Szabad Föld, 1964. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1964-11-08 / 45. szám

XX. ÉVFOLYAM, 45 SZÁM. Ara 1 Forint, 1964. NOVEMBER 7. ÉLJEN A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 47. ÉVFORDULÓJA! A NAGY OKTÓBER ÚTJÁN November 7-én ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulóját. Negyvenhét évvel ezelőtt ezen a napon következett be az a világtörténelmi fordulat, amelynek eszmei-forradalmi lángjainál a földkerekség dolgozói felismerhették a kapitalizmus legyőzésének, az elnyomottak felszabadításának útját. Ami jelentős esemény történt az elmúlt fél évszázad alatt, az valamilyen formában kapcsolódik a világ első szocialista forradalmához. Ahhoz a forradalomhoz, amely létrehozta a világ első szocialista államát , a Szovjetuniót. A nagy október tette lehetővé, hogy a világ egyhatodán korszerű, fejlett, virágzó nehézipart, szocialista mezőgazdaságot teremtsen a szovjet nép. Olyan államot, amely a minden idők legvéresebb második világháborújából győztesként került ki és azóta is védi a békét. Olyan országot teremtett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amelynek segítségével korunkban több, mint egymilliárd ember szabadult meg a kizsákmányolástól, s amelynek köszönhető, hogy jelenleg a Föld területének 26 százalékán, 14 országban szocialista rendszer van és a föld lakosságának 35 százaléka a szocializmust építi. A nagy október legendás forradalmi zászlóit ma féltő szeretettel múzeumokban őrzik. Október forradalmi eszméi azonban élnek, s minden eddiginél elevenebből hatnak a ma már kommunizmust építő Szovjetunióban éppúgy, mint a többi szocialista országban és szerte a világon. A forradalom hatalmas talpkövén 47 év alatt szocialista állam épült fel a Szovjetunióban, amely anyagi, szellemi, technikai bázisával eléri, némely tekintetben túl is haladja a legfejlettebb tőkés államokat, közöttük az Amerikai Egyesült Államokat is. A számok közül csupán egyetlen adatot idézünk: a szovjet ipar fejlődésének évi üteme 10,2 százalék volt az elmúlt 47 év során, míg az Egyesült Államokban mindössze 3,3 százalék. Még a mezőgazdasági termelés is, — amely pedig ma méggyengébb oldala a szocialista népgazdaságoknak — gyorsabb ütemben növekszik, mint a nyugati kapitalista országoké. A Szovjetunióban és a többi szocialista államban az elmúlt 10 év alatt 35, Nyugat-Európában csak 18 százalékkal nőtt a mezőgazdaság össztermelése. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom korlátlan lehetőségeket teremtett az egész nép felemelkedésére. A szocializmus az elmaradt Oroszországból fejlett, kulturált országot teremtett, s ma már olyan egyedülállóan korszerű technikával rendelkezik, amelynek segítségével a legfejlettebb tőkesallamokat, közöttük az Egyesült Államokat is megelőzve, a szovjet ember elsőként hódította meg a világűrt. A szocializmust építő országok között a mi hazánk népe is méltán büszke azokra a nagy eredményekre, amelyeket politikai, gazdasági és kulturális vonatkozásban a Szovjetunió, népünk legjobb barátja, az elmúlt 47 év alatt elért. Büszkék vagyunk arra, hogy a testvéri Szovjetunió oldalán bizonyítói lehetünk: a mi hazánkban is él a világot és embert formáló nagy október eszméje — a marxizmus—leninizmus minden tanítása. A nagy októberre emlékezve önmagunk eredményeit is értékelni szoktuk. Összegezzük, hogy pártunk vezetésével milyen eredményeket értünk el népgazdaságunk fejlesztésében, szocialista társadalmunk erősítésében. S ez az önvizsgálat természetes is, hiszen eredményeinket pártunk helyes politikája mellett annak a testvéri és önzetlen segítségnek köszönhetjük, amelyet néhány hónap híján két évtizede a Szovjetuniótól kapunk. Nálunk minden ipari, mezőgazdasági, technikai, tudományos és kulturális eredményben, az életszínvonal megjavításában közvetett, vagy közvetlen szerepe van a testvéri szovjet nép segítségének. A mi népünk, s a szovjet nép barátsága a marxizmus-leninizmus alapelvein nyugszik, s ez pedig érdek- és sorközösségbe fogja törekvéseinket akár gazdasági, akár politikai, vagy kulturális ügyről van szó. Barátságunk szilárd és megbonthatatlan, jóban, rosszban örökre együtt menetelünk a szocializmus útján. Ha a testvéri barátság jegyében, most a mi eredményeinket tesszük mérlegre, büszkék lehetünk. Pártunk politikáját érzi és magáénak érzi népünk minden társadalmi rétege. A személyi kultuszt, ezt követően az ellenforradalmi felkelés okozta károkat kihevertük, szétvertük és megsemmisítettük a jobboldali opportunista, és a dogmatikus, álbaloldali nézeteket — az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, s a kultúra számára széles, immár kitérők nélküli egyenes utat nyitottunk. Erről a helyes lenini útról nem térünk le! Pártunk VIII. kongresszusának szellemében töretlen hittel, serény munkával építjük szocialista jelenünket és jövőnket a testvéri Szovjetunióval és a többi állammal együttműködve, egymást kölcsönösen segítve. Hűek maradunk a proletár internacionalizmus szelleméhez, mert korunkban a szocialista hazafiság egyet jelent a nagy október lenini útján járó Szovjetunió iránti hűséggel, a szocialista országok testvéri egységének állandó erősítésével. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével elkezdődött a szocializmusba való világméretű átmenet korszaka. A mi hazánk e szocialista világrendszerben jelentős szerepet tölt be, eredményeinkről tisztelettel és megbecsüléssel beszélnek a testvéri szocialista országokban, de ezeken túl is. Mi, a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal szoros szövetségben ennek a korszaknak serény építői, alkotói vagyunk, s hozzájárulunk ahhoz, hogy a népek tudataiba még kitörölhetetlenebbül bevésődjék az a fogalom, miszerint a béke és szocializmus, a jólét és a szocialista társadalom elválaszthatatlanok egymástól. Hozzájárulunk ahhoz, hogy a nagy október fénye még ragyogóbban, még tisztábban világítsa meg az egész emberiség előtt álló célt: a szocializmust. Azt a társadalmi formát, amely békés gazdasági versenyben, háború nélkül, a népek boldogulása útján bizonyítja be legyőzhetetlen, világformáló erejét. Lapzártakor érkezett, Szabolcs-Szatmár megyében véget ért, Borsod, Hajdú-Bihar és Vas megyében is befejezéshez közeledik a vetési munka Az utolsó húsz esztendőben mindössze három olyan őszre emlékeznek a gyakorlati gazdák, amikor az októberi csapadék meghaladta a 100 millimétert Tavaly októberben 25, harmadéve 22, az azt előző esztendőben pedig mindössze 20 milliméter csapadékot mértek. Ezzel szemben az elmúlt hónapban október 8-tól 26-ig 113 milliméter csapadék hullott az országra, de voltak olyan helyek is, ahol az eső ez alatt az idő alatt a 160 millimétert is meghaladta. A kedvezőtlenül alakult októberi időjárás a legtöbb helyen keresztülhúzta a gazdák számítását. Megakadt az őszi betakarítás és vontatottan haladt a vetés is. A búza alá előkészített talajokat mindenütt letömte a sok csapadék, s ezeken a táblákon előbb tárcsával, vagy kultivátorral kell fellazítani a szántást. Különösen így van ez a kötöttebb szerkezetű talajokon, elsősorban a Tiszántúlon, ahol rendkívül sok munkatöbbletet jelent a vetőágyak előkészítése. A Meteorológiai Intézet távprognózisa szerint a november kedvezőbb időjárással kecsegtet, de — ahogy mondani szokás — a meteorológiai előrejelzéseket nem lehet készpénznek venni, éppen ezért az a helyes, ha a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok gépei, fogatai a növénytermesztő brigádokkal együtt minden percet kihasználnak a betakarítás, de főként a vetés mielőbbi befejezésére. Jó hírt kaptunk Szabolcsból. Ebben a megyében már befejezték az őszi vetést, összesen 166 ezer 236 kataszteri holdon került földbe a mag. Nem vitás, hogy Szabolcs megye mezőgazdasági üzemei a vetésre összpontosított gyors és tervszerű munkájuknak köszönhetik a sikert. Budapest és Debrecen város körzetében gazdálkodó termelőszövetkezetek is végeztek már a búzavetéssel. Befejezés előtt áll a nagy munka Borsod és Vas megyében is, ahol lényegesen nehezebbek a talajviszonyok, mint például Szabolcsban. Hajdú-Bihar megye közös gazdaságai is jól használják ki vetésre alkalmas napokat és félnapokat. Lapzártakor még 18 ezer hold kenyérgabona várt ebben a megyében elvetésre, de ha az idő engedi — mire ezek a sorok az olvasókhoz érnek — már Hajdúban is befejeződik a vetés. Csongrádban naponta 6—7 ezer holddal gyarapodik az őszi búza vetésterülete, s remény van arra,hogy a hét végére itt is földbe kerül a búza vetőmagja. Zala — ez a szokatlanul sok csapadékot kapott megye — jórészt az igaerőre támaszkodik: 1500 lófogat helyettesíti a felázott földekről kiszorult traktorokat. A cukorrépabetakarítás az esős idő ellenére is kielégítően halad országszerte. A termés is jónak mondható: a termelők és a cukorgyár egyaránt megtalálják számításaikat. A kukorica törés és a szárbetakarítás viszont a Dunántúlon elmaradt, ami érthető is, hiszen a mezőgazdasági üzemek az elmúlt hetekben minden erőt a talajelőkészítésre, a szüretre összpontosítottak. A sok eső gátolta az őszi legeltetést és a tömegtakarmányok betakarítását is. Ahol viszont kevés a takarmány, ott mindenképpen törekedjenek arra a mezőgazdasági üzemek vezetői, hogy a feltépett kukoricaszárból, nyers répaszeletből, leveles répafejből és konyhakerti hulladékból minél többet silózzanak be.