Sürgöny, 1866. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1866-09-16 / 211. szám

pezve már július közepén készen állott az elszállításra- A koblenzi laboratóriumban néhány száz munkás és ezek közt 200 leány és nő a szükséges lőkészlet elő­állításával foglalkozott. A kapott parancs értelmében három és fél millió különböző nagyságú és minőségű vetőanyagszer volt elkészítendő. Minden lövegre néhány száz lövés volt számítva. E jelentékeny tűztelepek fel­állítására a hochheimi és erbenheimi magaslatok sze­­meltettek ki, honnan a poroszok 1793-ban a vár löve­­tését megkezdették. Két más szintoly jelentékeny tűz­­telep a h­ochheimi és flintheni magaslatokra rendelte­tett. E felállítás oltalmazására a nyugati és déli tarto­mányrész elfoglalása vált szükségessé. A porosz sere­gek Mannheimig nyomultak elő s Rajna-Hessen meg­szállására készültek. A bevételnek rögtöni megrohanás által kellett volna megtörténnie. A terv abban állott: a város és vár folytonos és erélyes lövöldöztetése köz­ben annak főerődítvényét, a Hauptsteint-t rohammal bevenni. E rendkívül merész terv elfogadása, mely ha sikerül, a vár elestét vonja maga után, csak onnan magyarázható, hogy a poroszok a legpontosabban is­merték a vár védelmi rendszerét s hogy az ostromra ki­rendelt hadosztály közt számos tisztek voltak, kik a vár legtávolabb zúgát is ismerték. Ez oly körülmény, melynek döntő hatása a szövetség részéről kellőleg nem méltányoltatott, noha az utolsó két hét alatt az akna rendszer némileg megváltoztatott, minek véghezvitelére egy Bécstől 4 napi járásra állomásozott osztrák aknász­század parancsoltatott Mainzba. Az események menete Mainzot ez alkalommal megmentette az azt fenyegető borzasztó sorstól. Azon feljőhesseni területek közöl, melyeket a hesseni kormány Poroszországnak engedett: 1. a hes­­sen-homburgi tartomány grófság 5 négyszögmérföldet te­szen 27,300 lakossal; ezek közöl a homburgi kerületre (1­­/2 négyszögmérföld) 13,600, a meisenheimi kerületre (37 a négyszögmérföld) 13,700 lakos esik ; 2. a bieden­­kopfi kerület 11 négyszögmérföldet és az 1804-i nép­­számlálás szerint mintegy 33,325 lelket foglal magá­ban ; 3. a vöhli kerület 2-ja négyszögmérföldből és 5810 lakosból áll; végre 4. a gieszeni kerület átenge­dett részei mintegy 5300 lakost számlálnak; 5. Rödel­heim helységben (a vilbeli kerületben) 2700, Alsó-Ur­­sel hesseni fele pedig 470 lakossal bir. PORTUGÁL. Mint tudjuk, Portugálban már előbb is foglalkoztak Lissabon városa védelmi rendszeré­nek újraszervezésével. Úgy látszik, hogy még ezt nem tartják elegendőnek, s hogy az egész sereget reformálni akarják. Egy kir. rendelet a hadügyministerium számára 500 millió r­e­i­s­n­y­i hitelt nyit, mely összeg a sereg részéről fegyverek s hadiszerek vásárlására fog szen­teltetni. Továbbá ugyancsak a hadügyministerium szá­mára 100 millió reisnyi hitel nyittatott, a tancosi begyakorlási táborra szükséges kiadások födözése végett. __________ OROSZORSZÁG. Mint a „Fremdenblatt“ nak az orosz határról írják, legközelebb éjszak­nyugati K­aukáziában igen jelentékeny lázadás ütött ki. Császári ukáz által — mint tudva van — nemrég a rabszolgaság megszüntetése a Kaukázus éjszak-nyugati lakóira is kiterjesztetett. Annak kitudása végett, hogy mi módon fogadtatott ezen rendelet az a­b­a­s­­­a­i kerü­let lakossága által, a suchumkaiéi parancsnok mintegy két hét előtt beutazá az illető kerületnek egy részét. Midőn ő úgy találta, hogy ezen rendszabálytól mind a parasztok, mind a földesurak nagyon idegen­kednek, s kissé erélyesebb modorban nyilatkozott, az elkeseredett nép által meggyilkoltatott. Kíséretéből csak két kozák menekült meg, kik a történtek hitét megvi­­vék Suchumkalébe. Erre a városban nagy lett a rémülés, s a lakosok egy része néhány, épen a kikötő­ben állomásozott hajóra menekült. Néhány nap múlva a fölkelők benyomultak Suchumkaléba, s a várost föl­égették, mire a hegyek közé vonultak vissza. A főkor­mányzó, Dmirsky­ Swiatopalk herczeg mintegy 14,000 főnyi haderőt vont össze K­h­u­t­a­­­s­z­, s más megerődített helyekről, s azt a lázadók üldözésére küldé. A Kaukázus vidékéről Szt.-Pétervárra érkezett levelek szerint, a lázadás teljes erőben van Daghesztán s Karabagh tartományokban. A kaukazi hegylakosok Derbendtől éjszakra s délre öszpontosíták erejüket. Fox washingtoni állam­altitkár 13-án Szt.Péter­várról egyenesen Washingtonba utazott vissza. Az amerikai hajóraj a földközi tengerre indult. Karakasoff 12 kén kötél általi halálra íitél­tetett. A legközelebb meghalt Muracheff Mihály herczeg, orosz tábornok 1793 ban Moszkvában szüle­tett, s katonai pályáját 1810-ben a kaukazi seregnél kezde meg; később küldetéssel a persa sah udvarához utazott. Erre kevéssel vezérőrnagygyá neveztetvén ki, részt vett 1828-­­ 29 ben a Persia elleni háborúban, va­lamint 1831 ben a lengyel hadjáratban is, s a kazmierzi csata után altábornagygyá lett. Varsó bevételénél az orosz haderő jobbszárnyát vezérlé. 1832 ben Miklós császár azzal bizá­tt meg, hogy Mehemed Alival egyezkedést kössön, s reáruháza a Bosporusnál lévő csapatok, s 1835 ben az 5. gyalogsági hadtest parancs­nokságát Némely, hadtesténél, valamint Szebasztopol­­nak reábizott fölszerelésénél előfordult fegyelmi hibák s hanyagságok következtében a császárnál kegyvesz­­tésbe esett Erre Moszkvába vonult vissza, s az ó-orosz pártnak egyik legmesszebb menő tagjául lépett föl. 1848-ban visszatért az állam­szolgálatba, s legfőbb ha­ditanácsossá, s a testőr gránátosok parancsnokává lett. 1855 ben a kaukázi sereg élére helyeztetvén, elfoglalá Karsz városát. 1856-ban Bar­atinsky herczeg által váltatott föl a parancsnokságban, s ezentúl mint magán egyén jószágain élt. 1863-ban parancsot kapott, a lithvániai sereg főparancsnokságát venni át, a fölke­lés elnyomása végett. Hogy miként teljesíté ezen köte­lességet, a történelemben vas i­ó vesszővel maradand följegyezve. TÖRÖKORSZÁG. Mint Athénéből 6-ról jelen­tik, a mozgalom egész Epirusban kezd kiterjedni; 1500 újabb önkéntes egyesült a fölkelőkkel. Azt állít­ják, hogy a franczia s angol követek a portát nagy óva­tosságra szób­ták föl, az általános forradalom megelőzése végett. A Hauranból, Syriából f. hó 3-ról kelt tudósítások szerint egy b­e­d­u­i­n faj, mely kiutasítta­­tott, a drúzokkal egyesült, s a kormány csapatai­val megütközött, mely alkalommal ez utóbbiak megve­rettek, s 30 holtat vesztettek. Ismail-A­track drúz­­főnök a Libanont megtámadó, s ezen összeütközésnél 15 maronita megöletett. Karam József megse­besült. AMERIKA: Ne­w­ Yorkból f. hó 1-én kelt tu­dósítások szerint, a radical párt folyvást hevesen meg­támadja Johnsont. A philadelphiai radical convent küldöttjei megérkeztek. Aug. 3 án este oly meeting tartatott, melyben Johnson ellen inté­zett határozatok fogadtattak el. A dél-amerikai szövetséges köztársaságok elha­tározták, hogy a spanyol kereskedés elleni ellenséges­­kedési s visszatarlási tényeket folytatandják. A „Times“ philadelphiai levelezője a me­x­i­c­ó­i ügyekre nézve következet­­t : „Johnson elnöknek Matamoras ostromzárlata ellen kiadott proclamatiója óta az Egyesült­ Államok a mexi­­cói császársággal szemközt ellenségesebb állást foglal­nak el, mint valaha; minthogy pedig minden intézkedés, mely Miksa császár ellen van irányozva, a sajtóban és a nép részéről egyhangú pártolással találkozik, és az elnöknek épen most lehető legnagyobb érdekében fek­szik magának minél nagyobb pártot szerezni : legke­vésbé sem lehetne csodálkozni, ha Johnson egy szép reggel levetvén magáról a semlegesség álcráját, hadse­reget küldene Mexicóba, véget vetni a császárságnak Ha ezáltal állását otthon megszilárdíthatja, minden té­továzás nélkül meg is fogja tenni e lépést, s a császári ostromzár foganatbavételének legelső kísérlete alkal­masint közvetlen alkalmat nyújtana a beavatkozásra.“ A „Sürgöny“ magán-táviratai: Szt-Pétervár, sept. 15. Karakasoff ma nagy néptömeg összetódulása mellett kivégez­tetett. Kon­stantinápoly, sept. 15. Tefikbasa ex-pénzügyminister, Macedonia főkormányzó­jává neveztetett ki. Bécs, sept. 15. Báró W­e­r­t­h­e­r ma ide érkezett, hogy Poroszország képviselését újra átvegye. — Erre megjegyzi a „W. Abp.“ . Báró Werthernek a legszigorúbb viszonyok közt tanúsított becsületes jelleme és békülékeny szelleme isméti ideérkeztét megnyugtató tény gyanánt tüntetik fel. A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei. Szombat, September 15. 1866 Alsó-austriai mérönkint. 13 ft — kr—14 ft 50 kr 11 „ 50 „ -12 „ 50 „ A gőzhajók menetrendje. Bécsből Pestre minden nap 61­, órakor reggel. Pestről Bécsbe minden nap 6 óra­kor délután. Pestről Mohácsra naponkint 6 óra­kor reggel. Mohácsról Pestre naponkint 8 óra­kor este. Pestről Eszék- és Zimonyba hét­főn, szerdán és szombaton 6 óra­kor reggel. Zimonyból Eszék- és Pestre hétfőn, szerdán és szombaton 2 órakor reggel. Pestről Orsóvá-, Galacz- és Kon­stantinápolyba szerdán 6 órakor reggel.­­ Zimonyból Orsóvá-, Galacz- és Kon­­stantinápolyba csütörtökön reg. Bázi­sból Orsóva-, Galacz- és Kon­­stantinápolyba csütört. délelőtt. Galaczról Orsóva­ és Pestre hétfőn. reggel. Szegedről Zimonyba szerdán és szombaton reggel. Zimonyból Szegedre csütörtökön és vasárnap délben. Sziszekről Zimonyba hétfőn reggel. Zimonyból Sziszekre csütört­ reg. Pestről Galacz-, Odessa- és Konstan­­tinápolyba kedden 7 órakor reg. Báziásból Konstantinápolyba szer­dán és vasárnap 9 órakor reggel. Galaczról Pestre szombaton 3 óra­kor reggel. Galaczról Baziásba szerdán és szom­baton 3 órakor reggel. A­ vasút Bécs-Baziás. Bécs, ind. 7. óra reg. 7 ó. 50 p. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. d.e. 11 ó. 8 p. e. Érsekújvár, ind. 1ó. 23 p. d.u. 2 ó. 21. p. r. Pest, érk. 4 ó. 36 p. d. u. 5 ó. 52 p. regei , ind. 6 ó. 31 p. reg. 6 ó. 31 p. reg. Czegléd, ind. 7 ó. 54 p. e. 9 ó. 14 p. reg. Szeged, ind. 12.ó. 12 p. és. 2 ó. 55 p. d. u. Temesvár, ind. 8 ó. 55 p. r. 7 ó. 47 p. e. Baziás, érk. 9 ó.10 p. d. e. Baziás-Bécs. Baziás, ind. 5 ó. 55 p. d. u. Temesvár, ind. 10 ó. 40 p. ér. 7 ó. 25 p. r. Szeged, ind. 2 ó. 26 p. r. 12 ó. 53 p. délb. Czegléd, ind. 6 ó. 35 p. r. 6 ó. 21 p. est. Pest, érkez. 8 ó. 56 p. r. 8 ó. 40 p. este.­­ ind. 9 ó. 55 p. d. e. 9 ó. 30 p. este Érsekújvár, ind. 1 ó.52 p. d.u. 1 ó. 8 p. éj, Pozsony, ind. 4 ó. 48 p. d. u.4 ó. 31 p. reg. Bécs, érk. 7 ó. ó. 15 p. est. 6 ó. 29 p. reg. Buda-Triest. Buda-Kanizsa. Buda, ind. 6 ó. 35 p. r. 6 óra 30 p. este Fehérvár, ind. 8.50 p. r. 9 óra------este. Kanizsa,ind.1.60 p.d.u. 5 óra 6 p. reg. Pragerhof,ind. 9 ó. 41. p. e. Steinbruck, ind. 12 ó. 15 p. e. Triest, érk. 8 ó. 24 p. reg. Triest-Buda. Kanizsa-Buda. Triest, ind. 6. ó. 46 p. e. — — — 1.26 „d.u. 9­~ n n n » 4.28„ „ „ (i 5.25 „ „ „ „ 7.29 „este érk. 10 óra 34 p.este. Pest-N.-Várad. Pest indul. 6 óra 25 p. regi Czegléd , 9. 27 „ n P.-Ladány fi 1fi 58 „ d.u. Berett.-Ujfalu S 3n n n n N.-Várad érk. 4fi 88 „ n r. Pest-Arad. Pest indulás 6 óra 25 p. reg .u Czegléd „ 9 „ 47 „ „ Szolnok „ 11 „ 2 „ d. e Mező-Túr „ 12 „ 39 „ d. u­. Csaba „ 2 „ 56 „ „ „ Arad érkezés 5 „ — „ „ . Gyorsmenetek. menetrendj­e. Szolnok ind. 10.27 p. reg. P.-Ladány Debreczen Nyiregyh. Tokaj Miskolcz Kassa Steinbrück,in.36.27p.é.— — — Pragerhof i. 96.30p.d.e.— — — Kanizsa ind. 1 „ 22 „ d.u. 9 óra — p. este Fehérvár „ 5 „ 55 „ este 6 „ — „ reg. Buda érkez. 7 „ 58 .8­3 „ d.e. Sz.-Fehérvár-Bécs. Fehérvár indulás 11 óra 5 percz d. e. Új-Szöny „ 1 „ 30 „ d.u. Bécs érkezés 8 „ 17 „ este Bécs-Sz.-Fehérvár. Bécs indulás 7 óra 45 percz reggel Uj-Szőny „ 2 „ 10 Fehérvár érkezés 5 „ 55 Pest-Kassa. Pest, ind. 6 ó. 25 p. reg. d. u. este Az adott-vett értékek , pénznemek megnevezése­­——■--¡ —aszanaB« I. Részvények. Kereskedelmi bank . . Iparbíjnk . ................... Pesti takarékpénztár. . budai takarékpénztár .­­budai takarékpénztár Pesti hengermalom . . Pannónia gőzmalom . . I. budai gőzm. 500 ft. kibocs Kereskedelmi épület . . Lánczhid...................... Alagút . . ................... Magyar biztosító társulat Pannónia kölcsönbiztositó­ társulat. ..... Pesti biztosító­ intézet Losonczi vasút . . . Pozsony-nagyszombati I. kibocsátvány . . .. „ Pesti légszesz .... 6 /„ Szegedi kiviteli gőzmalom és vizmű...................... Pesti utczai vaspálya . . II. Záloglevelek. Földhitelint................5‰/1 „ jövedékjegy ” III. Fö­ldtehermentesít. kötvények. Magyar............................. Temesi.............................. Horvát.............................. Erdélyi............................. IV. Pénznemek. Cs. koronás arany . . . . Cs értékarány................... Napoleond’or................... Angol Souvereign . . . . 40 500 1000 450 210 525 105 315 210 300 Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése Bank­törl. kamat 725 207 1040 430 1040 1555 685 340 340 68 620 245 283 200­­ — 210 210 100 1000 200 550 80-Osztrák ezüst............... „ „ szelvény. Szövetségi tallér . . . V. Váltók 3 hóra. Augsburg 100 frt . . Frankfurt 100 „ . . Hamburg 100 „ . . London, strig 10 „ . . Páris, frank 100 „ . . Sorsjegyek a bécsi tőzsdén. 1839-ki húzás 1866. dec. 1854-ki „ okt. 1860-ki „ aug. Hitelált. „ okt. Dunagőzhaj. ház. jul. Triesti 100 ft » 5° „ Budai köles. Eszterházy Salm Pálffy „ Clary „ St. Genois p Windischgrätz „­­ Waldstein „­­ Keglevich „ i Como-jegyek „ juh, jan. z. jun. 15, dec. 15. jan. 15, sept. 15, jul. 31. febr. 1. dec. 1. okt. 15. máj. 1. jan. 2. 67.75 66.75 69.— 65.— A bécsi börze távirati sürgönye.______ ) 5% Metalliques . Nemzeti .... 1860. sorsjegy. Bankrészvény. . 17.50 i Hitelint. részvény 6.14 i London............... 10.29 (Ezüst.................. 12.90 (Arany ..... 61. 68.20 80.50 724.— 156.10 128.15 128.25 6.13 5 4 3% 5 3 Zárár­folyam pénz 128.— 128.— 1.92 108.50 108.50 96.25 128.— 51.— 153.— 76.50 82.— 126 50 82.­16.50 19.50 12.— 17.50 Bánáti a Tiszai 77 Fehérmegyei Pesti » Rozs . . . LSörfözö-árpa . Abrak-árpa . Zab................ uj . . 86—87 fontos 4.90—5.05 UJ i)uj 9» •••••• Knkoricza . . . „ bánáti Bab.................... Köles................ Káposzta- repeze , bánáti ó uj 88—89 86— 87 88-89 85—86 87— 88 85—86 87—88 78—80 68—70 46—48 . 45—46 5.20— 6.35 5.-----6.15 5.30—5.46 5.-----5.10 6.20­ 5.35 5. ------.510 5.20­ 5.30 3.70— 3.85 2.90—3.10 2.50— 2.65 1.70— 1.80 1.56—1.57 3.80—3.35 7.50— 8.— 2.20— 2.40 6. ----6.25 5.75­ 5.87 Mázsánkint. 49.— Liszt:0. számú 12 frt kr,_—frt —kr 23.50 fi l. »♦11 fi ni „ 20fi_.— fi 2. fi 10 fi— 10r 40n 26.50n 3. fi9 fi— 9„ 80n 24.—n 4. fi9 fi— 9„ 30n 24.— fi 6. fi8 fi— 8„ 60n 22.— fi 6. fi8 fi— 8„ 20ft Lehermagvak: luezerni magyar 22—23 ft. n i) franczia--------„ „ szíriai vörös . . 32—34 „ Disznózsír: pestvárosi 36 ft 50 kr. „ vidéki .34 „50 „ szerb . . — „ — kr. Gubacs: magyar I. 12 ft — kr — 12 ft 50 kr. II. 10 „ - „ - 10 „ 85 „ I. 11 „ 67 „ II. 10­­ — „ n szerb Hamuzsír: magyar fehér kékes Szesz : kék házi hamu 10 „ — „ —10 „ 50 n illiriai .... 15 „ — „ —17 „ — 54-66 kr. foka. Czegléd, 9» 27 Kassa-Pest, Kassa, ind.66.—p. reggel Miskolcz, Tokaj, Nyiregyh., Debreczen, P.-Ladány, Szolnok, Czegléd,­­ Pest, „ 9 óra 31 p. este N.-Várad-Pest, N.-Várad, ind. 10 ó Berettyó-Ujfalu, „ 11 , P.-Ladány, érk. 12 „ Czegléd, „ 6 r Pest, Arad, Csaba, Mező-Tur-Szolnok, Czegléd, Pest, 7„52fi *3­9»35fi fi 10,34fi fi 12 „12, d. 1„45„d.u. 4„44„d.u. l.5„41„est. &.S 6 p. 34 „ 48 „ 41 „ 37 „ dél), délo délit es tv), n 8 » Arad-Pest. ind. 10 óra 16 perez délei, 12 14 32 22 33 37 délb. délit. n esti Táviratok. Bécs, sept. 15. A „Presse“ szerint Menabrea tábornok Olaszország bécsi követévé, és Wimpfen gróf Austria florenczi követévé fogna kineveztetni. A „N. Fr. Presse“ úgy hallja, hogy Poroszország nem akarja megengedni a szász királynak, hogy az éjszaki szövet­ség alakulását illető tárgyalásokban részt vegyen. Brk­au, sept. 15 Tegnap délután 5 órakor vo­nultak be az első császári csapatok — a 18. vadász­zászlóalj — Brünnbe. A hatóságok által ünnepélyesen fogadtattak. Giskra a parancsnokot egy szónoklattal üdvözölte és háromszoros „Éljen“ t mondott a Császárra. Bécs, sept. 14. Félhivatalos részről tagadják, hogy Depont udvari tanácsos Miramaréba utazása politikai indokkal bírna. Ez utóbbi — ki­előbb titkár volt Miksa császárnál — pusztán a mexicói császárné üdvözlése végett utazott Miramaréba. A „Fremdenblatt“ alaptalannak nyilvánítja azon hírt, mintha B i­s­m­a­r­k a Huber­t renddel fogna földiszittetni. A „N. Fr. Pr.“ szerint azt hírlik, hogy a lajtán-inneni országgyűlések mintegy 8 nap alatt october elejére fognak rendes ülés­szakra összehivatni. Az Olaszországgal­ béke­alkudozásokra vonatko­zólag az hallatszik, hogy a határ­kérdésen kívül már minden kérdés el van intézve; a béke aláírása sept. 20-ig várható. Prága, sept. 14. A városi tanács mai ülésében elhatározta a községi rendőrség feloszlatá­sát a vele járó költségek és felelősség végett, és a ka­tonai rendőrség visszahelyezéséért folyamodott. Csazdászat, ipar és kereskedelem. Pest, sept. 15. A gabonaár emelkedése folyvást nagyobb arányokat ölt, minek egyik oka, hogy a kül­földről számos megrendelés érkezik, s a külföldi piac­o­­kon is nagy ára van a búzának . így Berlinben a hét elején 2 tallérral emelkedett, sőt tavaszi átvételre 3 tal­lér plus különbség is volt a múlt heti árakhoz képest. 13-kán a pesti piac­on 10,000 mérő kelt el. Rozs 1500, árpa 5000 mérőnél több. A legnehezebb búza (tiszamel­­léki) mérete 5 ft 50 krön, a rozs 3 ft 80 kr, árpa, sörnek való 3 ft 55 krjával kelt. Zab és kukoriczában, mely utóbbiból mintegy 20'X) mérő kelt el 3 ft 20—25 krjá­val, — az üzlet nem volt jelentékeny. Irodalom, tudomány, közélet­ ,„Regék Olaszföldről“, írják Pulszky Te­réz, Ágost és Ferencz. Az e czím alatt megjelent ma­gyar munkáról a „Hon“ ismertetést adván, utána kö­zöljük a következőket : A könyv tartalma három rege, melyek közt első Pulszky Terézé. Ez a kitűnő műveltségű, jó csa­ládanya utolsó irodalmi műve: „Amieri Ginevra.“ A Florenczben 1348. év elején dühöngött pestis ese­ményeiből hoz egy képet; tehát — mintha saját jövő­jét sejtette volna.......Ginevra azonban szerencsésebb mint ő, mert csupán tetszhalott volt: hamar eltemet­ték , a sírboltban magához jött. De mégis szerencsétlen lett, mert hiában kopogott férje ajtaján, ez azt hitte, hogy a látott kép nem más mint lélekjelenés, mely­nek oka egy szándékolt megmérgezés, s ezer mi­sét mondat érezte, de nem ereszti be. Ezután szin­tén hiában keresett szállást atyja házánál , mert az öreg babonás inas még az ablakot is becsapta előtte s elszaladt. Végre csak Antonionál, lelke ba­rátjánál kapott menedéket, mígnem az érsek feloldta a régibb gyűlölt köteléket: „A mit a halál elválasztott, az e földön fel van oldva“ — mondván , és megerősí­tette az utóbbi köteléket, melyre az újonnan élőnek joga van. Második rege : „Bárdi Dianora“ Pulszky Ágosttól, a család legidősb ifjú sarjától (ki most Pesten tanulmá­nyozza a jogot.) Alanya, mint ily ifjúhoz illik, a becsü­leté­szet példánya — szintén Florencz régi családviszo­­nyaiból merítve. Harmadik rege: „Mese a csillag fi­ró !“ Pulszky Ferencztől. Pulszky Teréz írói munkásságára vonatkozó­lag legyen elég annyit említni, miszerint első műve már 15 év előtt kijött. Azután együtt dolgozott férjével , „Red Black and White“ éjszak-amerikai politi­kai s népszínezetet jellemző munkájában, kinek oldala mellett utazta be a jellemzett államterületeket. Később egyik londoni kiadó felszólítására írta „T a 1 e s“ 2 kö­tetes regényét, melynek írásában azonban betegsége által gátoltatván, az utórészt férje dolgozta ki. Több folyó­ratokban, lapokban, C­h­a­m­b­e­r­­­s vállalataiban kisz­­méltánylatot vívott ki a gyönge, de hazája szeretetében erős nol Angliában, hol házánál tudósok, diplomaták, művészek s politikusok találkoztak . . . . Ezután Flo­renczben olasz nyelven irt regéket , hol mint kiváló zeneművész, mtíitész tűnt fel, s háza a kitűnőbb művé­szek és művészet csarnoka lett. Végre hazájába térve, nemzeti nyelvünkön kezdett kifejezést adni szellem- és érzelem­világának .... de első magyar műve, az emlí­tett rege — most már utolsó műve lett. „A görög irodalom története“ írta Csá­­nyi Ferencz — ara­­ írt o. é. A „K—k“.-ban következő kedvező ítélet olvasható róla: E munkának, mint szerző előszavában is kifejezi, a görög irodalom megkedvelte­­tése és egy ily tárgyú kézikönyv hiányának pótlása volt czélja, mely annyival inkább érdemel figyelmet, mivel ilynemű rendszeres műtan irodalmunkban alig létezett. Szerzőnek nem volt czélja, mint látszik, isme­retlen adatokat kutatni, új forrásokból meríteni, csak a már meglévőkből akart lelkiismeretes tanulmány alap­ján dióhéjba szorítva egy munkát — s mennyiben el is érte czélját — élvezettel olvastatni. A mű 11 évre ter­jed , mely a minő gazdag, épen oly változatos tartalmá­nál fogva, még azáltal is érdekessé válik, hogy elég erőteljes tollal s meglehetős emelkedettséggel van írva. — Ezen változatos tartalmú munka 5 korszakra van oszt­va s mindenütt folytatólagos átmenetet találunk érezhető hiány nélkül, úgy hogy magunknak a görög nemzet köl­tészete, illetőleg irodalma, annak állása, fejlődése, az irodalom egyes ágait mivel­ egyének rövid életírása s munkásságáról ismeretet szerezve kedvtelve olvashat­juk. E műben feltalálható a görög irodalom­történet váz­­latilag, s hogy Görögországban, de még ma általunk is nagy tiszteletben állva mi volt az epicus költők közül egy Homer, a lantosok közül Archilocus, Simonides, Sophocles, Euripides , a comicusok közül Aristophanes, Epid­armus, a történészek közül Herodot, Tucidides Xenophon sat., s hogy milyen szónok volt Isocrates, Aeschinas, Andocides, Demosthenes, Lysias, s minő bölcsész volt Plató, Xenophon, Socrates, Aristoteles, Theophrastus stb. Nyelvek eredete. r. s. K­u­­­i­f­a­y Zsigmond kunhegyesi ref. lelkész • czimen adott ki mostanában egy füzetet, melyben a n­yelvet és tudományt versekben dicsőiti, mondván : „Hol a szellemi s anyagi jóllét, Aránylag minden polgárra kiárad , Ott van szabadság, függetlenség, Ott vallásosság és erkölcsiség És minden jónak ott van elemente.“ Felhívja az országgyűlés tagjait mint hiv napszá­mosokat, választott lelkeket, hogy mint szövétneki a sö­tétségben tévelygő világnak, az anyagi jóllét koszorú­ját a nyelvet s tudományt pártfogolják és mondja: „Rajtatok a sor lelkes honatyák E szegény árva ügyét felkarolni; S a mit a dicső király kezdeményzett Azt rendületlen alapra fektetni.“ Különben azokat, kik kiváncsiak megtudni, hogy nyelvünk milyen lehetett hajdan, a régi halotti imára, „Látjátok feleim zumtukkal mig vogmuk“ utalja, úgy küldi a Mátra bérczei közé a palóczokhoz, Erdőhátra a barkókhoz, Erdélybe a székelyekhez s igy fejezi ki magát: „Majd megtudod, hogy a mennyire van, A vaczkor a jó Bergamott körívétől, Vagy a Tiszahát fűzfa almája A Borzdorfitól, vagy kökény szilva A magvaváló jó borzenczeitől, — Magyar nyelvünk is jelen alakjában Annyival szebb s jobb mint vala régenten-“ Dunaúisállta. Pest, September 15. 5­­6" Színházi előadások, September 16. Nemzeti színház. „Az idegesek.“ vígjáték 3 felvonás­ban. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. „Die schönen Weiber von Geor­gien“ víg-opera 3 felv. Kezdete 7­ 8 órakor. Budai nyári színház. „Über Land und Meer“ látvá­nyos bohózat 5 felv. Kezdete 57­ órakor. Felelős szerkesztő : Bulyovszky Gyula.

Next