Szabad Föld, 2005. július-december (61. évfolyam, 26-52. szám)
2005-09-16 / 37. szám
A TARTALOMBÓL A Szabad Föld Könyvtár kötete Valló László:r ápolása a kertben Megrendelhető telefonon a 06-80/204-510-es ingyenes zöldszámon KIUTAT KELL TALÁLNI a borászoknak - szögezte le lapunknak adott interjújában az 1996-ban az év bortermelőjévé választott Polgár Zoltán. A villányi pincemester szerint még az idei gyenge évjáratban is lehet szép borokat készíteni. Eladni viszont nem könnyű a hegy levét, nyomott ára lesz a szőlőnek is - derül ki borpiaci összeállításunkból. Írásaink a 6. és 7. oldalon MONA NÉNI becenevét kézírása után kapta: keresztneve, az Ilona két egybeolvadt betűje formázza az M-et. Világhírű lánya, Sebestyén Márta nemrég magas kitüntetést kapott, akárcsak ő maga, Sebestyénné Farkas Ilona. Mona néni a híres békés-tarhosi iskolában érettségizett, majd Kodály-növendék volt. Életét a zenepedagógiának és a kórusmozgalomnak szentelte. Portrénk a 11. oldalon ÚJSÁGOT OLVAS az önjáró permetezőgép vezetője, miközben a gép végzi a munkát. Ha a tábla elég hoszszú, csak a fordulóknál kell kezébe vennie a kormányt, időközben a műholdas vezérlésű automatika irányítja a berendezést. A világszínvonalú csúcstechnika már itt van hazánkban, a robotpilótával fölszerelt John Deere márkájú gépekből harminc dolgozik a földeken. Cikkünk a 12. oldalon EZÜSTBEN DUPLÁZTÁK a mieink all. kettesfogat-hajtó világbajnokságon, Salzburgban. A csapatvilágbajnoki címet ugyan ezúttal nem sikerült megvédeniük, de a Hódi Károly, Lázár Vilmos, Selyben Zsolt összetételű együttesünk, egyéniben pedig Hódi Károly, a második helyen végzett. Lázár Vilmos kivételes tehetségét azzal is bizonyította, hogy a 12. helyről az egyéni bronzéremig jutott. Beszámolónk a 22. oldalon 4 Ludas-szavazás! Melyik a legjobb az első ötből? Mától az olvasók dönthetik el, melyik pályaművet juttatják tovább az irodalmi pályázatunk első eresztésébe sorolt öt prózából. A második helyezettnek is marad egy kis reménye, hogy a másodikak legjobbjaként a döntőbe kerülve esélyes lesz majd a Lúdtoll Díjra. Az öt versenyműjeligéje és szerzője: „Robogó” (Csender Levente) „Fermi” (Mitták Ferenc) „Zuboly” (Ágoston László András) „Fekete hegy” (László János) „Kristály” (Pataki Edit) A szavazócédulát zárt borítékba téve küldték be (több cédula is kerülhet egy borítékba), és e hó 23-i beérkezéssel küldjék be szerkesztőségünk címére. A szavazók között könyvnyereményeket és jutalomüdülést sorsolunk ki. (Máris indul a második eresztés is, melyben öt verses pályamű szerepel számról számra.) Szavazólap a 9. oldalon A vidék családi hetilapja Feketelistán a gazdák? Sajnos az év végéig a jelenlegi agrárhitelt felvett gazdák harmada hivatalosan a megbízhatatlan adósok közé, az úgynevezett BAR-listára kerül, ami az esetek többségében a fizetésképtelenséggel lesz egyenlő. Az állam pedig sem fizetési átütemezéssel, sem kamattámogatással nem tud segíteni rajtuk, mert ezt az Európai Unió szabályai szigorúan tiltják. E kopogós és aggasztó mondatokat az egyik nagy pénzintézet vezető munkatársa mondta lapunknak, aki azt is hozzátette: a kialakult helyzetért az állam és a pénzintézetek nagy része egyaránt felelős. A kormány persze több kérelemmel is ostromolja Brüsszelt, de ennek eredményére még hónapokat kell várni. A magyar agrárhitel-állomány - legalábbis négy nagy, az agrárágazatban komoly szerepet vállaló pénzintézet adatai szerint - az elmúlt másfél évben másfélszeresére nőtt. E kölcsönök nagyobb részével nincs gond, felvevőjük korrekten fizet. A többiek viszont bajban vannak. Mi történt ugyanis? Ha valakinek bejelentett, regisztrált és az uniós szabályok szerint támogatásra jogosult földterülete volt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) kapott okirata szerint, akkor azt több pénzintézet hitelfedezetként fogadta el. Ha ehhez még a fejlesztési forrásokról (például a beruházásokhoz, fejlesztésekhez igénybe vehető AVOP-, korábban SAPARD-programokról) szóló támogatásbefogadási nyilatkozat is megérkezett, akkor a gazda nyugodtan pályázhatott hitelért. Sokan meg is tették. Csakhogy ez a várható pénz adminisztrációs, ellenőrzési és technikai okok miatt sokat késett, a bank viszont - a gazdákkal megkötött szerződés alapján teljesen jogosan - már az idén februárban követelte a törlesztőrészletet. FOLYTATÁS A 4. OLDALON Túlélőtúra iskoláknak tanulnak a kisiskolák, bizony, ez az idő is elérkezett! Amelyiküknek nem sikerül elsajátítani a túlélés tudományát, könyörtelenül megbukik a vizsgán, amiért végül az életével fizet. Kegyetlen küzdelem, ráadásul még pótvizsga sincs. Leginkább matematikából kellene felkészülni, lehetőleg úgy, hogy az összeadás alapműveletének szabályai szép sorban megdőljenek. A vizsga központi feladata ugyanis a következő: „Hogyan lehet úgy összeadni a zömében állami normatívából és önkormányzati fenntartói hozzájárulásból érkező forrásokat, hogy azok elérjék a tanerő munkabéréből, az iskola rezsiköltségéből és a szűkös dologi kiadásokból álló költségek összegét?” Hogy ez matematikailag ez idő tájt sok helyen lehetetlen? Úgy tűnik, a vizsgafeladat összeállítói közül ez senkit nem érdekel, így hát szegény kisiskolák félreteszik a matekot, hogy a legkülönfélébb módszereket bevetve próbáljanak túljárni az összeadás-kivonás műveletét feltalálók eszén. Összevonják az osztályokat, hogy a költségeket csökkentsék, nemzetiségi vagy művészeti iskolává alakulnak, hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelését vállalják, hogy a bevételeket növeljék. Kispénzű önkormányzatok nyilatkoznak arról, hogy utolsó fillérükig harcolnak iskolájukért. Lehet, hogy eljön az idő, amikor egymás tanulóiért is kannibálként harcba szállnak a pluszkvóta reményében? Mire kényszerülnek még az iskolák, hogyha e küzdelem nélkül is nagy feladat nyomja vállukat, nekik kell felnevelniük, tanítaniuk a sorsunkat néhány év múlva meghatározó generáció emberét. K. Kemény Krisztina ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A 13. OLDALON 61. évfolyam, 37. szám 2005. szeptember 16. Ára: 155 forint Előfizetőknek: 119 forint Hentes lesz a tejesember Október végétől 238 dolgozó veszíti el munkahelyét Pécsett, mert leáll a termelés az Új MiZo Rt. üzemében. A cég vezetése a gyár veszteségességével és túlzott adósságállományával indokolta a lépést. A MiZo termelőkapacitását átveszi a szegedi Sole Rt. A két tejipari cég közvetve Csányi Sándor, az OTP első embere tulajdonában van, akárcsak a pécsi és bajai termelőkapacitásokkal rendelkező Délhús Rt. A megszűnő tejipari cég munkásainak állítólag a húsfeldolgozóban kínálnak munkát a tulajdonosok. A MiZo Rt. egyszer már tönkrement: a pécsi központú cég ellen 2000-ben felszámolási eljárás indult. Az eladósodott részvénytársaság felvásárló- és termelőkapacitását a felszámoló két évig megőrizte. A MiZo-t 2002 júliusában az alig valamivel korábban privatizált állami gazdaságok által létrehozott cégnek adta el a felszámoló. A vételhez a Magyar Fejlesztési Bank adott hitelt. Később a MiZo a Dalmand Rt.-é lett, amely Csányi Sándor érdekkörébe került. A bankvezér idén megvásárolta a magyar piac egyik legnagyobb tejipari vállalkozását, a korábban olasz tulajdonú, szegedi székhelyű Sole Hungária Rt.-t. A MiZo irányítását júniusban átvette az ír Garry Lenihan, a Sole addigi vezérigazgatója. A MiZo dolgozói már akkor tartottak attól, hogy a pécsi gyár kapacitását átviszik Szegedre. Egy hónap múlva bezárták a MiZo kecskeméti üzemét, 138-an maradtak munka nélkül. Pécsett jelenleg 350-en dolgoznak. A vezetés költségcsökkentési céllal vonja össze a MiZo-t és a Sólét, mert csak így lát esélyt a versenyképesség megőrzésére. Az uniós csatlakozás óta dömpingáron kínált importtermékek megjelenése kényszeríti ki a hazai tejipari cégek összevonását, költségtakarékos, sokszor a tejtermelők kizsákmányolásával együtt járó árpolitikáját.