Szabad Föld, 1991. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-01 / 1. szám

4 SZABADFÖLD * ► « Hajdúpulyka Nyugatra A hajdúböszörményi Kisállat­tenyésztő Szövetkezetek Közös Vállalata új technológiával ne­veli a pulykát. Ennek lényege, hogy az energiával és az élő­munkával takarékosan, és az ál­latok számára ideális feltétele­ket teremtve végzik a pulykák nevelését. A nevelőépületek 1000 négyzetméteresek. Ezek­ben villamos energiából 65-70 százalékkal kevesebbet hasz­nálnak fel, mint a ventilátorok­kal telezsúfolt, hagyományos épületekben. A hagyományos rendszerű teremfűtéshez viszo­nyítva itt 35-40 százalékra csök­kent a gázenergia felhasználá­sa is. Az automatizáltsággal egy épület kiszolgálására egyetlen ember is elegendő. A 21 hetes állatokat átlago­san 15,77 kg-os súllyal szállít­ják, illetve vágják le. Egy kilo­gramm hús előállítására 2,92 kg takarmányt használnak fel. Az új technológiával nevelt első pulykaszállítmányok elindultak Nyugat-Európába. Kép és szöveg: Geleta Pál * Korábban vette le a bukósisakot­, s arabnak nézték Hagrekonfer alezredes útja lépezteii át — Amikor megérkeztünk a Bu­dapest—Hollywood sárkányrepülő­expedíciónk első tengerentúli állo­mására, Kanadába, s hozzájutot­tunk egy-egy újsághoz, sok mindent megtudtunk — mondja Roczkov Fe­renc, a honvédség alezredese —, többek között azt is, hogy urak let­tünk mi, katonák. A sárkányrepülő-világcsúcsot fel­állító expedíció szerény emberei nincsenek is olyan nagyon elké­nyeztetve. Egy harmadosztályú foci­csapatról is többet írnak, mint egy olyan emberről, aki az életét teszi kockára csak azért, hogy a magyar nemzeti színű lobogót még híreseb­bé tehesse. Roczkov Ferenc a Magyar Hon­védség kiképzési és szárazföldi fő­csoportfőnökségen dolgozik, s ter­mészetesen­­ a repüléssel foglal­kozik. Jókedvű, kiegyensúlyozott ember. — Mikor szeretett bele a repü­lésbe? — Már középiskolás koromban, de a repüléshez testközelbe csak a repülő műszaki főiskolán kerültem. És érdekes módon nem repülőveze­tői, hanem repülősárkány- és hajtó­mű-szerelői szakon kezdtem. Ez üzemmérnöki képesítést adott ne­künk. Roczkov Ferenc 44 éves, három gyereke van, a két nagy fiú és a pici lány közel áll a repüléshez, apjuk szenvedélyéhez. — S a felesége mit szól mind­ehhez? — Ő nem szeret repülni. Kísérle­teztem, hogy majd megkedveli, de hiába. * — Hogyan jutott el a szereléstől a repülésig? — Egészen egyszerűen úgy, hogy 1975-ben repülőparancsnoki akadémiára kerültem. Tehát elkezd­tem repülni, először vitorlázó, aztán motoros repülővel, majd hőlégbal-Ionnal, s mindezeken oktattam is. Aztán a többi ment, mint a karika­­csapás. Nagyon örülök, hogy a hollywoodi expedíciónk után a már átreformált hadseregben is megma­radhatott a rangom és a munkahe­lyem. Ehhez, azt hiszem, nem is kell kommentár, mert bármilyen rend­szerváltásnál nem hinném, hogy fél­ni kell annak az embernek, aki min­dig becsülettel elvégezte munkahe­lyén a rábízott feladatot, s megma­radt tiszta embernek. — Úgy tudom, ön még negyven­éves sem volt, amikor már alezre­desi rangot kapott. — Így igaz, mindig egy kicsit a korosztályom előtt haladva szerez­tem a csillagokat. — S nem is olyan régen Für La­jos honvédelmi minisztertől dísz­tőrt kapott. — Nagyon büszke vagyok rá ... Visszatérve az utunkra, annak is örültem, hogy az USA-ban az újsá­gok címoldalon foglalkoztak velünk, s a Szovjetunió két, többmilliós pél­dányszámú lapja is hírt adott utunk­­ról. Pedig ez az expedíció úgy in­dult, hogy a szovjet hatóságok az utolsó pillanatban közölték, még­sem adnak átrepülési engedélyt. Ezért az új útvonal így alakult: Nyu­­gat-Európa, Alaszka, Kanada, Holly­wood. Összesen 400 órát voltam a levegőben. — Milyen volt ott fenn, egyedül egy motoros sárkánnyal, hiszen társai (Bíró József, Hartai Imre, Hi­deg Imre) földi járművekkel követ­ték ... — Gyönyörű, hátborzongató és nagyon kellemes. Bár tudtam, hogy ha lezuhanok, a különleges védőru­hám és a bukósisakom nem véd meg, mert ha az ember még épkéz­láb le is jut a gleccserekre, akkor is teljesen kétséges, hogy kikecme­reg-e onnan. — Amikor éppen kinn voltak, akkor tört ki az Öböl-válság. E­­gy igaz. Egy kis epizód is em­lékeztet erre. A Kolombusz zárt ka­tonai körzet környékén, egy kis ház­nál szálltam le. Itt találkoztam az utánam érkező társaimmal. Egy idő után levettem fejemről a bukósisa­kot. Az éppen előtte barátságosan felém siető „bennszülött” férfi erre eszeveszetten rohant vissza a ház­ba. A fiúk mondták is: „ez” most ki­hozza a puskáját és szitává lő ben­nünket. Később egy nő került elő, mint kiderült, az illető húga, és el­mesélte, hogy a bátyja így kiáltott be a házba: „. . . Gyere, húgom, itt vannak az arabok (eléggé kreol bő­rű vagyok), sárkányrepülővel akar­ják elfoglalni a támaszpontot." Bi­zony, a sárkányrepülő is elég furcsa látvány volt nekik a bombára emlé­keztető benzintartályával ... Az egészhez még annyit, hogy legkö­zelebb csak akkor veszem le a bu­kósisakot, ha már kimagyaráztam magam. — Most mivel foglalkozik? — Könyvet írok az egészről, s várom, hogy bekerülhessünk a Guinnes-féle rekordok könyvébe, amihez nem elég, hogy valaki világ­csúcsot repül, hanem különös pro­cedúrákon kell átesnie, szinte ka­­nosszát­ járva. — Reméljük, sikerül. Mint ahogy a következő útja is ... Hová is készül? — Hirosimába. A város pusztulá­sának évfordulóján érünk oda. Most minden bizonnyal a Szovjetunión át repülhetek, mert engedélyt kapok rá. Barsy Zsuzsa Roczkov Ferenc Világbanki hitel — engedményekkel Hurányi Miklóssal, a Mezőbank hitel- és vállalkozási igazgató­ságának főosztályvezetőjével beszélgetünk. — Mennyiben különbözik ez a világbanki hitelcsomag a koráb­bi programoktól? — A Világbank levonta a tanulságot az előző évek programjai­ból és ezek alapján egy meglehetősen liberális hitelrendszert állított össze. Ennek legfontosabb kitétele a szektorsemlegesség, hiszen a magángazdálkodók erre ugyanúgy pályázhatnak, mint a nagyüze­mek. Jelentős engedmény a kötelező saját erő 20 százalékra csök­kentése, a beruházások 75 százalékos támogatása, a hitelcélok sokré­tűsége. — Mennyivel részesedik a 100 millió dolláros keretből a Mező­bank? — 14 millió dollárnak megfelelő összeget kaptunk, de ez kevés­nek bizonyult, mivel ennek 75-80 százaléka már el is kelt. Ha végleg elfogy, más bankok fel nem használt keretéből kérünk. — Úgy tudom, ezen az üzleten nincs jelentős haszon, a kereske­delmi bankok főleg marketingpolitikai okokból vesznek részt e prog­ramban ... — Így van, noha itt is kínálkozik néhány lehetőség a pénzinté­zetek számára. Ha például e hitelből a vállalkozó exportképes üze­met hoz létre, mi exporttámogatást szerzünk neki, export-előfinan­szírozási hitelt nyújtunk — vagyis az egyik üzlet hozza a másikat. — Milyen összegeket kérnek a hitelezők? —­ Ez egyénenként változó; mi nem szabunk határokat, csak az 500 ezer forint alatti igények esetében. Ilyenkor az OTP-hez irányít­juk az ügyfeleket. — Milyen hitelfeltételeket szabnak? — Általában 1-2 év türelmi időt és 5-7 év futamidőt állapítunk meg. A kamat a programban általánosan elfogadott 24-26 százalék. Fedezetként a hitel és kamata összegének másfélszeresét kitevő ér­ték felmutatását kérjük. Ez lehet épület, gép, sőt bizonyos esetekben akár élő állat is. — Kik fordultak eddig önökhöz hitelkérelemmel? — A világbanki programban eddig mintegy 200 kérelmet fo­gadtunk el, ezeket negyedrészben magánvállalkozók nyújtották be. Balla Márton Cukormérleg: kevesebb, de édesebb Tavaly novemberben 47 ezer ton­na cukor fogyott Magyarországon. Ha nem tör ki újabb felvásárlási láz, a tavalyi répafeldolgozó kampányból raktárakba kerülő félmillió tonna cu­kornak idén elvileg import nélkül is elég „édesnek” kellene lenni. A mérleg szerint az előző évinél 10 400 hektárral nagyobb területen mintegy félmillió tonnával kevesebb cukorrépa termett. Feldolgozható­sága, cukortartalma azonban jobb volt, ami mérsékelte az aszály okoz­ta kiesést. Biztató, hogy cukorgyárainkra francia, angol, osztrák befektető­­csoportok is szemet vetettek. A ka­posvári gyár novemberben osztrák tőke bevonásával alakult részvény­­társasággá, további öt üzem privati­zációja rövidesen várható. Mind­ezek révén az iparágban megkez­dődhetnek a régen várt kapacitás­­bővítő és korszerűsítő beruházá­sok, amelyek a feldolgozási idő rövi­dítésével a répa tárolási vesztesé­geit is csökkentik. Érdemes lesz hát cukorrépát venni. A mezőhegyesi cukorgyár már befejezte kampányát. Karácsony napjaiban további négy, január má­sodik hetében — utolsónak — a szolnoki cukorgyár fog leállni. V. P. G. 1991. JANUÁR 1. Szaktanácsadás vállalkozóknak A fejlett piacgazdasággal rendelkező országok családi gazdálkodóit igen kiterjedt szaktanácsadói rendszer segíti. Rövidesen nálunk is foko­zott jelentősége lesz annak, hogy az agrártermelők miképpen tudják be­szerezni a számukra nélkülözhetetlen (termesztéstechnikai, műszaki, közgazdasági, jogi, kereskedelmi, bankügyi) ismereteket. Hogyan készül fel a várható vállalkozói igények megismerésére és kielégítésére a mező­­gazdasági kormányzat? Erről beszélgettünk dr. Szabó Zoltánnal, a Föld­művelésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetőjével. — Alapelvünk, hogy az államnak részt kell vennie az országos me­zőgazdasági szaktanácsadói hálózat kialakításában. E felismerés szelle­mében 1990 nyarán a minisztérium, több bankkal közösen, országos pá­lyázatot hirdetett. Arról kértünk tanulmányokat, hogy Magyarországon hogyan lehetne létrehozni a vállalkozókat segítő szaktanácsadói szolgála­tot. Számos okos és hasznos gondolatot vetettek papírra a pályázók, ezek hozzásegítenek bennünket az állami tennivalók kimunkálásához.­­ Az előzetes viták nyomán milyen szervezet körvonalai bonta­koznak ki? — Mi a tanácsadói hálózat országos rendszerének kialakításán gon­dolkodunk, amelyben számolunk a regionális, megyei irányító szervek­kel, akik közvetlenül segítik a legfontosabbat, a helyi tanácsadást. A rendszer kiépítése során számításba veszünk minden szellemi bázist, amely olyan független szakmai álláspontot ismertet meg a vállalkozóval, hogy az szakszerű üzleti döntést hozhasson. A szaktanácsadók minden­napos kapcsolatban állnak majd környezetük szakhatóságaival, a tech­nológiák gazdáival, így a termelési rendszerekkel, de legfőképpen azok­kal a gazdákkal, akiknek a különféle döntésekben segédkeznek. A privati­záció mértékétől függően előfordulhat, hogy egy-egy szaktanácsadó több falu egyéni vállalkozóit látja el tanácsaival. — Mikor kezdődik el a szaktanácsadók hazai képzése? — Erre az alapvetően fontos oktatási célra a lengyel és magyar gaz­dasági újjáépítést célzó Phare-segélyprogram keretében 3 millió ECU-t (több mint 3 millió dollárt) kapott a magyar kormány. Ezt a pénzt okta­tásra és az infrastruktúrát javító beruházásokra költhetjük el. A szakta­nácsadók itthoni képzését a jövő év elején hirdetjük meg a szakemberek részére és az anyagi feltételek függvényében tervezzük egy „Szaktanács­­adó kézikönyv "-sorozat megindítását is. Pallag J. Róbert

Next