Szabad Föld, 1949. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1949-07-03 / 27. szám
SzabadFöl» NYÚJTOTT KOCSI ÁLL alagúton, a vége kassal van megtoldva. A kocsin még nincs semmi, de egy óra múlva tetézve lesz borsóval. Harminc dolgozó paraszt szedi itt a szerződésre termelt hüvelyest. A Dunaszekcsősziget III. mintájú termelőcsoport tagjai. Ennyi embernek pedig ég a keze alatt a munka. Sűrűn fordulhat majd a kocsi a rakodóállomásra. Szép termése lesz, mindenből a csoportnak. Búzából 15—16, borsóból 10 mázsát várnak. Lesz is annyi, ha nem több. Lehet is, mert megkapott mindent a föld, ami dukál neki. A kapások meg a kelés után olyan munkát, amilyent még nem kapott föld ebben a határban. Megláthatja bárki, mit ér, ha összefog a dolgozó paraszt. — A huszadik kosarat ürítjük — kiáltja örömmel Hegedűs István, a második csoport vezetője. — Az enyém sem marad el, Kárász Erzsi kosara is megtelt. Elértünk benneteket! — kiált vissza az első csoportból Papp István. A termelőcsoport tagjai minden munkánál versenyeznek, innen van az, hogy könyvükbe minden este nem egy munkaegység, hanem sokszor másfél kerül bejegyzésre. A gazdasági év befejezése után, az elszámoláskor, szép summa üti majd minden tag markát. Szóval örömmel dolgoznak az emberek. Nincs baj sem a munkával, sem a terméssel.. Pedig könnyen lehetett volna. A termelőszövetkezet megalakulásakor Dravec János lett az ügyvezető. Az meg egy hónap múlva behozta a csoportba cimboráját, Deli József terményfelvásárlót, aki 12 hold saját és huszonnégy hold öröklésre váró földön gazdálkodott, illetve dolgoztatta azt cselédjével. Mert Delinek az is volt, sőt van is. Ezenkívül van még egy traktora. A csoport földjét az ő traktorával szántották fel. Persze a szántási díjat szigorúan elvette, akkor fütyült arra, hogy ¥> is tagja a csoportnak. Déli világ életében nem dolgozott, így hát a csoport földjébe sem vágta bele egyszer sem a kapát. — Intézem 'a'terményeladást és a takarmány felvásárlást. Azért adjatok naponta egy munkaegységet — hajtogatta, ha szóvá tették, hogy neki is dolgozni kellene. Deli tehát intézte a terményfelvásárlást Draveccel együtt. Tavasszal a csoport pénzén vett négy vágón kukoricát, de ebből rajtuk kívül nem látott a tagság egy szemet sem. Vettek, eladtak, nyerészkedtek a csoport pénzével. Jött a hitel, jött a pénz, de a tagság nem tudta hová megy. A tagok végül is már nem győzték türelemmel és gyűlést hívtak össze. — Hová fordítjátok a pénzt? Nem látunk belőle semmit — tették fel a kérdést a két vezetőnek. — Ne szóljatok bele az ügyvezetésbe. Ütődött fejűek vagytok ti az adásvételhez — válaszolta a kérdésre Dravec. — így nem mehet tovább! — állapította meg a tagság. — Ilyen emberek nem lehetnek a szövetkezetünknek a tagjai. — S a két embert egyhangúan kizárták a csoportból, ahová a kezdeti éberség hiánya miatt befurakodtak. Azóta nincs semmi baj. Ami a csoporton belül történik, arról tud a tagság. Megy is a munka. Igazi szövetkezeti demokrácia van Dunaszekcső-Szigeten. A FRISSEN MESZELT HÁZ udvarán gyülekeznek Lippón minden napnyugtakor az emberek. A község III. mintájú termelőcsoportjának itt az irodája. A tornác falán hatalmas tábla. A táblán vörös oszlopok. Az oszlopok alján a tagok és a dolgozó családtagok neve van felírva Bujdosó Benjámin odamegy a táblához, előveszi a munkanaplót s mindegyik tag oszlopa fölé húz egy vastag vonást. Sok helyen meg egy vékonyt. — Balogh József két munkaegységet, Vajdics István másfelet dolgozott máma — mondja s a színessel meghúzza a megfelelő oszlop fölé a vonalat. Lippón minden tag látja, hogy eddig mennyi a munkaegysége. A tábla megmutatja. Szaporodnak a vonások minden este. Aszerint, ki mennyit dolgozott. Fülöp Dávid és még két tag, disznókat etet. Az etetés elhúzódik jó darabig, mert a csoport 100 sertést hizlal szerződésre. Ennyi szép állatot még nem látott senki Lippón. Meg is nézik sűrűn, még a nem tagok is. Nagy Mihály is ezért jött. Ő nem tag, 15 holdas középparaszt. Ahogy nézi a disznókat, egyszer csak odaszól Bujdosónak.• Nemcsak nézelődni jöttem én ide. Jelentkezem felvételre. Jegyezzetek elő. Ha bevesztek, ősszel ide jövök közétek. Szövetkezetben akarok gazdálkodni. Látom, ez a boldogulás útja. Bujdosó följegyzi Nagy Mihály kívánságát. ősszel majd döntenek, beveszik-e tagnak. Biztosan beveszik, mert Nagy Mihály becsületes, dolgozó paraszt.* A MAGYARBOLYI PATAKDŰLŐBEN szénát gyűjtenek. A boglyák sűrűn szaporodnak. Jó szénatermése van a termelőszövetkezetnek. Nem lesz gond a téli takarmányozás. — Figyelem! — kiáltja el magát a rend végén Váradi József. — Ma este gyűlés lesz a tejkezelés ügyében. Jöjjön el mindenki. Eddig a csoport nem tudta eldönteni, mennyi munkaegységet adjon annak a tagjának, aki a tejet gyűjti és szállítja a csarnokba. Ez nincs a munkaegységkönyvben sem. Ezért kell ma este összejönniök, hogy megállapítsák közakarattal. Nem rövidülhet itt meg senki.* A fenti termelőcsoportok Baranya megyében vannak. Jó termések voltak ezen a vidéken a múltban is. Olyan termés azonban, mint a termelőcsoportoknál lesz az idén, még nem volt soha sem. Ezért jelentkeznek nap mint nap felvételre a baranyai gazdák a termelőszövetkezetbe! T. Z. A középparasztságt ezután sem terheli a mezőgazdaság fejlesztési járulék Nem kell árulékot fizetni a földművesszövetkezetek ingatlanai és a termelőcsoportokba bevitt, vagy a földbérlőszövetkezetek és általános szövetkeztek földbérlőcsoportjai által csoportos műveléssel hasznosított föld után »«ni. A járulék mértéke a kataszteri tisztajövedelem minden koronája után a következő: 150—1250 korona között 1.20 kg, 250—350 koronáig 1.60 kg, 350—450 koronáig 2 kg, 410—600 koronáig 2.40 kg, 600—800 koronáig 2.80 kg, 800—1000 koronáig 3.40 kg búza. 1000 koronát meghaladó jövedelemnél koronán,kint 4 kiló búza fizetendő. A járulékot a birtok tulajdonosa vagy haszonélvezője köteles fizetni búzában. Köteles járulékot fizetni az olyan 15 holdnál nagyobb területű, vagy 150 koronát meghaladó jövedelmű birtok, amelynek tulajdonosa mező- és erdőgazdasági ingatlanán kívül máiS jövedelemforrással is rendelkezik és abból származó jövedelme meghaladja az évi 5000 forintot. Mentesek a járulék fizetése alól a többi között az erdőgazdasági NVk, az Országos Vízgazdálkodási Hivatal, a törvényhatóságok, községeik, legeltetési és erdőbirtokossági társulatok, mezőgazdaságiaV-k és üzemek. Az egész évi járulék teljes egészében július 1-én esedékes és szeptember 30-ig kamatmentesen fizethető meg. Ettől az időponttól kezdve havi 1 százalék késedelmi kamat terheli az adóst A járulékként beszállított terményt az erre jogosított földművesszövetkezet veszi át. Aki elemi kár miatt földadóelengedésben vagy leszállításban részesül, ennek arányában mérséklést kap a mezőgazdaságfejlesztési járulék fizetésére. Új kormányrendelet szabályozza 1949—50-re a mezőgazdaságfejlesztési járulék kivetését is. Mezőgazdaságfejlesztési járulékot kell fizetni minden birtok (mező- és erdőgazdasági ingatlan) után, amelynek területe a 25 kat. holdat, vagy kataszteri tiszta jőve. dietaie a 350 koronát eléri vagy meghaladja. Nem kell járulékot fizetni a 15 hold vagy ennél kisebb területű birtok után még akkor sem, ha jövedelme meghaladja a 350 koronát. Ugyancsak nem kell fizetni azután a birtok után sem, amely nagyobb ugyan 25 holdnál, de kataszteri tiszta jövedelme 150 koronánál nem több. Ezzel a középparaszt sápot továbbra is mentesíti a kormányzat a fejlesztési járulék alól. elintézte a Sza A felszabadulás óta sokat változott a falu és sokat változott az emberek gondolkodása. Pilinyen is és másutt is megtanulták az emberek, hogy ha egészségükről van szó, akkor tanult orvoshoz forduljanak, ne pedig kuruzslókhoz. Pilinyen éppen ezzel kapcsolatban volt panaszuk az embereknek, mégpedig az, hogy a körorvos nem látogatja őket elég gyakran. Nem tudták a módját, hogy merre kell fordulni, így Lehoczky Lajos a nevükben a Szabad Föld szerkesztőségéhez küldött levelet és kérte, tegyünk lépéseket az érdekükben. A kérés az OTI-központba került tovább, ahol azonnal utánanéztek a panasznak és intézkedtek is arról, hogy a pilinyeiekhez ezentúl minden héten menjen ki az OTI-körorvos. kivételes pénzellátás Miller József hadirokkant szemevilágát vesztette el a háborúban. Hallott arról, hogy a Hadigondozó Hivatal vaksági pótdíjat ad az ilyen rokkantaknak, de nem tudta, hogy hogyan lehet ezt elintézni. A Szabad Föld hozzájuk is járt és felolvasták hangosan a családban az újságot. Így szerzett tudomást arról, hogy az újság az olvasóinak segítségére van ügyeik intézésénél. Megiratta hát a szerkesztőségnek a levelet, s kérte, ismertessék a vaksági pótdíj kérésének a módját. A levél a szerkesztőségtől a Hadigondozó Hivatalba került, ott Miller József hadirokkantságát felülvizsgálták és nemcsak vaksági pótdíjat, hanem külön havi 110 forint kivételes pénzellátást is utaltak ki a számára. Felhívjuk előfizetőink figyelmét arra, hogy a „Szabadság” Lapkiadóvállalat, Szabad Nép, Világosság, Szabad Föld, Ludas Matyi, Új Világ, Pajtás, Tartós Békéért egyéni elfizetési osztálya ideiglenesen Népszínház u. 8. szám alá (Technológia épülete) költözött. Telefon változatlanul 220-003 és 220-004 szám. 1949 július 3. Sánta Miska Ipazsásra Megy az utcán Sánta Miska, — Megszólítja Virág Pista: — Ejnye, komám, hol élsz te még, A sok kínból nem volt elég? Míg a DÉFOSz érted harcol, Banga kulák agyon hajszol. Jöjj fel hozzánk, tudd meg, hogy a cselédnek is van már joga! — Reggel négykor talpon vagyok, estig majdnem megszakadok, soha percnyi megállásom, soha egy nap szabadságom, ünnepnapon, vasárnapon, gürcölök, mint igás barom. Két év óta gazdám Banga, rajtam hízik a bitangja. — No de ez még mind nem elég, nem azért cseléd a cseléd ... Banga mindig pörlekedik, civakodik, veszekedik, azt ordítja: rothadt cseléd, megdöglesz, úgy rúgok beléd, így szívja ki a véremet s nem fizeti ki béremet. Munkaügyi Bizottságok szolgáltatnak igazságot. Nem kell várni hónapokig, míg a cseléd tovább kopik. Itt áll most a zsíros Banga, olyan ájtatos a hangja, fűt-fát ígér kókadt orral, — belül persze, bosszút forral... Éled Sánta Miska kedve, fut is a szövetkezetbe, a bőréből futja már a szép öltözet új ruhára, új ruhára, új cipőre, — elmehetne esküvőre. Jól öltözött vidám legény áll a rongyos Miska helyén. 2. Eljött Miska a DÉFOSZ-ba, körülveszik szánakozva. — Miska, Miska, mi van veled, hisz neked is itt a helyed! — Bevallom, hogy hanyag voltam, Csak a kuláknak loholtam. — Aztán egymásután mondja, mi a baja, mi a gondja. — Én meg inkább egyre fogyok, néha éhen összerogyok, nekem csak a maradék jut, de még abból sem elég jut. Éven át csak krumplit, babot, íztelen, lötty levest kapok, nem lakhattam jól még soha. Az ebnek is jobb a sora. Itt elhallgat Sánta Miska. Ügyét jó kezére bízta. Virág Pista elvállalja, hogy a DÉFOSZ segít rajta, DÉFOSZ munkástagozata, — nem is az ügyvédek hada. — De ha előbb jöttél volna, minden régen rendben volna. 3. 5. 7. 9. 4. 6. 8. Banga Bálint zöldül-kékül, aztán mégis fizet végül. Sír a kulák, mi lesz vele? Pedig az erszénye tele. Mint a kecske a bicskára, olyan szemmel néz Miskára. Elküldené, de rendelet írja elő, hogy nem lehet. 10. A tanulság ebből pedig az alábbi következik: A DeFOSz ott bizony gyatra, hol a munkástagozatra nincs a szervezetnek gondja — ahogy Rákosi is mondja. Sikerünknek ez a titka: Sánta Miska bizonyítja!