Szabad Föld, 1952. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1952-01-06 / 1. szám
1952 január 8. A DISZ-szervezetek munkájának megjavításáról A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének határozata A Dolgozó Ifjúság Szövetségének Központi Vezetősége ülést tartott december 29-én és 30-án. Az ülésen résztvett és felszólalt Rákosi Mátyás elvtárs is. A Központi Vezetőség a főtitkári beszámoló megvitatása után határozatot hozott a DISZ-szervezetek mukájának megjavításáról, a dolgozó magyar ifjúság előtt álló soronlévő nagy feladatok sikeres elvégzése érdekében. Ötéves tervünk győzelmes termelési csatákban gazdag második esztendejében a magyar ifjúság jó munkát végzett — állapítja meg többek között a határozat. Ragyogó jövőnket biztosító ötéves tervünk harmadik évének küszöbén még nagyszerűbb, hősi feladatok állnak a magyar ifjúság ellőtt. A DISZ szervezeti megerősítése és az ifjúság közti nevelőmunkájának megjavítása előfeltétele annak, hogy teljesítsük alakuló kongresszusunkon Rákosi elvtársnak tett ígéretünket, s végrehajtsuk a párt által elénk tűzött alapfeladatot: szövetségünket a párt legjobb segítőjévé, a szocializmus építésének rohamcsapatává fejlesszük. Szövetségünk megerősítése a feltétele annak, hogy az ifjúság még szélesebb tömegeit vonjuk be a szocialista munkaversenybe, a sztahánovista és újítómozgalomba, a munkafegyelem megszilárdításáért folyó harcos, élenjáró munkába. Csak így tudja teljesíteni szövetségünk a szocialista építés legfontosabb és legnehezebb területei felett vállalt védnökségét, elsősorban azt, hogy az ifjúság lelkes, lendületes munkájával hozzájáruljon Sztálváros és Sztálin Vasmű építéséhez. A határozat a továbbiakban felhívja a DISZ-bizottságok figyelmét arra: ne tévesszék szem elől, hogy szövetségünk munkájának sikere végső soron az alapszervezetek tevékenységén múlik. Küszöböljék ki munkájuktól az alapszervezetektől való elszakadottságot, a körlevelekkel és egyéb bürokratikus módon való vezetést és nagyszámban vonjanak be munkájukba nem függetlenített munkatársakat és instruktorokat a szervezetek tevékenységének alaposabb irányítása, segítése és ellenőrzése, érdekében. Arra kell törekedni, hogy az alapszervezetek belső élete tartalmasabb legyen, tevékenységükben a szocialista építés és a tanulás kérdései jobban előtérbe kerüljenek, gyakrabban tartsanak ifjúsági napokat, előadásokat, fokozzák a DISZ-tagoknak a társadalmi, politikai munkába és a szocialista építésbe való bevonását. 1952. év folyamán — a tagkönyvcsere végrehajtásával megbízott aktívák tízezreire támaszkodva — alapszervezeteink többségében létre kel hozni a DISZ-csoportokat olymódon, hogy a csoportok a termelésben, illetve tanulásban közös területen dolgozó DISZ-tagokat fogják össze. A falusi DISZ-szervezetek munkájával kapcsolatban a határozat hangsúlyozza, hogy — különösen a járási DISZ-bizottságok — fordítsanak nagy gondot a termelőszövetkezetek DISZ szervezeteinek erősítésére. Gondoskodjanak arról, hogy minden termelőszövetkezetben, ahol a fiatalok száma ezt lehetővé teszi — önálló DISZ-szervezet alakuljon. A tszcs DISZ-szervezetek vonják be sorainkba a tszcs ifjúság nagy részét s mozgósítsák őket a tszcs megszilárdítására és gazdagítására. Fokozni kell a gépállomásokon és méginkább az állami gazdaságokban a DISZ-szervezetek erősítését, új tagok felvételét. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a dolgozó parasztfiataloknak tszcs-be való belépése az iparba, állami gazdaságba, gépállomásokra való nagyszámú elvándorlása következtében — helyenként átmenetileg meggyengült falusi-területi DISZ- szervezetek, szövetségünkön kívülálló egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt — különösen középparaszt fiatalok, — valamint a nyolcadik osztályos úttörők bevonásával megerősödjenek. A DISZ-bizottságok fordítsanak nagyobb figyelmet az általános iskolák felső évfolyamaira. Követeljék meg az úttörő szervezetektől, hogy bátrabban éljenek a DISZ-tag ajánlási jogukkal és javasolják szövetségünk tagjául — az arra érdemes — nyolcadik osztályos úttörőket. Az általános iskolák nyolcadik osztályaiban létre kell hozni a DISZ - alapszervezeteket, amelyek feladata az iskolai úttörő munka fejlesztése, az évvégi záróvizsgákra való felkészülés segítése és a nyolcadik osztályos úttörők DISZ-be való bevonása. A Központi Vezetőség felhívja a DISZ-alapszervezeteket, hogy az új egységes tagsági könyvek kiosztásának befejeztével mindenütt tartsák be a tagfelvétel Szervezeti Szabályzatunkban megszabott rendjét, mely szerint az új tagokat egyénileg, saját kérelmükre, az alapszervezeti vezetőségek javaslata alapján, a taggyűlés határozatával kell felvenni szövetségünk soraiba. A Központi Vezetőség kötelezi a DISZ-bizottságokat, hogy őrködjenek a tagfelvétel rendje felett és különösen nagy gondot fordítsanak arra, hogy ez ne vezessen sehol sem szövetségünk sorainak lezárására, vagy az új tagok felvételének lélektelen, bürokratikus kezelésére és huzavonára. Biztosítani kell, hogy a tagfelvételi kérelmek legfeljebb egy hónapon belül elintézést nyerjenek. A DISZ szervezetek tekintsék egyik fő feladatuknak az újonnan felvett tagokkal való rendszeres foglalkozást, a fiatal tagok bevonását a politikai oktatásba és képességeiknek, hajlamaiknak megfelelő társadalmi munkába. A falu egészségéért Államunk az 1951. év folyamán 9000 bölcsődei férőhellyel nevelte az állandó jellegű bölcsődéket. Ezzel elősegítette a nők fokozottabb bevonását a termelőmunkába. A nyár folyamán az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek múmiájának könnyítésére 1951-ben 1000 idénybölcsődei férőhelyet biztosítottak, 1952-ben pedig újabb nyári idénybölcsődéket létesítenek 2800 férőhellyel. A falvak szakorvosi ellátását is nagyban javították azáltal, hogy újabb 25 járás területére terjesztették ki a gyermek, valamint a nőgyógyászszakorvosok tevékenységét. Ezenkívül az egészségügyi minisztérium 150 új védőnői állás szervezésével javította a falvak anya- és csecsemővédelmi munkáját A külterületek, tanyai települések szülészeti ellátásának megjavítása céljából az üresen álló szülésznői állásokat betolták. A kecskeméti Rózsa Ferenc termelőszövetkezet jó eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt. Termésátlagai majdnem mindenben meghaladták a környékbeli egyéni gazdaságok átlagait, szőlőjük, gyümölcsösük, kertészetük egyenesen kitűnő. A Rózsa Ferenc tsz tehát jó szövetkezet, ami abból is látszik, hogy szép számmal vannak új belépők. — De — állítja Putnoki Antal elnök —, még sokkal előbbre volnánk, ha nem lenne köztünk jónéhány hátramozdító. Ez igaz. A hátramozdítók — vagyis a lógosok — miatt sok gyümölcs rothadt el a fák alatt, több mint 100 hektoliter most ment veszendőbe, s miattuk késik még ma is a gyümölcsfák tisztogatása s vagy 60 hold szőlő takarása. Kik ezek a hátramozdítók? Nézzünk csak meg egyet-kettőt közülük: érdemes, mert sok-sok termelőszövetkezetünk lógósai magukra ismerhetnek bennük. A „boroskancsó“ Szűcs Sándor 1950 őszén lépett be a Rózsa Ferenc tsz-be — de egy esztendő alatt kevesebb munkaegységet gyűjtött, mint tizenhét esztendős lánya, a szorgalmas Erzsiké. Hogyan lehetséges ez? Hiszen Szűcs Sándor 43 éves, jó erőben lévő ember, világéletében mezei munkát végzett — tehát érti is, bírja is a munkát. Az igazság az, hogy Szűcs Sándor él-hal az itókáért, nemhiába hívják boroskancsónak. Ebből a nagy borszeretetből aztán temérdek baj származik. A tavaszi szőlőnyitásnál Szűcs Sándorra is szükség lett volna, Kis Sándor brigádvezető tehát felkereste őt a belsőballószögi tanyán, s dolgozni hívta. Szűcs megdörzsölte enyhén vörös orrát s bólintott: hogyne, hogyne, ott lesz. Igen ám, de alighogy Kis elment, beállított Molnár István kulák. — Egy kis munka volna, Szűcs szomszéd. Jó napszámot fizetek, kosztot is adok. — Nem lehet. A szövetkezetbe kell menni. — Hátha bort is adok? Amennyi csak kell? Szűcs szemei megcsillantak. Bor? S nem törődött már a szövetkezettel, sem azzal, hogy hiányzása mennyi kárt okoz a közös gazdaságnak — a kulák markába csapott. Molnár adta a bort, Szűcs egy óra múltán részegen hempergett a dűlőúton, a kulák pedig köpdöste s azt kiabálta: — Na, ilyen emberek vannak a tszben. Szűcs észre se vette a köpködést, a bor elaltatta benne az önérzetet, a tisztességet, kötelességtudást, előrelátást. Ivott és ivott heteken át s csak akkor nézett be a szövetkezetbe, amikor Molnár kulák bora elfogyott. Egy keveset kapálgatott, az aratást végigdolgozta, hogy a kenyere meglegyen, a szüret elején is ott volt, de — ahogy Molnár kulák bora megforrt — megint csak az ellenség szekerére ült Mostanában is sűrűn látni, amint rogyadozó lábakkal tántorog a Belső- Ballószögön. És még neki áll feljebb: részeg fővel azt hajtogatja, hogy „keveset lehet keresni a tsz-ben”. Annak persze keveset, aki csak hébehóba dugja oda az orrát. Szűcs Sándor, nem volna-e ideje kijózanodni a kulákbortól? Mert a Rózsa Ferenc tsz tagsága már nem sokáig tűri a kulákhoz járással egybekötött részegeskedést! Az „ezermester“ Berényi László is egyéves szövetkezeti tag, de nincs annyi munkaegysége, mint egy valamirevaló gyereknek. Berényi szomszéd még a tavasszal hozzáfogott, hogy a szövetkezet segítségével házat építsen magának. Tavasz óta folyvást „építkezik”, holott a ház már réges-régen kész, az ősz elején be is költözött. Berényi azonban ma sem jár a szövetkezetbe, mint mondja, azért nem, mert „sok a dolga”. A sok dolog abból áll, hogy reggel kivezeti a kecskéjét, lever egy cölöpöt s hozzáköti a kecskét, fél óra múlva aztán új legelőt néz ki, s oda veri a cölöpöt. Efféle „munkával" délig eltelik az idő. Délután pedig biciklit, rádiót, öngyújtót javít, mert Berényi afféle „ezermester”. Az ezermesterség miatt nemcsak a Rózsa Ferencrtsz tagjai szidják, hanem a „megrendelők” is. Berényi ezermester ugyanis nem ezerféle dologhoz, de egyhez sem ért. Harkai Józsefnek csinált egy rádiót, mely félóráig halkan suttogott, aztán elhallgatott s azóta egy nyikkanás sem hallatszik belőle. A megjavított bicikliről tíz lépés után leesik a lánc, a Berényi-féle öngyújtók sohasem gyulladnak meg — s akinek egyszer dolga akad az ezermesterrel, az ezerszer elátkozza ezt a pillanatot. Egyszer még a Rózsa Ferenc-tsz vezetői is felültek neki. „Ha már van ilyen mesteremberünk — gondolták —, s ha másra úgysem bírjuk használni, megjavíttatjuk vele a permetezőket.” Nosza, Berényi nekiállt s napokig cinézett, forrasztott, reszelt, kalapált és bírta a munkaegységeket. Amikor aztán a permetezők munkába indultak, mindegyik permetezőgép folyt, csepegett. Végül is be kellett vinni azokat a városba megcsináltatni ... Persze Berényi is azok közé tartozik akik keveslik a tsz-ben kapott jövedelmet. Kézbevesszük őket! Kik tehát ezek a hátramozdítók? — Boroskancsók, spekulálók, haszontalan emberek — mondja Kanizsai István, a Rózsa Ferenc tsz legszorgalmasabb tagja, aki egymaga 361 munkaegységet gyűjtött. — Csakhogy nem sokáig folytathatják a haszontalanságot. Most már kézbevesszük őket, s vagy megszoknak, vagy megszöknek, vagy becsületesen dolgoznak, vagy nem lesz helyük közöttünk! HÁTRAMOZDÍTÓK Szabadföld 5 916 mázsa helyett —963 mázsa Hajduszovát túlteljesítette 1951—52-es sertésbegyűjtési tervét „...a falu dolgozó népe háláját és köszönetét kötelességeinek jó teljesítésével rója le a népi demokrácia államával szemben, így viszonozza mindazt, amit a falu a felszabadulás óta évről évre fokozódó mértékben kapott.” (Rákosi elvtárs november 30-i beszédéből.) December elsején Hajduszovát dolgozó parasztsága is a rádió mellett hallgatta Rákosi elvtárs útmutató beszédét. Amikor Rákosi elvtárs elismeréssel beszélt a kötelességüket példásan teljesítő dolgozó parasztokról, Sz. Kiss Ferenc, a begyűjtési állandó bizottság elnöke, büszkén nézett szét az egybegyűltek között. „Rólunk is szól most Rákosi elvtárs!’ — mondta. Hajduszovát jogos büszkeséggel sorolhatja magát a példamutató községek közé. Gabona-begyűjtési tervüket jelentősen túlteljesítették, de nem állnak hátrább a sertésbegyűjtésben sem. Az 1951 —1952. évi sertésbegyűjtési tervet máris túlteljesítették. Az előirányzott 916 tmázsa élősertés helyett már eddig 963 mázsát gyűjtöttek be, államunk, népünk számára a szováti dolgozó parasztok. Büszke lehet a község Tóth Istvánra, Varjú Antalra December elseje óta, Rákosi elvtárs beszéde nyomán, Hajduszováton is születőben van az a szellem, amelynek kialakítására Rákosi elvtárs oly nyomatékosan hívta fel dolgozó népünket. Hajduszováton ma mindenki a legnagyobb tisztelet és elismerés hangján beszél Tóth István 12 holdas középparasztról, Varjú Antalról, Szőke Móricról. Aki kötelességét nem teljesíti •A hitvány ember A népnevelők fáradhatatlan munkája nyomán ismerték fel a hajdúszováti dollgozók, aki húzza-halasztja a kötelességteljesítést, vállát vonogatja, ha hátralékairól esik szó, a hitvány ember, ellensége ötéves tervünknek, a becsületes dolgozóknak. Volt idő, amikor Tamás József, Csorba Sándor, Bojtor László és néhány kulákcimborája suttoghatott a piactéren. Akadtak, akik meghallgatták, felültek rémhíreiknek. Ma már a dolgozó parasztok kivetik maguk közül a kulákokat, kulákcimborákat. Minden becsületes ember látja: könynyen lehet teljesíteni a sertésbeadást, s még így is gyarapodhat az állomány. Csak össze kell számolni A községben ma jóval több malac, hízó van, mint tavaly, vagy akár hosszú évekkel ezelőtt volt. Államunk nagy segítséget ad a hajdúszovátiaknak is, hogy minél több, jobbminőségű sertést nevelhessenek. A minisztertanács határozatainak megszívlelése, a gépállomás munkája, jó takarmánytermést biztosít. Malactápszer, oltóanyag, állatorvosi szolgált, mijed itt van helyben. Élnek is a támogatással a hajdúszovátiak. Persze, akadnak még mindig a dolgozó pa-rasztok között is, akik csak a ked-vezményekért nyújtják ki a kezüket — amikor adni kel az államnak, egyszerre szűkmarkúakká, kötelességmulasztókká válnak. Ifjú Hevesi Gábor dolgozó parasztnak 12 sertés van az udvarában — de a beadással még mindig adós. Tizenötödikére teljesítem... Hozzá és társaihoz a meggyőző, felvilágosító szó hangján fordul a falu népe — a tanács. Behívatták Hevesit. Megállapodtak, mikorra tudja kellő súlyra kihízlalni és beadni disznóját — Január közepére, tizenötödikére — mondta Hevesi. A tanács, az ország hisz Hevesi szavának,jár január közepéig. Hajduszovát tanácsa, begyűjtési állandó bizottsága a dicséret felvilágosítás mellett — ha úgy kívánja a haza érdeke —, nem habozik kemény kézzel betartatni a nép törvényeit Ezért vállalhatja Hajduszavát a győzelem biztos reményében, hogy a sertésbegyűjtési terv végére Hajdú megye élenjáró sertésbeadó községe lesz! A földművesszövetkezeteknél is rendszeresítik a panaszkönyvet Nemrégiben hírt adtunk arról a minisztertanácsi rendeletről, amely állami vállalatok és szövetkezetek részére kötelezően előírja a panaszkönyv rendszeresítését. A rendeletnek az a célja, hogy a dolgozó tömegek bírálatukkal segítsenek a hibák feltárásában és kijavításában. A Szövetkezetek Országos Szövetségének Végrehajtó Bizottsága utasítást adott ki arra, hogy a földművesszövetkezeteknél is rendszeresíteni kell könnyen hozzáférhető heten a panaszkönyvet. A földművesszövetkezet ügyvezető elnöke köteles a panaszkönyvbe írt bejegyzéseket naponta elolvasni és a panaszok orvoslására a szükséges intézkedéseket megtenni. A fontosabb közérdekű panaszokat és azok elintézésének módját a földművesszövetkezet legközelebbi taggyűlésén ismertetni kell Új takarmányozási normák a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban A gazdaságosabb takarmányozás megvalósítása érdekében a földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki az eddigi takarmánynormák módosításáról. Termelőszövetkezetek ("csoportok),állami gazdaságok és egyéb állami vállaltok a rendeletben megállapított takarmánynormákat kötelesek alkalmazni. Takarmányozás szempontjából az év nyári és téli takarmányozási időszakra oszlik. A nyári időszak május 1-től október 27-ig, a téli takarmányozási időszak pedig október 28-tól április 30-ig tart. A nyári időszakban az abraktakarmányokat pilangós takarmányokkal kell helyettesíteni. Kivételek ez alól a vemhes, szoptatós, növendék, stb. állatok. A rendeletben felsorolt takarmányféléket ugyanolyan értékű más takarmányokkal is lehet helyettesíteni. Kezeljük szakszerűen a vadnyúlbőrt — Durr . .. A puska szól, a nyuszi bukfencezik, s egy perc múlva a vadászkutya már hozza is a gazdája lábaihoz. A gazda aztán hazaviszi, megnyúzza, megeszi. De mi lesz a nyúl bőrével? Az igen sok esetben a sarokba kerül, beszennyeződik, összegyűrődik, megromlik. Pedig a vadnyúl bőre igen értékes nyersanyaga népgazdaságunknak, ha előírásosan fejtjük le és előírásosan szárítjuk. A vadnyúlbőr egy részét kalapiparunk dolgozza fel, más részét fontos nyersanyagok, iparcikkek ellenében exportáljuk. Ezért fontos a nyúlbőr szakszerű kezelése. A nyúlbőr felmetszését a farrészen kell kezdeni. A bőrt kifordítva, a fej- és lábrészekkel együtt kell lefejteni anélkül, hogy a hasrészt felvágnánk Gondosan vigyázzunk arra, hogy a bőr fel ne szakadjon. A bőrt jól meg kell tisztítani a szennytől, vértől, húscafatoktól, fej- és lábcsontoktól. A lefejtett bőrt szőroldalával befelé U-alakba meghajlított drótra, vagy villa alakba hajtott ágra feszítsük ki. Ez azért szükséges, mert a bőr ráncmentes kifeszítése csak így lehetséges. A szállításra elkészített nyúlbőrt száraz, szellős helyen kell tartani. Nem szabad hirtelen szárítani a bőrt, a nedvességtől is óvni kell. " 5»· »» »» »» ·»·»»»» »» »·»»· »»·»»» »» »» »» ·»»»»»· »»»»»» »»»·\ V A 4 forint a Kincses Kalendárium érd V A V A v A békéről, ötéves tervünk nagy építkezéseiről, a kül- és bel- * v politikai eseményekről érdekes, színes írásokban számol be a fal- , v vak és tanyák dolgozó népének az 1952-es Kincses Kalendárium, s v A kalendárium bőséges képanyagot közöl az elmúlt év eseményeiről: a gépállomások, termelőszövetkezetek munkájáról, az S - új növényfajtákról, a gyapotról, kokszagizról, csumizról. Tanulgságos mezőgazdasági szakcikkek, novellák, versek egészítik ki a á $ beszámolókat. Az asszonyok hasznos háztartási tanácsokat jó ftésütés-főzés recepteket találnak a Kincses Kalendáriumban. S A 200 oldalas Kincses Kalendáriumnak már a második ki- kiadása is megjelent. Minden újságárusnál kapható, ára 4 forint. 8 is««« «« «« «« «« «««« «« «« «« «« «««« «« «« «« «««««« «« «« ««