Szabad Föld, 1949. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1949-01-02 / 1. szám

1049 Január 2. Miért vették őrizetbe Mi­syssentyt ? A belügyminisztérium sajtóosztá­lya közli: Min­dszen­ty József esztergomi érse­ket hűtlenség, a Köztárss­ág meg­döntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés gya­núja alapján a rendőrhatóság őri­zetbe vette. Továbbá őrizetbe vették a hűtlenség és demokráciaellenes tevékenység miatt már korábban letartóztatott Zakar András prímási titkáron kívül Nagy Miklóst, az Actio Catholica titkárát, hűtlenség és emberszöktetés, Ispánky Béla lel­készt hűtlenség, Várady János je­zsuita szerzetest hűtlenség, valuta­Mindszenty József akinek reak­ciós és demokráciaellenes múltja közismert volt, magas egyházi mél­tóságát arra használta fel, hogy minden re­ndelkezésre álló erő­vel küzdött a magyar demokrá­cia, a köztársaság , ennek intéz­kedései, a földbirtokrefomi, az államosítás ellen. A rendőrható­ságoknak tu­domás­ára jutott, hogy ezen tevékenysége mellett Mindszenty József a Habsburg­­királyság visszaállítására irá­nyuló legitimista szervezkedést folytat, kémkedik, valutával üzérkedik. A rendőrhatóságok december 23-án az esztergomi érseki palotában tar­tott házkutatás során az érseki pa­lota pincéjében, mélyen a földbe elásva, egy fémtokban megtalálták Mindszenty többszáz iratot tartal­mazó titkos irattárát. Eb­ben az irat­tárban voltak Mindszenty sajátkezű írásával azok a beadványok, melyek­ben a nyugati nagyhatalmakat ha­zánk belügyeibe való beavatko­zásra sürgette, valamint azok az eredeti válaszok, melyeket az országok követei Mindszentynek adtak.. Ugyancsak tartalmazza ez az­ irat­tár azokat a jelentéseket, melyeket Mindszenty a nyugati hatalmaknak juttatott. Ezek a jelentések nem­■ írt, a magyar viszonyokra, p­/nv­v jet hadsereg magyarországi tényke­­désére, a' magyar—'szovjet gazdasági kapcsolatokra vonatkoznak, hanem — egy kárpátaljai görögkatolikus esperes adatai alapján — a Szovjet­unióra vonatkozó információs anya­got is tartalmaznak, ezenkívül ma­gyar minisztertanácsi jegyzőkönyve­ket vagy kivonataikat és hasonlót. Ennek az irattárnak, valamint az eddigi nyomozati anyagnak és az őrizetbevettek beismerésének alap­ján megállapítást nyert, hogy Mind­szenty már 1945-ben megindította a le­gitimista szervezkedést. Ifj. Pal Javlevis György őrgrófon, majd 1916 februárjában Van Rey belga bíboroson keresztül kap­csolatot teremtett Habsburg Ottóval, 1947 június 21-én pedig amerikai útja alkalmával egy Chicagó mel­letti zárdában egyórás bizalmas megbeszélést folytatott Ottóval, amelyen beszámolt a vezetése alatt folyó magyarországi legitimista szer­vezkedésről. A — Mindszenty vallo­mása szerint is — ,,titkos találkozá­son“ Ottó és Mindszenty véleménye megegyezett abban, hogy a szerintük rövidesen várható har­madik világháború után az USA egy föderatív középeurópai királyság megalakítását fogja támo­gatni, ezért megállapodtak abban, hogy a magyarországi legitmista erő­ket össze kell­ fogni és a szervezke­­dést ki kell terjeszteni. Mindszenty ezt a szervezést vállalta s az Ottó­val történt megállapodás után New­ Yorkba utazott, ahol Spelmann bí­borosnak beszámolt a megállapodás­ról, majd — ennek kérésére — sajátkezűleg írt nyilatkozatban je­lentette ki: „kinyilatkoztatom, hogy a magyar katolikusokat külföldön és itt különösképpen az Egyesült Államokban teljes joggal jogosult képviselni Habsburg Ottót. A szent korona v­iszahozatala ellen Magyarországra való visszatérése után Mindszenty azonnal beszámolt az itteni illegális legitimista irány­zat vezetőinek, Baranyai­­Jusztin­nak és másoknak az Ottóval kötött megállapodásról. Ezután Baranyai Jusztin a legitimista alegais szerve­zet számára írásbeli tervezetet ké­szített, amely kiejtette, hogy egy idegen nagyhatalom h­adse­regének bevonulása után, az üzérkedés, Vid József jezsuita szer­zetest valutaüzérkedés, feljelentési kötelezettség elmulasztása, Beresz­­tóczy Miklóst, az Actio Catholica budapesti igazgatóját demokrácia­ellenes tevékenység, Endrődy Béla káplánt embercsempészés, Fábián János érseki levéltárost hűtlenség­ben való bűnrészesség, Bóka Imre érseki tanácsost, Eszterházy Pál föld­­birtokost, dr. Horváth Gábor ügyvé­det, Wydler Tivadar bankigazgatót valutaüzérkedés, Baranyai Jusztin egyetemi tanárt hűtlenség gyanúja miatt, athéni pátriárckához hasonlóan a prímásnak kell az államfői ha­talmat ideiglenesen átvennie és így előkészítenie a királyság helyreállítását. Baranyai a Köztársaság megdöntése utáni kormány összetételére is javas­latot tett. Ebben Keresztes-Fischert jelölte belügyminszternek, Peyer Ká­rolyt pedig kereskedelemügyi mi­niszternek. Mindszenty a tervezetet jóváhagyta és titkos irattárába he­lyezte. Céljai megvalósítására Mindszenty szoros és rendszeres személyi kap­csolatot létesített az egyik idegen nagyhatalom budapesti követével­­.Emellett 1­948 februárjában a prímás utasította Takart, hogy tartson fenr. „folyamatos kapcsolatot e nagyha­talom budapesti követségének taná­csosával. Ez meg is történt. Meg­beszéléseiben — Zakar saját vallo­mása szerint — a tanácsos ismer­tette a követ nézeteit és utasításait, Zakar pedig a magyar állam gaz­dasági és politikai kérdéseiről bizal­mas jelentéseket nyújtott át neki. A szigorúan bizalmas megbeszélések a budapesti érseki helynökség épüle­tében zajlottak le. Mindszenty tudtával és jóváha­gyásával folytatta Michalovich Zsig­­mond is kémkedési tevékenységét, aki az Actio Catholica országos szer­vezete útján összegyűjtött adatok alapján rendszeres jelentéseket készített Mr. Fox, az amerikai segély­szerv magyarországi delegátusa részére és ezen jelentések egy­egy példányát minden esetben eljuttatta Mindszentyhez is. 1947 augusztus 31-én Mindszenty levelet írt egyik nyugati nagyhata­lom követéhez, amelyben arra kérte a követet, hogy az amerikai hatóságok birtoká­ban levő szent koronát ne szol­gáltassák vissza a magyar ál­lamnak­ Midszenty sajátkezűleg irt levele és a követ válaszának eredetije — melyben a kérés továbbításáról és legteljesebb támogatásáról biztosítja •Mind­zentyt —, ugyancsak a titkos évéltárban feküdt. Habsburg Ottóval — újabb háborúért Zakár prímás titkár és Fábián levéltáros a titkos irattárat tartal­mazó témtokkal, amelyet az érseki palota pincéjében ástak el. Mindszenty teljes beismerő vallomást tett­ ­ Mindszenty annak hangsúlyozá­sára, hogy nem ismeri el a Magyar Köztársaságot, 1945-ben a részére­­megszavazott és a minizterelnöki fizetés háromszorosában megállapí­tott állami juttatást nem fogadta el. Ezzel szemben ■ elfogadott idegen államokból je­lent's env.tgi rume.Trt'­­ és va­­lutaügyleteivel, a külföldről ka­pott dollárbankjegyek és csek­kek fekete­piacon, zúgárfolya­­mon való értékesítésével sok százezer forinttal károsította meg a magyar államot. A nyomozás eddig több mint 50­ 000 dollár feketepiacon való el­adását derítette fel. Az egyik fő vásárló Eszterházy Pál vö­t, Eszter­házy tudvalevőleg a földreform előtt Magyarország legnagyobb földbirto­kosa volt, jelenl­eg is többszörös ház-, villa-, malom- és telektulajdo­nos, akinek kü­lfö­dön több mint százezer hold földje van. Fábián János hercegprímási levél­táros rejtette el ez év novemberé­ben Zakar Andrással együtt Mind­szenty utasítására a titkos irattárat a prímási palota pincéjében. Mindszenty József az eléje tárt terhelő adatok súlya alatt beismerő vallomást tett. Őrizetbe vett bűn­társai ugyancsak elismerték a velük szemben fennálló vádat. A nyomozás tovább folyik. ÚJÉVI KÖZÖNTŐ Márciusról álmodozik Hó alatt a búzam­ag, Újesztendőt köszöntem Koccannak a poharak. Pihen most a kalapács is, Szögön alszik a kasza, Itt az idő számbavenni, Mennyit haladt a haza. Aki tavaly bízva bízott S nemzetének hű fia Büszkén látja mekkorára Nőtt a demokrácia. Villany villog, zúg a traktor, Gyarapodik a falu, Mint a hajnal zárva tárul Jövendőnkön a kapu Gépállomás, szövetkezet- Utunk fölfelé vezet, Munkás, paraszt, testvér módra Szorít egymással kezet. Dolgozóké lett az ország, Édesanyánk a haza, Aki érte, vele fárad Annak van csak igaza. A jutalom nem marad el Előbb utóbb megfogan Megtanulunk - igan élni, Gondtalanul, boldogan. Oly biztató a jövendő Mint a vetés, ha Ilikért: Boldog, békés újesztendőt Jó munkához sok sikert! N­incs talaja a kon­ko­ n dolgozó parasztság évezredes küzdelmeinek legnehezebb szaka­szaiban mindig ott találja az em­ber a Bakócz Tamásokat, akik az úri rendnek, a feudalizmusnak, a jogfosztásnak szolgálatába sze­gődve, Isten szolgáihoz méltatlan módon fojtották vérbe a paraszt­ság hősi szabadságkü­zdelmeit. De az elnyomott parasztság harciban a Bakócz Tamásokkal szemben ott voltak a Mészáros Lőrincek, akik saját főpásztorukkal ellentétben oda állottak az elnyomott és ki­semmizett parasztok mellé és együtt küzdöttek az elnyomottak­kal a jogért és szabadságért. Ott voltak ezek a Mészáros Lőrincek, ahol a­ dolgozó nép igazsága és ér­deke kívánta. A magyar történelemnek ezek a lezárult fejezetei kísértetiesen ha­sonlítanak a mai időkre, amikor a katolikus egyház főpásztora egy­házi súlyát és bíborpalástját úgy használta a magyar köztársaság kormányával és a magyar nép dol­gozó tömegeivel szemben, mint Mindszenty úr éveken keresztül iz­gatott a néni demokrácia ellen és a népi demokrácia kormánya hosz­­szú éveken keresztül elnéző volt vele szemben. A népi demokrácia eltűrte azt a nagyarányú izgatást, amelyet Mindszenty úr az iskolák államo­sításával szemben folytatott, amelynek szomorú következménye­ként Pócspetriben egy derék rend­őrnek életével kellett megfizetnie Mindszenty úr izgatását. Pócspetri óta a magyar kor­mány számtalanszor megkísérelte, hogy megegyezést létesítsen a ka­tolikus egyházzal, mint ahogy megegyezés jött létre az iskolák államosításának kérdésében és egyéb egyházpolitikai kérdésekben is a többi egyházakkal. Mindszenty nem volt hajlandó a katolikus tömegek igazi álláspont­jának képviselésére és pásztorneve­­leiben a néni demokrácia rágalma­zására a magyar köztársaság tör­vényeinek becsmérlésére ragadta magát. Pásztorlevelek tömege ment ki hétről hétre Mindszenty úr min­den kényelmet és pompát magába záró prímási palotájából az ország minden plébá­niájára. Ezekben a pásztorlevelekben Mindszenty a ka­tolikus tömegek hitét és józansá­gát sutba vetve, a reakció hordozó­jaként egy letűnt világ urainak szájaíze szerint nyilatkozott és rá­galmazta a népi demokráciát s a magyar köztársaságot. Mi tudjuk, hogy mi fájt Mind­szentynek. Fájt neki a földreform, amellyel végkép felszámoltuk a nagybirtokrendszer uralmát, amellyel végkép pontot tettünk a nagybirtokok urainak kizsákmá­nyoló és embertelen politikájára. Fájt neki, hogy 650.000 szegény­­paraszt szabadult fel és fájt neki, hogy a népi demokrácia a kapita­listák és bankárok talpa alól is kis húzta a talajt. Kérdezzük, vájjon 1944-ben, amikor százezreket hurcoltak el és gyilkoltak le a legembertelenebb módon Hitler és Szálasi pribékiei, vájjon miért nem tiltakozott Esz­tergom prímása ezek ellen a ször­nyűségek ellen? Vájjon miért hallgatott akkor a főpásztor úr? Tudjuk, hogy az ország számta­­lan falujában nem értettek egyet a dolgozó parasztok s a dolgozó parasztsággal együtt érző plébá­nosok Mindszentyvel. Tudjuk, hogy a katolikus hívők százezrei for­dultak szembe Mindszenty politi­kájával is ismerjük azokat a meg­nyilatkozásokat, amelyek úgyszól­ván az ország egész területén ta­pasztalhatók Mindszenty magatar­tásával szemben. A közelmúlban a magyar közélet és művészet legje­lesebb katolikus tényezői,­­élükön Szekfű Gyulával, nyilatkozatban szögezték le álláspontjukat Mind­­szentyvel szemben és Ugyanakkor hívő katolikusok tömegei vonultak fel s követelték Mindszenty prímás eltávolítását. De nemcsak a katolikus töme­gek, hanem egyszerű vidéki katoli­kus plébánosok is megbélyegezték Mindszenty magatartását. Álljon itt mindjárt Román Béla homokkomáromi plébános felhívá­­sa, amelyben Román­­-'da a követ­kezőket mondja:­­ .Már hosszú idő óta figyelem­­msel és megdöbbenéssel kísérem azt az ellenforradalmi politikát, ame­lyet Mindszenty prímás folytat a magyar népi rációval szerzé­ben. Telje.' - -/-V. heti helyeslem, hogy a magyar demokrácia tovább türelmi időt nem ad számára és kétségtelen tényként állapítom meg azt is, hogy a becsületes ka­­tolikus hívők lelkül­­e­­l semilyen egyházi föméltóságnak nincs joga visszaélnie. Mindszenti Pár régen elkanyarodott az igazi hitélet hir­detésétől. Tudom­, hog­y szó­zam tel­jes megértésre talál a becsületes katolikus lelkekben és ők egy­­ségesen szembehelyezkednek Mind­­szenty reakciós politiká­jával,­ hogy ezzel is elősegítsék népünk és ha­zánk dicsőségét, boldogul . " Persze Román Béla ], nos nem áll egyedül ezzel a bá’ .b. in­gű nyilatkozatával- Hasonlóan ny­i­latkozott Kovács János tö­rökszenty­miklósi plébános is De nemcsek,- a papi megnyilatkozások, hanem az ország közvéleményének figyelem­bevételével számolva, nem lehet tovább tűrni Mindszenty izgatását. Legutóbb Esztergomban, Mind­­szenty székhelyén megtartott UFOSz—FÉKOSz egyesülési kon­gresszuson Komárom-Esztergom megye dolgozó parasztságának mintegy kétezer kiküldöttje köve­telte Mindszenty eltávolítását, mert ezek a dolgozó parasztok is látják, hogy Mindszenty izgatása nemcsak kihívás a népi demokrá­cia ellen, hanem olyan reakciós gócpont is, amelyet e­llőbb ki kell az ország testéből operálni. Dancs József Egyenruhát kérnek a falusi kézbesítők Mi, falusi kézbesítők, sárban, fagy­ban naponta 10—12 kilométert gya­logolunk, hogy minden földműves megkaphassa a postáját. Ruhánkat és lábbelinket az út és az idő hamar megeszi és így bizony sokat kínló­dunk. Arra kérjük az illetékeseket, hogy gondoljanak a falusi kézbesí­tőkre és juttassanak részünkre jó erős bakancsot. Fehér Balázs, Balaton­fő­ka­ház­, a Szabad Föld levelezője.

Next