Szabad Föld, 2002. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-04 / 1. szám

4 2002. JANUÁR 4.Szabad­föld Kevesebb a megm­íveletlen szántó Annak ellenére, hogy az aszályos időjárás nehéz helyzetet teremtett a zalai gazdálko­dók körében, nőtt az őszi vetésterület és az utóbbi évekhez viszonyítva most kevesebb - 4300 hektár - a megmííveletlen szántó. Gázvezeték jutányosan A baki önkormányzat kezdeményezésével hatvan zalai település jutott olcsóbban föld­­gázvezetékhez. A Göcsej Gáz Kft. szervező­­munkájának híre ment, s már a megyehatá­ron túlról, Vas és Somogy megyéből is jelent­keztek települések, akik szeretnék igénybe venni a kedvezményes földgázvezeték kiala­kítását. Biomasszával fű­tenek PHARE-pályázat segítségével alakította ki ipari parkját a pusztamagyaródi önkormány­zat. Az értékes erdőkkel körülvett települé­sen a faiparnak hagyománya van, ezért fafel­dolgozó-és azt kiszolgáló vállalkozások be­fogadására alapoztak. A feldolgozás során keletkező hulladék (biomassza) hasznosítá­sára futómű építését tervezik, amely a köz­ség közintézményeinek és az erre igényt tar­tó lakosság hőellátását fogja megoldani. Sok a kisvállalkozó a Dél-Alföldön Az országos átlagnál sokkal magasabb a kis- és középvállalkozások aránya a Dél-Alföldön. Egy szegedi konferencián elhangzott, hogy a tőkeerős nagyvállalatok még mindig inkább Budapestre és Közép-Magyarországra ruház­nak be. A Dél-Alföldről így kevés áru j­ut kül­földre, az itt élő emberek pedig ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kapnak, mint a gazdagabb területeken élők. Sportcsarnok egyetemistáknak A szegedi egyetemisták ezentúl már nem a belvárosba fognak testnevelésórára járni, mert az egykori Kossuth laktanya területén elkészült az a sportcsarnok, amely a jövőben az egyetemi sportközpont része lesz. A böl­csészkar mögött működő jelenlegi sport­­centrum átköltöztetésére azért van szükség, mert a helyén - 7,5 milliárd forintból - épül majd fel a tanintézet új épülete, amelyben könyvtár, konferenciaközpont és előadói ter­mek is helyet kapnak. Sajtü­zem Gyomaendrő­dön Tejfeldolgozót és sajtüzemet avattak Gyomaendrődön. Az létesítmény a Bethlen Gábor Szakképző Iskola tangazdaságának részeként működik, célja pedig az oktatás színvonalának növelése. Az üzemben egyelő­re napi ötszáz liter tej feldolgozását tervezik, de arra is lehetőséget látnak, hogy a saját ter­melésű alapanyag mellett a környék gazdái­nak tejét is felvásárolják és feldolgozzák. Romafesztivál Makón Makón nemrégiben véget ért a cigány kultu­rális hónap, amely dokumentumfilmek vetí­tésével kezdődött, és nemzetközi hírű mű­vészek fellépéseivel folytatódott. A fesztivál cigány képzőművészek munkáiból rende­zett kiállítással zárult. A tervek szerint ta­vasszal újabb, a cigányok életét és értékeit bemutató programokat szerveznek a nagykö­zönségnek. Új kút lesz a puszta szélén A Hortobágy szélén található Nagyivánban új ivóvízkút fúrását tervezi az önkormányzat. A faluban ugyan két kút is található, de az egyik­ből huszonnyolc fokos, túl sok vasat, man­gánt és gázt tartalmazó víz jön, a másik pedig elöregedett, és sokba kerülne a felújítása. A terv megvalósítására az önkormányzat pá­lyázat útján próbál támogatást szerezni. Ha számukra kedvező döntés születik, akár már tavasszal megkezdődhet az új ivóvízkút fúrása. (A vidék híreit tudósítóink jelentéseiből állítottuk össze.) ­ni HAZAI ÉLET Nemzettársaiknak a szomszédok is kedveznek 1 A határon túli magyarokról szóló kedvezménytörvényhez hasonló jogszabály számos, Magyarországgal szomszédos országban már évek óta érvényben van. GUI ANGÉLA P­ozsonyban a határon túli szlová­kokról szóló, törvényt a Meciar­­kormány idején, 1997-ben fogadták el, abból kiindulva, hogy „Szlovákia a határain túl élő szlovákokat mindig is a szlovák nemzet integráns részének tekintette és tekin­ti”. A jogszabály értelmében azok a határon túl élő szlovákok, akik megkapták a „szlovákiga­zolványt”, Szlovákia területén a hazai polgárok­kal azonos feltételek mellett vállalhatnak mun­kát, vállalkozhatnak, ingyenes oktatásban ré­szesülhetnek az óvodától az egyetemig, azonos egészségügyi ellátás illeti meg őket, nyugdíjra jogosultak, s a közlekedésben is ugyanolyan előnyöket, támogatásokat élveznek, mint a ha­zai polgárok. A három esztendővel ezelőtt elfogadott ro­mán törvény jóval szerényebb célokat fogalmaz meg. Nem hoz létre „nemzettagsági igazol­ványt”, és nem szabályozza a külhoni románok anyaországbeli státusát, viszont a törvény nemcsak az ország területén, hanem más álla­mokban is szavatol kedvezményeket. A hatá­ron túli románok támogatását célzó akciók pénzellátására létrejött a miniszterelnök rendelkezésére álló alap. A felsőoktatási hallga­tók a román állam ösztöndíjasai lehetnek, és ro­mániai tanulmányaik időtartamára egyebek közt ingyenes elszállásolásért folyamodhatnak. A szomszédos országokban élő őshonos szlovén kisebbségek helyzetéről 1996-ban ha­tározott a ljubljanai parlament. A törvény ér­telmében az anyaország kisebbségei számára állandó forrást biztosít tudományos intézete­ik működéséhez, támogatja kiadóik tevékeny­ségeit, elősegíti a szlovén nyelvű könyvek, fo­lyóiratok, hanghordozók biztosítását. A Bolgár Köztársaság határain túl élő bolgá­rokról szóló, 2000-ben megszavazott jogszabály hatálya minden olyan államra kiterjed, ahol bol­gár nemzetiségűek élnek. A törvény személyi hatálya alá tartozik az, akinek legalább egyik fel­menője bolgár, bolgár öntudattal rendelkezik s más állam területén él. A törvény szerint a bolgár állam támogatja a „külföldön élő­ bolgárok” fej­lődését. Segíti szervezeteiket, ha azok tevékeny­sége a bolgár anyanyelvi kultúra és a vallási ha­gyományok megőrzésére irányul. A támogatá­sok forrása a Bolgár Köztársaság költségvetése. A törvény hatálya alá tartozó személyek a Bolgár Köztársaság területén a következő kedvezmé­nyeket élvezik munkavállalási engedély gyorsított eljárással, részvétel az úgynevezett kuponos pri­vatizációban, beruházások végzése, korábban ál­lamosított vagyontárgyaik visszaszerzése. Az Albániában élő görög kisebbség iránt különleges elbírálást alkalmaznak Athénban. Az érintettek nemzeti, azaz csak Görögor­szágba szóló, hat hónapos vízumot kapnak. Ennek birtokában személyi igazolványt bocsá­tanak ki számukra, ami ott-tartózkodásra, munkavállalásra jogosítja fel a címzettet. A tizenhatmillió külföldön élő lengyel jog­állását Varsó visszahonosítási, állampolgársági és státustörvény keretében kívánja rendezni. A visszahonosításról szóló jogszabály 2001 .janu­ár 1-jén lépett életbe, s csak a Szovjetunió kö­zép-ázsiai és kaukázusi utódállamaiból hazate­lepülni szándékozó lengyelekre vonatkozik. A hazatelepülőknek az önkormányzatok keres­nek munkahelyet, lakást, az államtól jelentős tá­mogatásra számíthatnak A szejm által már meg­szavazott, jelenleg a szenátus jóváhagyására váró állampolgársági jogszabály értelmében elvesz­tett állampolgárságukat visszaigényelhetik azok a lengyelek, akiket a második világháború idején erőszakkal hurcoltak a volt Szovjetunióba, vagy akik a népi Lengyelország évtizedeiben önként vagy hatósági kényszerítésre távoztak hazájukból. Németország határaitól keletre ma megkö­zelítőleg kétmillió német él. A német nemzetpo­litika 1990-es megváltoztatása óta továbbra is fenntartja a betelepülés lehetőségét, főleg a volt Szovjetunió és a balti államok területén élő népi németekre vonatkozóan. Céljai között szerepel ugyanakkor a kelet-európai országokban élő német népcsoportok kulturális önazonosságá­nak megőrzése és a feltételek megteremtése ah­hoz, hogy jelenlegi hazájukban maradhassanak. Az Európai Unióban a legliberálisabb ír ál­lampolgársági törvény értelmében, ha az állam­­­polgárságra pályázó egyén tudja bizonyítani leg­alább egyik nagyszülője ír származását, auto­matikusan megilleti az ír útlevél. Az ír alkot­mány értelmében ír állampolgárságot lehet sze­rezni: honosítás, házasságkötés, valamint le­származás útján. Spanyolország alapjában véve követi a schengeni előírásokat, ám kulturális és tör­ténelmi okok miatt pozitív diszkriminációt alkalmaz a latin-amerikai országok állam­polgáraira. Portugália különleges kapcsola­tokat tart fenn Brazíliával és más volt gyar­mataival. Egy 1960-ban kötött megállapo­dás szerint például a brazil állampolgárok korlátlan ideig tartózkodhatnak Portugália területén. A lőcsei városházán is jól tudják, hogy Európában természetes a kedvezményadás lovasi Ildikó felvétele BRADA TIBOR A festő, aki a templomok üvegablakait készíti KÖRMENDI LAJOS B­ ráda Tibor Munkácsy-díjas festőmű­vész, a Képzőművészeti Egyetem docense sok hazai és külföldi kiállításon aratott sikert. Amikor műtermébe látogattunk, nagy munká­ban találtuk. - A kőbányai, Lechner Ödön által tervezett szecessziós Szent László-templom nagymére­tű üvegablakait készítem. Összesen hetven négyzetméter nagyságú üvegfelületet kell meg­festenem. A feleségemmel, Deák Ilonával együtt dolgozom, de segítségünkre van Pólyák János és a felesége is. A templom ablakain valaha Róth Miksa üvegei voltak láthatók, az ő képeinek hangulatát kell visszaadnunk. Az eredeti üveg­képekről maradtak fenn fotók - igaz, elég gyat­ra minőségben - ezek alapján készítettem el a terveket Nagyon élvezem a m­unkát, talán azért, mert már tudok Róth Miksául gondolkodni. -Most,,A háromkirályok imádása”című üvegkép készül, amely három és félszer hét és fél méteres lesz. - Ez a legnagyobb méretű, még egy lesz hasonló nagyságú, a többi kisebb. A Szent Lász­lóról alkotott képet már beépítettük. A követ­kező évem rámegy a kőbányai munkára. Feszí­tett lesz a tempó, kéthavonta kell egy öt négy­zetméteres színes üveget a klasszikus módszer­rel elkészíteni. Életem legnagyobb üvegművé­szeti feladata ez. - Honnan a vonzalom az üveg iránt? - Karcagon születtem, a közeli Berekfürdő üveggyárában kaptam az első ösztönzést. Gye­rekkoromban mindig megcsodáltam az üveg­huta faláról lefejtett opálosan kék és zöld sala­kot, amit én kristályoknak neveztem. Nekem ez maga volt a csoda. Imádtam a szép üveget, hazahordtam a szebb darabokat. A főiskolán volt egy olyan tanárom, aki még Róthékat is is­merte. Tatár Maxi bácsi tanított meg az üveg­festésre. - Korábban táblaképeket festett. - Valóban, mert Kádár évtizedeiben nem akadt üvegfestéses megbízás. A rendszervál­tozás óta, ahogy megkezdődött a templomok felújítása, az új templomok építése, már ka­pok megrendeléseket, úgyhogy hasznát ve­szem annak, amit erről a műfajról a főiskolán tanultam. - Közel állt önhöz ennél a m­unkánál a val­lásos téma? - Anyai dédnagyapám és nagyapám refor­mátus lelkész volt Karcagon. Anyám Rákosi alatt úgy nevelt minket, hogy otthon imádkoz­tunk, ám kifele nem mutathattunk ebből sem­mit. A bátyámmal sokszor elszöktünk, hogy fújtathassuk az orgonát a templomban, közben pedig hallhassuk az istentiszteletet. Akkor már Albertirsán laktunk. Református vagyok. - Saját magának készített már üvegképet? - Olyan drága az anyag, hogy ezt kizárólag csak megbízásra lehet készíteni, saját szórako­zásomra nem. Van olyan üveg, amelynek kilenc­venezer forint négyzetmétere. - A hetven négyzetméternyi üvegkép na­gyon nagy munka. Búja? - Szeptemberben voltam hatvanéves, de hála Istennek, bírom. Elvileg talán már egy ki­csit le kéne eresztenem, de nem érzem magam fáradtnak. Ellenkezőleg: úgy érzem, most va­gyok erőm teljében. - Táblaképein mintha régi korok figurái jelennének meg. - Már a fiatal öregek közé tartozom, már nem is a középkorúak közé, sajnos. A mai kor­ban nem divatos festészetet művelek. Szá­momra már kiderült, nem számít, hogy az ember ilyen régimódian fest. Carl Orff Carmi­na Burana-ja huszadik századi mű, de ha meg­hallgatjuk, a középkori diákdalok jutnak eszünkbe. Én miért ne archaizálhatnék? - Mióta tanítja a jövő művészeit? - Ezt én csak úgy tudom kiszámolni, hogy 1956-ban voltam elsős gimnazista, 1960-ban érettségiztem, abban az évben fölvettek a főis­kolára, 1967-ben végeztem, és innen már tu­dom, hogy 1968 óta tanítok festést, rajzot. A restaurátoroknak, a látványtervezőknek, tehát a színházi díszlet- és kosztümtervezőknek, va­lamint a szobrászoknak az osztályaiban alak­rajzot és festést tanítok. -Akadnak tehetséges fiatalok? - Nagyon sokan vannak, akik igazi tehet­ségek. A magyar tehetséges nép. Én nem tu­dom, hogy a földben vagy a vízben van valami, hogy ennyi talentum kerül a gyerekekbe. Azt mondják, teher alatt nő a pálma. Hát nálunk elég nehéz, s jó nagyot kell feszíteni ahhoz, hogy ugyanazt az eredményt sikerüljön elér­ni, mint a tehetősebb országokban. - Jár művésztelepekre? - Keveset,a tanítás és a sok munka miatt erre elég ritkán adódik lehetőségem. Pedig a hortobá­gyi művésztelep tagjaival nagyon jól éreztem ma­gam. Nagyon szeretnék még eljutni a Berekfürdői Nemzetközi Nagykis Művésztelepre is. Azt hi­szem,oda haza mennék,jó társak és emlékek közé.

Next