Sürgöny, 1867. március (7. évfolyam, 50-58. szám)
1867-03-02 / 51. szám
51. szám, Pest, szombat, martius 2.1867. VII. évfolyam. Szerkesztőség: Uránátos utcza 1. u. 111. emelet. Kiadóhivatal: Pesten, barátok terelik sí. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bémentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési árak: Naponta postai szétküldéssel ! Egész évre . . . . í® frt* Félévre................................10 „ Negyedévre .... 5 » Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . . 18 frt — kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . . 4 „ 50 „ SÜRGÖNY. ______________________ Ut. wram. Magánhirdetések : egyhasibos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 krral számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Altonában Junasenstein és Vogler; Hamburgban Türkhelm Jakab; Lipcsében Engler M. és Fort Ernő urak. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. és Apostoli királyi Felsége m. é. nov. 21-ki legfelsőbb kabinet irata által gr. Waldstein Wartenberg János kamarásnak ; m. é- decz. 31 -ki legf. kabinet-irata által b. Petrichevich Horváth Albert marosszéki főkirálybirói helyettesnek; és f. é. jan. 30-ki legf. kabinet-irata által gr. Széchenyi Imre, kamarás és rendelkezésben lévő követnek — valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot, mindháromnak díjmentesen, legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. NEKI HIVATALOS KÉSZ. Országgyűlési tudósítások. Alsóház, február 38. Helyszűke miatt tegnap be nem fejezhetvén tudósításunkat az alsóház folytatólagos üléséről, ezennel pótoljuk azt. A ministeri előterjesztvények tárgyalása után Böszörményi tudvalévő indítványára került a sor, mely a ház nyilvánvaló unalmára újból elolvastatván, Böszörményi László indítványa indokolásához fogott, nagy szuszszal bőven, de gyengén s mindenekfölött fárasztóig unalmasan fejtegette, hogy az országgyűlés hogyan és miért volna feloszlatandó s uj választások kiirandók. Ezen indokolás furcsasága által tűnt ki, a mennyiben nincs példa rá a világnak alkotmány történetében, hogy egy törvényhozó testület maga folyamodjék a kormányhoz feloszlatásáért. A ,.P. Napló“ezeket mondja róla : „Azt kellett volna megmutatnia, hogy a jelen országgyűlés nem a 48-ki törvény alapján volt választva, hogy tagjainak választási módja felett nem bíráskodhatott. E helyett Böszörményi úr azt mutogatta, hogy ezen országgyűlés iránya neki nem tetszik, azért akarja azt eloszlatni. Kényelmes tan volna a minoritás töredéke számára követelni azon jogot, melyet az alkotmányosság elmélete csak alkotmányos fejedelemnek ad meg. Egyébiránt miért nem tetszik Böszörményi úrnak a jelen országgyűlés ?— megvalljuk, szakgatott beszédéből nem vehettük ki azt; de azt, és pedig sajnálkozva vettük észre, hogy a kitől az 1848 ki vívmányok apológiáját vártuk, attól — tán egészen véletlenül — a kiváltságok dicsőítését kelle hallanunk. Avagy az 1741 ki kor. diplomára s az azon évi VIII. törvényczikkre, valamint az utasításokra történt részletes hivatkozás nem erre mutat? Az 1848 -i reformok nem az instructiók ellenére jöttek-e létre? Nem kellene e tehát Böszörményi úr logikája szerint, e tekintben is egy kis regressus? Egyébiránt ítéljen az olvasó, — a beszéd tartalmát gyorsírói jegyzés szerint holnapi számunk közli.“ A házszabályok értelmében a Háznak a kifejtett indítvány után szavazással kellvén határozni a fölött: akarja e az indítványt tárgyalni vagy nem ? — elnök a kérdést szavazásra bocsátja, s azon néhány tag kivételével, kik az indítványt utólag aláírták, a ház összes tagjai ülve maradnak az elnök azon fölhívására, miszerint azok, kik tárgyalását akarják, álljanak föl. Ezen szavazás eredményének értelmében elnök úr kimondó határozatát, miszerint a ház az indítványt nem tárgyalja és napirendre tér. Madarász József nem helyesli az elnök azon értelmezését, mely szerint azon kérdés fölött, tárgyalás alá vétessék e valamely indítvány , ne lehessen vitatkozni, és nézete mellett az eddig követett gyakorlatra hivatkozik. Deák Ferencz: Tisztelt ház! A ház szabályai azt mondják, hogy midőn az indítványozó indítványát kifejtette, a ház mindenekelőtt, és pedig szavazás által a fölött határoz, ha kívánja-e az indítványt tárgyalni vagy nem. Nagyon sajátságos volna e szabály, ha azt értette volna a ház alatta, hogy akkor megindul a tanácskozás, és azon kérdésnél, ha lehet-e az indítványt tárgyalni vagy nem, maga a meritum tárgyaltatnék. (De üktség.) Engedelmet kérek, nem ok nélkül szólok. Hivatkozom Böszörményi képviselőnek éppen most mondott beszédére. Arról beszélt-em, hogy indítványát tárgyalni kell ? Nem beszélt e mindenről a világon, s erről legkevesebbet? (ügy van.) Nem volt e beszédének egy része olyan, mely későn, egy része olyan, mely korán jött ? Későn jött az, amit elmondott az országgyűlésileg fölterjesztett föliratok némely pontjai ellen; azt akkor kellett volna elmondani, mielőtt azok fölterjesztettek. Korai volt most szólni arról, ami a 6- es bizottság munkálatra vonatkozik. (Élénk helyeslés.) Hogy ha a ház rendes tárgyalást enged a felett, hogy valamely kifejtett indítvány tárgyaltassék-e, akkor az egész szabály feleslegessé válik. De épen mivel Madarász képv. úr a gyakorlatra hivatkozott, hivatkozom én is arra. Emlékeznek a t. képviselő urak, midőn arról volt szó, a közösügyi bizottság ülései nyilvánosak legyenek-e vagy ne, Perczel István tévé az indítványt, Nyáry képviselő pedig azt mondotta, hogy mindenekelőtt a felett határozzunk, az indítvány tárgyaltassék-e vagy ne; s a ház rögtön elhatározta, hogy ne tárgyaltassék. Besze képviselőtársunk pedig, ki azt pártolni akarta, nem mondhatta el pártoló beszédét, mert a ház kimondotta, hogy az indítvány tárgyalásába nem bocsátkozik, és Besze képviselőtársunk bírt annyi lojalitással, hogy a szabályokhoz tartotta magát. Azt hiszem, ez itt további discussiónak tárgya nem lehet. (Élénk helyeslés.) Vályi János a kimondott határozatban a tett indítvány nyomása alóli menekülést lát. Ennek a határozatot a szabályok értelmében mondván ki, e kimondást a ház ismételten helyeslé. Ez után székén fölállva következőleg szólt: A sors úgy akarta, tisztelt ház, hogy örömeink közé fájdalom is vegyüljön. Majd csaknem azon pillanatban , midőn országszerte az alkotmány visszaállításának öröme hangzott, jött azon szomorú hir, hogy az 5/’ ^országnak volt nádora, István főherczeg, meghalt. Holnap 10 órakor Budán a várkápolnában végrendelete következtében csak csendes mise fog tartatni; a hely magában is szűk ; oda sokan nem férhetnek be; mindazáltal kötelességemnek tartom, a t. háznak bejelenteni, hogy akik részt akarnak venni, méltóassanak holnap 10 órakor megjelenni. Több tárgy nem lévén, a közelebbi ülés holnapután fog tartatni. Temesvár sz. k. város ödvözlő-felirat a magyar ministeriumhoz. Magas ministerium! A nyomasztó 18 évi időszak lassú lefolyása alatt gyászfellegek homályosították hazánk szép egét. E gyászfellegek, keresztültörvén rajtuk egy fénylő tapsugár, végre eloszlottak, hogy helyet adjanak azon hajnalodó napnak, mely képes leend maga előtt az éjnek szakadozó sötétségét elszéleszteni. Ezen hajnalló napban üdvözöljük azon nagyszerű és örvendetes eseményt, mely új korszakot képez hazánk életében, azon korszakot, mely után évek hosszú során buzgó imádság epedez milliók ayakán-Annyi fájdalmak, szorongattatások és szomorúságok után, melyeket a szeretet fátyoléval fedünk el, mindenki élénk örömmel látja diadalra jutni az alkotmányos jogi törvény tiszteletét, teljesedésbe menni a haza forró óhajtását, ősi alkotmányunk visszaállítását, és a magyar felelős ministériumnak , a parlamentarismus elmellőzhetlen igényeivel, Ő Felsége által történt kinevezését. Temesvár sz. kir. város képviselőségének testülete és összes lelkes polgárai is, szivük mélyéből és meggyőződésük teljes őszinteségében osztoznak az öszszes haza azon általános örömében, mely a Kárpátoktól Adriáig minden szivet átjárt, melye hen és népeinek szellemi és anyagi fölvirágzásán, és a valódi szabadság ügyén feldobogni képes. Szivünk mélyéből üdvözöljük ezen öröm fényes tárgyát, a mélyen tisztelt magas magyar felelős ministeriumot, már most törvényileg fennálló független kormányunkat; bátrak vagyunk nyilván levallani, miszerint a maggas magyar felelős ministeriumban hazánk legdrágább kincsét, legnagyobb garantiát birja, — hódolva tiszteli s üdvözli. Igenis, mi is Üdvözöljük magas ministeriumunkat, mint szeretett hazánknak s nemzetünknek bizodalmát, vigasztalását, örömét, dicsőségét. Nem titkolhatjuk el, hogy a legnagyobb munka még hátra van, hogy csak küszöbén állunk az alktmányos életnek; de tudjuk azt is, s bizalmunkat szilárddá teszi azon meggyőződés, hogy magyar kormányunk ernyedetlen, buzgósága önzéstelen feláldozása, bölcsesége és hazafi szeretete ezen művet, mely örvendetes haladásnak indíttatott, szerencsésen be is végzendi; mire a nemzet támogatása egy pillanatig sem fog kimaradni. Temesvár sz. k. városában, 1867. évi bejzelő hó 25-én tartott közgyűlésünkből. Veigl József, s. k. polgármester. Paulovics Árpád, s. k. városi főjegyző.lettel üdvözölni szerencsénk van: első alázatos kérésünk az, miszerint Felséges Apostoli királyunknál ezredéves alkotmányunk visszaállítása által okozott véletlen örömünket s azérti hódolatteljes háláikat, s a felséges trónhozi tántorithatlan hit ragaszkodásunkat ,tolmácsolni méltóztassék, — teljes reményben lévén, miként azon alkotmány rövid idő múlva mindenik nemzetiség helyes kívánalmai kielégítésével továbbfejlődni, s igy a testvériség mindenik népfajban erős gyökeret fog verni. Déván, 1867. február 26 án tartott városi képviseleti gyűlésből. Alázatos szolgái: Déva város polgárai: Góra Mózes, m. k. szónok által. Ribiczey Sándor, m. k. jegyző. Sz. kir. Szabadka város üdvözlete a magyar ministerelnökhöz. Méltóságos ministerelnök! Kegyelmes úr! Felséges királyunk hatalom szava méltóságodat a felelős magyar ministerium élére állította. Magyarország ismét szabadon lélegzik, az ország ismét önmagának vissza van adva, a nemzet ismét visszalép történelmi jogába, Magyarországnak újjászületése ténynyé vált. Tudja a nemzet, hogy mennyi hálával tartozik méltóságodnak ezen vívmányért; tudva van előtte, miszerint méltóságod feláldozó hazafisága azon hatalmas tényezőknek egyike volt, melyek Felséges királyunk atyai szivét arra indították, hogy a szenvedő nemzetnek teljes igazságot adott. Szabadka város közönsége, mint e hazának egyik kiegészítő része, kötelezve érzi magát méltóságodnak, eme nagy tettben tanúsított sikerdús közreműködéséért legalázatosb köszönetét kijelenteni, és legkevésbé sem kétkedik abban, hogy méltóságod ritka tulajdonai lehetségessé fogják tenni, hogy a már meglévő hazafias alapokon emelkedjék azon hatalmas nemzeti épület, mely minden viharokkal daczolni képes leend, mert az épület alaposzlopai : a király iráni tántorithatlan hűség, rendithetlen hazafiság, egyetértés és igazság az ország valamennyi lakosai irányában ; ezek oly támaszok, melyek még a legnagyobb veszély perczeiben sem fognak ingadozni. Az ég áldása vezérelje minden további lépteit nehéz hivatása pályáján ; meg vagyunk győződve, miszerint a hazában egy polgár sem létezik, ki hajlandó nem volna miniszerelnökét tehetsége szerint támogatni. Méltóságod birja az egész haza rokonszenvét, és mi is bizalommal tekintünk föl méltóságodhoz, ki Magyarország sorsát kezeiben tartja. A mindenható Isten kormányozza lépteit. Méltóságod magas kegyeibe ajánlottan maradtunk Szabadkán, az 1867 dik évi február hó 26-án tartott tanács- és képviselői ülésből. Excellent’ádnak kész és legalázatosabb szolgái: Fa 11 Endre s k., polgármester. Szarvasy Ede s. k., főjegyző. Déva város összes polgárságának üdvözlete. Magas magyar ministerium! A történetileg nevezetes, de időnkint többnyire magán érdekekből elnyomt , stratégiai szempontból jelentékeny s annálfogva a honunk felett elvonult sok zivatar által legtöbbször sújtott , anyagilag szegény, de a trónhoz és alkotmányhoz mindenkor híven ragaszkodó lakókkal gazdag Déva város összes polgárai nemzetiség különbség nélkül, midőn a magyar ministeriumot határtalan örömérzettel ösztönöztetve, mély tiszte Emlékirat, melyet az országos inségi bizottmányhoz intézett és annak febr. 23-ki ülésében fölolvasott b. Sennyey Fái kir. tárnokmester szrmltga. Tisztelt országos inségi bizottmány! Köz és államjogi viszonyaink örvendetes átalakulásának s ezzel kapcsolatban közkormányzatunk változtának hajnalán, — midőn a császári és Apostoli királyi Felsége, legkegyelmesebb Urunk és Királyunk kérelmemet meghallgatva, engemet az országos főkormányszék , s igy az inségi ügyek vezetésétől is legkegyelmesebben fölmenteni kegyeskedett, hogy az inségi szent ügy, valamint tisztelt ministeri utódaim , és ezen országos inségi bizottmány, végre önmagam iránti kötelességet teljesítek, midőn az inségi ügynek eddigi lefolyását s jelenlegi állását legfőbb mozzanataiban előadom, úgyszólván a pálya közepén számot adok e térem működésemről, melyen oly szerencsés lehetek, minden fontosabb kérdésre nézve ezen tisztelt országos inségi bizottmánynak mindig gyakorlati és fölvilágosodott tanácsait kikérhetni , s erélyes támogatására számíthatni. Mindenekelőtt a legmélyebb hálaérzet kifejezésével kell kiemelnem, hogy működésünk megindulása legkegyelmesebb Urunk Királyunk atyai gondoskodásának kifolyása volt; mert alighogy a május 23. és 24. fagyok vészteljes következményei jöl kezdenek ismertetni, már is Ő Felsége legkegyelmesebb parancsából ezen tisztelt országos inségi bizottmány elnökletem alatt megalakulván , június 6 án első ülését megtartható. A tisztelt bizottmány legsürgősb és legközelebbi teendőjéül tekinté a bajt egyelőre pótvetemények által lehetőleg enyhíteni, minek foganatbavétele végett a kellő buzdítás s figyelmeztetésen kívül a legsujtottabb megyék kormányzóinak a megkivántató hite nyittatván, a pótvetőmagot beszerezni képtelen községek az országos alapból egy év alatt visszafizetendő kölcsönökkel láttattak el. Eme hitel — mint az az eddig beterjesztett számadásokból , illetőleg kötvényekből, s ezek alapján öszszeállított A. alatti kimutatásból kitűnik, összesen 16,899 ft erejéig vétetett igénybe , mi magában véve sem sok, de mi végeredményben még kevésbé volt kielégítő, mert fájdalom, a fagyot sok helyütt aszály kövét, mely a pótveteményekbe vetett reményeket is nagy részben meghiusitá. Időközben az egész országból beérkeznek a kimutatások, melyek egy eleve megállapított mintázat szerint az ország összes törvényhatóságaitól bekivántattak, s melyek alapján a baj terjedelme lehetőségig felismertetvén, a szükséges segélyezés mérvei is — menynyiben az az ilynemű, mindig csak többé-kevésbé hozzávetőleges adatok szerint lehetséges — megközelítőleg megállapíthatók valának-Ezen alapokon s kellő tekintettel a több oldalról felmerült kézzelfogható túlzásokra, melyek valódi értékükre visszavezettettek, és megfontolva, hogy ilynemű elemi csapások szülte bajoknál a kormány kötelessége a dolog természeténél fogva csak ott kezdődik, hol a teljes mérvben igénybevett és kimerített önsegitségi lehetőség végződik, — Ő cs. és Apostoli k. Felségétől öt millió forintnyi összeg kéretett, mely hálát érdemlő készséggel meg is adatott, s idejekorán rendelkezésemre bocsáttatott. Ezen öt millió forint az államkincstárból tétetett folyóvá, s pedig akként, hogy az első 500,000 ft az országos alap részéről 1867. évi januártól számítandó három év alatt 5% téli kamattal, 4,000,000 ft pedig ugyanazon időtől számítandó hat év alatt 2%-sen kamat mellett lesz szintén az országos alap részéről viszszafizetendő; a még hiányzó 500.000 ft pedig a rendes út- és vízépítészeti javadalmazás terhére előlegként adatván, visszafizettetni nem, hanem csak beszámíttatni fog-A segélyezési eszközök ekként rendelkezésre állóan, előtérbe lépett egy, az idők viszonyainak megfelelő alkalmas és sikeres szervezet alkotásának és életbeléptetésének kérdése. E szervezet alapja, a legyőzendő baj természeténél fogva, nem lehete más, mint a végrehajtás decentralis atiója; miért is, szemben azon körülménynyel, hogy a megyei élet és az abból kifolyó autonomicus intézkedési és ügykezelési eljárás kényszerűleg szünetelt, nem kötető kétségem a felett, hogy életet kellene adni elemeknek, melyek a megyei autonomicus eljárást helyettesítve s pórolva, mindazon gyakorlati eredményeket biztositandják, melyek a helyszíni viszonyokat közvetlenül ismerő értelmes, buzgó és független elemek működésének természetszerű kifolyásai. Ezen alapokon és nézeteken keletkezett az in régi királyi biztosoknak intézménye, mellről most mondhatom, hogy alkotása czéljának teljes mértékben megfelelt. Ezen inséki királyi biztosok kinevezésének indoka ugyanis és abból kifolyólag első feladata volt, a kerületüket képező egyes megyékben köztiszteletben álló, értelmes, független és ügybuzgó egyénekből inségi bizottmányokat egybeállítani, s igy éppn azon festmeteket alkotni, melyek hivatva lettek a szünetelő megyei élet autonomicus eljárását pótolni, és a rendelkezésükre adott tetemes összegeket gondos előrelátással s a nyert utasításokhoz képest felhasználva, az inségügyi intézkedéseket terjedelmes hatáskörrel foganatosítani. Az inségi királyi biztosok másik, nem kevésbé fontos feladata volt, a helyzetet s a baj mérveit közvetlen megszemlélés alapján felismerni, s így megnyugvással indokolt javaslatot tehetni arra nézve, mily arányban volnának a rendelkezésre álló segélyezési eszközök az egyes ínségi megyék közt igazságosan felosztandók ? Maguk a segélynyújtás módjai nem képezhetnek vitatárgyat, mert azok a dolog természeténél fogva nem nyilvánulhattak más irányban, mint a kölcsönadásban oly földbirtokosok részére, kik valóban képtelenek földjeiket saját erejükkel bevetni; b) munkaadásban azon birtoktalan vagy igen csekély birtoku munkaképesek részére, kik épen az inség szülte munkahiány miatt kenyérkereseti forrás nélkül lévén, álladalmi gondoskodásból nyert munkák nélkül meg nem élhetnek; végre c) közvetlen élelmezésben azok részére, kik sem elegendő vagyonnal nem birván, sem munkaképesek nem lévén, a könyörület sikeres gyakorlata s az állam segélye nélkül életüket fenntartani nem képesek. A kérdés tulajdonképen csak az lehet, hogy a rendelkezésre álló 5,000,000 forintot mily arányban kellessék a fentebb körvonalazott czélra felhasználni ? E tekintetben megfigyelve az 1863/4-iki ínség alkalmával ezen három segélyezési mód iránt tett gyakorlati tapasztalatokat és eredményeket, tekintetbe véve a fentebb érintett kimutatásokat s az Ínségnek azok szerint mutatkozó terjedelmét ; számításba véve továbbá az ínségesnek ismert területen lakó i nséges népesség (tehát nem általános népesség) számát; végre szem elől nem tévesztve azon nagy horderejű közgazdasági és élelmezési mozzanatot, mely a földeknek kellő mérvbeni bevetésével egybe van kapcsolva, — azon arányt véltem legczélszerűbben megállapítandónak, hogy a kérdéses öt milliónak 51'/o lija őszi vetőre, 39% lija inségi munkára és 10% lija közvetlen élelmezésre fordíttassék. Nem szükséges hosszasban indokolnom, hogy ezen arányok főleg csak tájékozásul, és az első felosztási tervezetnek megállapíthatásául lévén alapul elfogadva, a gyakorlatban számtani szigorúsággal nem tartathattak meg, s hogy ennélfogva nem lehet meglepő, ha úgy a kir. biztosoknak a helyszínén szerzett tapasztalataikon nyugvó jelentéseik , vaamint az egyes inségi bizottmányok indokolt javaslataik alapján, különösen az őszi vető beszerzésűre tényleg fordított összegek emez aránytól nem lényegtelen eltérést mutatnak. Ezeket előrebocsátva, legyen szabad a fentebbi segélyezési módok iránt tett intézkedéseket röviden felemlítve, a tényleges állást a tisztelt bizottmánynak előadni a. Az őszi vetőmag. A vetőmagra nézve az országos bizottmány által két főfontosságú kérdés volt mindenek előtt eldöntendő, nevezetesen : vájjon 1-er a vetőmag kölcsön pénzben adassék e vagy természetben, s 2 or vájjon, ha a kölcsön pénzben adatnék, szükséges volna e álladalmilag bizonyos rozs mennyiséget tartalékul vásárolni, hogy ezzel ott, hol az árak felette magasak lennének, azokat lenyomni, — ott pedig, hol rozs netán kapható sem volna, azt a tartalékból adni lehessen ? Tekintettel a sok panaszra és kifogásra, melyre mennyiség, minőség és árra nézve a természetbeni kölcsön tág kaput nyit, mint az az 1860 évi időszakból — az akkori kormány minden jóakarata mellett is — sajgó emlékezetben van : a tisztelt országos bizottmány, egyetértve a megyei ínségi bizottmányok legnagyobb részével, az első kérdést a pénzbeli kölcsön értelmében dönté el , minek folytán a királyi biztosok meghallgatása után az aránylag kijáró összegek az egyes megyei bizottmányoknak rendelkezésére adatvan, a vetőmag beszerzése vagy ezek által közvetlenül, vagy a községek , vagy végre az egyesek által eszközöltetett. A második kérdésre a tisztelt bizottmány beható tanácskozás alapján határozottan igennel válaszolt, minek következtében, szintén bizottmányi megegyezés folytán, a bécsi kereskedelmi és iparhitelintézet pesti fiókja megbizatott először 40,000, később egész 70,300 mérőig terjedő rozsmennyiséget a lehető legildomosabb s feltűnést nem okozó módon vásárolni, akként, hogy abból 10.000 mérő Pesten, ugyanannyi Szegeden, a többi pedig Debreczenben, a legolcsóbb piacon, álljon rendelkezésre. Nincs kétség, hogy ezen rozstartalék, melynek tétele köztudomásra hozatott, lényeges befolyással volt arra, hogy az árak mérsékeltek maradtak, s hogy az ínségesek aránylag jutányos árakon vásárolhattak; vetésre azonban ezen tartalék az inségi bizottmányok részéről igénybe nem vétetett, mert ezen rozsmennyiségből csak a jászkunok, továbbá Kecskemét városa kértek és nyertek természetbeni kölcsönt, az elöbbeniek.................................... 20,000, az utóbbi......................................... . 2500, s igy összesen . 22,500 mérőt-A többi rozstartalék a vetés idején túl is fennmaradván, az a tisztelt országos bizottmánynak megállapodása folytán 19,464 mérő kivételével, mely élelmezésre fenntartatott, a vásárló hitelintézet által ismét eladatni rendeltetett, mi nem csak kár nélkül, hanem inkább nyereséggel eszközöltetett is; a megtartott 19,464 mérőből 9464 mérő — általam eleve kieszközlött olcsóbb szállítási tarifták mellett — Czeglédre szállíttatván, a pestmegyei inségi bizottmánynak közvetlen élelmezésként rendelkezése alá bocsáttatott; a többi 10.000 mérő pedig szintén hasonló czélra,— de még eddig rendelkezés nélkül — Szegeden őriztetik. A fiókhitelintézet végleges számadását néhány nappal ezelőtt benyújtván, az jelenleg számvizsgálás és