Szabad Föld, 2004. július-december (60. évfolyam, 27-53. szám)
2004-07-02 / 27. szám
HAZAI ÉLET Szakorvos helyett jó lesz a nővér is? Hajmeresztő, hogy szakorvosok helyett diplomás nővérek, asszisztensek végezzék a vizsgálatokat ügyeleti időben - legalábbis Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint. VARJÚ FRIGYES Az ötletet mint eldöntött tényt néhány napja jelentették be a közszolgálati televízióban, azonban a MOK semmiféle hivatalos értesítést nem kapott az ügyről. A tévériportból egyértelműen kiderült, hogy az egészségügyi tárca költségtakarékosságból vezetné be azt a szokatlan ügyeleti rendszert, melynek keretében ezentúl a szemészeti, az urológiai, a bőrgyógyászati és az orr-, fül-, gégészeti szakrendeléseken nővérek és asszisztensek végeznék a kezeléseket. Vagyis szakorvossal csak súlyos esetekben találkozna a beteg, így aztán kevesebb ügyeleti díjat kellene kifizetni az orvosoknak. Éger István orvoskamarai elnök szerint eddig hivatalosan senki nem kereste meg az érdekvédelmi szervezetet, és csak mint rémhírszámba menő szóbeszédről hallott maga is a meghökkentő ötletről. Érdeklődésünkre elmondta: Magyarországon a betegek érdekében rezidensi rendszer működik. Vagyis miután valaki megkapja az orvosi diplomáját, még jó ideig nem láthat el szakorvosi feladatokat, sőt önálló betegellátásra is legfeljebb szabályozott keretek között jogosult. Emellett a rezidens minden ténykedésére kizárólag szakorvosi felügyelet mellett kerülhet sor. Éppen ezért tartja megdöbbentőnek Éger István, hogy miközben az egyetemi végzettségű, gyakorlattal rendelkező, felesküdött orvos cselekvőképességét további négy-hat évig, a szakvizsgák letételéig erősen korlátozzák még a mai orvosínséges időkben is, az ötlet kiagyalói egyszerű szakdolgozókra bíznák a betegeket. A kamarai elnök szerint jó volna, ha Magyarországon egyszer végre idejében ébredne a döntéshozó, és a gyors népszerűséget hozó döntések mellett hajlandó lenne olyan lépések megtételére is, amelyek gyümölcseit majd az utódok élvezhetik. Ide sorolható egy olyan nemzeti tanterv bevezetése, amelyben az egészségnevelés központi kérdés. A megváltozott szemléletű oktatásban az emberek megtanulnák saját állapotukat felmérni, lázat csökkenteni, diétázni vagy éppen mentőt hívni. Ha úgy tetszik, értékén becsülni az egészségügyi ellátórendszert minden szűkösségével együtt. Ameddig erre intézményes keretek között nem tanítják meg az embereket, addig nem lehet bántani a polgárokat azért, mert sokat járnak orvoshoz és mert a szocializmusban elkényeztették őket a sokat ismételt szlogennel: „A magyar egészségügy magas színvonalú, ingyenes és teljes körű.” Éger István leszögezte: az orvosi kamara mint köztestület és kötelező egyeztető fórum elé eddig nem került a hajmeresztő ötlet hiteles formája, ezért komolytalannak tartják már az ügy felvetését is. Bár szerettük volna megismerni az egészségügyi tárca véleményét is, minden igyekezetünk ellenére lapzártánkig nem sikerült mérvadó személlyel beszélnünk. Egész nyájat megettek Karcagon KÖRMENDI LAJOS Száznál több öntöttvas lábasban és vágy kéttucatnyi bográcsban főtt birkaétel június utolsó szombatján a nagykunok központjában. Karcagon, a múzeumpark hatalmas fáinak árnyékában végeláthatatlan sorban sorakoztak a nagy lábasok, melyek mindegyikében egy egész birka húsa rotyogott. A hatodik karcagi birkafőzőverseny minden korábbinál népesebb mezőnyt csalt a kunok földjére: egész csapatok jöttek Szigetszentmiklósról, Tardról, Túrkevéről, Budapestről, Abonyból, a Jászságból, Békéscsabáról és más településekről. Benke László olimpiai bajnok mesterszakács és a zsűriben ítélkező társai százhuszonnyolc vaslábas tartalmát kóstolták meg. Egyhangú döntésük alapján az idén is karcagi nyerte az első díjat: ifjabb Csontos György, aki már eddig is többször ért el előkelő helyezést. A családja minden tagja főzött, s ez érthető, hiszen nemzedékekre visszamenőleg szakértői a birka tenyésztésének és főzésének. A második helyet is egy kunsági főzőember, a kunmadarasi Gélei Tamás szerezte meg, a harmadik a karcagi Laboncz János lett. Hamar fényesre törölték a vaslábasokat, s hiába főztek minden eddiginél több birkapörköltet, az idén is sokaknak be kellett érniük az étel ernyei illatával. No meg a színvonalas műsorral, továbbá a szomszéds sportcsarnokban megrendezett Nagykun Expo látványos kiállításaival. Bemutatkozott hetven vállalkozás, a tájegység kézművessége, mezőgazdasága, biotermékei, környezetvédelme, gépipara, építőipara és a járműipar. Ezen a hétvégén bebizonyosodott, hogy a Nagykunság képes A több tucat bográcsnyi étel egyikét a tardi Bojtor Tibor összefogni a múlt értékeinek megőrzésében és újak teremtésében, és csapata készítette a szerző felvétele Árvízkapu a főcsatornán _______BALOGH GÉZA_______ Néha a legkisebb vizek is képesek megbolondulni. Például a Lónyay-főcsatorna. A Nyírség belvizeit a Tiszába juttató csatorna az esztendő legnagyobb részében álmos, jelentéktelen vízfolyás, amelyet egy izmosabb béka is vígan átugrik. Ám vannak tavaszok, amikor öt falut is komolyan veszélyeztet. Az elmúlt hat évben például négyszer is elöntéssel fenyegette Gávát, Vencsellőt, Bujt, Tiszabercelt, Kótajt, s csak nagy erőfeszítések árán sikerült megmenteni a településeket. Ezt elégelték meg a vízügyesek s az érintett települések lakói. Megszületett a terv: Vencsellő alatt a torkolati szakaszon árvízi kaput építenek. Szóba került a félszáz kilométer hosszúságú töltésszakasz megerősítése is, de a szakemberek végül az olcsóbb, s nagyobb biztonságot ígérő kapu mellett tették le a voksot Az ökológiai szempontok is mellette szóltak aszályos időkben a víz visszatartására is lehetőséget nyújt, a nagy teljesítményű szivattyúk pedig a vízpótlást is lehetővé teszik Optimális esetben a csatorna vize akár gravitációs módon, azaz természetes eséssel is a Tiszába juttatható. Ha pedig tartósan magas a folyó szintje, akkor tizennégy mozgatható szivattyú emeli át a belvizeket a Tiszába. A létesítményt a Tisza hullámterében építik meg, a kivitelezés idején a csatornát két helyen töltéssel zárják le, s ideiglenes megkerülő árokban vezetik majd le a vizet Az új műtárgy kétszer négy méter széles nyílással készül, és csaknem háromszáz méter hosszú, szilárd burkolattal is ellátott töltést is megépítenek, amely lezárja a most még a Tisza felé nyitott hullámteret. Az engedélyezési és kiviteli tervek még az idén elkészülnek, s remények szerint hamarosan megkezdődhetnek a munkálatok Szabad Föld Nem változik a gyógyszerár Július 1-jén életbe lépett a kormány és a gyógyszergyártók kilencven százaléka által aláírt megállapodás, melynek értelmében ettől a naptól visszaáll a gyógyszerárak március előtti szintje. Ez az utóbbi hónapokéhoz képest 15 százalékos árnövekedéssel jár, a lakosságnak mégsem kell az eddiginél többet fizetni. A gyártók 9, az állam 12 milliárd forintos többletbefizetéséből kiegészítik ugyanis a fogyasztói árakat a patikusok, a nagykereskedők, a gyártók, és - ami a legfontosabb - a betegek sem járnak rosszabbul. A gyógyszerár-megállapodás előtt az ország néhány régiójában gyógyszerellátási gondok voltak. Egyes cégek visszatartották a készletet, hogy azok a júliusi, 15 százalékos áremelkedést követően kerüljenek a patikákba. Az ügyet az ÁNTSZ és a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálja. Ahogy én látom -Az idei Péter-Pál TAMÁS GÁBOR Most, néhány nappal a hagyományos aratóünnep, Péter-Pál után már járnak a gépek a dél-magyarországi táblákon. Megkezdődött az egyik legfontosabb terményünk, a kalászos gabona betakarítása, és mintha most kissé kevésbé volna barázdált a termelők arca, mint a korábbi években. ■ „A Jóisten is a gazdákkal van” - írtuk egy hete, és a hivatalos előrejelzések egyelőre igazolják is talán kissé túlzó kiszólásunkat. A szakminisztérium összegzése szerint - bár az időjárás még közbeszólhat - az eddigi kilátások szerint kiemelkedő gabonatermés várható Magyarországon. Az 14,5 millió tonnásra becsült idei gabonatermésből a csaknem 5 millió tonnás exportárualapba 2,2 millió tonna búza és 2 millió tonna kukorica jutna, nem beszélve a több mint félmillió tonna egyéb gabonaféléről (árpa, rozs, zab, tátikálé). A termelési bizonytalanságot ugyanakkor mi sem jelzi jobban - írta egyik gazdasági napilapunk -, mint hogy a gabonamérleg 7 millió tonnás kukoricaterméssel számol, míg az FVM földművelésügyi hivatalok főosztálya kukoricából „csak” 6,2 millió tonna termést becsül az idei évre, 5 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett. Az persze egyátalán nem mindegy, hogy egymillió tonnával kevesebb vagy több, de a lényeg alighanem érthető: ha valami katasztrófa nem történik, irdatlan mennyiségű szem jöhet le a magyar táblákról. S ha valamikor, hát most jókor van így. Abban ugyanis még a legkeményebb kritikusok is egyetértenek, hogy a jelenlegi „búzahelyzet” meglehetősen kedvező a magyar agrártermelőknek - lévén ugyanis új szabályozás: ha a kereskedő az árut el nem viszi, a regisztrációba időben bejelentkezett gazdáknak ott az intervenció, vagyis a központi (immár európai uniós) felvásárlás, így a jelenlegi számítások szerint, ha a búza vagy egyéb kalászos termése valakinek hektáronként legalább négy tonna, és bizonyos alapvető minőségi követelményeket teljesít, egyszerűen nem bukhat az idei szezonon. És a következőn, meg az azután eljövőn sem. Ritka szerencsés pillanatban jöttek tehát a tavaszi esők, és bár az üdülők panaszkodnak az idei nyárra, a gazdák többsége bátran mehet két gyertyával Szent Antalhoz. De valahogy mégsem igazi az öröm. Hosszú évek - netán évtizedek - lemaradását nem hozza be néhány év egyelőre véglegesen be nem kalkulálható haszna. A parasztember hátán az elmúlt tizenöt évben szántott már eleget az infláció viszszaszorításában érdekelt pénzügyminiszter, a rendszerváltó igazságkeresés lázában égő privatizátor-politikus és az utóbbi években a fogyasztóknak „kedvező” nagykereskedelmi multicég. Ennek a folyamatnak - legalább egy ágazatban: a gabonaszektorban - vége lehet, mert végre világos szabályok szerint adhatják-vehetik a gazdák és a kereskedők az árut, és mindemögött az unió tiszta és átlátható támogatási rendszere áll. Hihetetlen eredmény ez. Csak az kérdés, hogy az ágazat eredendő gondjai közül mennyit old meg. A hírek szerint a háttérben ugyanis már megindult a nagy pénz körül mindig megjelenő „mutyizás” - a sokszor kevéssé tájékozott parasztembert körüldöngik a zugkereskedők, mondván: ahol most olcsóbban, táskából fizetek a termésedért. Csak remélni merjük, hogy gazdáink többsége ezeket úgy hajtja el, mint a legyet. Jól - hosszú távon legalábbis - csak a kiszámítható, világos szabályok követői járhatnak. 2004. JÚLIUS 2. 3 Bálna a Balatonban MUNKATÁRSUNKTÓL Augusztus 14-én Siófokon egy 22 méteres „cethal” költözik a Balatonba, körbeússza a tavat, a nagyobb strandokon meg-megáll. Figyelemfelkeltésre szolgál, a hasonló nevű Mosolyország Alapítvány (MOA) alkotta meg. Cél: a segítséggel élőkkel - mozgás- és értelmi korlátozottakkal - kapcsolatos társadalmi szemléletváltás elősegítése. A mottó: „Te is lehetsz érintett.” A MOA alapítói - Mosoly Alapítvány, a Concorde Értékpapír Rt., a DIMENZIÓ Csoport és a magyarországi Raiffeisen Bank - az idén júniusban úgy döntöttek, bemutatják a segítséggel élők életkörülményeit, és a társadalom velük szemben kialakított, főként a sajnálatra alapuló szemléletének megváltoztatását tűzték ki célul. Magyarországon hatszázezer főt tartanak számon fogyatékkal élőként, de rajtuk kívül nagyon sokan különféle, kevésbé látványos problémákkal küszködnek. Hagyományosan nem tekintjük fogyatékosnak a diszlexiásokat, a lelki sérülteket, a tartósan beteg embereket. Nincs a magyar nyelvben kifejezés azokra sem, akik állandó kapcsolatban állnak velük, pedig valójában segítségre szorul a szülő is, aki évek óta nem mozdult ki a lakásból, mert tartósan beteg gyermekét gondozza. Ebben a megközelítésben mindenki érintett, hiszen mindenki talál családi, baráti vagy munkahelyi környezetében ilyen embereket. Ügyük közös ügy. Az alapítványt sok ismert személyiség támogatja. „Arcát adta” Erős Antónia, Jakupcsek Gabriella, Kováts Ado, Pataki Ági, Ferjancsik Domonkos, Presser Gábor és Simon András. A MOA bálna létrehozását két cél indokolta. Egyrészt alkalmas arra, hogy a népszerűsítő kampány kulcsfigurája legyen, másrészt létrehozható a belsejében egy akadálypálya, az angol képesség szó után Ability Parknak nevezett létesítmény, ahol a segítséggel élőkről nem szívszorító képek, unalmas előadások, hanem izgalmas játékok közben szerezhetnek fontos és érdekes ismereteket az érdeklődők. Tavaly egy hasonló akadálypályát 25 ezren látogattak meg negyven másik, a Mosoly Alapítvány által szervezett program ketretében HIRDETÉS ÚJ IGNIS 115 000 Ft* $ *A 10%-os induló részletből 125 000 Ft-ot a Suzuki fizet. (1,3 I GC modellnél) Az ajánlat a június 10. és július 15. között megkötött adásvételi szerződésekre vagy a készlet erejéig érvényes. SUZUKI: Tudták, mi számít. CO2 -kibocsátás (kombinált): 154-174 g/km. Üzemanyag-fogyasztás: 6,5-7,2 1/100 km.