Szabad Föld, 1962. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-01 / 26. szám
1962. JÚLIUS 1. „Haszontalan" homokon egymilliós haszon Az ipáci Március 21. Tsa 75 hold terméketlen, szélhordta homokon spárgát telepített. S ahol eddig jóformán semmi se termett meg, ott most fejlett agrotechnikával a spárga egymillió forint jövedelmet biztosít. A spárgás brigád egyik tagja, Kocsiba Teréz, hát jókedvűen szedi a spárgát Vasárnap is öntöztek Bács megyében A vasárnapi perzselő melegben 50—60 fokra forrósodott a kiskunsági homok. A tikkasztó hőségben —, ahol erre már megvan a lehetőség — öntözéssel védték a növényeket. A Duna és mellékágainak mentén magyar, német és olasz esőztető-berendezések, szivattyúk továbbították az éltető vizet több mint 15 000 holdnyi száíóföldi és kertészeti növényre. Megfigyelték, hogy a nagyobb kapacitású szórófejek a víz felövellésekor, öntöző hatáskörükön kívül is lehűtik a levegőt, s ezzel felfrissülnek a környező növények is. A Homokhátságon mintegy félezer csőkút üzemelt vasárnap. Az Izsáki Állami Gazdaságban például több mint 100 szórófejből hullt a mesterséges eső a haragos zöldön fejlődő kukorica, lucerna és napraforgó vetésekre. A Városföldi Állami Gazdaság kiskunfélegyházi kertészetében ugyancsak egész nap hullt az éltető víz a mindig szomjazó homok növényeire. ------------- Tovább bővül a szentesi Előtakarmánygyár előkészítő üzemrészén szűk a tárolóhelyiség. Most újabb beruházással tovább fejlesztik a gyárat. Jelenleg épül már egy 120 vagont kell fogadó képességű raktár és más üzemépület is. Néhány hónap múlva megoldódik majd a tárolási probléma, a végleges megoldás azonban, csak a 400 vagonos siló felépítése után várható. Az üzem munkáját rövidesen kiegészítik majd a Szegeden és Makón létesítendő keverőüzemek. Szegeden az egykori Rózsamalomban és Makó egyik malomépületében létesítenek ilyen keverőüzemet. A szövetkezetek háromszor kevert négyféle baromfi-, illetve malac- és sertés(Tudósítónk jelentése.) Eredetileg 20 vagon takarmánykeverék előállítására tervezték a szentesi Előtakarmánygyárat. Az egykori téglagyár helyén épült modern üzem ma már két műszakban dolgozik és 30— 32 vagonnyi takarmánykeveréket ad a gazdaságoknak. Az utóbbi hónapokban a Dunától keletre eső állami gazdaságok és sertéshizlaldák, valamint a Szentes környéki termelőszövetkezeti gazdaságok mellett több Csongrádi megyei szövetkezet is igényelt takarmánykeveréket az üzemtől. A megnövekedett igényeket csak úgy tudnák kielégíteni, ha három műszakban dolgoznának. Erre azonban nincs le- tápot kaphatnak cseretakarmthetőség, mert nem megfelelő az nyert N. P. Bemutatták Makón a kertészeti mindentudó gépet (Tudósítónk jelentése) A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet makói műhelyében már sok ötletes mezőgazdasági kisgépet készítettek. Brúder János tudományos kutató és Kovács Mihály gépműhelyvezető már más alkalommal is meglepte a mezőgazdaságot ötletes géppel. Most legutóbb egy nagy teljesítményű kertészeti növényápolót szerkesztettek, illetve készítettek. Ezt be is mutatták mintegy 60—65 mezőgazdasági szakember jeenlétéen, a makói Lenin Tsz kertészetében. Ez a gép tulajdonképpen a korábban már bevált és használt hagymaművelő gép tökéletesített példánya. A szakemberek megállapították, hogy a kísérletek nem voltak hiábavalók. Végre sikerült egy olyan gép prototípusát előállítani, amelynek alkalmazásával lényegesen meggyorsíthatják, olcsóbbá tehetik a hagyma-, s más növényféleség termelését. A bemutatót jelenlevő szakemberek, állami gazdasági vezetők, termelőszövetkezeti elnökök kifejtették azt az óhajukat, szeretnék, ha az ő gazdaságukba is jutna egy olyan gép, amivel most míg csak a makói Lenin Termelőszövetkezet rendelkezik. Szabadföld - 3 Az újszegedi Haladat Tsz-ben a 62 holdas paprikatábla végében egy szál akácfa gyér árnyékában hűsöl a munkacsapat. Olyan kemény szikrákat szór a tűző nap, hogy nem lehet előle elbújni. Nem is akarnak, csak éppen kifújják magukat s mennek tovább dolgozni. Igyekezniük kell, ha meg akarják nyerni a kongresszusi versenyt Akarják, hiszen ők kezdeményezték a tszben a versenyt — ifjú Kiss Péter és Maróti Sándor munkacsapata. A kezdeményezők A gépkocsi zajára még azok is körénk gyűlnek, akik eddig a paprikaföldön kapáltak. Itt van Herczeg Erzsébet, Kárpáti Zoltánná, Szűcs Imre, Saja Erzsébet, Király Mihályné, Petrov Andrea, Jamanov Lázár, Rehák István és Kispál László brigádvezető. Mágori Imre elnökhelyettes —, aki kijött velünk a határba —, leéri a munkacsapat tagjait, beszéljenek a munkaversenyről. — A versenyről?... Azt mi nyerjük meg — mondja magabiztosan Herczeg Erzsiké, s a széleskarimájú szalmakalapja alól kacsint egyet társnőjére, Saja Erzsikére. • — Minket nem pipál le senki, nézze meg milyen szépek a paprikapalánták — veszd át a szót Saja Erzsike, nagy darab, erős szőke lány, a egy kicsit kihúzza magát, mintha azt akarná mondani: van itt erő. Az első díj — háromezer forint" A Haladásban nem szólam a verseny, hanem élő, eleven valóság. Az emberek tudatosan cselekszenek. Három célt tűztek maguk elé: 1 ■ 1. a város hat tsz-e közül ők szeretnék megnyerni a városi pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját; 2. a benevezett 16 munkacsapat közül ki lesz a győztes; 3. túlteljesíteni a termelési tervet. S talán ez a leglényegesebb hogy úgy mondjam, kézzelfogható dolog: egy holdon ki termel több értéket? Egy hold paprika termelési költsége (munkaráfordítás, palánta, öntözés, szállítás stb.) 7500 forint lehet. Ezért meg kell termelni 23 000 forint értékű árut — 100 mázsa zöldpaprikát Ha a munkacsapat túlteljesíti a tervét a terven felüli termék értékének 50 százaléka az övé. A tsz vezetősége ezen felül 6000 forinttal jutalmazza a munkaverseny legjobbjait: első díj három, a második kettő, a harmadik díj ezer forint Nemcsak a kommunisták... Nehogy azt gondolja az olvasó, hogy ez csak a kommunisták versenye. Császár Istvánné párttitkárhelyettes az irodában egy halom papírt tesz elém: versenyvállalási lapokat. Nézegetem őket. Egyszerű gyakorlatlan névaláírások. Százharminc, mind sajátkezűleg. A tsz 290 tagja közül 23-an párttagok és tagjelöltek, és mégis 130 aláírás a kongresszusi versenylapokon. Ez mindennél jobban beszél... Százharminc különböző korú és alkatú ember — főleg pártonkívüliek — ugyanazt akarja, mint a párt. Ahol baj van a verseny nyilvánosságával következő állomásunk Pitvaros. A falu lakói (2100 lakos) egy tsz-ben, a Vörös Csillagban gazdálkodnak. A 3555 holdas határban főleg gabonát, kukoricát, cukorrépát, hagymát termelnek. A Vörös Csillag székházában, a pártszervezet helyiségében találom B. Szűcs Lajost, a járási pártbizottság munkatársát, Príberszki Mihályt, a tsz párttitkárát, Urbán János tanácselnököt és Kotormány Mihály főagronómust Valami kimutatás félét készítenek. A munkaversenyről keveset tudnak. — Régen történt a felajánlás, meg aztán már annyi felhívás volt, hogy nem is emlékezünk pontosan hogyan is van, talán már el is felejtették a tagok — mondja Priberszki elvtárs. A mezőgazdász észbekap, hogy mégis csak kellene valamit mondania az újságírónak, s elkezd magyarázni ... Persze, hogy bekapcsolódtunk a versenybe... s kezdené sorolni a vállalást... — Olyan taggal szeretnék beszélni, aki aláírta a vállalást... — Minden tag aláírta... Sutyinszki Pál, Kucsa Mihály ... — Ne mondj neveket — inti le Kotormányt a párttitkár — hátha olyanét mondod, aki alá se írta... — Nem baj az, az újságban úgyis ki tudják szerkeszteni, hogy jó legyen — próbál tréfálkozni a mezőgazdász. Nem „szerkesztünk” ki senkit, csak megírjuk az igazat: bizony Pitvaroson baj van a pártkongresszusi verseny nyilvánosságával. Nem törődnek vele az illetékesek — a falu kommunista vezetői —, éppen azok, akiknek feladatuk volna a versenyszellem ébrentartása. Mit szól ehhez a falu? Az ambrózfalvi határrészen Tóth Pálné 63 éves asszony kapálja a cukorrépát, fia a tsz-irodájában dolgozik — tehát — ahogy mondják — elég közel áll a tűzhöz, mégse tud semmit a versenyről. Arrébb, a répatáblán két fiatalasszony kapál — megkértek, hogy ne írjam ki a nevüket —, ők se tudnak semmit a tsz-ben folyó szocialista munkaversenyről. Pedig olyan szép a répájuk, hogy akár az országos első díjért is versenyezhetnének... Ambrózfalván Cselovszki György tanácselnökkel és Lukács László mezőgazdásszal beszélgetek. Nemcsak tudnak a versenyről, hanem becsületesen dolgoznak is, hogy teljesítsék azt. A többi között vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteletére minden hold föld után 80 kiló sertéshúst értékesítenek. 1430 hold szántóföldjük van és eddig 1235 hízóra szerződtek. Az ambrózfalviak talán legjobban ifjúsági munkacsapatukra büszkék. A tizenhét-húszéves fiatalok vezetője ifj. Tuska György, aki maga is 19 éves, keménykötésű, szép szál szőke fiatalember. Éppen a homokbányában dolgozik, amikor felkeresem. A kapálással már végeztek , aratásig ott segédkeznek, ahol tud,nak. A fiatalok is jönnek utánunk... Tuska Gyuri elmondja, hogy csapatuk tavaly alakult. Tizenegy leány és 6 fiú tagja van, mindegyikük vállalt egy hold hagymát, 800 öl cukorrépát 3400 öl kukoricát 640 öl fehércirkota megművelésre. Gazdag község Arobrózfalva. Tavaly 46 forintot ért egy munkaegység. Egy-egy fiatalnak 500 —600 körül volt a munkaegysége. Hogy mit vettek a pénzen? Bedecs Vilmos és ifj. Tuska Gyuri például motorkerékpárt, Privasztok Judit és Králi Zsófia pedig 10 ezer forintos szobabútort. Közben, míg beszélgetünk, zápor kerekedik. Friss esőcseppek pásztázzák a répa leveleit. A száraz meleg föld szomjasan iszsza a vizet. Mi meg a vihar elől behúzódunk egy kukoricaszárból készült nyitott szín alá és onnan nézzük a termést növelő nyári esőt. Gerencsér Sándor bácsi és Bankó István — miközben derűsen nézik az egyre sűrűsödő esőcseppeket — szinte egyszerre mondják: — Mi már jól megvolnánk, a fiatalok is jönnek utánunk, csak az idő segítsen bennünket, és akkor meg leszünk elégedve a világgal . 1. Gall Sándor A Magyar Szocialista Munkáspárt iz év őszén tartja VIII. kongresszusát, amelyre szerte az országban nagy szeretettel készülődnek a dolgozók. Sorra kapjuk a hírt: a tűzgazdák ia versenybe léptek, hogy jobb munkával, több termeléssel köszöntsék a pártkongresszust. Munkatársunk Csongrád megyébe látogatott el, hogy néhány termelőszövetkezetből tudósítson az egyre terebélyesedő versenymozgalomról. MUNKAVERSENYBEN A VIl. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Százharminc aláírás Jobb vezetés, jobb munka. A kisbérapáti Kossuth Tsz két esztendőn át a legnagyobb nehézségekkel küszködött. Az idei tavaszon a gyenge vezetőség helyett, újat választottak, s azóta mindenki helyt áll a maga területén. Horváth József sertésgondozó is — amint képünk tanúsítja —, az idén már szép sajátnevelésű malacokkal dicsekedhet