Szabad Föld, 1958. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 1. szám

MI ÜISÁG AZ ORSZÁGBAN? iiiiiiiimiiiiiiiiimiiimmiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiii KÖZÖLJÜK KFDVES OLVASÓINKKAL, hogy a Szabad Föld legkö­zelebbi, január 12-i számá­hoz színes, képes falinap­tárt mellékelünk. Karácsonyi áruválaszték kará­csony után. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a karácsonyi csúcsforgalom ide­jén sikerült megfelelően ellátni a lakosságot áruval. Természete­sen a legerősebb forgalmat a nagy áruházak bonyolították le. Ennek ellenére a raktárkészletek nem merültek ki, s így karácsony után is „karácsonyi” lesz az áru­­választék, sőt egyes cikkekből még több lesz, mint az ünnepek előtt. Így elsősorban konfekció áruból, cipőből és kötött holmikból. Tanulnak a Győr megyeiek. A Győr megyei állami gazdaságok 36 tanfolyamán 565 dolgozó képezi ma­gát a mezőgazdaság valamelyik ágá­ban. Nyolcvanhárman az ezüstkalá­­szos tanfolyamokon, a többiek pedig üzemi növénytermelési, állattenyész­tési és gépesítési tanfolyamokon ta­nulnak. Az oktatást egyetemet és fő­iskolát végzett mezőgazdászok, taná­rok irányítják, míg a gyakorlati részt sokéves tapasztalattal rendel­kező szakemberektől sajátíthatják el a hallgatók. Városi Népfront klubok alakul­nak. A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága a helyi bizottsá­­gok, pártszervezetek és tanácsok segítségével népfront-klubokat hoz létre a Viharsarok városaiban. Az első szépen berendezett klu­bot nemrégiben nyitották meg a gyulai városi tanácsháza több he­lyiségében. A jövő év elején Bé­késcsabán és Orosházán is beren­dezik a népfront-klubot. Télen sem éhez­nek a bükki va­dak. A bükki va­dászok ebben az évben sikeres va­dászidényről szá­molhatnak be. Ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy éveken át terv­szerűen gondozták az állatállo­mányt. A Bükkben szépen el is szaporodtak a nagyvadak: az őzek, a szarvasok és a muflonok is. A vadásztársaságok most a Keletbükki Erdőgazdasággal kö­zösen több mint 250 vadetetőt ál­lítottak fel. Az erdészek és a vad­őrök a havas téli hónapokban rendszeresen ellátják az etetőket szénával és vadgesztenyével, s így a vadak takarmányhoz jut­nak. Gépesítenek a Vas megyei ter­melőszövetkezetek. A Vas megyei termelőszövetkezetek negyedrésze vett az idén Zetor traktort s a ki­sebbekkel együtt 200-ra tehető a vásárolt új gépek száma. A gér­­eei Vörös Csillag például 18 ezer forintért aszalógépet, ekét és vil­lanymotort vett, a csepregi Pe­tőfi pedig Zetor pótkocsit, munka­gépeket, két villanymotort, tej ház felszerelést és darálót szerzett be. Borivóknak való,­n6 millió sző­lőtőke pihen betakarva a baranyai dombokon. Annál szorgalmasabb munka folyik a pincékben: most van az idei borok első fejtésének ideje. A Mecseken, a villányi dombokon és Mohács környékén mintegy 15 millió liter bort fejtenek le. A fejtéssel egy­­időben megkezdődtek a hagyomá­nyos borkóstolók a baranyai szőlő­­spáncélt 5 ezer pincéjében. A kedv­­derítő összejövetelek tapasztalatai azt mutatják, hogy az idén külö­nösen a fehér burgundi, az olasz ricling és a kadarka borok sikerül­tek jól. Szesztartalmuk általában 12 fok körül van, de néhány helyen egyes boroknál a 16—17 fokot is elérték. Uj házban boldog karácsony. Baja megye falvaiban igen sok egyéni gazda és tsz tag szorgos­kodott azon, hogy a telet új csa­ládi házban tölthesse. A felsza­badulás előtt különösen a megye göcseji részén sok család düledező viskóban lakott s legtöbbjüknél a karácsonyt csak egyetlen üres ág jelképezte. Ma a düledező viskók helyében takaros házak épültek. A megye községeiben több mint 800-an építettek Idén családi há­­zat Karácsonykor tehát kettős volt az ünnep, új házban bőséges ajándékokkal átlőtt a fenyőfa. Négyszáz éves az egri posta. Egerben 400 évvel ezelőtt kezdte működését az első postaállomás, amelyről akkor indult az első já­rat az ország 400 év előtti főváro­sába, Pozsonyba. A postaszolgá­latot Eger városa a törökök elleni védekezés megkönnyítésére hozta létre. Az évfordulóra emléktábla készül, amelyet 1958 elején lep­leznek le az egri­­­es számú pos­tahivatalban. Új legelőket kap­nak a méhek. Az Országos Méhésze­ti Szövetkezeti Központ kezdemé­nyezésére a ta­vasszal országszer­te mézelővirágú fák telepítését kezdik meg. A cél az, hogy a községek, méhészetek közelében állandó és változatos méhlegelő legyen. Elsősorban akác, hárs, szelíd- és vadgeszte­nye, továbbá csörgőfák telepíté­sét javasolja az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság. Egyéni fásí­tások esetén a csemetéket 9—12 filléres áron adják a méhészetnek, közületi fásítás alkalmával pedig állami támogatással, a fásítási hitelakció keretén belül történik a telepítés. Érdemes volt visszatérni a me­zőgazdaságba, Horváth István bé­késcsabai lakos évekkel ezelőtt otthagyta a mezőgazdaságot, s a városban vállalt munkát. Ez év elején meggondolta a dolgot és belépett a békéscsabai Előre Ter­melőszövetkezetbe. Az elért ered­ményekről azt mondotta, hogy érdemes volt visszatérni a mező­­gazdaságba, mert mint a tsz ko­csija tíz hónap alatt 456 munka­egységet szerzett, aminek pénzbeli értéke meghaladja a 24 ezer fo­rintot. Ezenkívül háztáji földjén is 35 mázsa kukorica és 10 mázsa burgonya termett. Biztonságban vannak a télire tárolt élelmiszerek. Az Állami Kereskedel­mi Felügyelet az elmúlt hetekben Budapesten és vidéken több mint 300 tárolóhelyet vizsgált meg. Meg­állapították, hogy a zöldség és gyü­mölcs tárolására megjelölt helyek megfelelnek a követelményeknek és így a télire szánt élelmiszerek biz­tonságban vannak. .Különösen jó ál­lapotban találták a békéscsabai, a balassagyarmati, a nyíregyházi, va­lamint a budapesti KÖZÉRT tároló­­helyeket. Megkezdődött a zöldség­félék tárolása is,­­ így meg tudják akadályozni a romlását. „Ifjú Egészségőrök­’ Baranyá­ban. Baranya megye mintegy száz általános és középiskolájában, va­lamint iparitanuló-intézetében a Vöröskereszt „Ifjú Egészségén” tanfolyamot szervez, amelyen több mint 2000 városi és falusi diák sajátítja el a közegészségügy és az első segélynyújtás ismere­teit. Az ifjú egészségőrök a tanév idején elsősorban intézetük rend­jére, tisztaságára ügyelnek, nyá­ron pedig — elsősorban a vidé­kiek — a mezőgazdasági munkák idején segítenek az egészségügyi teendők elvégzésében. ÉRDEKESSÉGEK egy mondatban A kukoricatermelés tavalyi vi­lágcsúcsát Olaszországban érték el: egy szántóföldről 191 méter­mázsa termést sikerült betakarí­tani hektáronként — 76 centimé­ter sor- és 20 centiméter tőtávol­ságra vetett — hibridkukoricából (egy kataszteri holdra átszámítva 110 méter mázsát). Ernyőt időszámításunk előtt 2000 évvel kezdtek használni Kí­nában. Bár a híres bolgár rózsakerte­ket a fagy az utolsó években erő­sen megritkította, 1956-ban Bul­gária 432 kilogramm rózsaolajat szállított külföldre, ennyi rózsa­olaj készítéséhez 6.480.000 kilo­gramm rózsasziromra volt szük­ség. Pestnek 156 évvel ezelőtt, 1802- ben mindössze 2909 háza és 29 570 lakosa volt. Gyarapszik a keszthelyi háziipar A csökkent munkaképességűek foglalkoztatása érdekében 1953- ban háziipari szövetkezet alakult Keszthelyen. Az akkori 40 tag helyett ma már 120 tagja van a szövetkezetnek. A városi tanács most újabb műhely- és raktárhe­lyiségeket bocsát a szövetkezet rendelkezésére, amelyben el­sősorban kosárfonással foglal­koztatnak mintegy 70 embert. A szövetkezet vezetősége gépi kö­tőrészleget is kíván szervezni, aminek érdekében a szükséges lépéseket már megtette. ÉRTÉKES felszerelési tárgyakkal, bútorok­kal, preparátumokkal, szertári felszerelésekkel gyarapodnak az év végén a kalocsai járásban mű­ködő általános iskolák és óvodák. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága 24 ezer forintot bocsá­tott az oktatási intézmények ren­­rendelkezésére, amelyben él­­tárgyakkal még év vége előtt kiegészítsék felszerelésüket. SZABAD FÖLD A magyar dolgozó parasztság hetilapja Főszerkesztő: Szentkirályi János Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg, nem adunk vissza. Szerkesztőség: Budapest. Vili., Rökk Szilárd utca­­ Telefonj 138-821 343-100 Kiadja a Hírlapkiadó vállalat Budapest. Vili.. Blaha Lujza tér S. Szikra Lapnyomda F. u.­ Kulcsár Mihály Mai japán költők A LEGSZÉGYENLETESEBB Komatsu Mitsio (1917—) Múlt háborús hadirokkant, Arcán lángolt a vad szégyen. Mikor elmesélte nékem: Fegyvert gyártok nekik, uram, Hogy fiam ne haljon éhen. A GYÁR KAPUJÁBAN Kumaki Seoko (1923—) Hogy utcára tett a gyáros S kinevette síró nejed, Ki állásodért könyörgött Porontyoddal vézna hátán. Míg élsz, ne feledd! HIROSHIMA Fukagawa Munetoshi (1921—­ Míg mentem a városon át A végtelen üszkös úton, Minden porrá égett holttest, — Jaj, feledni sosem tudom, —­ Rád hasonlított, kis húgom. VERSEIBŐL PORT ARTHURNÁL Yosa no Kan (1862—1935) Győztetek a véres harcban —■ Oda parancsolt a törvény, De a hajó­­ a tízezer Derék harcos nem tér vissza, Zokog felettük az örvény. NYOMOR Yosa no Kan (1862—1935) Piszkos lábán ócska saru Zsinór tartja vén köpenyét, Sosem adott, mindig csak kért. Most is így könyörög halkan: Dalt mondok egy marék rizsért, KEZEDBE ESEM Yosa no Kan (1862—1935) Oh, nem ismerek hozzád foghatót! Hófehér sirály lennél tengeren, Ragyogó felhő tiszta kék egen, És ha rám nézel, mint fáradt madár, Illatos, meleg kezedbe esem. Japán eredetiből fordította: Sövény Aladár Felelősségre vonták a hivatali hatalmával visszaélő tiszabezdédi tanácselnököt Pár héttel ezelőtt Tiszabezdéd­­ről küldöttség kereste fel a Föld­művelésügyi Minisztériumot. A küldöttség tagjai azt állították, hogy Bodnár Sándor községi ta­nácselnök az állami tartalékin­gatlanok hasznosítása körül so­rozatos visszaéléseket követ el. A Földművelésügyi Miniszté­rium kivizsgáltatta a bejelentést. A kisvárdai járási tanács végre­hajtó bizottságának brigádja a járási földrendezővel együtt hely­színi ellenőrzést tartott Tisza­­bezdéden. Megállapították, hogy Bodnár Sándor valóban vissza­élt hivatali beosztásával: csak azok számára volt haj­landó földhaszonbérleti szerződést kötni, akik szó­ban kötelezték magukat ar­ra, hogy a termés bizonyos hányadát átadják részére. Halász Béla MÁV-alkalmazott például egy hold tartalékingat­lant bérelt. De Bodnár csak úgy engedélyezte a kukorica betakarí­tását, ha a termést megfelezi vel­­e. Ehhez hasonló egyéb vissza­élések is napfényre kerültek a kivizsgálás alkalmával. S hogy a hibás intézkedések hátrányos anyagi következményeitől men­tesítsék a dolgozó parasztokat, a járási tanács a helyszínen intézkedett a földhasznosítás jogellenes módjának meg­­­­szüntetéséről. Ugyanakkor intézkedett a vissza­éléseket elkövető tanácselnök és tanácstitkár fegyelmi úton tör­ténő felelősségre vonására is. A járási bizottságnak ez az el­járása a becsületes dolgozók leg­nagyobb egyetértésével találko­zott. De a panaszosok szerint a község vezetőinek hibája folytán további rendellenességek is meg­oldásra várnak. Talán érdemes lenne megnézni, mennyiben jo­gosak, s ha azok, a szükséges to­vábbi intézkedések sem marad­hatnak el. A MÁVAUT címére... Még a rossz idő beállta előtt kértük, hogy a nagybátonyi 33- as MÁVAUT hosszabbítsa meg az útvonalát Bérig, mert csak Szá­rakig jár. Ez viszont 5 kilométer­re van tőlünk s a községből tizeneggyen járunk a nagybáto­­nyi szénbányába dolgozni. Kérésünk mindezideig nem ta­lált meghallgatásra. Azaz, egy alkalommal mégis, de ak­kor is úgy, hogy köszönet nem volt benne. December közepén tör­tént, amikor egyik nap kiküld­ték értünk a kocsi­járatot. De visszafelé csak Szirákig jött ve­lünk, így éjnek idején kénysze­rültünk öt kilométert gyalogol­ni hazáig. ígéretet bőven kaptunk, de ez nem mentesít bennünket a napi öt, illetve oda-vissza tíz kilomé­teres kerékpározástól, sok eset­ben gyaloglástól. Ez pedig — kü­lönösen munkánk végeztével — valamennyiünk számára nagy fáradságot és megerőltetést je­lent. Ezúton is kérjük a MÁVAUT Igazgatóságát, hogy a 33-as jára­tot Bér községig hosszabbítsák meg. Suliban András hányása és 10 társa Bér Ivaterdőben elvész az erdő Három évvel ezelőtt, 1955 ta­vaszán engedélyt kértem a tiszaújfalusi tanácstól arra, hogy a 2 és fél hold földemen erdőt telepíthessek. Beleegyez­tek a dologba, s ezért 1956. feb­ruárjában a tanács javaslatára Kecskemétről kaptam 10 ezer Akáccsemetét. Az ültetés megkezdésével egy­­időben kérvényt adtunk be a tanácsra, amelyben kértük a művelési ágváltozást és az adó­­kedvezményt. Első kérvényünk azonban elveszett, beadtuk a másodikat. Annak is nyoma ve­szett, még a harmadiknak is. Most azt mondják, hogy úgy kapunk kedvezményt, ha felmutatjuk a telepítési enge­délyt. De ezt én nem kaphat­tam, hiszen minden kérvényem elkallódott. Viszont a facseme­tét a tanács közbenjárásával kaptam meg. Lassan kétéves lesz az erdőm, de a kedvezményt még mindig nem kaptam meg, mert úgy látszik a tanács h­at­erdejében örökösen elveszik az én erdő­­ügyem. PALÁSTI MIHÁLYNÉ Csongrád Ha a traktoros haragos... mással végeztettem és mindig elégedett voltam a munkájuk­, kal. Az idén ősszel azonban nagyon kellemetlenül jártam. November 4-én előre befizet­tem a mágocsi gépállomás számlájára öt hold föld szárítási díját, 861 forintot. A gépállo­más Zóni Lajos traktorost bíz­ta meg a vállalt munka elvég­zésével. Egy holdnyi területet fel is szántott. Ekkor azonban nézeteltérése támadt egyik fiammal, aki a mágócsi gépállo­más brigádvezetője volt és Zóm is az ő brigádjába tartozott. Kijelentette a vita után, hogy a többit nem hajlandó felszán­tani. Nem is szántotta, hiába beszéltem vele. A gépállomás főagronómusa panaszom után személyesen felkereste és utasí­totta a munka elvégzésére. De a főagronómus többszöri eré­lyes felszólítása is eredményte­len maradt. Közben átadta a csekket traktorostársának, Hirt Károlynak, hogy ő szántsa fel a földet. A tény azonban az, hogy még nincs a hátralevő négy hold földem megmunkálva és emiatt egy szem búzát sem vethettem. A járási tanács mezőgazdasági osztályánál is hiába jártam. Ki­hez forduljak hát, hogy a két hónapja befizetett pénzemért ellenszolgáltatást kaptak. Szobotin István Kaposszekcső Az őszi mélyszántást már az elmúlt években is a gépállom

Next