Szabad Föld, 1955. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)
1955-07-03 / 27. szám
Számvetés a nemzetközi szövetkezeti napon írta: KMSI LÁSZLÓ, a SZÖVüíl Az elmúlt évekhez hasonlóan, ebben az esztendőben is július első vasárnapján ünnepük meg szerte a világon a haladó gondolkodású szövetkező emberek a nemzetközi szövetkezeti napot. Július 3. ünnepe a magyar szövetkezeteknek is. Ezen a napon a magyar földművesszövetkezetek hatalmas tábora számba veszi: honnan és milyen célokért indult el, mit sikerült eddig jól elvégeznie, és milyen feladatok várnak rá a jövőben? Visszatekintve a felszabadulásunk óta eltelt tíz esztendőre, nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom — amely szinte a semmiből indult el — igen komoly fejlődést és jelentős eredményeket ért el. Fontos feladatait, ha nem is hiány nélkül, de a párt, a kormány és a mintegy másfélmilliót számláló tagsága segítségével elvégezte. A földművesszövetkezetek legfontosabb feladata: a munkás-paraszt szövetség erősítése. Ezt a szövetséget erősíteni egyet jelent hazánk, dolgozó népünk erősítésével. A munkásparaszt szövetség szilárdsága megnöveli hazánk erejét, s ennek az erőnek segítségével eredményesen haladhat előre az egész dolgozó nép ügye. A két dolgozó osztály közötti kapcsolatok közül a politikai kapcsolatok mellett legjelentősebbek a gazdasági természetű kapcsolatok. A jobboldali nézetek hirdetői azonban figyelmen kívül hagyták a politikai kapcsolatokat és a munkás-paraszt szövetséget, igen helytelenül, csak az árukapcsolatokra szűkítették le. Erre a súlyos hibára mutatott rá pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata, amikor kimondta: „Pártunkban egyesek helytelenül értelmezik a munkás-paraszt szövetség kérdését, elfeledkeznek arról, hogy ez olyan osztályszövetség, amelynek célja a szocialista társadalom felépítése és a kizsákmányolás teljes megszüntetése. Olyan szövetség ez, amelyet a munkásosztály vezet.E Érthető, világos szavak ezek. Hi■Lí szén jól tudjuk, hogy a felszabadulás teremtette meg mindazokat az adottságokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy a két dolgozó osztály között egyre erősödő szövetség alakulhasson ki. Áruforgalom a város és a falu között a kapitalista rendszerben is volt. Ez azonban nemcsak, hogy nem hozta létre a két osztály között a szövetséget, hanem akadályozta, hogy a város és a falu dolgozói közelebb kerüljenek egymáshoz. A munkásosztály és a dolgozó parasztság közös érdekeit szolgáló áruforgalmi kapcsolat a város és a falu között a felszabadulás, de különösen a fordulat éve óta alakult ki. A város és a falu közötti áruforgalom ma már szervezett, nem egymás becsapására, hanem a kölcsönös segítségre épül. Mindkét dolgozó osztály igyekszik kapcsolatait, s így az áruforgalmi kapcsolatait is, állandóan fejleszteni, javítani. A párt, a kormány, a munkásosztály és a dolgozó parasztság egyaránt azon fáradozik, hogy tökéletesen kiirtsa az áruforgalom, a piaci kapcsolatok területéről az itt-ott még meglévő kapitalista szellemet. A város és a falu közötti árukapcsolat egyre javul, és ebben jelentős érdemei vannak a földművesszövetkezeteknek. Hiba volna azonban hallgatni arról, hogy az elért eredmények ellenére a két dolgozó osztály közötti áruforgalom ma még nem tökéletes. A városnak a jelenleginél még több élelemre, több mezőgazdasági termékre, nyersanyagra, a falunak, a dolgozó parasztságnak pedig még több, a termelést elősegítő ipari gyártmányokra és fogyasztási cikkekre volna szüksége. Még többet és jobbat kell tehát termelni és zökkenőmentessé kell tenni a város és falu közötti áruforgalmat. Mindezekből világosan következik, hogy a földművesszövetkezeteknek minden erejükkel ki kell venni részüket a Központi Vezetőség 1955. június 8-i határozatának végrehajtásából. Nem új feladatok ezek a számunkra, hiszen a legelső termelőszövetkezeti csoportok a földműves felügyelő bizottságának elnöke szövetkezetek keretében alakultak meg, s a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését eddig is segítették a földművesszövetkezetek. Ugyancsak sokat tettek azért, hogy a mezőgazdasági termelés állandóan növekedjék. A feladat most az, hogy a földművesszövetkezetek, s irányító szerveik az eddiginél is körültekintőbb gondossággal, még alaposabb felkészüléssel és lelkesedéssel végezzék munkájukat. A Központi Vezetőség júniusi határozata után a földművesszövetkezetek irányító szerveinek, dolgozóinak, a választott vezetőségeknek, de nem utolsósorban a földművesszövetkezetek tagságának igen komoly mértékben kell segítenie a mezőgazdaság szocialista átszervezésének munkáját. A meglévő termelőszövetkezetek segítése, erősítése mellett részt kell venniök új termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok létrehozásában is. Emellett nem szabad megfeledkezniük az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokról sem, segíteni, támogatni kell őket is abban, hogy növelhessék termelésüket. A földművesszövetkezetek kövessenek el mindent annak érdekében, hogy tovább emelkedjen a mezőgazdasági termékek felvásárlása és felhozatala a városi piacokra, de ugyanígy tovább kell javítani a falunak, a mezőgazdaság dolgozóinak iparcikkel való ellátását is. Egyszóval több árut, nagyobb választékot a piacra, a boltokba városon és falun egyaránt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, mezőgazdasági termelésünk állandó és komoly mértékű növelése, a falu és város közötti árukapcsolatok további javulása még szilárdabbá teszi a munkások és dolgozó parasztok szövetségét, emeli népünk jólétét, erősíti országunkat, a dolgozó magyar nép hazáját. Mindezeket szem előtt kell tartaniuk a földművesszövetkezeteknek munkájuk során. Ezekre a feladatokra kell a nemzetközi szövetkezeti nap megünneplése során is gondolniuk. És ne feledkezzenek meg arról sem, hogy növelniök kell a kapcsolatokat a tanácsokkal és a falvakban működő összes tömegszervezetekkel, de elsősorban a pártszervezetekkel, amelyek eddig is és a jövőben is a legtöbb segítséget tudják nyújtani a földművesszövetkezeteknek feladataik jó elvégzéséhez. Ügyeljenek arra is, hogy a választott szervek mindenütt működjenek és nem szabad megengedni, hogy egyes hivatalok illetéktelenül beavatkozzanak a választott szervek munkájába, megsértve ezzel a szövetkezeti demokráciát. "A Földművesszövetkezeteink munkáját mindig a békés, alkotó tevékenységre való törekvések jellemezték, s jellemzik a jövőben is. A földművesszövetkezetek segítették és segítik a dolgozó parasztság anyagi és kulturális felemelkedését, népköztársaságunk alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek a megszilárdítását. A Szövetkezetek Országos Szövetsége állandóan dolgozott azért, hogy jó kapcsolatokat hozzon létre minden haladószellemű szövetkezeti mozgalommal. Ennek ellenére a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség egyes reakciós vezetői mindezideig megakadályozták, hogy ennek a szövetségnek mi is tagjai lehessünk. Mindez azonban nem gátolhat és nem gátol meg bennünket abban, hogy ápoljuk nemzetközi kapcsolatainkat, elsősorban a nagy Szovjetunió szövetkezeti mozgalmával és a többi baráti ország szövetkezeteivel, s velük együtt dolgozzunk a népek közötti béke és barátság érdekében. A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából a magyar földművesszövetkezeti mozgalom vezetői, tagjai és dolgozói szeretettel gondolnak mindazokra, akik a földművesszövetkezeti mozgalom fejlődését hazánkban elősegítették. S azzal a hittel ünnepelnek július 3-án, hogy a rájuk bízott feladatokat a jövőben az eddigieknél még sikeresebben tudják majd elvégezni. Az időjárás javította a terméskilátásokat A néhány héttel ezelőtti hűvös, szeles időjárás után végre beköszöntött a nyár. A június végi átlagos hőmérséklet 25—30 fok körül mozgott. Az ország legnagyobb részén, kisebb zivataros gócoktól eltekintve, az időszakhoz képest kevés csapadék hullott. Országos esőzés csak 20-án és 21-én volt. Viszont a főváros környékén, a Börzsöny, a Mátra vidékén, az ország északkeleti és keleti részén a sokévi átlagnál kétszer-háromszor több eső volt. A napsütéses órák száma is meghaladta a sok évtizedes átlagot. A heves záporok ellenére az időjárás kedvezőnek mondható. A napsütéses meleg idő kedvezett a gabonák érésének. A meleg idő jó hatással volt egyéb szántóföldi növények, a szőlő és a gyümölcs fejlődésére is. A heves záporok után a talaj felszíne összetömődött, s ezért fokozott figyelmet kell fordítani az eső utáni kapálásra. A szőlőtermő vidékeken pedig igen fontos a permetezés. A következő hetekben néhány zivataros napra kell számítanunk. A meleg, napfényes idő tovább tart. A gönci kommunisták a Központi Vezetőség márciusi határozatának szellemében sikeresen felszámolják a jobboldali elhajlás következményeit Göncön, ebben a felvidéki, határszéli községben április 15-én alakult meg a Magyar Dolgozók Pártja községi szervezete, vagy ahogyan a községben mondják: a csúcsszervezet. Községi párttitkárnak Simon Józsefet választották meg. Simon elvtárs szerény, kevés beszédű fiatalember. Mint mondják róla, inkább a tettek embere. A felszabadulás előtt mezőgazdasági munkás volt, ismeri a paraszti élet minden csínját-bínját. Sok dolga van. Most is, amikor meglátogatjuk a pártszervezetet —, siet valahová, így a pártszervezet székházában az éppen jelenlévő párttagokkal beszélgetünk el. — Bizony, van itt még elég sok tennivaló — ereszti meg a beszéd fonalát Cserniszki Pál, aki egyébként a községgazda és jól ismeri a falu életét, gondjait, bajait. Nem engedtük, hogy tönkretegyék a tsa-t Majd bekapcsolódnak többen is a beszélgetésbe, s lassan kibontakozik előttünk, milyen volt a község élete az elmúlt két év alatt. Ez a község sokat fejlődött 1953 júniusa óta. A párthatározatok elferdítése azonban itt is szinte árnyékként kísérte végig az elmúlt két évet, megmutatkoztak a párt politikáját eltorzító jobboldali elhajlás káros tünetei. — Először is a termelőszövetkezeteket akarták egyesek szétzülleszteni — emlékezik vissza Cserniszki elvtárs —, de ez nem sikerült nekik. Nem sok kilépő volt. Nem engedtük széthurcolni a termelőszövetkezet vagyonát, tönkretenni a tsz-t. — Az állampolgári fegyelem is sokat romlott — mondják többen. Mint kiderül, a község gazdái közül egyre többen kezdték elhanyagolni a beadást és az adósfizetést. Még a párttagok között is akadtak olyanok, mint idős Takács János, Piriczki Ferenc és Ivanyik Péterné, akik példamutatás helyett maguk is a hátralékosok sorába kerültek. A párt alapszervezeteit és a községi tanácsot is átjárta a megalkuvás szelleme. — Hanyagságáért igyekeztünk felelősségre vonni Juhász Irént, a községi begyűjtési megbízottat — magyarázkodik Szinnyei János tanácselnökhelyettes —, de azt a választ kaptuk tőle, hogy a tanácsnak ehhez semmi köze. És a községi tanács belenyugodott ebbe, így Juhász Irén nemhogy fellépett volna a mulasztókkal szemben, hanem később már szinte egyengette az utat a törvény kijátszásához. Papp Béla, akinek 13 holdja volt, egy szép napon 7 holdas gazda lett. Hat holdat ráíratott a vele egy fedél alatt lakó fiára. Csábító volt ez a példa mások számára is: a községben mintegy 200 holdat „iratgattak szét“ így a begyűjtési megbízottnál. „Eltűntek“-e a kulákok? Végül odáig fajult a dolog, hogy „eltűntek“ a kulákok is. Régebben 18 kulákot tartottak számon a községben, de a párt márciusi határozata előtti időkben már csak egyedül Kaposi Jánost nevezték faliaknak. Nyilván őt is csak azért, mert nagyon feltűnő lett volna, hogy egyetlen kulák sincs ebben a nagy községben. — Fel is nyílt a szemük a kulákoknak — jegyzi meg Tamás Pál, az egyik párttag. — Pandák János egyenesen azzal dicsekedett, hogy nemsokára visszakapja államosított házát. Persze, Pandák nemcsak dicsekedett, hanem minden követ meg is mozgatott az ügy érdekében. A régebben oly alázatos kuláknak nagy hangja lett: erélyesen követelőzött a községi, majd a járási tanácsnál. Hasonlóképpen „felbátorodott" Darkó Gábor volt horthysta tiszt is. Pedig lám, róla egyesek úgy beszéltek, hogy „a légynek sem vét..." A pártszervezet és a tanács éberségének meglazulása miatt a spekuláció is jelentősen elburjánzott a faluban. — A kommunisták között — folytatja Cserniszki elvtárs — akadtak olyanok, akik látták, hogy nem vezet jóra ez az állapot és taggyűlésen, vagy egyéb alkalmakkor szóvá is tették. Markovszki Antal, a volt párttitkár azonban nem hallgatta meg ezeket a véleményeket. Ez nagy hiba volt, így nem is csoda, hogy a párttagok visszahúzódtak, a taggyűlések elnéptelenedtek, a párt ereje, befolyása erősen csökkent. A kommunisták munkához látnak Ilyen helyzetben fogott hozzá a munkához a községi MDP-szervezet és Simon elvtárs, az új párttitkár, akivel később hosszasan elbeszélgettünk arról, hogyan igyekeznek kiküszöbölni a hibákat. — Először is az állampolgári fegyelmen igyekeztünk javítani — mondja —, mert itt volt a legnagyobb baj. Azzal kezdtük, hogy taggyűlésen felelősségre vontuk azokat a párttagokat, akik a beadásban hátralékosak voltak. Majd arra törekedtünk, hogy életre keltsük a tömegszervezeteket, főleg a DISZ-t és az MNDSZ-t Április óta 50 új tagot vett fel a DISZ-szervezet. Amikor már a pártélet kezdett elevenebb lenni és a tömegszervezetek munkája is javult, a tanáccsal karöltve begyűjtési napot rendeztünk. Nyolcvan népnevelő járta akkor a községet és azon az egy napon csak tojásból 8 mázsa gyűlt be. — A kulákokat is ráncbaszedtük — hangsúlyozza Simon elvtárs. — Úgy bánunk velük, mint Vass Barnával. Ez a kulák sem akart adót fizetni. Sírt állandóan, hogy nincs pénze, de amikor kitűzték az árverést a házára, mindjárt fizetett. — Ez a két hónap, persze — folytatja Simon elvtárs — kevés volt arra, hogy mindent rendbehozzunk. Most a termelőszövetkezetekre fordítottuk a nagyobb figyeimet. A Rákóczi TSZ-nél meglazult a munkafegyelem és ebben az üzemi pártszervezet tagjai is ludasok. Először is azokat vonjuk felelősségre. Az Új Barázda TSZ-ben pedig az alapszabály betartása körül van a hiba. Mindezeket sorjába elővesszük és megszüntetjük mindenütt a lazaságot, rendetlenséget. — Közben azon is dolgozunk — fejezi be Simon elvtárs —, hogy a község gazdái minél jobban dolgozzanak a nagyobb termésért. A községben például eddig az volt szokásban, hogy csak kétszer kapálták a kukoricát. Az a tervünk, hogy az idén áttörjük ezt a maradi szokást és elvégezzük a három-négyszeri kapálást ennél a fontos növénynél. A községi MDP-szervezet megalakulása óta nem sok idő telt el és mégis ez az új szervezet, amely öt községi alapszervezetet fog össze és irányít, már eddig is sokat tett azért, hogy megszüntesse a hibákat, felszámolja a jobboldali elhajlás következményeit a községben. Sok még a tennivaló, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a gönci kommunisták a Központi Vezetőség határozatának szellemében sikerrel vívják harcukat e párt politikájának mindennemű elferdítése ellen. Teszkó Sándor Termelőszövetkezeti mozgalmunk országszerte egészségesen fejlődik Előző számunkban rövid hírt adtunk a Termelőszövetkezeti Tanács rendes negyedévi üléséről.. Az alábbiakban részletesebben ismertetjük az ülésen elhangzottakat. Dobi István elvtárs beszámolójában először is a termelőszövetkezeti mozgalom egészséges fejlődéséről beszélt. Mint mondotta, a termelőszövetkezetekbe az utóbbi hónapokban egyre növekvő számban lépnek be új tagok. Ebben az évben június 1-ig termelőszövetkezeteinkbe 16 ezer 318 család lépett be 22 ezer 815 taggal. A szövetkezeti mozgalom erősödését mutatja az új termelőszövetkezetek alakulása is. Az országban jelenleg mintegy 278 előkészítő bizottság működik. Ezekben az előkészítő bizottságokban számos helyen aktívan közreműködnek a középparasztok, a termelési bizottságok elnökei, a községi tanácselnökök. Három nagy feladat Termelőszövetkezeteink előtt jelenleg három igen fontos termelési feladat áll: a növényápolás, a szálastakarmányok betakarítása és felkészülés az aratásra, — állapította meg Dobi elvtárs. Részletesen szólt ezután a növényápolás és a szálastakarmány betakarításának fontosságáról, a gépi aratás előnyeiről, majd hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány továbbra is nagy segítségben részesíti egyénileg dolgozó parasztságunkat is a termelés növelésében. Ugyanakkor a termelőszövetkezeteket az eddiginél is fokozottabb támogatásban részesíti. Segítséget nyújt dolgozó parasztságunknak ahhoz, hogy saját meggyőződése alapján, önkéntesen rálépjen igazi boldogulásának útjára. Dobi elvtárs beszámolója után Béres Sándor elvtárs, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára előterjesztette a Termelőszövetkezeti Tanács elnökségének a mezőgazdasági termelőszövetkezet és a termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzatáról szóló módosító javaslatát. A Központi Vezetőség júniusi határozata rámutatott arra, — mondotta Béres elvtárs —, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom további egészséges fejlődése érdekében erősíteni kell a termelőszövetkezetek belső szervezettségét. Véget kell vetni annak, hogy a termelőszövetkezet átjáróház legyen. Vissza kell állítani az alapszabálynak azt a korábbi helyes rendelkezését, hogy a termelőszövetkezetből való kilépés engedélyezését csak a belépéstől számított 3 év eltelte után lehet a közgyűléstől kérni. Ez a termelőszövetkezeti tagság legnagyobb helyeslésével találkozott. A júniusi határozat felhívja a figyelmet arra is, hogy a termelőszövetkezeteknek sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a földjáradék kifizetésére. Ezután foglalkozott az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok helyzetével is. • Az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok a mostani javaslatok szerint tágabb lehetőséget kapnak a közös tevékenység kifejlesztésére. A javasolt működési szabályzat kötelezően előírja a közös szántást, továbbá lehetőséget nyújt minden termelési tevékenység közös megszervezéséhez. Takó Károly,a Veszprém megyei kertai Vörös Csillag TSZ elnöke felszólalásában a minta-alapszabály betartásának fontosságát hangoztatta. Beke Sándor, a Szabolcs megyei Kacsályi Dózsa TSZ elnöke szintén az alapszabály megsértéseinek súlyos következményeire hívta fel a figyelmet. Musitz József, a Szocialista Munka Hőse, a Komárom megyei Koppánmonostori Dózsa TSZ elnöke elmondotta, hogy náluk a gépállomás traktorosait rászoktatták arra, hogy jó munkát végezzenek, mert ellenkező esetben nem veszik át tőlük a területet. A középparasztnak is jobb módot biztosít a tsz Jámbor István, a Szocialista Munka Hőse, a Hajdú megyei földesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetben a középparasztok is megtalálják számításukat. — A mi termelőszövetkezetünkben — mondotta Jámbor elvtárs — 350 családból 130 középparaszt volt. Nézzék meg, hogy öt év óta mit fejlődött a házuk tája, a lakásuk, hogyan alakult a megélhetésük. Mi bebizonyítottuk, hogy a középparasztnak is jobb módot biztosít a termelőszövetkezet, mint az egyéni gazdaság. Szőke Lajosné, az orosházi Dózsa Termelőszövetkezet brigádvezetője az aratási előkészületekről szólt. A tanácskozáson felszólalt Matolcsi János elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének titkára is, majd az elnök zárszavaival az ülés végetért. ----------------------------. Mezőgazdasági termelőszövetkezet lett a kétpói I. típusú tszcs Alig két hete, hogy a kétpói I. típusú Alkotmány TSZCS tagjai elhatározták: a kezdetleges formájú, I. típusú szövetkezésről áttérnek a fejlettebb gazdálkodásra, mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítanak. A közgyűlésen valamennyi felszólaló elmondta, hogy helyesli és jónak látja ezt. A tagság egyhangú döntésének eredményeképpen a tszcs tagjai Egyetértés néven mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítottak. Az új szövetkezet elnökének id. Tarr Gábort választották meg. S most már készítik a jövő évi terveket, figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat. Első lépéseiket a falu népe nagy figyelemmel kíséri, s máris 12 új belépő csatlakozott az Egyetértés TSZ tagságához. Forgács György Törökszentmiklós