Sürgöny, 1866. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1866-09-16 / 211. szám
pezve már július közepén készen állott az elszállításra- A koblenzi laboratóriumban néhány száz munkás és ezek közt 200 leány és nő a szükséges lőkészlet előállításával foglalkozott. A kapott parancs értelmében három és fél millió különböző nagyságú és minőségű vetőanyagszer volt elkészítendő. Minden lövegre néhány száz lövés volt számítva. E jelentékeny tűztelepek felállítására a hochheimi és erbenheimi magaslatok szemeltettek ki, honnan a poroszok 1793-ban a vár lövetését megkezdették. Két más szintoly jelentékeny tűztelep a hochheimi és flintheni magaslatokra rendeltetett. E felállítás oltalmazására a nyugati és déli tartományrész elfoglalása vált szükségessé. A porosz seregek Mannheimig nyomultak elő s Rajna-Hessen megszállására készültek. A bevételnek rögtöni megrohanás által kellett volna megtörténnie. A terv abban állott: a város és vár folytonos és erélyes lövöldöztetése közben annak főerődítvényét, a Hauptsteint-t rohammal bevenni. E rendkívül merész terv elfogadása, mely ha sikerül, a vár elestét vonja maga után, csak onnan magyarázható, hogy a poroszok a legpontosabban ismerték a vár védelmi rendszerét s hogy az ostromra kirendelt hadosztály közt számos tisztek voltak, kik a vár legtávolabb zúgát is ismerték. Ez oly körülmény, melynek döntő hatása a szövetség részéről kellőleg nem méltányoltatott, noha az utolsó két hét alatt az akna rendszer némileg megváltoztatott, minek véghezvitelére egy Bécstől 4 napi járásra állomásozott osztrák aknászszázad parancsoltatott Mainzba. Az események menete Mainzot ez alkalommal megmentette az azt fenyegető borzasztó sorstól. Azon feljőhesseni területek közöl, melyeket a hesseni kormány Poroszországnak engedett: 1. a hessen-homburgi tartomány grófság 5 négyszögmérföldet teszen 27,300 lakossal; ezek közöl a homburgi kerületre (1/2 négyszögmérföld) 13,600, a meisenheimi kerületre (37 a négyszögmérföld) 13,700 lakos esik ; 2. a biedenkopfi kerület 11 négyszögmérföldet és az 1804-i népszámlálás szerint mintegy 33,325 lelket foglal magában ; 3. a vöhli kerület 2-ja négyszögmérföldből és 5810 lakosból áll; végre 4. a gieszeni kerület átengedett részei mintegy 5300 lakost számlálnak; 5. Rödelheim helységben (a vilbeli kerületben) 2700, Alsó-Ursel hesseni fele pedig 470 lakossal bir. PORTUGÁL. Mint tudjuk, Portugálban már előbb is foglalkoztak Lissabon városa védelmi rendszerének újraszervezésével. Úgy látszik, hogy még ezt nem tartják elegendőnek, s hogy az egész sereget reformálni akarják. Egy kir. rendelet a hadügyministerium számára 500 millió reisnyi hitelt nyit, mely összeg a sereg részéről fegyverek s hadiszerek vásárlására fog szenteltetni. Továbbá ugyancsak a hadügyministerium számára 100 millió reisnyi hitel nyittatott, a tancosi begyakorlási táborra szükséges kiadások födözése végett. __________ OROSZORSZÁG. Mint a „Fremdenblatt“ nak az orosz határról írják, legközelebb éjszaknyugati Kaukáziában igen jelentékeny lázadás ütött ki. Császári ukáz által — mint tudva van — nemrég a rabszolgaság megszüntetése a Kaukázus éjszak-nyugati lakóira is kiterjesztetett. Annak kitudása végett, hogy mi módon fogadtatott ezen rendelet az abasai kerület lakossága által, a suchumkaiéi parancsnok mintegy két hét előtt beutazá az illető kerületnek egy részét. Midőn ő úgy találta, hogy ezen rendszabálytól mind a parasztok, mind a földesurak nagyon idegenkednek, s kissé erélyesebb modorban nyilatkozott, az elkeseredett nép által meggyilkoltatott. Kíséretéből csak két kozák menekült meg, kik a történtek hitét megvivék Suchumkalébe. Erre a városban nagy lett a rémülés, s a lakosok egy része néhány, épen a kikötőben állomásozott hajóra menekült. Néhány nap múlva a fölkelők benyomultak Suchumkaléba, s a várost fölégették, mire a hegyek közé vonultak vissza. A főkormányzó, Dmirsky Swiatopalk herczeg mintegy 14,000 főnyi haderőt vont össze Khutasz, s más megerődített helyekről, s azt a lázadók üldözésére küldé. A Kaukázus vidékéről Szt.-Pétervárra érkezett levelek szerint, a lázadás teljes erőben van Daghesztán s Karabagh tartományokban. A kaukazi hegylakosok Derbendtől éjszakra s délre öszpontosíták erejüket. Fox washingtoni államaltitkár 13-án Szt.Pétervárról egyenesen Washingtonba utazott vissza. Az amerikai hajóraj a földközi tengerre indult. Karakasoff 12 kén kötél általi halálra íitéltetett. A legközelebb meghalt Muracheff Mihály herczeg, orosz tábornok 1793 ban Moszkvában született, s katonai pályáját 1810-ben a kaukazi seregnél kezde meg; később küldetéssel a persa sah udvarához utazott. Erre kevéssel vezérőrnagygyá neveztetvén ki, részt vett 1828- 29 ben a Persia elleni háborúban, valamint 1831 ben a lengyel hadjáratban is, s a kazmierzi csata után altábornagygyá lett. Varsó bevételénél az orosz haderő jobbszárnyát vezérlé. 1832 ben Miklós császár azzal bizátt meg, hogy Mehemed Alival egyezkedést kössön, s reáruháza a Bosporusnál lévő csapatok, s 1835 ben az 5. gyalogsági hadtest parancsnokságát Némely, hadtesténél, valamint Szebasztopolnak reábizott fölszerelésénél előfordult fegyelmi hibák s hanyagságok következtében a császárnál kegyvesztésbe esett Erre Moszkvába vonult vissza, s az ó-orosz pártnak egyik legmesszebb menő tagjául lépett föl. 1848-ban visszatért az államszolgálatba, s legfőbb haditanácsossá, s a testőr gránátosok parancsnokává lett. 1855 ben a kaukázi sereg élére helyeztetvén, elfoglalá Karsz városát. 1856-ban Baratinsky herczeg által váltatott föl a parancsnokságban, s ezentúl mint magán egyén jószágain élt. 1863-ban parancsot kapott, a lithvániai sereg főparancsnokságát venni át, a fölkelés elnyomása végett. Hogy miként teljesíté ezen kötelességet, a történelemben vas ió vesszővel maradand följegyezve. TÖRÖKORSZÁG. Mint Athénéből 6-ról jelentik, a mozgalom egész Epirusban kezd kiterjedni; 1500 újabb önkéntes egyesült a fölkelőkkel. Azt állítják, hogy a franczia s angol követek a portát nagy óvatosságra szóbták föl, az általános forradalom megelőzése végett. A Hauranból, Syriából f. hó 3-ról kelt tudósítások szerint egy beduin faj, mely kiutasíttatott, a drúzokkal egyesült, s a kormány csapataival megütközött, mely alkalommal ez utóbbiak megverettek, s 30 holtat vesztettek. Ismail-Atrack drúzfőnök a Libanont megtámadó, s ezen összeütközésnél 15 maronita megöletett. Karam József megsebesült. AMERIKA: New Yorkból f. hó 1-én kelt tudósítások szerint, a radical párt folyvást hevesen megtámadja Johnsont. A philadelphiai radical convent küldöttjei megérkeztek. Aug. 3 án este oly meeting tartatott, melyben Johnson ellen intézett határozatok fogadtattak el. A dél-amerikai szövetséges köztársaságok elhatározták, hogy a spanyol kereskedés elleni ellenségeskedési s visszatarlási tényeket folytatandják. A „Times“ philadelphiai levelezője a mexicói ügyekre nézve következett : „Johnson elnöknek Matamoras ostromzárlata ellen kiadott proclamatiója óta az Egyesült Államok a mexicói császársággal szemközt ellenségesebb állást foglalnak el, mint valaha; minthogy pedig minden intézkedés, mely Miksa császár ellen van irányozva, a sajtóban és a nép részéről egyhangú pártolással találkozik, és az elnöknek épen most lehető legnagyobb érdekében fekszik magának minél nagyobb pártot szerezni : legkevésbé sem lehetne csodálkozni, ha Johnson egy szép reggel levetvén magáról a semlegesség álcráját, hadsereget küldene Mexicóba, véget vetni a császárságnak Ha ezáltal állását otthon megszilárdíthatja, minden tétovázás nélkül meg is fogja tenni e lépést, s a császári ostromzár foganatbavételének legelső kísérlete alkalmasint közvetlen alkalmat nyújtana a beavatkozásra.“ A „Sürgöny“ magán-táviratai: Szt-Pétervár, sept. 15. Karakasoff ma nagy néptömeg összetódulása mellett kivégeztetett. Konstantinápoly, sept. 15. Tefikbasa ex-pénzügyminister, Macedonia főkormányzójává neveztetett ki. Bécs, sept. 15. Báró Werther ma ide érkezett, hogy Poroszország képviselését újra átvegye. — Erre megjegyzi a „W. Abp.“ . Báró Werthernek a legszigorúbb viszonyok közt tanúsított becsületes jelleme és békülékeny szelleme isméti ideérkeztét megnyugtató tény gyanánt tüntetik fel. A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei. Szombat, September 15. 1866 Alsó-austriai mérönkint. 13 ft — kr—14 ft 50 kr 11 „ 50 „ -12 „ 50 „ A gőzhajók menetrendje. Bécsből Pestre minden nap 61, órakor reggel. Pestről Bécsbe minden nap 6 órakor délután. Pestről Mohácsra naponkint 6 órakor reggel. Mohácsról Pestre naponkint 8 órakor este. Pestről Eszék- és Zimonyba hétfőn, szerdán és szombaton 6 órakor reggel. Zimonyból Eszék- és Pestre hétfőn, szerdán és szombaton 2 órakor reggel. Pestről Orsóvá-, Galacz- és Konstantinápolyba szerdán 6 órakor reggel. Zimonyból Orsóvá-, Galacz- és Konstantinápolyba csütörtökön reg. Bázisból Orsóva-, Galacz- és Konstantinápolyba csütört. délelőtt. Galaczról Orsóva és Pestre hétfőn. reggel. Szegedről Zimonyba szerdán és szombaton reggel. Zimonyból Szegedre csütörtökön és vasárnap délben. Sziszekről Zimonyba hétfőn reggel. Zimonyból Sziszekre csütört reg. Pestről Galacz-, Odessa- és Konstantinápolyba kedden 7 órakor reg. Báziásból Konstantinápolyba szerdán és vasárnap 9 órakor reggel. Galaczról Pestre szombaton 3 órakor reggel. Galaczról Baziásba szerdán és szombaton 3 órakor reggel. A vasút Bécs-Baziás. Bécs, ind. 7. óra reg. 7 ó. 50 p. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. d.e. 11 ó. 8 p. e. Érsekújvár, ind. 1ó. 23 p. d.u. 2 ó. 21. p. r. Pest, érk. 4 ó. 36 p. d. u. 5 ó. 52 p. regei , ind. 6 ó. 31 p. reg. 6 ó. 31 p. reg. Czegléd, ind. 7 ó. 54 p. e. 9 ó. 14 p. reg. Szeged, ind. 12.ó. 12 p. és. 2 ó. 55 p. d. u. Temesvár, ind. 8 ó. 55 p. r. 7 ó. 47 p. e. Baziás, érk. 9 ó.10 p. d. e. Baziás-Bécs. Baziás, ind. 5 ó. 55 p. d. u. Temesvár, ind. 10 ó. 40 p. ér. 7 ó. 25 p. r. Szeged, ind. 2 ó. 26 p. r. 12 ó. 53 p. délb. Czegléd, ind. 6 ó. 35 p. r. 6 ó. 21 p. est. Pest, érkez. 8 ó. 56 p. r. 8 ó. 40 p. este. ind. 9 ó. 55 p. d. e. 9 ó. 30 p. este Érsekújvár, ind. 1 ó.52 p. d.u. 1 ó. 8 p. éj, Pozsony, ind. 4 ó. 48 p. d. u.4 ó. 31 p. reg. Bécs, érk. 7 ó. ó. 15 p. est. 6 ó. 29 p. reg. Buda-Triest. Buda-Kanizsa. Buda, ind. 6 ó. 35 p. r. 6 óra 30 p. este Fehérvár, ind. 8.50 p. r. 9 óra------este. Kanizsa,ind.1.60 p.d.u. 5 óra 6 p. reg. Pragerhof,ind. 9 ó. 41. p. e. Steinbruck, ind. 12 ó. 15 p. e. Triest, érk. 8 ó. 24 p. reg. Triest-Buda. Kanizsa-Buda. Triest, ind. 6. ó. 46 p. e. — — — 1.26 „d.u. 9~ n n n » 4.28„ „ „ (i 5.25 „ „ „ „ 7.29 „este érk. 10 óra 34 p.este. Pest-N.-Várad. Pest indul. 6 óra 25 p. regi Czegléd , 9. 27 „ n P.-Ladány fi 1fi 58 „ d.u. Berett.-Ujfalu S 3n n n n N.-Várad érk. 4fi 88 „ n r. Pest-Arad. Pest indulás 6 óra 25 p. reg .u Czegléd „ 9 „ 47 „ „ Szolnok „ 11 „ 2 „ d. e Mező-Túr „ 12 „ 39 „ d. u. Csaba „ 2 „ 56 „ „ „ Arad érkezés 5 „ — „ „ . Gyorsmenetek. menetrendje. Szolnok ind. 10.27 p. reg. P.-Ladány Debreczen Nyiregyh. Tokaj Miskolcz Kassa Steinbrück,in.36.27p.é.— — — Pragerhof i. 96.30p.d.e.— — — Kanizsa ind. 1 „ 22 „ d.u. 9 óra — p. este Fehérvár „ 5 „ 55 „ este 6 „ — „ reg. Buda érkez. 7 „ 58 .83 „ d.e. Sz.-Fehérvár-Bécs. Fehérvár indulás 11 óra 5 percz d. e. Új-Szöny „ 1 „ 30 „ d.u. Bécs érkezés 8 „ 17 „ este Bécs-Sz.-Fehérvár. Bécs indulás 7 óra 45 percz reggel Uj-Szőny „ 2 „ 10 Fehérvár érkezés 5 „ 55 Pest-Kassa. Pest, ind. 6 ó. 25 p. reg. d. u. este Az adott-vett értékek , pénznemek megnevezése——■--¡ —aszanaB« I. Részvények. Kereskedelmi bank . . Iparbíjnk . ................... Pesti takarékpénztár. . budai takarékpénztár .budai takarékpénztár Pesti hengermalom . . Pannónia gőzmalom . . I. budai gőzm. 500 ft. kibocs Kereskedelmi épület . . Lánczhid...................... Alagút . . ................... Magyar biztosító társulat Pannónia kölcsönbiztositó társulat. ..... Pesti biztosító intézet Losonczi vasút . . . Pozsony-nagyszombati I. kibocsátvány . . .. „ Pesti légszesz .... 6 /„ Szegedi kiviteli gőzmalom és vizmű...................... Pesti utczai vaspálya . . II. Záloglevelek. Földhitelint................5‰/1 „ jövedékjegy ” III. Földtehermentesít. kötvények. Magyar............................. Temesi.............................. Horvát.............................. Erdélyi............................. IV. Pénznemek. Cs. koronás arany . . . . Cs értékarány................... Napoleond’or................... Angol Souvereign . . . . 40 500 1000 450 210 525 105 315 210 300 Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése Banktörl. kamat 725 207 1040 430 1040 1555 685 340 340 68 620 245 283 200 — 210 210 100 1000 200 550 80-Osztrák ezüst............... „ „ szelvény. Szövetségi tallér . . . V. Váltók 3 hóra. Augsburg 100 frt . . Frankfurt 100 „ . . Hamburg 100 „ . . London, strig 10 „ . . Páris, frank 100 „ . . Sorsjegyek a bécsi tőzsdén. 1839-ki húzás 1866. dec. 1854-ki „ okt. 1860-ki „ aug. Hitelált. „ okt. Dunagőzhaj. ház. jul. Triesti 100 ft » 5° „ Budai köles. Eszterházy Salm Pálffy „ Clary „ St. Genois p Windischgrätz „ Waldstein „ Keglevich „ i Como-jegyek „ juh, jan. z. jun. 15, dec. 15. jan. 15, sept. 15, jul. 31. febr. 1. dec. 1. okt. 15. máj. 1. jan. 2. 67.75 66.75 69.— 65.— A bécsi börze távirati sürgönye.______ ) 5% Metalliques . Nemzeti .... 1860. sorsjegy. Bankrészvény. . 17.50 i Hitelint. részvény 6.14 i London............... 10.29 (Ezüst.................. 12.90 (Arany ..... 61. 68.20 80.50 724.— 156.10 128.15 128.25 6.13 5 4 3% 5 3 Zárárfolyam pénz 128.— 128.— 1.92 108.50 108.50 96.25 128.— 51.— 153.— 76.50 82.— 126 50 82.16.50 19.50 12.— 17.50 Bánáti a Tiszai 77 Fehérmegyei Pesti » Rozs . . . LSörfözö-árpa . Abrak-árpa . Zab................ uj . . 86—87 fontos 4.90—5.05 UJ i)uj 9» •••••• Knkoricza . . . „ bánáti Bab.................... Köles................ Káposzta- repeze , bánáti ó uj 88—89 86— 87 88-89 85—86 87— 88 85—86 87—88 78—80 68—70 46—48 . 45—46 5.20— 6.35 5.-----6.15 5.30—5.46 5.-----5.10 6.20 5.35 5. ------.510 5.20 5.30 3.70— 3.85 2.90—3.10 2.50— 2.65 1.70— 1.80 1.56—1.57 3.80—3.35 7.50— 8.— 2.20— 2.40 6. ----6.25 5.75 5.87 Mázsánkint. 49.— Liszt:0. számú 12 frt kr,_—frt —kr 23.50 fi l. »♦11 fi ni „ 20fi_.— fi 2. fi 10 fi— 10r 40n 26.50n 3. fi9 fi— 9„ 80n 24.—n 4. fi9 fi— 9„ 30n 24.— fi 6. fi8 fi— 8„ 60n 22.— fi 6. fi8 fi— 8„ 20ft Lehermagvak: luezerni magyar 22—23 ft. n i) franczia--------„ „ szíriai vörös . . 32—34 „ Disznózsír: pestvárosi 36 ft 50 kr. „ vidéki .34 „50 „ szerb . . — „ — kr. Gubacs: magyar I. 12 ft — kr — 12 ft 50 kr. II. 10 „ - „ - 10 „ 85 „ I. 11 „ 67 „ II. 10 — „ n szerb Hamuzsír: magyar fehér kékes Szesz : kék házi hamu 10 „ — „ —10 „ 50 n illiriai .... 15 „ — „ —17 „ — 54-66 kr. foka. Czegléd, 9» 27 Kassa-Pest, Kassa, ind.66.—p. reggel Miskolcz, Tokaj, Nyiregyh., Debreczen, P.-Ladány, Szolnok, Czegléd, Pest, „ 9 óra 31 p. este N.-Várad-Pest, N.-Várad, ind. 10 ó Berettyó-Ujfalu, „ 11 , P.-Ladány, érk. 12 „ Czegléd, „ 6 r Pest, Arad, Csaba, Mező-Tur-Szolnok, Czegléd, Pest, 7„52fi *39»35fi fi 10,34fi fi 12 „12, d. 1„45„d.u. 4„44„d.u. l.5„41„est. &.S 6 p. 34 „ 48 „ 41 „ 37 „ dél), délo délit es tv), n 8 » Arad-Pest. ind. 10 óra 16 perez délei, 12 14 32 22 33 37 délb. délit. n esti Táviratok. Bécs, sept. 15. A „Presse“ szerint Menabrea tábornok Olaszország bécsi követévé, és Wimpfen gróf Austria florenczi követévé fogna kineveztetni. A „N. Fr. Presse“ úgy hallja, hogy Poroszország nem akarja megengedni a szász királynak, hogy az éjszaki szövetség alakulását illető tárgyalásokban részt vegyen. Brkau, sept. 15 Tegnap délután 5 órakor vonultak be az első császári csapatok — a 18. vadászzászlóalj — Brünnbe. A hatóságok által ünnepélyesen fogadtattak. Giskra a parancsnokot egy szónoklattal üdvözölte és háromszoros „Éljen“ t mondott a Császárra. Bécs, sept. 14. Félhivatalos részről tagadják, hogy Depont udvari tanácsos Miramaréba utazása politikai indokkal bírna. Ez utóbbi — kielőbb titkár volt Miksa császárnál — pusztán a mexicói császárné üdvözlése végett utazott Miramaréba. A „Fremdenblatt“ alaptalannak nyilvánítja azon hírt, mintha B ismark a Hubert renddel fogna földiszittetni. A „N. Fr. Pr.“ szerint azt hírlik, hogy a lajtán-inneni országgyűlések mintegy 8 nap alatt october elejére fognak rendes ülésszakra összehivatni. Az Olaszországgal békealkudozásokra vonatkozólag az hallatszik, hogy a határkérdésen kívül már minden kérdés el van intézve; a béke aláírása sept. 20-ig várható. Prága, sept. 14. A városi tanács mai ülésében elhatározta a községi rendőrség feloszlatását a vele járó költségek és felelősség végett, és a katonai rendőrség visszahelyezéséért folyamodott. Csazdászat, ipar és kereskedelem. Pest, sept. 15. A gabonaár emelkedése folyvást nagyobb arányokat ölt, minek egyik oka, hogy a külföldről számos megrendelés érkezik, s a külföldi piacokon is nagy ára van a búzának . így Berlinben a hét elején 2 tallérral emelkedett, sőt tavaszi átvételre 3 tallér plus különbség is volt a múlt heti árakhoz képest. 13-kán a pesti piacon 10,000 mérő kelt el. Rozs 1500, árpa 5000 mérőnél több. A legnehezebb búza (tiszamelléki) mérete 5 ft 50 krön, a rozs 3 ft 80 kr, árpa, sörnek való 3 ft 55 krjával kelt. Zab és kukoriczában, mely utóbbiból mintegy 20'X) mérő kelt el 3 ft 20—25 krjával, — az üzlet nem volt jelentékeny. Irodalom, tudomány, közélet ,„Regék Olaszföldről“, írják Pulszky Teréz, Ágost és Ferencz. Az e czím alatt megjelent magyar munkáról a „Hon“ ismertetést adván, utána közöljük a következőket : A könyv tartalma három rege, melyek közt első Pulszky Terézé. Ez a kitűnő műveltségű, jó családanya utolsó irodalmi műve: „Amieri Ginevra.“ A Florenczben 1348. év elején dühöngött pestis eseményeiből hoz egy képet; tehát — mintha saját jövőjét sejtette volna.......Ginevra azonban szerencsésebb mint ő, mert csupán tetszhalott volt: hamar eltemették , a sírboltban magához jött. De mégis szerencsétlen lett, mert hiában kopogott férje ajtaján, ez azt hitte, hogy a látott kép nem más mint lélekjelenés, melynek oka egy szándékolt megmérgezés, s ezer misét mondat érezte, de nem ereszti be. Ezután szintén hiában keresett szállást atyja házánál , mert az öreg babonás inas még az ablakot is becsapta előtte s elszaladt. Végre csak Antonionál, lelke barátjánál kapott menedéket, mígnem az érsek feloldta a régibb gyűlölt köteléket: „A mit a halál elválasztott, az e földön fel van oldva“ — mondván , és megerősítette az utóbbi köteléket, melyre az újonnan élőnek joga van. Második rege : „Bárdi Dianora“ Pulszky Ágosttól, a család legidősb ifjú sarjától (ki most Pesten tanulmányozza a jogot.) Alanya, mint ily ifjúhoz illik, a becsületészet példánya — szintén Florencz régi családviszonyaiból merítve. Harmadik rege: „Mese a csillag firó !“ Pulszky Ferencztől. Pulszky Teréz írói munkásságára vonatkozólag legyen elég annyit említni, miszerint első műve már 15 év előtt kijött. Azután együtt dolgozott férjével , „Red Black and White“ éjszak-amerikai politikai s népszínezetet jellemző munkájában, kinek oldala mellett utazta be a jellemzett államterületeket. Később egyik londoni kiadó felszólítására írta „T a 1 e s“ 2 kötetes regényét, melynek írásában azonban betegsége által gátoltatván, az utórészt férje dolgozta ki. Több folyóratokban, lapokban, Chambers vállalataiban kiszméltánylatot vívott ki a gyönge, de hazája szeretetében erős nol Angliában, hol házánál tudósok, diplomaták, művészek s politikusok találkoztak . . . . Ezután Florenczben olasz nyelven irt regéket , hol mint kiváló zeneművész, mtíitész tűnt fel, s háza a kitűnőbb művészek és művészet csarnoka lett. Végre hazájába térve, nemzeti nyelvünkön kezdett kifejezést adni szellem- és érzelemvilágának .... de első magyar műve, az említett rege — most már utolsó műve lett. „A görög irodalom története“ írta Csányi Ferencz — ara írt o. é. A „K—k“.-ban következő kedvező ítélet olvasható róla: E munkának, mint szerző előszavában is kifejezi, a görög irodalom megkedveltetése és egy ily tárgyú kézikönyv hiányának pótlása volt czélja, mely annyival inkább érdemel figyelmet, mivel ilynemű rendszeres műtan irodalmunkban alig létezett. Szerzőnek nem volt czélja, mint látszik, ismeretlen adatokat kutatni, új forrásokból meríteni, csak a már meglévőkből akart lelkiismeretes tanulmány alapján dióhéjba szorítva egy munkát — s mennyiben el is érte czélját — élvezettel olvastatni. A mű 11 évre terjed , mely a minő gazdag, épen oly változatos tartalmánál fogva, még azáltal is érdekessé válik, hogy elég erőteljes tollal s meglehetős emelkedettséggel van írva. — Ezen változatos tartalmú munka 5 korszakra van osztva s mindenütt folytatólagos átmenetet találunk érezhető hiány nélkül, úgy hogy magunknak a görög nemzet költészete, illetőleg irodalma, annak állása, fejlődése, az irodalom egyes ágait mivel egyének rövid életírása s munkásságáról ismeretet szerezve kedvtelve olvashatjuk. E műben feltalálható a görög irodalomtörténet vázlatilag, s hogy Görögországban, de még ma általunk is nagy tiszteletben állva mi volt az epicus költők közül egy Homer, a lantosok közül Archilocus, Simonides, Sophocles, Euripides , a comicusok közül Aristophanes, Epidarmus, a történészek közül Herodot, Tucidides Xenophon sat., s hogy milyen szónok volt Isocrates, Aeschinas, Andocides, Demosthenes, Lysias, s minő bölcsész volt Plató, Xenophon, Socrates, Aristoteles, Theophrastus stb. Nyelvek eredete. r. s. Kuifay Zsigmond kunhegyesi ref. lelkész • czimen adott ki mostanában egy füzetet, melyben a nyelvet és tudományt versekben dicsőiti, mondván : „Hol a szellemi s anyagi jóllét, Aránylag minden polgárra kiárad , Ott van szabadság, függetlenség, Ott vallásosság és erkölcsiség És minden jónak ott van elemente.“ Felhívja az országgyűlés tagjait mint hiv napszámosokat, választott lelkeket, hogy mint szövétneki a sötétségben tévelygő világnak, az anyagi jóllét koszorúját a nyelvet s tudományt pártfogolják és mondja: „Rajtatok a sor lelkes honatyák E szegény árva ügyét felkarolni; S a mit a dicső király kezdeményzett Azt rendületlen alapra fektetni.“ Különben azokat, kik kiváncsiak megtudni, hogy nyelvünk milyen lehetett hajdan, a régi halotti imára, „Látjátok feleim zumtukkal mig vogmuk“ utalja, úgy küldi a Mátra bérczei közé a palóczokhoz, Erdőhátra a barkókhoz, Erdélybe a székelyekhez s igy fejezi ki magát: „Majd megtudod, hogy a mennyire van, A vaczkor a jó Bergamott körívétől, Vagy a Tiszahát fűzfa almája A Borzdorfitól, vagy kökény szilva A magvaváló jó borzenczeitől, — Magyar nyelvünk is jelen alakjában Annyival szebb s jobb mint vala régenten-“ Dunaúisállta. Pest, September 15. 56" Színházi előadások, September 16. Nemzeti színház. „Az idegesek.“ vígjáték 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. „Die schönen Weiber von Georgien“ víg-opera 3 felv. Kezdete 7 8 órakor. Budai nyári színház. „Über Land und Meer“ látványos bohózat 5 felv. Kezdete 57 órakor. Felelős szerkesztő : Bulyovszky Gyula.