Szabad Föld, 1952. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-06 / 1. szám

1­952 január 8. A DISZ-szervezetek munkájának megjavításáról A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének határozata A Dolgozó Ifjúság Szövetségének Központi Vezetősége ülést tartott de­cember 29-én és 30-án. Az ülésen résztvett és felszólalt Rákosi Mátyás elvtárs is. A Központi Vezetőség a fő­titkári beszámoló megvitatása után határozatot hozott a DISZ-szervezetek mu­­kájá­nak megjavításáról, a dol­gozó m­agyar ifjúság előtt álló soron­­lévő nagy feladatok sikeres elvégzése érdekében. Ötéves tervünk győzelmes termelési csatákban gazdag második esztendejé­ben a magyar ifjúság jó munkát vég­zett — állapítja meg többek között a határozat. Ragyogó jövőnket biztosító ötéves tervünk harmadik évének kü­szöbén még nagyszerűbb, hősi felada­tok állnak a magyar ifjúság ellőtt. A DISZ szervezeti megerősítése és az ifjúság közti nevelőmunkáj­ának meg­javítása előfeltétele annak, hogy telje­sítsük alakuló kongresszusunkon Rákosi elvtársnak tett ígéretünket, s végrehajtsuk a párt által elénk tűzött alapfeladatot: szövetségünket a párt legjobb segítőjévé, a szocializmus épí­tésének rohamcsapatává fejlesszük. Szövetségünk megerősítése a feltétele annak, hogy az ifjúság még szélesebb tömegeit vonjuk be a szocialista mun­ka­versenybe, a sztahánovista és újító­­mozgalomba, a munkafegyelem meg­szilárdításáért folyó harcos, élenjáró munkába. Csak így tudja teljesíteni szövetségünk a szocialista építés leg­fontosabb és legnehezebb területei fe­lett vállalt védnökségét, elsősorban azt, hogy az ifjúság lelkes, lendületes munkájával hozzájáruljon Sztál­város és Sztálin Vasmű építéséhez. A határozat a továbbiakban felhívja a DISZ-bizottságok figyelmét arra: ne tévesszék szem elől, hogy szövetsé­günk munkájának sikere végső soron az alapszervezetek tevékenységén mú­lik. Küszöböljék ki munkájuktól az alapszervezetektől való elszakadottsá­­got, a körlevelekkel és egyéb bürokra­tikus módon való vezetést és nagy­számban vonjanak be munkájukba nem függetlenített munkatársakat és instruktorokat a szervezetek tevékeny­ségének alaposabb irányítása, segítése és ellenőrzése, érdekében. Arra kell tö­rekedni, hogy az alapszervezetek belső élete tartalmasabb legyen, tevékeny­ségükben a szocialista építés és a ta­nulás kérdései jobban előtérbe kerül­jenek, gyakrabban tartsanak ifjúsági napokat, előadásokat, fokozzák a DISZ-tagoknak a társadalmi, politikai munkába és a szocialista építésbe való bevonását. 1952. év folyamán — a tagkönyvcsere végrehajtásával meg­bízott aktívák tízezreire támaszkodva — alapszervezeteink többségében létre ke­l hozni a DISZ-csoportokat oly­módon, hogy a csoportok a termel­és­­ben, illetve tanulás­ban közös területen dolgozó DISZ-tagokat fogják össze. A falusi DISZ-szervezetek munkájá­val­ kapcsolat­ban a határozat hang­súlyozza, hogy — különösen a járási DISZ-bizottságok — fordítsanak nagy gondot a termelőszövetkezetek DISZ szervezeteinek erősítésére. Gondoskod­janak a­rról, hogy minden termelőszö­vetkezetben, a­hol a fiatalok száma ezt lehetővé teszi — önálló DISZ-szerve­­zet alakuljon. A tszcs DIS­Z-szerveze­­tek vonják be sorainkba a tszcs ifjú­ság nagy részét s mozgósítsák őket a tszcs megszilárdítására és gazdagí­tására. Fokozni kell a gépállomásokon és méginkább az állami gazdaságok­ban a DISZ-szervezetek erősítését, új ta­gok felvételét. Ugyanakkor bizto­sítani kell, hogy a­­ dolgozó paraszt­­fiataloknak tszcs-be való belépése az iparba, állami gazdaságba, gépállomá­sokra való nagyszámú elvándorlása következtében — helyenként átmeneti­leg meggyengült falusi-területi DISZ- szervezetek, szövetségünkön kívülálló egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt — különösen középparaszt fiatalok, — valamint a nyolcadik osztályos úttö­rők bevonásával megerősödjenek. A DISZ-bizottságok fordítsanak na­gyobb figyelmet az általános iskolák felső évfolyamaira. Követeljék meg az úttörő szervezetektől, hogy bátrab­ban éljenek a DISZ-tag ajánlási jo­gukkal és javasolják szövetségünk tag­jául — az arra érdemes — nyolcadik osztályos úttörőket. Az általános isko­­­lák nyolcadik osztályaiban létre kell hozni a DIS­Z - a­l­a­p­szer­ve­zet­eke­t, ame­lyek feladata az iskolai úttörő munka fejlesztése, az évvégi záróvizsgákra való felkészülés segítése és a nyolcadik osztályos úttörők DISZ-be való bevo­nása. A Központi Vezetőség felhívja a DISZ-alapszervezeteket, hogy az új egységes tagsági könyvek kiosztásá­nak befejeztével mindenütt tartsák be a tagfelvétel Szervezeti Szabályza­tunkban megszabott rendjét, mely sze­rint az új tagokat egyénileg, saját kérelmükre, az alapszervezeti vezető­ségek javaslata alapján, a taggyűlés határozatával kell felvenni szövetsé­günk soraiba. A Központi Vezetőség kötelezi a DISZ-bizottságokat, hogy őrködjenek a tagfelvétel rendje felett és különösen nagy gondot fordítsanak arra, hogy ez ne vezessen sehol sem szövetségünk sorainak lezárására, vagy az új tagok felvételének lélekte­len, bürokratikus kezelésére és huza­vonára. Biztosítani kell, hogy a tag­­felvételi kérelmek legfeljebb egy hó­napon belül elintézést nyerjenek. A DISZ szervezetek tekintsék egyik fő feladatuknak az újonnan felvett ta­gokkal való rendszeres foglalkozást, a fiatal tagok bevonását a politikai ok­tatásba és képességeiknek, hajlamaik­nak megfelelő társadalmi munkába. A falu egészségéért Államunk az 1951. év folyamán 9000 bölcsődei férőhellyel nevel­te az állandó jellegű bölcsődéket. Ezzel elő­segítette a nők fokozottabb bevonását a termelőmunkába. A nyár folyamán az állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek múmiá­jának könnyítésére 1951-ben 1000 idénybölcsődei férőhelyet biztosítottak, 1952-ben pedig újabb nyári idényböl­csődéket létesítenek 2800 férőhellyel. A falvak szakorvosi ellátását is nagyban javították azáltal, hogy újabb 25 járás területére terjesztették ki a gyermek, valamint a nőgyógyász­szakorvosok tevékenységét. Ezenkívül az egészségügyi minisztérium 150 új védőnői állás szervezésével javította a falvak anya- és csecsemővédelmi mun­káját A külterületek, tanyai települések szülészeti ellátásának megjavítása cél­jából az üresen álló szülésznői álláso­kat betolták. A kecskeméti Rózsa Ferenc termelő­­szövetkezet jó eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt. Termésátlagai majd­nem mindenben meghaladták a kör­nyékbeli egyéni gazdaságok átlagait, szőlőjük, gyümölcsösük, kertészetük egyenesen kitűnő. A Rózsa Ferenc tsz tehát jó szövetkezet, ami abból is látszik, hogy szép számmal vannak új belépők. — De­ — állítja Putnoki Antal el­nök —, még sokkal előbbre volnánk, ha nem lenne köztünk jónéhány hátra­mozdító. Ez igaz. A hátramozdítók — vagyis a lógosok — miatt sok gyümölcs rot­hadt el a fák alatt, több mint 100 hektoliter most ment veszendőbe, s miattuk késik még ma is a gyümölcs­fák tisztogatása s vagy 60 hold szőlő takarása. Kik ezek a hátramozdítók? Nézzünk csak meg egyet-kettőt közülük: érde­mes, mert sok-sok termelőszövetkeze­tünk lógósai magukra ismerhetnek bennük. A „boroskancsó“ Szűcs Sándor 1950 őszén lépett be a Rózsa Ferenc tsz-be — de egy esz­tendő alatt kevesebb munkaegységet gyűjtött, mint tizenhét esztendős lá­nya, a szorgalmas Erzsiké. Hogyan lehetséges ez? Hiszen Szűcs Sándor 43 éves, jó erőben lévő ember, világ­­életében mezei munkát végzett — te­hát érti is, bírja is a munkát. Az igazság az, hogy Szűcs Sándor él-hal az itókáért, nemhiába hívják boroskancsónak. Ebből a nagy bor­­szeretetből aztán temérdek baj szár­mazik. A tavaszi szőlőnyitásnál Szűcs Sán­dorra is szükség lett volna, Kis Sán­dor brigádvezető tehát felkereste őt a belsőballószögi tanyán, s dolgozni hívta. Szűcs megdörzsölte enyhén vö­rös orrát s bólintott: hogyne, hogyne, ott lesz. Igen ám, de alighogy Kis el­ment, beállított Molnár István kulák. — Egy kis munka volna, Szűcs szomszéd. Jó napszámot fizetek, kosz­tot is adok. — Nem lehet. A szövetkezetbe kell menni. — Hátha bort is adok? Amennyi csak kell? Szűcs szemei megcsillantak. Bor? S nem törődött már a szövetkezettel, sem azzal, hogy hiányzása mennyi kárt okoz a közös gazdaságnak — a kulák markába csapott. Molnár adta a bort, Szűcs egy óra múltán része­gen hempergett a dűlőúton, a kulák pedig köpdöste s azt kiabálta: — Na, ilyen emberek vannak a tsz­­ben. Szűcs észre se vette a köpködést, a bor elaltatta benne az önérzetet, a tisztességet, kötelességtudást, előre­látást. Ivott és ivott heteken át s csak akkor nézett be a szövetkezetbe, ami­kor Molnár kulák bora elfogyott. Egy keveset kapálgatott, az aratást végig­dolgozta, hogy a kenyere meglegyen, a szüret elején is ott volt, de — ahogy Molnár kulák bora megforrt — me­gint csak az ellenség szekerére ült­ Mostanában is sűrűn látni, amint ro­gyadozó lábakkal tántorog a Belső- Ballószögön. És még neki áll feljebb: részeg fővel azt hajtogatja, hogy „keveset lehet keresni­ a tsz-ben”. An­nak persze keveset, aki csak hébe­­hóba dugja oda az orrát. Szűcs Sándor, nem volna-e ideje ki­józanodni a kulákbortól? Mert a Ró­zsa Ferenc tsz tagsága már nem so­káig tűri a kulákhoz járással egybekö­tött részegeskedést! Az „ezermester“ Berényi László is egyéves szövet­kezeti tag, de nincs annyi munka­egysége, mint egy valamirevaló gye­reknek. Berényi szomszéd még a tavasszal hozzáfogott, hogy­ a szövetkezet se­gítségével házat építsen magának. Ta­vasz óta folyvást „építkezik”, holott a ház már réges-régen kész, az ősz elején be is költözött. Berényi azon­ban ma sem jár a szövetkezetbe, mint mondja, azért nem, mert „sok a dol­ga”. A sok dolog abból áll, hogy reg­gel kivezeti a kecskéjét, lever egy cö­löpöt s hozzáköti a kecskét, fél óra múlva aztán új legelőt néz ki, s oda veri a cölöpöt. Efféle „munkával" dé­lig eltelik az idő. Délután pedig bi­ciklit, rádiót, öngyújtót javít, mert Berényi afféle­­ „ezermester”. Az ezermesterség miatt nemcsak a Rózsa Ferencrtsz tagjai szidják, ha­nem a „megrendelők” is. Berényi ezermester ugyanis nem ezerféle do­loghoz, de egyhez sem ért. Harkai Józsefnek csinált egy rá­diót, mely félóráig halkan suttogott, aztán elhallgatott s azóta egy nyik­­kanás sem hallatszik belőle. A meg­javított bicikliről tíz lépés után leesik a lánc, a Berényi-féle öngyújtók so­hasem gyulladnak meg — s akinek egyszer dolga a­kad az ezermesterrel, az ezerszer elátkozza ezt a pillana­­tot. Egyszer még a Rózsa Ferenc-tsz vezetői is felültek neki. „Ha már van ilyen mesteremberünk — gondolták —, s ha másra úgysem bírjuk hasz­nálni, megjavíttatjuk vele a permete­zőket.” Nosza, Berényi nekiállt s na­­pokig cinézett, forrasztott, reszelt, ka­lapált és b­írta a munkaegységeket. Amikor aztán a permetezők munkába indultak, mindegyik permetezőgép folyt, csepegett. Végül is be kellett vinni azokat a városba megcsinál­tatni ... Persze Berényi is azok közé tarto­zik akik keveslik a tsz-ben kapott jö­vedelmet. Kézbevesszük őket! Kik tehát ezek a hátramozdítók? — Boroskancsók, spekulálók, haszontalan emberek — mondja Kanizsai István, a Rózsa Ferenc tsz legszorgalmasabb tagja, aki egymaga 361 munkaegysé­get gyűjtött. — Csakhogy nem sokáig folytathatják a haszontalanságot. Most már kézbevesszük őket, s vagy meg­szoknak, vagy megszöknek, vagy be­csületesen dolgoznak, vagy nem lesz helyük közöttünk! HÁTRAMOZDÍTÓK Szabadföld 5 916 mázsa helyett —963 mázsa Hajduszovát túlteljesítette 1951—52-es sertésbegyűjtési tervét „...a falu dolgozó népe háláját és köszönetét kötelességeinek jó tel­jesítésével ró­ja le a népi demokrácia államával szemben, így viszonozza mindazt, amit a falu a felszabadulás óta évről évre fokozódó mértékben kapott.” (Rákosi elvtárs november 30-i beszédéből.) December elsején Hajduszovát dol­gozó parasztsága is a rádió mellett hallgatta Rákosi elvtárs útmutató be­szédét. Amikor Rákosi elvtárs elisme­réssel beszélt a kötelességüket példá­san teljesítő dolgozó parasztokról, Sz. Kiss Ferenc, a begyűjtési állandó bi­zottság elnöke, büszkén nézett szét az egybe­gyűltek között. „Rólunk is szól most Rákosi elvtárs!’­ — mondta. Hajduszovát jogos büszkeséggel so­rolhatja magát a példamutató közsé­gek közé. Gabona-begyűjtési tervüket jelentősen túlteljesítették, de nem állnak hátrább a sertésbe­­gyűjtésb­en sem. Az 1951 —1952. évi sertésbe­gyűjtési tervet máris túlteljesít­ették. Az előirányzott 916 tm­ázsa élősertés helyett már eddig 963 mázsát gyűjtöt­tek be, államunk, népünk számára a szováti dolgozó parasztok. Büszke lehet a község Tóth Istvánra, Varjú Antalra December elseje óta, Rákosi elvtárs beszéde nyomán, Hajduszováton is születőben van az a szellem, amely­nek kialakítására Rákosi elvtárs oly nyomatékosan hívta fel dolgozó né­pünket. Hajduszováton ma mindenki a legnagyobb tisztelet és elismerés hang­ján beszél Tóth István 12­ holdas kö­zépparasztról, Varjú Antalról, Szőke Móricról. Aki kötelességét nem teljesíti •A hitvány ember A népnevelők fáradhatatlan munkája nyomán ismerték fel a hajdúszováti dollgozók, aki húzza-halasztja a kötelességtel­­jesítést, vállát vonogatja, ha hátra­lékairól esik szó, a hitvány em­ber, ellensége ötéves tervünknek, a becsületes dolgozóknak. Volt idő, amikor Tamás József, Csorba Sándor, Bojtor László és néhány kulákcimborája suttoghatott a piacté­ren. Akadtak, akik meghallgatták, fel­ültek rémhíreiknek. Ma már a dolgozó parasztok kivetik ma­guk közül a kulákokat, kulákcim­­borákat. Minden becsületes ember látja: köny­­nyen lehet teljesíteni a sertésbeadást, s még így is gyarapodhat az állo­mány. Csak össze kell számolni A községben ma jóval több malac, hízó van, mint tavaly, vagy akár hosszú évekkel ezelőtt volt. Államunk nagy segítséget ad a hajdú­­szovátiaknak is, hogy minél több, jobb­minőségű sertést nevelhessenek. A mi­nisztertanács határozatainak megszív­­lelése, a gépállomás munkája, jó ta­karmánytermést biztosít. Malactápszer, oltóanyag, állatorvosi szolgált, mijed itt van helyben. Élnek is a támogatás­sal a hajdúszovátiak. Persze, akadnak még mindig a dolgozó pa-­­rasztok között is, akik csak a ked-­­vezményekért nyújtják ki a ke­züket — amikor adni ke­l az ál­lamnak, egyszerre szűkmarkúakká, kötelességmulasztókká válnak. Ifjú Hevesi Gábor dolgozó parasztnak 12 sertés van az udvarában — de a beadással még mindig adós. Tizenötödikére teljesítem... Hozzá és társaihoz a meggyőző, fel­világosító szó hangján fordul a falu népe — a tanács. Behívatták Hevesit. Megállapodtak, mikorra tudja kellő súlyra kihízlalni és beadni disznóját — Január közepére, tizenötödikére — mondta Hevesi. A tanács, az ország hisz Hevesi szavának,­­jár január közepéig. Hajduszovát tanácsa, begyűjtési ál­landó bizottsága a dicséret felvilágo­sítás mellett — h­a úgy kívánja a haza érdeke —, nem habozik kemény kézzel betartatni a nép törvényeit Ezért vállalhatja Hajduszavát a győzelem biztos reményében, hogy a sertés­­begyűjtési terv végére Hajdú megye élenjáró sertés­beadó községe lesz! A földművesszövetkezeteknél is rendszeresítik a panaszkönyvet Nemrégiben hírt adtunk arról a mi­nisztertanácsi rendeletről, amely állami vállalatok és szövetkezetek részére kötelezően előírja a panasz­könyv rendszeresítését. A rendeletnek az a célja, hogy a dolgozó tömegek bírála­tukkal segítsenek a hibák feltárásában és kijavításában. A Szövetkezetek Országos Szövetsé­gének Végrehajtó Bizottsága utasítást adott ki arra, hogy a földművesszö­vetkezeteknél is rendszeresíteni kell könnyen hozzáférhető he­ten a panasz­könyvet. A földművesszövetkezet ügyvezető elnöke köteles a panaszkönyvbe írt bejegyzéseket naponta elolvasni és a panaszok orvoslására a szük­séges intézkedéseket meg­tenni. A fontosabb közérdekű panaszo­kat és azok elintézésének módját a földművesszövetkezet legközelebbi taggyűlésén ismertetni kell Új takarmányozási normák a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban A gazdaságosabb takarmányozás megvalósítása érdekében a földműve­lésügyi miniszter rendeletet adott ki az eddigi takarmánynormák módosításá­ról. Termelőszövetkezetek ("csoportok),­­állami gazdaságok és egyéb állami válla­ltok a rendeletben megállapított takarmánynormákat kötelesek alkalmazni. Takarmányozás szempontjából az év nyári­ és téli takarmányozási idő­szakra oszlik. A nyári időszak május 1-től október 27-ig, a téli takarmányozási időszak pedig október 28-tól április 30-ig tart. A nyári időszakban az abrak­takarmányokat pi­langós takarmányokkal kell helyettesíteni. Kivételek ez alól a vemhes, szoptatós, növendék, s­tb. állatok. A rendeletben felsorolt takarmány­féléket ugyanolyan értékű más takarmányokkal is lehet helyettesíteni. Kezeljük szakszerűen a vadnyúlbőrt — Durr . .. A puska szól, a nyuszi bukfencezik, s egy perc múlva a vadászkutya már hozza is a gazdája lábaihoz. A gazda aztán hazaviszi, megnyúzza, megeszi. De mi lesz a nyúl bőrével? Az igen sok esetben a sarokba kerül, beszennyeződik, összegyűrődik, meg­romlik. Pedig a vadnyúl bőre igen értékes nyersanyaga népgazdaságunknak, ha előírásosan fejtjük le és előírásosan szárítjuk. A vadnyúlbőr egy részét kalapiparunk dolgozza fel, más részét fontos nyersanyagok, iparcikkek ellené­ben exportáljuk. Ezért fontos a nyúlbőr szakszerű ke­zelése. A nyúlbőr­ felmetszését a farrészen kell kezdeni. A bőrt kifordítva, a fej- és lábrészekkel együtt kell lefejteni anélkül, hogy a hasrészt felvágnánk Gondosan vigyázzunk arra, hogy a bőr fel ne szakadjon. A bőrt jól meg kell tisztítani a szenny­től, vértől, húscafatoktól, fej- és láb­csontoktól. A lefejtett bőrt szőroldalával befelé U-alakba meghajlított drótra, vagy villa alakba hajtott ágra feszítsük ki. Ez azért szükséges, mert a bőr ránc­mentes kifeszítése csak így lehetséges. A szállításra elkészített nyúlbőrt szá­raz, szellős helyen kell tartani. Nem szabad hirtelen szárítani a bőrt, a ned­­vességtől is óvni kell. " 5»· »» »» »» ·»·»»»» »» »·»»· »»·»­»» »» »» »» ·»»»»»· »»»»»» »»»·\ V A 4 forint a Kincses Kalendárium érd V A V A v A békéről, ötéves tervünk nagy építkezéseiről, a kül- és bel- * v politikai eseményekről érdekes, színes írásokban számol be a fal- , v vak és tanyák dolgozó népének az 1952-es Kincses Kalendárium, s v A kalendárium bőséges képanyagot közöl az elmúlt év ese­­­­ményeiről: a gépállomások, termelőszövetkezetek munkájáról, az S - új növényfajtákról, a gyapotról, kokszagizról, csumizról. Tanul­­g­­­ságos mezőgazdasági szakcikkek, novellák, versek egészítik ki a á $ beszámolókat. Az asszonyok hasznos háztartási tanácsokat jó ft­é­sütés-főzés recepteket találnak a Kincses Kalendáriumban. S­­ A 200 oldalas Kincses Kalendáriumnak már a második ki- k­i­adása is megjelent. Minden újságárusnál kapható, ára 4 forint. 8 is««« «« «« «« «« «««« «« «« «« «« «««« «« «« «« «««««« «« «« ««

Next