Szabad Föld, 1962. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1962-09-16 / 37. szám

A „kettős feladat 66 helyett ” egy fő feladat Négy év történelmileg nem nagy idő. Most mégis egy politi­kailag jelentős korszakot nyug­tázunk vele. Az MSZMP KB 1958. decemberi határozata óta olyan nagy változások mentek végbe falun, a mezőgazdaságban, hogy méltán nevezhetjük törté­nelmi jelentőségű események so­rozatának és győzelemnek ezt az időszakot. Az említett határozat, majd egy évvel később a VII. pártkongresz­­szus nagy és merész feladatot tű­zött az akkor még több szektori­ — félig már a szocialista nagy­üzem, félig a magánkisüzem ta­laján álló — mezőgazdaság elé. Egyidőben nem is egy, hanem kettős feladatot kellett vállalni: a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését és a mezőgazdasági ter­melés növelését. Mennyi erő, hit, akarat mozdult meg a párt szavára, de mennyi kishitűség, megtorpanás, bizal­matlanság is kísérte a határozott szót. Nézzünk csak szét egy ki­csit és nagyon őszintén ebben az országban: sok mindenben rá sem ismerünk a régi falura és bizony sok mindenben a három-négy év előtti önmagunkra sem. Emlékez­zenek csak a falusiak: mennyi mindenben nem hittek, megoldás helyett hányszor kerestek ellen­vetést, s a bizalmatlanság mily sokszor férkőzött az emberek kö­zé. Hogyan lehet átszervezni és egyidejűleg a termelést növelni a „mozgó” földeken, felzaklatott emberekkel? — kérdezték többen és bizony egyesek túlzottnak tar­tották a célkitűzést. A párt azon­ban bízott az emberekben, még azokban is, akik akkor pillanat­nyilag nem értették meg a szo­cializmust, és vonakodtak a nagyüzemi munkától. Ma már mindannyian láthat­ják, hogy a határozat jó alapra épült, amikor a parasztság poli­tikai érettségére, rendíthetetlen knmunkakedvére és szorgalmára számított. Az eredmény, amivel egy küzdelmes, hősies korszakot zárunk, a legmerészebb elképze­lésnél­ is hamarabb következett be­­, a párt vezetésével az egész parasztság elismerésre méltó rö­vid idő alatt váltotta valóra a kettős célkitűzést. Az említett mezőgazdasági ha­tározat után pontosan négy évre összehívott VIII. pártkongresszus már ezt jelentheti: „A mezőgaz­daság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztat­lanul uralkodóvá váltak a szocia­lista termelési viszonyok, befejez­tük a szocializmus alapjainak le­rakását. A magyar nép új törté­nelmi jelentőségű győzelmet ara­tott, a szocializmus teljes felépí­tésének korszakába lépett” — mint ahogyan az irányelvekben már megfogalmazták. A párt ezzel egyidejűleg jelent­heti azt is, hogy a tömeges át-­ szervezés időszakában — 1959— 1961 átlagában — a mezőgazda­ság teljes termelése a megelőző három évhez képest 8,5, az álla­milag felvásárolt árumennyiség pedig 13,3 százalékkal nőtt annak ellenére, hogy a kedvezőtlen idő­járással is meg kellett küzde­­nünk. A célkitűzés realitásán túl mindez azt is bizonyítja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése a parasztság egyetértésével találkozott és helyes módszerek­kel, egészségesen ment légbe. A félénkség, a bizalmatlanság, a kishitűség köde szétfoszlott és a nagyüzemi munka diadalt aratott a szétszórt kisparcellás gazdálko­dás felett. A parasztság végleges gazdálkodási és életformának fo­gadta el a modern nagyüzemi ter­melést, a szövetkezeti rendszert és tudatosan hozzákezdett a szo­cializmus teljes felépítéséhez. Megváltozott a föld képe , az emberek tudata és a falu elindult az egységes szocialista társadalom­­felépítésének az útján, a soha nem látott termelési fellendülés felé. Ez a merőben új helyzet új feladatot is ró a mezőgazdaságra. A párt a VIII. kongresszus irány-­­­elveiben erre vonatkozóan javasla-­ tot is tesz. A kettős feladat most­ egy fő feladattá válik, amelyet az­ irányelvek pontosan így fejez­­nek ki:­­ „A magyar mezőgazdaság tör-­­­ténetében új fejezet kezdődik:­­ erőnket most már a termelőszö-­­­vetkezetek korszerű, nagyüzemi­­ gazdálkodásának fejlesztésére és­­ szocialista jellegének erősítésére, a szövetkezeti parasztság szocia-­ lista nevelésére, egységének hová-­ csalására összpontosíthatjuk.”­­ Ha az átszervezések idején —­ ami mégiscsak sok termelési zök-­ kenővel járt —, és a rossz idő-­­ járás közepette is tervszerűen nö-­­ velni tudtuk a mezőgazdasági­­ termelést, akkor most —, amikor­, minden erőt magára a többter- e­melésre fordíthatunk — biztosan­­ remélhetjük mezőgazdasági tér-e melésünkben az ugrásszerű növe-­ kedést.­­! Az elkövetkező években az­ óriási befektetések kamatoznak­­ majd. Az elhintett és a parasztság­ széles rétegeiben felhalmozott po-­­ litikai, szakmai és technikai tudást válik anyagi erővé; új szőlők,­ gyümölcsösök, tízezer holdjai for-­­dulnak termőre; javított és öntö-e­zésre berendezett területek fizet-l nek magas kamatot; egy feljaví-­ tott, kiválogatott és számban is­­ megnöve­kedett állatállomány áll­t készen a hozamok soha nem lá-­­ tott növelésére; van erőnk a ta-f­­ajok mélységének meghódítására,­ az időjárás káros hatásainak csök-­­­kentésére is. ) A termelőszövetkezeti mozga-­­­lom győzelmének másik legfonto-­ sabb kihatása, hogy kialakulóban­­iem az egységes szocialista pa-­ rasztság. Ledőltek azok az ősz- 5 tálykorlátok, amelyeket a magán-­ tulajdon és a kisárutermelés kt emelt a parasztság különböző ré-­­tegei közé. A tsz-mozgalom győ-­ zelme után a szövetkezeti tagok­ megítélésének főmércéje a közös-­ ség javára végzett munka lett. A­ szövetkezeti tagok szocialista ön-­­tudata, közösségi szemlélete vi-­ szont segíti a szocialista termelé-­ si viszonyok fejlődését, a szövet-­ kezeti vagyon gyarapodását, erő-5 síti a közös gazdaságokat.­­ Az alapokat tehát leraktuk. 1. Most elérkeztünk a korszerű, ha-? talmas felépítmény megszerkesz-­­ tésének az idejéhez, a virágzó, ? korszerű, mezőgazdasági nagy-­ üzemek megteremtéséhez. Erőin- í­két most már nem forgácsolja az­­ átszervezés végrehajtása, a társa-­­ dalmi élet kettőssége. Az összpon­­­­tosított erő pedig csodákra ké­­­­pes. Ennek a nagyszerű fejlődés-? nek a küszöbéhez érkeztünk.­­ Nincs akadály, szabad az út,­ csak akarni és dolgozni kell tud-l­ni. A mezőgazdaság jövője nem­ véletlenek, vagy önző érdekek,­ hanem egy új útra talált öntu­­­datában megerősödött, jobb életet­ akaró szövetkezeti parasztság ke­­­zében van. Ez mezőgazdaságunk­ új történelmi korszakának, a jöv­­vőnek legfőbb biztosítéka. Szegő Lajos . ..—y-/'. ' SU '­ *“* ****¥&{ pp i | J . i- U i- t- /*^**r­. - * - \ A ^ v ^ ‡ Közöljük a rádió és a televízió műsorát ! p| ~-*3 ^ . ......' •'■ d XVIII. ÉVFOLYAM. 37. SZÁM.­ARA 1 FORINT 1962. SZEPTEMBER 16. Ne késlekedjünk a mezőgazdasági munkákkal Időszerű feladatokról tanácskoztak a Földművelésügyi Minisztériumban­ ­ A Földművelésügyi Miniszté­­­­riumban a napokban a megyei­­ tanácsok és pártbizottságok me­­­­zőgazdasági osztályvezetőinek­­ részvételével tanácskozást tartot­­t­­ak az őszi feladatokról, és a me­­­­zőgazdasági termelés egyéb idő­­s­szerű kérdéseiről.­­ A tanácskozáson — amelyen­­ részt vett és felszólalt Hont János,­­a földművelési miniszter első he­lyettese, Királyi Ernő miniszter-­­ helyettes — Keserű János minisz­­­­terhelyettes a következőkben fog­­­lalta össze az időszerű teendőket.­­ — A tavalyihoz képest, vala­­­­mennyi időszerű mezőgazdasági munkában lemaradtunk — mon­dotta bevezetőül. — A kívánatos­­­­nál lassabban halad a vetés elő­­­­készítése, a silózás, a vetőmagvak­­ kiszállítása és cseréje. Minden erővel... • Az idén az időjárás sem kedve­­­­zett. A kései kitavaszodás követ­keztében eltolódott a növények érése és a száraz időjárás nagyon sok helyen megnehezíti a talaj­előkészítést — a nyárvégi és őszi munkákkal azonban mégsem sza­bad tovább várni! A termelőszö­vetkezetek egy része késlekedve kezdte meg az időszerű teendőket.­­ Eluralkodott rajtuk a „ráérünk még”, és a jó idő­járás hangulata. Sok helyen baj van a munkaszer­­,­vezessél, jobban számítanak saját­­gépeikre, mint lehetne. Nem ve­szik igénybe a gépállomások gé­peit. A tavalyihoz viszonyítva, a­­ szerves- és műtrágyázásnak a fe­l­ét sem végezték el. Az elmara­dásért hibásak a járási tanácsok­­ is, mert nem adtak kellő segítsé­get a tsz-eknek. Két műszakban! A legsürgősebb tennivaló a cséplés gyors befejezése mellett a talajelőkészítés meggyorsítása. Több megyében még most is a nyári mélyszántást szorgalmazzák és nem a vetőszántást. A lemara­dásban része van annak is, hogy amíg tavaly ebben az időszakban a traktoroknak több mint 40 szá­zaléka kettős műszakban dolgo­zott, most a szántásra alkalmas traktoroknak országosan csak mintegy 30 százaléka dolgozik két műszakban. Ahhoz, hogy a mulasztásokat pótoljuk és idejé­ben elvégezzük a vetést, nagyon rövid időn belül, minden megyé­ben a szántótraktoroknak legalább a felét kell éjjel-nappali műszak­ban foglalkoztatni. Néhány megyében akadályozza a kettős műszak bevezetését a traktoroshiány. A járások, a gép­állomások és termelőszövetkeze­tek vezetőinek mindent el kell követni a traktorosok felkutatá­sára. Traktorra kell ültetni a gé­pekhez értő tsz-tagokat is. Több megyében, köztük Fejérben is, a pártbizottság kezdeményezésére már szép számban jelentkeztek a traktorvezetéshez értő ipari mun­kások, hogy az őszi munkák ide­jén segítenek a mezőgazdaságban. Ez hasznos kezdeményezés és kö­vetendő máshol is. Megengedhetetlen azonban az, amit a többi között Csongrád me­gyében tapasztaltunk, hogy a gép­állomások elsősorban az állami gazdaságoknak dolgoznak. A já­rási szerveknek a feladata, hogy ezt ellenőrizzék és a termelőszö­vetkezetek részéről szorgalmazzák a talajmunkára való szerződés­­kötést a gépállomásokkal. A takarmányok betakarítása A hosszú ideig tartó szárazság — mondotta továbbá Keserű elv­társ — jelentékenyen csökkentette a takarmánynövények várható termését. Több szövetkezetben lesz hiány abraktakarmányból és szálastakarmányból is. A takar­mányhelyzet gondos felmérése mellett már most mindenütt meg kell kezdeni a gazdaságos és ta­karékos abraktakarmányozást. A szálas- és tömegtakarmányokat minden gazdaság maga biztosítja. Gondosan takarítsunk­ be minden szál takarmányt, kertészeti hulla­dékot, leveles répafejet. Gondos­kodjunk a kukoricaszár idejében történő betakarításáról, hogy azt részben silóként,­ részben szálas­takarmányként felhasználhassuk. Gazdaságaink érjék el, hogy októ­ber végére minden kukoricaszár lekerüljön a földekről. A rendelkezésre álló gépi erővel, a munka közben gyakran előfor­duló géphibák azonnali kijavítá­sával feltétlenül meg kell gyorsí­tani a silókukorica betakarítását. A termelőszövetkezetek, ha szük­séges, még a kézi erővel történő betakarítást is alkalmazzák. A jelenleginél nagyobb tempó­val kell hozzálátni a szerves- és műtrágyázáshoz — mondotta vé­gül Keserű elvtárs —, különösen ott, ahol kalászos után kalászost vetnek. A vetéssel ne várjanak a jó időre a gazdaságok. Sokkal jobb az, ha az eső már a földben éri a magot, mintha megkésnek a vetéssel. Ajánlatos még most, különösen azokon a helyeken, ahol a kora tavaszon takarmányo­zási gondokkal lehet számolni, ha a szokásosnál nagyobb területen vetnek őszi tak­armánykeveréke­­ket. Mindezek mellett, biztosítani kell a szőlő- és gyümölcstelepíté­­sek zavartalanságát is. H. J. A mezőkovácsházi járási népfront kezdeményezése 800 tsz paraszt külön vonattal utazott a kiállításra A Hazafias Népfront mezőkovácsh­ázi járási bizottságának szer­vezésében különvonattal nyolcszázan utaztak fel a 64. Országos Me­zőgazdasági Kiállításra. A termelőszövetkezeti gazdákat és hozzá­tartozóikat a Nyugati pályaudvaron a Hazafias Népfront Országos Tanácsának vezetői fogadták. A mezőkovácsházi járás parasztküldöttségének tagjai kétnapos budapesti tartózkodásuk során nagy érdeklődéssel tanulmányozták a mezőgazdasági kiállítást. Ellátogattak az Országház épületébe, megnézték a Nemzeti Galériát és megtekintették a fővárosi nagy­cirkusz előadását, majd hazautazásuk előtt Teklesz János, a mező­kovácsházi járási népfront-bizottság titkára ezt mondta: „Nagyon tanulságos, hasznos tapasztalatcsere alkalom volt a ki­állítás megtekintése és ugyanakkor mindannyiunk számára élmé­nyekben gazdag, emlékezetes marad a kirándulás is. HÁT EZ HOGYAN MŰKÖDIK? A szentmártonkátai Kossuth Tsz gazdái nagy érdeklődéssel tanul­mányozzák a kiállítás OKISZ-pavilonjában található gyü­mm­­lesosz­tályozó-gépet

Next