Szabad Föld, 1972. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-02 / 1. szám

Üveg alatt szánt a traktor » '/« Sokan láttak már üvegházat, ahol néhány száz négyszögölön, esetleg egy-két holdon az üveg­tető alatt szorgalmas kertészek ásnak, kapálnak, palántáznak. A Sárszentmihályi Állami Gazda­ság üvegháza nem ilyen. A Bakonyban, a nehézipari üzemek vidékén reménytelen­­ vállalkozás lenne annyi mun­kást össze­toborozni, amennyi fel­ásná a tizenegy holdas zöld­ségkertet. Ezt a kertészetet ta­lán úgy jelemesztetnénk legin­kább, hogy szántóföldi zöldség­­termesztés üvegtetők alatt. Az ásó itt már ismeretlen fogalom. Az üvegházban még azokban a sarkokban és zugokban is, aho­vá a traktor nem fér oda, gép műveli meg. Ásógép. Mór termel A modern technika mintája ez az üvegváros. Külön érde­kessége az is, hogy a várpalotai November 7. Erőmű, vagy a ré­gi nevén az I­notai Erőmű ad­ja hozzá az éltető meleget. Tré­fásan úgy mondják az üveghá­zat építő és szerelő ipari szak­munkások, hogy „ez a mi mező­­gazdasági melléküzemágunk”. Az üvegház még nincs kész, de már termel. Mihelyt elkészül egy-egy szakasz, máris üzembe helyezik. Többféle körülmény is sürgeti ezt az igyekezetét. Pá­­kozdi Gábor, a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat vezető szerelője így beszél erről: — A környékbeli ipari üze­mek ezt a kertészetet a saját­juknak tekintik, különösen mi, akik az építésben is részt ve­szünk. Több és olcsóbb árut re­mélünk innen és több munka­­alkalmat a nők számára. Az iparvidéken régi gond a zöldség- és gyümölcsellátás. En­nek a kérdésnek a megoldását­­ remélik ettől az igazi kertészeti nagyüzemtől a környéken lakó munkáscsaládok. És az sem mellékes szempont, hogy a ne­hézipari üzemekben dolgozó munkások feleségei és lányai közül sokaknak munkaalkalmat, folyamatos foglalkoztatást és rendszeres jövedelmet jelent ez a hatalmas kertészet. Hogy mennyire magukénak tekintik ezt a mezőgazdasági jellegű üzemet a környékbeli ipari munkások,­­ azt élénken szemléltetik az építés körülmé­nyei is. Sajgár Dénes, az építés beruházási és műszaki vezető­je erről a következőket mond­ja: így kell építeni! — A gazdaság vezetői először úgy gondolták, hogy kiadják külső vállalkozóknak az építést. Kaptunk is ajánlatot. Ez úgy szólt, hogy százharminc millió forintba kerül, és kész lesz 1973-ban. Sokalltuk: a százhar­minc milliót is, meg az 1973-as határidőt is. Hozzáfogtunk saját magunk és nyolcvan millióból kihoztuk úgy, hogy két évvel korábban készül el. Most már csak az utolsó simítások vannak hátra, íme, így kell építeni. Hogyan volt ez lehetséges? Úgy, hogy az állami gazdaság­­-aránylag kis építő és szerelő részlegét állan­dóan segítették az erőmű mun­kásai és mérnökei. Természete­sen nem ingyen, nem társadal­mi munkában, hanem ha egy­­egy munkás az erőműben le­dolgozta a műszakját, és még kedve volt a munkához, to­vábbá egy kis mellékkeresethez akart jutni, dolgozott még né­hány órát az állami gazdaság­ban, az üvegház építésénél, il­letve szerelésénél. Főleg az erő­műből jöttek sokan, de más ipari üzemek munkásai is be­kapcsolódtak ebbe a nagymé­retű közös tevékenységbe. Ily módon az állami gazdaság mentesült attól,­­ hogy óriási építő és szerelő részleget hoz­zon létre hatalmas adminisztrá­cióval, felvonulási épületekkel, egész seregnyi tervező gárdával stb. Most egy időben folyik itt az építkezés, és a mezőgazdasági termelés. Rozsos Lajosné ker­tészmérnök, aki a zöldségter­mesztési munkákat irányítja, így jellemzi az erőművel való kapcsolatukat. — Többek között sokszor itt látom Maróti László gépészmér­nököt, az erőmű egyik vezetőjét, aki figyeli itt a szerelési mun­kákat és szaktanácsokat ad. Ha több meleg kell a növények számára, egy telefon az erőmű­be és már intézkednek is, de kisegít bennünket az erőmű raktárral, és sok más módon is. Ezután Rozsosné azt sorolja, mekkora árutömeget ad majd ez a hatalmas kertészeti léte­sítmény, ha teljesen készen lesz. A sok közül egy példát jegyez­tem fel. Négyzetméterenként és évenként tíz kiló paradicsom terem itt. A hatvanezer négyzetméter­nyi területet tehát tízzel kell szorozni, ha paradicsomban szá­molunk és ez hatszázezer kiló árut jelent, vagyis hatezer má­zsát, ami 600 mázsás holdan­ként terméseredménynek felel meg. Hagyományos termeléssel holdanként a kétszáz mázsa már rendkívül jó termésnek számít. Akik még ma is hajlamosak arra, hogy az ipari és a mező­­gazdasági termelést mereven, gépiesen elválasszák egymás­tól, jöjjenek el ide és meglát­ják, hogy a November 7. Erőmű közreműködésével milyen vi­rágzó mezőgazdasági termelés alakult itt ki, azaz ... vajon nevezhetjük-e ezt a kertészetet a hagyományos értelemben mezőgazdasági termelésnek? Aligha. Ez a nagyrészt önmű­ködően termelő kertészet már sokkal inkább az ipari termelés sajátosságait mutatja és az itt dolgozóknak ugyanolyan jól meg kell tanulniok a szakmát, mint az ipari üzemekben, mert különben — mint Rozsosné, a kertészmérnök búcsúzóul mon­dotta — a palánták nem ered­nek meg. Teszkó Sándor Offersbach operája színes NDK filmen,' a­­berlini Komische Oper előadásában^ -k Rendező: | FELSENSTEIN | JANUAR fii FILMBEMUTATÓK: m­ni. Agrokonzum Új vegyesbolt nyílt nemrégi­ben Tömörkény községben. Áruellátása bőséges és válasz­tékos. A kiszolgálás kedves, ud­varias. A falusiak szívesen vá­sárolnak a kellemes külsejű, szívet, szemet gyönyörködtető üzletben. Csupán a bolt felira­tával nincsenek kibékülve. AGROKONZ­U­M — így, nagybetűkkel áll a felirat az épület homlokzatán. Nem lett volna stílszerűbb, érthetőbb és magyarosabb pél­dául így: Mezőgazdasági ve­gyesbolt?! Várkonyi István, Csongrád Európában a legtöbb ezüstöt és aranyat. A tárnák jóformán már kimerültek, de még egy kevés nemesércet napjainkban is ter­melnek. A városközpont a maga tel­jességében egyetlen összefüggő műemlék. Falakkal, bástyákkal és árokkal körülvett vártemplo­ma van, a helység szabad kirá­lyi város volt. A ma is működő állami pénzverdében évszázadok óta verte az ércpénzt. A mú­zeumban megtalálható első Ist­ván ezüst dénárjától, a Róbert Károly által kibocsátott arany­forinttól kezdve a most forga­lomban levő csehszlovák pénz­érmékig minden. Nagy gyűjte­ményt állítottak ki görög és ró­mai, valamint középkori pén­zekből is. Érdemes, tanulságos megtekinteni. Dr. Lehner János Marcali Aki tud, segítsen! Tanyán­ lakunk, ahol nincs villany és nem is lesz. Kénytele­nek vagyunk ma is petróleum­­lámpával világítani, melynek gyenge, pislákoló fénye erősen rontja a szemet. Ettől a szemet rontó világítástól szeretnénk megkímélni második osztályos kisfiúnkat gázlámpa használatá­val, amely a petróleumlámpáé­nál erősebb és egyenletesebb fényt ad. Sajnos, sehol sem tu­dunk hozzájutni gázlámpa-ha­­risnyához, pedig a szomszédos megye nagyobb szaküzleteiben is megpróbálkoztunk beszerzé­sével. Nagyon kérem: aki­ tud, segítsen! Gábor László Kiskunhalas Gy­ümölcs­öző találkozás A Komádi Kendergyár veze­tősége minden évben egy alka­lommal ünnepélyes keretek kö­zött köszönti nyugdíjasait. Leg­utóbb is finom paprikással és időseknek való, kellemes ita­lokkal vendégelte meg őket. Az ünnepségen mi is ott vol­tunk és az ősz hajú bácsik és nénik szívesen elbeszélgettek velünk, a gyár fiatal dolgozói­val. Felelevenítették régi élmé­nyeiket, amelyeket mi szívesen és érdeklődéssel hallgattunk. Számunkra is kellemes és na­gyon tanulságos volt ez a talál­kozás a gyár régebbi­­dolgozói­val. Zima Jolán Komádi Kendergyár A mi postásunk Báló Antal már húsz éve járja esőben, hóban a nagykopáncsi határt, hátán a nagy táskával. Sokszor görnyed a súlya alatt, de a két évtized alatt még soha a mi postásunk ellen panasz nem volt Mindig idejében kap­tuk meg a leveleket, újságokat, a nyugdíjat, ami nekünk az éle­tet jelenti. Átadná még másnak a helyét Báló Antal, de nincs aki a munkáját elvállalja. Mi lenne a nagykopáncsi néppel, ha ő kidőlne és nem tudná fele­lősségteljes feladatát tovább is ilyen becsülettel ellátni? Kívánjuk a mi derék postá­suknak, hogy még sokáig jó erőben köztünk lehessen! Id. Németh Antal Nagykopáncs Érdemes megnézni! Szlovákiai barangolásom so­rán eljutottam Körmöcbányára (Kremnicára) is. Századokkal ezelőtt ott bányászták Közép­ SZABAD FÖLD 1 Hol értékesíthetem ? A múlt év áprilisában keres­tem meg első ízben a nyíregy­házi Vetőmagtermeltető és El­látó Vállalatot lóheremag el­adása végett. Érdeklődésemre közölték, nincs akadálya, de előzőleg küldjek be mintát és annak alapján tájékoztatnak majd, hogy mennyiért tudják átvenni. A mintát azonnal el­küldtem. Júniusig vártam tü­relmesen, és akkor újból fel­hívtam telefonon a vállalatot. Ismét mintát­­kértek, amit kissé furcsának találtam, de azért postára adtam. Hat hónap telt el azóta és a vállalattól, még semmiféle érte­sítést nem kaptam a lóheremag átvételére vonatkozóan. Ezúton kérem az illetékeseket, járjanak el ügyemben vagy közöljék ve­lem, hogy az említett vállalaton kívül hol értékesíthetném még a lóheremagot. Görgényi Ernőné liszakarád A vád alaptalan Nagy meglepetést és felhábo­rodást okozott számunkra A per elmaradt című írásuk. Azok a rágalmak, amelyekkel elnökün­ket „vádolták” egyesek, meg­gondolatlanságból fakadtak. Nemcsak hogy nem fedi a va­lóságot, amit Varga Imre és társai állítottak, hanem a való­ság teljesen ellentétes. Köves­házi Zsolt elnökhöz bárki, bár­­­mikor mehet. Mindenkit meg­hallgat és amiben tud, a leg­messzebbmenőkig segít.„Sőt az elnöknek jutott eszébe — alig­hogy ide került a községbe —, hogy a magukra maradt idősebb emberek nyugodt, kulturált kö­rülmények között élhessék öreg napjaikat Alig félévi ittléte után, november 7-én birtokba is vettük az öregek napközi ott­honát. Tudjuk, hogy a rágalmazó so­rok írója egy dolgozni nem sze­rető személy. Azt is tudjuk, hogy a tanácselnök sohasem kér elégtételt az ellene vétőktől. Mi viszont kötelességünknek tartjuk, hogy megírjuk az igaz­ságot, ezért kérjük, közöljék le­velünket. öregek napközi otthona 25 lakója Hajdúsámson

Next