Szabad Föld, 1954. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-03 / 1. szám

Hegedűs András elvtárs beszéde a Központi Vezetőség ülésén (Folytatás az 5. oldalról) rassztoteat is, s a pártszervezet tárgyal­ja meg velük, hogy a község mező­­gazdasága fejlesztése érdekében mit szándékozik tenni; velük megbeszélve, az ő tanácsaik, javaslataik figyelembe­vételével és az ő segítségükkel kell megtennie minden szükséges intézke­dést a mezőgazdasági termelés feleme­lésére. Eger város 2. körzet alapszer­vezete mellett a pártszervezet vezető­sége becsületes pártonkívüli dolgozó parasztokból létrehozott ilyen csopor­tokat, kikéri véleményüket. A csoport munkája máris érezhető a szőlőterme­lés megjavításával kapcsolatos munkák végzéséb­en. Amikor a dolgozó parasz­tok meghallották, hogy a pártszervezet a szőlőtermeléssel foglalkozik, a párt­napon négy-ötszázan jelentek meg. Nem­ kétséges, hogy hasonló eredmé­nyek lesznek, ha Kaposvöl­gyében a szarvasmarhatenyésztést, vagy ha Ma­­kón a hagymatermelést tárgyalják meg. A falusi pártszervezeteknek komoly segítséget kell adniuk a helyi tanácsok megerősítéséhez. A községi tanácsoknak a mezőgazdasági termelés, fejlesztéséért folyó harcban nagyon nagy szerepük van; ők kell, hogy szervezzék és irá­nyítsák mindazokat a munkákat, ame­lyek községük területén a termésátla­gok felemeléséért, az álla­ttenyésztés fejlesztéséért folynak.­­ A községi tanácsok ezt a feladatot csa­k ak­kor tudjá­k ellátni, ha a dolgozó parasztság tömegeire tudnak támasz­kodni. Ezért a­­fak­ói pártszervezetek­nek feltétlenül támogatniuk kell a köz­ségi tanácsok mellett megalakuló me­zőgazdasági termelési bizottságot. Elő kell segíteni, hogy ezekbe a bizottságokba a dolgozó parasztság legjobbjai kerüljenek be és nagy számmal vegyenek részt bennük olyan becsületes, földműveléshez jól értő középpa­rasztok is, akiknek szaktudása, ta­pasztalata nélkülözhetetlen a ter­vek végrehajtásában. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésére irányuló programm végrehajtásában nagy szerep vár az ifjúságra és a­z ifjúság szervezetére, a DISZ-re. A falusi ifjúsági szerve­zet legfontosabb feladatává kell ten­ni, hogy az élenjáró módszerek el­terjedését segítse. A falusi DISZ- szervezet számára ebből a szempont­ból példaképnek­ lehet említeni a Za­la megye Andráshida községi DISZ- szervezetet, amelynek lelkes tagjai összefogóra a falu dolgozó parasztjai­val — miután az állami gazdaság a tervet teljesítette — silótöltő gépei­vé 70 dolgozó parasztnál Silóztak. A falusi DISZ-szervezetek tagsága közé is és a vezetőségbe is, az eddiginél sokkal nagyobb számban kell bevon­ni a földműveléshez jól értő dolgozó paraszt fiatalokat, továbbá termelő­­szövetkezetek, gépállomások és ál­lami gazdaságok élenjáró fiatal dol­gozóit. A pártszervezetek segítsék a falusi ifjúsági szervezeteket, hogy olyan vezető réteg alakuljon ki, ame­lyik helyes irányban tudja nevelni a falu egész ifjúságát, amely képes be­vonni az ifjúságot a mezőgazdaság fellendítéséért folyó nagy harcba. Fel kell használni a földművesszö­­vetkezeteket is és új tartalommal kell megtölteni, hogy a dolgozó parasztok a földművesszövetkezet segítségével érdemlegesen tudják előmozdítani köz­ségükben a növénytermelés és állat­­tenyésztés fejlesztésének ügyét. A földművesszövetkezeteknek különösen nagy szerepük van a falusi árufor­galom egészséges fejlesztésében és amellett rajtuk keresztül a dolgozó parasztok jelentős termelési segítséget is kaphatnak, közös daráló létesíté­sével, közös silózással stb. A falusi pártszervezetek a párton­kívüli dolgozó parasztoknak a párt­­szervezet köré megszervezett csoport­jai, a mezőgazdasági termelési­­bi­zottságok, az ifjúsági szervezetek, földművesszövetkezetek, s egyéb tár­sadalmi szervezetek segítségével szé­leskörű politikai tömegmunkát­­ fejt­senek ki a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében. Mindenekelőtt magyarázzak meg minden egyes dol­gozó parasztnak, termelőszövetkezeti tagnak, állami gazdasági és gépállo­mási dolgozónak, hogy legsajátosabb egyéni érdekük — felhasználva a népi demokratikus állam támogatását — több termésért, nagyobb hozamok el­éréséért küzdeni és e célból, használ­ják fel, amennyire csak lehetőségük engedi, a tudomány vívmányait, to­vábbá az élenjáró tapasztalatokat.. A mostani helyzetben különösen fontos összekapcsolni ezt a felvilágosító munkát az új begyűjtési rendszer türelmes megmagyarázásával, amely a je­lentős csökkentésekkel nagyban elősegíti a termelés növelésére vonatkozó terveink megvalósítá­sát. A falusi pártszervezeteknek támo­­gatniuk kell mindazokat a kezdemé­­nyezéseket, amelyet­ a falu dolgozó parasztjai a község mezőgazdasági termelése fokozásának érdekében tesz­­nek, a legelők rendbehozását, daráló létesítését, a község utainak, tereinek gyümölcsfásítását, műtrágya-kísérletek beállítását, közös talaj­javítási munká­latokat, közös öntözési lehetőségek megteremtését stb. Ugyanakkor ügyel­­niök kell arra­, nehogy a kulákok és egyéb falusi kizsákmányoló elemek megzavarják a mezőgazdasági terme­lés fejlesztéséért folyó munkát. A fa­lusi kommunisták ne feledkezzenek meg arról, a tapasztalatról, melyet a terme­l­ős­zöv­e­tke­zete­k megvé­déséé­rt folyó harcban a kulákok és egyéb fa­lusi kizsákmányoló elemek káros te­vékenységéről szereztek. A mezőgazdasági programm végre­hajtása a falusi pártszervezetek szá­mára olyan lehetőséget ad a dolgozó parasztság és a párt közötti kapcso­latok megerősítésére, amilyennel­­ a falusi pártszervezetek a földosztás óta nem rendelkeztek. A falusi pártszervezetek megerősí­tése és a politikai tömegmunka meg­javítása megköveteli a járási párt­bizottságok munkájában lévő súlyos hibák és hiányosságok kiküszöbölését és a pártvezetés magasabb színvonal­ra való emelését. A járási pártbizottságoknak min­denekelőtt szakítani kell a formális, a bürokratikus módszerekkel, az álta­­l 13005 számítással, az utasítgatással, amely ez idő szerint még nagyon általánosan elterjedt hiba, így dolgo­zik többek között az orosházi járási pártbizottság is. Egyre-másra gyártja a határozatokat, körleveleken kereszt­­ül instruálja az alapszervezeteket, és nem lehet csodálkozni azon, hogy a járás termelőszövetkezetei nem fejlőd­nek megfelelően. A járási pártbizott­ságok tagjainak és a pártbizottságok apparátusa munkatársainak alaposan meg kell temelniök járásuk egész területét, minden községet külön-kü­­lön, s az egyes községek mezőgazda­­sági termelését. A helyzet ismereté­ben a járási pártbizottságok közsé­genként vizsgálják meg és ellenőriz­zék a helyzetet, ha elmaradás van,­­ keressék az elmaradás tényleges okát, és általános határozatok he­lyett érdemleges intézkedéseket tegyenek a hibák kiküszöbölésére. Ahhoz, hogy a járási pártbizottságok így tudjanak vezetni, hogy ne általá­nos utasításokat gyártsanak, hanem tényleges segítséget adjanak az egyes községeikben a pártszervezetek meg­erősítéséhez, a termelés fellendítéséhez, azaz a dolgozó parasztok jómódúvá­­tételéhez, szükséges, hogy a járási párt­bizottság tagjai és munkatársai értse­nek a mezőgazdasághoz, és ezért a já­rási és megyei pártbizottságok munka­társainak két éven belül vizsgát kell tenniük alapvető növénytermelési és ál­lattenyésztési ismeretekből. A járási pártbizottságok irányítását a bürokratikus vezetési módszerek ki­küszöbölése érdekében közelebb kell vinni az alapszervezetekhez. Ezért meg kell szüntetni a nagyobb községekben eddig fennálló egységes falusi pártbi­zottságokat, és az alapszervezeteket közvetlenül a járási pártbiottság irá­nyítása alá kell helyezni,­­siz természe­tesen nagyobb feladatot ró a járási pártbizottságokra, különösen olyan já­rásokban, ahol sok kisközség van, ezért a járási pártbizottságokban erős in­struktor-csoportot kell szervezni, és a járás egyes községeihez kell őket erő­síteni. A fal­u politikai életében nagyon nagy szerepük van a gépállomások pártszer­vezeteinek. Munkájuk megjavítása ér­dekében a Központi Vezetőség négy év­vel ezelőtt központi és megyei politikai osztályokat állított fel és gépállomáso­kon politikai helyettesi funkciót rend­szeresített. A gyakorlati tapasztalat azt mutatta, hogy a gépállomások párt­szervezetének kettős irányítása — rész­ben a politikai osztály, részben a járási pártbizottság részéről — nem vezet kellő eredményre. A járási pártbizott­ságok erősödése lehetővé teszi, hogy a gépállomások pártszervezeteit egy­ségesen a járási pártbizottságok irá­nyítsák, ezért a Politikai Bizottság ja­vasolja a gépállomások politikai osz­tályainak és a politikai helyettesi funk­ciónak megszüntetését, és ez utóbbiak helyett függetlenített párttitkárok beál­lítását a gépállomásokon. A gépállo­mások politikai osztályainak munkatár­sait és a politikai helyettesek egy ré­szét javasolni kell a gépállomások pártszervezetei függetlenített titkárául, másik részével pedig meg kell erősíte­ni a megyei és járási pártbizottságok apparátusát. Mindezek az intézkedések azt céloz­zák, hogy a járási pártbizottság köze­lebb kerüljön a falusi alapszervezet­hez és szakítva az eddigi bürokratikus módszerekkel, érdemleges segítséget tudjon adni a falusi alapszervezeteik munkájának megerősítéséhez, a kom­munisták neveléséhez és rajtuk keresz­tül a falu összes dolgozójának moz­gósításához, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megerősítése és a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztése érdeké­ben. Elv­társaik! Mezőgazdasági termelé­sünk gyors növelése egész népi demo­kráciáink központi kérdésévé vált. En­nek megoldásától függ dolgozóink jó­létének gyors emelése és népi demo­kráciánk alapjának a munkás-paraszt szövetségnek további megerősítése. A feladat, amit magunk elé tűztünk megköveteli, hogy végrehajtására pár­tunk, népi demokráciánk összes erejét mozgósítsuk, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek, munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek vállvetve dolgozzanak ezen ügy sikeréért Álla­mi szerveink, a mini-nisztérium­unk, a me­gyei és járási, valamint községi taná­csaink, a sajtó és rádió munkájának homlokterébe ,most a mezőgazdasági termelés fejlesztésének irányítása és szervezése kell, hogy kerüljön. Nem lehet kétséges, hogy dolgozó népünk alkotóerejére támaszkodva, sok harc között megedzett pártunk vezeté­sével sikerre visszük a mezőgazdasági termelés felemelésének nagy országos ügyét is, és ezzel nagy lépést teszünk előre az igazi jólét megteremtése felé. SZÉP EREDMÉNNYEL járt a Pe­tőfi vadásztársaság legutóbbi nagy­­vadászata. 50 mázsa nyulat küldtünk e fővárosi dolgozóknak. (Varga János, Jászai sószentgyörgy.) * PILISCSABÁN 127 olvasó részvéte­lével tartottak ankétot Veres Péter „Pályamunká­sok” című könyvéről. (Padányi Lajos.)• BEADÁST KÖTELEZETTSÉGEM példás teljesítéséért néprádióval jutal­mazott kormányunk. Kiss Márton dol­gozó paraszttársam egy tolókapát ka­pott (Venczlik István, Tárkány.) * HÁROMHÓNAPOS növénytermesz­tési tanfolyam indult községünkben, melyen nemcsak­­ a tsz-tagság nagy­része, de sok egyénileg dolgozó gazda is részt vesz. (Néma Lajos, Király­­egyház*.) A HERCEGHALMI állami gazda­ság dolgozói büszkék a tehenészetben elért eredményeikre. „Piros” nevű te­henük 300 fejési napon 7865 liter tejet adott. De több, 7000 liter tejet adó te­hene is van a gazdaságnak. A tehené­szek gondos munkájának, a napon­kénti tőgymasszázsnak köszönhető ez a kiváló eredmény. gXXtOOOOOOOOOOOOOOOCIOQOOOOOOOCOCOOOOOOOOOOOOOOOOOg ^ Szabad Föld | MI ÚJSÁG AZ ORSZÁGBAN ? | ^.nroportw­rmonnooooooaoooooooooooooooooooooooooo AtADTAK * DISZ központi vezető­ségének vándorzászlaját * füzesgyar­­mati Vörös Csillag tsz DISZ-szerveze­­tének. A tsz 120 fiatalja kiváló mun­kát végzett a növénytermesztésben és a szövetkezet megszilárdításában. ♦­­ több új kultúrotthont avattak december 25-én és 26-án a falvak dolgozói. Bordányban, János­­házán és Süttőn könyvtárral és szín­paddal berendezett kultúrotthon léte­sült. A HAZA MEGYEI agronómusok a tél folyamán fokozott segítséget nyúj­tanak a termelőszövetkezeteknek: 25 tsz számára elkészítik a vetésforgót. * MEGNYÍLT Pécs város első hang­versenyterme. A 600 személy befoga­dására alkalmas termet Liszt Ferenc-s­rőd nevezték el.* KIGYULLADT A VILLANY Nógrád­szakál községben is. A faluban mint­egy 100 lakóházba és több középü­letbe vezették be a villanyt. * BARÁZDÁS ÖNTÖZÉSSEL 33 Hol­don termelt takarmányrépát a pécsi állami gazdaság A répa igen jól fize­tett, 700 mázsás átlagtermést adott. TEJSZÁLLÍTÓ GÉPKOCSIK gyár­tását kezdték meg a budapesti Ikarus gyárban. A 2500 litert befogadóképes­ségű gépkocsik a nyári nap hevében is friss tejet szállítanak a dolgozóknak. ★ VARROTANFOLYA­M indul január elsejével Csősz községben. Az érdek­lődés igen nagy. A tanfolyamon ma­­gam is résztveszek. (Szele Júlia.) *­ TÖBBEZER HOLD FÖLDET men­tesített a belvizektől tavaly a Szegedi Vízügyi Igazgatóság, így Deszk és Szőreg határában 600, Könyröc hatá­rában pedig 500 holdat foghatnak mű­velés alá.* ÚJ MŰTRÁGYAÜZE­MET próbáltak ki a napokban Pécen. Ez az üzem műtrágyatermelésével nagy mértékben hozzájárul mezőgazdaságunk fejlesz­téséhez. SZABAD FÖLD Főszerkesztő: Szabó Pál Felelős szerkesztő: Fehér Lajos. Főmunkatárs: Dancs József. RgppLrWZtn.gpcr* Budát***. VII­.. Rökk Szi­lárd­ utca 6. Telefon: 138-621, 143—428. Kiadta: SZABADSÁG Lapkiadóválalat Kiadóhivatal: Budapest. Vill.. Blaha Lujza.tér 8 Telefon: *343-100 *142—220 Terjeszti a Posta Központi Hír apiroriák Budapest. V.. József nádor-tér 1—S Telefon: 180—850. vidéken a helyi hír­lap téri észt­éível foglalkozó postahivatal Szikra Lapuivomda Budapest. Vill.: Rökk Szilárd.u 8. Fe­l­ós vezető: Kulcsár Mihály ..Körülöttünk a volt pusztákon egyre­­másra építik a h­úszévi törlesztésre ka­pott hitelből a házakat. De nálunk az illetékesek nem ismerik a kölcsön igény­­lésének módját. Kérem a szerkesztősé- . ffet, írják m­eg, kik építhetnek húszévi törlesztésre házakat?*’ — kérdezi Vasas Imréné Felspnyékről. 1953-ban az állami gazdaságok, cél­­gazdaságok és gépállomások dolgozói kaphattak húszévi törlesztésre lakás­építési, hitelt. 1954-ben azonban már a termelőszövetkezeti tagok is vehet­nek fel államunktól­ ilyen kölcsönt. Egyszobás lakás építésére­­legfeljebb 18.000 forint, kétszobás lakás építésé­re pedig legfeljebb 24.000 forint épí­tési kölcsön kapható. A kölcsön két részből áll: anyaghitelből és készpénz­­hitelből. Mindkét hitelt 20 év alatt, 3 százalékos kamattal kell visszafizetni. Az igénylést a gazdaság vezetőjéhez,­­termelőszövetkezeti tagoknak pedig a tsz vezetőségéhez kell benyújtaniok. A kölcsön kiadásáról a földművelés­ügyi minisztérium dönt. Tsz-ta­gek már most igényelhetik a lakásépítési kölcsönt. Az építkezést állami irányí­tás alatt kell végezni, hogy az szak­szerűen történjék. „A soltvadkerti KTSZ vezetősége meg­bízott azzal, hogy a tázlák­ két állomás­­szerelőműhelyének elkészítéséhez 81 négyzetméter nádpallót szereztek be. Mivel én nem tudom, hogy hol lehet beszerezni, kérem az elvtársakat, tudas­sák ezt velem” — írja Leh­oczki Jáno a Soltvadkertről. A nád anyaggazdálkodás alá vont cikk, s így csak leutalásra kapható. Ezért a nádpalló­ kiutalásért forduljon felettes hatóságához, az OKISZ-hez. Címet Budapest, V., P­arista­ u. 2. sz. Az OKISZ a könnyűipari minisztérium­tól kapott keret alapján utalja ki a szükséges nádparló-mennyiséget.­­ ..Van nekem egy hároméves üram. Mi­vel tenyészáratnak nem alkalmas, sze­retném levágni, hogy hiába ne fogyasz­­sza a takarmányt. Mi az útja-módja a vágási engedély megszerzésének?” — ér­deklődik Czere József Apostagról. Egyik mélykúti előfizetőnk azt kérdezi, hogy a beadott napraforgóért miből mennyit kaphat és hogy az olajat kiló­ban vagy literben mérik-e a termelőnek. A beadott napraforgó után járó ola­­jat­ literrel mérik. Minden mázsa -,A” és -,B’‘ vételijegyre beadott naprafor­góért 2 liter étolajat, 1 kiló mosó­szappant­­és 5 kiló olajpogácsadarát vásárolhat kedvezményes áron. A nap-Tenyésztésre vagy továbbtartásra alkalmatlan selejtjuhra és 3 éven fe­lüli ürure a juhtartó gazdák, valamint nem termelő és beadásra nem kötele­zett juhtartók korlátlanul kaphatnak vágási engedélyt. Ha tehát ür­üje há­roméves már elmúlt, a tanács minden további nélkül kiadja rá a vágási en­gedélyt. raforgóbeadási kötelességét teljesítő termelő részére az étolajat literenként 1s forintért, a mosószappant kilón­ként 14 forintért, az olajpogá€sad­drát pedig mázsánként 65 forintért adják. A termelők kívánságára étolaj helyett szappan is kiadható. Egy liter étolaj helyett 1 kiló szappant lehet kiszol­gáltatni.* „A nitrogénműtrágyát elsősorban az őszi kalászosok koratavaszi feltrágyázására, azután a cukorrépa, burgonya, rizs, zöldség, dohány, kerti növények, szőlő, gyümölcs, takarmányfélék, valamint a rétek és legelők trágyázására kell felhasználni. A foszfor- és káliumműtrágyákat tavasszal főként az ipari növények sortrágyázására, a kuko­rica és a burgonya fészektrágyázására, valamint a pillangós növények, rizs, zöldség, gyümölcs és szőlő alá, ősszel pedig elsősorban az őszi kalászosok alaptrágyázására kell felhasználni.” (A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatból.) * A talaj táperő utánpótlásának kiszá- Az alábbi táblázat néhány fontosabb mításához minden jó gazdáinak tud- szántóföldi növény termesztéséhez áfa kell, hogy a különféle növények te-­­­nyészidejük alatt mennyi tápanyagot szükséges tápanyagok mennyiségét is­­vesznek ki a földiből,­merteti. A tápanyagok utánpótlásához általá­ban használt trágyafélék közül egy má­zsa jólérett szarvasmarhatrágyáiban ösz­­szesen 43 deka nitrogén, 24 deka fosz­­forsav és 48 deka kálium van. A sertés­­trá­gya mázsánként 52 deka nitrogént, 19 deka foszforsavat és 58 deka káliu­mot tartalmaz. Legértékesebb a tyúk­trágya, amelynek mázsájában 1 kiló 63 deka nitrogén, 1 kiló 54 deka foszfor­sav és 1 kiló 85 deka kálium található. Ha már a nitrogén, foszfor és ká­lium táplálóanyagoknál tartunk, is­merjük meg, melyik tápanyagot főként mire használják fel a növények. A nit­rogén t­­ip­­­á­lóanyag annak segítségével fejles­zti a növény a szárait és leveleit. A foszforsav a megképzésnél és az érésnél játszik fontos szerepet. A ká­lium pedig a szénhidrátok, azaz a ke­ményítő és a cukor fejlesztését segíti elő. A nitrogénműtrágyák közül nálunk a pétisót használják leginkább A péti­só általában 17 százalékos nitrogént tartalm­az, amelynek felerésze salét­rom, a másik fele pedig ammóniák alakjában van lekötve a halványzöld, apró szemcsékből álló pétisóban. A foszforsav utánpótlására a szu­perfoszfát a­ legismertebb műtrágya, mely 16—19 százalék vízben oldható foszforsavat tartalmaz. A kálium­-utánpótlá­shoz a kálisót használják. A kálisóban átlagban 40 százalék a kálitartalom, s ezen kívül mintegy 40—44 százalék klórt is tar­talmaz, ezért vetés előtt szórjuk ki­ a bátisát, így a klór feimosódik a talaj­ból, mire vetésre kerül a sor. Effr *náz»« Nitrogén kilogramm Foszforsav kilogramm Kálium kilogramm Búza 1.05 1.05 1.40 Roc­ 1.85 1.11 1.00 Tavasziárp* 2.00 1.05 1.55 Zab 2.45 1.20 2.10 Kukorica 2.30 1.07 3.48 Burgonya 0.64 0.33 1.46 Cukorrépa 0.37 0.13 1.34 Dohány 5.06 0.77 3.50 Borsó 1.23 0.45 0.88 Jártassuk rendszeresen az istállózott állatokat Az á­llatádomány téli gondozásának egyik fon­os fel­tétele a rendszeres tar­tatás, mozgatás, mellyel nemcsak a jószág étvágyát növeljük, hanem a betegségekkel szembeni ellenállóké­pességet is. A fiatal állatoknál pedig elősegítjük az izomzat erőteljesebb fejlődését. A rendszeresen járt adott áráizok az istállóban nem rakoncátlankodnak, nem tesznek olyan hamar kárt, sem­­ gon­dozójukban, sem önmagukban, se egy­másban. A juhokat és sertéseket télen át rendszeresen nyájban, illetve falká­ban járathatjuk. Ha az időjárás ked­vező, s nincs hót­akaró, legeltethetünk is. Az anyajuhok és anyakocák téli legeltetésével azonban vigyázni kell. Azokat csak fagymentes napokon le­geltethetjük. A legeltetést az ellés előtt másfél hónappa hagyjuk abba s a­ vemhesség utolsó szakaszában csak járt­assunk. A vemhes teheneket, lovakat a többi jószágtól elkülönítve, lehetőleg egyen­ként jártassuk, mozgassuk. Teljesen elkülönítve kell járta­ni az apaállato­kat is. A bikákat orrkarikába kap­csolt veze­tőráddal, a méneket lovag­lással, kocsizással jártassuk. A csikókat, borjúkat — ha az idő nem túlságosan zord — naponta 2—3 órára engedjük kifutóba. Ha az időjárás kedvezőtlen — ha ólmos eső esik, vagy az utak síko­sak, járhatat­lanok­ — az állatok egészségét, testi épségét ne tegyük ki veszélynek. Ilyen esetben egy-két na­pig istállóban maradhatnak a jószá­gok. Ahol a téli itatás rendszeresen a kútnál, vályúból történik, itatás u­an a maradék vizet eresszük ki a vályú­ból és minden esetben csak jégmen­­tes itatóba engedett friss vízzel itas­sunk. A vemhes állatokat különösen kímélni kell a ri­deg ivóvíztől. Télen a jószágot lehetőleg déle'0­­z 10 és dé­után 3 között jártassuk, il­letve legeltessük.

Next