Szabad Föld, 1945. augusztus-december (1. évfolyam, 1-16. szám)

1945-08-29 / 1. szám

1945. AUGUSZTUS 29. Rákosi elvtárs beszél Szabad Föld 5 PARASZT ÉS MUNKÁSÜNNEP KECSKEMÉTEN 50.000 földmíves tett hitet a Magyar Kommunista Párt mellett Augusztus 20-án munkás- és parasztünnepet rendezett Kecskeméten a Magyar Kommunista Párt. A „hírös város“ még soha nem látott falai között ilyen hatal­mas, fegyelmezett paraszt- és munkástömeget. Nemcsak a környékbeli taligákról és közeli falvakból, hanem távolabbi vidékekről, Kiskunhalasról, Ceglédről, Török­­szentmiklósról, Dunavecséről, Kiskunszentmiklósról, Hartáról, Nagykőrösről, Kis­kunfélegyházáról, Szolnokról vonultak fel a földhöz juttatott új gazdák mellett a régi kisbirtokosok és a föld dolgozói, hogy meghallgassák a Magyar Kommunista Párt vezérét, Rákosi Mátyást. A kecskeméti ünnepnek az ott elhangzott országos jelentőségű beszámolón kívül az ad különös jelentőséget, hogy ország-világ előtt bizonyította: a Magyar Kommunista Párt nemcsak az ipari munkások és a haladó értelmiségiek hatalmas pártja, hanem a parasztságé is. Lovasbandérium várja Rákosi Mátyást Rákosi elvtárs Molnár Erik elvtárs népjóléti miniszter, Farkas Mihály, Kállai Gyula, Kádár János és Kovács István elvtárs államtitkárok, továbbá Péter Gábor elvtárs, a politikai rendőrség főnökének társaságában már vasárnap délután elindult Kecskemétre. A város határában diadalkapu és lovasbandérium várta Kecskemét polgármesterével a Kommunista Párt vezérét. Egy magyarruhás leányka virágcsokrot nyújtott át Rákosi elvtársnak, aki ezután négyesfogaton vonult be a fellobogózott városba. A paraszt- és munkásünnep lefolyása Másnap, Szent István napján már kora reggel kocsin és gyalog, vonaton és kerékpáron tíz, és tízezrek indul­tak el Kecskemétre. A mintegy­­ 50.000 főnyi hallgatóság felvonulása öt zene­kar hangja mellett, másfél óra hosszat tartott. Nemzetiszínű és vörös zászlók alatt túlnyomórészt a Duna­ Tisza közé­­nek dolgos magyar parasztjai vonul­tak fel és ünnepelték lelkesen Rákosi elvtársat. „Köszönjük a földet, amit te adtál“ — hangzott a tömegből a kiáltás, mire tízezrek zúgták: „Köszön­­jük, megháláljuk". A jelmondatos táb­lák legtöbbjén ilyen felírást olvashat­tunk: „Kenyeret adunk a város dolgo­zóinak", „Becsülettel beszolgáltatjuk termésünket", „Jövőre többet terme­lünk". Egy öreg magyar paraszt, aki három fiával jött el az ünnepségre, odaszólt a mellettük felvonuló kecske­méti építőmunkásokhoz: „Adjatok föl­det, elvtársak, mi majd adunk kénye­­ret, ne féljetek". Rákosi elvtárs beszél Safrankó és Kádár elvtárs szavai után leírhatatlan örömujjongás közben lépett a szónoki emelvényre Rákosi Mátyás. Azzal kezdte beszédét: boldog, hogy a hallgatóság túlnyomó többsége föld­míves, nemcsak újgazda, hanem, mint látja, sok régi gazda is, akik kezdik felismerni, hogy a magyar dolgozó nép igazi érdekeit elsősorban a Magyar Kommunista Párt képviseli. Ezután a földosztásról beszélt. A Kommunista Párt követeli — mondotta —, hogy október 1-ig, ami­korra a törvény szerint a földreformot be kell fejezni, minden újgazda földje mérnökileg ki legyen mérve és birto­kát ne csak bejegyezzék a telekkönyvbe, hanem kézhez is kapja az erről szóló telekkönyvi kivonatot. A továbbiakban bejelentette, hogy a svábokat kitelepítik az országból és az így felszabaduló földekre a tavaszi földosztás folyamán azokat telepítik, akik eddig nem jutottak földhöz.­­ Az új gazdikat támogatni kell. Ha szükséges, igénybe fogjuk venni a jómódúak traktorait és igavonóit és létrehozzuk a gép- és traktorszövetke­zeteket. A továbbiakban Rákosi elvtárs arra kérte a gazdákat, hogy pontosan tel­je­­sítsék azt a mérsékelt beszolgáltatási kötelezettséget, amelyet a városi miun­­kások élelmezése biztosítására előír­tak. A hadifoglyokért Beszélt Rákosi elvtárs a vasút heyre­­állításáról, a mezőgazdasági gépipar megsegítéséről, a bányák államosításá­ról, az általános munkakötelezettség bevezetéséről, a spekulánsok súlyos megbüntetéséről, majd a hadifoglyok kérdésére tért át. — A Magyar Kommunista Párt er­­ről sem beszélt sokat, de annál többet cselekszik — mondotta. — A mi köz­benjárásunkra eddig több mint 50.000 hadifogoly tért haza családja körébe. De ez csak a kezdet. Farkas elvtárs belügyi államtitkár a napokban olyan megállapodást kötött, amelynek értel­l­mében Ausztriából és Németországból 200.000 ember tér haza. Újabb lépése­ket is tett a Kommunista Párt, hogy mintegy 150.000 más hadifogoly még a tél beállta előtt visszatérhessen család­­jához,­ munkájához. Rákosi elvtárs a továbbiakban kö­zölte: a Szovjetuniótól gyapotot ka­­pnak feldolgozásra. A gyapot fele munkadíj fejében ittmarad, és ebből elsősorban azokat a gazdákat fogják ruhaneműhöz juttatni, akik beszolgál­tatási kötelezettségüknek pontosan ele­­get tettek. A választásokról Rákosi elvtárs az ország bel­­ési kül­politikai helyzetéről szólva megállapí­totta, hogy nemzetgyűlésünk és kor­­mányunk ideiglenes jellegű. A Kom­munista Párt véleménye: itt az ideje, hogy az ideiglenesség megszűnjék és általános, titkos vá­lasztásokat tartsanak. Ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — Meg vagyunk róla győződve, hogy a magyar nép a demokráciát támo­gatja. Ezért mi nyugodtan megyünk a titkos választások elé, mert tudjuk, hogy ez a választás meg fogja erősíteni és helyeselni fogja mindazt, amit ed­dig tettünk. A Kommunista Párt javas­latára szeptember 5-én összeülő ideig­lenes nemzetgyűlésen javasolni fogjuk, hogy a választásokat még az ősz folya­mán tűzzék ki. Mi a választásokat épp­úgy, mint egész eddigi működésünket, a nemzeti egység jegyében akarjuk le­folytatni és különösen egységben aka­runk fellépni a másik nagy munkás­párttal, a Szociáldemokrata Párttal. — A magunk részéről mindent meg fogunk tenni — folytatta Rákosi elv­társ —, hogy a választások rendben és fegyelemmel folyjanak le és erőtelje­sen mutassák a magyar nép hitvallását a demokratikus erők és ezeken belül a Magyar Kommunista Párt mellett. Mi tehát tagjainktól legnagyobb fegyel­met és rendtartást követelünk, de ha­sonlót kérünk a többi párttól is. Befejezésül a választásra való fel­készülésre buzdította Rákosi elvtárs nagygyűlésünk hallgatóit. Itt az alka­lom, hogy békés eszközökkel mutassa meg a magyar nép, hogy a demokrácia híve. A reakció ma csak a Magyar Kommunista Párttól fél. Ha tehát a cél a reakció mihamarabbi elpusztítása és utána az ország gyors felépítése, akkor gondoskodni kell arról, hogy a szavaza­tok megoszlása is ezt a szándékot mu­tassa meg. A beszéd elhangzása után percekig zúgott a lelkes éljenzés. Safrankó elv­társ zárószavaira az ötvenezres tömeg egy emberként kiáltotta: „Mindent a Kommunista Pártért! Győzni fogunk "

Next