Sürgöny, 1867. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1867-01-01 / 1. szám

mát. A német hivatalos hirdetéseket is e lap fogja közleni. Előfizetési ára Buda-Pesten egész évre 12 ft, félévre 6 ft, évnegyedre 3 ft. Vidékre 14, 7, s 3 ft 50 kr. *** Dugonics műveiből Bába Imre szegedi nyomdász közelebb nagyobb kötetet akar kiadni, mely­nek jövedelmét valószínűleg a Dugonics szoborra szen­teli. Mint tudva van, a Dugonicsnak állítandó szobor Ügyében Szegeden bizottmány alakult. A Gyászhír Eperjesről dec. 29 dikéről ír­ják nekünk : A helybeli evang. collegiumot nagy csa­pás érte, elveszítvén egyik veterán s nagyérdemű taná­rát, Kraizell András urat, kit 8 napi szenvedés után, élete 66-ik, tanársága 41-ik évében, tegnap estre vitt el körünkből a kérlelhetlen halál. Nevelő oktató volt , a szónak legnemesb értelmében, sz­­etettel, buz­­gósággal, lelkiismeretességgel működvén e pályán, igazi humanistikus szellemben, mint az igazságnak, erénynek, jognak nyílt- és szilárd- lelkű apostola. Em­léke öröklő és áldott leend nemcsak tisztelt családja tagjainál, tiszttársai és bennső bar­átjainál, hanem ez­rekre menő hálás tanítványai szivében is. Have pia anima! .­­ Buttyán László, erdélyi kormányszéki taná­csos, dec. 23 dikán élte 41-dik évében Kolozsvárott meghalt. A boldogult fiatal özvegyet, s két kiskorú fiút hagyott hátra. Temetése nagy diszszel ment végbe.­­ Vizeki Tallián Vincze nyug. alezredes múlt csütörtökön halt meg Bécsben, s dec. 29-dikén d­r. 2 órakor ünnepélyes katonai diszszel temettetett el a matzleinsdorfi sirkertben.­­ A belvárosi elemi tanító Német András dec. 31 én meghalt. A boldogult 40 éven fölül működött a tanítói rögös pályán s emléke sokáig fog élni a pesti polgárság közt. *** Páriából jelentik: M o­u c­h y herczeg neje, született Murat Anna herczegnő karác­sny estéjén figyelmekkel örvendezteté meg családját. — Sand George veszélyesebben megbetegedett. A hi­es írónő már 63 éves.­­ Gyurkovics szállító kocsijáról tegnap este a váczi után 300 frt értékű c­­­it­ro­m­­­o­­­a­j­at lop­tak le, azonban az őrjárat mind a két tolvajt, László János és Német Antal szabadságos katonát, egy pálinkás boltban elfogta, hol az olajat el akar­ták adni.­­ Karácsony este a molnár utczában a szent István tornyához czimzett kurtakorcsmába két egyén belépvén, maguknak kocsonyát rendeltek, s míg a ven­déglős kiment, ezalatt öltönyéből a tárczát 70 ittal és a bennlévő váltókkal kilopták s helyébe üreset tettek. A személyes leírás s a városi kapitányságnál lévő tol­vajok photographiai arczképgyüjteménye után a tolva­jok egyike S­c­h­o­p­p­e­r Pepi felismertetett s azonnal elfogatván, a tényt be is vallotta. A tolvaj társát Ad­am­csi­k Józsefet szintén sikerült éber városi kapitánysá­gunknak elfogatni. Külföld. A keleti ügy határozottan előtérbe lépett s kitö­réssel fenyegetőzik Görög- és Törökország közt a di­­plomatiai szakadás, sőt a harczias összeütközés is közel van, mint Konstantinápolyból távírják. Görögország titkot sem csinál a krétai fölkelés támogatásából, és a porta ismételve tiltakozott ez ellen a védhatalmak előtt. Oroszország érzi a bekövetkezendő eseményeket, s mint hírlik, csapatokat indít délfelé, Kiev-, Odessa-, Bessarábiába. Azonban a diplomatiai tevéke­nység sem pihen, s jelesen Pepoli marchese ez ügyben váratik Pá­risba. Fontos kérdés ily körülmények közt a nyugati hatalmak magatartása. E részben tudjuk, hogy Fran­­cziaország eddigelé határozottan ellene volt a krétai fölkelésnek s Törökországot nyíltan pártolta. Angliát ellenben a fölkelés titkos támogatásával­ vádolták ; je­lesen tény, hogy angol hajók a menekülő krétai csalá­dokat pártfogásukba vették, s hogy az angol lapok Törökország közeli bukását jósolják. A „Wiener Abendpost“ erre vonatkozólag helyreigazító közleményt kapott Athénéből dec. 20-ról, melyet már a távirda jel­zett. A „W. A.“ athénei leveléből kitűnik, miként a hel­lének azt várták az angol kormánytól, hogy ez magáévá teszi azon angol kapitány (Pym) tetteit, ki hajóin kré­tai családokat szállított a Pyraeusba. Az angol kormány azonban ezt nem csak nem tette, sőt a porta fölszóla­­lása folytán az „Assurance“ nevű hajót táviratilag visz­­szaparancsolta Máltába, s helyébe Kandia alá a „Wi­zard“ nevű ágyúshajót küldte. Pym kapitány tehát elrendeltetett Kandiából. Hasonlókép az angol alkonsu­­loknak megtiltatott, hogy a Londonban lévő philo­krétai egylet levelő tagjai legyenek. Ezenkívül az angol kabi­net még a görög kormánynál is előterjesztést tett a rPandellenion“ gőzös védelmére rendelt „Hellas“ cor­vette felszerelése miatt. A­mi Austria magatartását illeti a keleti kérdés­ben , erre nézve a „National-Zeitung“ következőleg értesül Bécsből: „Austria még most is óhajtja ugyan az ozmán birodalom épségét és fennmaradását, de azt is tudja, hogy a porta tunya ábrándozása e czért elő nem segíti, sőt ellenkezőleg a gyógyszert a keresztény néptörzsek kielégítésében látja, és igyekszik is erről a portát meggyőzni. Austria a törökországi szláv szom­szédfajok iránt barátilag akar feltűnni és civilisátori küldetést teljesíteni. „Austria ezen politikája, folytatja a bécsi levelező, nem maradt észrevétlen Pétervárott, miután Oroszor­szág maga is politikája főczéljává tette a keresztények sorsa javítását Törökországban. Gortsakoff herczeg ennek folytán Austria magasztalója lett, azonban ettől még messze van a valóságos szövetségi szerződés, főleg miután Austria az érdek­politikát fogadta el a külügyek­­ben és így csupán határozott czélokra köthet szövetségi szerződéseket. „A Francziaországgali viszonyokat szintén nem hűtötte meg Austria ezen magatartása, sőt Napóleon császár tökéletesen helyeselte e politikát, s az osztrák és franczia ügynökök Keleten a legkisebb részletekben is együtt tartanak.“ A „Wiener Journal“ szerint a keleti kérdés ve­szélyessége az európai beavatkozással és azon tervek fölmerülésével kezdődik, melyeket a nagyhatalmak az európai török uralom lehető bukásához kötnek. Jelen van e már most ezen eset, az a kérdés. A „W- Journ.“ szerint ily fenyegető jelek még nem látszanak. Az olasz és a török kormányok közt támadt viszálynak nincs politikai hordereje , diplomatiai után kiegyenlítik azt. Anglia csak békés utón folyand be a keleti keresz­tények jivál a Francziaországnak sok oka van a jövő évet a béke esztendejévé tenni. Poroszország és Austria szintén óvakodnak a kezdeményezéstől Keleten. A ke­leti kérdés súlypontja a pétervári kabinet elhatározásá­tól függ. Ha ez tovább is oly tartózkodó lesz, mint ed­dig, akkor — véli a „W. Journ.“ — még a Török és Görögország közt kitörő háború sem fogja megzavarni az általános európai békét. A párisi „Patrie“ erősen kikel Görög és Olasz­ország ellen, melyek megengedik, hogy tőlük önkénte­sek gyűljenek és hadiszerek szállíttassanak Krétába. 1700 önkéntes ment legközelebb is Athénéből oda, s az idegen kalandorok száma, kik e szigeten Törökország ellen harczolnak, már többre megy 6000-nél A kistyra naponkint kiinduló helye a Görög- és Olaszországból, jelesen Anconából, özönlő forradalmárok expeditiójá­­nak. A „Patrie azt kérdi, váljon ily körülménye­k közt nemzeti jellemmel bir e a kandiai fölkelés, és azt kos­mopolitikus forradalomnak nevezi. Hasonló hangon be­szél a „Liberté“. A „La Presse“ pedig egyenesen ki­mondja, hogy a portának most már teljesen joga van hadat szenni Görögországnak. Figyelmet érdemel a keleti kérdésben Amerika magatartása is. Az elnöki üzenetben jelesen egy pont van, mely szükségesnek nyilvánítja, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi és politikai érdekből ezentúl Athénben is külön követ által képviseltessék magukat, miután eddig Görögországban is csak a konstantiná­polyi követ képviselte Amerikát. Azonkívül szó van arról is, hogy Bukarestben s Belgrádban amerikai con­sulságok állíttassanak föl. A „Pali Mail Gazette“ fe­nyegetőnek tartja az európai békére nézve Amerika szándékait, s azt kérdi, nincs-e elég disznója Ameriká­nak, hogy Szerbországból, vagy gabonája, hogy Romá­niából hozasson azt ? Párisból megerősítik azon hírt, hogy a porta pa­naszt emelt Görögország ellen. A „Patrie“ jelesen tudni véli, hogy Dzsemil pasa, a párisi török követ, decemb. 27-kén közlötte Moustier külügyministerrel azon leg­újabb jegyzéket, melyet a porta Athénbe küldött. A római ügyben nincs fontosabb jelentenivaló. A „Perseveranza“ római levelezője a pápának egy mon­datát idézi, mely azt bizonyítja, hogy Tonello küldeté­sének sikere nagyon kétséges. „Ti mindent elvettetek tőlem, mondá a szent atya, mindent elvettetek a papság­tól, s most szabadsággal kínáltok ? Miért akartok ve­lünk alkudozni! “ Az új „Diritto“ szerint a Florenczből visszatért Fleury tábornok egy sajátkezű levelet vitt Napóleon császárnak Viktor Emánuel királytól. E levélben, mely a római ügyre vonatkozik, kijelenti a király, hogy min­den támadást, vagy más mozgalmat megakadályoz, mely a pápa jelenlegi birtokai ellen indíttatnék. Feltűnt, hogy az olasz zöldkönyv, mely a flóren­­czi parlament elé terjesztetett, egy okmányt sem tártál már, mely a római ügyre vonatkoznék. Erre nézve az „Italie“ következőleg értesül : „A római kérdés a sep­temberi egyezmény fok­­án pusztán belkérdés lé­­­tt. Az egyetlen tárgyalás, mely e részben ez év folytán tör­tént, a pápai adósságra vonatkozott. E tárgyalást pe­dig csak akkor fejezték be, midőn a zöldkönyv már nyomtatás alatt volt Egyébiránt a pápai adósságot il­lető okmányok közöltetni fognak a kamarával, azon törvény támogatása végett, mely az ez ügyben létrejött egyezményt szentesíten­i, és a kamara valószínűleg ki­nyomatni rendeli azokat.“ A turini „Gazetta“ Rómából értesül, hogy a pápa végkép lemondott az elutazásról, s semmi áron sem hagyja el Rómát. Tonedo küldetése e lap szerint csak némely vallásos engedményeket fog valószínűleg ered­ményezni Ponza di San Martino gróf politikai kül­detésben szintén Rómában van, Victor Emanuel király által küldetve, s mint a „France“ írja, már két ízben fogadtatott a szent atya által; de kihallgatásainak ered­ménye felől még mi sem hallatszik. Florenczből jelentik, hogy S­c­­­a­­­o­­­a pénzügy­­minister agyvértódulásba esett s valószínűleg Sella által fog pótoltatni. Az „Italie“ szerint az olasz hadi budget 130 mil­lióra, a tengerészeti budget 30 millióra szállíttatnék le. A távirda jelenti, hogy az olasz senatus a trónbe­szédre adandó választ vita nélkül elfogadta. A pénzügy­­miniszer egy tervet adott be az ideiglenes pénzügyi ke­zelésre vonatkozólag. Párisból jelentik, hogy az államtanács két osz­tálya dec. 27-kén reggel ülést tartott a császár elnök­lete alatt, a hadsereg szervezetre vona­kozó törvényja­vaslat vitatása végett. Napóleon császár azonban hírszerint vissza­vette e reformjavaslatot. A hír ennek okául nem any­­nyira az az ellen támadt általános ellenzést tartja, mint azt, hogy a császár fél, hogy az események meglephe­tik, mielőtt a hadsereg az új terv szerint szerveztethet­­nék és készen lehetne. Mások szerint a császár nem akarja a világtárlat béke évét hadszervezéssel megza­varni. A „Moniteur“ dec. 28-ai száma új híreket közöl Ko­reá­b­ól, nov. 6-ról, melyek szerint a Roze admi­­rál és Korea közt folyó alkudozások kedvező fordulatot vettek. Angol lapok ellenbe­n azt írják, hogy a fran­cziák ezen új hadjárata meghiúsult, s már ki is vonul­tak Koreából. Mexikóból dec. 2-káról hozott híreket az „Eagle“ hajó. Miksa császár el van határozva Mexikót el nem hagyni. Dec. 1 jén Veracruzban kiáltvány jelent meg a rendőrfőnöktől, mely a császár ez elhatározását tudat­ja, s kijelenti, hogy a császár kész Mexikó népéért végső csepp vérét is kiontani. A párisi „France“ Miksa császár azon elhatáro­zására, hogy a koronát védeni fogja és a klerikális párthoz támaszkodik, ezt mondja: „Francziaország semmiesetre sem fogja visszavonni azon parancsait, melyek szerint Mexikó kiürítése mart. 1 jére tökélete­sen befejeztessék.“ Veracruzból jelentik nov. 28-ról. A „Dandolo“ osz­trák korvett parancsnoka Orizabából visszatért s azon hirt hozta, hogy Miksa császár Európába utazása ha­tározatlan időre elnapoltatott. Poroszországban most majdnem kizárólag az éjszak-német szövetségi parlament előkészítésével fog­lalkoznak. A poseni lengyel aristokratia szintén műkö­dik, hogy a parlamentre saját lengyel képviselőit vá­lasztassa meg a német képviselők ellenében, — termé­szetesen csak azért, hogy aztán e lengyel képviselők tiltakozzanak a parlamentben Posen és Keleti-Porosz­­országnak, mint lengyel tartományoknak, az éjszak-né­met szövetségbe keblezése ellen. A berlini „Staatsanzeiger“ jelenti, hogy a porosz király L a v a 1­e 11 e franczia belügyminiszert és Be­­n­edetti berlini franczia követet a fekete sas renddel ruházta föl.­­ Az új „Presse“ drezdai távsürgönye sze­rint a szász koronaherczeg is hasonló kitüntetésben ré­szesült Poroszország részéről. Bajorországban a minister válság té­nynyé lett, mint ezt tudjuk. P f o r d t e n báró lemondását elfogadta a király. Az új külügyminiszer még nincs kinevezve, de nem kétkednek, hogy Hohenlohe herczeg nyeri el e méltóságot. A herczeg programmja, mint az „Alig. Zrg“-nak Münchenből írják: Bajorországot politikai és katonailag úgy megerősíteni, hogy a sz­omszéd dél né­­m­­ államokra nézve — a legerősb német ál­lammal (Poroszországgal!) szövetkezve — köz és vonzó pontul szolgálhasson, mely körül azok mint szö­vetséges tagok csoportosuljanak. De Bajorországnak nemcsak a délnémet államokra, hanem a német­osztrák tartományokra nézve is ily vonzó központul kell szolgálni Hohenlohe herczeg terve sze­rint - bizonyos eshetőségek mellett. Legújabbak- A mai bécsi lapokat, melyek az esti postával ér­keztek, a pénzügyi törvény tölti meg. Külügyekben a következő híreket veszszlik : A római ügyre vonatkozólag távirják Páris­ból, dec. 29 ről: A „Patrie“ írja : Az olasz korm­ány a pá­pai kormány által formulázott javaslatokat a vallásos ügyek elintézésére vonatkozólag elvileg mind elfo­gadta. Rómából távirják dec. 29-ről: A pápa sajátkezű iratot intézett a nemesi bizottsághoz, s megköszönte azon ajánlatát, melylyel annak tagjai a római nemesek és polgárok többsége nevében a szent­szék védelmére magukat fölajánlották, és kijelenté, hogy alkalmilag élni fog e nemesszivü ajánlattal. Florenczből távirják dec 2- ról. A senatus az ideiglenes pénzügyi kezelést 1867-ik év első negyedére vita nélkül elfogadta. A keleti ügyben megczáfolja a párisi „Éten­­dard“ azon hírt, mintha a török követ közlötte volna Moustier marquisval azon jegyzéket, melyet Törökor­szág az athénei kormányhoz intézett. Ugyane lap, meg­­czáfolván az athénei táviratot, azt mondja, hogy jelenleg épen nincs szó az európai hatalmak beavatkozásáról a krétai ügyben. Athénból jelentik dec. 24-ről. Az „Assurance“ nevű angol hadigőzös f­olytatja krétai útját. Az athéni angol követ a kapitánynak megküldte azon utasítás másolatát, melyben az angol kormány a krétai ügyben semlegességre utasítja ügynökeit. K o r f u b­ó­l jelentik dec. 2- ról: Tegnap négy an­gol hadi gőzös érkezett ide, melyek, miután élelmisze­reket vettek föl, Kandiába mentek. Missolunghiból jelentik, hogy a fölkelés Agrafában és Thessaliában növekszik. A fölkelők déli görög ezredest vezérükké választották. A mexikói ügyet illetőleg Párisból jelentik, hogy a párisi „Moniteur“ december 30-ai jelentésé­ben száz hajót sorol fel, melyek már elindultak Mexi­kóba a franczia csapatok hazaszállítására. Newyorkból távírják dec. 20 tól. A képviselőház külügyi bizottsága elhatározta, hogy Dél Amerika had­viselő államai közt az Egyesült­ Államok közvetítőkép lépjenek fel. Az amerikai congressus — mint tudjuk — üd­vözletét küldötte volt meg az orosz császárnak mina­pában az élete elleni merénylet meghiúsulása alkalmá­ból. A cz­ár most megköszönte ez üdvözletet, s válaszá­ban azon reményt fejezi ki, hogy a két állam közti jó viszonyok maradandók lesznek. Miksa császár láza csendesült; a császár vissza­tér Mexicóba. Newyork, dec. 28. Escobedót Ortega csa­­pat­ai elfogták és kivégezték. Táviratok. Zágráb, dec. 31. (A „Lloyd“ magán távirata.) A horvát udvari cancellaria megtagad minden további dotatiot, a helytartótanács által praeliminált további or­szággyűlési költségekre nézve, annálfogva az ország­gyűlés elnapolása óránként várható. (E táviratot, me­lyet néhány bécsi lap is közöl, megemlítendőnek véltük itt, a­nélkül, hogy hitelességéről kezeskedhetnénk. Szer­k.) A „Sürgöny“ magán-táviratai-Madrid, dec. 31. A követek közül töb­ben a királynőhöz feliratot szerkesztettek és annak átnyújtása végett közvetlen lépéseket tettek; minthogy ezen eljárás szabályellenes, a kormány ezen követeket eltávolíttató a félszi­getről. A senatorok közül egy sincs ez ügybe beavatva. Berlin, dec. 31. Ma hirdettetett ki ama törvény, afialy az Elbe hercze­gségeknek, és ba­jor s hesseni területrészeknek Poroszországgal való egyesítését elrendeli. Konstantinápoly, dec. 30. Franczia­ország bizalmasan és barátságos hajlammal azt tanácsolá a portának, hogy a szerb kivonatokat teljesít­i, és általában a szláv népességet nyug­tassa meg. — Kandiában egyre a legmakacsabb csaták folynak; a forradalmiak — önkéntesek által erősbitte­tve — a harcz folytatására törek­szenek. München, dec. 31. Herczeg Hohen­lohe a királyi ház­ és a külü­gyek ministerévé neveztetett ki. K. Az erdélyi gazd. egyesület dec. 3-án tartós választmányi ülésén mutattatott be szamosujvári ke­reskedő Ábrahám Emanuel ur által rhum szinü és izi — általa viasz-pálinkának nevezett — új szeszgyárt­mánya, mit ő, miután a lépes mézből a szinmézet és másodmézet kivonta ; továbbá méhsört és azután még eczetet is készített, állítólag a lépmaradék viasszá olvadása előtt arra még utólag felöntött, és azon megé­ledett vízből állított elő. — A készítmény megizleltet­vén, jónak találtatod, de a találmány érdemlegesebb vizsgálatába nem bocsátkozhatott a választmány ; mind­azonáltal Ábrahám Emanuel urnak ipara és igyekezete eze­n eredményéért, miszerint a lépből eddig nem ismert új hasznokat vonnia sikerült, elismerését nyilvánítani határozta. * Közgazdászat- Pest, deci31. Gabnaüzlet. A legközelebb lefolyt hét elején a külföldről érkező piaczi tudósítások lehan­­golólag hatottak ugyan a helybeli piaczüzlet me­netére is, — a hét vége felé azonban főleg a súlyo­sabb buzafajok ismét élénkebb keresletnek örvendet­tek. Heti forgalom búzából 40—45,000 m. Rozsból 5— 6000 m. Zabból 40—45,000 m. Tengeriből 5—6000 m. Árak folytonosan szilárdak. Lisztből a múlt hét folytán 4614 mázsa vitetett ki a déli vaspályán. Gy­ap­­ju­ból elkelt m.­e 5000 mázsa. Éspedig a nyári gyap­ju 8—10 ftnyi, egyéb fajták pedig 3—5 ft áremelke­déssel a legközelebbi árakkal arányban. A d e. 27-én Pesten tartott marhavásáron volt: 343 darab ökör, kelt 90 fttól 184 ftig, 139 db te­hén, kelt 64 fttól 130 ftig, 49 db borjas tehén, 55 fttól­­ 120 ftig, 80 db tinó-marha, 20 fttól 59 ftig, 2145 db­­ sertés, 22 krtól 27 krig fontja,254 db borjú, 20 fttól 40 ft 1 párja. A marhahús mázsája 17 ft 50 kr·-20 ftig. Az or­szá­ni gazdasági egyesület dec. 29 én tar­­tott igazgató választmányi ülése. Ez Illésnek, melyet elnök gróf Festetics György ur nyitott meg, első s legjelentékenyebb tárgyát a dec. 18-án tartott közg. földmiv. és állattenyésztési közös ülés jegyzőkönyve, s az ennek kapcsában dr­ Czilbhert Róbertnek a gyapjú gyári mosása érdekében Belgiumba történt kiküldetéséről bemutatott jelentése képezé. E jelentést, a gazda közönség bővebb tájékozása végett e fontos ügyről, az orsz. magy. gazd. egyesület kinyomatván, a „Gazd. Lapok“ mellett szétküldeni ren­delte, egyszersmind pedig Lónyay Menyhért, Lónyay Gábor, Korizmics László, Benkő Dániel, Lits Antal, Somssich Miklós, Wodiáner Albert és Czilbhert Róbert urakat s az egyesületi titkári bizottmánykép kiküldötte, hogy a Belgiumból épen itt lévő Schmidmann Ármin urat is meghiva, egyenesen a választó­ elé terjesztendő javaslatot dolgozzanak ki aziránt, vájjon : 1. kívánatos e­ltalában a hazai gyapjú­termelés és kereskedés érdekében a gyapjúnak gyári mosatása, az eddig szokásos mód helyett ; 2. vájjon a javaslatba hozott mosási eljárás meg­felelne e a czélnak s ez esetben ; 3. miként lehetne a tervezett gyapjú­mosó gyár életbeléptetését foganatosítani. S felolvastatván a fentnevezett bizottmány ülésé­nek jegyzőkönyve is — az következő véleményt tartal­maz, és pedig az első pontra nézve a bizottmány hatá­rozottan kívánatosnak véli — felsorolván az úgynevezett gazdasági mosásnak hátrányait, a melyet minden gazda jól ismer — valamint a gyári mosás által elérhető elő­nyöket — hogy a gyapjú kereskedés ne az élő állaton mosott, hanem a nyers állapotban lenyirt s aztán gyári mosás által megtisztított gyapjúra fektettetnék. A második pontot illetőleg dr. Czilb­ert Robert urnak szakavatott jelentése és magának a tervezőnek Schmidman Armin urnak a tanácskozás alatt közvetlen adott felvilágosításai nyomán, valamint a gyapjúmo­­sási módnak a Verviersből hozott gyapjú­ mustrákban bemutatott valóban meglepő eredményéből azon meg­győződést nyert, miszerint a tervbe vett gyapjúm­osó gyár a kitűzött czélnak csakugyan megfelel. A­mi pedig e vállalat életbeléptetését illeti, a bizottmány oda véle­­ményzett, miszerint azt legczélszerű­bb lenne részvény­társulat útján megkísérteni. Ezután be lett mutatva s felolvasva egy alapszabály-tervezet *), melylyel a javaslatba hozott vállalatot, az alakulandó consor­tium kebelében megindítani s véglegesen megállapítva a maga szárnyára bocsátani lehetne. E javaslatot az igazg. választmány magáévá tette azon megjegyzéssel, hogy a tervbevett gyapjúmosó­­gyár életbeléptetése a hazai gyapjú­termelés és keres­kedelem érdekében szerfölött kívánatos, a­miért is az alapító consortium mielőbbi megalakulását melegen óhajtja Most már tehát a consortium dolga e fontos ügyet az életbeléptetés felé tovább vinni, mi ha oly fényesen sikerül, mint a­mily szép remények vannak e vállalathoz kötve , az nem csak gyapjú-kereskedé­sünknek, hanem gyapjú termelésünknek is tetemes len­dületet fog adhatni **). Ezután Korsz­tics alelnök az előadó az alapít­ványi javak jövő kezdése érdekében tartott tanácsko­zások eddigi eredményét, melyből egy fontos nemzet­­gazdasági kérdést, csak azt kívánjuk itt felemlíteni, hogy elvileg a helyes és okszerű haszonbéri rendszer lett elfogadva, különben a tárgyalások még befejezve nincsenek. Az ülés folyamában előfordult egyéb tárgyak közül a „Taurus“ állatbiztosító-társulat folyamodványa, melyben annak országos segélyzése, és székhelyének Bécsből Pestre leendő áttételének engedélyezését ille­tőleg kíván véleményt az egyesülettől nm. m. helytar­tótanács, azon vélemény kíséretében határoztatok fel­terjesztetni, miszerint azt orsz. segélybeni részesítésre az egyesület nem ajánlhatja. Klemm István fészekre vető burgonya-, répa- és ku­­koricza-vetőgépein a bírálat szerint több irányban vál­toztatások szükségesek , alapjában azonban a répa- és kukoricza vetőgép - szerkezete jónak, s a gyakorlat terén sikerrel alkalmazhatónak ismertetett el, ha t. i. áruk lehetőleg le fog szállíttatni. Kodolányi Antal, az orsz. magyar gazd. egyesü­let segéd-titoknokának bírálat végett beadott „Nö­vény boncz, vegy és élettan különös te­kintettel a növénytermelésre k czi­tt mun­káját illetőleg, mint mely a felőle beadott szakbírálatok szerint a tudomány jelen színvonalán áll, s hézagot pó­tolna a gazdasági irodalom terén, s az igazgató vá­lasztmány oda nyilatkozott, miszerint annak megjele­nése igen kívánatos volna, főleg a most felállítandó gazda­tanintézetek érdekében. Ezeken kívül több tárgy véleményadás vé­­gett a szakosztályokhoz tétetett át. Vé­gül az évi számadások megvizsgálására és a jövő évi költségvetés elkészítése végett egy bizo­tmány keret­vén fel, s az évi számvizsgáló közgyűlés napjául febr. 2 ka tűzetvén ki, — az ülés szétoszlott. K. A. *) Legközelebbi számunk egész terjedelmiben hozza. Szerk. **) Úgy tudjuk, a consortium összehozásának élére Wodia­ner Albert úr állott. Szerk. Szinházi előadások január 1. Nemzeti színház. „Bánk bán,“ eredeti nagy opera 3 felv. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. „Abenteuer auf Vorposten, oder: die «chöne Helena unterm Militair“ comikus Ope­rette 1 felv. Erre: „Der Scandal im Theater,oder : Eifersüchtigen und die Extrazimmer“ bohózat 1 felv. Kezdete 7 órakor. Budavár­osi színház. „Ich bleibe ledig“ vígjáték 3 felv. Erre: „Gänschen von Buchenau“ vigj. 1 felv. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő: Kecskem­éthy Aurél.

Next