Szabad Föld, 1951. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1951-10-21 / 42. szám
— Egy irtózatos durranás, aztán a házunk teteje úgy elrepült, mintha tollból lett volna. Mert az úgy volt, hogy a hitler-katonák innét alig pár méternyire állították fel az ágyújukat s első lövésük pont a mi házunk tetejét érte. Hogy sírt az asszony s hogy jajve székeltek a gyerekek. Én magam hol ki, hol be a tetőtlen házba futkostam.,,Mi mindent adnék, ha egyszer már vége lenne, ha már a falu végképpen megmenekülne a háborútól” — én is ezt mondogattam, meg mások is így sóhajtoztak 1944 őszén ... Ki tudja, hányadszor mondja el ezt Virág János II holdas alházi dolgozó paraszt — pedig már 7 esztendő múlt el azóta. S ki tudja, még hányszor mondja el ezután is. MEGINT ŐSZ VAN, szép derűs októberi vasárnap. Virágék háza tetejét piros cserép fedi és kéményük is ontja a füstöt. Virág néni a jó vasárnapi ebédet főzi. A kellemes illat belecsap a szobába is, ahol Virág János meg István öccse, azután Bella István és Benei József beszélgetnek. — Hát így volt. Csak az a baj, hogy az emberek már nem igen akarnak emlékezni ezekre a napokra. A rosszat hamar elfelejtik. Virág János, aki különben tagja az L típusú csoportnak, folytatja: — A tegnap esti csoportgyűlésen is éppen ezekről a dolgokról volt szó, amikor közösen megtárgyaltuk Sztálin elvtársnak az atomfegyverről szóló nyilatkozatát. Benei József 3 holdas egyéni paraszt felfigyel. Ő még nem hallotta ezt a nagy eseményt. Virág János neki is elmagyarázza: — AZ AMERIKAIAK nem legénykedhetnek tovább az atombombával, amivel ők éveken át fenyegetőztek — az már többé nem titok. A Szovjetuniónak, a béketábornak is van atombombája. Mert az úgy van, ha tudom, hogy a sötétben rámtámad valami zsivány, akkor arra én is alaposan felkészülök, hogy visszaadhassam az ütéseket. A zsivány persze azt szeretné, ha az ember nem védekezne. Itt van az újság, azt mondja benne Sztálin elvtárs: „Az agresszorok természetesen azt akarják, hogy a Szovjetunió fegyvertelen legyen, ha az agresszorok támadást indítanak ellene. A Szovjetunió azonban nem ért ezzel egyet és úgy véli, hogy az agresszort teljes fegyverzetben kell fogadni.” Most aztán az amerikaiak duplán meggondolhatják, hogy mibe vágják a fejszéjüket. És azt is elmondja Virág János, hogy az imperialisták erejét csak a béketábor még nagyobb erejével lehet leküzdeni. Ezért kell a mi országunkat is erősíteni, de nemcsak így az asztal mellett, meleg szobában , hanem tettekkel. Csoportjuk október 17-re 25 kát. hold árpát és 100 kát. hold búzát vetett el. A csoportgyűlésen azt is megbeszélték, hogy az I. típusú tszcs minden tagja mutasson példát a kukoricabeadásban is! Virág János 120 százalékra teljesítette beadását — de hat zsák csöves kukorica már a tornácon van előkészítve, holnap azt is beadja! V EGLEGES VOLT A TERMÉS, meg szép is. Az asszony két csőről egy litert tud lemorzsolni. És én azt mondom, ha 1944 őszére gondolok, akkor talán az utolsó szemig is be tudnám adni. Ennyit azonban nem kíván senki. A vendégek elgondolkoznak. Virág István is nézi az újságot, Sztálin elvtárs nyilatkozatát betűzi: — Benne sem ebben a mi boldog, békés jövőnk. — Meg a gyerekeké — toldja meg Virág János —, a Béla fiamé, aki Budapesten gépészmérnöknek tanul, meg a kis Irénke lányomé, aki gépes gyorsírótanfolyamra készült, Virág János feleségének és leányának, Irénkének Sztálin elvtárs ji nyilatkozatáról beszél Az Októberi Forradalom évfordulójára újra mi leszünk az elsők — így dolgozik a vértesaljai állami gazdaság — Cséplés után nagy öröm érte a vértesaljai átlámi gazdaság dolgozóit: megkapták a megye vándorzászlaját. Megérdemelték. Fejér megyében ők fejezték be elsőnek az aratás-cséplést, s még arra is futotta az erejükből, hogy segítsenek a mesterbereki és csákvári gazdaságoknak. Minek köszönhették a kitűnő eredményt: sok a gépük, vagy az odavalói emberek különösen szorgalmasak? Nem. A gazdaság gépesítési színvonala átlagos, az emberek is olyanok, mint másutt. A siker magyarázata az, hogy jó a gazdaság munkaszervezete, eleven a versenymozgalom, igen sok családtagot bevonnak a termelőmunkába, s a gazdaság vezetősége bátran támaszkodik a legjobb, legszorgalmasabb dolgozókra. Indi Lajos és Pier Károly brigádvezetők rendet, fegyelmet tartanak a brigádjukban. Nem fukarkodnak a szakmai segítséggel, jótanáccsal, de nem tűrik, hogy valaki, alapos ok nélkül, akárcsak egy napot is mulasszon a munkából. Minden dolgozóról tudják, hogy mi a tennivalója, mikor végez vele, s mikor láthat másik dologhoz. Esténként a gazdaságvezetővel mindig pontosan elkészítik a másnapi munkaerőelosztás tervét, ígykikerülik, hogy napközben innen-onnan kelljen elkapkodni a dolgozókat. A brigádokat aratás előtt 2 kaszásból, 2 marokszedőből, 2 kötéltérítőből és 1 kötözőből álló csapatokra osztották, a csapatok aztán mindjárt az aratás első napján versenybe léptek egymással. De nemcsak papíron! A gazdaság vezetősége nap mint nap kiírta a versenytáblára az egyes csapatok teljesítményét, s azt is, hogy a csapat tagjai aznap menynyit kerestek. Esténként megelevenedett a versenytábla környéke, s az elmaradt csapatok fogadkoztak, hogy másnap jobban megnyomják a gombot. Mindegyik csapat T00 százalékon felüli átlagteljesítménnyel aratott, Battyányi István csapata 140 százalékkal, Dömsödi Béláé pedig 138 százalékkal. A verseny ma is tart, sőt" fokozódik, és a gazdaság ma sem szenved munkaerőhiányban, mert a gazdaságvezető, a brigádvezetők, a népnevelők gondoskodtak róla, hogy minél több családtag kivegye részét a munkából". Sűrűn sorra járták a 20 állandó alkalmazott családját, megmagyarázták, mekkora a norma s mennyit lehet keresni, így elérték, hogy a 20 családból ma is 21 családtag dolgozik a kukoricatörésnél, azárvágásnál. Tabajdi Dániel, a gazdaság agronómusa nem sajnálja a fáradságot attól, hogy az ötnapos ütemterveket az üzemi gyűléseken alaposan megbeszélje a dolgozókkal. Meg is van az eredménye: a jól dolgozóik számos kezdeményezéssel, ötlettel segítik a tervek időben való megvalósítását. Legutóbb például Magyar László gépész vállalta, hogy rendbelit.zzza a traktorok világítását, éjjel is szántanak-vetnek s igy határidő előtt elkészülnek az őszi munkával. Az ősziárpát már szeptember 15-re elvetették, a 95 hold rozsot szeptember 20-ra s ezen a héten befejezik 150 hold őszibúza elvetését is. 109 köbméteres betonsilójukat régen megtöltötték, de még árdksilókat is készítenek, azokat is megtöltik, hogy minden számosállatra meglegyen a 7 köbméter silótakarmány, így dolgozik a vértesaljai állami gazdaság. És bár a vetésnél a nándorpusztai gazdaság eleje kér,tiltv a dolgozók legutóbbi üzemi gyűlésükön megfogadták, még tovább javítják a munkaszervezést, még tovább fejlesztik a versenymozgalmat, és a Nagy Októberi Forradalom évfordulójának ünnepére bizonyosan visszaszerzik az első helyet. A DÉFOSZ HÍRES BÁJÁN 31 dűlőfelelős lépett egymással versenybe. Vállalták, hogy az őszi munkát a Nagy Októberi Forradalom 34. évfordulójának tiszteletére határidő előtt két nappal befejezik. • Visegrádonnég öthetes tanfolyamon 600 üzemi bizottsági tagot oktat a DEFOSZ a kulturális munka, a termelés és társadalombiztosítás feladataira. A Szarvason tartott DEFOSZ kisgyűlésen Novodomszki János 4 holdas dolgozó paraszt vállalta, hogy szántás-vetési munkáit október 22 helyett október 17-re befejezi. * KALOCSÁN, az október 2-án tartott dűlőfezetési értekezleten a dűlőfelelősök 10 megtartott kisgyűlésről számoltak be. 14-én, vasárnap pedig határjárást szerveztek a dűlők között. A határjáráson a dűlőfelelősök versenyét értékelték ki. • A BÁCS-KISKUN megyei DEFOSZ-szervezetek 21, az őszi munkát szabotáló kulák ellen tettek feljelentést. Közöttük van Makkai Pálné 69 holdas hentes kulák is, aki bejelentés nélkül hat alkalmazottat foglalkoztatott A KELEMENLIGETIállami gazdaságban a rossz munkaszervezés akadályozta a kötes begyűjtését. Az üzemi bizottsági értekezleten a járási DÉFOSZ kiküldött javaslatára megjavították a munkaszervezést, s így időben el tudják végezni a kötes begyűjtését.• A TÉL FOLYAMÁN a DÉFOSZ 400 mezőgazdasági üzemben rendez hathetes esti tanfolyamot az üzemi bizottságok tagjai részére. E tanfolyamokon szakszervezeti kérdésekkel és az üzemi bizottságok előtt álló feladatokkal ismerkednek meg majd a hallgatók.• CSONGRÁDON a DÉFOSZ kisgyűlésein 57 egyéni dolgozó paraszt hívta ki egymást párosversenyre az őszi munkák határidő előtt való teljesítésére.• GÁSPÁR ISTVÁN mélykúti díjfő felelős beadását teljesítette, szántás-vetési munkáját 100 százalékban elvégezte. Most 4 kisgyűlés megtartását vállalta hetenként. Példáját 12 dűlőfelelős követte. 1951 októberét. 297 mázsa cukorrépa, 55 mázsa kukorica egy hold földön A tervszerű nagyüzemi közös gazdálkodás őszi terméseredményei világosan igazolják, hogy mennyivel többet és jobbat lehet termelni, mint az egyéni kisparcellákon. A kukorica, cukorrépa, burgonya, kender, stb. termelésben elért eredmények is ezt bizonyítják. Nem egy olyan termelőszövetkezetünk van, amely országos viszonylatban is kimagasló eredményeket ért el. A magyartelki Gerő termelőcsoport kát. holdanként 297 mázsa cukorrépát termelt. Ezt úgy érték el, hogy már szeptember 27 én elvégezték az őszi mélyszántást, műtrágyát bőségiesen használtak,, korán vetettek és cukorrépa földjüket állandóan porhanyósan tartották. A nagyecsedi Vörös Csillag tsz 260 mázsás cukorrépa termést ért el kát holdanként. A jó eredmények közé tartozik a simasági Május 1 tsz 200 mázsás, a mezőtúri Lenin tsz 180 mázsás és a tótkomlósi Viharsarok tsz 210 mázsás cukorrépa termésátlaga is. A négyzetesen vetett kukorica holdanként, termésátlaga is igazolja, hogy négyzetes vetéssel többet lehet termelni. Tótkomlóson a négyzetesen vetett kukorica 55 mázsás termésátlagot adott, az egyéni gazdálkodóké, akik nem négyzetesen vetettek, 25 mázsás holdanként átlagot. A Viharsarok tsz is négyzetesen vetett és a pótbeporzást is elvégezték nemcsak a kukoricánál, hanem a napraforgónál is. A Szovjetunió tapasztalatait felhasználták ,, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy napraforgóból 16 mázsás holdanként termésátlagot értek el. A kisújszállási Ady termelőszövetkezet kukoricából 40 mázsás átlagtermést ért el. A nagyecsedi Vörös Csillag termelőszövetkezet 45 mázsát. Burgonyából a magyartelkiek 1211 mázsás, a tasi Petőfi termelőcsoport 120 mázsás, a gátéri Vorosilov termelőszövetkezet 180 mázsás holdanként termésátlagot értek el Ezek az eredmények azt igazolják, hogy a nagyüzemi közös gazdálkodással jobban ki lehet használni a földet és többet lehet termelni. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek bátran alkalmazták a Szovjetunió gazdag tapasztalatait és maradék nélkül végrehajtották a minisztertanács határozatait jóval magasabb terméseredményeket értek el, mint az egyéni gazdálkodók. A vadnai földművesszövetkezet fordítson több gondot a termelési és szállítási szerződések kötésére Vadnán is, mint általában mindenütt az országban, jó kukoricatermés volt. Húsz, huszonöt mázsa termett holdanként. Ennek ellértére a begyűjtés igen vontatottan megy. Begyűjtési tervüket kukoricából eddig 65 százalékban teljesítették. A kötelező beadásban 90 százaléknál tartanak, nagyon elmaradtak azonban a szállítási szerződéskötési előirányzat teljesítésével. A dolgozó parasztok nem tudják a községben, hogy kormányzatunk milyen kedvezményt biztosít azoknak, akik kukoricára szállítási szerződést kötnek. Nem is csoda. A földműves - szövetkezet irodájában körülbelül 100 röplap porosodik, amely a szállítási szerződés előnyeit ismerteti. A járástól már régen leküldték. Nagy betűkkel virít róla, hogy az a dolgozó paraszt, aki kukoricaszállítási szerződést köt, mázsánként tíz forintos felárat és 35 forint értékű iparcikk utalványt kap. — Ezeket is ki kellett volna már osztani, de nem értünk rá — mondja restelkedve Kismarton László, a földművesszövetkezet elnöke. A példamutatásban sem járnak elöl az igazgatóság tagjai. Az elnök, akinek 7 hold földje van, 1 mázsát, Varga Gábor, a pénztáron szintén 1 mázsát kötött le. Természetesengyenge az eredmény az egész községben. Ifj. Kulcsár Ernő 18 holdas középparaszt 2 mázsát kötött le szállítási szerződésre. Ez a legnagyobb tétel a községben. A legtöbben 1 mázsán alul kötöttek szállítási szerződést, így aztán hiábavaló a népnevelő munka is. Kismarton László, az elnök eddig 4 mázsára köttetett szerződést. A népnevelők munkájában ez a legjobb eredmény. Burgonyára pedig a szállítási szerződéskötés még meg sem kezdődött a községben. A radnai földművesszövetkezet rossz munkájára vet fényt az is, hogy a termelési szerződéskötési tervüket az elmúlt gazdasági évben cukorrépánál 80, olajlennél 70, részlennél pedig csak 50 százalékban teljesítették. Kivéve a sörárpát, a többi növénynél is ez a helyzet. Allatnevelési és hizlalási szerződést pedig eddig még egyetlen egyet sem kötöttek a községben. A földművesszövetkezet vezetősége ezeknek az előnyeit sem ismertette. Inkább ■v.pehengérezte Kazai János középparasztot, aki a legutóbbi gyűlésen bátran elmondotta: addig nem köt termelési szerződést, amíg nem tudja, hogy az milyen kedvezményeket biztosít számára. A radnai földművesszövetkezet fordítson több gondot a felvilágosító munkára. A két- három földművesszövetkezeti aktíva mellé vonja be azokat is, akik a kenyérgabonabeadásban élen ■jártak. Vannak ilyenek a községben szép számmal, hiszen a 600 lakosú kis községben 19 ezer forint értékű iparcikk-utalványt osztottak ki a beadott C-gabona után. Ezenkívül, természetesen, a vezetők saját maguk is járjanak elől jó példával. Kövessék Vallai Imre fábiánsebestyéni 5 holdas dolgozó parasztot, aki tíz mázsa, és Vass István 7 holdas dolgozó parasztot, aki szintén tíz mázsa kukoricára kötött szállítási szerződést. És ezeken kívül országszerte sokezer dolgozó paraszt nevét említhetnénk, akik tudják: minden szembeadott terménnyel országunkat erősítjük s a békét védjük! Nagyréde határában megkezdődött a nyúlvadászat. A hajtóvadászaton első nyulat Sipos Szilárd lőtte. A nagyrédei vadásztársaság tagjai delg a parasztok, akik a felszabadulás óta űzik ezt a testet-lelket üdítő és egy hasznot is hajtó sportot