Szabad Föld, 2004. július-december (60. évfolyam, 27-53. szám)

2004-07-02 / 27. szám

HAZAI ÉLET Szakorvos helyett jó lesz a nővér is? Hajmeresztő, hogy szakorvosok helyett diplomás nővérek, asszisztensek végezzék a vizsgálatokat ügyeleti időben - legalábbis Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint. VARJÚ FRIGYES Az ötletet mint eldöntött tényt néhány napja jelentették be a közszolgálati televízióban, azonban a MOK semmiféle hivatalos értesí­tést nem kapott az ügyről. A tévériportból egyértelműen kiderült, hogy az egészségügyi tárca költségtakarékos­ságból vezetné be azt a szokatlan ügyeleti rendszert, melynek keretében ezentúl a sze­mészeti, az urológiai, a bőrgyógyászati és az orr-, fül-, gégészeti szakrendeléseken nővérek és asszisztensek végeznék a kezeléseket.­ Vagyis szakorvossal csak súlyos esetekben ta­lálkozna a beteg, így aztán kevesebb ügyeleti díjat kellene kifizetni az orvosoknak. Éger István orvoskamarai elnök szerint eddig hivatalosan senki nem kereste meg az érdekvédelmi szervezetet, és csak mint rém­hírszámba menő szóbeszédről hallott maga is a meghökkentő ötletről. Érdeklődésünkre el­mondta: Magyarországon a betegek érdeké­ben rezidensi rendszer működik. Vagyis miu­tán valaki megkapja az orvosi diplomáját, még jó ideig nem láthat el szakorvosi feladato­kat, sőt önálló betegellátásra is legfeljebb sza­bályozott keretek között jogosult. Emellett a rezidens minden ténykedésére kizárólag szakorvosi felügyelet mellett kerülhet sor. Ép­pen ezért tartja megdöbbentőnek Éger István, hogy miközben az egyetemi végzettségű, gya­korlattal rendelkező, felesküdött orvos cselek­vőképességét további négy-hat évig, a szak­vizsgák letételéig erősen korlátozzák még a mai orvosínséges időkben is, az ötlet kiagyalói egyszerű szakdolgozókra bíznák a betegeket. A kamarai elnök szerint jó volna, ha Ma­gyarországon egyszer végre idejében ébredne a döntéshozó, és a gyors népszerűséget hozó döntések mellett hajlandó lenne olyan lépések megtételére is, amelyek gyümölcseit majd az utódok élvezhetik. Ide sorolható egy olyan nemzeti tanterv bevezetése, amelyben az egészségnevelés központi kérdés. A megválto­zott szemléletű oktatásban az emberek megta­nulnák saját állapotukat felmérni, lázat csök­kenteni, diétázni vagy éppen mentőt hívni. Ha úgy tetszik, értékén becsülni az egészségügyi ellátórendszert minden szűkösségével együtt. Ameddig erre intézményes keretek között nem tanítják meg az embereket, addig nem le­het bántani a polgárokat azért, mert sokat jár­nak orvoshoz és mert a szocializmusban elké­nyeztették őket a sokat ismételt szlogennel: „A magyar egészségügy magas színvonalú, ingye­nes és teljes körű.” Éger István leszögezte: az orvosi kamara mint köztestület és kötelező egyeztető fórum elé eddig nem került a hajme­resztő ötlet hiteles formája, ezért komolytalan­nak tartják már az ügy felvetését is. Bár szerettük volna megismerni az egész­ségügyi tárca véleményét is, minden igyeke­zetünk ellenére lapzártánkig nem sikerült mérvadó személlyel beszélnünk. Egész nyájat megettek Karcagon KÖRMENDI­ LAJOS Száznál több öntöttvas lábasban és vágy­ kéttucatnyi bográcsban főtt birkaétel június utolsó szombatján a nagykunok központjában. Karca­gon, a múzeumpark hatalmas fáinak árnyékában végeláthatatlan sor­ban sorakoztak a nagy lábasok, melyek mindegyikében egy egész birka húsa rotyogott. A hatodik karcagi birkafőzőverseny minden korábbinál népesebb mezőnyt csalt a kunok földjére: egész csapatok jöttek Sziget­­szentmiklósról, Tardról, Túrkevéről, Budapestről, Abonyból, a Jászság­ból, Békéscsabáról és más településekről. Benke László olimpiai bajnok mesterszakács és a zsűriben ítélkező társai százhuszonnyolc vaslábas tartalmát kóstolták meg. Egyhangú döntésük alapján az idén is karcagi nyerte az első díjat: ifjabb Csontos György, aki már eddig is többször ért el előkelő helyezést. A családja minden tagja főzött, s ez érthető, hiszen nemzedékekre visszamenőleg szakértői a birka tenyésztésének és főzésének. A második helyet is egy kunsági főzőember, a kunmadarasi Gélei Tamás szerezte meg, a har­madik a karcagi Laboncz János lett. Hamar fényesre törölték a vaslábasokat, s hiába főztek minden ed­­diginél több birkapörköltet, az idén is sokaknak be kellett érniük az étel ernyei illatával. No meg a színvonalas műsorral, továbbá a szomszé­­ds sportcsarnokban megrendezett Nagykun Expo látványos kiállításai­val. Bemutatkozott hetven vállalkozás, a tájegység kézművessége, mező­­gazdasága, biotermékei, környezetvédelme, gépipara, építőipara és a járműipar. Ezen a hétvégén bebizonyosodott, hogy a Nagykunság képes A több tucat bográcsnyi étel egyikét a tardi Bojtor Tibor összefogni a múlt értékeinek megőrzésében és újak teremtésében, és csapata készítette a szerző felvétele Árvízkapu a főcsatornán _______BALOGH GÉZA_______ Néha a legkisebb vizek is képesek megbolon­dulni. Például a Lónyay-főcsatorna. A Nyírség belvizeit a Tiszába juttató csatorna az eszten­dő legnagyobb részében álmos, jelentéktelen vízfolyás, amelyet egy izmosabb béka is vígan átugrik. Ám vannak tavaszok, amikor öt falut is komolyan veszélyeztet. Az elmúlt hat évben például négyszer is elöntéssel fenyegette Gávát, Vencsellőt, Bujt, Tiszabercelt, Kótajt, s csak nagy erőfeszítések árán sikerült meg­menteni a településeket. Ezt elégelték meg a vízügyesek s az érintett települések lakói. Megszületett a terv: Vencsellő alatt a torkolati szakaszon árvízi kaput építenek. Szóba került a félszáz kilométer hosszúságú töl­tésszakasz megerősítése is, de a szakemberek végül az olcsóbb, s nagyobb biztonságot ígérő kapu mellett tették le a voksot Az ökológiai szempontok is mellette szóltak aszályos idők­ben a víz visszatartására is lehetőséget nyújt, a nagy teljesítményű szivattyúk pedig a vízpótlást is lehetővé teszik Optimális esetben a csatorna vize akár gravitációs módon, azaz természetes eséssel is a Tiszába juttatható. Ha pedig tartósan magas a folyó szintje, akkor tizennégy mozgat­ható szivattyú emeli át a belvizeket a Tiszába. A létesítményt a Tisza hullámterében épí­tik meg, a kivitelezés idején a csatornát két he­lyen töltéssel zárják le, s ideiglenes megkerülő árokban vezetik majd le a vizet Az új műtárgy kétszer négy méter széles nyílással készül, és csaknem háromszáz méter hosszú, szilárd bur­kolattal is ellátott töltést is megépítenek, amely lezárja a most még a Tisza felé nyitott hullámte­ret. Az engedélyezési és kiviteli tervek még az idén elkészülnek, s remények szerint hamaro­san megkezdődhetnek a munkálatok Szabad Föld Nem változik a gyógyszerár Július 1-jén életbe lépett a kormány és a gyógyszergyártók kilencven százaléka ál­tal aláírt megállapodás, melynek értelmé­ben ettől a naptól visszaáll a gyógyszer­árak március előtti szintje. Ez az utóbbi hónapokéhoz képest 15 százalékos árnö­vekedéssel jár, a lakosságnak mégsem kell az eddiginél többet fizetni. A gyártók 9, az állam 12 milliárd forintos többletbefizeté­séből kiegészítik ugyanis a fogyasztói ára­kat a patikusok, a nagykereskedők, a gyártók, és - ami a legfontosabb - a bete­gek sem járnak rosszabbul. A gyógyszerár-megállapodás előtt az ország néhány régiójában gyógyszerellá­tási gondok voltak. Egyes cégek visszatar­tották a készletet, hogy azok a júliusi, 15 százalékos áremelkedést követően kerül­jenek a patikákba. Az ügyet az ÁNTSZ és a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálja. ­ Ahogy én látom -Az idei Péter-Pál TAMÁS GÁBOR Most, néhány nappal a hagyományos aratóünnep, Péter-Pál után már járnak a gépek a dél-magyarországi táblákon. Megkezdődött az egyik legfontosabb ter­ményünk, a kalászos gabona betakarítá­sa, és mintha most kissé kevésbé volna barázdált a termelők arca, mint a koráb­bi években. ■ „A Jóisten is a gazdákkal van” - írtuk egy­ hete, és a hivatalos előrejelzések egy­előre igazolják is talán kissé túlzó kiszólá­sunkat. A szakminisztérium összegzése szerint - bár az időjárás még közbeszólhat - az eddigi kilátások szerint kiemelkedő gabonatermés várható Magyarországon. Az 14,5 millió tonnásra becsült idei gabo­natermésből a csaknem 5 millió tonnás exportárualapba 2,2 millió tonna búza és 2 millió tonna kukorica jutna, nem be­szélve a több mint félmillió tonna egyéb gabonaféléről (árpa, rozs, zab, tátikálé). A termelési bizonytalanságot ugyanak­kor mi sem jelzi jobban - írta egyik gaz­dasági napilapunk -, mint hogy a gabo­namérleg 7 millió tonnás kukoricater­méssel számol, míg az FVM földművelés­­ügyi hivatalok főosztálya kukoricából „csak” 6,2 millió tonna termést becsül az idei évre, 5 tonnás hektáronkénti termés­átlag mellett. Az persze egyátalán nem mindegy, hogy egymillió tonnával kevesebb vagy több, de a lényeg alighanem érthető: ha va­lami katasztrófa nem történik, irdatlan mennyiségű szem jöhet le a magyar táblák­ról. S ha valamikor, hát most jókor van így. Abban ugyanis még a legkeményebb kritikusok is egyetértenek, hogy a jelenle­gi „búzahelyzet” meglehetősen kedvező a magyar agrártermelőknek - lévén ugyan­is új szabályozás: ha a kereskedő az árut el nem viszi, a regisztrációba időben beje­lentkezett gazdáknak ott az intervenció, vagyis a központi (immár európai uniós) felvásárlás, így a jelenlegi számítások sze­rint, ha a búza­ vagy egyéb kalászos ter­mése valakinek hektáronként legalább négy tonna, és bizonyos alapvető minősé­gi követelményeket teljesít, egyszerűen nem bukhat az idei szezonon. És a követ­kezőn, meg az azután eljövőn sem. Ritka szerencsés pillanatban jöttek tehát a tavaszi esők, és bár az üdülők pa­naszkodnak az idei nyárra, a gazdák többsége bátran mehet két gyertyával Szent Antalhoz. De valahogy mégsem igazi az öröm. Hosszú évek - netán évtizedek - lemara­dását nem hozza be néhány év egyelőre véglegesen be nem kalkulálható haszna. A parasztember hátán az elmúlt tizenöt évben szántott már eleget az infláció visz­­szaszorításában érdekelt pénzügyminisz­ter, a rendszerváltó igazságkeresés lázá­ban égő privatizátor-politikus és az utób­bi években a fogyasztóknak „kedvező” nagykereskedelmi multicég. Ennek a fo­lyamatnak - legalább egy­ ágazatban: a gabonaszektorban - vége lehet, mert vég­re világos szabályok szerint adhatják-ve­­hetik a gazdák és a kereskedők az árut, és mindemögött az unió tiszta és átlátható támogatási rendszere áll. Hihetetlen eredmény ez. Csak az kér­dés, hogy az ágazat eredendő gondjai kö­zül mennyit old meg. A hírek szerint a háttérben ugyanis már megindult a nagy pénz körül min­dig megjelenő „mutyizás” - a sokszor kevéssé tájékozott parasztembert körül­­döngik a zugkereskedő­k, mondván: ahol most olcsóbban, táskából fizetek a ter­mésedért. Csak remélni merjük, hogy gazdáink többsége ezeket úgy hajtja el, mint a legyet. Jól - hosszú távon legalábbis - csak a kiszámítható, világos szabályok követői járhatnak. 2004. JÚLIUS 2. 3 Bálna a Balatonban MUNKATÁRSUNKTÓL Augusztus 14-én Siófokon egy 22 méteres „cethal” költözik a Balatonba, körbeússza a tavat, a nagyobb strandokon meg-megáll. Fi­gyelemfelkeltésre szolgál, a hasonló nevű Mosolyország Alapítvány (MOA) alkotta meg. Cél: a segítséggel élőkkel - mozgás- és értelmi korlátozottakkal - kapcsolatos társa­dalmi szemléletváltás elősegítése. A mottó: „Te is lehetsz érintett.” A MOA alapítói - Mo­soly Alapítvány, a Concorde Értékpapír Rt., a DIMENZIÓ Csoport és a magyarországi Raif­feisen Bank - az idén júniusban úgy döntöt­tek, bemutatják a segítséggel élők életkörül­ményeit, és a társadalom velük szemben ki­alakított, főként a sajnálatra alapuló szemléle­tének megváltoztatását tűzték ki célul. Magyarországon hatszázezer főt tartanak számon fogyatékkal élőként, de rajtuk kívül nagyon sokan különféle, kevésbé látványos problémákkal küszködnek. Hagyományosan nem tekintjük fogyatékosnak a diszlexiásokat, a lelki sérülteket, a tartósan beteg embereket. Nincs a magyar nyelvben kifejezés azokra sem, akik állandó kapcsolatban állnak velük, pedig valójában segítségre szorul a szülő is, aki évek óta nem mozdult ki a lakásból, mert tartósan beteg gyermekét gondozza. Ebben a megköze­lítésben mindenki érintett, hiszen mindenki talál családi, baráti vagy munkahelyi környe­zetében ilyen embereket. Ügyük közös ügy. Az alapítványt sok ismert személyiség tá­mogatja. „Arcát adta” Erős Antónia, Jakupcsek Gabriella, Kováts Ado, Pataki Ági, Ferjancsik Domonkos, Presser Gábor és Simon András. A MOA bálna létrehozását két cél indokol­ta. Egyrészt alkalmas arra, hogy a népszerűsítő kampány kulcsfigurája legyen, másrészt létre­hozható a belsejében egy akadálypálya, az an­gol képesség szó után Ability Parknak nevezett létesítmény, ahol a segítséggel élőkről nem szívszorító képek, unalmas előadások, hanem izgalmas játékok közben szerezhetnek fontos és érdekes ismereteket az érdeklődők. Tavaly egy hasonló akadálypályát 25 ezren látogattak meg negyven másik, a Mosoly Alapítvány által szervezett program ketretében HIRDETÉS ÚJ IGNIS 115 000 Ft* $ *A 10%-os induló részletből 125 000 Ft-ot a Suzuki fizet. (1,3 I GC modellnél) Az ajánlat a június 10. és július 15. között megkötött adásvételi­­ szerződésekre vagy a készlet erejéig érvényes. SUZUKI: Tudták, mi számít. CO2 -kibocsátás (kombinált): 154-174 g/km. Üzemanyag-fogyasztás: 6,5-7,2 1/100 km.

Next