Szabad Föld, 1961. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

1961. JANUÁR 1. ÚJ JELKÉP TANYÁN (Tudósítónktól.) Rostás József, a mezőszentgyörgyi Aranykalász Tsz megbízott elnöke csendes, szerény ember. Amikor a szövetkezet belső ügyei iránt érdeklődtem, minden dicsekvés nélkül beszélt az elért eredményekről, mint az olyan ember, aki tudja, a tagság összefogása nélkül nem beszélhetne sikerekről. A megalakulás után az Aranykalász tagsága így vélekedett: „fogjunk össze és mutassuk meg, mit lehet elérni közis gazdálkodással”. 600 000 forint beruházás saját erőből — A mi szövetkezetünk kijárta a közös gazdálkodás iskoláját — mondja Rostási József. — Először I-es típusú tszcs-t alakítottunk, aztán II-est, végül 1959 kora tavaszán megalakítottuk a termelőszövetkezetet. Nem mondom, kértünk segítséget az államtól, de igyekeztünk megállni a saját lábunkon: ebben az évben 108 000 forint értékű beruházást terveztünk saját erőből, ezzel szemben több mint 600 000 forintot valósítottunk meg. — Itt van a bekötőút építésének a története — szól közbe Szalai Lajos bácsi, a szövetkezet magtárosa, aki egyben a népfront-bizottság elnöke is. — 780 méter hosszú köves utat építettünk közös erővel. A tsztagok 800 köbméter földet mozgattak meg és több mint 50 vagon követ szállítottak be az állomásról, így készült el az út az új tanyaközpontig. Nézzük meg. — Tavaly május elsején itt még egy tégla, vagy egy deszkadarab sem volt — mutat körbe széles kézmozdulattal Simon Gábor, a szövetkezet agronómusa. — Most pedig.. . Az új tanyaközpont, épülete az 50 férőhelyes tehénistálló. Az állatállomány — kiváló. Jóltáplált, gondozott, tiszta a jószág. Az istállóban ragyogó a tisztaság és a rend, a „platz” közepén kisvasúti sín, ezen szállítják a trágyát a korszerűen kezelt telepre. A jászol és a falak között takarmányos folyosó húzódik. Egy szál takarmány sem megy veszendőbe. Ha az állatgondozó elfordít egy csapot, már ihat is a jószág. Aztán a takarmányos és a tejház! Szinte kínos tisztaság mindenütt. A tejházban villannyal működő tejszeparátor és villanybojler, hideg-melegvíz állandóan. A szerfás növendékmarhaistálló is dugig jószággal. Eredetileg 50 férőhelyesnek készült, de 80-asra bővítették. Három oldala zárt, a déli rész nyitott. De ott vannak a szalmabálák és ha zordabbra fordul az idő, téliesíthetik. Új jelkép a tanyákon A tanyaközpontban mindenfelé salakozott és tégladarabokból készült utak. A sertésszállásokhoz csakúgy, mint az állatgondozók lakásaihoz. Mert van itt két szolgálati lakás az állatgondozók részére. Takaros, piroscserepes épületek. — Kint is építünk egy szolgálati lakást a juhász számára — mutat a távolba Rostási József — ez a megoldás a legcélszerűbb. Azok, akik az állatokat gondozzák, legjobb, ha kint laknak. Nem kell esőben, hóban, hajnalban és késő este begyalogolni a faluba. Az utak mentén és az istállók körül facsemeték: 200 nyár, és 300 akáccsemetét ültettek el az idén. Néhány év múlva hűs, árnyat adó fákká növekednek. A víz és villany mindenhová bevezetve. A felsorolás végére hagytuk azt, ami jelenleg csaknem egyedülálló a termelőszövetkezetekben, de ajánlatos általánossá tenni, zuhanyozó, hideg-meleg vízzel. Már elkészült, csak a tetőt kell rátenni és munka után a szövetkezet tagjai tisztán, lefürödve mehetnek haza. Az új tanyaközpont szinte jelképként emelkedik ki a táj összképéből: szimbolizálja a paraszti összefogás erejét, amely, ha párosul a munkásosztály segítségével, csodákra képes. Takács László Politechnikai műhely T tsz-ekben Tamásiban működik Tolna megye egyetlen olyan gimnáziuma, ahol a, öt plusz egyes oktatás mellett kísérletképpen mezőgazdasági szakközépiskolai oktatás is folyik. A szakközépiskolások a fornádi állami gazdaságban sajátítják el a gyakorlati ismereteket, a politechnikai oktatásban részt vevő fiatalok pedig a gyakorlati munkát eddig a község három termelőszövetkezetében külön-külön végezték. Most a Vörös Szikra Tsz javaslatára a három termelőszövetkezet elhatározta, hogy közösen állít fel politechnikai műhelyt és ugyanakkor megfelelő földterületeket is biztosít a diákoknak. Azért is szükségünk van a gazdaság helyi adottságainak jól megfelelő teljesítményelőírásokra, normákra, mert a munkákat jól kell megszervezni. Tudnunk kell például, hogy bizonyos munka elvégzésére hány dolgozót kell beállítani. A gépek kiszolgálását hány ember győzi meg, vagy a tehenészetben, sertéstenyésztésben hány állatot tud egy dolgozó gondozni. Ha ezeket nem ismernénk, nem is lehetne a munkákat fennakadás nélkül, időre elvégezni. A teljesítményeknek minél pontosabb meghatározása nemcsak a jövedelemelosztás szempontjából, de a munkák beosztása, szervezése szempontjából is fontos. Most nézzük meg a második kérdést, hogyan lehet meghatározni az elérhető teljesítményeket. Ennek többféle módja van. Ezek közül azok a pontosabbak, amelyek időméréssel készülnek. Tudni kell azonban, hogy az ember teljesítménye változó. Reggel kisebb, délelőtt 11 óráig növekszik, majd délig ismét csökken. Kedden a munka kezdése Kedden a munka befejezése Délutáni kezdéskor is kisebb és délután 4-5 óráig emelkedik, majd újból csökken. A hét napjain is más. Tehát a hét több napján mindig egésznapos mérést kell végezni. Tudni kell azt is, hogy munka közben szükség van kisebb pihenésekre. A munka kelésekor a gépeket be kell állítani, vetőgépeket fel kell tölteni, a tehenesnek beöltözni stb., a munka közben is vetőgépeket újra kell tölteni, esetleg a gépeken igazítani, ellenőrzni a munkát, a munka végeztével a gépeket le kell kezelni, le kell tisztítani, kézi eszközöket rendben a helyre tenni, mindezek a munkaidőbe beszámítanak. Időméréskor feljegyezzük a munka kezdésének és befejezésének idejét, ebből kiszámítható, hogy mennyi ideig tartott a munka, majd megnézzük az elért teljesítményt. Mivel több napon keresztül végezzük azt a munkát, a kapott értékeket átlagoljuk. Pl. két nap végeztünk a trágyaterítésnél időmérést. Kát, holdanként 160 g istállótrágyát kellett szétteríteni, kedden és csütörtökön. 7:20-kor, 18,20-kor volt. Ennek a teljesítmény-meghatározásnak van egy érdekessége. Aki az időmérést végzi és figyeli a munkát, könnyen rájöhet, hogy míg az egyik dolgozó több erőkifejtéssel kevesebbet, a másik kevesebb erőkifejtéssel többet is teljesíthet, valamilyen munkából. Mi ennek az oka? Az, hogy ugyanazt a munkát a dolgozók sokszor más-más módon végzik. Sok hasznos tapasztalatot lehet az egyes módszerek megfigyelésével gyűjteni. És most végül nézzük meg a harmadik kérdést. Hogyan kell kiszámítani a jóváírható munkaegységek számát? Tegyük fel, hogy a termelőszövetkezeti tag nem 1200 négyszögölet, hanem 1440 négyszögölet terített el. Tehát 240 négyszögöllel többet, mint az előírt teljesítmény. A trágyateregetés a III. munkaosztályba sorolt munka, ahol a jóváírás :1 m. egység. A 240 négyszögöl az 1200-nak egyötöde, tehát az egy y munkaegység egyötödével, azaz 1 0,2-del többet, azaz 1,2 munka- f egységet írunk jóvá. Természete- ^ sen megállapodhatnak a tagok, ^ hogy a többletteljesítményért^ még magasabb munkaegységet ír^ nak jóvá — arányosan valameny-^ nyi munkánál. Ezek számolással^ és nyilvántartási munkával jár- £ nak. Ezeknek a csökkentése érde-^ kében ezért újabban azt a mód-J szert is követik, hogy előre kiszá-^ mítják, ha egy adott területen^ minden munkát elvégeznek, egész ^ évben mennyi munkaegységet^ kellene jóváírni. A várható tér- ^ mést is előre meghatározzák. Ha ^ azután a gondosabb munka követ-J keztében több lesz a termés, a ^ munkaegység-jóváírást annak J arányában növelik, esetleg a töblettermés egy részét is kiadják. A termelőszövetkezet tagjainak^ helyi adottságaik alapján maguk- nak kell dönteni, hogy melyik módot választják. " Dr. Eck Kálmán egyetemi adjunktus 1 órai ebédidő mellett a tényleges munkaidő 10 óra volt, és ez alatt az idő alatt egy dolgozó 1150 nevet teregetett el. Csütörtökön a munka kezdése 7:10-kor, Csütörtökön a munka befejezése 18,10-kor volt. A10 órás munkaidő mellett teljesítettek 1250 n. ölet. Az átlagolást elvégez- t zük. Összeadjuk előbb a kétszámot: : 1150 n. öl 1250 n. ö! összesen: 2400 n. öl majd elosztjuk annyi számmal, ahány értéket összeadtunk, jelen esetben kettővel. A várható helyi teljesítmény lesz tehát 2400:2 — HNM. Az állat- tenyésztésnél is azt kell megfigyelni, hogy a szorgalmas munkával a munka- idő alatt hány állatot tudunk megetetni, itatni és ápolni. Szabadföld Tömegesen lépnek termelőszövetkezetekbe a Nyírség gazdái A mezőgazdaság szocialista átszervezése társadalmi üggyé vált Szabolcs-Szatmár megyében is. Meglátogattuk a megye több községét és az alábbiakban számolunk be az átszervezés eddigi tapasztalatairól. Újfehértó Ebben a nagyközségben helyi erők alkotják a szervező brigádot. Zömében termelőszövetkezeti tagok és pedagógusok. Eddig 56-an írták alá a belépési nyilatkozatot. Az újonnan belépők közül többen mindjárt bekapcsolódnak a szervező munkába, így tett Borza Mihály, az egyik fiatal gazda is, aki belépése óta rendszeresen részt vesz a felvilágosító munkában. Kemecse Polcz János, a szervező bizottság elnöke a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság igazgatója. A vezetése alatt álló kísérleti gazdaságból és a Nyíregyházi Magasépítő Vállalattól is számosan jöttek segíteni. A helyiekkel együtt először a község legtekintélyesebb gazdáit látogatták meg, sőt azokat is igyekeznek bevonni a szervező munkába. Novák Andrást és Udvarhelyi Istvánt — miután aláírták a belépési nyilatkozatot — a hangoshíradóba is bemondták elhatározásukat. Novák István és Udvarhelyi István szívesen teljesítette ezt a kívánságot. Tiszatelek A pártszervezet és a tanács az országgyűlésben elhangzottakat eleveníti fel. Kiragadnak belőle egy-egy fontos részletet, s ahhoz magyarázatot fűzve szemléltetik, miért kell a mezőgazdaságot is szocialista alapokra helyezni. A mozgalmas, eleven szervező munkának már eddig is szép eredménye van. Három hét alatt 222 család lépett be. Volt olyan nap, hogy 28—30-an határozták el a belépést. A jó eredményeknek híre ment a környező községekbe is. Kékese A belépni szándékozók egy részét az a kérdés foglalkoztatja, hogy mi lesz a szomszédos községekben levő földjeikkel. Ezek az úgynevezett „kibírok”, de sokan vannak „bebírók” is, akik a szomszéd községben laknak, de Kecskén van birtokuk. Az átszervezés még tart, de a községi tanács előrelátóan már megkezdte a levelezést a szomsszédos községek tanácsaival a „kibírók” és „bebírók” ügyében. Ez már tulajdonképpen a földrendezés kezdete. A belépőket, vagy belépni szándékozókat megnyugtatják hogy nem vész el a szomszédos községben levő földjük sem, hanem helyette az állami tartalékföldekből írnak a nevükre, vagy pedig ha ez nem futná ki, a községek határait is lehet úgy rendezni, hogy a „kibírók” és „bebírók” kérdése megoldódjon. Dombrád Az egész községben az a hangulat, hogy akkor lesz jó a megalakítandó termelőszövetkezet, ha megáll a saját lábán. Szécsi Károly, a község egyik tekintélyes gazdája a következőket mondotta: — Hallottunk az olyan termelőszövetkezetekről, amelyek nagy adósságba verték magukat. Mi ezt nem akarjuk! Amikor aztán szóba került, hogy az induláshoz kevés lesz a közös alapba befizetendő holdankénti 200—250 forint, Szécsi Károly indítványozta: — Nekem is van megtakarított pénzem és biztosan van másoknak is. Pár évre adjuk kölcsön azt a termelőszövetkezetnek. Bőven visszatérül majd az, így nyilatkozott ifj. Gombos János, ifj. Kozma István,a Kossuth utcai) is. Az indítványhoz hozzátették még, hogy azok részére, akik pénzt kölcsönöznek a termelőszövetkezetnek, jó lenne megadni a törvényes kamatot, hiszen ezt a bank is megfizeti a takarékoskodóknak. Sdöge tt már az úgynevezett megszilárdító brigádot találjuk munkában. A hattagú megszilárdító brigád közül négyen mezőgazdasági. Ketten pedig pénzügyi szakemberek. Ez a község az idei téli szervező munka nyomán elsőnek lépett a megyében a szocializmus útjára. A kezdet igen biztató. A termelőszövetkezet tagjai itt is szép példáját adták a saját erő mozgósításának. A tagság megszavazta, hogy vetőmag céljára a bevitt föld minden holdja után 6 mázsa burgonyát 12 kiló kukoricát, és 2 kiló napraforgót ad össze és hogy az összegyűlt vetőmagvakat legyen mibe elhelyezni azt is elhatározták, hogy minden család egy zsákot is bead a közösbe. Hasonlóképpen alapozzák meg a baromfitenyésztést is. Minden család egy tenyészbaromfival járul hozzá a közös állomány megteremtéséhez. A termelőszövetkezet 650 családból áll, tehát tekintélyes nagyságú törzsállományt hoznak létre amely pár hónap múlva már jelentős bevételt is ad Ez a helyzet a Nyírségben 1960 karácsony előestéjén Teszkó Sándor 5 - Orvosok a szocialista faluért A Hazafias Népfront országos bizottsága és a Bács-Kiskun megyei Népfront-bizottság nemrégiben ankétot rendezett, amelyen részt vettek a Budapesti Orvostudományi Egyetem adjunktusai, tanársegédei, gyakornokai, orvostanhallgatói közül mintegy 50-en, hogy találkozzanak a Bács-Kiskun megyei egészségügyi intézményei, orvosaival, körzeti orvosaival, egészségügyi középkádereivel, termelőszövetkezeti parasztokkal, üzemi munkásokkal, vöröskeresztes és népfront-aktívákkal. Azért találkoztak, hogy dr. Zsebők Zoltán Kossuth-díjas egyetemi tanár vitaindító előadása alapján megvitassák az orvos helyét a szocialista társadalomban. Úgy gondolom, hogy nem ankéton vettünk részt, több volt ez annál őszinte beszélgetés, ahol mindenki elmondta a véleményét a bösztöri tsz-tagtól a Hazafias Népfront főtitkáráig. Nem dicsértünk, nem jutalmaztunk senkit (de ami késik, nem múlik). Tudni kell, hogy Bács-Kiskun megye orvosai az ú. n. faluszűrések tekintetében első helyen állnak az országban. A bajai járásban hat év alatt az elvégzett szűrővizsgálatok értéke, amelyet a szakorvosi brigád, az egészségügyi középkáderek sokszor a napi három műszak után vasárnap végeztek, hatmillió forint értéket jelent társadalmi munkában. Vagy Csátalján a szűrővizsgálat 42 olyan „egészségesnek tartott beteget” fedezett fel, akik nem tudtak súlyos betegségükről. A falusi szűrővizsgálatok tapasztalatait adtuk át a budapesti kartársainknak, ezzel egyrészt közelebb került egymáshoz a fővárosi és a vidéken dolgozó orvos, másrészt, és ez a legfontosabb tény, igazolást nyert, hogy az orvosok legnagyobb része együtt menetel körzete lakosságával, az új, szebb életet választott termelőszövetkezeti parasztsággal. Dr. Hollósy Károly a Bács-Kiskun megyei Népfront Bizottság elnökségi tagja 30 millió forint — föld jót adókra Somogy megye termelőszövetkezeteiben a zárszámadási előkészületekkel egyidőben meghatározzák a kifizetendő földjáradék összegét is. A 273 közös gazdaságban a bevitt föld minden aranykoronája után 4—5 kiló búza értéket számolnak el a szövetkezeti tagnak. A nyugdíjasokat otthonukban keresik fel, és megbeszélik velük, hogy természetben vagy készpénzben kívánják-e a földjáradékot. A somogyszili Petőfi termelőszövetkezetben 100 család kap 4000 forint összegű földjáradékot, 50 idős nyugdíjas pedig búzában és készpénzben veszi át járandóságát. A megye termelőszövetkezeteiben a tavalyi 15 millió forint helyett az idén 30 millió forintot fizetnek ki földjáradék címén.