Sürgöny, 1867. február (7. évfolyam, 27-49. szám)

1867-02-23 / 45. szám

szolgálatot tesznek. És miért is találkozik ellenszenv­vel a telekkönyvi intézmény ? Talán azért, mivel egé­szen itt annak még eszméje is? Hiszen — hogy egye­bet ne emlitsek — az 1840. évi XXI. törvényczikkben már arról is intézkedés van téve, hogy addig is, míg a telekkönyvek a megyékbe is behozatnak, miképen le­hessen egy különösen kijelölt birtokra betáblázást in­tézni, s ha jól emlékszem, az 1848 ik évi országgyűlés a telekkönyvek tárgyában javaslatot is készíttetett. Az ellenszenvnek tehát nem lehet más oka, mint az, hogy azt az absolut kormány hozta be ; ez pedig nem lehet ok arra, hogy megsemmisítsük, és nagy áldozattal is­mét újakat készíttessünk. „Mindezeket azonban csak mellékesen kívántam megjegyezni, mert hogy a telekkönyveket fenn kell tartani, azt —igen csek­ély kivétellel— mindenki be­ismeri , hanem igenis az már kérdés lehet, hogy a te­lekkönyvi kezelő hivatalok is választás alá voltes­senek-e? „Miképen fognak majdan a bíróságok szervez­tetni, és kinevezés vagy választás útján töltetnek e be akár a közigazgatási, akár a bírói hivatalok ? — arról ezúttal felesleges volna vitatkozni, azért csak a telek­könyvi kezelő hivatalokra nézve jelentem ki azon né­zetemet , miszerint azokat választás alá bocsátani nem lehet. Nem vagyok kétkedő vagy félénk, ki minden kicsinységből részt jósol, s azt sem hiszem, hogy ha a telekkönyvi intézmény mély gyökereket ver, s azzal az egyszerű polgár is megismerkedik, és megismerkednie kell is: valami hátránya lenne annak, ha a telekkönyvi kezelő hivatalok is időnként választatnának ; de egy­részről azért, mivel ezen hivatalok újak, és így, mint ilyenek, nem is választathattak ; másrészről, mert az irodai személyzet választás alatt sohasem is volt, s a jó rendtartás is megkívánja, hogy ezek a fölöttük álló tisztviselőktől függjenek ; — végre, mivel jelenleg ilyen szakértő kezelők, kik erre vállalkozzanak — nem is találtatnak , úgy hiszem, elég ok arra, hogy a törvény­kezés végleges szervezéséig a telekkönyvi kezelő hiva­talok választás alá ne bocsáttassanak.“ Vidéki tudósítások. Versecz, február 19 én. Folyó február hó 18-kát,a mely nap a magyar nem­zet történelme könyvében arany hetükkel kiemelendő és örökké nevezetes, minden honpolgár emlékében mara­dandó részen,— Versecz városának közönsége is álta­lános örömmel, méltón ülte meg. Ugyanazon pillanatban, midőn Temesmegyének köztiszteletben álló főispánja és városunk királyi biz­tosa Murányi Ignácz ur , maga a f. hó 17 dikén kelt legkegyelmesebb királyi leiratnak a főrendi táblánál, valamint a képviselőháznál is történt kihirdetését, a haza alkotmányának tényleges visszaállítását, és a ma­gyar ministerelnök kinevezését távirati után e város kö­zönségével tudatta , mozsárdörgések kezdették hirdetni a nap nagy jelentőségét, és középületeink nemzeti lo­bogókkal diszíttettek föl. Estre a város kivilágittatott; ezen kivilágítás a szó teljes értelmében önkéntesnek mondható. Délutáni 3 órától kezdve egész éjfélig min­denfelé a kivilágítástól ragyogó utczákon örömteljes nép hullámzott folytonosan, zene kíséretében, és a fénygolyókban dús röppentyűk elsütése mellett az ősz­szegyülekezett vegyes ajkú lakosság különféle nyelve­ken egetverő hangon kiáltozta: „Éljen a Király ! Éljen a magyar haza!“ Dániel László polgárnagy úr, ki az örömteljes ü­n­nepélyt rendezte, s ugyanazon este saját lakásán ösz­szegyűlt több előkelő polgárok és tisztviselők családjait igaz magyar vendégszeretettel vendégelte meg, a hely­beli dalárdák és zenekar által fölváltva a „Szózat“ és „Hymnus“ eléneklésével jön megtisztelve. Az erre következett február 19-kén reggeli 9 óra­kor isteni hálatisztelet tartatott a legünnepélyesebb szertartással, először a róm. katholikus, azután a görög egyesült egyházban, s végre az izraeliták imaházában, melynél a helybeli hatóságok , az itt szállásoló katona­ság tisztikara, az iskolai ifjúság és az ájlatoskodók nagy száma volt jelen. L­u­c­i­c­h István, városi főjegyző. Egyletek, társulatok, intézetek- Az orsz. magyar képzőművészeti társulat régiség-tárlatot rendez, s e czélból bizottságot alakított, melynek tagjai P­u­l­s­z­k­y Ferencz elnök, Zichy Jenő gr. alelnök, Graf­enried Manó báró b. tag, Hu­ny­ady László gróf b. tag és Telepy Károly b. jegyző. Részvételre felszólít minden hazafit. Czélja lé­vén a kiállításnak: részint a hazában szétszórt s keve­sek által ismert műkincsek, részint történelmünkre vo­natkozó érdekességek ismertetése, e kiállítás három hóra, azaz márt­us, április és május havakra terjed, minden hónapban változtatván a kiállítás tárgyait, el­fogadtatnak e kiállításban . 1. Régi jeles festmények, mint műtárgyak, vagy mint valamely történeti neveze­tességet ábrázolók. 9. Szobrok, márványból vagy érés­ből, melyek könnyen szállíthatók. 3. Várak, városok és táborok régi tervrajzai, melyek a történelemben mint nevezetes­ események színhelyei vannak megemlítve. 4. Régi fegyverzetek, melyek művészi vagy történelmi becsesei bírnak. 5. Ékszerek, serlegek vagy más házi eszközök, melyek szintén vagy művészi vagy történeti érdekességgel birnak. 6. Érmek, ha jelesebb dombormű­­vekkel ellátvák ; régi pénzek uralkodók képeivel, vagy ritkaságok. 7. Jeles csont- vagy fafaragványok fegy­vereken, kereteken vagy bútorzaton. 8. Régi metsze­­tek jelesebb művészektől , jeles mesterek eredeti kézrajzai , vagy jól fényképezett másolatai. Minden beküldött tárgy legalább is egy bizottm­ányi tag je­lenlétében bontatván fel , azoknak hasonló álla­potban történendő visszaadásáért a bizottmány­i ke­­zeskedi. — ugyanazért, a beadó kívánatéra, a lelet másolata szelvényalakban kiadatik.­­ A tárgyaknak a társulati műcsarnokba szállítását a beküldő saját költségén kéretik eszközölni, ha azt nem tehetné, u­gy ez a bizottmánynyal előlegesen közlendő, határozott le­írásával a tárgyaknak, hogy azon esetben a társulat költségén eszközlendő szállításáról a felhatalmazás az illetőnek megküldethessék ; a kiállított tárgyak vissza­szállítása a társulat költségén történik. Különö­en figyelmébe ajánlja a bizottmány minden kiállítónak, hogy : a) A tárgyak magyarázó szövegét rövid vázlat­ban mellékelje, úgy azoknak b) értékét, és c) ha a tárgy eladó, megszerezhetési árát. Midőn tehát legme­legebben kéri a bizottmány a fennebb említett műtár­gyak beküldését, egyszersmind megnyugtatásul kije­lenti, hogy a műtárgyak kellő rendezését és jó világítá­sát, az ékszerek üveg- és zár alá helyezését a legbizto­sabb felügyelet alatt tartandja. A beküldések mostantól fogva f. évi ápril 25 ig fogadtatnak el. Újdonságok. *** István főherczeg, Magyarország volt nádo­rának szomorú halálesete folytán a pesti városház er­kélyére gyászlobogó tűzetett ki; a városi hatóság pedig a boldogult főherczeg testvéreihez távirati uton követ­kező részvét-sorokat intézett : „István főherczeg e cs. kir. fenségének haláláról ide érkezett megdöbbentő hir a legfájdalmasabb érzést szülte Pest városa lakosságé­ban. A szomorú esemény feletti élénk részvét a város­ban külső jelek által is nyilvánul, mely alkalomból Pest városa közönsége fenségeddel szívből eredő ke­sergő részvétét tudatja. Szolgáljon fenségednek viga­szul az, hogy a feledhetetlen testvérben szenvedett nagy veszteség­ okozta bánatában az egész magyar nemzet osztozik.“ E távirati részvét nyilvánításra József főh­er­czegtől Linzből, s Erzsébet főherczegasszonytól Brünnből a pesti főpolgármesterhez szintén táviratilag a következő feleletek érkeztek : „A legmélyebben meghatva mondok köszönetet önnek, s az összes pestvárosi polgárságnak a meleg részvétért. József főherczeg, ab­bnagy.“ „Mélyen meghatva köszönöm önnek s­ a pestvá­rosi közönségnek az oly meleg szavakkal kimondott részvétet. Vigasztalásomra szolgál azt hallani, hogyz a felejthetetlen veszteség feletti fájdalmamat, mely hőn szerete­tt testvérem elhunytéban ért, általánosan oszt­ják. Az őszinte gyász érzelmét , melyet a nekem oly drága Pest városa tanúsít, soha sem fogom feledni. Erzsébet főherczegnő. “ *** Gróf Andrássy Gyula ministerelnök úr Bécsből tegnap reggel Pestre visszaérkezett. *** A képviselőhár­mad.e.11 órakor ülést tart. *** A haza különböző vidékeiről a távirda és posta egy­aránt nagyszerű ünnepélyekről értesít, melyek­kel mindenfelé az alkotmány teljes helyreállítását meg­ünnepelték. A kivilágítások, díszlakomák egymást érik s mindezt a hálaadó isteni tiszteletek előzik meg. A la­kosság lelkesedetten ünnepi menetbe sorakozik s töme­gesen tisztelkedik egyes kiválóbb hazafiaknál. Ily tö­meges tisztelgéssel tüntették ki Sopronyban gr. Szé­chenyi János urat. Győrből pedig tömeges küldöttség készül Pestre, hogy gr. Andrássy Gyula, miniszer­elnök urnál tisztelegjen. Gróf Andrássyt vidékről szá­mos távirat is üdvözli, s a gróf ur Bécsből tegnapelőtt táviratilag tudatta köszönetét a pestvárosi hatósággal a szintén távirati üdvözletért, megjegyezvén, hogy kö­szönetét közelebb szóval is ki fogja fejezni. *** Kürd­ésrein­db­en­ ünnepelte meg az alkot­mány helyreállítását Stein Náthán ur, a hg Eszterházy­­féle bujáki uradalom főmérnöke. Mint ugyanis a „P. N.“ nak írják, Stein ur 300 szegény közt fejenkint 50 krt és egy zsák burgonyát osztatott ki, és tisztviselői­nek lakását, az örömünnep jeléül, nemzeti lobogókkal diszítteté fel. *** Jövő vasárnapon a Pest városának kegy­ur­tság­a alá tartozó összes templomokban ünnepélyes hálaadó isteni tisztelet tartatik az alkotmány helyreál­lításáért. ” A pesti izr. hitközség ma fényes isteni tisz­telettel s magyar hitszónoklattal ünnepli meg az alkot­mány helyreállítását, miről a főpolgármester úr a kö­vetkező sorokban értesittetett: „Alkotmányunk tényle­ges helyreállításának megünnepléséül, új templomunk­ban f. hó 23-án, szombaton d. e. 10­­/2 órakor ünnepé­lyes magyar isteni tisztelet fog tartatni , a­mit azon kérelemmel van szerencsénk tek. főpolgármester úr tudomására juttatni, hogy erről a t. polgári választmány tek elnökét értesíteni és e választmány, valamint a tek. tanács tagjait minél számosabb megjelenésre felkérni kegyeskednék. Mély tisztelettel. — Pesten, 1867. febr.21. A pesti izr. hitközség elöljárósága . Lán­y­i, s. k. elnök. Barnay, s. k. titkár . — A pestvárosi hatóság s a polgári választmány az isteni tiszteleten küldöttségileg lesz képviselve. *** Debreczenben, mint nekünk írják, minden felé kitűzték a nemz. zászlókat; a kir. leiratot ünnepé­lyes nyilvános tanácsülésben olvasták fel, mit felállva hallgattak meg s nagy lelkesedéssel éljenezték a ki­rályt és hazát. A városi tanács feliratot intéz a Fel­sége­s gr. Andrássy Gyula ministerelnökhöz, s a várost szombaton, azaz ma, ünnepélyesen kivilágítják. *** Kolozsvárott kiváló lelkesedéssel ülték meg a nemzeti ünnepet. A minister­elnököt kinevező kir. leiratról a távirati értesítés hétfőn éjjel érkezett le, s a városi tánczteremben, a­hol az ifjúság bálja folyt, azonnal felolvasták. A közönség zajos éljenzéssel fogadta; a Rákóczy megszólalt, a nemzeti zászlókat kitűzték s a teremben ünn­epélyesen felfüggeszték Deák arczképét. Másnap már kora reggel nagy számú közönség csoportosodott az utczákon ;­­ a városházán, a kormányszéki épületen s minden kiválóbb házon l­etü­­zettek a nemz.­zászlók, s a polgármester kiragasztatá a város követeitől kapott táviratot. Délután pedig a városhatóság egy hirdetménye jelent meg, melyben ez nyilvánosságra hozta, hogy : „a köz­hajtáshoz képest tett kérésre a kir. kormányszéki nmltgy elnökség kije­lenteni méltóztatott, miszerint a hivatalos értesítés is már bekövetkezvén, ezennel semmi sem áll útjában an­nak, hogy a városi közönség, a városi hatóság által is­mert közérzülethez­ képest,örömnyilvánításait nemz, zász­lók­­­itűzésével és a mai napon tartandó világítással fe­jezhesse ki.“ S midőn a városi hatóság erről értesíti a kö­zönséget, reménye egyszersmind, hogy „az esemény nagyszerűségétől áthatva, mindenki teljes figyelmet és igyekezetet fog arra fordítani, hogy az alkotmányt üd­vözlő s egyszersmind az Ő Felsége iránti legmélyebb há­lát kifejező örömünnep megfelelő rend-és magatartással és igy önként, minden kényszer mellőzésével és a fen­nebb kijelölt határok között folyjon le.“ — Este felé megjött az erdélyi udv. cancellária feloszlatását tudató távirat; ekkor a város utczái már fényárban tündöklőt­tek s a kivilágított utczasorokat roppant közönség lepte el. Az egész ünnepély az eseményhez illő méltósággal folyt le­*** A „budai dalárda“ holnap, vasárnap esti fél 8 órakor tartandja a budai népszínház helyiségeiben második zártkörű tánczvigalmát, mire is a t. ez. közön­séget annál akább figyelmeztetjük, miután bizonyára ez estélyt is kiváló élénkség és kedélyesség fogja jelle­mezni. E tánczvigalomra belépti jegyek tagok részére 50 kron­s idegenek részére 1 ttjával kaphatók : Antalik Károly (Pest Zrinyi utcza 2. sz. a ), Csizik Károly (Buda új­ utcza Dolánszky házzal szemben), Gellér Nándor (vár, uri­ utcza 23.sz. a.), Jalics Dénes (vár, fortuna utcza sa­ját ház), Légrády-Niedermayer László (a budai taka­rékpénztárban), Nagy Ágoston (Albrecht út 629. sz. a.), Paldt Ferencz (vár, fortuna-uteza 160. sz. a.), Pfisterer Miklós (Krisztina város 223. sz. a.), Pöck Ignácz (váltó törvényszék kiadóhivatalában (2 sas-uteza 9. sz. a.) és Széky Antal (3 korona-uteza 13. sz. a.) rendező uraknál. *** Esztergom vármegyének ötven tagból álló diszes küldöttsége jelent meg egy külön és zászlókkal gazdagon földiszitett gőzhajón f. hó 18-dikán Győrött, az ország herczeg-primása, mint Esztergom megye örö­kös és valóságos főispánjának üdvözlésére. A duna­­parton taraczkdurrogás s a győriek nagy serege üdvö­zölte a jövőket, kik másnap déli 12 órakor díszruhá­ban, fényes testületet képezve vonultak a püspöki palo­tába. Itt a megye főispáni helytartója, gr. F­o­r­g­á­c­h Ágoston püspök ur ö­slaga üdvözölte a herczeg prímás ő főméltóságát, mit a küldöttségi tagok bemutatása s fényes diszebéd követett. *** Arany János költeményeire e zajos élénk napokban is folyvást szépen gyűlnek az előfizetők, mit örömmel említü­nk fel. Úgy látszik, hogy általánossá lett a gondolat, miszerint a nemzeti nagy költők műveinek pártolása a nemzeti becsületnek tárgya. Reményi Ede körútjai alkalmával Arany költeményeire eddig másfél száz forintot gyűjtött. *** Az orvostanhallgatók dálja, mely múlt szerdán ment végbe az Európa termében, a farsangnak ha nem is legnagyszerűbb, de mindenesetre legkedé­lyesebb jelenségei közé tartozott, mely fényre nézve sem maradt a hasonnemű táncrvigalmak mögött. A terem igen nagyszámú válogatott közönséggel telt meg, s a jó kedv oly általános volt, hogy még reggeli 6 óra­kor is tánczra sorakoztak a colonneok. A háziasszony Odescalchi Gyuláné bűné volt, kinek megnyerő szíves modora a bál érdekességét nagyban előmozdí­totta. Mint hírlik, a tánczvigalom tiszta jövedelme te­temes­. *** A Magyar-honban élő zenészeket­­­egei s­zó egylet részéről f. é. febr. 27-én a városi vigadó helyi­ségeiben tartandó, díszhangversenynyel összekötött zárt­körű tánczvigalomra a meghívók már szétküldettek. Azon t. ez. urak, kikhez ily megh­ivók nem jutottak, s kik arra igényt tartanak, szíveskedjenek e végett az igazgató választmány titkárát Zólyomi Samu urat, a régi posta utczában 10. szám alatt megkeresni, vagy Rózsavölgyi és társa mískereskedésében jelentkezni. A diszhangversenybeli főpróba vasárnap, azaz f. é. febr. 24 én délután 3 órakor fog a nemzeti színházban meg­tartatni. *** Az erdélyi gazdasági egyesület a maga részéről Szabó Sámuel maros­vásárhelyi tanárt küldi a párisi világkiállításra. *** Jelentés: A „Gróf Brunswik Teréz élete és műve“ czímű könyv megjelenése iránt alulírt a hozzá intézett kérdésekre válaszul azt adja, hogy mihelyt a megjelenés elé gördült akadályok el lesznek hárít­va, meg fog az jelenni azonnal, s ezen idő közel van; addig is tisztelt előfizetőit még kevés türelemre kén; a további előfizetéseket gróf Brunswik Teréz képére és a nevezett könyvre elfogadja s azon intézetek­­. elöljáró­ságait, kik még nem tették, a hozzájuk küldött tábláza­tok és egyéb adatok minél előbb leendő beküldésére tisz­telettel fölkéri. Jelenti egyszersmind , hogy a kisded­­óvó-intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület képezdéjében, az intézet jav­ár­a több könyv ada­tik el, melyek czimsora ugyanott megtekinthető. — Pesten, 1867. február hó 12 kén. Ra­p­os József, s. k. Valero utcza 1. sz. *** A pápa ő szentsége ezer frankot küldött Szardinia szigete szegényei javára, hol roppant nyomor ura­g. I­llurgm­ann Károly, a pesti kereskedelmi tes­tület egyik legkiválóbb tagja, nagykereskedő, a buda­pesti kereskedelmi­­ iparkamra tagja, a pesti kereske­delmi bank igazgatója, a pesti kereskedelmi beteg ápoló- és nyugdij-egy­et tisztb. elnöke, a pesti taka­rékpénztár választmányának tagja, érdemteljes élete 70. évében, hosszabb szenvedés után, tüidőszélhüdésben meghalt. Temetése tegnap délután ment végbe közrész­vét között. Béke poraira! *** Szegszárdrólf. hó 19 dikéről jelentik, hogy ott a Duna kiáradt, s Ötrény, Dets, sat. falvak hatá­rait ellepte a vizár. Az áradás még mindig terjed. *** A redoute gyönyörű termei a fővárosunkba jövő idegeneket nagyon meglepik. Elragadtatással szól­nak és írnak róluk, így a „Köln­. Ztg.“ egyik köze­lebbi számában Scherer úr levelében így ír: A pesti redoute azon épületek egyike, melyeknek külseje nem is sejteti a belső pompáját és nagyszerűségét. Erre csak a bemenet készít elő bennünket, az előcsarnok, a nagyszerű kettős lépcső és a folyosó. Mindamellett va­lóban meglepett a terem terjedelme és elragadó össz­hangzata. A termek igen magasak, de ezeknek hosszú­sága és szélessége kellemes arányban áll egymáshoz. A tánctterm­et két kisebb terem környezi, ezekbe egy oszlopcsarnok vezet, mely utóbbi rotond alakban az erkélyben végződik, honnan a leggyönyörűbb látvány nyílik a szép Dunára és a szemben álló budai váriakra. A páholyok s karzatok nem csak ízletesen diszi­vék, hanem tágasak és kényelmesek is. Körülbelül 3000 jelenlévő minden szorongás nélkül mozgott a teremben. — Az áttekintés nyílt és szabad. Szabadon és köny­­nyen lélegzünk is. A környező tér terjedt Íme kedé­lyeink és érzékeinkre kellemes hatást gyakorol, melyet más termekben azért keresnénk hiába, mert ott az épí­tés aránytalansága ezt lehetetlenné teszi; de másutt mégis nyugodtan tőrünk, mert jobbat nem ismerünk. Hason terjedelmű és jótékony hatást gyakorló termekre csak Olaszországban akadtam, melyek kedves emlékét e terem kelté fel leginkább. Az étterem és a sok mel­lékszoba a kényeleme­s pompának egyiránt megfelel. Mindenütt a legszebb padlózattal találkozunk. A vilá­gítás dúsgazdag, az üregekben a virágdiszítmények oly meglepő módon vannak elhelyezve, hogy regényes hatást idéznek elő. És a három emelvényen elhelyezett zenekar ellenállhatlan lelkesülésre ragad.­­ A házbérlet szabályozására vonatkozó ja­vaslat tegnap került tanácskozás alá a pestvárosi gaz­dasági bizottmány rendkívüli gyűlésén , azonban csak a 7-dik pontig haladhattak, a tanácskozás folytatását jövő hétre halasztották. Az eredményt közreadjük. *** A baloldal tegnapelőtti értekezletében a szélső­baloldal részéről Böszörményi L. azt indítványoz­ta, hogy keressék meg , Felsége, miszerint a jelen or­szággyűlést feloszlatni s újabbat összehívni méltóztas­­sék, miután „a jelen országgyűlés nem alakult meg tör­vényes viszonyok között“, s feloszlattatását a szélső bal azzal is indokolja, hogy az ország közvéleménye a kö­zös­ ügyi munkálat felett nyilatkozhassék. Ez indítványt a baloldal, mint a „Pester Corr.“ megjegyzi, „indigna­­tióval utasította visza.“ Különösen Tisza Kálmán, Bó­nis, gr. Keglevich Béla s más többen szóltak az indít­vány ellen. — Az országos magyar képzőművészeti tár­sulat által I. 1867. évi február 17-én tartott sorso­láson következő nyerő­számok huzattak ki : 1. Badacsony sziklái Brodszky Sándortól, értéke 800 forint, 5. sorozat 314. szám. 2. Judith és Holofernes Weber Henriktől, ért. 700 ft 25. sor. 621. sz. 3. Tájkép erdő részlettel Markó Károlytól, ért. 550 ft 37. sor. 453. sz. 4. A megijedt anya, műmárvány-szobor Szandház Ká­rolyiél, ért. 500 ft 22. sor. 8. sz. 5. Tájkép tengerrel Markó Andrástól, ért. 450 ft 12. sor. 355. sz. 6. Búsongó Róma carrarai mellszobor Arady Zsigmondtél, ért. 400 ft 27. sor. 383. sz. 7. Gellért hegye déli oldalról Grimm Rezsőtől, ért. 350 ft 1. sor. 346. sz. 8. Húsvéti locsolás Munkácsy Mihálytól, ért. 350 ft 34. sor. 56. sz. 9. Fürdő nők Molnár Józseftől,, ért. 300 ft 39. sor. 989. sz. 10. Magyar paraszt-udvar Markó Ferencztől, ért.. 220 ft 13. sor. 916. sz. 11. Csendélet Ujházy Ferencztől, ért. 220 ft 19. sor. 713. sz. 12. Malom belseje Telepy Károlytól, ért. 200 ft 31. sor. 446. sz. 13. Kisebb tájkép Markó Katalintól, ért. 200 ft 12. sor. 242. sz. 14 Szegedi leány a Tiszán Rákossy Nándortól, ért. 2011 ft 10. sor. 84. sz. 15. Hazatérő falusiak Markó Ferencztől, ért. 200 ft 10. sor. 825. sz. 16. Madonna, carrarai dombormű Du­najszky Lászlótól, ért. 200 ft 2­ sor. 536. sz. 17. Szent szűz Molnár Józseftől, ért. 190 ft 16. sor. 442. sz. .18. Tájrészlet Csepel szigetéről Grimm Rezsőtől, ért. 170 ft 7. sor. 989. sz 19. A bús betyár Munkácsy Mihálytól, ért. 160 ft 27. sor. 10. sz. 20. Toroczkói leányok Bara­bás Henriettétől, ért. 150 ft 20. sor. 501. sz 21. Olasz nő Than Mórtól, ért. 150 ft 22. sor. 291. sz. 22. Gabo­­naföld Markó Ferencztől, ért. 150 ft 17. sor. 426. sz. 23. Tájkép Molnár Józseftől, ért. 140 ft 29. sor. 466. sz. 24. Istók és Erzsiké Pecz Henriktől, ért. 135 ft 20. sor. 881. sz. 25. Erzsiké a kútnál Pecz Henriktől, ért. 135 ft 13 sor. 275. sz. 26. Tápió bicske­i hid Than Mórtól, ért. 130 ft 16. sor. 830. sz. 27. A remete Haan Antaltól, ért. 120 ft 28. sor. 680. sz. 28. Olasz nő Haan Antaltól, ért. 120 ft 23. sor. 203. sz. 29. Hol van a hal, mely di­cső volt és remek ? Grimm Rezsőtől, ért. 120 ft 13. sor. 30. sz. 30. Egy pohár bor a hazáértm­eg nem árt, Grimm Rezsőtől, ért. 120 ft 15. sor. 97. sz. 31. Szent Erzsébet Jakobey Károlytól, ért. 120 ft 21. sor. 592. sz. 32. Ve­­lenczei hölgy Molnár Józseftől, ért. 120 ft 38 sor. 419. sz. 33. Bachans nő Weber Henriktől, ért. 120 ft 40. sor. 202. sz. 34. Kacsák Vandrák Károlytól, ért. 100 ft 11 sor. 638. sz. 35. Egyetlen látogató Adler Mórtól, ért. 100 ft 21. sor. 301. sz. 36. Olasz nő Pecz Henriktől, ért. 10­0 ft 15. sor. 785. sz. 37. Ki a legény a csárdában? vizfestmény Klim­kovics Bélától, ért. 90 ft 9. sor. 461. sz. 38. Utazás a 15 ik századból Markó Ferencztől, ért. 80 ft 28. sor. 180. sz. 39. Tanulmányfő Pecz Henrik­től, ért. 80 ft 28. sor. 33. sz. 40. Csirkés leány Csillagi Lajostól, ért. 80 ft 37. sor. 146. sz. 41 Holdvilágos éj Mezey Józseftől, ért. 80 ft 18. sor. 111. sz. 42. Tanul­­mányfő Adler Mórtól, ért. 75 ft 32. sor. 647. sz. 43. Ta­­nulmányfő Adler Mórtól, ért. 70 ft 31. sor. 338. sz. 44. Beatrice Szamos­y Elektől, ért. 70 ft 6. sor. 485. sz. 45. Sódar, csendélet Ujházy Ferencztől, ért. 70 ft 6 sor. 980. sz. 46. A czigány-család műhajlamai, vizfestmény Klimkovics Bélától, ért. 60 ft 25. sor. 840. sz. 47. La­­czi konyha Szemléi- Mihálytól, ért. 60 ft 21. sor. 861. sz. 48. A Tiszán Szemléi- Mihálytól, ért. 60 ft 4. sor. 519. sz. 49. Erdő részlet Mezey Józseftől, ért. 50 ft 27. sor 298. sz. 50. Magyar pórmenyecske Haan Antaltól, ért. 50­ ft 14. sor. 813. sz. 51 Szántó pór Markó Fe­rencztől, ért. 50 ft 25. sor. 870. sz. 52. Lófej, életnagy­ságban, Sterno Károlytól, ért. 25 ft 21. sor. 609. sz. Figyelmeztetés. A húzás napjától számitva há­rom hónap múlva ki nem vett nyereményekkel a társulat mint tulajdonával rendelkezik. n nemzeti színház. Február 23 -án : „Hunyadi László,“ eredeti nagy opera 4 szakaszban. Kezdete 7 órakor, ream­­uesi színház. „Emilia Galotti“ számomjáték 5 felv. Kezdete 7 órakor.­ ­ „Sürgöny“ magántáviratai. New-York, febr. 21. A congressus elfo­gadta a reconstructióra vonatkozó bilit, mely­nek értelmében a déli államokban a katonai kor­mányzat fog addig alkalmaztatni, míg az alkot­mány módosítványa elismertetik; eközben mindazon egyének , kik a forradalomban részt­­vettek, a hivatalokból és szavazati jogból ki­­zárvák. Bukarest, febr. 22. Több tiszt, hivatal­nok és magánzó fogatott el, azon gyanúban áll­­ván, hogy összeesküvésben vettek részt. Holnap kitörendő fölkelésről szárnyalnak hírek. Berlin, febr. 22. Elberfeld Barmen nevű választó­kerületébe­n végrehajtott utó­ választás­­­nál Forckenbeck ellenében Bismarck választa­­tatott meg. Külföld Az angol kékkönyv a krétai ügyben a parla­ment elé terjesztetett. Ez szintén világosságot vet a nagyhatalmak arra vonatkozó hangulatára s nézeteire. Azon sürgöny­­ökből, melyeket Stanley lord a múlt év September 18 án és October 12 dikén Párisba Cowley­­hez küldött, kiviláglik, hogy Anglia és Oroszország a főkérdésre néz­ve egymáshoz közel állnak. Mindkét hata­lom csak helybeli ügynek tekinti a krétai felkelést, mely ennélfogva nem szolgálhat ürügyül a keleti kér­dés felélesztésére. Oroszország állítja, hogy nem akar terjeszkedni, de aggódik hogy a törökök Kréta szige­tén oly kegyetlenkedést követnek el, mely az egész ke­reszténység fellázadását maga után vonhatja, és nem is tartaná illőnek a krétaiakat oly módon lehangolni, mintha panaszaik és fájdalmaik iránt részvéttel nem volnának. Január 17 én Stanley lord levele előterjeszti Lyons lordnak, a konstantinápolyi angol követnek az angol kormány nézeteit, miszerint ez sürgősen szívére köti a portának az engedékenységet, állítván, hogy : „A szultán részére nézve igen szükséges, lehető gyor­san megc­áfolni azon Európaszerte elterjedt hiedelmet, miszerint a török uralom össze nem egyeztethető ke­resztény alattvalói jólétével.“ Azon értekezletből, me­lyet Athénében i. é. jan. 30-án Erskine angol minister­­követ Trikupis görög ministerrel tartott, a felnevezett kék könyv következő részleteket hoz : Ma először volt alkalmam, mondja Erskine, a görög ministerrel találkozó

Next