Szabad Föld, 2001. július-december (57. évfolyam, 27-52. szám)
2001-07-06 / 27. szám
Szabad Föld HAZAI ÉLET Továbbra is fogas kérdés a tömés Néhány héttel ezelőtt lapunkban kissé elhamarkodottan örültünk annak, hogy júliustól ismét ingyenessé válik a fogászati ellátás. Egyelőre még mindig fizetnünk kell a tömésért és a gyökérkezelésért, de egy törvénymódosítás már foglalkozik a fogas kérdéssel. SZIJJÁRTÓ GABRIELLA A kilencvenes évek elején tanulmányt készítettek a magyar lakosság fogazatának állapotáról. Az eredmény riasztó: az átlagnépesség nyugdíjas korára legfeljebb hét saját foggal rendelkezik - és az sem mind egészséges. Az utóbbi években tovább rontott a fogápolási, -kezeltetési szokásainkon az az 1996- os jogszabály, amely megszüntette az ingyenes ellátást. A Bokros-csomag megszorító intézkedésével a lakosságra jelentősebb teher nehezedett a fogmegtartó kezelések (tömés, gyökérkezelés) térítéskötelessé váltak. Az egészségbiztosítóval szerződött 3200 fogorvos meghatározott összeget kap az államtól - például egy tömés után most mintegy hatszáz forint jár -, és ezt egészíti ki a betegektől kért, doktoronként változó díjjal. Dr. Ivády Vilmos, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára a tanulmányra hivatkozva és az elődök védelmében elmondta: nem kizárólag a Bokros-csomag miatt romlott radikálisan fogaink állapota, az inkább csak megakadályozta a javulást. Kétségtelen viszont, hogy azóta egyre kevesebben keresik fel a fogorvosukat. És ha teszik is, sokan inkább az ingyenes foghúzást, mintsem a költséges fogmegtartó kezelést választják. Pedig a korai fogvesztés az étkezési problémákon kívül számtalan egyéb betegség forrása lehet. A szaktárca nemrégiben az egészségbiztosítási törvény módosítását kezdeményezte, és a parlament megkezdte annak tárgyalását. A javaslat szerint újra ingyenessé válnának a fogmegtartó kezelések, ám az elvesztett fog pótlásáért továbbra is fizetni kell. Döntés, bármennyire is fáj rá a fogunk, legkorábban csak az őszi hónapokban várható. Az uniós csatlakozás hajrájában felmerülhet a kérdés: miért kezdeményezi az ingyenességet a kormány, mikor az unióban is fizet a lakosság a fogászati kezelésekért? Igen ám, de ott magasabb az egészségügyi igényszint és az életszínvonal - tehát akarnak és tudnak is tenni érte. - Magyarországon most jutottunk el oda, hogy az emberek felmérték a fogvesztés megelőzésének fontosságát, de anyagilag még nem képesek vállalni annak terheit - vélte dr. Ivády Vilmos. - Első lépcsőben ezen az állapoton szeretnénk lendíteni a térítésmentességgel. A programunk második elemeként kidolgozunk egy olyan rendszert, amely a lakosság megelőző tevékenységét is díjazza majd. Aki például rendszeresen jár fog- és szájüregi szűrésre, az kedvezményben részesül. Az államnak az ingyenesség bevezetésével egy időben arról is gondoskodnia kell, hogy a fogorvosok kieső lakossági bevételeit pótolja. Ráadásul a fogorvosoknak fel kell készülniük a többletforgalomra, ami akár az ötven százalékot is elérheti. Hiszen akik eddig csak az ingyenes sürgősségi ellátás - vagyis az azonnali fájdalomcsillapítás vagy a foghúzás miatt keresték fel a rendelőt, a módosítás életbelépése után joggal kérik majd az ugyancsak térítésmentes, hosszadalmasabb, több alkalmat igénybe vevő fogmegtartó kezelést. Ez garanciát jelent a fogorvosnak, hogy a jövőben a munkájára még nagyobb szükség van, így akár komolyabb eszközfejlesztésekre is gondolhat. Az ingyenes fogmegtartó kezelések és a többletforgalom finanszírozása éves szinten mintegy hatmilliárd forint pluszterhet ró az egészségbiztosítóra. A helyettes államtitkár mégis fontosnak tartja, már csak azért is, mert legalább hárommillió járulékfizetőt érintő kérdésről van szó. A mostani gyakorlatnak megfelelően továbbra is térítési díj nélkül vehetik igénybe a fogorvosi szolgáltatásokat a tizennyolc éven aluliak, a hatvan év felettiek, a sorkatonák, a terhes anyák és a közgyógyellátottak. ----:r-r Aki rendszeresen jár majd fog- és szájüregi szűrésre, kedvezményben fog részesülni KOBZOS KISS TAMÁS Aki sok népdalt ismer, tudja, mi a magyarság KÖRMENDI LAJOS Kobzos Kiss Tamás előadóművész, pedagógus. Sokat szerepel itthon, Európában, az Egyesült Államokban és Japánban is. Hangzóanyagainak bibliográfiája harminc tételből áll. Másfél évtizede az Óbudai Népzenei Iskola tanára, tíz esztendeje pedig igazgatója. - Van érdeklődés az intézmény iránt? - Van. Európa egyetlen olyan állami zeneiskolája a miénk, ahol csak népzenét tanítanak. Nem kell lasszóval fogni a tanulókat. Többségük gyerek, de körülbelül egyötödük felnőtt. A családi környezet már ebbe az irányba tereli a növendékeinket, akik rendesen, szorgalmasan tanulnak. Az idősebbek legtöbbször a főiskolán vagy az egyetemen kezdenek érdeklődni a népzene iránt. - Milyen ma a népzene megítélése? - Sokfélét gondolnak róla az emberek, de még a szakemberek is. Vikár több mint száz esztendeje gyűjtött népdalokat, Bartók és Kodály majdnem száz éve, de a torokéneklés még ma sem elfogadott. A versenyeken szinte karanténba zárják azokat a gyerekeket, akik így énekelnek, mivel az eredeti népzenét tanulják. - Miért fontos a népdal? - Ezt Kodály Zoltán így fogalmazta meg: ha valaki megfelelő számú népdalt ismer, annak nem sokat kell beszélni a magyarságról. - Vannak a népzene ellen ható folyamatok. - Európára hivatkozva a népzenét sokan lejárt lemeznek tekintik, most a világzene a jelszó. Biztos vagyok benne, hogy az öreg kontinensen hamarosan előkerülnek majd olyan felvételek, amelyeken a miénkhez hasonló, eredeti népzene hallhatók. Ez főleg a kisebb népektől várható. A másik tábor az oktatásban nem hajlandó észrevenni, hogy aki nem az eredeti felvételekről ismeri meg a népzenét, az nem ismeri meg térben, csak két dimenzióban. - Felkelthető az iskolások érdeklődése a népzene iránt? - Igen. Óbudán negyedszázada indult meg a népzeneoktatás, Béres János volt a kezdeményezője. Tíz éve önálló az intézmény. - Az iskolákban csökkent az énekórák száma. - Joggal kérdezheti az énektanár, hogy mivel foglalkozzon heti egy órában. Mert még az igényes könnyűzenét is tanítania kell. -Például a Beatlest? - Azt is. - Talán több ismeretterjesztő műsorra lenne szükség? - Úgy van! Elsősorban a rádióban és a televízióban. De ott kellene lennie a népzenének az interneten is. Az viszont kétségtelen, hogy igen sok kazetta és CD kapható. Akadnak kifejezetten az énektanároknak szóló kiadványok. Ez tehát már nem lenne akadálya az autentikus népzene megismerésének, terjesztésének. És szinte minden iskolában van már számítógép is. - Mióta tudja, hogy a népzene ilyen nagy kincs? - Az én generációm húszéves lehetett, amikor rádöbbent a népzene értékeire. - És aki falun élt? - Annak bebeszélték, hogy a népzene primitív dolog, amit szégyellni kell. - Ezért nem énekelnek az emberek ma már munka közben? - Részben igen. De a televízió is elhiteti a nézőközönségével, hogy ők semmi érdemlegeset nem tudnak alkotni, valamirevalót a tévé ad. Az oktatásnak kellene feloldani ezt a gátat az emberekben. - Az ön diákjaiban van gát? - Nincs. Nem szégyellik a népzenét. Hallás után tanulnak. Egyébként egyre több iskolában tanítanak Magyarországon hangszeres népzenét, most százhúsz pedagógus foglalkozik ezzel. Nagy szó, hogy először lehet együtt látni az összes népi hangszer tanterveit. -Mi a helyzet a határon túli magyarság körében? - Az egész oktatás bajban van a határon túl. Segíteni kellene a kütországi magyarokat, hogy önmagukat a népzene oktatása révén is megőrizhessék. Ez a folyamat szinte még el sem kezdődött. - Pedig, mint tiszta forráshoz, oda jártak gyűjteni a táncházmozgalom vezéralakjai... - Elszigetelt jelenségek vannak. Például a Küküllő mentén, Magyarpaládon van egy lelkes fiatal zenész, aki hetven gyerekkel foglalkozik rendszeresen, s ezért fizetést sem kap. Kallós Zoltán a saját birtokán szervez tábort Válaszúton, egy kétharmad részben román faluban. A népzene azonban nem néhány megszállott ember ügye kellene hogy legyen. - Nálunk mennyire fontos a népzene? - Magyarország az élenjár. Sehol a világon nincs ilyen, mint itt nálunk, hogy iskolai keretek között tanítják az autentikus népzenét. Ez óriási dolog. - Mivel foglalkozik mostanában előadóművészként? - Egy vak bektasi dervis énekmondó, az 1894 és 1973 között élt Asik Veysel dalait fordítom törökről magyarra, hogy elénekeljem, és kiadjam lézerlemezen. A VI Nyolcvan év zöld-fehérben A Haladás labdarúgó-szakosztályának történetét ezzel a címmel foglalta könyvbe Bodor Ferenc nyugdíjas szombathelyi újságíró. Vas megye legnépszerűbb sportklubja olyan hírességeket adott a futballvilágnak, mint Szarka Zoltán, Halmosi Zoltán és Novák Dezső olimpiai bajnokok, Kereki Zoltán, Király Gábor és Illés Béla válogatott játékosok. A kötet (amelyben a hajdani főszereplők elevenítik fel nyolc évtized sikereit és kudarcait) címlapján éppen e hat vasi híresség fotója látható. Birkafőző verseny Karcagon A Nagykunság fővárosában a harmadik karcagi birkafőző versenyen 59 versenyző 68 birkát főzött meg. Az érdeklődésre jellemző, hogy vezető magyar politikusok mellett jelen volt a kazah miniszterelnök-helyettes, Kaszin Dusén és a közép-ázsiai ország magyarországi nagykövete, Tuleutaj S. Sulejmenov is. A Magyar Nóta és Dal Alapítvány rendezte gasztronómiai vetélkedőre az ország sok településéről érkeztek versenyzők, ám ismét kiderült, hogy a birkát a Nagykunságban tudják a legjobban főzni: a díjakat ugyanis kunmadarasi és karcagi főzőemberek nyerték. Orosháza szórakoztat Második alkalommal rendezték meg a napokban az orosházi nyári kulturális napok rendezvénysorozatát a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola udvarán. A romantikus helyszínen kilenc nap alatt összesen tíz előadást szervezett a Békés megyei Jókai Színház. Szimfonikus hangverseny, színmű, zenés darab, musical, operett egyaránt várta a közönséget. A rendezvény nem titkolt célja - amellett, hogy könnyed nyári szórakozást kínál a környék lakosságának - az idegenforgalom fellendítése is. 2001. JÚLIUS 6.) Antal-napi íjászverseny Régi korokat idéző küzdelem zajlott a minap a gödöllői királyi kastély parkjában. Honfoglaló eleink, középkori nemes uraink öltözékét viselő terep- és vadászíjászok vetélkedtek a hatalmas fák között. A hatvanhárom versenyző az Antal-napi Grassalkovich-kupán állatalakos vadásztáblákra nyilazott. Gödöllőn nagy hagyományai vannak az íjászatnak. Már a harmincas években alakítottak itt az ősi magyar fegyverkedvelői egyesületet. A mozgalom hosszabb szünet után 1988-ban támadt fel az agrártudományi egyetemen. Bővülő termálprogram Újabb zalai települések nyertek a Széchenyi terv termál-, illetve gyógyfürdőfejlesztésre kiírt pályázatán. A kehidakustányi gyógy- és élményfürdő 1,28 milliárdos fejlesztéséhez 640 millió forint támogatást kap a beruházó, a zalakarosi gyógyfürdőben pedig az 1,1 milliárd forintos medenceépítésekhez 175 millió forint segítség érkezik. Részönkormányzatok Miskolcon A miskolci képviselő-testület júniusi közgyűlésén arról határozott, hogy megalakulhat Martintelep városrész részönkormányzata. Ennek létrehozását januárban a Martintelepi Egyesület kezdeményezte. Már folyamatban van egy másik kertvárosi részönkormányzat kialakítása is a nagyvárosban, ez majd Perecest képviseli a testületen belül. A részönkormányzatot szorgalmazók szerint eljött az ideje, hogy a jelentősebb településeken a jól behatárolható, sajátos értékeket, hagyományokat hordozó városrészek többet törődjenek önmagukkal. Kormánypénz a győri bazilikának A Miniszterelnöki Hivatal pályázat útján tizenkétmilió forinttal segíti a Rába-parti város székesegyházának felújítását. A Káptalandombon található bazilika minor külső felújítására átutalt jelentős pénzösszeget a helyi önkormányzat további kétmillió forinttal egészítette ki.