Sürgöny, 1867. március (7. évfolyam, 50-58. szám)
1867-03-01 / 50. szám
Lapszemle. A február 26 -i alkotmány évforduló napját, melyet egykor annyi vezérczikkel üdvözöltek, a bécsi lapok alig látszanak már észrevenni; egy rész meg sem emlékezik róla, a másik rész elmélkedésekbe bocsátkozik, melyek azonban nem ütnek ki a februári alkotmány javára. Csak a vén „Presse“ siratja az elhagyottat s dühösködik szokása szerint a dualismus ellen. A „Wanderer“ megengedi, hogy lehetnek a febr. alkotmánynak oly hívei, kik a Crémant José-pezsgő mellett még mindig rózsaszínben látják a febr. 26-ki alkotmányt virulni, de a „W.“ az új alkotmányban csak oly nélkülözhetlen roszat pillant meg, mely csak annyiban lesz némileg eltűrhetővé, amennyiben jobb a teljes alkotmánytalanságnál. Ezt pedig azért mondja, mivel kiinduló pontnak tekinti az alkotmáy továbbfejlődésénél. A „Wanderer“ továbbá nem talál a febr. 26 -i alkotmányban semmit, mi a népet örömre gerjeszthetné és őt e nap megünneplésére buzdíthatná. A „W.“ még legjobbnak találja benne ama szerénységet, melylyel magát a birodalmi képviselet alaptörvényének mondja. A kormány legújabb előterjesztése az országgyűlések előtt, a németek által megelégedéssel fogadtatott, s különösen az előterjesztés azon helye, mely a „ministeri felelősséget“ s a „febr. 26-ki alkotmány revisióját“ helyezi kilátásba, amelynek 13. §. egymagában elegendő arra, hogy a legjobb alkotmányt is teljesen illustriussá tegye. Sajnálja továbbá, hogy az octoberi diploma nem vitetett keresztül, s hogy a febr. 26-ki rendelet által oly akadály gördíttetett eléje, melynek sok szomorú következménye lett Ezután elszámlálja a sokféle hibát, melyet a februári rendelet maga után vont, s azt mondja, hogy oly mi, mely ennyi hiányt mutat fel, senkire nézve sem lehet örvendetes, s legfeljebb oly pót alkotmánynak tekinthető, mely jobb a semminél. Végre hozzáteszi, hogy a febr. 26 -i alkotmány hívei saját bőrükre isznak , s hogy Austria népei csak akkor lesznek valóban megelégedettek, ha a februári alkotmány revisiója be lesz fejezve s az egy újabb és job alkotmány által pótoltatik, mely a nemzetiségek igényeit összhangzásba hozandja. Lajthántuli dolgok. A cseh országgyűlés , mely megtagadta a követek küldését a reichsrathba, föloszlattatott. A föloszlató császári pátens igy hangzik : Mi első Ferencz József stb. cseh királyságunk helytartója által e hó 25 én értésünkre jutott az országgyűlés határozata. A hűségnek és személyünkhöz s házunkhoz való ragaszkodásnak érzete, mely ez alkalommal is ismételt kifejezést talál, mint mindig, úgy most is jótékonyan hatott atyai szívünkre, mint ha viszhangja Csehország népe általunk jól ismert érzületének. Komolyan igyekezve birodalmunk minden részei jóllétének előmozdítására, és szilárdul elhatározva azokat belső szabad kifejlődésük felé irányzott törekvéseikben gyámolítani : jelenleg első és legfontosb uralkodói tisztünknek tekintjük, az összmonarchia alkotmányos viszonyai szabályozását gyorsan és sikeresen bevégezni. Maga az országgyűlés kimondja e feladat szükségel Ga V/olti-i'ili niopo y/iv/i/lóal»! Mintául av.(\nban oly többségi határozatot hozott, melyhez ha mi beleegyezésünket adjuk, e czért meghiusitná, indíttatva érezzük magunkat még egyszer Csehország népéhez fordulni és rendelni: 1. Az országos rendtartás 10. § a értelmében cseh királyságunk országgyűlése feloszlatandó, és az új választások kihirdetése azonnal elrendelendő. Fenntartjuk magunknak az új országgyűlés összehívása időpontjának meghatározását. Kelt birodalmi fő- és székvárosunkban Bécsben, február hó huszonhatodikén, ezernyolczszázhatvanhétben, uralkodásunk tizenkilenezedik évében. Ferencz József, s. k. Beust, s. k. Wütterstorf, s. k. Körners, s. k. John altbagy, s. k. Legfelsőbb rendeletre: Meyer Bernát lovag, s. k. Újdonságok. — Temesvárról értesülünk, hogy a városhatóság Weigl úr indítványára elhatározta, miszerint az alkotmány helyreállítása alkalmából Császár Ő Felségéhez hálafeliratot, a magyar ministeriumnak, az országgyűlésnek és Deák Ferencznek bizalmi nyilatkozatot küld. — Slellmesberger vonóhangszer zeneestélyei mart. 11., 13. és 15-én fognak tartatni. *** Lajtafalváról írják, hogy az ottani kivilágitás alkalmával az uradalom tulajdonosai, özv. gróf Batthyányi Antónia s fia gr. Batthyányi József a népnek megmagyaráztatták az ünnepély jelentőségét s azt meg is vendégelték. *** Az aradi disz,lakoma alatt Tabajdi Károly ur felhívta a jelenvoltak adakozási készségét az oláhországi magyar nemzetiségű ínséggel küzdők javára s a felhívásnak az volt eredménye, hogy e czélra azonnal 250 ft 50 kr gyűlt össze. *** Csáktornyán az örömünnepélyek három napig tartottak; 18 dikán kitűzték a zászlókat s megszólalt a Rákóczy. 20 dikán volt a nagy kivilágítás és fáklyásmenet, miközben a leglelkesebben éltették Deákot s a ministeriumot. Másnap (21 dikén) tarczklövések ébreszték fel a lakosságot és vendégeket; aztán következett az ünnepélyes Te Deum, mely után L. G. M. vizi szentgyörgyi plébános horvát nyelven szónokolt; ezután a dalárda a „Szózat“-ot éneklé. Ezután a zsidó templomba mentek át, hol Schw. rabbi szónokolt. A díszlakomán, melyen a horvátországi testvérek közül is számosan vettek részt, éltették a királyt, királynét s trónörököst, Deákot, Fiumét, a lajthántúli alkotmányosságot stb. Végül tánczra kerekedett a fiatalság. Szentkirályi Mór az őt felszólító több józsefvárosi polgárnak határozottan kijelentette, hogy ő szerencsésnek érzendi magát, ha öt polgártársai a főpolgármesteri tisztségre, melyet ő a ministeri állásnál is nagyobbra becsül, megválasztják. Ezt mi azért közöljük hiteles forrásból, mert vannak, kik azzal ámítják polgártársaikat, hogy tisztelt hazánkfia Szentkirályi nem akarja magát megválasztatni a főpolgármesteri tisztségre. *** A pesti építkezési rend ügyében a pesti kereskedelmi és iparkamara a következő felterjesztést itézett a magyar közgazdászati miniszerhez, Gorove István úrhoz : Nagyméltóságú miniszter úr ! A szab. kir. Pest városában rég idő óta fenálló építkezési rend nemcsak a nehézkes és hosszú időt kívánó hatósági eljárás miatt, de különösen hátráltatóig hat az úgy a város emelkedésére, mint és főleg a kereskedés és ipar fejlődésére is azáltal, hogy az teljesen eltérvén minden más európai városok építkezési rendszabályaitól, az építkezőre igen gyakran felesleges, czéljaira épen nem szükséges és gyakran meg nem állható feltételeket, épületi alakot és kiadásokat róv, minek azután természetes következése az, hogy sokan inkább felhagynak a czélba vett építkezéssel, és ezáltal a város csinosodásában, de különösen az ipar, a czéljaira különben emelendett épületek elhagyásával igen nagy kárt szenved. Jelen felszólalásunkkal távolról sem oda kívánunk célozni, hogy az építkezés mindenkinek szabad tetszésére bizassék, sőt mindenesetre szükségesnek tartjuk úgy a város csinosodása, mint életbiztossági és egészség rendőri szempontból is, hogy e tekintetben egy bizonyos terv és szükségszerű szabály szigorúan követtessék, de szükségesnek tartjuk egyúttal azt is, hogy a fenálló építkezési szabályok, melyek a keletkezésük idejebeli kornak általános jellegét, a minden különböző épületre alkalmazott ugyanazon szabályelvek foganatosítását magukon viselik, korszerű változtatás alá vétessenek és oda módosíttassanak, hogy a mi emlékszem épület akar lenni, legyen olyan; az egyszerű lakházak pedig czélszerűen ilyenek, míg a gyár- és iparüzleti épületek és helyiségek ismét saját rendeltetésüknek feleljenek meg, és különösen ezek engedélyezésénél minden olyatén alakbeli merev szabályzat, mely csak a felállítási költségek szaporítását vonja maga után, készakarva keríthessék, és ezáltal lehetővé té tessék, hogy az ipar és kereskedés teljes erejével fejlődhessék. Midőn tehát a hazafias méltó öröm és tisztelettel üdvözölt ministérium sokoldalú és nagy gondjaiba ezen életbevágó körülményt ezennel ajánlani bátorkodnánk, tisztelettel felkérjük egyúttal miniszter urat, különösen az ipar helyiségeiül szolgáló épületek érdekében arra, méltóztassék a Pest városában fenálló építkezési rendszabályokat tüzetes átvizsgálás alá vétetni, és a czél- és korszerű módosítások életbeléptetése érdekében egy, nemcsak építkezési, de főleg iparos szakosztályi férfiakból álló bizottmányt a teendő változtatások kidolgozására és javaslatba hozatalára kinevezni. Pesten, 1867. évi febr. 25 én. flazafiui tisztelettel A budapesti keresk. és ipar kamra. *** B. Sina Simon ő excja, kinek áldozatkészsége már közmondásossá lett, legújabban 500 fiot küldött Deák Ferencznek oly csallóközi ínségesek segélyezésére, kik munkát nem kaphatnak vagy munkára képtelenek s alamizsna után járni még sem akarnak Deák az 500 fiot kiosztásra Olgyai Lajos 1861-diki országgy. képviselőnek kézbesité, ki Csallóközben lakván, az ottani helyi viszonyokat ismeri. *** B. Ambrózy Mária kisasszony, ki gyönyörű alt hangja s művészi énekével tavaly Pesten oly rendkívül feltűnt, e napokban kelt össze Bécsben b. Ambray Ityula arany-kulcsos s hadseregbeli kapitány úrral. *** A b. Beust családról hozott közleményt a „Mag“ azzal egészíti ki, hogy Beust Edmund báró nem csak jól beszél magyarul, hanem a hazai közügyek iránti érdekeltségét már számos ízben fényesen nyilvánítá. Ő a heves megyei gazdasági egyletnek 8 év óta lelkes alelnöke és talpraállítóinak egyik legjelentékenyebb tagja. Minden közintézet s minden hazai jó ügy benne lelkes s áldozatkész előmozdítóra számíthat. *** Deák Ferencz Carina János, fiumei ház-, hajótulajdonos és városi képviselőnek — mint a „P. N.“ jelenti — megengedte , miszerint 500 tonna képességű, három árboczos kész tengeri hajója „Deák Ferencz“ nevet viselhessen. Miként a „P. N.“ egyúttal értesül, több fiumei polgár részvények alapján egyszersmind gőzerőre alkalmazott tengeri hajót fog legközelebb építtetni, mely alkalmasint az adriai hajók legnagyobbika leend; szintén „Deák“ névre óhajtják keresztelni. Néhány hét előtt egy ottani nagykereskedőház új, három árboczos „Eötvös József“ nevű hajója hagyta el a fiumei révet. A Középponti klub czíme alatt alakultak tegnapelőtt Pest város minden részeiből összejött polgárok; czéljuk : a hazánk és városunk átalakulási korszakában Pest város polgárai közt is az egyetértés szükséges lévén, ezen a város közügyei és közjava előmozdítása körüli egyetértés létrehozására közreműködni , mire magukat az összejöttek készeknek nyilvánították. Mint halljuk, csütörtökön d. u. 5 órakor ismét tartanak tanácskozmányt az országúton lévő volt Kunewalder-féle házban. A pávasziget mától fogva ismét Pest város birtoka. A városi gazdasági bizottmányból Gamperl Alajos tanácsnok úz elnöklete alatt Staffenberger, Sebastiany, Bayer, Haris , Cséry, Cserhalmay, Sacelláry, Reinboth és Preiszner urakból álló albizottmány küldetett ki, mely a szigetet az épületekkel együtt tegnap Gyapay Miklós úrtól átvette. A visszaváltásért a város 36.000 ftot fizetend hat év alatt tizenkét részletben. *** Dr. Ágai Adolf, ki a „Spitzig Itzig“, „Csicseri Bors“ sat. álnevek alatt számtalan érdekes közleménynyel szaporitá a magyar humoristicus irodalmat s több lap tárczairója, e napokban váltott jegyet Steininger Regina kisasszonynyal. *** Uj találmány. Kolozsvárott e napokban szakértő bizottmány ülésezett egy nagy horderővel biró találmány felett. A feltaláló Kövesdi Dániel, Szilágyságból, s találmánya egy gép, amely óránkint két láb sebességgel 50 köbláb földet ásna fel s rakna partra. A gép szerkezetét a bizottmány helyesnek tartja, s a feltaláló elé csak azon kérdés megoldását tűzte ki, hogy mennyi erővel , költséggel hozható működésbe e gép, s minő arányban áll munkája a rendes napszámhoz. Ha e feladat is kellőleg meg lesz oldva, a találmány nagy szerepet játszhat csatornák ásásánál és vasutak építésénél. [Nemzeti színház. Mártius 1-jén: „A nő-uralom,“ eredeti vigj. 3 felv. Kezdete 7 órakor. Szentvárosi színház. „Die Anna-Liese“ történeti vígjáték 5 felv. Kezdete 7 órakor. Külföld- A pápai allocutio, melyet ő szentsége a consistorium utolsó ülésében, febr. 22 -én tartott, a „Giornale di Roma“ szerint egész terjedelmében következőleg szól : „Tisztelt testvéreim ! Keresztény szeretettől indíttatva, módját kerestük, hogy mint lehetne Olaszország annyi egyházmegyéje özvegységének véget vetni, és czélból sajátkezűleg irtunk Viktor Emánuel király ő felségének, azon kérelemmel, hogy küldjön valakit, kivel e fontos ügyben értekezhetnén . Ő óhajunk elfogadására késznek mutatta magát és az értekezések csendben megkezdettek, melyek rajtunk nem állott oknál fogva siker nélkül maradtak, s igy legforróbb óhajtásunk s törekvésünk, a lelkek üdvéről gondoskodhatni, melyet a szentszék mindig mindenek fölé helyezett, meghiúsult. A tárgyalások újabban Olaszország hatalombirtoklójának kívánságára ismét megindíttattak; de e pontról, tisztelt testvéreim, nem szólhatni mély gyász és keserű fájdalom nélkül. Mert azon püspökök, kiket az elárvult helyekre küldünk, nemcsak püspöki patrimoniumjaikat eladva fogják találni, hanem még saját és a szegények eltartására használt jövedelemtől is megfosztva fogják magukat látni; sőt mi még roszabb, a sanctuarium köveit szétszórva, a vallási tökélyesbülés menedékét elhagyva, a kolotorok lakóit vagyonuktól kifosztva, a szent szüzeket mellvédhelyeikből, hol Isten segedelmével elrejtőzve tartózkodtak, hogy mennyei vőlegényük karjai közt éljenek és haljanak, eltávolitva fogják találni. Valóban komolyan háládatlan tett, a püspököket ily helyekre kiküldeni, kivált a közügyek ily nagy ziláltsága közepett. De azért el fogunk-e állani szándékunktól ? Attól mentsen Isten ; csak menjenek oda az Istentől alapított és fiának vérével áztatott szőlőhegyre e növények ;csak menjenek azt Jézus Krisztus nevében megmunkálni, az ő kiváló védelme alatt; csak menjenek ők oda, a szent szűz kegye és annak hathatós gyámolában bizva. És ha egyrészről a bölcseség székéről a pásztoroknak a szellemi fegyelmet kell tanulniok, másrészről sok eltévelyedettet, mint a bűnösök menedékhelyére, vissza kell térüniök, a szomorkodókat vigasztalni és annyi nyomorultak fájdalmait megkönnyíteni; sokak engedelmességében és gyermeki alázatában keresztényi segélyt fognak találni; az Isten ellenségeivel, valamint a sötétség hatalmaival való küzdelmükben, melyek minden erővel rajta lesznek az egész evangéliumi területet hatalmukba keríteni és a legnyomorultabb romlást hozni rájuk, vigaszt lelni. Azért nevezünk ki az új püspökök közé olyakat is, kik Olaszország fiai, azon reményben, hogy a jövő consistoriumokban lassankint a többieket is ki fogjuk nevezhetni, hacsak azon férfiak, fájdalom, nagyon is eltérő nézetei, kik ma az évszázad divatjával haladnak, a mieinkkel, különösen a személyek megválasztásában, összhangzásba fognak hozatni. Egyelőre nem szólhatni a dolgok helyzetéről. A jövő szomorú állapota, hacsak a mindenható akarata nem változik, tekintve a bevégzett tények sorát, elég világosan előrelátható. Mégis Istenben kell bíznunk, ki a szent szűz és szent apostolok közbenjárására láthatólag szárnyainak védelme alá vett, valamint hiszen azt is reméljük, hogy szomorkodásunk örömmé fog változni. Ezen magas czélt, tisztelt testvéreim, akarjuk imádságaink, a kedélyek egyessége és minden kerész tény erények gyakorlása által elérni iparkodni.“ A porosz király trónbeszédét illetőleg a német lapok nyilatkozatait következő kivonatban közöljük: A „Köln. Zig“ azt mondja, hogy a trónbeszéd tartalma ellen semmi kifogás nem tehető, s hogy az csak azon tételt egészíti ki, melyet ő annyiszor tárgyalt, hogy t. i. a németeknek nem szabad föláldozni az elérhetőt a kívánnivalóért. A király behatólag s méltósággal beszélt a német társfejedelmekről, békítőleg s megnyugtatóig a külföldet illetőleg, s végre nyíltan s előzékenyen az országgyűlés iránt. A „Deutsche Alig. Zrg“ örömmel adja tudtul, hogy a trónbeszéd méltó volt a pillanat magasztosságához, hogy minden irányban békés hangon tartatott, s hogy amaz öntudat által sugaltatott, mely Németország szükséges és üdvös szervezkedését nem téveszti szem elől, s mely nemcsak a nép képviselőire nézve, hanem a szövetséges kormányokra s magára a külföldre nézve is a legjobb hatást teendi. Az „Elberf. Zig“ szerint a trónbeszéd nagy hatással volt a jelenlévőkre. Valamennyi pártárnyalatok egyaránt meg voltak általa hatva, s ez bizonyítja leginkább a beszéd értékét s a helyzet fontosságát. A gyülekezet komoly s magasztos hangulata, mely a beszéd végével uralkodott, jó előjelnek tekinthető az országgyűlés tárgyalásaira. Szerinte a szövetségi alkotmány tervezete nem volt ugyan megemlítve, de mindenki érezte annak szükségét, s ebből legjobb jövőt jósol a tárgyalásokra nézve. A berlini „Volks-Zug“ is bizonyítja a trónbeszéd jó hatását, melylyel az nemcsak a gyűlésre, hanem a távolabb körökre is hatott. Csak a berlini „Reform“ nincs megelégedve a trónbeszéddel; szerinte a trónbeszéd csak általános észleleteket és biztosításokat foglal magában, valamint a német szövetség tartományai, úgy a külföld irányában. A franczia Ipok általában kedvező ítéletet mondanak Vilmos király trónbeszédére. Kevésbé kedvezőleg ítél arról a párisi börze. Egy börzejelentésben ezt olvassuk : „Az üzleti körökben nem ismerik félre azon békés irányt, melyet a beszéd be- és kifelé mutat, de az „Alpesektől a tengerig“ terjedő német egység kilátása, hanem meglepő is, nem a legjobb hatást teszi a franczia közönségre, s különösen a börzére.“ A lapok nyilatkozataiból a következőket emeljük ki : A „Patrie“, kiemelvén a beszéd békés hangulatát, felfedezi benne a középkori német császárság helyreállításának eszméjét korszerű alapokon, de vigasztalást talál azon gondolatban, hogy emez új német egység a haladás és béke alapjain épül s nem fog bírni a támadás jellegével. A „Pays“, mely különben poroszellenes, azt mondja a trónbeszédről, hogy az békeszerető és élénk német hazaszeret, valamint mély vallásos érzet által kitűnő. A „Temps“ ellenben elégületlen. Csak a vágyat látja abban, egy közös járom alá hajtani össze a német törzseket oly sietséggel, amilyennel csak lehet, míg t. i. a sadowai lőpor jelleg e működéseket védőleg eltakarja. A németek állítólagos haladása csak azt eredményezte, hogy az egész Európa fegyverben áll, s ki kényszeríti erre Európát ? Ha Francziaország hiszi, hogy kell, hogy másfél millió katonával rendelkezhessék, ezt nem azért teszi, mert határait félti Németországtól, hanem, mert tudja, hogy eljönnek a körülmények, midőn a német ügyekbe be kellene avatkozni, ha fen kívánja tartani tekintélyét, befolyását és jövedőjét. — Az „Opinion Nat.“ a beszéd tartalmaként tekinti ez eszmét: „Ki lesz német császár?“ Jajgat a felett, hogy a déli németek még mindig féltik területük sértetlen megmaradását, holott Francziaország már csak tiszteletből a nemzetiségi elv iránt sem kíván egy talpalattnyi földet sem a Rajnán túl. Páriában ismét miniszerválságról beszélnek. Lavalette belügyminister le akar lépni, s helyébe Báró ede lépne, nem Ollivier. A franczia törvényhozó testüléséről, melyben a felirati jog eltörlésére vonatkozó interpellatio került tárgyalásra, a tegnap említetteken kivül még csak anynyit tudunk, hogy az interpelláló Lanjainais beszéde igen heves és támadó volt a kormány ellen, úgy hogy a kamara által gyakran félbeszakittatott , s végre az elnök rendreutasító. Beszéltek még Boucher, Ollivier és Jules Favre. A középpárt Ollivier indítványára szintén a napirendre szavazott, melyet, mint tudjuk , a kamara roppant többséggel fogadott el. Még eddig két interpellate történt, mindkettő hasonló sorsban részesült, t. i. elvettetett. Az új jog tehát egyelőre nem igen értékesnek bizonyul az ellenzékre nézve. Ez azonban vigasztalhatja magát azzal, hogy a fölirati jog sem sokkal többet ért, midőn a ház roppant többsége minden körülmény közt a kormány mellett van. Február 24 két, mint az 1848-ki köztársaság kikiáltása évfordulati napját, megünnepelték a francziák. Ez éjjel Párisban igen sok repkénykoszorút aggattak a júliusi oszlopra. A rendőrség reggel 8 óra felé jelent meg a Bastille-téren, s eltávolította a kellemetlen emlékjeleket. Ma este néhány száz, tizenkilencz terítékű lakoma tartatott Páris különféle éttermeiben. A tizenkilenczes szám ugyanis Francziaországban szent, minthogy a rendőrségnek csak húsznál szabad közbelépni. Berlinből írják febr.r 26-ról: Az északnémet parlament második ülése ma tartatott meg. Kormánybiztosokként Bismarck és Rooa voltak jelen. A korelnök kijelente, hogy tegnap tévedésből a ház hat osztályra osztatott, hét helyett, mi helyreigazítandó volna. Ez röviden csak úgy foganatosíttatik, ha a hat osztályból egyegy hetedrész sors utján kiválasztatik. Erre az Izlésbezáratik, s az osztályok külön termeikbe vonulnak, hogy megalakuljanak. A portugali cortesek elé azon kérelem terjesztetett, hogy szüntessék meg az 1834. törvény határozmányait, melyek a nemrég meghalt Dom Miguel utódait megfosztják a polgári jogoktól és családi vagyonuktól. Ezen határozmányok megszüntetése véget vetne a portugali dynasticus kérdésnek. Legújabbak A bajor külpolitika a legújabb jelentések szerint csakugyan fordulatra készül. Hohenlohe herczeg lemondása nemsokára várható. Berlinből távírják, hogy a „Nordd. Alig. Ztg“ koholtnak nyilvánítja azon hírt, hogy Waldeck herczege alkudozást kezdett fejedelemsége átengedése végett Poroszországgal. A kezdeti tárgyalások csupán közigazgatási könnyebbségeket czéloznak, jelesen a porosz törvényszék mint utolsó folyamodási hely használását. Az éjszak schleswigi kérdésben, hírszerint, a bécsi kabinet felszólalást intézett Berlinbe aziránt, hogy Schleswig dán részében kérdeztessék meg a lakosság, vissza akar e csatlakozni Dániához, vagy sem. A krétai ügyre vonatkozó legújabb török sürgöny analysisét, melyet egy bécsi „Corresp.“ közölt, koholtnak tartják. A „P. Lt.“ tudósítója arról értesül, hogy a dec. 20 iki ismert jegyzék óta, mely Görögország védhatalmaihoz intéztetett, a porta semminemű új körsürgönyt nem bocsátott ki. És csakugyan nagyon természetes, hogy az ottomán kabinet, miután első körjegyzékének nem lett meg az óhajtott sikere, méltóságán alulinak tartja egy ily fontos lépést ismételni. Ami Belgrád kiürítését illeti, a szultán arra határozta magát, hogy Szerbia fejedelmének ezen kívánságát az általa kért alakban, vagyis különös kedvezményképen, teljesíteni fogja. „Sürgöny“ magántáviratai. Czernowitz, febr. 28. A tartománygyűlés elhatározta a kir. tanácsba való választást, — az ország autonómiájának és administratív önállóságának megóvása mellett. Lemberg, febr. 28. A tartománygyűlés különbizottsága által szerkesztett felirati javaslat azt hangsúlyozza, hogy egyedül a septemberi manifestummal és a februári pátenssel elfoglalt szabad pálya vezethet egyetértésre és az egyes országok szabadságának kifejlesztésére. Laibach, febr. 28. A bir. tanácsba való választás tárgyában kiküldött bizottság feliratot indítványoz. A helytartó kiemeli, miszerint a fentartások és jogóvás mellett javaslati bir. tanácsi követküldés törvénytelen. Bleiweiss a bizottság nevében készségét nyilvánítja a „jogóvás“ és „fentartás“ kifejezéseknek kitörlésére. Erre a felirat 1. fejezete majoritással fogadtatott el. A helytartó kérelmére a tárgyalás folytatása a közelebbi ülésre halasztatott. Bukarest, febr. 28. A kamara ülésszaka márt. 27-ig meghosszabbittatott. Salomon ezredes, Cuza fejedelemnek volt utolsó hadügyministere, újra belépett a hadseregbe". Konstantinápoly, febr. 23. Ismail basa, volt bankkormányzó, rendőrministerré neveztetett ki. Nyílt levelezés. Szomráky J. urnák Ungvárt. A szerkesztőnek semmi befolyása sincs a kiadói ügyletbe, hirdetésekbe, sat. Tehát áttettük levelét a kiadóhivatalhoz. Felelős Szerkesztő: Kecskeméthy Aurél *