Sürgöny, 1866. október (6. évfolyam, 224-249. szám)

1866-10-25 / 244. szám

244. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, kigyó-utcza 4. szám, II. emelet. Kiadó­hivatal: Pesten, (barátok-tere 7­dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. iMarfon-lxk­eletübeli s egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beik­tatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Alté­­nában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Türk­h­eim Jakab; Lipcsében En­gsler M. és Fort Ernő urak. Pest. Csütörtök, October 25. 1866. Előfizetési árak. Naponta! posta! szétküldéssel. Egész évre.........................20 írt. Félévre ...... 10 „ Negyedévre...........................5 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . . . 18 frt. — Félévre ..... 8 „ — Negyedévre ... 4 r­50 kr. HIVATALOS RÉSZ. — C8. kir. Apostoli Felsége f. évi oct. 14-röl kelt legfelsőbb határozatával, Lengyel Miklós és Fe­re­n­c­z­y Imrének, az egri érseki káptalan kanonokai­nak, még pedig az előbbinek a székes­egyházi főespe­­resi állásra, s az utóbbinak a pankotai főesperesi állás­ra történt fokozatos előléptetését legkegyelmesebben helybenhagyni, s az ezáltal üresedésbe jött utolsó kano­­noki állásra pedig Szele Gábor érseki titkárt kine­vezni méltóztatott._________ A magyar kir. helytartótanácstól 1866-dik évi julius hó 16-án 55,845. szám alatt kelt, és mind az 5 tankerületi főigazgatóhoz intézett rendelet. Folyó évi julius 7 én 10,427. sz. a. kelt kegy. ud­vari rendelet szerint Ő csász. és Apostoli kir. Felsége folyó évi julius 2-án kelt legfelsőbb elhatározásával leg­kegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a Ma­gyarországban fennálló gymnasiumok, önálló reálisko­lák a a netán felállítandó reálgymnasiumoknál alkalma­zott azon tanítók , kik a szabályszerű tanári vizsgának tökéletes letétele s a tanhivatali állásukra vonatkozó törvényes feltételek teljesítése után hivatalukban végle­gesen megerősíttetnek, „tanári“ czimmel fölruháztas­­sanak. A magyar kir. helytartótanács körrendelete az ország valamennyi törvényhatóságához. Folyó évi július hó 2- án 5991. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint az állatorvosok II. nemzetközi gyülekezete által az állatjárványok terjedé­sének meggátlására hozott kö­vetkező barmászrendőri határozatok Magyarországra nézve is egész terje­delemben foganatba veendők, és pedig : 1. Teljesen száraz marhabőrök, szaruhegyek, száraz csontok, besózott és száraz marhabelek, olvasz­tott fagygyú edényekben, tehénszőr és serték, juhgyapjú zsákokban szabadon s elöleges fertőtlenítés eszközlése nélkül bocsáttathatik a kereskedelembe. 2. Egész szarvak, úgyszintén körmök tömör mészhalvag- vagy konyhasó-oldattal fertőtlenítendők. 3. Rendekbe csomagolt olvasztott fagygyu akként fertőtlenítendő, hogy a csomag külsőleg tömör mész­halvag- vagy konyhasó oldattal mosattassék. (1. 2. és 3-ik ponthoz. Magától értetvén mikép min­den oly nyers termékek, melyek vészleptehélyek­­r­ő­l vagy vidékekről származnak, föltétlenül visszauta­­sitandók.) 4. Fris csontok, bőrök és belek, nyers fagygyu, nyers bus, és nyers juhbőrök, ha szárazak is, és a ke­leti marhavész uralgása alatt vészes helyekről vagy vi­dékekről származnak, a kereskedelembe nem bocsát­tatnak. A szarvasmarhák szállítására hasz­nált vas p­ály­a k­o­csi­k és hajók fertőtle­nítése körüli eljárás egyformasága iránt: 1. A szarvasmarhák szállítására használt fedett, úgyszintén a karfákkal ellátott nyitott pályakocsik minden használat után tisztítandók. 2. Oly szállítási tárgyak, melyek ragályos beteg­ségekben sinlődő állatok részére használtattak, fertőt­lenítésnek alávetendők. Valamennyi szállítási tárgyak fertőtlenítése min­den használat után oly időkben és vidékeken is mutat­kozik szükségesnek, midőn és a hol valamely roszindu­­latu ragályos betegség terjedt el. 3. Fertőtlenitési szerül használandó: forró viz, vagy vizgőzzeli tisztítás, s forró lúggali gondos utóla­gos lemosás. A lúggali mosás közvetlenül a forró víznek alkalmazása után is eszközölhető. A kocsik és hajók csak teljes kiszárításuk s szel­lőztetésük után vétethetnek utóbbi szállításokra hasz­nálatba. 4. A pályakocsik és hajók fertőtlenítése állator­vosi felügyelet alatt foganatosítandó. Erről a közönség mihez tartás és további intézke­dés végett oly hozzáadással értesittetik, mikép jelen határozatok az állatjárványok ellen fennálló szabály­rendeletek közé sorozandók. Kelt Budán, 1866. évi sept. hó 14. A magy. kir. helytartótanácstól. A Bécsben székelő franczia császári követségnél szokásban lévő hitelesítési és útlevél kiállítási vagy láttamozási dijak f. évi jan. 22 kén 9830. sz. a. kelt kegyelmes királyi udvari rendelet szerint ezentúl oly­­képen állapíttattak meg, hogy a) egy útlevélnek franczia alattvaló ró széles kiállításáért................................5 frt 40 kr, b) egy franczia útlevél láttamozásáért . 1 „ 35 „ c) más országbeli utazási okmányok lát­tamozásáért.......................................• 2 „ 70 „ d) közönséges hitelesítésért . . . .­ 5 „ 40 „ e) keresztlevelek és halotti bizonyítvá­nyok láttamozásáért..........................1 „ 62 „ f) házassági bizonyítványok hitelesítéséért 3 „ 24 „ részen fizetendő. Budán, 1866. aug. 6. A m. kir. helytartótanácstól TÁRCZA. Esztergom főpapjai. (Főt. Mayer István kanonok ur összeállítása szerint.) (Folytatás.) 28. Gergely (1298—1303.) Róbert Károly pártján állván, a magyar egyház főpapjaitól el nem ismerte­tett, később a pápa rokonai meggyilkolták. 29. Mihály (1303—1304.) Venczel zágrábi püs­pökből nevezte ki, s a pápa általi megerősitésérti hálá­ból I. Róbert Károly pártjára állott, s ezért az ellenféltől Esztergom városa s az érsekség levéltárai,és j­avai fel­­dulattak, mi miatti bánatában Mihály meghalt. 30. II. Tamás (1305—1320.) A haza rendeit sike­rült rábírnia, hogy a Rákoson tartott országgyűlésen Róbert Károlyt királynak megválaszszák, igy a hon hármas béretére a béke olajágát kitűzni igyekezett. Udvardon 1310 ben tartományi zsinatot tartott. 31. Boleszló (1320—1328.) A sziléziai Tozti her­­czegi v­érből származott, és nemcsak erélyes főpap, ha­nem szent életű is volt. 32. III. Miklós (1329—1330.) 33. Telegdi Csanád. (1330-1349.) Az ország közörömére egri püspökből esztergomi érsekké kinevez­tetvén, első gondja volt a Trencsényi Máté által szétdult Esztergomvár bástyáit kijavíttatni, és a várost bástya­tornyokkal ellátni; a székesegyház szentélyét faragott kövekkel felépittetvén, azt festett üveg-ablakokkal és egyéb drága művekkel felékesitette; a sz.-györgymezei templomot a társas káptalannal együtt 1337-ben hely­reállitotta. Midőn Lajos király, Endre testvérének meg­gyilkolását megboszulandó, hadával Olaszországba vo­nult, Telegdi az ország királyi helytartójává nevezte­tett, s bölcsesége, lelkiismeretes erélye, ékesszólása által oly nagy szolgálatokat tett az egyháznak és hazá­nak, hogy Turócziakként, kétséges, hogy váljon hozzá fog­ható hazafit birt­e Magyarország, mert a kir. udvarban és az országgyűlésen csak az ment határozatba, a mit ér­sekünk jónak látott. 34. Monoszlay IV. Miklós (1350 — 1358.) Eszter­gomban két megyei zsinatot tartott. Viddin ostromában részt vett. Az oláh- és m­orvaországiak közül sokat sz. hitünkre térített. 35. V. Miklós (1359—1366). Főkorlátnok volt. 36. III. Tamás (1367—1376). A király Lengyel­­országba menvén, az ország kormányát érsekünk ke­zébe tette le, ki azt fejedelme és az egész nemzet meg­elégedésére kezelte. 37. II. János (1376—1378). 38. Demeter (1379—1387). Egyik főérdeme volt, hogy a nagy Hunyady János az ő udvarában nevekedett föl; hasonlólag Hedviget, I. Lajos kisebbik leányát, ő kiséré és látta el tanácsaival, midőn Jagellóhoz, Lith­­vánia herczegéhez férjhez adatott, ki példás erényeivel, jellemével és eszével a lengyelek jólétére jelesen hatott; neki köszönhetni a lerakói akadémiát is; mi érsekünk­nek, mint tanítómesterének is, becsületére válik. Deme­ter a pápánál Nagy Lajosunknak követe volt. Eszter­gomban 1384-ben az Úr teste kápolnáját épiti ; itt 1382- ben megyei zsinatot tartott. Első élt az „apostoli szent­szék követe“ czimmel. 39. Kanizsay 111. János (1387— 1418.) Az eszter­­gom-vári sz. István martyr prépostságát és káptalanét alapította. Az 1397. canonica visitatio szerint káptalani iskolát rendelt szegény ifjaknak külföldön képeztetésére. Mint vezér, a trónra törő lengyel királyt hadával elűzte, és az országot a polgári bábortól megmentette. Zsig­­mond királyt a nikápolyi táborba követte s főleg neki köszönhette cserei Balázs után életének fönntartását. 1414 ben Gara Miklós nádorral együtt az ország kor­mányzójává neveztetett. Esztergomban 1390 és 1393 ban megyei zsinatokat tartott. IV. Bonifácz pápától az „ország prímása és az apostoli szent­szék született kö­vete“ czimet kapta, melylyel utódai maiglan élnek. A székesegyház oldalán levő Boldogasszony kápolnáját ő alapítá 1396 ban. 40. Gr. Hohenlohe György (1422—1423.) 41. Palóczy II. György (1423 —1439). Első czi­­meztetett herczegnek, s a czim utódaira is szállt. Az országtól távol volt Albert királynak helytartója vala, s az ország koronáját Esztergom várában tartotta. 42. Széchy Dénes, bibornok (1440—1465.) Esz­tergomban 1449-ben tartomá­nyi és 1450-ben megyei zsi­natot tartott. A székesegyházat és a hanyatlott erköl­csiséget helyrehozni igyekezett. 8000 aranyat gyűjtött a törökök elleni hadjáratra. Négy királyt s végre Má­tyást is ő koronázta meg 1464-ben. Sírja Pozsony­ban van, hol sírköve is látható. 43. Vitéz IV. János (1465—1472.) Hunyady Já­nosnak meghitt barátja. A tudományok és szépművésze­­teknek nagy mentora lévén, Pozsonyban egyetemet, Esztergomban világhírű könyvtárt emelt, mely a törökök vad dühének esett áldozatul. Sírkövén méltán czimezik a „hon atyjának.“ 44. V. János (Alemanus, családneve Bekensloer Sziléziából, 1473—1476). Szép elmetehetsége miatt Mátyás királynak kedvencze volt. A bir- és pénzvágy arra bírták, hogy állomását 1476 ban hűtlenül elhagyja, s 300 ezer arany forinttal és tömérdek kincsesei Fridrik császárhoz távozott, ki­ttét előbb a bécsi érsekség kor­mányzójává s az egyetem kanczellárjává és 1482 ben salzburgi érsekké nevezte ki. 45. VI. János bibornok (arragoniai herczeg, s Ferdinánd nápolyi király s Beatrix magyar királynénak fivére, 1480—1485), Esztergomban, a székestemplom mellett, sz. Mihály tiszteletére kápolnát építtetett. Ál­lásáról lelépvén, Rómában a bíboros testületnél végzi életét. 46. Ipoly bíbornok (észter ferrarai herczeg, Bea­trix magyar királyné nővérének, Eleonórának fia 1487 —1496). Mátyás király által alig 9 éves korában esz­tergomi érsekké neveztetvén, Vili Incze pápa által csak később és hosszas vonakodás után erősittetett meg; oldala mellé helyettes kormányzóul Ibafalvi Tamás, sz.­­györgymezei prépost rendeltetvén. Mátyás halálát mé­lyen gyászolva, Ulászlót királylyá koronázni vonako­dott, s e lisztet Oszwald zágrábi püspök végzé. 1492 ben bibornokká neveztetvén , Rómába költözött; e miatt és azért, hogy az egyházi és világi hivatalokra idegeneket hozott be, az ország rendei kikeltek ellene, s a pápa a király által kinevezett Erdődy Bakács Tamást az esz­tergomi érsekségben megerősíté. Ipoly előbb az egri püspökséget fogadá el, de néhány év múlva Olaszor­szágba költözött, s a milánói, capuai, ferrarai, mutinai, s a francziaországi narbonti püspökségek kormányzatát nyeré el. Meghalt testvérénél Ferrarában 1520-ban. 47. Erdödy Bakács (Bakocz) IV. Tamás kardinális. (1497—1521.) Kitűnő férfiú lévén, nagy tekintélyre ten szert, konstantinápolyi patriarchává, a pápa részéről (de latere) követté neveztetett a magyar, cseh, lengyel királyhoz. II. Lajos kiskorú király gyámjává lön. Haza­­fiságból a török ellen keresztes hadat gyűjtött, de a honárulók Dózsa alatt pórlázadókká fajultak. Nyitrán zsinatot tartott. A török elleni harczra 20,000 arany fiút áldozott. Esztergomban a máig fennálló remek már­vány kápolnát emelte és alapította Sz.­Mária tisztele­téré­; a pápa által az egyetemes laterani zsinatra meg­hivatván, útjában Velencze tanácsa és Róma által nagy kitüntetéssel fogadtatott, s a pápának közbejött halála után, a pápaságra ő is nyert szavazatot. 1521 ben meghalt. 48. Szakmáry II. György (1521 —1524.) A ma­gyarázó koronáért Fridi­­k császárnak elzálogosított várak visszaváltására 60,01­0 aranyat hagyományozott, de ezt a nagy szükségben a hont ostromló török elleni hábo­rúra fordították. 49. Szálkán, helyesebben Zalkay László (1524— 1526.) Széles tudománya miatt európai hitre vergődött. A kath. hitvallásnak serény védője volt. A szerencsét­len mohácsi ütközetben két főpásztor társaságában ha­zájáért vérzett el. 50. Várady Pál (1526 — 1549.) Szerencsétlen kor­szakban ült az érseki székben ; a törökök Esztergomot ostromolván, 1543 ban székét Pozsonba tette át, hol ér­seki lakában számos nemes ifjú neveltetett. Hogy a hon ellenségeinek útját állja, az érsekujvári erősséget épít­tette, 6 éviglen királyi helytartó volt Meghalt életének 66 dik évében. 51. Marlinusius IV. György "(m­áskép Uiizk­ovics György) (1551.) Születésére nézve szegény horvát pór­­szülőktől származott. Zápolya ő általa hívta hazánkba Solimant. Erőszakos halálát a történelemből tudjuk. 52. Oláh VI. Miklós (1553—1568.) Már 16 éves korában Ulászló udvarában nyert alkalmazást, majd az egyházi rendbe lépvén, előbb pécsi kanonok, majd Lajos király titoknokává lön. A mohácsi vész után V. Károly császár akaratából Belgiumba ment, hol az or­szág kormányzatában kitűnő részt vett, hol „Atilla“ czimű történeti művét is irta. Visszatérvén, előbb zág­rábi , később egri püspökké lön, s ő erősité meg Eger­várát annyira, hogy a töröknek ellentállhatott. 1552-ben a tridenti zsinatban a magyar egyháznak volt képvise­lője , honnan visszakerülve, esztergomi érseki méltóság­gal diszittetett fel. 1559 ben a Jézus társaságát Nagy- Szombatba telepitette. 1562 ben királyi helytartóvá len, s Miksa királyt Pozsonban megkoronázá. A tudo­mányoknak igen nagy pártfogója volt. (Istvánffy Mik­lós, hazánk e Liviusa is az ő udvarában ápoltatott.) Nagy Szombatban seminariumot alapitott és több tano­dát emelve, az emberiségi intézeteknek buzgó védője, s a civilisatiónak jeles hőse volt. A közjó előmozditása végett Nagy Szombatban 1561 ben nemzeti és 1560-, 1562- és 1566 ban megyei zsinatokat tartott. Az érdemeiben el­aggott főpap 1564 ki­­an. 14 én életének 77 dik évében költözött a dicsők honába. 53. Veráncz Antal (1569—1573 ) Nagy tudomá­­nyu és nyelvekben igen jártas főpap. Két ízben járt az ottomán portánál követül, hol 8 évi fegyvernyugvási okiratot eszközle ki. Rudolf herczeget megkoronázván, a rendek kívánságára ország helytartójává neveztetett. 87 éves korában székét Eperjesre tette által. Halála után az érseki szék 23 évig betöltetlen maradt. 54. Fehérkövy III. István (1596.) Tágas törvény­ismereténél fogva 8 éviglen királyi helytartó volt. Ér­sek csak ötödfél hónapig lehetett. Meghalt 1596 ki november 11-én. Hirdetmény. Nagy Bányán és Szinyér-V­áralján, kor­látozott napi szolgálattal, cs. k. távirdai állomások nyit­tattak a nyilvános közlekedés számára. Pest, oct. 19-én 1868. A magyarországi állami távírdák cs. k. felügyelősége. A cholera-járvány állásának kimutatása. NEMHÍV AT­AXOS RÉSZ. Szemle. Már pár nappal ezelőtt jelenté a „Dresd. J­ourn.“ egy rendkívüli lapja, hogy a béke Porosz- és Szászor­szág közt megköttetett. Hogy mily alapon? — arról hallgatnak a lapok , s miután hivatalosan még közzé nem tétetett a szerződés, pusztán csak némi gyantá­sokból lehetne annak tartalmára következtetni. Néme­lyek úgy vélik, hogy e békeszerződés inkább csak ka­tonai egyezmény jellemével bir. Bismark gróf lapja, a „Nordd. Alig. Ztg.“ csak ennyit jegyez meg a békekötésre vonatkozólag: „E fontos, oly hosszú halasztások után létrejött s a szász királyságban óhajtva várt tény némileg meg fogja nyugtatni a kedélyeknek ott uralkodó izgatottságát, mely egybeké­ve az országot szükségkép terhelő kato­nai nyomással ujabb időben tű­rhetlen magasságra emel­kedett. Hanem miután ily módon a királyság külviszo­nyai rendbe hozattak, egyidejűleg azonban Szászország belső alkotmányos viszonyait illetőleg is az egész or­szágban oly izgatottság lépett elő, mely mindinkább nagyobb dimensiókat látszik fölvenni“. Megemlíti aztán, hogy e hó 21 ikén Drezdában is, ép úgy mint pár nappal előbb Lipcsében, népgyűlés volt, melyben tiltakoztak a rendi országgyűlés egylthi­vása ellen, mert, mint mondák, a rendek nem a nép képviselői Továbbá petitio terjesztetik fel, melyben azonnali választásokat s népképviseletet követelnek. „Ez agitatio lefolyása még beláthatlan“ — teszi hozzá a „Nordd. Alig. Ztg.“ , s nagyon természetesnek tartja, hogy „miután az épen megkötött békében megállapít­tattak a külső garantiák arra nézve, hogy Szászország még egyszer ellenségesen ne léphessen föl Poroszor­szág ellen, az ország hangulata benső törvényes képvi­seletre van irányozva, mely nem támogatná a kormányt, ha a nemrég követett politikát még egyszer ismételni akarná“. Míg Szászországban a porosz­ párt ily — habár távolról sem oly fontos tüntetéseket tesz, mint a „Nordd. Alig. Zig" hinni vagy elhitetni látszik, azalatt Hanno- Verában a porosz ellenes elemek egy politikai lap meg­indítására egyesültek , mely „Deutsche Volkszeitung“ czím alatt november 1-től Hannoverában jelennek meg. A kibocsátott programmban a párt, melyet ez új köz­löny képvisel, azt mondja magáról, hogy: „iszonyodva utasítja el a polgári s politikai morál közti különbséget, melylyel oly gonoszul visszaélnek.“ Angol lapokban sokat beszélnek azon lelkesült­­ségről, melylyel a nemzeti lövészünnepélyekre jövő angol önkéntes lövészeket fogadják Belgiumban. Azt következtetik belőle, hogy a belgák félnek az annexió­­tól s igyekeznek idejekorán angol rokonszenvre s angol pártfogásra szert tenni. A „Daily Telegraph“ alapta­lannak tartja a belgák aggódását; az „Advertiser“ azt véli, hogy Angolországnak készen kell állni Belgium erélyes védelmére; a „Saturday­ Rewiew“ is szükséges­nek mondja azt, mert Angolország Belgiumban önma­gát védi. Az „Indépendance beige“ a Konstantinápolyból érkező tudósítások s magán és hivatalos táviratok után azt látja, hogy a krétai fölkelés mindinkább kialvó fél­ben van. E nézet azonban nem átalános és sokan ellen­kezőt hisznek. Az „Indépendance“ levelezője egyébként azt véli, hogy a sziget teljes lecsendesítése csak úgy sikerülhet, ha teljes autonómiát ad neki a török kor­mány. Végül pillantást kell még vetnünk az Észak-Ameri­­kából jövő hírekre. E tudósítások October 11 ig terjed­nek. A követválasztások mindinkább megfosztják a di­adal reményétől Johnsont s a vele tartó demok­rata pár­tot. A republikánusok győztek a pennsylvaniai válasz­tásokon. Iowa, Ohio és Indiana államokban is a repub­­likánus jelölteké lett a győzelem. Philadelphiában a vá­lasztás alkalmával tettleges összeütközésre került a do­log a democraták és republikánusok közt, több egyén meg is sebesült. Butler tábornok beszédet tartott, mely­ben azt kívánta, helyezzék az elnököt vád alá , azt erő­­síté, hogy ha Johnson ellenszegülne a congressusnak, a hadsereg és hajóhad nem fogja őt támogatni. A foniánok újabb mozgalmairól is szólnak ez ame­rikai tudósítások. Valami nagyobb jelentőséggel azon­ban e mozgalmak nem birnak. Mint írják, ismét tisztelgett Johnson elnöknél egy rom­án küldöttség s azt kivánta, hogy hívja vissza az északamerikai kormány londoni követét s izlandi consulait. A válasz természetesen ta­­gadólag ütött ki. fl tor Octob. 24-ig szaporodott Összesen Eb b ő 1 E szerint a beteglétsz. CO ríj ÍN g •g W) 3 £ « ® O­­O meggyó­gyult meghalt további gyógyk. a. maradt szaporo­dott fogyott Budán -----2 — 2 — — 2 — — Pesten.... 60 12 72 103 59— 1 Összesen 62 12 74 103 611 Az esztergom­i gyászünnepély. Tíz év óta, az érseki főegyház fölszentelése óta nem volt Esztergomnak an­nyi vendége, mint oct. 23-án. A gyönyörű őszi reggel vasúton, gőzhajón, kocsin ezrenkint hozta a vendégeket, kik ismét ezreket talál­tak már megérkezettekül. Az ország minden vidéke, a társadalom minden rétege elkülde képviselőit, hogy részt vennének a szomorú ünnepélyen, mely herczeg Scitovszky Kér. János bibornok prímás hűlt tetemei körül volt alakulandó. A főegyház tágas épülete Lip­pert épitész keze alatt gyásztérré alakult, falak és szent

Next