Szabad Föld, 1996. július-december (52. évfolyam, 27-53. szám)
1996-07-02 / 27. szám
1996. JÚLIUS 2. Tíz pont a polgármester ellen Tíz pont, amely megrengette Dormándot - ezzel a címmel közölt tudósítást március végén a Heves Megyei Hírlap egy különös eseményről. Arról, hogy a dormándi képviselő-testület, miután tíz pontban összegezte indítékait, feloszlatta önmagát. Ilyen még nem történt a megyében, de az országban is csak kevés helyen. A képviselők célja a kollektív lemondással az volt, hogy új választás révén új polgármester kerüljön a falu élére. Mert a régiből elegük volt nagyon. Hogy miért, azt így foglalták össze: „A testület Ferencz Vilmos polgármesterrel nem tud együtt dolgozni. 1. A polgármester a testületet a község lakossága előtt lejáratja, határozatait félremagyarázza. 2. A negatív hatású döntéseket a testületnek, a pozitív hatásúakat pedig magának tulajdonítja a falu lakossága előtt. 3. A testületet sérti azzal, hogy ülésein ittasan jelenik meg. 4. Az országos irányzat és a testület döntése ellenére a hivatali létszámot folyamatosan növeli. 5. A hivatali dolgozók munkaideje nincs kellően kihasználva, a munkafegyelem laza. Ezt a képviselő-testület a polgármester folyamatos ittasságának tulajdonítja. 6. A falu első emberéhez méltatlan hangnemet használ a hozzá forduló választóival szemben. 7. A képviselő-testületet hiányosan informálja. 8. A község tulajdonát képező vagyonnal saját tulajdonaként rendelkezik. 9. Intézményeink vezetőivel és dolgozóival szemben minősíthetetlen magatartást tanúsít. 10. Hivatali esküjének nem tesz eleget.” Az aláírók: Nagy Sándor alpolgármester, Bartus Sándor, Godó János, Lipták Imre, Salamon József, Schél Ottóné és Rajna Kálmán képviselők. Május elején jártam Dormándon, kíváncsi voltam, mit mondanak az emberek a képviselő-testület és a polgármester ellentétéről, s hogyan ítélik meg a júniusra kitűzött időközi választás esélyeit. Amit hallottam, abból arra következtettem, hogy a régi polgármestert fogják újraválasztani, így is történt. Ferencz Vilmost 351 szavazattal, az összes leadott voks 67 százalékával ismét megválasztották polgármesternek a sokáig Füzesabonyhoz tartozó, de ma megint önálló, ezerlelkes község lakói. Az ellenjelöltek közül Bartus Sándor a szavazatok 22, Ferenc Jenő a 11 százalékát kapta. Az önfeloszlató testület tagjai közül képviselőjelöltként négyen indultak: Nagy Sándor, Bartus Sándor, Rajna Kálmán és Salamon József. Egyedül Rajna Kálmán lett újra képviselő. A dormándiak 70 százaléka vett részt a választáson, ez valamivel magasabb a két évvel ezelőtti, országos viszonylatban ugyancsak kiemelkedő aránynál. A választás után a megyei lap így értékelt: „Hatalomváltó kísérletnek indult, s végül a régi melletti bizalmi szavazás lett belőle...” Ferencz Vilmos maga sem számított ilyen különbségű győzelemre. A lemondott képviselő-testület tagjai pedig sehogy sem értik, miért állt ennyire a polgármester mellé a falu. S míg Ferencz Vilmos az elsőtől az utolsóig visszautasítja valamennyi pontot, a képviselők többsége állítja ma is: úgy igaz mind a tíz, ahogy leírták. Engem teljesen váratlanul ért, amikor a március 25-i testületi ülésen felolvasták a nyilatkozatot - mondja a régi-új polgármester. - Februárban, amikor az éves költségvetést tárgyaltuk, még semmi jelét nem láttam annak, hogy valami készül. Igaz, voltak kemény vitáink, elsősorban egyes képviselők közigazgatási ismereteinek hiánya miatt, amit persze ők nem tartottak olyan nagy problémának. Amikor mindenkinek megrendeltük a hivatalban a képviselők kézikönyvét, többen azt mondták: minek az? S az is igaz, hogy a 94-es választás előtt közülük néhányan minősíthetetlen hangon támadták a régi képviselőket, akik egyáltalán nem szolgáltak rá erre. - Ön ellen az egyik vádpont az, hogy nem veti meg az alkoholt. Mi a véleménye erről? - Én munkaidőben sohasem iszom. Ha munka után bemegyek a presszóba, akkor is elég egy pohár sör vagy legfeljebb kettő. És én ott emberekkel találkozom, nagyon fontos dolgokat elmondanak nekem. Megtehetnék a hivatalban is, de a presszóban valahogy könnyebb. Nemrég egy német falu polgármesterével beszélgettem az egyik továbbképzésen, tőle hallottam, hogy náluk halálos sértés volna, ha egy bortermelő gazda meghívná, és ő nem fogadná el a meghívást. Ez nálunk is így van. Én nem szégyellem azt az egy-két pohár italt, úgy hiszem, attól nem vagyok rosszabb vezető. Az viszont hazugság, amit az alpolgármester állított rólam a televízió nyilvánossága előtt, hogy asztalra borulva aludtam a hivatalban, és nem tudtam fogadni az ügyfeleket. Ezért bíróság előtt fog felelni. Nagy Sándor, a volt alpolgármester nem kíván nyilatkozni sem erről, sem egyébről a választással kapcsolatban. Mások azonban, akiket a régi testületből felkeresek, készséggel vállalkoznak erre. - A nyájszellem uralkodik ebben a faluban - kezdi Bartus Sándor, az iskolaszék elnöke, aki a júniusi választáson polgármester- és képviselőjelöltként is indult. - Mindent, amit elértünk, Ferencz Vilmosnak tulajdonítanak. Pedig például a gáz bevezetésében csak annyi az érdeme, hogy amikor Füzesabony felől vezették Besenyőtelekre, akkor nem mondta, hogy Dormándot kerülje ki a vezeték. Régi káder ő már, és nem is egyszer megbukott, a falunak, úgy látszik, mégis ő kell. Könyvet vesz elő, kinyitja, mutatja: - Látja, ezt írja Orszigethy Erzsébet a polgármesterünkről a Birsalmasajt című könyvében... Olvasom: „A hatvanas évek végén Dormánd tanácselnöke, a hetvenes években Füzesabony tanácselnöke... Elnöksége utolsó évei pereskedéssel teltek: pénzügyi szabálytalanságok miatt bűnvádi eljárást indítottak ellene, elítélték és állásából elbocsátották... 1987-től a füzesabonyi téeszben magtáros. 1989-ben a készletek nem megfelelő nyilvántartása és leltárhiány vélelme miatt fegyelmi eljárás indult ellene...” Őrszigethy Erzsébet Dormándról és Besenyőtelekről szóló könyve, Két szomszéd falu az Alföld peremén alcímmel, a múlt évben jelent meg a Magyarország felfedezése sorozatban. Többek között megtudhatjuk belőle, hogyan választották meg polgármesternek 1990-ben Ferencz Vilmost a dormándiak. Az írónő szerint a bizalmat két dolognak köszönhette szülőfalujában: több mint húszéves közigazgatási gyakorlatának, és annak, hogy füzesabonyi tanácselnökként, majd a téesz magtárosaként elkövetett „szabálytalankodásait” az emberek nem bűnnek tartották, hanem a rendszerváltás idején sokan inkább a pártállam áldozatának tekintették őt. Igaz, így is csak 11 szavazattal előzte meg akkor Ferenc Jenőt. Négy év múlva viszont már a voksok 93 százalékát kapta. S faluja az idén kiállt mellette ismét. Salamon József nyugdíjas téesztraktoros, aki már az előző ciklusban is képviselő volt, megerősíti Bartus Sándor szavait: - Vilmos csinált itt mindent, úgy gondolják a népek. Vilmos hozta a gázt, a vizet, a telefont, körülkerítette a temetőt, megcsináltatta a ravatalozót, kétszázezer forintot adott a templom felújítására. Mintha a saját zsebéből adta volna... Aki a 33-as vagy a 31-es főúton áthalad Dormándon, láthatja, hogy szép, rendezett település. Lakói ezért is fájlalják, hogy a képviselőtestület döntése nyomán falujukat nem arról ismerte meg az ország (főként a tévé Objektív című műsorából), amire büszkék, hanem valami egészen másról. Akik a tíz pont egyikével vagy másikával egyetértenek, többnyire azok is kifogásolják a testület eljárását, mondván: békésebb megoldás jobb lett volna, s akkor a sajtó sem kapja föl a hírt. Lipták Imre azon képviselők közé tartozik, akik nem indultak újra a júniusi választáson. A 33 éves üzemmérnök arra hivatkozik, hogy munkahelyén magasabb beosztásba került, s a képviselőségre már nem jutna ideje. - Biztos, hogy más oka nincs a döntésének? - kérdem. - Mi tagadás, eléggé elment a kedvem az egésztől - néz rám. - A falu akarata számomra szent, csak nem egészen értem. Hogyan lehet polgármesternek választani olyan embert, aki annyira nem vigyáz magára, mint Ferencz Vilmos? A falu első emberének mindenben példát kell mutatnia, s mindig tudnia kell, mi az elég. Ha a képviselő-testületi ülésen ittasan jelenik meg, azzal jelzi, hogy nem sokba veszi a testületet. Bizony, mi csak bólogatójánosoknak kellettünk neki. Való igaz, a megyében a dombrádi az egyik legjobban gazdálkodó önkormányzat, hitelre sem volt szükség évek óta, de ez nem azt jelenti, hogy minden rendben. Az önkormányzat által megrendelt munkák minősége néha pocsék, mert nincs műszaki átvevő. Hiányos volt a pénzügyi ellenőrzés is. S nem tudtunk elérni például olyan egyszerű dolgot, hogy a faluban százméterenként helyezzenek el köztéri kukákat, mert a polgármester mindig csak ígért. Az olyan, sokat hangoztatott eredményekhez képest, mint a gáz, a víz vagy a telefon, látszólag apróságok ezek, de a falu életéhez, közérzetéhez hozzátartoznak. Szerettünk volna ezekben is változást. - Mi a tanulsága az ön számára a történteknek? - Sajnos nem sikerült olyan polgármesterjelöltet állítanunk, akivel nyerhettünk volna. Talán majd két év múlva. Addig tudomásul kell vennünk, hogy Ferencz Vilmosnak ugyan a mi szemünkben súlyos hibái vannak, de az emberek kedvelik. A polgármester csak az lehet, aki népszerű. Dulai Sándor KLUB GÖRÉNY A ZSEBBEN H. Józsefnéék Mágocs, Árpád utcai háza pillanatnyilag üres. A kertben, a magas almafa alatt két meghatározhatatlan fajtájú kutya köröz rosszkedvűen, hátrébb szőlőlugas zöldell, amögött húzódik a konyháikért. De az az utcáról nem látszik. Valahol hátrébb ott lehet a disznóól '' is, amelyet szintén eltakarnak a fák. S így csak annyit tudunk róla, hogy üres, mert azt a három disznót, amit ''nemrég még tartottak benne, elpusztította a prézlinek vélt Thimet, amely Czigány Csaba, a Baranya Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás növényvédelmi szaküzemmérnöke szerint igen hatásos talajfertőtlenítő szer, ám avatatlan kezekben ölni tud. A Thimet 10-G-t egyébként az American Cyanamid fejlesztette ki még 1965-ben, s a magyar mezőgazdasági nagyüzemek - amíg léteztek - rendszeresen alkalmazták kukorica, napraforgó és gabonafélék termesztésekor cserebogár, mocskos pajor, drótféreg és egyéb talajlakó szívó- és rágókártevők ellen. A Thimet hatékony szer, mindössze huszonöt kiló kell belőle egy hektárra. És veszélyes is ugyanakkor. A szervezetbe kerülve már 150-160 milligramm is halálos mérgezést okozhat, egyetlen grammjával pedig el lehet pusztítani öt megtermett embert. Az Árpád utcai ház üres udvarában a kutyák a gyanútlan virágokat kerülgetik, s fogalmuk sincs a Thimetről. Annyit talán tudnak, hogy a disznók elhulltak. S hetek óta nem látják a gazdaasszonyukat, H. Józsefnét sem, mert ő sincs. Megölte a prézlinek vélt Thimet. - Ha jól emlékszem, mi 1988-ban használtuk utoljára ezt a szert - mondja Miklóssy Béla, a néhai másgácsi Béke Termelőszövetkezet volt növényvédelmi szakmérnöke. Az egykor ötezer hektáros és jó hírű szövetkezet azóta csődbe ment. A romjain kft.-k alakultak, s Miklóssy Béla is háromfelé dolgozik. Van egy kis földje, azt műveli, emellett tanácsadó az egyik kft.-nél, s a negyven kilométerrel odébb fekvő, de még létező gödrei szövetkezetben is állást vállalt. - A mágocsi tsz is az IKR-hez tartozott, s a kukoricatermesztéshez használtuk a Thimetet - mondja a negyvenes évei közepén járó, vörös arcú, szőke férfi, aki éppoly lehangolt, akár a néhai H. Józsefné gazdátlanná vált kutyái. - Fogalmam sincs, hogy nézhette szegény asszony prézlinek. A Thimet rettenetesen büdös. Amikor még dolgoztunk vele, két nap után is érezte a szagát az ember. Olyan volt, mintha görényt őrizgettünk volna a zsebünkben. Azt meg végképp nem értem, hogy kerülhetett a konyhába. A Thimet egyébként tévedésből került oda. H. Józsefné és férje a kiskertjüket megvédendő, lótetűk elleni mérget kértek az egyik ismerősüktől, Sz. Lászlótól. Pedig a Thimet konyhakertben nem használható, mert hatóanyaga, a ferát a rövid tenyészidejű zöldségfélékben felszívódva mérgezést okozhat. Ennek ellenére persze sok helyen használták. A készséges Sz. László - aki rendőrségi meghallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy a szert tíz-tizenöt éve őrizgeti - a Thimetet egy üres nejlonzacskóba (kristálycukrosba!) töltötte, s akkor, szombaton este, bedobta H.-ék postaládájába, mivel ők épp nem tartózkodtak otthon. Aztán a méreggel teli zacskó valahogyan bekerült a konyhába. Másnap, vasárnap lévén, H. Józsefné rántott húst készített ebédre. Közben elfogyott a prézlije. De ott volt a Thimet, amely ugyan mák nagyságú szemekből álló mikrogranulátum, de a rosszul látó idős asszony mégis prézlinek nézte, és azzal panírozta tovább a húst. Aztán evett belőle, és másfél-két óra múlva meghalt, de előtte még a maradék panírt gondosan beleöntötte a moslékosvödörbe, amit aztán megkaptak a disznók, és elhulltak azok is. A Thimet erős méreg, és nem kegyelmez. - Valaha nem volt gond növényvédő szerekhez jutni. Ha a tsz-ben vegyszereztek, jutott belőle a háztájiba is. Ez bocsánatos bűnnek számított. Aztán a nagyüzemek csődbe mentek, de az onnan szerzett mérgek túlélték őket - mondja dr. Szemenyei Zoltán mágocsi állatorvos. - Thimetből pedig különösen sok van még mifelénk most is, pedig már tíz-tizenöt évvel ezelőtt is mérgezéseket okozott. Emlékszem olyan esetre, amikor valaki odahaza a disznóól padlásán tárolta a mérget, a gyerekek pedig felmentek oda játszani, leverték, a disznók megették, és elhulltak tőle. Máskor pedig hallisztnek nézte valaki, s belekeverte a disznóknak szánt tápba. A szopós malacokon kívül minden elpusztult, tizenhat gyönyörű állat egymás után. De használják a Thimetet kutyák kiirtására is. Csak az utóbbi évből öthat ilyen esetre emlékszem. Korábban a patkányméreg volt divatban, de az lassabban ölő szer, s K-vitaminnal lehet ellene védekezni. Mostanában ezért inkább a Thimetet kedvelik. Az biztosabb. Azzal pusztította el valaki az egyik ismerősöm negyvenezer forintot érő rotweilerét is. Mesélték, rövid ideig ugyan, de nagyon szenvedett szegény kutya. A Thimet epilepsziaszerű görcsöket okoz. Ez a rotweiler is fetrengett, mindent összehányt maga körül. S ahova jutott a hányadékából, ott előmásztak a földből a giliszták, és a kutyával együtt elpusztultak azok is. Amikor kihívtak H. Józsefék disznóihoz, a tünetekről és a szagról szinte azonnal tudtam, a Thimet ölt megint. - Az a legnagyobb baj - véli Miklóssy Béla, az egykori mágocsi Béke Tsz volt növényvédelmi szakmérnöke -, hogy tönkrement itt minden. Nemcsak a mi szövetkezetünk, de a bikali állami gazdaság is, aztán a közeli szénbányák, pedig azokba is sokan jártak dolgozni innen. Dombóváron is sorra zárták be a munkahelyeket, az emberek meg nem tudják, mihez kezdjenek. S ahhoz nyúlnak, amijük még megmaradt. Czigány Csaba szerint nemcsak a régi időkből való szerek jelentenek veszélyt, hanem az is, hogy az utóbbi időben az ország különböző pontjain számtalan növényvédőszerraktárat törtek fel, s az avatatlan kezekbe kerülő szerek beláthatatlan következményekkel járó katasztrófákat okozhatnak. Az utóbbi időben a Dalmand Mezőgazdasági Rt. raktárából öt és fél millió forint értékű gyomirtó szert, Titust loptak el, amelyből ötven gramm kell egy hektárra, s egyetlen kilója százharmincezer forintba kerül. A dalmandiak növényvédelmi szakmérnöke szerint a Titus kitűnő szer és erős méreg. Sásdról két és fél millió forint értékű gyomirtót vittek el az ismeretlen betörők, Sellyén, az Agrokémiai Szövetkezetnél másfél millió forint értékű szer tűnt el, és sorolni lehetne. Csapadékos volt a tavasz vége és meleg. Mindent felvett a gaz, hát nagyon kellenek a drága vegyszerek, s aki nem tudja megvenni, az beszerzi másként - vélekedik Czigány Csaba. Feltehetően így van. Az ellenőrizetlenül lapuló szerek pedig előbb vagy utóbb ölni fognak. S ehhez nem is kell őket tévedésből összekeverni a prézlivel. Bencze János Budai Tibor rajza SZABAD FÖLD 5