Szabad Föld, 1965. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-02-14 / 7. szám

••MnNMiNHMaMHinnMHIimnillMIIMHtlilaifNHimimilliNinHIilllitSaíiíSuüujMMSlHIIItliilSMlI ^dJúSz éve Szabad­­tbudapest Most húsz esztendeje annak, hogy — csaknem­ egyhónapi ké­séssel követve testvérét, Pestet — Buda­pestéről is lepattant a bilincs. Vérben és romokban, temetetlen holttestektől csúfítva és éhesen összeölelkezhetett a Duna két partján a két testvér. Budapest felszabadult. Egy ország mozdult meg, hogy újjászülje, a réginél szebbé te­gye szeretett fővárosát. Átívelte az első híd a Dunát, azután még egy, és ma már nyolc. El­simult a romok sebe, hogy új háznak adjon helyet, a gyárak­ban elkészült az első helyreállí­tott­­mozdony és ma már öt vi­lágrésznek szállít a főváros ipara. Egy ország összefogott ereje tette ezt. És ma egy ország kö­szönti a minisztériumok szék­helyét, a magyar ipar fellegvá­rát, a fény, a suhanó autók, a nép fiait nevelő egyetemek, a virágzó idegenforgalom váro­sát, az ország fővárosát, a húsz éve szabad Budapestet! Új módszerek a Veszprém megyei népfrontbizottságok munkájában A Veszprém megyei Népfront­bizottság helyi szervei eddig is igyekeztek segítséget nyújtani a termelőszövetkezeteknek, és álta­lában a mezőgazdaságnak. A bi­zottságok azonban nem mindig találták el a legfontosabb terü­leteket, és munkájuk nem min­dig állt összhangban a valóságos igényekkel. Most egy részletes kiadványban sorra vették az összes lehetősé­geket. Másfajta problémák je­lentkeztek például egy bakonyi, egy kisalföldi, vagy egy Balaton­­parti faluban, más módon lehet közeledni egy gyenge, egy köze­pes, vagy egy erős szövetkezet­hez. A kiadványban felsorolják, hogy eddig milyen népfrontak­ciók bontakoztak ki az aktuális mezőgazdasági munkák és a bel­ső szervezeti élet, a tapasztalat­­csere és a munkaverseny, a szak­oktatás és a szakköri mozgalom, a háztáji gazdálkodás és az áru­termelés, a növényvédelem, és a tsz-ek közötti kapcsolatok támo­gatására. Hangsúlyozzák azonban, hogy a helyi bizottságok alapos mér­legelés, részletes előkészítés után ezekből csupán egyet-kettőt vá­lasszanak, de azokat viszont kö­vetkezetesen, egész évi munkával igyekezzenek megvalósítani. / 1965 FEB 1­­­41i // - 0 KUI:U.III.­ XXI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM.­ARA: 1 FORINT 1965. FEBRUÁR 14.­ ­ V .v . . Sárban a sárga kincs (3. oldal) - Mi lesz veled szülőfalum? (4. oldal) - Zárszám­adás, 1965. (5. oldal) - Februárban a Balatonról (7. oldal) - Felhívás pályázatunk részvevőihez (8. oldal) - Munkatársaink külföldön (10. oldal) — Okosan, gazda­ságosan (13. oldal) Meglestük a TAVASZT Időközönként még hózáporok pásztázzák a határt, s éjszakára befagy a dülőutak szekér­csapásaiban összegyülemlett hólé, de a mezei madarak és a serkentő búzavetések már tavaszt jeleznek. Indulnak az éltető nedvek­ a mandu­lásokban, s a barackfákon puffadó rügyek jel­zik: akárhogyan is tombol a tél, a tavasz már az ajtón kopogtat. Mozgolódnak az emberek is a tsz-ekben. Szállítják az istállótrágyát a határba. Újszülött bárányok, koratavaszi malacok dajkálásával bajlódnak a juhászok, s az ellető kanászok. Még nincs itt, de már küszöbön a tavasz. Késik a vetőmag Kőszárhegyen először a ter­melőszövetkezet kovácsai kö­szöntötték a februári napsütés­sel üzengető tavaszt. Kihegyez­ték a fogasokat, s készen állnak már a vetőgépek is. Jákói László főagronómus is elkészült tavaszi tervével. Első jelentős teendőként a hetven holdas tavaszi borsó elvetését említi, aztán borúsra fordul az ábrázata. A hetven hold borsó vetőágya lényegében kész, de a mag még nem érkezett meg. Talán holnap vagy holnapután, de az is lehet, hogy két hét múlva. Az ötven hold tavaszi árpa vetőmagját sem szállította még le a Terményforgalmi Vállalat... Igaz, hogy hideget jósol a meteorológia. Talán csak márciusban lehet majd vetni, de a vetőmagnak azért ott lenne a helye a tsz magtárá­ban, ahogy a kovácsműhely előtt ott állnak a kijavított ve­tőgépek és fogasok. Lehet, hogy a terményforgal­­minál készpénznek veszik a Meteorológiai Intézet előrejel­zését?­ky Ferencné szakmunkást, a ceg­lédi keltetőállomáson. — Ha úgy tetszik, ebben a pil­lanatban. Akkora hideget ugyan ezen a télen még nem mértek Cegléden, mint ma, de nézzen ki az ablakon. Az a teherautó hoz­za az első tojásszállítmányt Al­­bertirsáról. Három gépet még ma befűtünk. Azután ahogy tel­nek a hetek, mindig többet és többet. — Hogy örülünk-e a tavasz­nak? Őszintén mondom, hogy igen. Tavaly, augusztus elseje óta állanak a gépeink. Én azóta is itt vagyok, a karbantartáson dolgoztam, de azért a keltetés mégis más. Annak közvetlenül látja az eredményét az ember. Na, meg ilyenkor van egy kis darabbér, tehát jobban is kere­sünk ... „Már metsszük a szőlőt . — Mikor kezdődik a tavasz? Nálunk az idén tulajdonképpen nem is volt tél — mondja Pe­tőfi Sándor elvtárs, a Helvéciai Állami Gazdaság igazgatója.­­ A hagyományok szerint ugyanis a szőlős embernek a metszéssel kezdődik a tavasz. A metszés pe­dig régebben március közepén indult, április közepéig tartott. Csakhogy akkoriban egy ember egy hold szőlőt művelt meg, ná­lunk pedig már jelenleg is ha­tot, távlatban pedig tízet.­­ A létszám csökkentésére két út kínálkozik. Egyik a gépe­sítés, ami a szőlőben elég korlá­tozott lehetőség. Nekünk vannak hidas traktoraink, pneumatikus metszőollóink, mégis nagyon fontos a másik út Ez pedig a munkacsúcsok széthúzása. Hat szőlőfajtával, gyümölccsel, zöld­séggel ma már elértük, hogy a szüret nálunk júniustól decem­berig tart. A metszés pedig de­cembertől áprilisig. Ha az idő engedi, egész télen metszünk. Két vessző van a föld alatt, ket­tőt megmetszve hagyunk a föld felett. Persze, attól függően, hogy melyik válik be, az igazi tavasz beköszöntével szükség lesz még egy metszésre, de ez már fele munka, vagy még any­­nyi se, így lehet kevés ember­rel sok munkát végezni ... A tavaszra még várni kell Buzder Jánosné a gátéri Aranykalász Tsz elnéptelenedett irodájának ajtajához támaszko­dik. Kezében takarító szerszá­mok. Szombat délután van. Tő­le is megkérdezzük: — Mikor kezdődik a tavasz? — Jaj, kérem, hát még az elő­ző esztendő se ért véget! Nálunk még nem volt zárszámadás, nem tudjuk, miért dolgoztunk tavaly. A magunkfajta ember­nek akkor kezdődik a tavasz, amikor elvállalja a részes terü­letét. Én az emberemmel do­hányban dolgoztam tavaly. Azt az idén már nem vállaljuk, öregek vagyunk hozzá. De még nem gondolkoztunk, mennyi kukoricát, cukorrépát vállaljunk az idénre, vagy vállaljunk-e egyáltalán. A szövetkezettől se jött még senki, hogy megmond­ja, hogy lesz, vagy megkérdez­ze, hogy gondoljuk. Soká lesz még tavasz, nagyon soká ... Nagy forgalom a vetőmagboltban Egy jászszentlászlói ember éppen metszőollót vásárol a ba­rátságtalan megjelenésű, geren­dákkal alátámogatott kecske­méti Vetőmagboltban. Megvár­juk, míg kifizeti, akkor kérdez­zük meg a boltvezetőt, Bányai Sándornét: — Mikor kezdődik a tavasz? — Érdekes dolog ez nálunk, mert egyre korábban. Azelőtt a naptárhoz igazodott. De amióta egyre jobb üzlet a primőrterme­lés, már előrejött december vé­gére. A leggyengébb hónap ta­valy októberben volt, 40 000 fo­rintos forgalommal. De a ja­nuár, ami régebben ugyanilyen volt, most már 100 000 forintot hozott és ez a forgalom az igazi csúcsszezonban, áprilisban se megy sokkal feljebb. — Mindent tudnak adni a ve­vőknek, amit kérnek? — Majdnem mindent. Kerté­szeti mag, szerszám, gép, van bőven. Takarmánymagvakkal sajnos, rosszul állunk. Lucerna­magot két éve nem kapunk, pe­dig nagyon kellene. Ebben a pillanatban nincs duplapuma sem, de remélem, ez csak átme­neti hiány. Újabb vevők érkeztek. Ezért óvatosan, hogy a fejünket a ge­rendákba ne üssük, kisurranunk az üzletből... Háncs József Földeáki Béla Mit mond a 83 éves LiaMllMM I Ili Wll mi I1HWIM'» Nagypái István? bMRMmmNMsaNiai Az enyingi faluvégen komó­tosan lépdel Nagypál István bá­csi, akinek vállát 83 év tapasz­talata nyomja. — A február nekem legény­koromban is a tavasz kapuját jelentette. Most is azt. Igaz, nagyot változott a világ, de az időjárás nem sokat. A február szeszélyes, de nem kiszámítha­tatlan ... Én azt mondom: most is az a gazda a szerencsé­sebb, aki már februárban elveti az árpát. Az az előny, amit a tavaszi munkában a korai kez­déssel megnyer az ember, egész esztendőben megmarad. A ko­rai vetésű árpa korábban bok­­rosodik, hamarabb kalászol és mire a június végi forróság be­köszönt, már aratni lehet... Azt hiszem, hogy e tekint­etben ma sincs változás: aki koráb­ban kezdi a tavaszi munkát, korán takaríthatja csűrbe a ter­mést is. Cegléden — Maguknál mikor kezdődik a tavasz? — kérdezzük Szelecz­

Next