Szabad Föld, 2005. július-december (61. évfolyam, 26-52. szám)
2005-07-01 / 26. szám
Szabad Föld2005. július 1. A vidék családi hetilapjaHazai élet Patikák verseny nélkül E HÓNAP ELSŐ NAPJÁTÓL hetven gyógyszer bekerül a támogatottak csoportjába, 1200 viszont drágul, kétszáz ára csökken. Más, fontosabb, a gyógyszerkereskedelmet érintő változtatási tervet visszavertek a patikusok, így maradnak az egységes árak is. Hallottam, hogy drágulnak a gyógyszerek. Nem értem, ez kinek mekkora hasznot hoz, csak anynyit tudok, hogy havonta több mint tízezer forintot költök orvosságra. A nyugdíjam alig hetvenezer forint, tehát minden hetedik forintot a patikában hagyom. Ha a fiam nem támogatna, nem tehetném meg - mondja jó adag pesszimizmussal egy, a hatvanas évei közepén járó nyugdíjas asszony. Tény, hogy július elsejétől a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek körében változások lesznek. Közel hetven új készítmény bekerül a támogatott gyógyszerek körébe, ugyanakkor mintegy ezerkétszáz patikaszer ára növekszik, miközben kettőszáz terméké csökken. Ez az úgynevezett fix összegű támogatás következménye, mely változtatástól az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az év végéig 4,3 milliárd forintos megtakarítást remél a gyógyszerkasszában. A fixesítés lényege, hogy az azonos hatóanyagú, tehát egymással teljesen egyenértékű, de eltérő árú gyógyszerek esetében a társadalombiztosító egyforma összegű támogatást ad mindegyikre, és azt a legolcsóbb termék árához szabja. A fixesítés többek között a vérnyomáscsökkentő, fájdalomcsillapító, antidepresszáns, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére szolgáló gyógyszereket érinti. A kormányzat szerint a megtakarítással el lehetne érni, hogy ingyenessé váljanak egyes szívgyógyszerek és néhány, daganatos betegségek orvoslására használt készítmény. Az egészségbiztosító tájékoztatása szerint a termékek hetven százaléka esetében a drágulás mértéke nem éri el a száz forintot, és minden, magasabb térítési díjú gyógyszer helyett elérhetővé válik egy-egy olcsóbb, hatóanyagban és hatásában egyenértékű termék. Természetesen felmerül a kérdés, mi szavatolja, hogy az orvos mindenkor valóban az olcsóbb terméket írja fel a betegnek? És ha igen, akkor miért kerülnek forgalomba drága gyógyszerek? A parlament hétfőn megszavazta azt a törvénymódosítást, amely kötelezi a patikákat, hogy a gyógyszergyártóktól kapott kedvezményeket „hárítsák át” a lakosságra, vagyis ennyivel olcsóbban árulják a termékeket. A kormányzat további liberalizációt szeretett volna elérni. Többek között javasolta, hogy a 24 órás nyitva tartást vállalóknak lehetőségük legyen „egyszerűsített” patikaalapításra, de a patikusok aláírás-gyűjtési akciójára a kormányzat visszavonta ezt a javaslatot. A gyógyszerészek szerint a betegek érdekeit a jelenlegi rendszer szolgálja a legjobban, a nem vényköteles szerekre vonatkozó szabad árak és a szabad patikaalapítás kárt okozna a lakosságnak. Állásfoglalásuk szerint korlátozni kell a piacra lépést, fenn kell tartani a gyógyszerek kizárólagos patikai forgalmazhatóságát és az egységes gyógyszerárakat. A patikusok követelik, hogy a kormányzat kössön középtávú megállapodást a Magyar Gyógyszerészkamarával, és a jövő év január elsejétől a jelenlegi 15 helyett növelje 20 százalékra a patikai árrést. A gyógyszerészek cserébe vállalják, hogy fejlesztik a gyógyszertári ügyeletet, és egyéb gyógyszertári szolgáltatásokat, például internetes gyógyszerkereskedelmet, házhoz szállítást is vállalnak. A kormányzat azzal érvel, hogy a patikusok szándékaival ellentétben elképzelése versenyt teremtene a piacon, ami az árak szükségszerű mérséklődéséhez vezethetett volna. B. H. Főrendőrök a vádlottak padján • Újra gyűlnek a viharfelhők a Hajdú-Bihar Megyei Rendőrfőkapitányság felett, mivel több ott dolgozó főrendőr is a vádlottak padjára került. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a napokban vádat emelt L. György alezredes jelenlegi debreceni rendőrkapitány és számos egykori hajdú-bihari főrendőr (Sutka Sándor volt megyei főkapitány, K. János megyei közbiztonsági és R. Gyula gazdasági igazgató) ellen. Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője érdeklődésünkre elmondta: hat rendőrségi dolgozót, köztük a megyei főkapitányság műszaki osztályvezetőjét, egy sofőrt és három civilt is vádlottként hallgattak ki a főrendőröket érintő ügyben. A főrendőrök ügyével kapcsolatos vádbeli cselekmények egyébként 2001 és 2003 között történtek a keleti végeken. Hivatali visszaéléssel, hűtlen kezeléssel és magánokirat-hamisítással vádolta meg a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal Sutka Sándor dandártábornokot, aki 2003 ősze előtt tíz éven át volt Hajdú-Bihar rendőrfőnöke. A vádirat szerint Sutka nem indított fegyelmi eljárást egy gyorshajtásért megbírságolt munkatársa ellen, továbbá nem szolgálati jellegű külföldi utat finanszírozott a rendőrség pénzéből, fiát pedig szolgálati kocsival szállította Erdélybe, és a külországi kilométereket az adminisztráció során egészen egyszerűen eltüntették. Sutka egyébként két évvel ezelőtt került a Veszprém megyei főkapitány posztjára, Kiss Mihály helyébe, akit akkor azért nyugdíjaztak, mert vezetési módszereiben „olyan visszaesés állt be, mely veszélyeztethette volna a főkapitányság munkáját”. Akkoriban azért esett éppen Sutka Sándorra a választás, mert tízéves vezetői munkája során a hajdú-bihari rendőrség az ország egyik legjobban fejlődő rendőri egysége lett. (Ezt a kijelentést Salgó László, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője még a debreceni főrendőrbotrány kirobbanása előtt tette.) Végül 2003 év végén Lamperth Mónika belügyminiszter úgy határozott, két hónapnyi munka után nyugállományba helyezi Sutkát, aki a számára megnyugtató döntést tudomásul vette. Sokan talán még emlékeznek rá, hogy amikor Sutka Sándor Debrecenből távozott, néhány nappal később időzített bombaként robbant a hír: három helyettese közül kettő ellen korrupciógyanús ügyekben nyomoz a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Nagy vihart kavart az is, amikor K. Jánost és R. Gyulát hivatalukban tartóztatták le. (Később mindkettőjüket szabadlábra helyezték.) A Legfőbb Ügyészség szóvivőjének tájékoztatásából az is kiderült, hogy L. György alezredes, Debrecen rendőrkapitánya ellen ugyancsak vádat emeltek. Az eddigi adatok szerint a főrendőr, hatáskörét túllépve, a megyei főkapitány írásbeli hozzájárulása nélkül vállalta el egy hazai kézilabda-mérkőzés rendőri biztosítását. A négy évvel ezelőtti, debreceni Mihály-napi vásár idején is ekként járt el, a munkáért kapott summa pedig nem az államkincstárba, hanem egy rendőrséghez közeli alapítvány számlájára vándorolt. K. János egyebek mellett egy ismerősének abban segített, hogy az illető engedély nélkül tartott lőfegyverét az engedélyeztetési eljárásig magánál tarthassa. Ezért a paragrafusok értelmében lőfegyverrel való visszaélés bűntettét követte el. R. Gyulával együtt azzal vádolják, hogy megsértette az ellenértékért végzett rendőri tevékenységre vonatkozó szabályt, és ők is jogellenesen utaltak pénzt a rendőrséghez közeli alapítványokhoz. A Legfőbb Ügyészség szóvivője az alapítványok megnevezése elől elzárkózott, arra hivatkozva, hogy azoknak joguk van jó hírnevük megőrzéséhez. Információink szerint két debreceni alapítványról is szó van, melyek számlájára több millió forint vándorolt, megkerülve például az áfafizetési kötelezettséget. Arra a kérdésre, hogy a kuratórium elnöke tudott-e az így beérkezett pénzek eredetéről, az ügyészségi szóvivő azt mondta: az elnök a pénz későbbi felhasználásáról nyilatkozott. A hosszas eljárás során a vádlottak szinte mindvégig tagadták a bűnösségüket, bár alkalmanként tettek részbeni beismerő vallomást. Mindannyian úgy vélik, nem sértették meg a büntető törvénykönyv rendelkezéseit. Borbély Zoltán megerősítette információnkat, hogy a vádirat már megérkezett a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságra, és a szóban forgó ügy iratait be is mutatták a tárgyaló bírónak. Balogh Mária Még nem kelt el a Parmalat Pályázati felhívás: székesfehérvári telephely (a más-más helyrajzi számon nyilvántartott, Seregélyesi út 127. szám alatti 1 hektár 8625 négyzetméter és 4 hektár 5640 négyzetméter alapterületű ingatlan); a tejfeldolgozó berendezések; vajtai és gyulai ingatlan, a Pille márkanév használati joga - tehát ismét eladók a Parmalat Hungária Rt. vagyonelemei. Miután a minap eredménytelen lett a Parmalat Hungária Tejipari Rt. értékesítési pályázata, új nyilvános pályázati felhívás jelent meg a Cégközlönyben. A fehérvári tejüzem meghirdetett vagyonrészeinek nettó irányára ezúttal a korábbi nyolcmilliárd forint felére csökkent. Somogyi Ferenc felszámolóbiztos a Szabad Földnek elmondta: a készletek ára 1-1,4 milliárd forint között van. Korábban az egyetlen vevőjelölttel, az A-Tej Tejipari Kft.-vel nem született megállapodás a vételről szóló tárgyalásokon. Úgy tudjuk, az A-Tej Kft. a kívántnál jóval alacsonyabb árat kínált. Istvánfalvi Miklós, a Parmalat Hungária Rt. hitelezői választmányának vezetője lapunknak elmondta: az A-Tej Kft. a Parmalatnak tejet beszállító termelők hatvan- és az olasz érdekeltségű Catone logisztikai vállalat negyvenszázalékos tulajdonában áll. A cég ajánlatát előzetesen a hitelezői választmány sem támogatta, mert nem látta megtérülni a D kategóriás hitelezői - többségében tejtermelői - igényeket sem. Az A-Tej Tejipari Kft. még a felszámolási eljárás megkezdése előtt bérbe kívánta venni a Parmalat fehérvári üzemét, s erről a cég képviselői egyeztettek is a társaság akkori elnök-vezérigazgatójával, Cristiano Villanival, majd az olasz anyavállalat csődbiztosával, Enrico Bondival is, ám szándékuk később meghiúsult. Somogyi Ferenc bízik benne, hogy a négymilliárdos ár már több hazai érdeklődőt is Székesfehérvárra vonz. Ezt látszik alátámasztani, hogy értesülésünk szerint több hazai tejüzem vezetői látogatást tettek a Fejér megyei gyárban, és az A-Tej Kft. is benyújtja majd újabb pályázatát. Sajtóértesülések szerint másfél év alatt lezárult a 2003 decemberében csődbe ment olasz tejipari cég, a Parmalat S.p.A. ügyében folytatott vizsgálat. (Emlékezhetünk: az olasz anyavállalatnál kirobbant botrány sodorta válságba a magyarországi Parmalat-céget is.) A milánói bíróság a cég alapítója és elnöke, Calisto Tanzi ellen tizenhatodmagával emelt vádat. A 14 milliárd eurós adósság leleményes eltitkolásában Tanzi mellett a vád szerint többek között a Bank of America olasz leányvállalatának három munkatársa és a Deloitte et Touche könyvvizsgáló és tanácsadó cég két partnere is közreműködött. A tárgyalás szeptember végén kezdődik. B. Tóth Máté BEZÁR A MIZO. Bezárják az Új MiZo Rt. kecskeméti tejüzemét, ahol tejfölt, túrót, dobozos és zacskós tejet gyártottak. Augusztustól mintegy száznegyven dolgozó marad munka nélkül, a környék tejtermeléssel foglalkozó beszállítóinak további sorsáról nem is beszélve. Sokan értetlenül fogadták a hírt, hiszen az elmúlt években több százmillió forintos beruházásokat végeztek a kecskeméti telephelyen. Az ügy hátterében cégösszevonás áll: a szegedi Sole Hungária Rt.vel összeolvadt Új MiZo Rt. ezentúl Szegeden kívánja folytatni termelőtevékenységét, a kecskeméti üzemcsarnokot pedig értékesítik. Állítólag a pécsi üzem jövője ugyancsak megpecsételődött: ott is leállítják a termelést, és logisztikai központként működtetik tovább. B. T.