. Több zászlóalj áll készen elindu­lásra, a candiai helyőrség erősbítése végett. A Cyprusbani viszály kinyomozása végett egy vegyes bizottmány neveztetett ki. zsazdászat, ipar és kereskedelem. Pest, aug. 31. A lefolyt „János fővételei“ or­szágos vásár általában véve lehetőleg kielégítőn ütött ki. A kézműáruk kelete nagyon élénken folyt, habár Bácskának egyik részéből és a Tisza vidékéről a rosz­termés következtében csak kevés vevő jelent meg, de annál tetemesebb vevők jelentkeztek azok közül, kik a megakadt közlekedés miatt Bécsben ez alkalommal nem tehették meg vásárlásaikat. Az üzlet különösen a közönséges czikkekben volt nagyon jó. A gyapjút az utolsó júliusi gyapjú­vásár óta a mostani vásár kezdetéig folytonosan külföldi ve­vők vásárolták fel, 10 ezer mázsa mennyiségben, szilárd, sőt mondhatni, részben magas árak mellett. E vásár a jobb egynyiretű gyapjúra legkedve­zőbb volt, minthogy külföldi vevők nagy számmal je­lentek meg, a kétnyiretű és a téli hegyi gyapjú nehe­zen kelt a júliusi áron, az ilynemű tiszai gyapjú a vásár vége felé már 4—5 forinttal olcsóbban is kiváltatott. B­á­r, b­á­r a n­y­­ g­y­a­p­j­u és általában mindazon nemek, melyek itthoni földolgozásra használtatnak, nem igen keresett tárgyak voltak. Zigaja és magyar gyapjú valamivel magasabb árral jó keletnek örvendett. Bel­földi vevők kevesebben voltak mint e vásáron rendesen szoktak lenni, és a jelenvoltak is igen tartózkodólag viselték magukat. A készlet körülbelül 70,000 mázsára rúgott. Az összforgalom 45,000 mázsát tett, miből egy harmadrész külföldre vitetett. A szám­arány az egyes czikkekből következő: Mindennemű egynyiretü körülbelül . . 28,500 mázsa, téli kétnyiretü „ . . 4,500 „ bőr és bárány gyapjú „ . . 2,000 „ zigaja és magyar gyapjú „ . . 10,000 „ összesen tehát a fentebbi.......................... 45,000 mázsa körülbelül. A közelebbi Lipót vásár november 4 -én kezdődik­. Olaj vetem­ények. A múlt vásár óta a jelen vásár v­égéig körülbelül 100,000 mérő repeze jött forga­lomba, 6—6»/« forintjával készpénzen, lenmag 5% és 5% forintjával kelt mérőnkint. A r­e­p­c­z­e-olaj kerete egészen megfelelő volt a repcze-forgalomnak. A vásár alatt finomított olaj kell leginkább ; 1000 mázsa szállítására köttetett szerződés mázsánkint 26—26 W* forinttal augustus—deczember és october—január hóbani szállítási kötelezettséggel. Nyers­olaj későbbi szállításra 24% forintjával. A gabon­a neműek.Tisztabuzának­­a múlt hónapokban történt nagy vásárlások folytán nagy ára volt, de a most beérkezett jobb aratási hírek, és a beérkezett szállítmányok 25 - 30 krajczárral le­nyomták. A tisztabuzára nézve a szenvedett nagy károk daczára a termés középszerűnek mondható és ha a körülmények nem változnak, úgy e czikk­­ből még képesek lesznek a külföldnek is átengedni valamit. A rozszsal már roszabbul áll a dolog, mert nagyon sok helyen a fagy virágzásában érte. Üz­letre és árra nézve a tisztabuzát követte. Árpa az utolsó hónapokban nem igen kerestetett, hanem csak most, miután megtudták, hogy e czikknek sem kedvezett az aratás, támadt egy kis élénk kérdezősködés utána. Zab­készletek nem igen voltak, a forgalom tehát en­nek megfelelőleg nagy­on gyöngének mutatkozott. A ten­gerinek ára mostanában meglehetősen szilárd, mivel kevés a készlet, de az aratása kedvezőbb­ időjárás követ­keztében,valamint jó ősz mellett középszerb­en fog kiütni. E minden tekintetben szükséges czikk miatt nincs ag­godalom. Zsirnerek is igen keresett tárgyak voltak, leginkább pedig a disznózsír. A borszesz az első vásárhéten középszerű keletnek örvendett, később pedig alig volt kérdés utána, úgy hogy 50—52 krajezáron lehetett kapni hor­dóstól fokat, sőt September—deczember­ szállítással 49 krajezáron kötöttek szerződést 1000 akóra. Törköly-, valamint szilva pálinka kevés hozatott a vásárra és az árak változatlanul maradtak. Bor körülbelül 12,000 akó szállíttatott ide hajó­val, melynek 8—12 forinton élénk kelete volt. A bor­rali üzlet általában véve nagyon fog élénkülni, minthogy a megritkított készleteket ki kell majd egészíteni. A nyersbőrkészlet csekély volt, azért nem is igen lehetett válogatni, a­mi tehát eladatott, megle­hetős áron ment el. De azért a vásár e czikkre nézve még sem mondható kedvezőnek, mivel a rendes vevők Felső-Magyarországból mind hiányoztak. Ez alkalom­mal Bánátból jöttek ide leginkább és juhbőrrel idézték elő a legnagyobb forgalmat. Körülbelül 21,000 darabot vettek, a könnyebbeket százával 100—110 forinton, a nehezebbeket pedig 125-135 forintjával százat. N­agyvárad, aug. 28. Zleti vásári árjegy­zék : Tiszta búza 4 ft 40 kr, 4 ft 20 kr, 3 ft 80 kr; kétszeres búza 3 ft 70 kr, 3 ft 60 kr, 3 ft 20 kr; rozs 3 ft 20 kr, 3 ft 10 kr, 3 ft — kr; árpa 2 ft 30 kr, 2 ft 20 kr, 2 ft 10 kr; zab 1 ft 70 kr, 1 ft 60 kr, 1 ft 50 kr; tengeri 3 ft 60 kr, 3 ft 50 kr, 3 ft 40 kr; borsó — ft — kr; lencse — ft — kr; bab 6 ft — kr; köleskása 5 ft — kr; burgonya 2 ft — kr pozs­­mérenkint. Lángliszt 9 ft 50 kr; zsemleliszt 7 ft 50 kr; fehér kenyérliszt 6 ft 50 kr; barna kenyérliszt 5 ft 50 kr; széna 2 ft­­-50 kr; szalma 1 ft — kr; szalonna 38 ft — kr mázsánkint. 12 font zsupszalma 2 kr; 3 font alom­szalma 3 kr; bikkfa 11 ft — kr; tölgyfa 10 ft — kr­; cserfa 12 ft­­ kr; marhahús 14 kr; öntött gyertya 36 kr; lámpaolaj 32 kr fontonkint. Ó bor 18 kr; új bor 16 kr; pálinka 16 kr szerénkint. Szilvapálinka 36 kr; ga­bonapálinka 20 kr. Dan&vizáciá­s. Izedt. augustus 31. 8­­2" Színházi előadások, September 1 nem­zeti színház. Ellinger József új vendégjátékául : „Az afrikai nő“ opera 5 felv. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. „Die Milch der Eselin“ bohózat 1 felv. Ezt követi : „Ein gesunder Junge, oder Hundert Thaler Belohnung“ bohózat 1 felv. Erre „Wiener G’schichten“ vigjelenet 1 felv. és végre „Die verwirrten Annoncen“ vigjelenet 1 felv. Kez dete V28 órakor. Budai nyári színház. „Ueber Land und Meer“ látvá­nyos bohózat 5 felv. Kezdete 5’/a órakor. Felelős szerkesztő: Bulyovszky Gyula.

Next