Szabad Föld, 1991. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-01 / 1. szám
4 SZABADFÖLD * ► « Hajdúpulyka Nyugatra A hajdúböszörményi Kisállattenyésztő Szövetkezetek Közös Vállalata új technológiával neveli a pulykát. Ennek lényege, hogy az energiával és az élőmunkával takarékosan, és az állatok számára ideális feltételeket teremtve végzik a pulykák nevelését. A nevelőépületek 1000 négyzetméteresek. Ezekben villamos energiából 65-70 százalékkal kevesebbet használnak fel, mint a ventilátorokkal telezsúfolt, hagyományos épületekben. A hagyományos rendszerű teremfűtéshez viszonyítva itt 35-40 százalékra csökkent a gázenergia felhasználása is. Az automatizáltsággal egy épület kiszolgálására egyetlen ember is elegendő. A 21 hetes állatokat átlagosan 15,77 kg-os súllyal szállítják, illetve vágják le. Egy kilogramm hús előállítására 2,92 kg takarmányt használnak fel. Az új technológiával nevelt első pulykaszállítmányok elindultak Nyugat-Európába. Kép és szöveg: Geleta Pál * Korábban vette le a bukósisakot, s arabnak nézték Hagrekonfer alezredes útja lépezteii át — Amikor megérkeztünk a Budapest—Hollywood sárkányrepülőexpedíciónk első tengerentúli állomására, Kanadába, s hozzájutottunk egy-egy újsághoz, sok mindent megtudtunk — mondja Roczkov Ferenc, a honvédség alezredese —, többek között azt is, hogy urak lettünk mi, katonák. A sárkányrepülő-világcsúcsot felállító expedíció szerény emberei nincsenek is olyan nagyon elkényeztetve. Egy harmadosztályú focicsapatról is többet írnak, mint egy olyan emberről, aki az életét teszi kockára csak azért, hogy a magyar nemzeti színű lobogót még híresebbé tehesse. Roczkov Ferenc a Magyar Honvédség kiképzési és szárazföldi főcsoportfőnökségen dolgozik, s természetesen a repüléssel foglalkozik. Jókedvű, kiegyensúlyozott ember. — Mikor szeretett bele a repülésbe? — Már középiskolás koromban, de a repüléshez testközelbe csak a repülő műszaki főiskolán kerültem. És érdekes módon nem repülővezetői, hanem repülősárkány- és hajtómű-szerelői szakon kezdtem. Ez üzemmérnöki képesítést adott nekünk. Roczkov Ferenc 44 éves, három gyereke van, a két nagy fiú és a pici lány közel áll a repüléshez, apjuk szenvedélyéhez. — S a felesége mit szól mindehhez? — Ő nem szeret repülni. Kísérleteztem, hogy majd megkedveli, de hiába. * — Hogyan jutott el a szereléstől a repülésig? — Egészen egyszerűen úgy, hogy 1975-ben repülőparancsnoki akadémiára kerültem. Tehát elkezdtem repülni, először vitorlázó, aztán motoros repülővel, majd hőlégbal-Ionnal, s mindezeken oktattam is. Aztán a többi ment, mint a karikacsapás. Nagyon örülök, hogy a hollywoodi expedíciónk után a már átreformált hadseregben is megmaradhatott a rangom és a munkahelyem. Ehhez, azt hiszem, nem is kell kommentár, mert bármilyen rendszerváltásnál nem hinném, hogy félni kell annak az embernek, aki mindig becsülettel elvégezte munkahelyén a rábízott feladatot, s megmaradt tiszta embernek. — Úgy tudom, ön még negyvenéves sem volt, amikor már alezredesi rangot kapott. — Így igaz, mindig egy kicsit a korosztályom előtt haladva szereztem a csillagokat. — S nem is olyan régen Für Lajos honvédelmi minisztertől dísztőrt kapott. — Nagyon büszke vagyok rá ... Visszatérve az utunkra, annak is örültem, hogy az USA-ban az újságok címoldalon foglalkoztak velünk, s a Szovjetunió két, többmilliós példányszámú lapja is hírt adott utunkról. Pedig ez az expedíció úgy indult, hogy a szovjet hatóságok az utolsó pillanatban közölték, mégsem adnak átrepülési engedélyt. Ezért az új útvonal így alakult: Nyugat-Európa, Alaszka, Kanada, Hollywood. Összesen 400 órát voltam a levegőben. — Milyen volt ott fenn, egyedül egy motoros sárkánnyal, hiszen társai (Bíró József, Hartai Imre, Hideg Imre) földi járművekkel követték ... — Gyönyörű, hátborzongató és nagyon kellemes. Bár tudtam, hogy ha lezuhanok, a különleges védőruhám és a bukósisakom nem véd meg, mert ha az ember még épkézláb le is jut a gleccserekre, akkor is teljesen kétséges, hogy kikecmereg-e onnan. — Amikor éppen kinn voltak, akkor tört ki az Öböl-válság. Egy igaz. Egy kis epizód is emlékeztet erre. A Kolombusz zárt katonai körzet környékén, egy kis háznál szálltam le. Itt találkoztam az utánam érkező társaimmal. Egy idő után levettem fejemről a bukósisakot. Az éppen előtte barátságosan felém siető „bennszülött” férfi erre eszeveszetten rohant vissza a házba. A fiúk mondták is: „ez” most kihozza a puskáját és szitává lő bennünket. Később egy nő került elő, mint kiderült, az illető húga, és elmesélte, hogy a bátyja így kiáltott be a házba: „. . . Gyere, húgom, itt vannak az arabok (eléggé kreol bőrű vagyok), sárkányrepülővel akarják elfoglalni a támaszpontot." Bizony, a sárkányrepülő is elég furcsa látvány volt nekik a bombára emlékeztető benzintartályával ... Az egészhez még annyit, hogy legközelebb csak akkor veszem le a bukósisakot, ha már kimagyaráztam magam. — Most mivel foglalkozik? — Könyvet írok az egészről, s várom, hogy bekerülhessünk a Guinnes-féle rekordok könyvébe, amihez nem elég, hogy valaki világcsúcsot repül, hanem különös procedúrákon kell átesnie, szinte kanosszát járva. — Reméljük, sikerül. Mint ahogy a következő útja is ... Hová is készül? — Hirosimába. A város pusztulásának évfordulóján érünk oda. Most minden bizonnyal a Szovjetunión át repülhetek, mert engedélyt kapok rá. Barsy Zsuzsa Roczkov Ferenc Világbanki hitel — engedményekkel Hurányi Miklóssal, a Mezőbank hitel- és vállalkozási igazgatóságának főosztályvezetőjével beszélgetünk. — Mennyiben különbözik ez a világbanki hitelcsomag a korábbi programoktól? — A Világbank levonta a tanulságot az előző évek programjaiból és ezek alapján egy meglehetősen liberális hitelrendszert állított össze. Ennek legfontosabb kitétele a szektorsemlegesség, hiszen a magángazdálkodók erre ugyanúgy pályázhatnak, mint a nagyüzemek. Jelentős engedmény a kötelező saját erő 20 százalékra csökkentése, a beruházások 75 százalékos támogatása, a hitelcélok sokrétűsége. — Mennyivel részesedik a 100 millió dolláros keretből a Mezőbank? — 14 millió dollárnak megfelelő összeget kaptunk, de ez kevésnek bizonyult, mivel ennek 75-80 százaléka már el is kelt. Ha végleg elfogy, más bankok fel nem használt keretéből kérünk. — Úgy tudom, ezen az üzleten nincs jelentős haszon, a kereskedelmi bankok főleg marketingpolitikai okokból vesznek részt e programban ... — Így van, noha itt is kínálkozik néhány lehetőség a pénzintézetek számára. Ha például e hitelből a vállalkozó exportképes üzemet hoz létre, mi exporttámogatást szerzünk neki, export-előfinanszírozási hitelt nyújtunk — vagyis az egyik üzlet hozza a másikat. — Milyen összegeket kérnek a hitelezők? — Ez egyénenként változó; mi nem szabunk határokat, csak az 500 ezer forint alatti igények esetében. Ilyenkor az OTP-hez irányítjuk az ügyfeleket. — Milyen hitelfeltételeket szabnak? — Általában 1-2 év türelmi időt és 5-7 év futamidőt állapítunk meg. A kamat a programban általánosan elfogadott 24-26 százalék. Fedezetként a hitel és kamata összegének másfélszeresét kitevő érték felmutatását kérjük. Ez lehet épület, gép, sőt bizonyos esetekben akár élő állat is. — Kik fordultak eddig önökhöz hitelkérelemmel? — A világbanki programban eddig mintegy 200 kérelmet fogadtunk el, ezeket negyedrészben magánvállalkozók nyújtották be. Balla Márton Cukormérleg: kevesebb, de édesebb Tavaly novemberben 47 ezer tonna cukor fogyott Magyarországon. Ha nem tör ki újabb felvásárlási láz, a tavalyi répafeldolgozó kampányból raktárakba kerülő félmillió tonna cukornak idén elvileg import nélkül is elég „édesnek” kellene lenni. A mérleg szerint az előző évinél 10 400 hektárral nagyobb területen mintegy félmillió tonnával kevesebb cukorrépa termett. Feldolgozhatósága, cukortartalma azonban jobb volt, ami mérsékelte az aszály okozta kiesést. Biztató, hogy cukorgyárainkra francia, angol, osztrák befektetőcsoportok is szemet vetettek. A kaposvári gyár novemberben osztrák tőke bevonásával alakult részvénytársasággá, további öt üzem privatizációja rövidesen várható. Mindezek révén az iparágban megkezdődhetnek a régen várt kapacitásbővítő és korszerűsítő beruházások, amelyek a feldolgozási idő rövidítésével a répa tárolási veszteségeit is csökkentik. Érdemes lesz hát cukorrépát venni. A mezőhegyesi cukorgyár már befejezte kampányát. Karácsony napjaiban további négy, január második hetében — utolsónak — a szolnoki cukorgyár fog leállni. V. P. G. 1991. JANUÁR 1. Szaktanácsadás vállalkozóknak A fejlett piacgazdasággal rendelkező országok családi gazdálkodóit igen kiterjedt szaktanácsadói rendszer segíti. Rövidesen nálunk is fokozott jelentősége lesz annak, hogy az agrártermelők miképpen tudják beszerezni a számukra nélkülözhetetlen (termesztéstechnikai, műszaki, közgazdasági, jogi, kereskedelmi, bankügyi) ismereteket. Hogyan készül fel a várható vállalkozói igények megismerésére és kielégítésére a mezőgazdasági kormányzat? Erről beszélgettünk dr. Szabó Zoltánnal, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetőjével. — Alapelvünk, hogy az államnak részt kell vennie az országos mezőgazdasági szaktanácsadói hálózat kialakításában. E felismerés szellemében 1990 nyarán a minisztérium, több bankkal közösen, országos pályázatot hirdetett. Arról kértünk tanulmányokat, hogy Magyarországon hogyan lehetne létrehozni a vállalkozókat segítő szaktanácsadói szolgálatot. Számos okos és hasznos gondolatot vetettek papírra a pályázók, ezek hozzásegítenek bennünket az állami tennivalók kimunkálásához. Az előzetes viták nyomán milyen szervezet körvonalai bontakoznak ki? — Mi a tanácsadói hálózat országos rendszerének kialakításán gondolkodunk, amelyben számolunk a regionális, megyei irányító szervekkel, akik közvetlenül segítik a legfontosabbat, a helyi tanácsadást. A rendszer kiépítése során számításba veszünk minden szellemi bázist, amely olyan független szakmai álláspontot ismertet meg a vállalkozóval, hogy az szakszerű üzleti döntést hozhasson. A szaktanácsadók mindennapos kapcsolatban állnak majd környezetük szakhatóságaival, a technológiák gazdáival, így a termelési rendszerekkel, de legfőképpen azokkal a gazdákkal, akiknek a különféle döntésekben segédkeznek. A privatizáció mértékétől függően előfordulhat, hogy egy-egy szaktanácsadó több falu egyéni vállalkozóit látja el tanácsaival. — Mikor kezdődik el a szaktanácsadók hazai képzése? — Erre az alapvetően fontos oktatási célra a lengyel és magyar gazdasági újjáépítést célzó Phare-segélyprogram keretében 3 millió ECU-t (több mint 3 millió dollárt) kapott a magyar kormány. Ezt a pénzt oktatásra és az infrastruktúrát javító beruházásokra költhetjük el. A szaktanácsadók itthoni képzését a jövő év elején hirdetjük meg a szakemberek részére és az anyagi feltételek függvényében tervezzük egy „Szaktanácsadó kézikönyv "-sorozat megindítását is. Pallag J. Róbert