Szabad Föld, 1951. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1951-07-01 / 26. szám

1951 július 1. Csoportunk gabonája legszebb a járásban Termelőcsoportunkban is megkezdtük az aratást. A kasza nyomán egyre szaporodnak a kövér kévék. Ősziárpából 15—16 mázsa termést várunk. Búza és rozs vetésünket már sokan megnézték, de mindenki azt mondja, hogy ilyen szép gabonát még a járásban­­nem láttak. Búzából és a rozsból 18 mázsás ter­més ígérkezik. SZŰCS MIHÁLY Vaspuszta. Húszmázsás átlagtermése van csoportunknak Községünkben elsőnek kezdtük meg az őszi árpa aratását. A gon­dos előkészítő munka és a gépállo­más traktorai által végzett jó szán­tás-vetés következtében gabonáink gazdag termést ígérnek. Őszi árpá­ból termésátlagunk eléri a holdan­ként 20 mázsát. Péter István Törökbálint, „Dózsa”-tszcs. 19 mázsás ősziárpatermés az orosházi „Dózsa99 tszcs-ben Orosházán a legöregebbek sem emlékeznek olyan bő termésre, mint amilyen a „Dózsa”­­tszcs-ben ígérkezik. Különösen csodájára járnak a cso­port gyönyörű ősziárpájának, amelyből 19 mázsás átlagtermésük van. A csoport tagjai elmondják, hogy ez az eredmény nem hullott magától az ölükbe. Megdolgoztak érte keményen! Ősszel a gépállomás traktora szántotta földjüket, idejében vezettek s mire az őszi esők bejöttek, a csoport földjén már zöldelt az árpa. Tavasz­­szal idejében elvégezték a gyomtalanítást, meg bőséges fejtrágyát is ka­pott a vetés. A csoport tagjai most elégedetten látják, hogy mun­kájuknak bőséges termés a jutalma! Kiváló terméseredmények állami gazdaságainkban Bőséges aratásról, szebbnél-szebb terméseredményekről számolnak be ál­lami gazdaságaink az ország minden részéből. A kláramajori állami­­gazda­ság már befejezte az őszi árpa aratá­sát, és az első próbacsépl­ések szerint több mint 18 mázsás termést értek el holdanként. A pankotai állami gazdaságban két aratógéppel s egy EMAG-komtorj­m­al végzik az aratást. Búzából 12 mázsás, őszi árpából pedig 15 mázsás termést várnak. Igen szép terméseredményt ért el a taksonyi állami gazdaság borsó­ból, melynek aratását már befejezték. Egy haldról 32 mázsa borsót takarí­tottak be, őszi árpatermésük pedig meg­haladja a 16 mázsás átlagot. Szép terméseredményekről számol­nak be a hajdú-bihari állami gazdasá­gok is, ahol már az őszi árpával beve­tett területnek több mit 70 százalékát learatták. A darvasi fés zsákai állami gazdaságban a próbacséplés alapján 16 mázsára becsülik a holdankénti őszi árpa termését. A cséplőgéptől­­ a földművesszövetkezet magtárába Holdanként több mint 19 mázsa árpája termett a szegedi Dózsa tszcs-nek A szegedi „Dózsa" termelőcsoport tagjai 18 hold földjükéin vágták le eddig az árpát. A próbacséplés eredménye szerint 19 mázsa és 40 kiló árpájuk termett holdanként. Az első cséplés eredm­énytét virágokkal és zászlókkal díszített kocsin vitték a csoport dolgozói a földművesszövetkezet raktárába. A föld­művesszövetkezeti raktárnál a szegedi pártbizottság nevében Makra­­­Mihály, a városi tanács részéről, Tombácz Imre üdvözölte a csoport dolgozóit, akik Szegeden elsőnek adták be a gabonát. A karcagiak aratás előtt négyszer kapálják a cukorrépát, napraforgót és kukoricát Karcag termelőszövetkezeti város is csatlakozott a mihált­i ,,Táncsics" ter­­melőcsoport által indított „Békeara­tási" versenymozgalomhoz, s az ara­tás, tarlóhántás és másodvetés mi­előbbi elvégzésére versenyre hívta ki Kisújszállás termelőszövetkezeti város dolgozó parasztságát.­­ Versenykihívásukban a karcagiak vállalták, hogy a növényápolást jú­nius 25-ig elvégzik — még az aratás előtt a cukorrépát, napraforgót és ku­koricát négyszer megkapálják, a bur­gonyát kétszer töltögetik, a lucernát másodszor kaszálják és a szénát be­takarítják. Az aratásra a családtago­kat is mozgósítják és 45 aratógépet állítanak munkába. A kalászosokat, olajlent és borsót az aratás megkezdésétől számított 10 napon belül learatják, mégpedig a le­hető legkisebb szemveszteséggel. Az aratás után azonnal elvégzik a ge­­reblyézést és az aratással egyidejűleg megkezdik a tarlóhántást és 12 nap alatt be is fejezik. A tarlóhántás után 7380 holdon elvetik a másodnövénye­ket. MUNKÁSOKAT KERESNEK . Segédmunkásokat keres a Budapesti Cementáruipari Vállalat (Buda-­­­pest, Vill., Asztalos­ utca 18.) és az Északmagyarországi Fűrésztelepek­­ (Diósgyőr).­­ Építőipari segédmunkásokat keres a Budapest Egyesült Középítési­­ Vállalat (Budapest, József Attila­ u. 18., Ercsi), a Budapesti Gyárépítési­­ Vállalat, (Budapest, V., Irányi-u. 17.), a Csepeli Építési Vállalat (Bpest,­­ Kiss János-u. 19.), a Dunamenti Magasépítő Vállalat (Dunapentele),­­ a Központi Lakásépítő Vállalat (Budapest, Zoltán-u. 8., Kiskőrös), a­­ Lágymányosi Gyárépítési Vállalat (Berente), a Miskolci Magasépítő­­ Vállalat (Helyőcsaba) és az Országos Lakásépítő Vállalat (Szabadszár- J­­ás, Taszár).­­ Útépítő segédmunkásokat keres az Aszfaltozó és Kövező Vállalat * (Dunapentele, Tószeg, Paks, Kisbér), a Betonútépítő Vállalat (Kecske- J­enét, Debrecen, Taszár, Dunakömlő, Sárospatak), a Borsodvidéki, Mély­­t építő Vállalat (Dunapentele), az Egri Útfenntartó Vállalat (Eger) és a­­ Kecskeméti Útfenntartó Vállalat (Kecskemét, Rákóczi­ u. 6). , 24 ezer vasipari tanulót , fiút és leányt vár vasiparunk a követ-­­­kező szakmákba: •­­ A mintakészítő, szerszámkészítő és öntő szakmába. Tanulóidő * két év . t Az esztergályos, géplakatos, műszerész és motorszerelő szakmába.­­ Tanulóidő két év. A kovács szakmába. Tanulóidő két év.­­ A villanyszerelő szakmába. Tanulóidő másfél év. _ * A gyalus, marós, mechanikai műszerész és köszörűs szakmába. [ Tanulóidő egy év. # A csőszerelő, vésnök és rézműves szakmába. Tanulóidő két év. | Az ipari tanulók a gyakorlati oktatáson végzett munkáért fizetést , kapnak. Az egyenruhát, tankönyvet és a tanszereket a Munkaerőtarta­­­­lékok Hivatala adja. , Jelentkezni lehet a 14—18 éves korban lévő fiúknak és leányoknak , a DISZ javaslatával a községi tanács titkáránál, vagy a DISZ és a­­ községi tanács javaslatával a járási munkaerőgazdálkodási osztályon. Szabad Föld * '• .­­ .......... . Bevallotta szörnyű bűneit az összeesküvő Grősz érsek és gonosztevő bandája A budapesti bíróság június 22-én reggel fél kilenckor kezdte meg Grősz József kalocsai érsek és összeesküvő fasiszta bandájának főtárgyalását. A tárgyalótermet üzemi munkások, szta­hanovisták, értelmiségi dolgozók, a magyar, a szovjet, a népi demokra­tikus, továbbá az amerikai, az angol és a francia sajtó képviselői töltötték meg. A vádlottak személyi adatait Olti Vilmos tanácselnök vette fel. Az adatokból — a többi közt — kitűnik, hogy Grősz József apja 60 holdas ku­­lák volt, maga pedig, mint kalocsai érsek, már 50 ezer hold föld birtoká­ban sanyargatta a szegényparasztokat. Dr. Bozsik Pált ellenforradalmi tevé­kenysége miatt már az 1919-es Ta­nácsköztársaság alatt is internálták. Pongrácz Alajos, a budapesti ameri­kai követség tisztviselője, Hagyó-Ko­­vács Gyula harmincezer holdas rendi nagybirtok jószágkormányzója volt. Vezér Ferencet a felszabadulás után demokráciaellenes lázításért népbíró­ság elé állították. A nép uralmának ez a véreskezű, elvetemült ellensége 1946 júliusától őrizetbevételéig buj­kált, hogy elkerülje kiérdemelt bünte­tését. Grősz: Bűnösnek érzem magam Grősz József elsőrendű vádlott a főtárgyaláson kijelentette, bűnösnek érzi magát, majd ismertette pályafu­tásának egyes állomásait. Grősz a go­noszemlékű Horthy-rendszer alatt hű­séges talpnya­lója volt az ellenforra­dalomnak. Belső titkos tanácsosi címet kapott, 1939-től pedig tagja lett a fel­­­sőháznak. Olti tanácselnöknek arra a kérdésére, hogy kinevezései kapcsán tett-e esküt a Horthy-rendszernek, így válaszolt: — Püspökké kinevezésem alkalmá­val és későbbi kinevezéseim alkal­mával is esküt tettem Horthy Miklós kormányzó kezébe. —Grósznek Mind­­szentyhez hasonlóan, célkitűzései kö­zött szerepelt a királyság visszaállí­tása és Habsburg Ottónak Magyaror­szág „trónjára“ való visszajuttatása. Bizalmas megbeszélés Mindszentinél Grősz József elmondotta, hogy 1948 novemberében öt,­ Hamvas­ Endrét, Rogács Ferenc pécsi, püspöki helynö­­köt és D­rahós János' esztergo­m­i 'ér­' séki helynököt Mindszenty József bi­zalmas megbeszélésre hívta össze. Mindszenty tájékoztatta őket a sze­rinte „közeljövőben vár­laló" rendszer­változással kapcsolatban. Kérte, ha neki nem lesz módja a rendszervál­tozás esetére kidolgozott programm végrehajtására, hajtsa végre az össze­hívónak közül az, akinek erre módja lesz. Mindszenty röviden csak annyit említett, hogy a földet vissza kell jut­tatni a volt birtokosoknak, a gyárakat pedig a tőkéseknek. Dr. Bozsik Pál vádlott földalatti ki­­rálypárti szerveződésébe Grősz 1949 augusztusában kapcsolódott be. Dr. Farkas Ferenc­­ szentszéki ügyész ke­reste fel ekkor Grőszt és tájékoztatta a szervezkedésről. Kifejtette az érsek­nek, hogy a jogfolytonosság elve alap­ján," a király távollétében a herceg­­prímás, annak akadályoztatása esetén pedig a kalocsai érseknek kell betöl­tenie az államfői tisztet. Grősz az „államfői“ tisztet vállalta. Az amerikai követség szerepe Farkas később arról is tájékoztatta a kalocsai érseket, hogy a budapesti amerikai követség az ellenforradalmi, fasiszta szervezkedést aktívan támo­gatja. Grősz ezt helyeselte. Az ame­rikai követséggel az összeköttetést Gyomlai László esztergomi tanár tar­totta fenn. Az amerikai követség írásbeli nyilat­kozatot kért Grosztől, hogy részt vesz az összeesküvésben. Grősz hajlandó­ volt a nyilatkozatra, amelyet Farkas Endre diktált le neki. A „virágnyel­vén“ írt nyilatkozat így hangzott:, „Kedves Barátom! Az egyház érdeké-' ben kifejtett tevékenységeteket helyes­lem, azzal magamat azonosítom, és­ arra isten áldását kérem.“ Az ameri­kai követségnek azonban szüksége­ volt egy szabályszerűen kiállított ok­iratra is, amelyet az USA kormányá­hoz akart eljuttatni. Ez a nyilatko­zat a következő volt: ,,A magyar jog­szokás és alkotmányjogi szokás sze­rint a király távol­létében és Mind­szenty hercegprímás akadályoztatása folytán, mint második főpap,­ vállalom a homo regius, az ideiglenes államfő szerepének betöltését az ideiglenes kormány kinevezéséig.“ Háboryra spekuláltak Grősz József — az álnok és két­színű gonosztevő — ezt a nyilatkoza­tot 1950 július 5 én délután írta alá —­ ugyanazon a napon, amikor dél­előtt a Magyar Népköztársaság kor­mányával tárgyalt az állam és az egy­ház megegyezéséről. Az amerikaiaknak azért volt ilyen sürgős a nyilatkozat, mert a legközelebbi jövőben jugo­szláv támadást vártak Magyarország ellen és akkor „rövid időn belül idő­szerű lett volna az államfői tisztség betöltése“. Grosz és elvetemült bandája össze­állította a kormánylistát is. Miniszter­­elnöknek Bozsik Pált jelölték, de az amerikaiak ezt nem tartották helyes­nek. „Erőszakra lesz szükség”* —­­Mert a tömegek ellenállásával számolni kell — mondotta Grősz —, tehát erőszakos intézkedésekre lesz szükség és az amerikaiak nem akarják, hogy ezek az erőszakos intézkedések pap nevéhez fűződjenek. Ezután Fridrich Istvánra gondoltak, a 19-es ellenforradalmi kormány böl­­lérbicskás miniszterére, akinek a nép­­elnyomásban, a munkások és szegény­­parasztok halálra kínzásában „alapos gyakorlata" van. A Grősz érsek a népi demokrácia el­vetemült ellenségeit bujtatta, körözött bűnösöket, gyilkosokat rejtegetett és külföldre szökésüket elősegítette. A fel­szabadító szovjet katonákat gyilkoló Vezér Ferenc szerzetest Soltvadker­re helyezte és megadta női a papi funk­ciók gyakorlásának jogát. Grősz, a föld­reform ellensége Az összeesküvők által oly hőn óhaj­tott rendszerváltozás esetén életbelépő ellenforradalmi földbirtokpolitika alap­gondolata az volt, hogy körülbelül 500 holdig a földbirtokokat vissza kell adni a régi tulajdonosoknak, a felosz­tott többi földekért pedig kárpótlást kell adni. Vagyis: a jobbágy korszak­nál is borzalmasabb nyomorúságba akarták taszítani a dolgozó paraszt­ságot. Grősz József egész életében megrögzött ellensége volt a föld­reformnak. 1945 től pedig mindent el­követett, hogy a földreformot valami­képpen visszacsinálhassa. Valósággal imádta a véres csendőruralmat. 1945 után jobboldali politikusoknál állan­dóan közbenjárt a csendőrök, a sze­rinte ,,jó magyar emberek“ érdekében. Legjellemzőbb rá, hogy unalmas órái­ban naplójába ilyen mocskos monda­tokat írt: „Bár­­mindenütt csendőrök állanának megint." Állandó és szoros­­kapcsolatot tartott fenn a budapesti amerikai, angol, olasz és belga követséggel. Grősz és bűntársai ezeken az imperialista kö­vetségeken keresztül juttatták nyugatra jelentéseiket s rajtuk keresztül kap­tá­k a vatikáni bizalmas adatokat és az imperialisták anyagi, pénzbeli tá­­­mogatását. Milliós üzérkedések Az összeesküvők érakon át súlyos százezrekkel és milliókkal károsítot­ták meg népi államunkat — rendsze­res valutaüzérkedést folytattak. Nagy­fokú pénzéhségében Grősz odáig vete­medett, hogy egyik legjelentősebb nemzeti, történelmi kincsünket, az 1300-as évekből való Kalocsai Kó­dexet 375 ezer forintért külföldre csem­pészte. Fegyveres te­rrorcsoportok Dr Farkas Endre szentszéki ügyész vallomásában így összegezte ellenfor-­­radalmi szervezkedésük célját: — Az amerikaiak segítségével, kül­földről jövő csapatokkal, valamint a nyugaton tartózkodó magyar csapatok­kal és az általunk itt­­ megszerve­zendő belföldi fegyveres csoportokkal együtt kívántuk megdönteni a népi­­köztársaságot, átvenni a hatalmat és azután Habsburg Ottót trónra ültetni. Farkas elmondotta, hogy az úgy­nevezett jogfolytonossági elaborátu­mot eljuttatták az amerikai Spellmann bíboroshoz, majd Habsburg Ottóhoz és Montini államtitkárhoz a Vatikánba, az USA budapesti követségén keresz­tül. Az USA-követség a legmesszebb­menő támogatását ajánlotta fel az összeesküvéshez. Amikor a „Grósz­­kormányt“ megalakították, a követsé­gen megígérték, hogy Amerika 296 millió dollárt költségként folyósít majd az ellenforradalmi kormánynak. Az USA-követség 1950 nyarán utasí­totta az összeesküvő bandát fegyveres csoportok szervezésére. Elsősorban a volt rendőrtisztekre, katona- és cser­­késztisztekre gondoltak. Az amerikai követségtől kapott információk szerint nyugatról a kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagy vezetése alatt álló nyilas magyar csapatok, fasiszta csőcselékek bevonulását tervezték. Arra is számí­tottak, hogy dél felől pedig a Jugo­szláviában állomásozó fasiszta ma­gyar söpredék támadja meg az or­szágot. Szervezkedik a böllér­bicskás különítmény Dr. Hévey László vádlott is meg­döbbentő részleteket mondott az ösz­­szeesküvők aljas céljairól. Bozsik Pál az összeesküvés katonai vonalának irányításával, a fegyveres csoportok megszervezésével először Héveyt bízta meg. Hévey, a Horthy-rendszer hét­­próbás besúgója, ekkor vette fel a kapcsolatot Mészáros Iván volt csendőrezredessel. Mészáros 1919-ben a munkásokat és parasztokat halomra gyilkoló Ostenburg-különítmény veze­tője volt — örömmel vállalta a terror­akciók tervének kidolgozását és a szabotázscselekmények előkészítését. Annak­­pedig­­kijlönése is örült, hogy az összeesküvőknek már jelentős meny­­nyiségű fegyver is áll rendelkezé­sükre. Hévey és Mészáros megbe­szélték, hogy elsősorban Budapesten és környékén szabotázsakciókat kell végrehajtani, az ipar, a közlekedés és a közélelmezés terén. Az állam veze­tői elleni merényletekről is szó volt. Mészáros- terveket­ készített a minisz­tériumok, középületek, a rádió, posta- és telefonközpontok megszállására, el­készítette a csendőrkerületek felállí­tásának tervét is. Véres bosszúra készülődtek — Az az elképzelésünk volt — mon­dotta Hévey —, hogy a hatalom át­vétele után, a Mészáros Iván által szervezett csendőrség útján olyan kö­rülmények között, mint ahogy 1919-ben­ történt, a Tanácsköztársaság bukása után, vonják felelősségre a munká­so­­­­kat és parasztokat. Dr. Bozsik Pál vádlott vallomásá­ban elmondotta, hogy a még Mind­­szentytől kapott megbízás alapján, a kalocsai érsek legfelsőbb­­irányítása alatt álló összeesküvésnek ő volt az egyik vezetője. Bozsikot még 1946 ban püspöke, Svoy Lajos ajánlotta Mind­szenty prímás figyelmébe. Azóta egyik legbizalmasabb tanácsadója lett Mind­­szentynek. Farkas Endre 1949 tavaszán szegődött Bozsik munkatársává.­ Ez­után további személyeket szervezett be. Bozsik elmondta, hogy Farkas Endre veje kilopott a földművelésügyi minisztériumból egy belső ügyiratot a hároméves terv bizalmas adataival. A földművelésügyi kérdésekbe bevonták és miniszternek tervezték Hal­ács Ágostont, a volt fasiszta -országos me­zőgazdasági kamara igazgatóját. Ha­lács is kidolgozott prograr­mot, amely­ben a földművelésügy jövőbeli fejlő­dését a kulákokra támaszkodva kép­zelte el. Rendszeres kémjelentések Dr. Pongrácz Alajos hírszerző tiszt volt Horthy hadseregében. Amerikai hadifogságba került, majd hazatérése után egy budapesti gimnáziumban ta­nított. Fasiszta múltja azonban az il­letékes­ hatóságok tudomására jutott és­­ listázták. Ekkor felkereste L. Re­­veyt, a budapesti amerikai követség sajtó- és kultúrattaséját, akinek már korábban is bizalmas kulturális vonat­kozású adatokat szállított. Bevey az USA-követség sajtóosztályán­­ alkal­mazta Pongráczot. Később közvetlen kapcsolatba került a követség katonai osztályával is. (Folytatás a 4. oldalon) Grősz József érsek, a fasiszta összesküvők feje és Vezér Ferenc, a gyilkos szerzetes a bíróság előtt.

Next