Szabad Föld, 1992. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-07 / 1. szám
4 SZABADFÖLD AGRÁRGAZDASÁG, GONDOKKAL A magyar mezőgazdaságról riasztó, elgondolkoztató hírek, adatok látnak napvilágot az új esztendő küszöbén. Mindjárt kezdhetjük azzal, hogy 1991-ben 280 ezer sertéstartó és 8 ezer tehéntartó gazda hagyta abba ezt a tevékenységet. Nem jókedvéből, az biztos. Veszélyhelyzetbe került 500-550 közös gazdaság az 1200-valahányból, s bizony ezek zömét már nemigen lehet megmenteni. Ám azokban a mezőgazdasági nagyüzemekben is, amelyekben ugyan még tudnak rendszeresen bért fizetni, s nem kényszerültek a tagokat, az alkalmazottakat fizetetlen szabadságra, munkanélküli-segélyre küldeni, nos, ott is már jó ideje a vagyon felélése tart. Hány meg hány gazdaság kerül felszámolásra, senki meg nem mondja. Hallani arról, hogy a Földművelésügyi Minisztérium 300 téesz megszűntével számol. Mi lesz a munkanélküliek sokaságával, és kiknek kell a felszámolt téeszek földje? Vagy, mint az 50-es években, elszaporodnak a gyomvérte senki földjei? Az 1991-es esztendőben az agrárágazat exporteredményei kiugróak voltak, a 2,5 milliárd dolláros kivitelből 1,7 milliárd dollár a haszon. Szinte csodálni való. Mégis, e szép eredmény ellenére, amikor is az összeomlott kelet-európai piac helyett az igen erős nyugati piacokon tudtuk az agrárexportot növelni, amikor a mezőgazdaság kétszer annyi valutát termelt, mint amennyit fogyasztott — az ágazat jövedelmezősége rettenetesen leromlott. Üzemek, egyéni vállalkozók tartották a hátukat, hogy ne legyen nagyobb az infláció. Úgy, hogy az agrárvállalatoknál dolgozók 40 százalékának havi bére 7000 forint vagy az alatti. A híreket és a statisztikát mindig fenntartással, óvatosan fogadja, kezeli az ember. Ám magam is meggyőződhettem például arról, hogy az egyik jó hírű alföldi tangazdaság felszámolja igen értékes tehénállományát. Két éve még éppen csak nem volt veszteséges, tavaly már tetemes adóssággal zárt, most meg lakatot tesznek az istállóajtókra. Pedig az egy tehénre jutó éves tejtermelés közelebb állt a 7000 literhez, mint a 6000-hez. Nem pazarlás ez? Jól sáfárkodunk mi az értékeinkkel? Miért ez a földindulás? Miért nem hitelez az agrárágazatnak már a „saját” bankja sem, miért nem látja garantáltnak a visszafizetést? Kezdhetjük mindjárt a kelet-európai térség piacainak csődjével, azzal, hogy minden várakozást, becslést meghazudtolóan esett vissza a felvásárlás, ugyanakkor a termelésben felhasznált ipari anyagok ára az égig emelkedett (nem véletlen, hogy alig vásárolnak műtrágyát, növényvédő szert). Az energiaárak világpiaci szintre történő emelése hatmilliárd forinttal növelte a mezőgazdasági termelés költségeit, a gázolaj árában megfizettetett 20 milliárd forint fogyasztási adó pedig végleg betette a kaput. Miért? Csupán ez az utóbbi tétel két és félszerese a mezőgazdasági ágazat 1990-es eredményének. Szégyenteljesen kinyílt az agrárolló, miközben megváltozott a felvásárlási rendszer, a mezőgazdasági nyersanyagtermelés minden eddiginél kiszolgáltatottabb helyzetbe került. Félelmetes összegekkel tartoznak az eladósodott nagyüzemeknek, s a jelenlegi pénzügyi szerkezet nemhogy segítené a termelést, hanem nagyon is hátrányára van. Az országos sorban állás, amikor mindenki tartozik valakinek, a jelenlegi pénzügyi csődhelyzet az egész gazdaság összeomlásához vezethet. Hiszen hogyan is lehetne elmarasztalni azt a gazdaságot, amelyik 20-30 millió forinttal tartozik ugyan, de neki meg 40-60 millió forinttal tartoznak. Azt már ne is említsük, hogy az úgynevezett agrárpiaci rendtartás még nyomaiban sem volt fellelhető, így történhetett meg, hogy az 1991- es esztendő elején mindjárt tejtúltermelési problémákkal, tüntetéssel találta magát szembe a megviselt fogyasztó, majd következett sorjában a gabonaháború, a húshiány és a többi... Igaz, a tárca már jó előre figyelmeztetett: csak azt termeljen a paraszt, amit biztonságosan el is tud adni. Kérem, ez se semmi. Sz. Lukács Imre MITŐL FÉL A PUSKÁS EMBER? Vadászati törvényre vár az ország, miközben felettébb aggódnak a vadásztársaságok. Féltik a vadat, a még gazdag vadállományt. Félnek attól, hogy ezúttal is majmoljuk majd a nyugatot, s meggondolatlanul születnek rendeletek. Dr. Héjj Attila, a Vadászok Vas Megyei Szövetségének elnöke szerint egyenesen tragikus lenne, ha a vadászat joga nem az államé maradna Magyarországon. — A vadállományunk világhírnévnek örvend, mert bőséges és jó minőségű. Amennyiben kikerül az állam kezéből a vadászati jog, úgy járunk, mint a legtöbb külföldi ország. Pillanatok alatt elfogy a vad. A pénzvadászoktól eddig is rettegtünk. Az ilyen emberek csak lövöldöznek. Pénzük van, de eszük, az már kevésbé ... Fél óra alatt akarnak letudni egy vadászatot. Sajnos, az úgynevezett státusvadászok már lejárattak bennünket, szerencsére a vadállományban nem tudtak jelentős kárt tenni. Ezeknek a puskás embereknek fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent a vadászat. Számukra csak egy a fontos: lelőni az állatokat! Pedig azokat mindenekelőtt illik alaposan megismerni, megfigyelni és tenyészteni. És akkor még nem szóltam arról, hogy a vadászetikett végtisztességet is tartalmaz. • Az erdészetek ráadásul országszerte felrúgták a vadászati haszonbérleti szerződéseket... — Ez a folyamat 1991 tavaszán kezdődött el. Vas megyében is megkapták a vadásztársaságok a leveleket. A cél nyilvánvaló volt: új szerződéseket kívántak kötni, az eddiginél több pénzért! Csaknem negyvenszeresére emelték a bérleti díjakat.. . Ebben az országban nagy divat lett bizonyos körök számára a zavarkeltés. Ez történik a vadászatban is. Pedig talán nem kellene mindent ész nélkül felrúgni... Sajnos, sokáig misztifikálták a vadászatot. Az ötvenes években főúri hobbiként emlegették, azóta viszont nagyot fordult a világ. Szép számmal akad a tagság soraiban kétkezi munkás is ... Valahol ez is egy sport. • Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy elszaporodott a vad ... — Elismerem. Méghozzá elsősorban az állami területeken. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy nem veszik igénybe a bérkilövőket az erdőgazdaságok. És például a szombathelyi Falco Vadásztársaság három hivatásos vadásszal képtelen megoldani ezt a feladatot. Egyébként Vasban nem sokkal több, mint tíz bérkilövő vadász van. A megyében ezzel szemben 22 vadásztársaság 3600 vadászt foglalkoztat. Elsősorban nagyvadas terület a miénk. A szarvas, az őz és a vaddisznó egyaránt megtalálható felénk. Világhírű a szarvasállományunk. Nem csoda, hogy szívesen jönnek ide a külföldiek. A nagy baj az, hogy divat lett a puska. Olyan is vehet, aki életében nem járt erdőben. • Félő tehát, hogy egy elhibázott rendelettel eljő a vég. Befellegzik a magyar vadállománynak. — Pontosan így van. A vadásztársaság megfelelő szervezeti forma, de természetesen érdemes tovább finomítani rajta. Nevetségesnek tartjuk, hogy a vadászat joga a jövőben az erdőgazdaságoké és az erdészeké legyen. Ilyen alapon a mezőgazdász is igényt tarthat rá, hiszen a fácán, a szarvas ott mozog, él, táplálkozik a földeken. Egyáltalán nem biztos, hogy nyereséges ágazat lenne a vadászat, ha azt üzemi formában kívánják életben tartani. Pálfalvi Gábor VÁLLALKOZÁS Egy vállalkozó csak úgy juthat hitelhez, ha a megvalósítani kívánt fejlesztéshez valamennyi saját erővel — készpénzzel — önmaga is rendelkezik. A bankok a saját erő mértékét a megvalósítani kívánt fejlesztés összköltségének százalékában határozzák meg. A megkövetelt saját erő mértéke hitelkonstrukciónként változó, 15—40 százalék között mozog. Természetesen előfordulhat, hogy a vállalkozó nem rendelkezik készpénzzel, mert a fejlesztésbe már belekezdett. Ebben az esetben a már megvásárolt eszközök, anyagok kifizetését igazoló számlák is elfogadhatók saját erőként. A kért hitelre a vállalkozónak a bankot kielégítő fedezetet kell nyújtania. A fedezet mértéke változó, általában a nyújtott hitel és járulékai másfél-, kétszeresét éri el. Fedezetre a bankok védelmében van szükség, mert ha a vállalkozó nem fizet (bármilyen okból is), a bank a fedezetként felajánlott ingó és ingatlan dolgok értékesítéséből szerzi vissza a pénzét. Fedezetként általában ingatlan, gépkocsi, értékpapír, devizaszámla, bankgarancia, készfizető kezes, nemesfém fogadható el. A fedezetként felajánlott ingatlanokról hivatalos értékbecslést kérnek, és a bankok saját belső irányelveik alapján számítják ki, hogy milyen mértékben fogadják el fedezetül (általában 50—70 százalék között). A vállalkozónak a gazdasági számításainál a hitelösszeg mellett annak járulékait is figyelembe kell vennie. A járulékok közé soroljuk a kamatot, a kezelési költséget és a rendelkezésre tartási járulékot. A kamatot a bankok éves szinten százalékban határozzák meg. Mértéke függ az adott hitelkonstrukciótól, a pénzpiaci kamatlábaktól, de a hitelnyújtó bank működési költségei is befolyásolják. A bankok a kamaton felül kezelési költséget is felszámolnak, melyet vagy egyszeri költségként, vagy a kamathoz hasonlóan éves százalékban határoznak meg. Mértéke évi 1—5 százalék között mozog. Ha a vállalkozó a bankkal már megkötötte a kölcsönszerződést, de a hitelt vagy annak egy részét még nem vette fel, a hitelfelvételig rendelkezésre tartási jutalékot fizet. Erre a beruházás üteme, illetve a fizetésnek egy későbbi időpontra halasztása miatt lehet szükség, ugyanakkor a beruházást végző kívánságára a hitelszámlát a vállalkozónak meg kell nyitnia. A rendelkezésre tartási jutalék mértéke évi 1/4—3 százalék között mozog. A hitelszerződésben a bank és a hitelfelvevő megállapodhat — hitelkonstrukciótól függően — türelmi időben is. Ebben az időszakban, ami általában 3 évig terjedhet, az adós a hiteltőkét nem törleszti, viszont kamatot ezen időszak alatt is fizetnie kell. A türelmi idő igénybevételét a beruházás jellege alapvetően befolyásolja (pl. az első két évben nem jelentkezik bevétel), viszont a vállalkozónak azt is mérlegelnie kell, hogy ezáltal a beruházás összes költségei jelentős mértékben nőnek. P. J. TŐZsDENAPLÓ Az eddig beérkezett jelentések szerint csupán mintegy 800 ezer hektáron vetették el időben az őszi búzát, 300 ezer hektáron pedig a fagymentes késő őszi napokon vetettek. Ezek a tények a tőzsde piacát alaposan befolyásolták. A legderűlátóbb számítások szerint, a túl kései vetést is beszámítva, 1 120 000 hektár körül alakul az új vetésterület. Ez bizony az utóbbi évek legalacsonyabb értéke. Mindezek a hatások igen érzékenyen érintették a tőzsdét. Az új termésű búza jegyzése október végén 5700 forintos tonnánkénti áron indult, november végén már 6200 forint volt, december elején 6600 Ft/t áron lehetett lekötni, az év utolsó tőzsdenapján pedig — több üzletkötés során — 7340 forintos elszámoló ár alakult ki tonnánként. Nézzük meg végül, milyen határidőkben, mennyiért juthatunk a tőzsdén gabonához! Malmi búza: 1992. március 7350 Ft/t, májusra csak gyér ajánlatok voltak 7300 forinton, üzlet nem történt, így nincs jegyzési árfolyam sem. Júliusi határidőre 7340 Ft/t (emelkedő), augusztusra 7330 Ft/t (erősen emelkedő), szeptemberre pedig 7300 Ft-os tonnánkénti áron vehettünk étkezési búzát. Takarmánybúza: 1992. márciusi szállításra 6500 Ft/t (erősen emelkedő), májusra 6400 Ft/t áron tartott a kurzus, júliusra pedig 6800 forintos, enyhén emelkedő árfolyamot hozott a tőzsde üzleti élete, kissé szolid üzletmenettel. Kukorica: 1992. március 7140 Ft/t [csökkenő(!), május 7350 Ft/t, szintén csökkenő. A termény júliusi piacára 7750 Ft/t-os magas, de tartott árfolyam alakult ki. Ebben a határidőben nem is volt vevő, várható az ár csökkenése. Orczán Csaba Sándor ► Szőlősgazdák, borászok, figyelem! A MÜÁRT RT. borászati és szőlészeti üzletága (volt 2. sz. osztály) 1992. január 13-án kezdi meg nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenységét. AZ ÚJ CÍM: 1139 Budapest, Fiastyúk u. 23-25. Telefon/fax: 120-7330. Széles áruválaszték, közületi és lakossági kiszolgálás, kitűnő parkolás. 1992. JANUÁR 7.