Szabad Föld, 1962. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1962-07-01 / 26. szám

Néhány héttel ezelőtt még úgy látszott, hogy Péter Pál napja előtt az ország déli megyéiben sem érik kasza alá a gabona. Most pedig sorra érkeznek a hírek, hogy Bara­nyában, Csongrádban, Somogybán, Békésben és Bács-Kis- kun megyében megérett az őszi árpa és a rozs, s megkezd­ték munkájukat & kombájnok, aratógépek, a a kézi erővel dolgozó aratóbrigádok. Az idei gabonabetakaritással kapcsolatban legfontosabb célkitűzés, hogy a lehető legkisebb szem- és szalmavesz­teség nélkül, idejében, jó minőségben kerüljön a magtárba a gabona, és kazalba a szalma. A szalmalehúzás, kazalo­zás és a tarlók gyors leszántása szerves része a korszerű betakarításnak. Akár mélyszántással buktatjuk le a tarlót, vagy sekély tarló bánt ást végzünk, fontos, hogy a letakaritást nyomon kövesse az eke. Ahol lehetőség nyílik a tarló vetésére, a betakarítást követő két-három napon belül, gondosan elő­készített magágyba vessük el a másodnövényeket. Ne felejt­sük el: a veszteségmentes betakarítás kulcsa — a folya­matosság! Levelezőink írják Mindent gondoson felmértek Aratnak a déli megyékben A perzselő nyári meleg — el­sősorban a homokos és déli fek­vésű talajokon — gyorsan beér­lelte az őszi árpát és a rozsot. Több helyen megkezdhették az aratást. Legelsőként Bács megyében, a pálmonostori Béke Tsjrben kezd­te meg harminc aratópár a rozs aratását Szolnok megyében, akár csak az elmúlt esztendőben, az idén is a mezőhéki Táncsics Tsz földjein vágták le az első ren­det Rögtön gépekkel kezdték meg a munkát Hat aratógép és rendrevágó állt be a szövetkezet árpatábláiba. Somogybán a taranyi Május 1 Tsz határában ért be elsőnek az őszi árpa. A residre-arató már az első nap negyven holdon vág* ta le a termést. Kedvező Idő ese­tén egy két nap múlva megin­dulhatnak a rendfelszedő kom­bájnok is. A megye többi terme­lőszövetkezetében is olyan a ga­bonák érési foka, hogy a héten előreláthatólag további száz tsz kezdi meg a nagy munkát Az állami gazdaságok közül először a Felgyői Állami Gaz­daság központi üzemegységében kezdett az árpa betakarításához hat kombájn. A kitolódott érési időből a múlt heti forróság sokat beho­zott és a hagyományos aratás* kezdésre — Péter Pálra — az or­szág nagy részén megpendülnek a kaszák és megindulnak a gé­pek. Valamennyi gépállomás és termelőszövetkezet felkészülten várja az aratás megindulását A gépek mellett aratópárok is ké­szenlétben állnak, hogy ahol a gé­pi aratás akadályoztatva lesz, ott se késsen a betakarítás. Csongrádban már aratnak. Az országban az elsők közt a Felgyői Állami Gazdaság kombájnjai kezdték meg az őszi árpa aratását. Egyik képünk a központi üzemegység árpatábhíján meginduló kombájnokat mutatja be- Másik Az iváncsai Táncsics Tsz párt­titkára, Ondrus József egysze­rűen, szinte hangsúly nélkül a legtermészetesebb hangon mond­ta: — Az idén mindent géppel ara­tunk. Igen, Iváncsán ebben az év­ben nem lesz szükség kézi ara­tásra, hacsak az idő bele nem szól a tervezésbe. Az ember azt gondolná, hogy hiszen akkor rendkívül egyszerű és gondmen­tes az egész előkészület. Pedig - amíg az első rend meghajlik a ■ kombájn előtt, még sok minden hátra van. A tsz vezetői, mint az ütközet előtt álló katonák, készülnek, ter­veznek. A fő terv már elkészült, mindent gondosan számbavettek. Három új kombájn, egy aratógép, egy rendre-aratógép, két cséplő­gép a mérleg egyik-, 900 hold bú­za, 290 hold őszi árpa, 100 hold tavaszi árpa learatása a mérleg másik oldala. A terv szerint július elején megkezdhetik az aratást. Ha a körülmények en­gedik az olasz búzát éjjel is arat­hatják, sőt, még a szomszédos tsz-nek is segíthetnek. — És mi lesz, ha esős az idő, megdől a gabona, ha nem tud­nak géppel aratni? — Valóban, lehet olyan idő. hogy úgy kell „lelopnunk” a ga­bonát a földről. De számítottunk erre is — mondják a tsz vezetői. — Erre az esetre aratópárokat szerveztünk, akik ha kell, azon­nal munkába állhatnak. Arra is gondoltak, hogy a kombájnok után szalmalehúzá- kat, szállítóeszközöket állítanak be. így azonnal megkezdhetik a tarlóhántást, vagy a nyári mély­szántást. -Meg aztán kevés lesz az idén a szalma, nagyon kell vi­gyázni rá! A Táncsics Tsz-ben a „döntő csata” előtt szeretnék befejezni a kukorica másodszori gépi kapá­lását, de a terv az, hogy az ara­tással egy időben folytatják a nö­vényápolást is. Ezt a célt segíti az idény napköziotthon létesíté­se, ahol egyelőre huszonkét ap­róság gondos felügyeletével, gon­dozásával csökkentik a dolgozó anyák gondjait. Vincze István Dunaújváros iilréffetssiik u nyári mélyszántást A kartali Vj Élei Termelőszövetkezetben 610 kh búza, 460 kh árpa, 150 kh zab vár aratásra. Az összes gabonát gép­pel aratjuk le, a tsz ugyanis saját gépparkkal rendelkezik. A két saját kévekötő-aratógép mellé az aszódi gépállomás­tól is kapunk rendrevágó aratógépet és két kombájnt, ami a renden megszáradt gabonát elcsépeli. így a gabona csépié* után raktározható. Az aratást tizenkét nap alatt szeretnénk elvégezni. Ha az idő nem lesz esős, tudnánk segíteni szükség esetén a szom­széd szövetkezeteknek is. A kévekötőgéppel aratott gabonát lófogattal a szérűbe hordjuk, saját cséplőgéppel csépeljük, így az alomszalma kö­zel lesz. A kombájn aratta szalmát szalmalehúzóval lehúzat- juk a tábláról és kazalozzuk. A szalmalehúzás után azonnal elvégezzük a nyári mélyszántást is. Bizottság alakult a tűzvédelmi felkészülésre. Felhívták a szülőket, hogy a gyufát zárják el a gyermekek elől; és a bol­tokat, hogy a gabonabetakarítás idején gyerekeknek ne ad­janak el gyufát , Kovács György. Kartól fOOO forint és három mnynotofon Termelőszövetkezetünknek 750 kh a kalászos területe. Hárman vagyunk növénytermesztési bri­gádvezetők. A 750 kh-t eávsztot- tuk egymás között, amit jegyző­könyvileg is aláírtunk. Mind­egyik brigádvezető kap egy képünkön Pardi Ferenc és Gémes Pál üzemegységvezető már a zsákban levő gabonát vizsgálgaíja. A kedvezőtlen időjárás ellenére is az őszi árpából 14 mázsás holdan­ként! átlagtermésre számítanak aratógépet. Emellett megszer­veztük a kézi aratást is, még­pedig hármas, hatos csoportok­ban és így a versenyzés lehető­sége jobban kialakul. Az aratá­si munka serkentésére a trak­toros a rendes díjazáson felül olyan terményből kap hol­danként 3 kg-ot, amilyent arat. A szerelő, aki a gépeket ellen­őrzi, 0,5 kg-ot kap hasonló mó­don. Tehát ő is érdekelt, hogy a gép minél több gabonát vág­jon le. A kéziaratók minden le­vágott hold után 25 forintot kapnak a rendes munkaegysé­gen felül. A gépi aratás után a kévék összehordásáért és kepézéséért 100 kereszt után 10 forintot adunk a munkaegység mellett. Serkentő szándékkal ezenkí­vül 1000 forintot helyeztünk ki­látásba annak a brigádnak, amelyik elsőnek végez az ara­tással. Elnökünk ezenkívül ki­hirdette a tagok, között, ha az aratást szemveszteség nélkül határidőre fejezzük be, brigá­donként 1—1 magnetofont kap­nak jutalomként. Amikor meg­tartottuk a brigádmegbeszélése­ket és közöltük a tagokkal a versenydíjakat, tapasztalnattuk: ilyen díjakért szívesen verse­nyeznek szövetkezetünk tagjai. A hordási munkát is meg­szerveztük, mégpedig a követ­kezőképpen. A fogatos vagy vontatós, s a kévehányó min­den behordott kereszt után 13 fillért kap a munkaegység já­randóságon felül. De ha a foga­tos vagy vontató eldől a rako­mánnyal, akkor az után a fu­var után nem kaphat jutalmat. A cséplést brigádonként vé­gezzük. Mindegyik brigád kap egy cséplőgépet és külön-kiilön csépelünk. Zágonyl István (Folytatás a 2. oldalon) Szemveszteség nélkül... Felkészültünk az aratásra itjsBf ’W Mr I Jk, -ír,- műt mm mm £ Sfgr mm I Mg® 'ám H 11 üfü 1 m I m A V ^ yj V I | j Jj Mj J JHn

Next

/
Thumbnails
Contents