Szabad Föld, 1951. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-07 / 1. szám
1951 fasmer 7. Elméleti tanácsadó★ Milyen megsegítésben részesülnek a termelőszövetkezetek dolgozói? A nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás emberibb sorsot, jobb életet, kulturális felemelkedést biztosít a dolgozó parasztoknak. A termelőszövetkezetekben dolgozó gazdák a korszerű mezőgazdaság öntudatos szakembereivé válnak, belépésük után napról napra érzik, mennyivel könnyebb, szabadabb és derűsebb ez az újmódi élet, most a régi, a sok gonddal, bajjal járó egyéni gazdálkodás. Minden dolgozó paraszt ismeri ezt az életet. Akármilyen kicsi is az egyéni gazdaság, annál nagyobbak a velejáró gondok. Termelőszövetkezeti parasztjaink nemcsak, hogy megszabadulnak az ilyenfajta gondoktól, nemcsak hogy megnyílik előttük a gazdasági és kulturális felemelkedés útja, hanem mindezen túl, a Párt és népi demokratikus kormányzatunk hathatós támogatása következtében jelentős előnyökben is részesülnek a tszcs-tagok. Mi teszi lehetővé ezeknek az előnyöknek a nyújtását? Az, hogy a társas, szövetkezeti termelés jövedelmezőbb, eredményesebb, mint a parcellagazdálkodás. Egy termelőcsoport földje a nagyüzemi megművelés következtében jóval többet terem, mint ugyanakkora föld, szétaprózva kisparaszti gazdaságokra. Pedig ugyanolyan minőségű mind a kettő. Ezt láthattuk a nyáron is az őszön is, a legtöbb községben, ha összhasonítatottuk a termelőcsoportok és az egyéni gazdálkodók termésátlagait. Érthető tehát, hogy aki többet termel s többet ad a dolgozók társadalmának, több előnyben és kedvezményben is részesül a dolgozók állama részéről! A termelőcsoportok pedig többet adnak, ezért a csoportok és a csoporttagok is több kedvezményt kapnak, mint az egyénileg gazdálkodók. Elsőnek is azt a hatalmas támogatást kell megemlítenünk, amelyet az állami gépállomások nyújtanak a termelőcsoportokna, s amely egyúttal a legkézzelfoghatóbb gyakorlati megnyilvánulása a munkás-paraszt szövetségnek. A gépi munka előnyeiről a tszcs-tagok gyeződhetnek meg igazán, kimagasló terméseredményeiket is esősorban a gépi munkának köszönhetik! A gépállomások, mint a munkásosztály falusi erődjei, állandóan, az esztendő minden szakaszában segítik a termelőcsoportokat. Termelőcsoportjaink egész évre szóló szerződést kötnek a gépállomásokkal s a munkadíjat terményben fizethetik. A termelőszövetkezetek, csoportok, illetve nemcsak a III., hanem az I. és II. típusú szövetkezetek is általában 30 százalékkal kevesebb terményt fizetnek, mint az egyénileg gazdálkodók! Az 1945-ben földhözjuttatott dolgozó parasztok, az újgazdák földmegváltást fizetnek. Az a földhözjuttatott azonban, aki termelőszövetkezeti csoportba lép, mentesül a földmegváltás fizetése alól! Termelőszövetkezeti csoportáltalános jövedelemadót egyáltalán nem fizet. Népi demokratikus kormányzatunk 1950 január 1-től az igázásra nem használt ,jószág után járó évi 15 forint jövedelemadó fizetését is felfüggesztette. A termelőszövetkezeti tagok kizárólag a munkaegységeik alapján elért veddemadót, mégpedig III. típusú szövetkezetben mindössze a felét, II. típusúban 60, az I. típusúban pedig 80 százalékát annak az összegnek, mint amenynyit az ugyanennyi évi jövedelemmel rendelkező egyénileg gazdálkodók fizetnek. A dolgozó parasztcsaládok életében keserű napot okoznak a különféle betegségek. Mennyi félelem, izgalom az előre nem látható és bizony jelentős kiadások miatt! Sok hold földnek, sok jószágnak kellett már gazdát cserélnie gyógyszervásárlás miatt... A szövetkezeti családokhoz is beköszönthet a betegség. A tszes tag havi hat forint társadalombiztosítási díjat fizet, da ezért ő és egész családja orvosi, szakorvosi rendelésben, szükség esetén gyógyszer juttatásban részesül. Foghúzás, fogtömés, kórházi, gyógyintézeti kezelés jár ugyancsak a család minden tagjának. Tűzkár ezen a termelőcsoportok kát, holdanként 3 40 forintot fizetnek az állami biztosítóknak. S ebben a biztosításban az összes gazdasági épületek és lakóházak benne vannak! Jégkár és más természeti csapások ellen ugyancsak a legkedvezményesebb feltételek mellett biztosítanak a csoportok. A termelési és biztatási szerződések is jelentős kedvezményeket nyújtanak a termelőcsoportoknak. (Vetőmag, szállítás, előleg, stb.) Népi demokratikus kormányzatunk a hiteleket kedvező feltételekkel adja a termelőcsoportoknak: 1—2 százalékos évi kamat, hosszú lejárat, kedvező törlesztési feltételek. Ez teszi lehetővé azokat a nagy beruházásokat, építkezéseket, amilyenekre egyénileg gazdálkodó parasztok még csak nem is gondolhatnak. Termelőszövetkezeti mozgalmunk alig három éves, de máris több száz azoknak a szövetkezeti parasztoknak a száma, akik egészséges, új lakóházba költöztek. Melyik dolgozó paraszt ne gondolkodnék azon, hogy mi tesz vele öreg korában? Ezt a nehéz aggodalmas kérdést is végérvényesen csak a szövetkezeti gazdálkodás oldja meg. A termelőcsoportok működési szabályzata értelmében az év végi zárszámadás során a tiszta jövedelem két százalékát szociális alapra kell tartalékolni. És még mennyi kedvező lehetőség, amelyekre csak a szövetkezeti parasztoknak nyílik alkalmuk! Mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a termelőcsoportok facial éven át az állam segítségére várva, mindent „felülről” várjanak. Nagyon helytelen az a felfogás, amelyet egy Veszprém megyei tszcs-elnök mondott: ,,Néhány tagunk azt képzeli, hogy mi az állam alkalmazottjai vagyunk és azt szeretnék, ha az állam még gondolkodnék is helyettünk”. Termelőszövetkezeteink nem tekinthetik népi államunkat „fejős tehénnek”, hanem kemény, szívós, következetes munkával és szakadatlan harccal kell az eredményeket, a magasabb termelési színvonalat elérniek így mutatnak követésre méltó példát az egyénileg gazdálkodóknak. Népi államunk ebben a munkában és harcban támogatja, anyagilag is hathatósan segíti a termékccsoportokat! jövedelmük után fizetnek általános jő Szabad Föld Miért kapott Munkaérdmérmt Benkő Lajosné Benkő Lajosné zalavári dolgozó parasztasszonyt Munkaérdeméremmel tüntette ki népi demokráciánk kormánya, mert búzából 16.40, rozsból 15.20, tavaszi árpából 23.40, kukoricából 24, cukorrépából pedig 145 mázsás terméseredményt ért el. Termény beadását kenyérgabonából 339, szénából 134, tengeriből 118, burgonyából pedig 176 százalékra teljesítette. Otthonában kerestük fel Benkő Lajosnét és megkértük mondja el a Szabad Föld olvasótáborának, hogyan érte el ezeket a nagyszerű terméseredményeket. — Hány holdon gazdálkodnak és milyen munkamódszerrel művelik a földet — tettük fel az első kérdést. — Nyolc hold földünk van. Ebből öt hold szántó, három hold pedig rét — mondja Benkőné. — Az öt hold szántóra minden esztendőben külön vetéstervet készítünk, vagyis számot vetünk azzal, hogy egyik vagy másik növényből mennyit vessünk és melyik parcellára mi kerüljön. Hogy hova mi kerül azt minden esetben a talaj táperejétől és az előveteménytől tesszük függővé. Ez az egyik része a mi munkamódszerünknek. A másik az, hogy a talajmunkát az őszi mélyszántástól a tarlóhántásig traktorral végeztetjük. Különösen nagy gondot fordítunk az őszi mélyszántásra. Megnézzük munka közben a traktoristákat és megmondjuk, hol, milyen mélyen szántsanak. A növényápolás munkáját legalább olyan fontosnak tartom, mint a vetésterv elkészítését és a jó talajmunkát. Minálunk kora ősztől késő tavaszig nem rozsdásodik meg a kapa, úgyszólván mindig kézben van. Meg is hálálják a véleményeink. Traktorszántás, műtrágya, minőségi vetőmag — Hogyan érték a 16 mázsa 40 kilós holdankénti termésátlagot búzából? — 1949 őszén kukorica földbe került az 1400 négyszögöles búzavetésünk. Tavasszal 20 szekér trágyát hordtunk ki a kukorica alá erre a területre. A kukorica letakarítása után nyomban traktorral szántanunk vetőre. Szántás után két hétig pihenni hagytuk a földet, jó magágyat készítettünk és csávázott, minőségi vetőmagot vetettünk. A vetés előtt azonban 86 kg szuperfoszfátot szórtunk ki a területre. A műtrágya hatása már az őszi bokrosodásnál mutatkozott, de még jobban meglátszott tavasszal, amikor fogasolás után szinte szemlátomást nőtt a vetés. Aratáskor az egész dűlőben nem volt olyan búzatábla, mint a mienk. Egyenletes, keményszalmájú, teltkalászú, acélos búzánk termett. — A kukoricát, krumplit és lép is a legnagyobb gonddal ápoltuk. A kukoricánkat ötször kapáltuk, ötszer kézzel, háromszor pedig lókapával. Az én véleményem az, hogy minden kapálás felér egy esővel. A jó terméseredmények eléréséhez azonban szükség van megfelelő menynyiségű állatra is, mert különben nem lehet elegendő trágyát termelni, a sovány föld pedig mm /■?zrt- Nekünk hét számos állatunk/Vort* — De szólanom kell gazdálkodásunk hátrányairól is, — folytatja a beszédét Benkőné. Nyolc hold főldőnk négy parcellában fekszik. Kiszámítottam, hogy ebben az évben összesen 300 órát töltöttünk el ide-oda szekerezéssel. Ez 12 órás munkanapokra átszámolva 25 munkanapot tesz ki, vagyis ennyit veszítettünk azzal, hogy a földünk nem egy tagban van. Azt pedig ki se tudom számítani, mennyit nyertünk volna már ebben az évben is, ha a kisüzemi gazdálkodás helyett a nagyüzemi gazdálkodásra térünk át Amit elmulasztottunk egy évvel ezelőtt, azt most megpróbáljuk helyrehozni. A Családommal együtt beléptem a termelőszövetkezeti csoportba, ahova nemcsak a földemet vittem be, de az állatokat is. Benkő Lajosné szavaiból meggyőződés, elégedettség és öröm árad, örömmel mutatja a Munkaérdemérmet, amit jó munkája eredményeképpen tűztek fel a mellére odafent Budapesten az Országházban. Tudja, érzi, hogy 63 kitüntetett dolgozó paraszttársával együtt nemcsak öt, hanem az egész dolgozó parasztságot érte kitüntetés és tudja, hogy neki továbbra is, a termelőcsoportban is példát kell mutatnia. A minisztertanács megállapította a cukor- és lisztfejadagokat 4/1951. (I. 2.) M. T. számú rendelet Népi demokráciánk belső ellenségei, a háborúra spekuláló élelmiszetharácsolók hónapok óta fokozott mértékben vetetnék rá magukat az élelmiszerek, különösképpen a liszt és a cukor felvásárlására. Valósággal megrohanták a boltokat. Ez a támadás a dolgozók uniós tömegei ellen irányulít. Azok ellen a dolgozók ellen, akik azért nem tudták mindennapi cukor- és sseztszükségletü- Ivét sorbanállás nélkül megvásárolni, mert a két könyökké törtető harácsolok mindenütt ott voltak, mindent felvásároltak, miközben a legvadabb rémhíreket költötték. A belső ellenség támadásának visszaverésére és a dolgozók ellátásának zavartalan biztosítására a minisztertanács úgy határozott, hogy a cukor- és a finomlisztellátás rendjét 1951 január elsejétől az alábbiak szerint szabályozza. 1951 január 1-től kezdődően a lakosság cukor- és finomliszt- (búzadara, száraz tészta) szükségletét egyrészt hatósági jegyre, hatósági áron, másrészt szabadforgalomban kereskedelmi áron biztosíthatja. A hatósági jegyre kiutalt cukor és finomliszt az ellátatlan fogyasztók, valamint kórházak, üzemi konyhák hatósági áron való ellátását szolgálja. A hatósági cukor és finomliszt ára változatlan marad. Cukorjegyre és finomlisztjegyre jogosult minden ellátatlan fogyasztó, akinek állandó lakhelye van az ország területén. Azok a termelők, akiknek legalább 600 négyszögöl, vagy ennél nagyobb területre cukorrépatermelési szerződésük van és akik vámértésre jogosultak, a háztartásukhoz tartozó személyekkel együtt nem részesülhetnek hatósági cukor- és lisztellátásban. Ezek a családok csak akkor kaphatnak finomlisztjegyet, ha gabona-, illetve lisztkészletük a gazdasági év végéig nem elegendő. Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Ózd, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szolnok, Szombathely és Tatabánya városok területén, valamint a belkereskedelmi miniszter által külön megjelölt üzemekben, intézményekben és hivatalokban dolgozók havi cukorfejadagja 1 kg, az ország többi részén 80 dkg, a finomüszifejadag pedig az egész ország területén 1 60 kg. A magyar népköztársaság Elnöki Tanácsa által kitüntetettek a fent felsorolt városokban 1.20 kg, az ország többi részén pedig 1 kg cukorfejadagot kapnak. A lisztfejadagjuk ezeknek a kitüntetetteknek az egész ország területén ,egységesen 2.40 kg. Az egyéb ellátatlan fogyasztók havi cukorfejadagja a fent megjelölt városok és üzemek területén egységesen 75 deka. Az ország több részén az ellátatlan fogyasztók havi cukorfejadagja 55 deka, a lisztfejadag pedig 120 kg. 12 éven aluli gyermekek havi cukorfejadagja annak az évnek a végéig, melyben 12. évüket betöltik, az egész ország terv idén egységesen 75 deka. A terhes és szoptatós anyákat a terhesség negyedik hónapjától a szülés utáni kilencedik hónap végéig havi 45 deka cukorpótadag illeti meg. A cukor és liszt vásárlására szolgáló alapjegyet mindenki állandó lakhelyén, pótjegyét pedig a munkahelyén kapja meg. A jegyek kiosztásáról a helyi tanácsok végrehajtó bizottsagai gondoskodnak. Hol lesznek levelezői értekezletek január 7-én Az elmúlt évben megtartott Szabad Föld levelezői értekezletek igen hasznosaknak bizonyultak. Egy-egy község, vagy járás levelezői ezeken az értekezleteken élőszóval is beszámoltak és elmondták tapasztalataikat. A Szabad Föld kiküldött munkatársával együtt megbeszélték a soron következő legfontosabb feladatokat. Az ilyen megbeszélések után még eredményesebb lett levelezőink és szerkesztőségünk munkája. Ezért továbbra is rendszeresen tartunk Szabad Föld levelezői értekezleteket. A legközelebbi értekezletek Békéscsabán, Mátészalkán és Szekszárdon lesznek január 7 én délelőtt 14 órakor a DÉFOSZ helyiségeiben. 5 Szolnok megye községeiben is sikerrel, a dolgozó parasztok széleskörű érdeklődése mellett tartották meg a tanácsüléseket. Rengeteg ötlet és kezdeményezés született s a tanácsüléseket általában mindenütt az jellemezte, hogy dolgozó parasztságunk az ipari munkásság példája nyomán egyre nagyobb részt kér a szocializmus építéséből, ötéves tervünk megvalósításából és a békéért vívott elszánt küzdelemből. Jánoshidán a helyi tanács tagjai ünnepélyesen megígérték, hogy február 24-re, a Magyar Dolgozók Pártja V. Pártkongresszusának tiszteletére társadalmi munkával kijavítják a járdákat s január elsejével a tanyavilágban megkezdik a vándorközigazgatást. Jászárokszálláson hozzászólás hozzászólást követelt. Ifj. Dolocsa István és Kovács István középparasztok vállalták, hogy három kát. holdon takarmánynövényt termelnek. A tanácstagok pedig az V. Pártkongreszszus tiszteletére vállalták, hogy a pusztakerekudvari tszcs hídját kijavítják s megszervezik a kártékony madarak irtását, valamint a Gyöngyös-patak árterületének társadalmi munkával való begyöpösítését. Besenyszög dolgozó parasztsága a tanácsülésen az állami fegyelem megszilárdításáról tárgyalt, s megfogadta, hogy az új évben az összes tavalyi hibákat, lazaságokat kiküszöböli. A tanácstagok a községi járda kijavításához ingyen fogatos- és gyalogmunkát ajánlottak fel. Köteleken 16 dolgozó paraszt, parasztasszony szólt hozzá a tanácselnök beszámolójáéhoz. A Pártkongresszus tiszteletére felajánlották, hogy a terménybegyűjtést minden dolgozó paraszt 100 százalékra teljesíti. Szondaszőlősön ugyancsak lelkes hangulatban folyt le a tanácsülés. A dolgozó parasztok itt megígérték, hogy legkésőbb január 15-re maradéktalanul teljesítik a terménybegyűjtési tervet. Jászjákóhalma község dolgozó parasztsága, élén a helyi tanács tagjaival, megfogadta, hogy az adót a legpontosabban fizeti. A beszámolókhoz 15-en szóltak hozzá s valamennyiévn hangsúlyozták, hogy az állami fegyelem megjavítása ezt feltétlenül megköveteli. Örményesen a tanácstagok a következőket váratták: a feladatokat maradéktalanul, a kitűzött határidőre teljesítik, a hivatalos jelentéseket mindenkor idejére készítik el, a tanácstagok kivétel nélkül bekapcsolódnak az oktatási munkába s a tanyavilágban a legrövidebb időn belül megszervezik a vándor Szabad Föld Téli Estéket. Törökszentmiklósra a közeljövőben 24 ezer facsemete érkezik. A Pártkongresszus tiszteletére a község dolgozói társadalmi munkával február 24-re az utolsó szálig elültetik a csemetéket. Ugyancsak erre a nagy napra a mellékutcákban rendbehozzák a villanyhálózatot, az ipari növényekre 100 százalékban megkötik a termelési szerződéseket s a külső területen két új szövetkezeti boltot nyílnak. Jászladány helyi tanácsának asszonytagjai is kitettek magukért! Kalmár Jánosné tanácstag versenyre hívta a férfi tanácstagokat, hogy kinek a jó, alapos felvilágosító munkája nyomán köt több dolgozó paraszt termelési szerződést. * Nemcsak Szolnok megyében, hanem az egész országban hasonlóképpen folytak le a tanácsüléseik. Dolgozó népünk, parasztságunk bizakodással nézhet az esztendő elé. Saját maga irányítja már sorsát: a saját fiai a munkában, a békéért vívott küzdelemben élenjáró, legbecsületesebb dolgozók! A törökszentmiklósi tanács határozata:a Pártkongresszus tiszteletére 24 ezer facsemetét ültetünk Dolgozó parasztok tömegei vettek részt Szolnok megyében a helyi tanácsok ülésein Alig múlt két hónapja, hogy a helyi tanácsok megkezdték működésüket. Ez a két hónap bőségesen elegendő volt arra, hogy a helyi tanácsok tagjai bebizonyítsák: méltóak voltak dolgozó népünk bizalmára s ha itt-ott még akadnak is zökkenők, a tanácstagok igyekeznek elsajátítani az államvezetés tudományát. Azt is bebizonyították, hogy a tanácsok valóban a dolgozók érdekeit képviselik, minden intézkedésükkel a dolgozók javát mozdítják elő. A múltban évek alatt nem történt annyi hasznos intézkedés egy-egy községben, mint most két hónap alatt. A helyi tanácsok országszerte az elmúlt héten tartottak nyilvános tanácsüléseket, amelyeken a dolgozó parasztok, parasztasszonyok és fiatalok legszélesebb tömegei is résztvettek. A végrehajtó bizottság mindenütt beszámolt a tanács eddig végzett munkájáról, ismertette az állattenyésztés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozatot, az 1951. évi községi tervberuházásokat s megválasztották a helyi tanácsok állandó bizottságait. Mindez a dolgozó parasztok aktív részvételével történt, vagyis „a dolgozó nép okos gyülekezete” megtárgyalta az eddigi eredményeket s ugyanekkor megszabta a legközelebbi feladatokat.