Szabad Föld, 1962. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1962-09-16 / 37. szám
A „kettős feladat 66 helyett ” egy fő feladat Négy év történelmileg nem nagy idő. Most mégis egy politikailag jelentős korszakot nyugtázunk vele. Az MSZMP KB 1958. decemberi határozata óta olyan nagy változások mentek végbe falun, a mezőgazdaságban, hogy méltán nevezhetjük történelmi jelentőségű események sorozatának és győzelemnek ezt az időszakot. Az említett határozat, majd egy évvel később a VII. pártkongreszszus nagy és merész feladatot tűzött az akkor még több szektori — félig már a szocialista nagyüzem, félig a magánkisüzem talaján álló — mezőgazdaság elé. Egyidőben nem is egy, hanem kettős feladatot kellett vállalni: a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a mezőgazdasági termelés növelését. Mennyi erő, hit, akarat mozdult meg a párt szavára, de mennyi kishitűség, megtorpanás, bizalmatlanság is kísérte a határozott szót. Nézzünk csak szét egy kicsit és nagyon őszintén ebben az országban: sok mindenben rá sem ismerünk a régi falura és bizony sok mindenben a három-négy év előtti önmagunkra sem. Emlékezzenek csak a falusiak: mennyi mindenben nem hittek, megoldás helyett hányszor kerestek ellenvetést, s a bizalmatlanság mily sokszor férkőzött az emberek közé. Hogyan lehet átszervezni és egyidejűleg a termelést növelni a „mozgó” földeken, felzaklatott emberekkel? — kérdezték többen és bizony egyesek túlzottnak tartották a célkitűzést. A párt azonban bízott az emberekben, még azokban is, akik akkor pillanatnyilag nem értették meg a szocializmust, és vonakodtak a nagyüzemi munkától. Ma már mindannyian láthatják, hogy a határozat jó alapra épült, amikor a parasztság politikai érettségére, rendíthetetlen knmunkakedvére és szorgalmára számított. Az eredmény, amivel egy küzdelmes, hősies korszakot zárunk, a legmerészebb elképzelésnél is hamarabb következett be, a párt vezetésével az egész parasztság elismerésre méltó rövid idő alatt váltotta valóra a kettős célkitűzést. Az említett mezőgazdasági határozat után pontosan négy évre összehívott VIII. pártkongresszus már ezt jelentheti: „A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A magyar nép új történelmi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett” — mint ahogyan az irányelvekben már megfogalmazták. A párt ezzel egyidejűleg jelentheti azt is, hogy a tömeges át- szervezés időszakában — 1959— 1961 átlagában — a mezőgazdaság teljes termelése a megelőző három évhez képest 8,5, az államilag felvásárolt árumennyiség pedig 13,3 százalékkal nőtt annak ellenére, hogy a kedvezőtlen időjárással is meg kellett küzdenünk. A célkitűzés realitásán túl mindez azt is bizonyítja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése a parasztság egyetértésével találkozott és helyes módszerekkel, egészségesen ment légbe. A félénkség, a bizalmatlanság, a kishitűség köde szétfoszlott és a nagyüzemi munka diadalt aratott a szétszórt kisparcellás gazdálkodás felett. A parasztság végleges gazdálkodási és életformának fogadta el a modern nagyüzemi termelést, a szövetkezeti rendszert és tudatosan hozzákezdett a szocializmus teljes felépítéséhez. Megváltozott a föld képe , az emberek tudata és a falu elindult az egységes szocialista társadalomfelépítésének az útján, a soha nem látott termelési fellendülés felé. Ez a merőben új helyzet új feladatot is ró a mezőgazdaságra. A párt a VIII. kongresszus irány-elveiben erre vonatkozóan javasla- tot is tesz. A kettős feladat most egy fő feladattá válik, amelyet az irányelvek pontosan így fejeznek ki: „A magyar mezőgazdaság tör-ténetében új fejezet kezdődik: erőnket most már a termelőszö-vetkezetek korszerű, nagyüzemi gazdálkodásának fejlesztésére és szocialista jellegének erősítésére, a szövetkezeti parasztság szocia- lista nevelésére, egységének hová- csalására összpontosíthatjuk.” Ha az átszervezések idején — ami mégiscsak sok termelési zök- kenővel járt —, és a rossz idő- járás közepette is tervszerűen nö- velni tudtuk a mezőgazdasági termelést, akkor most —, amikor, minden erőt magára a többter- emelésre fordíthatunk — biztosan remélhetjük mezőgazdasági tér-e melésünkben az ugrásszerű növe- kedést.! Az elkövetkező években az óriási befektetések kamatoznak majd. Az elhintett és a parasztság széles rétegeiben felhalmozott po- litikai, szakmai és technikai tudást válik anyagi erővé; új szőlők, gyümölcsösök, tízezer holdjai for-dulnak termőre; javított és öntö-ezésre berendezett területek fizet-l nek magas kamatot; egy feljaví- tott, kiválogatott és számban is megnövekedett állatállomány állt készen a hozamok soha nem lá- tott növelésére; van erőnk a ta-fajok mélységének meghódítására, az időjárás káros hatásainak csök-kentésére is. ) A termelőszövetkezeti mozga-lom győzelmének másik legfonto- sabb kihatása, hogy kialakulóbaniem az egységes szocialista pa- rasztság. Ledőltek azok az ősz- 5 tálykorlátok, amelyeket a magán- tulajdon és a kisárutermelés kt emelt a parasztság különböző ré-tegei közé. A tsz-mozgalom győ- zelme után a szövetkezeti tagok megítélésének főmércéje a közös- ség javára végzett munka lett. A szövetkezeti tagok szocialista ön-tudata, közösségi szemlélete vi- szont segíti a szocialista termelé- si viszonyok fejlődését, a szövet- kezeti vagyon gyarapodását, erő-5 síti a közös gazdaságokat. Az alapokat tehát leraktuk. 1. Most elérkeztünk a korszerű, ha-? talmas felépítmény megszerkesz- tésének az idejéhez, a virágzó, ? korszerű, mezőgazdasági nagy- üzemek megteremtéséhez. Erőin- íkét most már nem forgácsolja az átszervezés végrehajtása, a társa- dalmi élet kettőssége. Az összpontosított erő pedig csodákra képes. Ennek a nagyszerű fejlődés-? nek a küszöbéhez érkeztünk. Nincs akadály, szabad az út, csak akarni és dolgozni kell tud-lni. A mezőgazdaság jövője nem véletlenek, vagy önző érdekek, hanem egy új útra talált öntudatában megerősödött, jobb életet akaró szövetkezeti parasztság kezében van. Ez mezőgazdaságunk új történelmi korszakának, a jövvőnek legfőbb biztosítéka. Szegő Lajos . ..—y-/'. ' SU ' *“* ****¥&{ pp i | J . i- U i- t- /*^**r. - * - \ A ^ v ^ ‡ Közöljük a rádió és a televízió műsorát ! p| ~-*3 ^ . ......' •'■ d XVIII. ÉVFOLYAM. 37. SZÁM.ARA 1 FORINT 1962. SZEPTEMBER 16. Ne késlekedjünk a mezőgazdasági munkákkal Időszerű feladatokról tanácskoztak a Földművelésügyi Minisztériumban A Földművelésügyi Minisztériumban a napokban a megyei tanácsok és pártbizottságok mezőgazdasági osztályvezetőinek részvételével tanácskozást tartottak az őszi feladatokról, és a mezőgazdasági termelés egyéb idősszerű kérdéseiről. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Hont János,a földművelési miniszter első helyettese, Királyi Ernő miniszter- helyettes — Keserű János miniszterhelyettes a következőkben foglalta össze az időszerű teendőket. — A tavalyihoz képest, valamennyi időszerű mezőgazdasági munkában lemaradtunk — mondotta bevezetőül. — A kívánatosnál lassabban halad a vetés előkészítése, a silózás, a vetőmagvak kiszállítása és cseréje. Minden erővel... • Az idén az időjárás sem kedvezett. A kései kitavaszodás következtében eltolódott a növények érése és a száraz időjárás nagyon sok helyen megnehezíti a talajelőkészítést — a nyárvégi és őszi munkákkal azonban mégsem szabad tovább várni! A termelőszövetkezetek egy része késlekedve kezdte meg az időszerű teendőket. Eluralkodott rajtuk a „ráérünk még”, és a jó időjárás hangulata. Sok helyen baj van a munkaszer,vezessél, jobban számítanak sajátgépeikre, mint lehetne. Nem veszik igénybe a gépállomások gépeit. A tavalyihoz viszonyítva, a szerves- és műtrágyázásnak a felét sem végezték el. Az elmaradásért hibásak a járási tanácsok is, mert nem adtak kellő segítséget a tsz-eknek. Két műszakban! A legsürgősebb tennivaló a cséplés gyors befejezése mellett a talajelőkészítés meggyorsítása. Több megyében még most is a nyári mélyszántást szorgalmazzák és nem a vetőszántást. A lemaradásban része van annak is, hogy amíg tavaly ebben az időszakban a traktoroknak több mint 40 százaléka kettős műszakban dolgozott, most a szántásra alkalmas traktoroknak országosan csak mintegy 30 százaléka dolgozik két műszakban. Ahhoz, hogy a mulasztásokat pótoljuk és idejében elvégezzük a vetést, nagyon rövid időn belül, minden megyében a szántótraktoroknak legalább a felét kell éjjel-nappali műszakban foglalkoztatni. Néhány megyében akadályozza a kettős műszak bevezetését a traktoroshiány. A járások, a gépállomások és termelőszövetkezetek vezetőinek mindent el kell követni a traktorosok felkutatására. Traktorra kell ültetni a gépekhez értő tsz-tagokat is. Több megyében, köztük Fejérben is, a pártbizottság kezdeményezésére már szép számban jelentkeztek a traktorvezetéshez értő ipari munkások, hogy az őszi munkák idején segítenek a mezőgazdaságban. Ez hasznos kezdeményezés és követendő máshol is. Megengedhetetlen azonban az, amit a többi között Csongrád megyében tapasztaltunk, hogy a gépállomások elsősorban az állami gazdaságoknak dolgoznak. A járási szerveknek a feladata, hogy ezt ellenőrizzék és a termelőszövetkezetek részéről szorgalmazzák a talajmunkára való szerződéskötést a gépállomásokkal. A takarmányok betakarítása A hosszú ideig tartó szárazság — mondotta továbbá Keserű elvtárs — jelentékenyen csökkentette a takarmánynövények várható termését. Több szövetkezetben lesz hiány abraktakarmányból és szálastakarmányból is. A takarmányhelyzet gondos felmérése mellett már most mindenütt meg kell kezdeni a gazdaságos és takarékos abraktakarmányozást. A szálas- és tömegtakarmányokat minden gazdaság maga biztosítja. Gondosan takarítsunk be minden szál takarmányt, kertészeti hulladékot, leveles répafejet. Gondoskodjunk a kukoricaszár idejében történő betakarításáról, hogy azt részben silóként, részben szálastakarmányként felhasználhassuk. Gazdaságaink érjék el, hogy október végére minden kukoricaszár lekerüljön a földekről. A rendelkezésre álló gépi erővel, a munka közben gyakran előforduló géphibák azonnali kijavításával feltétlenül meg kell gyorsítani a silókukorica betakarítását. A termelőszövetkezetek, ha szükséges, még a kézi erővel történő betakarítást is alkalmazzák. A jelenleginél nagyobb tempóval kell hozzálátni a szerves- és műtrágyázáshoz — mondotta végül Keserű elvtárs —, különösen ott, ahol kalászos után kalászost vetnek. A vetéssel ne várjanak a jó időre a gazdaságok. Sokkal jobb az, ha az eső már a földben éri a magot, mintha megkésnek a vetéssel. Ajánlatos még most, különösen azokon a helyeken, ahol a kora tavaszon takarmányozási gondokkal lehet számolni, ha a szokásosnál nagyobb területen vetnek őszi takarmánykeverékeket. Mindezek mellett, biztosítani kell a szőlő- és gyümölcstelepítések zavartalanságát is. H. J. A mezőkovácsházi járási népfront kezdeményezése 800 tsz paraszt külön vonattal utazott a kiállításra A Hazafias Népfront mezőkovácsházi járási bizottságának szervezésében különvonattal nyolcszázan utaztak fel a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításra. A termelőszövetkezeti gazdákat és hozzátartozóikat a Nyugati pályaudvaron a Hazafias Népfront Országos Tanácsának vezetői fogadták. A mezőkovácsházi járás parasztküldöttségének tagjai kétnapos budapesti tartózkodásuk során nagy érdeklődéssel tanulmányozták a mezőgazdasági kiállítást. Ellátogattak az Országház épületébe, megnézték a Nemzeti Galériát és megtekintették a fővárosi nagycirkusz előadását, majd hazautazásuk előtt Teklesz János, a mezőkovácsházi járási népfront-bizottság titkára ezt mondta: „Nagyon tanulságos, hasznos tapasztalatcsere alkalom volt a kiállítás megtekintése és ugyanakkor mindannyiunk számára élményekben gazdag, emlékezetes marad a kirándulás is. HÁT EZ HOGYAN MŰKÖDIK? A szentmártonkátai Kossuth Tsz gazdái nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a kiállítás OKISZ-pavilonjában található gyümmlesosztályozó-gépet