Szabad Föld, 1951. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 1. szám

1951 fasmer 7. Elméleti tanácsadó★ Milyen megsegítésben részesülnek a termelőszövetkezetek dolgozói? A nagyüzemi, szövetkezeti gazdál­kodás emberibb sorsot, jobb életet, kulturális felemelkedést biztosít a dol­gozó parasztoknak. A termelőszövetke­zetekben dolgozó gazdák a korszerű mezőgazdaság öntudatos szakembereivé válnak, belépésük után napról napra érzik, mennyivel könnyebb, szabadabb és derűsebb ez az újmódi élet, most a régi, a sok gonddal, bajjal járó egyéni gazdálkodás. Minden dolgozó paraszt ismeri ezt az életet. Akármilyen kicsi is az egyéni gazdaság, annál nagyob­bak a velejáró gondok. T­ermelőszövetkezeti parasztjaink nemcsak, hogy megszabadulnak az ilyenfajta gondoktól, nemcsak hogy megnyílik előttük a gazdasági és kulturális felemelkedés útja, hanem mindezen túl, a Párt és népi demo­kratikus kormányzatunk hathatós tá­mogatása következtében jelentős elő­nyökben is részesülnek a tszcs-tagok. Mi teszi lehetővé ezeknek az elő­nyöknek a nyújtását? Az, hogy a tár­sas, szövetkezeti termelés jövedelme­zőbb, eredményesebb, mint a parcella­­gazdálkodás. Egy termelőcsoport földje a nagyüzemi megművelés követ­keztében jóval többet terem, mint ugyanakkora föld, szétaprózva kispa­raszti gazdaságokra. Pedig ugyanolyan minőségű mind a kettő. Ezt láthattuk a nyáron is az őszön is­, a legtöbb községben, ha összhasonítatottuk a ter­melőcsoportok és az egyéni gazdálko­dók termésátlagait. Érthető tehát, hogy aki többet ter­mel s többet ad a dolgozók társadal­mának,­­ több előnyben és kedvez­ményben is részesül a dolgozók állama részéről! A termelőcsoportok pedig többet adnak, ezért a csoportok és a csoporttagok is több kedvezményt kap­nak, mint az egyénileg gazdálkodók. Elsőnek is azt a hatalmas támoga­tást kell megemlítenünk, amelyet az állami gépállomások nyújtanak a ter­­melőcsoportokna, s amely egyúttal a legkézzelfoghatóbb gyakorlati meg­nyilvánulása a munkás-paraszt szövet­ségnek. A gépi munka előnyeiről a tszcs-tagok gyeződhetnek meg igazán, kimagasló terméseredményeiket is eső­sorban a gépi munkának köszönhetik! A gépállomások, mint a munkásosztály falusi erődjei, állandóan, az esztendő minden szakaszában segítik a termelő­­csoportokat. Termelőcsoport­jaink egész évre szóló szerződést kötnek a gépállomásokkal s a munkadíjat terményben fizethetik. A termelőszövetkezetek, csoportok, illetve nemcsak a III., hanem az I. és II. tí­pusú szövetkezetek is általában 30 szá­zalékkal kevesebb terményt fizetnek, mint az egyénileg gazdálkodók! Az 1945-ben földhözjuttatott dolgozó parasztok, az újgazdák földmegváltást fizetnek. Az a földhözjuttatott azonban, aki termelőszövetkezeti csoportba lép, mentesül a földmegváltás fizetése alól! Termelőszövetkezeti csoport­­általános jövedelemadót egyáltalán nem fizet. Népi demokratikus kormányzatunk 1950 január 1-től az igázásra nem használt ,jószág után járó évi 15 forint jövede­lemadó fizetését is felfüggesztette. A termelőszövetkezeti tagok kizáró­lag a munkaegységeik alapján elért veddemadót, mégpedig III. típusú szö­vetkezetben mindössze a felét, II. típusú­ban 60, az I. típusúban pedig 80 száza­lékát annak az összegnek, mint ameny­­nyit az ugyanennyi évi jövedelemmel rendelkező egyénileg gazdálkodók fi­zetnek. A dolgozó parasztcsaládok életében keserű napot okoznak a különféle be­tegségek. Mennyi félelem, izgalom az előre nem látható és bizony jelentős ki­adások miatt! Sok hold földnek, sok jószágnak kellett már gazdát cserélnie gyógyszervásárlás miatt... A szövet­kezeti családokhoz is beköszönthet a betegség. A tszes tag havi hat forint társadalombiztosítási díjat fizet, d­a ezért ő és egész családja orvosi, szak­orvosi rendelésben, szükség esetén gyógyszer juttatásban részesül. Fog­húzás, fogtömés, kórházi, gyógyintézeti kezelés jár ugyancsak a család minden tagjának. Tűzkár ezen a termelőcsoportok kát, holdanként 3­ 40 forintot fizetnek az ál­lami biztosítóknak. S ebben a biztosí­tásban az összes gazdasági épületek és lakóházak benne vannak! Jégkár és más természeti csapások ellen ugyan­csak a legkedvezményesebb feltételek mellett biztosítanak a csoportok. A termelési és biztatási szerződések is jelentős kedvezményeket nyújtanak a termelőcsoportoknak. (Vetőmag, szállítás, előleg, stb.) Népi demokra­tikus kormányzatunk a hiteleket ked­vező feltételekkel adja a termelőcsopor­toknak: 1—2 százalékos évi kamat, hosszú lejárat, kedvező törlesztési fel­tételek. Ez teszi lehetővé azokat a nagy beruházásokat, építkezéseket, amilyenekre egyénileg gazdálkodó pa­rasztok még csak nem is gondolhatnak. Termelőszövetkezeti mozgalmunk alig három éves,­­ de máris több száz azoknak a szövetkezeti parasztoknak a száma, akik egészséges, új lakóházba költöztek. Melyik dolgozó paraszt ne gondol­kodnék azon, hogy mi tesz vele öreg korában? Ezt a nehéz aggodalmas kér­dést is végérvényesen csak a szövet­kezeti gazdálkodás oldja meg. A ter­melőcsoportok működési szabályzata értelmében az év végi zárszámadás so­rán a tiszta jövedelem két százalékát szociális alapra kell tartalékolni. És még m­ennyi kedvező lehetőség, amelyekre csak a szövetkezeti parasz­toknak nyílik alkalmuk! Mindez azon­ban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a termelőcsoportok facial éven át az ál­lam segítségére várva, mindent „felül­ről” várjanak. Nagyon helytelen az a felfogás, amelyet egy Veszprém me­gyei tszcs-elnök mondott: ,,Néhány tagunk azt képzeli, hogy mi az állam alkalma­zottjai vagyunk és azt szeretnék, ha az állam még gondolkodnék is helyettünk”. Termelőszövetkezeteink nem tekint­hetik népi államunkat „fejős tehénnek”,­­ hanem kemény, szívós, következe­tes munkával és szakadatlan harccal kell az eredményeket, a magasabb ter­melési színvonalat elérniek­ így mutat­nak követésre méltó példát az egyéni­leg gazdálkodóknak. Népi államunk eb­ben a munkában és harcban támogatja, anyagilag is hathatósan segíti a ter­­mékccsop­ort­okat! jövedelmük után fizetnek általános jő­ Szabad Föld Miért kapott Munkaérdmérmt Benkő Lajosné Benkő Lajosné zalavári dolgozó parasztasszonyt Munkaérdeméremmel tüntette ki népi demokráciánk kor­mánya, mert búzából 16.40, rozsból 15.20, tavaszi árpából 23.40, kukori­cából 24, cukorrépából pedig 145 mázsás terméseredményt ért el. Termény bead­ását kenyérgabonából 339, szénából 134, tengeriből 118, burgonyából pedig 176 százalékra teljesítette. Otthonában kerestük fel Benkő Lajosnét és megkértük mondja el a Szabad Föld olvasótáborának, hogyan érte el ezeket a nagyszerű termés­eredményeket. — Hány holdon gazdálkodnak és milyen munkamódszerrel művelik a földet — tettük fel­ az első kérdést. — Nyolc hold földünk van. Ebből öt hold szántó, három hold pedig rét — mondja Benkőné. — Az öt hold szántóra minden esztendőben külön vetéstervet készítünk, vagyis számot vetünk azzal, hogy egyik vagy másik növényből mennyit vessünk és me­lyik parcellára mi kerüljön. Hogy hova mi kerül azt minden esetben a talaj táperejétől és az előveteménytől tesszük függővé. Ez az egyik része a mi munkamód­szerünknek. A másik az, hogy a ta­­lajmunkát az őszi mélyszántástól a tarlóhántásig traktorral végeztetjük. Különösen nagy gondot fordítunk az őszi mélyszántásra. Megnézzük mun­­ka közben a traktoristákat és meg­mondjuk, hol, milyen mélyen szánt­sanak. A növényápolás munkáját legalább olyan fontosnak tartom, mint a vetés­terv elkész­ítését és a jó talajmun­­ká­t. Minálunk kora ősztől késő tava­­szig nem rozsdásodik meg a kapa, úgyszólván mindig kézben van. Meg is hálálják a véleményeink. Traktorszántás, műtrágya, minőségi vetőmag — Hogyan érték­­ a 16 mázsa 40 kilós holdankénti termésátlagot búzá­ból? — 1949 őszén kukorica földbe ke­rült az 1­400 négyszögöles búzaveté­sünk. Tavasszal 20 szekér trágyát hordtunk ki­ a kukorica alá erre a területre. A kukorica letakarítása után nyomban traktorral szántanunk ve­tőre. Szántás után két hétig pihenni hagytuk a földet, jó magágyat készí­tettünk és csávázott, minőségi vető­magot vetettünk. A vetés előtt azon­ban 86 kg szuperfoszfátot szórtunk ki a területre. A műtrágya hatása már az őszi bokrosodásnál mutatkozott, de még jobban meglátszott tavasszal, amikor fogasolás után szinte szem­látomást nőtt a vetés. Aratáskor az egész dűlőben nem volt olyan búza­tábla, mint a mienk. Egyenletes, ke­ményszalmájú, teltkalász­ú, acélos bú­zánk termett. — A kukoricát, krumplit és lép is a legnagyobb gonddal ápoltuk. A kukoricánkat ötször kapáltuk,­­ öt­­szer kézzel, háromszor pedig lókapá­val. Az én véleményem az, hogy minden kapálás felér egy esővel. A jó terméseredmények eléréséhez azonban szükség van megfelelő meny­­nyiségű állatra is, mert különben nem lehet elegendő trágyát termelni, a sovány föld pedig m­m /■?zrt- Ne­­kü­nk hét számos állatunk/Vort* — De szólanom kell gazdálkodá­sunk hátrányairól is, — folytatja a beszédét Benkőné. Nyolc hold fől­dőnk négy parcellában fekszik. Ki­számítottam, hogy ebben az évben összesen 300 órát töltöttünk el ide-oda szekerezés­sel. Ez 12 órás munkanapokra át­számolva 25 munkanapot tesz ki, vagyis ennyit veszítettünk azzal, hogy a földünk nem egy tagban van. Azt pedig ki se tudom számítani, mennyit nyertünk volna már ebben az évben is, ha a kisüzemi gazdálko­dás helyett a nagyüzemi gazdálko­dásra térünk át Amit elmulasztottunk egy évvel ezelőtt, azt most megpróbáljuk hely­rehozni. A Családommal együtt beléptem a termelőszövetkezeti csoportba, ahova nemcsak a földemet vittem be, de az állatokat is. Benkő Lajosné szavaiból meggyő­ződés, elégedettség és öröm árad, örömmel mutatja a Munkaérdemér­met, amit jó munkája eredménye­képpen tűztek fel a mellére odafent Budapesten az Országházban. Tudja, érzi, hogy 63 kitüntetett dolgozó pa­raszt­társával együtt nemcsak öt, ha­nem az egész dolgozó parasztságot érte kitüntetés és tudja, hogy neki továbbra is, a termelőcsoportban is példát kell mutatnia. A minisztertanács megállapította a cukor- és lisztfejadagokat 4/1951. (I. 2.) M. T. számú rendelet Népi demokráciánk belső ellenségei, a háborúra spekuláló élelmiszethará­­csolók hónapok óta fokozott mértékben vetetnék rá magukat a­z élelmiszerek, különösképpen a liszt és a cukor felvásárlására. Valósággal megrohanták a boltokat. Ez a támadás a dolgozók uni­ós tömegei ellen irányulít. Azok ellen a dolgozók ellen, akik azért nem tudták mindennapi cukor- és sseztszükségl­etü- Ivét sorbanállás nélkül megvásárolni, mert a két könyökké törtető harácsolok mindenütt ott voltak, mindent felvásároltak, miközben a legvadabb rémhíreket költötték. A belső ellenség támadásának visszaverésére és a dolgozók ellátásának zavartalan biztosítására a minisztertanács úgy határozott, hogy a cukor- és a finomlisztellátás rendjét 1951 január elsejétől az alábbiak szerint szabályozza. 1951 január 1-től kezdődően a lakos­ság cukor- és finomliszt- (búzadara, száraz tészta) szükségletét egyrészt hatósági jegyre, hatósági áron, más­részt szabadforgalomban kereskedel­mi áron biztosíthatja. A hatósági jegyre kiutalt cukor és finomliszt az ellátatlan fogyasztók, valamint kórházak, üzemi konyhák ha­tósági áron való ellátását szolgálja. A hatósági cukor és finomliszt ára vál­tozatlan marad. Cukorjegyre és finomlisztjegyre jo­gosult minden ellátatlan fogyasztó, akinek állandó lakhelye van az ország területén. Azok a termelők, akiknek legalább 600 négyszögöl, vagy ennél nagyobb területre cukorrépatermelési szerződ­ésük va­n és akik vámértésre jogosultak, a háztartásukhoz tartozó személyekkel együtt nem részesülhet­nek hatósági cukor- és lisztellátásban. Ezek a családok csak akkor kaphatnak finomlisztjegyet, ha gabona-, illetve lisztkészletük a gazdasági év végéig nem elegendő. Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Ózd, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szol­nok, Szombathely és Tatabánya váro­sok területén, valamint a belkereske­delmi miniszter által külön megjelölt üzemekben, intézményekben és hivata­lokban dolgozók havi cukorfejadagja 1 kg, az ország többi részén 80 dkg, a finomüszifejadag pedig az egész ország területén 1­ 60 kg. A magyar népköztársaság Elnöki Tanácsa által kitüntetettek a fent felsorolt városok­ban 1.20 kg, az ország többi részén pedig 1 kg cukorfejadagot kapnak. A lisztfejadagjuk ezeknek a kitüntetettek­nek az egész ország területén ,egysé­gesen­ 2.40 kg. Az egyéb ellátatlan fogyasztók havi cukorfejadagja a fent megjelölt váro­sok és üzemek területén egységesen 75 deka. Az ország több­ részén az ellátatlan fogyasztók havi cukorfej­adagja 55 deka, a lisztfejadag pedig 1­20 kg. 12 éven aluli gyermekek havi cukor­­fejadagja annak az évnek a végéig, melyben 12. évüket betöltik, az egész ország terv idén egységesen 75 deka. A terhes­ és szoptatós anyákat a terhes­ség negyedik hónapjától a szülés utáni kilencedik­ hónap végéig havi 45 deka cukorpótadag illeti meg. A cukor és liszt vásárlására szol­gáló alapjegyet mindenki állandó lak­helyén, pótjegyét pedig a munkahelyén kapja meg. A jegyek kiosztásáról a helyi tanácsok végrehajtó bizott­sagai gondoskodnak. Hol lesznek levelezői értekezletek január 7-én Az elmúlt évben megtartott Szabad Föld levelezői értekezletek igen hasznosaknak bizonyultak. Egy-egy község, vagy járás levelezői ezeken az értekezleteken élőszóval is beszámoltak és elmondták tapasz­talataikat. A Szabad Föld kiküldött mu­nkatársával együtt megbeszélték a soron következő legfontosabb feladatokat. Az ilyen megbeszélések után még eredményesebb lett levelezőink és szerkesztőségünk munkája. Ezért továbbra is rendszeresen tartunk Sza­bad Föld levelezői értekezleteket. A legközelebbi értekezletek Békés­csabán, Mátészalkán és Szekszárdon lesznek január 7 én délelőtt 14 órakor a DÉFOSZ helyiségeiben. 5 Szolnok megye községeiben is siker­rel, a dolgozó parasztok széleskörű érdeklődése mellett tartották meg a tanácsüléseket. Rengeteg ötlet és kez­deményezés született s a tanácsülése­ket általában mindenütt az jellemezte, hogy dolgozó parasztságunk az ipari munkásság példája nyomán egyre na­gyobb részt kér a szocializmus építésé­ből, ötéves tervünk megvalósításából és a békéért vívott elszánt küzdelemből. Jánoshidán a helyi tanács tag­jai ünnepélyesen meg­ígérték, hogy február 24-re, a Magyar Dolgozók Pártja V. Pártkongresszusá­nak tiszteletére társadalmi munkával ki­javítják a járdákat s január elsejével a tanyavilágban megkezdik a vándor­közigazgatást. Jászárokszálláson hozzászólás hozzászólást követelt. Ifj. Dolocsa István és Kovács István kö­­zépparasztok vállalták, hogy három kát. holdon takarmánynövényt termelnek. A tanácstagok pedig az V. Pártkongresz­­szus tiszteletére vállalták, hogy a pusz­­takerekudvari tszcs hídját kijavítják s megszervezik a kártékony madarak irtását, valamint a Gyöngyös-patak ár­területének társadalmi munkával való begyöpösítését. Besenyszög dolgozó parasztsága a tanácsülésen az állami fegyelem megszilá­rdítá­sáról tár­gyalt, s megfogadta, hogy az új évben az összes tavalyi hibákat, lazaságokat kiküszöböli. A tanácstagok a községi járda kijavításához ingyen fogatos- és gyalogmunkát ajánlottak fel. Köteleken 16 dolgozó paraszt, parasztasszony szólt hozzá a tanácselnök beszámolójáé­hoz. A Pártkongresszus tiszteletére fel­ajánlották, hogy a terménybegyűjtést minden dolgozó paraszt 100 százalékra teljesíti. Szonda­szőlősön ugyancsak lelkes hangulatban folyt le a tanácsülés. A dolgozó parasztok itt megígérték, hogy legkésőbb január 15-re maradéktalanul teljesítik a ter­mén­ybegyűjtési tervet. Jászjákóhalma község dolgozó parasztsága, élén a helyi tanács tagjaival, megfogadta, hogy az adót a legpontosabban fizeti. A beszámolókhoz 15-en szóltak hozzá s valamennyiévn hangsúlyozták, hogy az állami fegyelem megjavítása ezt fel­tétlenül megköveteli. Örményesen a tanácstagok a következőket váratták: a feladatokat maradéktalanul, a kitűzött határidőre teljesítik, a hivatalos jelen­téseket mindenkor idejére készítik el, a tanácstagok kivétel nélkül bekapcsolód­nak az oktatá­si munkába s a tanyavi­lágban a legrövidebb időn belü­l meg­szervezik a vándor Szabad Föld Téli Estéket. Törökszentmiklósra a közeljövőben 24 ezer facsemete érke­zik. A Pártkongresszus tiszteletére a község dolgozói társadalmi munkával február 24-re az utolsó szálig elültetik a csemetéket. Ugyancsak erre a nagy napra a mellékutcákban rendbehozzák a villanyhálózatot, az ipari növényekre 100 százalékban megkötik a termelési szerződéseket s a külső területen két új szövetkezeti boltot nyílnak. Jászladány helyi tanácsának asszonytagjai is ki­tettek magukért! Kalmár János­né ta­nácstag versenyre hívta a férfi tanács­tagokat, hogy kinek a jó, alapos fel­­világosító munkája nyomán köt több dolgozó paraszt termelési szerződést. * Nemcsak Szolnok megyében, hanem az egész országban hasonlóképpen foly­tak le a tanácsüléseik. Dolgozó né­pünk, parasztságunk bizakodással néz­het az esztendő elé. Sa­ját maga irá­nyítja már sorsát: a saját fiai a mun­kában, a békéért vívott küzdelemben élenjáró, legbecsületesebb dolgozók! A törökszentmiklósi tanács határozata:­­a Pártkongresszus tiszteletére 24 ezer facsemetét ültetünk Dolgozó parasztok tömegei vettek részt Szolnok megyében a helyi tanácsok ülésein Alig múlt két hónapja, hogy a helyi tanácsok megkezdték működésüket. Ez a két hónap bőségesen elegendő volt arra, hogy a helyi tanácsok tagjai bebizonyítsák: méltóak voltak dol­gozó népünk bizalmára s ha itt-ott még akadnak is zökkenők, a tanácstagok igyekeznek elsajá­títani az államvezetés tudományát. Azt is bebizonyították, hogy a tanácsok valóban a dolgozók érdekeit képviselik, minden intézkedésükkel a dolgozók javát mozdítják elő. A múltban évek alatt nem történt annyi hasznos intézkedés egy-egy községben, mint most két hónap alatt. A helyi tanácsok országszerte az elmúlt héten tartottak nyilvános tanácsüléseket, ame­lyeken a dolgozó parasztok, parasztasszonyok és fiatalok legszélesebb tömegei is résztvettek. A végrehajtó bizottság mindenütt beszámolt a tanács eddig végzett munkájáról, ismertette az állattenyésztés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozatot, az 1951. évi községi tervberu­há­zásokat s megválasztották a helyi tanácsok állandó bizottságait. Mindez a dolgozó parasztok aktív részvételével történt, vagyis „a dolgozó nép okos gyülekezete” megtárgyalta az eddigi eredményeket s ugyanekkor megszabta a legközelebbi feladatokat.

Next