Szabad Föld, 1953. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-04 / 1. szám
Töldelő búzvetek között kanyaroog az út a kétegyházi állami gazdaságba. Már messziről feltűnik az a nagyarányú építkezés, ami ebben a gazdaságban folyik. Az esős, csatakos idő ellenére sem szünetel a munka, a régi, roskadozó tanyai épületek helyébe új, korszerű lakóházaikat, istállókat emelnek a szorgalmas munkáskezek. A bejáróút baloldalán fehér palatetős épület húzódik végig, látszik, hogy nemrégen húzhatták rá a tetőt Ez a gazdaság új tehénistállója. Mögötte hatalmas mennyiségű sárgaföld púposodik: három ember lapátolja a gödörből kifelé, egy pedig kívülről egyengeti, tömködi bele a kottyanókba... — Mi készül itt? — állunk meg a gödör szélénél. — Ebbe tároljuk majd a trágyalevet — hangzik a felelet. — Majd jó lesz ez a kaszáló, meg a legelő öntözésére. Érdem szerint abrakoljuk a teheneket Bent az istállóban éppen délutáni etetéshez készülődnek. A takarmányelőkészítés céljára külön helyiség épült. Itt porciózzákki az ablakot, meg a szénát a tehenek részére, aszerint, melyik tehén mennyi tejet ad. — Ha nagyobb a tehén tejelőképessége, több a takarmányadagja is — magyarázza Kovács Mihály tehenész. A tehenek fejénél elhelyezett kis fekete táblákra írják krétával, hogy melyik tehén mennyi tejet ad s mennyi a takarmányadagja. Már az istálló is az egyedi takarmányozás figyelembevételével készült: minden tehén részére külön rácsot csináltak, hogy ne tudja egynk a másik elől a takarmányt elerni. — Hogyan áll a gazdaság az évi tejtermelési terv teljesítésével? —kérdezzük. — Ötvenegy tehénnel indultunk az év elején — hangzik a válasz — de ez a szám évközben hetvenhat tehénre növekedett. Évi tejtermelési tervünk 195.000 liter s mi ezt a tervet eddig US százalékra teljesítettük! Utolsó cseppig kifejjük a fejet Megtudjuk azt is, hogy az állami gazdaság tehenészei nem fukarkodnak az élenjáró módszerek alkalmazásával: több mint egy évvel ezelőtt bevezették a napi háromszori fejést, a tőgymasszázst. S ami ezenkívül még igen hatékony módja a tejelés növelésének: minden fejéskor az utolsó csepp tejet is kifejik! így fejés után a tehén tőgye teljesen üres marad, nem kell tartani a tehén elapasztásától. — Rájöttünk arra is — mondja nappal tartunk előttük vizet, így akkor ihatnak, amikor megkívánják, s ez nagy mértékben befolyásolja tejelőképességüket is. Ezért már az istálló építésekor olyan vályút készítettünk, amiben mindig friss, tiszta víz áll a tehenek előtt! — Másik fontos eszköze az egyenletes tejelésnek az, hogy ne cserélgessük a tehenészeket. Eleinte bizony megtörtént, hogy szinte hétről hétre más ember bánt a tehenekkel s azokban a hetekben alig-alig fejtünk valami tejet. Ekkor határoztuk el, hogy állandósítjuk a tehenészeket! A kiváló munka jutalma ... Az állami gazdaság tehenészei szorgalmas és eredményes munkájuk jutalmául — rendszeres fizetésükön felül — természetbeni prémiumban is részesülnek. Kovács Mihály az elmúlt hónapban 12 tehéntől az előirányzott 2100 liter helyett 3337 liter tejet fejt s ezért 1íz liter tejprémiumot kapott! Hasonlóan szép prémiumban részesült Hrobánszki Pál és Csomós József tehenész is. A kiváló tehenészek most megfogadták: Sztálin elvtárs 73. születésnapjának tiszteletére még gondosabb, még szakszerűbb munkával növelik a tejtermelést, hogy több és jobb minőségű tej kerüljön a dolgozók asztalára! Télen sem tétlenkedik az építőbrigád. A sertésszállás építésénél Katona Mihály DISZ-tag jár elöl a munkában Biegya György tehenész itatásra hajtja a kétegyházi állami gazdaság büszkeségeit: Virág 25 liter, Fidorka 20 liter tejet ad naponta ÜT A HOSSZÚ ÉLETHEZ írja: Olga Lepesinszkaja Sztálin -díjas szovjet akadémikus A hosszú élet kérdése, az öregedés ellen vívott harc — rendkívül bonyolult probléma. Ez idő szerint igen sok kérdés, amely ezzel összefügg, mégmegoldatlan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is fogjuk tudni megoldani. A tudomány a Szovjetunióban olyan hatalmas léptekkel halad előre, hogy nyugodtan mondhatjuk: nincs messze az az idő, amikor mesterséges úton elő fogunk tudni állítani élő anyagot, fehérjét, amely valamennyi élő szervezet sejtjeinek alapanyaga. A halál és az öregség elkerülhetetlen. De felmerül a kérdés: nem lehet-e kitolni a megöregedés és a halál időpontját? Nem halunk-e meg túl korán? Több híres tudós véleménye szerint kétszáz évkörül van az emberi élet végső határa. Valóban számtalan példánk van a hosszú életre. Ukrajnában több tízezer száz évnél idősebb ember él. Ismerünk 155 év körüli aggastyánokat, akik vígan élnek, sőt dolgoznak. Miért halnak meg az emberek mégis jóval korábban? Véleményem szerint az öregség legfőbb oka a fehérjék tömörülése. A pozitív, illetve negatívtöltésű fehérje molekulák ugyanis egymással találkozva egyesülnek és ennek során elektromos töltésük felét elvesztik, ami az anyagcsere intenzitásának csökkenését okozza. Ez a fehérjék úgynevezett „tömörülés folyamata". A tömörülés magától megy végbe, csakhogy különböző külső körülményektől függően gyorsul, vagy lassul. A korai öregség elleni harcban az első tennivaló, hogy megvizsgáljuk azokat az okokat, amelyek a fehérje tömörülését előidézik. A továbbiakban azokat az eszközöket keressük, amelyek segítségével lassíthatjuk a fehérjerészecskék tömörülését és ami ezzel együtt jár, az anyagcsere intenzitásának csökkenését. Ha a tömörített molekulába szódabikarbóna kerül, akkor egy molekulából két kisebb keletkezik. Osztódás jön létre és ennek folytán az anyagcsere felélénkül. A szóda hatását először vörös vérsejteken tanulmányoztuk. Kifejlett béka 15 csepp véréhez 3 csepp egyszázalékos szódabikarbóna-oldatot kevertünk, majd mikroszkóp alatt megfigyeltük a keverék egy-egy cseppjét. Azt tapasztaltuk, hogy minél tovább hat a szóda, annál gyorsabban osztódnak a fehérjerészecskék. Meg akartuk állapítani, hogyan reagál a szódára az egész szervezet, ezért több ebihalat egyszázalékos szódaoldatba tettünk. Az oldatban lévő halak fejlődése meggyorsult. Hasonló kísérleteket végeztünk tyúktojásokon, amelyekbe naponkint egy-egy csepp szódaoldatot fecskendeztünk. Az így kezelt tojásokból a csirkék egy nappal korábban keltek ki és életképesebbeknek bizonyultak az átlagosnál. Ezután az emberi szervezeten kívántuk ellenőrizni megfigyeléseinket. Az első kísérletet magamon vé geztem. Ez abból állott,hogy különleges recept alapján elkészített szódás fürdőket vettem. A fürdők hatására lefogyom, ami kétségtelenül a fokozott anyagcserének tudható be. A korábbi tuberkulótikus megbetegedésemből visszamaradt hegek és összenövések felszívódtak. Hasonló kísérleteket végeztünk sok emberrel Az esetek legnagyobb részében a kísérleti alanyok a fürdőtől lefogytak, közérzetük megjavult. A kísérletek bizonyítják tehát, hogy olyan anyag, mint például a szóda, amely fokozni tudja a fehérsejtek osztódását, nagy szerepet játszhatik a szervezet elöregedése, az érelmeszesedés és egyéb megbetegedés ellen vívott harcban. 4 Szabad Föld Milyen okiratok kellenek a házasságkötéshez A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a házasságkötésről, mely szerint a, házasulandó rendőri bejelentőlapját és születési anyakönyvi kivonatát köteles bemutatni az anyai könyvvezetőnek. Ezeken kívül a házasulandótól más okiratot követelni nem szabad. Ha azonban ezeket az okiratokat külföldről kellene beszerezni, úgy a házasulandó mentesül alóla. Ha a házasulandó korábban már házasságban élt, köteles az anyakönyvvezető előtt bemutatni volt házastársa halálát bizonyító vagy a korábbi házasságának felbontását tanúsító kivonatot. Ha azonban az említett okiratot külföldről kellene beszerezni,, a házasulandó mentesül alóla. SZLÓTARTÓ Petőfi Sándor verse * Fut Bécs felé Jellasics, a gyáva, Seregének seregünk nyomába, Megrémülve fut a magyar hadtól; Magyar hadban egy vén zászlótartó. Ki az a vén zászlótartó ottan Olyan tüzes lelki állapotban? Szenem rajta kevélyen mereng el; Az ér, apám az az öreg ember! Az én apám e vén zászlótartó, „Vészber a hon!*' elhatott a nagy szó. Elhatott kerágyához, fülébe, S mankó melyett zászlót vett kezébe. Vállait egy kínos élet gondja, Betegség és ötvennyolc év nyomra, S ő feledve minden baját, búját, Ifjak közé hadi bajtársul állt. S kit eddig az asztaltól az ágyba Alig-alig bírt elvinni lába. Ellenséget űz mostan serényen. Ifjúsága régi erejében. Mi vitte őt háború zajába? Hiszen neki nincsen gazdagsága, Mit féltene, mit védenie kéne, Hogy ne jusson ellenség kezére. Annyi földet se mondhat övének, Melyben egykor koporsója fér meg, S mégis, mégis viszi lobogóját Azok előtt, kik a hazát óják. Ez azért ment, mert semmivel sem bír. Küzd a gazdag de nem a hazáért. Védi a maga gazdaságát... Csak a szegény szereti hazáját. Édesapám, én voltam te néked Ekkoráig a te büszkeséged. Fordult a sors, megfordult végképen. Te vagy mostan az én büszkeségem. Érdemes vagy a cserkoszorúra! Alig várom, hogy lássalak újra, S megcsókoljam örömtől reszketve kezedet, mely e szent zászlót vitte. És ha többérzem látnálak téged, Látni fogom fényes dicsőséged; Könnyem leszen sírodnak harmatja, S híred a nap, mely azt fölszántja! 5 * 130 évvel ezelőtt, 1823 január 1-én született Petőfi Sándor, a legn is nagyobb magyar költő. Dolgozó népünk ebből az alkalomból számos 2 ünnepség keretében emlékezik meg a nagy forradalmár költőről, aki V 3 nemcsak szavakkal, hanem fegyverrel is harcolt népünk szabadságáért, M 1 függetlenségéért. " A SZUHAKÁLLÓS HŐSÖK December 16-án, kedden hajnalban váratlan szeren- tért elő s kezdte előfizemenekuleit a mi■lométer hosszú bányából. A legtávolabbi munkahelyen dolgozók azonban nem tudtak eljutni a kijáratig, mert a mélyebben fekvő bányafolyosót tetejéig elöntötte a víz. Harmincezer köbméternyi víz zárt el a külvilágtól tizenhét bányászt, közben szénsavgázok törtek elő az áradás szomszédságából. A bennrekedt bányászok közt maradt Vrábik Lajos aknász, a szuhakálói MDP szervezőtitkára is, aki biztatta, bátorította a csüggedőket. Megkeresték azt a helyet, ahová aránylag kevés gáz hatolt el, s odahúzódtak. Vrábik elvtárs elrendelte, hogy takarékoskodjanak a meglévő lámpákkal, levegővel s az ott talált régi bányatelefon mellett állandó ügyeletet tartsanak, próbáljanak ih ,viasba kerülni a Z * alatt hús , munka folyt. Hatalmas fúrógépekkel az ország legjobb brigádjai jöttek, hogy levezetőcsöveket fúrjanak a bányába s ezeken keresztül levegőt, táplálékot és vizet juttassanak a lentmaradt bányászoknak. Többszöri sikertelen próbálkozás, kemény küzdelem után ez is megtörtént: levegőt, élelmet, összecsavart meleg ruhadarabokat, lámpákat engedtek le a csövön. Állandóan biztatták a tizenhét bányászt: csak tartsanak ki, nemsokára megszabadulnak, Rákosi elvtárs ezt üzente. Az ország legkiválóbb sztahanovista vájárai napokig jóformán le sem tették a csákányt, éjt nappallá téve dolgoztak a mentőakna mélyítésén. A lentmaradlt bányászok is — bár napok ót nem ettek — igyekeztek segítő rejrek emberfejessel, zött mindenki. Óriási mennyiségű vizet kellett kiszivattyúzni a bányából, majd eltávolítani a nagytömegű mérgesgázokat. Senki nem ismert fáradtságot megfeszített erővel küzdött a bányászok, a hadsereg, a mérnökök színe-java a tizenhét bányász életéért. Hatnapos kemény, emberfeletti küzdelem után fáradtan, kicsit lesoványodva, de mosolygó arccal jött fel a bánya mélyéből a tizenhét megmentett bányász. Még lent a bányában, a bányászlámpa halvány fényénél egy kitépett füzetlapra levelet írtak Rákosi elvtársnak: „Köszönjük, Rákosi elvtárs, hogy megmentette az életünket.. ." Válságos helyzetbe kerültek a kanadai farmerek eladatlan hever földjükön tonnaszámra a búza, és így nem tudják visszafizetni adósságukat. ..Ki felelős ezért?” — teszik fel a farmerek a kérdést. Valamennyien a kormányt okolják a lehetetlen helyzetért mert nem biztosít gabonájuk számára piacot. Ennek következtében különös helyzet kezd kialakulni: — a kanadai farmer azért került nehéz helyzetbe, azért éhezik, mert 600 búzája van. az indiai nép „Mi lesz a búzánkkal? Mi lesz az adósságunkkal?” — ez a kérdés foglalkoztatja a nyugat-kanadai farmereket napjainkban. A nyáron ugyanis szép termés ígérkezett a földeken és a farmerek nagyrésze a betakarítás előtt jelentős pénzkölcsönt vett fel a bankoktól. Azt remélték, hogy a termésből képesek lesznek kifizetni adósságukat, sőt még valamicske megtakarított pénz a ládafiába is kerül. Nem így történt! Jelenleg a farmerek nem tudják értékesíteni gabonájukat, pedig azért pusztul éhen, mert nincs mit ennie. Hírek a Szovjetunióból AZ ÚJ sztálini ötéves terv éveiben Moszkvában 25 mozi épül 12.500 férőhellyel.* TÉLEN is nyitva van az anapali „Iljics emlékezete" nevű kolhozszanatórium. A kétheti pihenőre érkező falusi dolgozók gondos ellátásban részesülnek a festői szépségű, feketetengerparti üdülőhelyen. TÖBB MINT 130-szorosára növekedett a Jakut Autonóm Köztársaság ipari termelése a forradalom előtti színvonalhoz képest.• 170 EZER hold aszályos föld jutott már vízhez az elmúlt évben a rosztovi körzetben. Sok kolhoz holdanként 20— 25 mázsás gabonatermést takartAZ ÚJFAJTA, „Moment" elnevezésű szovjet fényképezőgép különleges fényérzékeny papírra rögzíti a felvételt. A gép kamrájában elhelyezett gyorsanható előhívó és rögzítőanyag segítségével Pár perc alatt elkészül a fénykép. * A MOSZKVAI Sztálin autógyárban 15 étterem, 46 falatozó és egy diétás étterem biztosítja a dolgozók kényelmes, ízletes étkezését. * CSODÁLATOS GÉPEK segítik a kommunizmus építkezéseit. A kujbisevi vízierőmű építkezésén több olyan óriási szívó-kotrógép dolgozik, melyek 1000 köbméter földet emelnek ki óránként és négy km-re továbbítják ezt a nagy földmennyiséget. Ezt a munkát kézierővel, lóvontatás segítségével 25 ezer munkás és 15 ezer ló tudná csak elvégezni.