Szabad Föld, 2002. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-04 / 1. szám
4 2002. JANUÁR 4.Szabadföld Kevesebb a megmíveletlen szántó Annak ellenére, hogy az aszályos időjárás nehéz helyzetet teremtett a zalai gazdálkodók körében, nőtt az őszi vetésterület és az utóbbi évekhez viszonyítva most kevesebb - 4300 hektár - a megmííveletlen szántó. Gázvezeték jutányosan A baki önkormányzat kezdeményezésével hatvan zalai település jutott olcsóbban földgázvezetékhez. A Göcsej Gáz Kft. szervezőmunkájának híre ment, s már a megyehatáron túlról, Vas és Somogy megyéből is jelentkeztek települések, akik szeretnék igénybe venni a kedvezményes földgázvezeték kialakítását. Biomasszával fűtenek PHARE-pályázat segítségével alakította ki ipari parkját a pusztamagyaródi önkormányzat. Az értékes erdőkkel körülvett településen a faiparnak hagyománya van, ezért fafeldolgozó-és azt kiszolgáló vállalkozások befogadására alapoztak. A feldolgozás során keletkező hulladék (biomassza) hasznosítására futómű építését tervezik, amely a község közintézményeinek és az erre igényt tartó lakosság hőellátását fogja megoldani. Sok a kisvállalkozó a Dél-Alföldön Az országos átlagnál sokkal magasabb a kis- és középvállalkozások aránya a Dél-Alföldön. Egy szegedi konferencián elhangzott, hogy a tőkeerős nagyvállalatok még mindig inkább Budapestre és Közép-Magyarországra ruháznak be. A Dél-Alföldről így kevés áru jut külföldre, az itt élő emberek pedig ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kapnak, mint a gazdagabb területeken élők. Sportcsarnok egyetemistáknak A szegedi egyetemisták ezentúl már nem a belvárosba fognak testnevelésórára járni, mert az egykori Kossuth laktanya területén elkészült az a sportcsarnok, amely a jövőben az egyetemi sportközpont része lesz. A bölcsészkar mögött működő jelenlegi sportcentrum átköltöztetésére azért van szükség, mert a helyén - 7,5 milliárd forintból - épül majd fel a tanintézet új épülete, amelyben könyvtár, konferenciaközpont és előadói termek is helyet kapnak. Sajtüzem Gyomaendrődön Tejfeldolgozót és sajtüzemet avattak Gyomaendrődön. Az létesítmény a Bethlen Gábor Szakképző Iskola tangazdaságának részeként működik, célja pedig az oktatás színvonalának növelése. Az üzemben egyelőre napi ötszáz liter tej feldolgozását tervezik, de arra is lehetőséget látnak, hogy a saját termelésű alapanyag mellett a környék gazdáinak tejét is felvásárolják és feldolgozzák. Romafesztivál Makón Makón nemrégiben véget ért a cigány kulturális hónap, amely dokumentumfilmek vetítésével kezdődött, és nemzetközi hírű művészek fellépéseivel folytatódott. A fesztivál cigány képzőművészek munkáiból rendezett kiállítással zárult. A tervek szerint tavasszal újabb, a cigányok életét és értékeit bemutató programokat szerveznek a nagyközönségnek. Új kút lesz a puszta szélén A Hortobágy szélén található Nagyivánban új ivóvízkút fúrását tervezi az önkormányzat. A faluban ugyan két kút is található, de az egyikből huszonnyolc fokos, túl sok vasat, mangánt és gázt tartalmazó víz jön, a másik pedig elöregedett, és sokba kerülne a felújítása. A terv megvalósítására az önkormányzat pályázat útján próbál támogatást szerezni. Ha számukra kedvező döntés születik, akár már tavasszal megkezdődhet az új ivóvízkút fúrása. (A vidék híreit tudósítóink jelentéseiből állítottuk össze.) ni HAZAI ÉLET Nemzettársaiknak a szomszédok is kedveznek 1 A határon túli magyarokról szóló kedvezménytörvényhez hasonló jogszabály számos, Magyarországgal szomszédos országban már évek óta érvényben van. GUI ANGÉLA Pozsonyban a határon túli szlovákokról szóló, törvényt a Meciarkormány idején, 1997-ben fogadták el, abból kiindulva, hogy „Szlovákia a határain túl élő szlovákokat mindig is a szlovák nemzet integráns részének tekintette és tekinti”. A jogszabály értelmében azok a határon túl élő szlovákok, akik megkapták a „szlovákigazolványt”, Szlovákia területén a hazai polgárokkal azonos feltételek mellett vállalhatnak munkát, vállalkozhatnak, ingyenes oktatásban részesülhetnek az óvodától az egyetemig, azonos egészségügyi ellátás illeti meg őket, nyugdíjra jogosultak, s a közlekedésben is ugyanolyan előnyöket, támogatásokat élveznek, mint a hazai polgárok. A három esztendővel ezelőtt elfogadott román törvény jóval szerényebb célokat fogalmaz meg. Nem hoz létre „nemzettagsági igazolványt”, és nem szabályozza a külhoni románok anyaországbeli státusát, viszont a törvény nemcsak az ország területén, hanem más államokban is szavatol kedvezményeket. A határon túli románok támogatását célzó akciók pénzellátására létrejött a miniszterelnök rendelkezésére álló alap. A felsőoktatási hallgatók a román állam ösztöndíjasai lehetnek, és romániai tanulmányaik időtartamára egyebek közt ingyenes elszállásolásért folyamodhatnak. A szomszédos országokban élő őshonos szlovén kisebbségek helyzetéről 1996-ban határozott a ljubljanai parlament. A törvény értelmében az anyaország kisebbségei számára állandó forrást biztosít tudományos intézeteik működéséhez, támogatja kiadóik tevékenységeit, elősegíti a szlovén nyelvű könyvek, folyóiratok, hanghordozók biztosítását. A Bolgár Köztársaság határain túl élő bolgárokról szóló, 2000-ben megszavazott jogszabály hatálya minden olyan államra kiterjed, ahol bolgár nemzetiségűek élnek. A törvény személyi hatálya alá tartozik az, akinek legalább egyik felmenője bolgár, bolgár öntudattal rendelkezik s más állam területén él. A törvény szerint a bolgár állam támogatja a „külföldön élő bolgárok” fejlődését. Segíti szervezeteiket, ha azok tevékenysége a bolgár anyanyelvi kultúra és a vallási hagyományok megőrzésére irányul. A támogatások forrása a Bolgár Köztársaság költségvetése. A törvény hatálya alá tartozó személyek a Bolgár Köztársaság területén a következő kedvezményeket élvezik munkavállalási engedély gyorsított eljárással, részvétel az úgynevezett kuponos privatizációban, beruházások végzése, korábban államosított vagyontárgyaik visszaszerzése. Az Albániában élő görög kisebbség iránt különleges elbírálást alkalmaznak Athénban. Az érintettek nemzeti, azaz csak Görögországba szóló, hat hónapos vízumot kapnak. Ennek birtokában személyi igazolványt bocsátanak ki számukra, ami ott-tartózkodásra, munkavállalásra jogosítja fel a címzettet. A tizenhatmillió külföldön élő lengyel jogállását Varsó visszahonosítási, állampolgársági és státustörvény keretében kívánja rendezni. A visszahonosításról szóló jogszabály 2001 .január 1-jén lépett életbe, s csak a Szovjetunió közép-ázsiai és kaukázusi utódállamaiból hazatelepülni szándékozó lengyelekre vonatkozik. A hazatelepülőknek az önkormányzatok keresnek munkahelyet, lakást, az államtól jelentős támogatásra számíthatnak A szejm által már megszavazott, jelenleg a szenátus jóváhagyására váró állampolgársági jogszabály értelmében elvesztett állampolgárságukat visszaigényelhetik azok a lengyelek, akiket a második világháború idején erőszakkal hurcoltak a volt Szovjetunióba, vagy akik a népi Lengyelország évtizedeiben önként vagy hatósági kényszerítésre távoztak hazájukból. Németország határaitól keletre ma megközelítőleg kétmillió német él. A német nemzetpolitika 1990-es megváltoztatása óta továbbra is fenntartja a betelepülés lehetőségét, főleg a volt Szovjetunió és a balti államok területén élő népi németekre vonatkozóan. Céljai között szerepel ugyanakkor a kelet-európai országokban élő német népcsoportok kulturális önazonosságának megőrzése és a feltételek megteremtése ahhoz, hogy jelenlegi hazájukban maradhassanak. Az Európai Unióban a legliberálisabb ír állampolgársági törvény értelmében, ha az állampolgárságra pályázó egyén tudja bizonyítani legalább egyik nagyszülője ír származását, automatikusan megilleti az ír útlevél. Az ír alkotmány értelmében ír állampolgárságot lehet szerezni: honosítás, házasságkötés, valamint leszármazás útján. Spanyolország alapjában véve követi a schengeni előírásokat, ám kulturális és történelmi okok miatt pozitív diszkriminációt alkalmaz a latin-amerikai országok állampolgáraira. Portugália különleges kapcsolatokat tart fenn Brazíliával és más volt gyarmataival. Egy 1960-ban kötött megállapodás szerint például a brazil állampolgárok korlátlan ideig tartózkodhatnak Portugália területén. A lőcsei városházán is jól tudják, hogy Európában természetes a kedvezményadás lovasi Ildikó felvétele BRADA TIBOR A festő, aki a templomok üvegablakait készíti KÖRMENDI LAJOS B ráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész, a Képzőművészeti Egyetem docense sok hazai és külföldi kiállításon aratott sikert. Amikor műtermébe látogattunk, nagy munkában találtuk. - A kőbányai, Lechner Ödön által tervezett szecessziós Szent László-templom nagyméretű üvegablakait készítem. Összesen hetven négyzetméter nagyságú üvegfelületet kell megfestenem. A feleségemmel, Deák Ilonával együtt dolgozom, de segítségünkre van Pólyák János és a felesége is. A templom ablakain valaha Róth Miksa üvegei voltak láthatók, az ő képeinek hangulatát kell visszaadnunk. Az eredeti üvegképekről maradtak fenn fotók - igaz, elég gyatra minőségben - ezek alapján készítettem el a terveket Nagyon élvezem a munkát, talán azért, mert már tudok Róth Miksául gondolkodni. -Most,,A háromkirályok imádása”című üvegkép készül, amely három és félszer hét és fél méteres lesz. - Ez a legnagyobb méretű, még egy lesz hasonló nagyságú, a többi kisebb. A Szent Lászlóról alkotott képet már beépítettük. A következő évem rámegy a kőbányai munkára. Feszített lesz a tempó, kéthavonta kell egy öt négyzetméteres színes üveget a klasszikus módszerrel elkészíteni. Életem legnagyobb üvegművészeti feladata ez. - Honnan a vonzalom az üveg iránt? - Karcagon születtem, a közeli Berekfürdő üveggyárában kaptam az első ösztönzést. Gyerekkoromban mindig megcsodáltam az üveghuta faláról lefejtett opálosan kék és zöld salakot, amit én kristályoknak neveztem. Nekem ez maga volt a csoda. Imádtam a szép üveget, hazahordtam a szebb darabokat. A főiskolán volt egy olyan tanárom, aki még Róthékat is ismerte. Tatár Maxi bácsi tanított meg az üvegfestésre. - Korábban táblaképeket festett. - Valóban, mert Kádár évtizedeiben nem akadt üvegfestéses megbízás. A rendszerváltozás óta, ahogy megkezdődött a templomok felújítása, az új templomok építése, már kapok megrendeléseket, úgyhogy hasznát veszem annak, amit erről a műfajról a főiskolán tanultam. - Közel állt önhöz ennél a munkánál a vallásos téma? - Anyai dédnagyapám és nagyapám református lelkész volt Karcagon. Anyám Rákosi alatt úgy nevelt minket, hogy otthon imádkoztunk, ám kifele nem mutathattunk ebből semmit. A bátyámmal sokszor elszöktünk, hogy fújtathassuk az orgonát a templomban, közben pedig hallhassuk az istentiszteletet. Akkor már Albertirsán laktunk. Református vagyok. - Saját magának készített már üvegképet? - Olyan drága az anyag, hogy ezt kizárólag csak megbízásra lehet készíteni, saját szórakozásomra nem. Van olyan üveg, amelynek kilencvenezer forint négyzetmétere. - A hetven négyzetméternyi üvegkép nagyon nagy munka. Búja? - Szeptemberben voltam hatvanéves, de hála Istennek, bírom. Elvileg talán már egy kicsit le kéne eresztenem, de nem érzem magam fáradtnak. Ellenkezőleg: úgy érzem, most vagyok erőm teljében. - Táblaképein mintha régi korok figurái jelennének meg. - Már a fiatal öregek közé tartozom, már nem is a középkorúak közé, sajnos. A mai korban nem divatos festészetet művelek. Számomra már kiderült, nem számít, hogy az ember ilyen régimódian fest. Carl Orff Carmina Burana-ja huszadik századi mű, de ha meghallgatjuk, a középkori diákdalok jutnak eszünkbe. Én miért ne archaizálhatnék? - Mióta tanítja a jövő művészeit? - Ezt én csak úgy tudom kiszámolni, hogy 1956-ban voltam elsős gimnazista, 1960-ban érettségiztem, abban az évben fölvettek a főiskolára, 1967-ben végeztem, és innen már tudom, hogy 1968 óta tanítok festést, rajzot. A restaurátoroknak, a látványtervezőknek, tehát a színházi díszlet- és kosztümtervezőknek, valamint a szobrászoknak az osztályaiban alakrajzot és festést tanítok. -Akadnak tehetséges fiatalok? - Nagyon sokan vannak, akik igazi tehetségek. A magyar tehetséges nép. Én nem tudom, hogy a földben vagy a vízben van valami, hogy ennyi talentum kerül a gyerekekbe. Azt mondják, teher alatt nő a pálma. Hát nálunk elég nehéz, s jó nagyot kell feszíteni ahhoz, hogy ugyanazt az eredményt sikerüljön elérni, mint a tehetősebb országokban. - Jár művésztelepekre? - Keveset,a tanítás és a sok munka miatt erre elég ritkán adódik lehetőségem. Pedig a hortobágyi művésztelep tagjaival nagyon jól éreztem magam. Nagyon szeretnék még eljutni a Berekfürdői Nemzetközi Nagykis Művésztelepre is. Azt hiszem,oda haza mennék,jó társak és emlékek közé.