Szabad Föld, 1956. július-december (12. évfolyam, 27-48. szám)

1956-07-01 / 27. szám

Barchend-szB- vet ruha. Velour átmeneti kabát. A pisze orrú, copfos kislány va­donatúj szilvakék kabátba öltözve, felnőttes komolysággal végigsétál a hosszú termen, majd lassan megfor­dul. A szabászok gondosan végigné­zik a kabátot, aztán Soós Lajosné gyermekkabát-szabász kiadja az uta­sítást. — A vállat egy kicsit keskenyebb­re, az ujjakat szűkebbre kell venni. Krétával, színes ceruzával mind­járt meg is jelölik, hol kell igazítani a kabáton. Budapesten, a Ruhaipari Tervező Intézetben vagyunk. Az itt tervezett szebbnél-szebb gyermek, női és férfi ruhák jutnak el az ország minden területére: állami áruházakba és földművesszövetkezeti boltokba. Mi­előtt egyes ruhadarab gyártását meg­kezdik az üzemek, először itt felpró­bálják. Most különösen serényen fo­lyik a munka, mert habár a való­ságban még alig kezdődött el a nyár, itt a tervező intézetben már az őszi idényre készülnek. Ismét divatos a sötétkék rakottszoknya Nézzük meg, mit is lehet majd né­hány hét múlva vásárolni a földmű­vesszövetkezeti boltokban, állami áruházakban? A harmadik negyedévben 40 ezer darab női ruha, 30 féle szabásban kerül forgalomba vidéken. Bizonyá­ra sikere lesz a munkára alkalmas kis- vagy nagykockás, végiggombos, bőujjú, övvel készült barchend ruhá­nak is. De ma már ünnepre sem ér­demes ruhát varratni. Egyszerű, emellett igen szép viselet a sima kék, fekete, szürke vagy bordó gyapjú­szövetből készült ruha. Elől végig gombos, lefelé bővülő rakott, vagy húzott szoknyával, féltaglán ujjal. Ezenkívül bőven lehet majd vásárol­ni Amazon-gyapjú, pepita, tropikál és nyomott flanellből készült ruhákat is. A női ruha ára 120—340 forint lesz. Újdonság az idén a kész madeira blúz. De bő választék áll a fogyasz­tók rendelkezésére — mintegy 40 ezer darab — japán és hosszúujjas ripsz, simapiké és puplin blúzokból. A legtöbb blúz ára 40—80 forint kö­zött mozog. Ismét divatba jön a sö­tétkék rakottszoknya, az oldalán fe­hér gombokkal. Milyen lesz a „biciklikabát“ ? Nagyon csinos és divatos a testhez­álló, duplasoros, lefelé bővülő bevá­gott zsebbel készült velour kabát, ára 680—1200 forint. Szépek az ízlé­ses, egyeneshátú tweed átmeneti ka­bátok is. Az ára 500 forint, az ugyan­ilyen szövetből készült télikabát pe­dig 550 forint. Többféle fazonban, divatos színek­ben kerül forgalomba a filcből ké­szült félhosszú, úgynevezett „bicikli­­kabát”. Érdekessége, hogy a megszo­kott zseb helyett hosszába vágott zsebrésszel készül, amelyet kereszt­ben egy széles pánttal lehet legom­bolni. Ugyanezek a kabátok készül­nek düftinből, kordbársonyból és posztóból is. Rövidesen újszabású bébi­ruhák kerülnek forgalomba. Ezek közül na­gyon tetszetős a rövid derekú, dúsan húzott, elől hímzett díszítéssel készí­tett szövet ruha. Kis fiúknak hasznos és kellemes iskolai viselet a düstin, hosszúpántos Gabi-nadrág és kiegészítője, a ha­sonló anyagból készült bőhátú fél­kabát. A harmadik negyedévben mintegy 400 ezer férfiing jut el az üzletekbe. Újdonság a műszálból készült és a cérnatropikás férfiing, apacs vagy álló gallérral. Igen hasznos megoldás lesz a duplagalléros ing. Ugyanis az üzletekben az egyes ingfajtákhoz le­het majd egy pótgallért is vásárolni, így az ing csaknem kétszer annyi ideig használható. A férfiöltönyök a 400 forintos sport­ruhától kezdve a legdrágább 1200 forintos fésűs kamgárnig húszféle fazonban és a szürke, barna, drapp, kék szín minden árnyalatában ké­szülnek. Egy jó minőségű kaska vagy sportszövet nadrág ára 160 forint. Ismét kapható lesz az igen kedvelt Gábor-szövetből készült csizmanad­rág, ára 190 forint, ugyanez vásárol­ható majd düstinből is 200 forintért és kordbársonyból vagy posztóból 230 forintért. Az öltönyökből a harmadik negyedévben 70 ezer darab várja az üzletekben a vidéki vásárlókat. Most már nemcsak külön nadrágokat, ha­nem egyedülálló kabátokat is lehet majd vásárolni. Hétköznapra nagyon hasznos és tartós a célgből készült öltöny, ára 300 forint. Lesz elegendő Gábor-szö­vetből készült mikádó kabát is. Már 500 forintért lehet vásárolni különbö­ző színekben. Többféle fazonban és árban készül a férfi átmeneti és téli­kabát. A harmadik negyedévben 40 ezer darab kerül ebből az üzletekbe. Egy jó minőségű átmeneti kabát ára 810 forint. A felsoroltakon kívül még sokféle szebbnél szebb áru, a többi között 160 ezer db női fehérnemű, szatén, acid­­sol, delén és műselyem anyagokból készült kombiné és hálóing között válogathatnak a vásárlók. Amint látjuk, egy-egy árufajta sok­­féle színben, szabásban és minőség­­ben kerül forgalomba. Van tehát vá­laszték, de ez nem minden. Az is szükséges, hogy az árut az egyes vi­dékek vásárlóinak igényei szerint osszák el az üzletekben. Ugyanis más színű és mintájú ruhákat ked­velnek például Dunántúlon és mást az Alföldön. De a különböző tájak lakosai is elősegíthetik, hogy ízlé­süknek megfelelő ruhát vásárolhas­sanak, ha kívánságaikat köztik a helyi üzlet vagy a nagykereskedelmi vállalatok dolgozóival. Helyi ízlés szerint tervezzék a ruhákat! Az eddigiek azt bizonyítják, hogy a kereskedelem, a tervező intézet és az üzemek is figyelembe veszik eze­ket a kívánságokat. Például értesül­tek arról, hogy Debrecenben a rövi­­debb mikádót hordják, míg az ország nagyobbik részében a hosszabb mi­kádó kabátot szeretik. Vagy megtud­ták, hogy Győrben nehezen adnak el egy-egy egyenesvonalú, mélyebben kivágott ruhát, viszont Csorna köz­ségben főleg ezeket kedvelik. Az ille­tékesek ma már ennek megfelelően osztják el az árut. Mondják el, vagy írják meg tehát olvasóink a földművesszövetkezet, állami áruház vagy nagykereskedel­mi vállalat dolgozóinak — akik to­vábbítják majd a Ruhaipari Tervező Intézetnek vagy a Könnyűipari Mi­nisztériumnak —, hogy milyen szí­­nű, szabású és minőségű ruha, kabát és fehérnemű felel meg legjobban ízlésüknek. Ezeket a kívánságokat szívesen teljesítik a tervezők. Rapai Piroska Újfajta ruhák kerülnek forgalomba A tervezők figyelembe veszik a vásárlók kívánságait Sima qyapjúszft- I vet ruha. Kisfiú düftin Bl. töny. / v JJ Lányka szövet* ruha. A DISZ Petőfi körének munkájáról Egyre nevezetesebbé válnak ország­­szerte azok a viták, amelyeket a DISZ Petőfi Köre különböző fontos és érdekes kérdésekről folytat. A Pe­­tőfi Kör tulajdonképpen a budapesti értelmiségi ifjúság szervezete, de az említett viták közelről érintik a „Szabad Föld“ olvasóit, a dolgozó pa­rasztokat, a falusi értelmiséget is. Miért? Először is, mert a fiatal budapesti értelmiségiek jelentős része paraszti származású, s új foglalkozásukban, új lakóhelyükön sem feledték el egy pillanatra sem szülőanyjuk, a ma­gyar parasztság gondját-örömét. De a nem paraszti származásúak is olyan szellemben vitatkoznak, amely az egész magyar nép — s benne a parasztság — előrehaladásának leg­jobb, legmagasabbra vezető útjait keresi. Érdemes tehát hírt adnunk ezekről a sokszor szenvedélyes, néha tévedéseket is felszínre hozó, de egészükben, végső kicsengésükben a nép ügyét szolgáló vitákról. A Petőfi Kör egyik első vitáját a második ötéves terv kérdéseiről ren­dezte, s természetes, hogy sok szó esett a parasztságról, s a mezőgazdaság helyzetéről is. Igen fontos volt például Györffy Béla agronómus felszólalása, aki a gépállomások jobb kihasználására vonatkozó, alaposan átgondolt ja­vaslatot tett. A javaslat több más, a vita során felmerült tapasztalattal, öt­lettel egyetemben a Tervhivatal il­letékesei előtt van , s minden re­mény megvan rá, hogy a szavak ha­marosan tetté válnak. Felmerült a vitán a termelőszövetkezetek önkén­tességének ügye is, és az erre vonat­kozó meglátások, őszintén feltárt helyzetjelentések azóta szétáramlot­­tak a napi sajtóban, a földművelés­­ügyi szervek tanácskozásaiban s­­hoz­­zá­járultak egyes visszásságok meg­szüntetéséhez. Igen fontos tanácskozás zajlott le éppen a napokban, amikor — Mar­kos György egyetemi tanár beszámo­lója alapján — hazánk természeti kincseinek jobb kiaknázásáról, a gazdasági tájegységek kérdéseiről vitáztak legjobb szakembereink. Az Országos Tervhivatal elnökhelyet­tesétől az Agrokémiai Kutató Intézet tudományos munkatársáig, a gazda­sági földrajz tudós ismerőitől a — hazánkban eddig sajnos annyira elhanyagolt — talajkémiai szak­embereiig számosan szóltak hozzá a kérdésekhez és kiderült: egész sor olyan tudományos „rejtett tarta­lék” van még, amelynek mozgósí­tásával gyorsan lehetne javítani a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák problémáin. A tudomány és a mezőgazdaság kapcsolatáról és e kapcsolat elmélyítéséről sokat be­széltünk eddig is, ám e vitán kide­rült, hogy ez a kapcsolat — nem egy­szer a mezőgazdaságot irányító szer­vek hibájából — gyakran formális, felületes volt. Ahogy a felszólalók sorra-rendre feltárták tudományosan s megalapozott véleményeiket a mező­­­gazdaság — s az azzal szorosan ösz­­szefüggő gazdasági földrajz — vala­mely kérdéséről, a jelenlévők szívé­ben és elméjében sürgetően zaka­tolt az óhaj: a jövőben vonják be job­ban, mélyebben, módszeresebben a különböző tudományok képviselőit a mezőgazdasági tervezésbe, s az irá­nyításba is. Ám nemcsak a gazdasági termé­szetű viták hoztak napvilágra olyan javaslatokat és kérdéseket, amely a falu népe számára is hasznos és fon­tos. Amikor például a világhírű ma­gyar tudós, Lukács György a Petőfi Kör filozófiai vitáján arról beszélt, hogy a marxista filozófia, a mate­rialista világnézet kérdéseiről ne idézet-gyűjteményeket állítsunk ösz­­sze, hanem a filozófiát alapos, tudo­mányos kutatásra építsük, termé­szetesen nemcsak az értelmiséghez szólott. A világnézeti kérdések ugyanis minden — az élet értelmét kereső, eszmélő — embert mélyen ér­­dekelnek és elég baj, hogy falura, vi­dékre gyakran olyan brosúrákat, ideológiai-politikai füzeteket küld­tek, amelyek lebecsülték a falusi ol­vasót. Nem arról van szó — állapí­tották meg a nagyjelentőségű vita felszólalói —, hogy most bonyolult, elvont problémákkal terheljük meg a dolgozó tömegeket, hanem éppen ellenkezőleg: az élet gyakorlatából vett példák, események mélyreható magyarázatán keresztül szerettessük meg a tudomány izgalmát, a marxis­­ta világnézet emberségét az olvasók­­kal. volt szó az úgynevezett történész­vitán is, ahol több felszólaló joggal állapította meg, hogy tankönyveink egy része bizony még nem úgy tanít­ja hazánk és az emberiség történe­tét, ahogy a gyermekeket tanítani kellene. A történelmi ismeretterjesz­tés számos fogyatékosságáról is szó esett itt és javaslatok születtek: ho­gyan lelhetne, s kellene a történel­met valóban megkedveltetni a vá­ros és a falu tömegeivel. Gazdag, sokszínű csokrot lehetne összeállítani azokból a kérdésekből, amelyek a Petőfi Kör eddigi vitáin felmerültek. E kérdések között van­nak olyanok, amelyek megoldása időt, további megbeszélést, komoly tárgyalásokat igényel. Vannak azon­ban­ olyanok is, amelyeket rögtön meg lehet, s meg is kell oldani. A lé­nyeg az, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresszusa éltető, pezsdítő hatását, a fokozódó demokratizmus, a törvén­­­­nyé lett őszinteség és emberség lég­körét tükrözik ezek a viták. Jó len­ne, ha a legkisebb faluban, a művelő­dési házak és olvasókörök termeiben is tanulnának abból, amit egy fiatal budapesti tanár a Petőfi Kör egyik vitájában így fejezett ki: — Merjünk gondolkozni, merjük számbavenni ta­pasztalatainkat és közérdekű meglá­tásainkat! Nemcsak szívünkön köny­­nyű­ünnk, ha gondolatainkat, igaznak érzett véleményünket kimondjuk, hanem szolgálatot teszünk a köznek is. Nem lehet előrehaladni, ha a nép nem hallatja eléggé őszinte, tiszta, bölcs szavát!. A. G. ... Akár a szép, fehér rózsa A Leperdpusztai Állami Gazdaság csibráki juhhodályából írom mai le­velemet. A férjem és a fiam ered­ményeiről számolok be kedves új­ságomnak, mert hiszen az ő eredmé­nyeiket ismerem legjobban. Az én idős párom növendékeket gondoz. Falkájáról 1309 kilót nyír­tak, ami birkánként 4 kiló 16 dekát jelent. Volt olyan tokjónk, amelyik 9 kilót adott. Kapunk is majd két szép birkát prémiumként a saját nevelésünkből, és körülbelül 2500 fo­rint is megilleti a férjemet. A fiam, ifjú Harka Antal falkájá­­ban — 218 anya, 1 kos, 13­ jerke és 272 szép bárányk­a — 7 kiló 26 deka volt a nyírási átlag. És milyen szép volt ez a gyapjú! Amint az első anyát megnyírták, kalapjához tett egy fürtöt, amely úgy festett, akár a szép fehér, ojtott rózsa! Az egyik anyáról 10,40 kilót nyírtak. A 14 628- as anyának pedig a két báránykája mellett 11 kilót tett ki a bundája. Unalmas is lenne, ha tovább sorol­nám ezeket a szép eredményeket. Úgy gondolom, így is velünk együtt örülnek mindnyájan, hiszen nagy kincset jelent a drága, finom gyapjú­id. Harka Antalné Bátaszék Zöldségtermelő szakcsoportokat szerveztünk Községünkben mindig szívesen és eredményesen termeltünk zöldségfé­léket, amelyek a külföldi piacokon is a keresett áruk közé tartoztak. Most, hogy megismertük a második ötéves terv irányelveit, s abból a szerződé­ses termelés előnyeit, a földműves­­szövetkezet zöldségtermelő szakcso­portokat szervezett, amelyek máris eredményesen működnek. De gondolunk az állattenyésztés fejlesztésére is és ezért a nálunk ed­dig még ritkán található lucerna ve­tésterületét növeljük. Legelőinken pedig erdősávot létesítünk. Bense Józsefné Zsámbok TITOK Fülembe cseng míg élek marasztaló szavad — bár mindig ott lehetnék, kedves, ahol te vagy! Ki vagy? — Ne ti­dja senki; elég, ha te meg­ér,­ maradjon e titok gyöngy a tenger fenekén! Ki vagy? — Ne tudja senki; elég, ha én tudom — hogy szeretlek, magamban le nem tagadható! ... . Tudja gyöngyét a tenger és csillagát az ég; tudja titkát az errber s legyen neki élés­. Ne tudd te se, csek érezd, hogy szeret valak, aki a nagy világot teérted szereti... Erdélyi József fR-n­yijet háztól Rügyet hoztál, kedvesem, zöld rügyet, parányit, tavaszt hoztál magaddal erdőnyit, egy tájnyit. Édes volt a mosolyod. Fény égett szemedben. Arcod, lángolt, mint a nap, esti szürkületben. Két csöpp lábad tündökölt. És lebbent karodra. Megcsillant két kis bokád, suhogott a szoknya... Csak néztelek, szótlanul, csodáltalak téged. Felgyújtotta szívemet lángoló szépséged. Felgyűlt szívem végtelen lángtenger lett gyorsan, s a tenger csa­k nőtt, mikor szép szádat csókoltam. Tóth Gyula Tárnicsok Zsuzsikának Lapunk június 17-i Máriában közöl­tük a Zsuzsikának szóló üzenetünket, amelyben egy 16 éven aluli, férjhez­­menni akaró kislánynak igyekeztünk tanácsot adni. Azóta több ol­vasónk kér­­te, hogy az ő tanácsát is juttassuk el Zsuzsikának. A beérkezett levelekből közlünk tehát most néhány­at. Azonban újból megkérjük Zsuzsikát hogy bőveb­ben is írjon magáról és további szándé­káról-A Szabad Föld június ,7-i számában **■ olvastam a Zsuzsikának szóló üzenetet, örülök, hogy a szerkesztőség módott adott arra, hogy ehhez a sok fiatalt foglalkoztató probl­émához mi is hozzászólhassunk, tanácsot adhassunk. Ha megengedi Zsuzsika én is megírom a véleményem. De előre kérem, ne sértőd­jön meg, mert nem ilye­n szándékkal írok. Jó tanácsot szeretnék­ én le­adni. Őszintén megmondom, hogy nem he­lyeslem a Zsuzsika felfog­ását és elgon­dolását. Én szerintem egy 16 éven aluli kislány, aki alig hagyta el az iskola padját, akármilyen okos s, még nem tud elég mélyen, belego­ndolni abba, mi jöhet egy ilyen fiatalos szerelem után, ha a családi élet n­ehézségei je­­lentkeznek. Nem tudja milyen gond, csak egy háztartást is vezetni. Még nem volt­ ideje azt a gondtalanabb, vidá­mabb leánykort sem élvezni, ami olyan sok szépséget tartogatna a Zsuzsika számára is. Az édesapja, aki ellenzi ezt a túl korai házasságot, nyilván erre is gondol.­­ Nagy kár, hogy Zsuzsika nem írta meg, hány éves a vőlegénye? Minden­esetre én azt tanácsolom: ha úgy érzi, hogy mégsem tud, sem a szülői féltés, sem a jótanácsok ellenére 2 — 3 évet várni a házassággal, akkor csak úgy menjen férjhez, ha a vőlegénye legalább 20—21 éves meglett, komolyabb gondol­­kozású férfi. Ha azonban a vőlegénye is olyan fiatal, hogy csak 1—2 évvel idő­sebb, mint Zsuzsika, semmiképpen ne kössék össze életüket, mert ebből a házasságból véleményem szerint nem lenne hosszantartó, boldog házasélet.­­ (Kovács József, Hernádszurdok) J Kedves Zsuzsika! Én egy 17 éves leány vagyok, és én is nagyon szeretem a vőlegényemet, aki mindössze egy évvel idő­sebb nálam. De úgy hatá­roztunk, hogy addig várunk egymásra és nem esküdünk meg, amíg a katona­idejét le nem tölti. S úgy hiszem, hogy helyesen döntöttünk a szüleink akarata szerint is. Ő is gondtalanabbul tesz ele­get a kötelezettségének és talán én is könnyebben várom meg egyedül azt a néhány évet, míg összeházasodhatunk. Mert ha férjhez megy valaki, arra is gondolnia kell, hogy gyermekei szület­nek. A gyermekek nevelése pedig nagy gond és felelősség. (F. Sárika) K Kedves Zsuzsa! A Szabad Földből tudtam meg, hogy még nem vagy tizenhatéves, de már szeretnél férjhez menni. Tehát úgyszólván eddig még gyerek voltál és most kerülnél a nagy­­lányok sorába. Lehet, hogy most na­gyon szerelmes vagy egy fiúba, akit vőlegényednek is mondasz. Szerintem azonban ez csak egy olyan könnyed, fiatalos fellobbanás, amely nem soká­­t is aludhat. Lehet, hogy a mi gondol­kodásmódunk nagyon különbözik egy­másétól. De én elmondom, hogy mi az én elgondolásom. Nemrég múltam 16 éves. Komoly udvarlóm nincs, de nem is aka­­rom. Táncolni azonban járok, bár leg­kedvesebb szórakozásom a könyv és a mozi. Tanulni akarok, ez a leghőbb vá­gyam. S úgy gondolom,, csak akkor fo­gok komolyan udvaroltatn­i, és csak ak­­kor jön a férjhezmenés sora, ha az élet­ben már meg bírok állni a saját lába­mon is, és nemcsak szerető hitvese, ha­nem igazi segítő élettársa lehetek fér­­jemnek. Lehet, hogy neked mások a kö­rülményeid és mások az elgondolásaid. De akkor is arra kérlek, nagyon gon­dold meg, hogy mit cselekszel. A férj­hezmenés nem gyerekjáték. Ha igazán szereted azt a fiút, akkor tudsz rá vár­­ni legalább két évet hűségesen, meg úgy is nagyon fiatal asszony leszel. Legalább lesz időd leányfejjel próbára tenni érzéseidet. (H. Mária, Hajdúböszörmény) Meglepve olvastam Zsuzsika, hogy milyen­­ fiatalon akarsz férjhez menni.. Én sem tartom helyesnek az ilyen túl fiatalon kötött házasságot. S azt sem tartom, helyesnek, hogy a tör­vény erre módot ad, és a családnak, a szülőnek csak kevés beleszólást ad ehhez. Nem egy példát tudnék felsorol­ni a mi falunkból is, amelyek azt bizo­nyítják, hogy az ilyen túl fiatalon, meg­gondolatlan fejjel kötött házasságok szomorúan, sőt tragédiával végződtek Szerintem a szülőknek kellene már fiatalabb, legalább 12—13 éves korban­­megkezdeni azt a felvilágosítást, amely fokozatosan előkészíti a gyermekeket, különösen a leányokat a házasságra, a házasélettel járó felelősségre. (H.A. Tapolca) FTTTTTTTTTTTTTTyVTT'fTTyTVVTTTTTTTTTTTTTTTTyTyVTTVTTTTTTTTTTTT WTTTVVTTTWTVTTTVTVTVTTT TfJT

Next