Szabad Föld, 2005. július-december (61. évfolyam, 26-52. szám)

2005-07-01 / 26. szám

Szabad Föld2005. július 1. ­ A vidék családi hetilapjaHazai élet Patikák verseny nélkül E HÓNAP ELSŐ NAPJÁTÓL hetven gyógyszer bekerül a támogatottak csoportjába, 1200 viszont drágul, kétszáz ára csökken. Más, fontosabb, a gyógyszer­kereskedelmet érintő változtatási tervet visszavertek a patikusok, így maradnak az egységes árak is. H­allottam, hogy drágulnak a gyógyszerek. Nem értem, ez ki­nek mekkora hasznot hoz, csak any­­nyit tudok, hogy havonta több mint tízezer forintot költök orvosságra. A nyugdíjam alig hetvenezer forint, te­hát minden hetedik forintot a pati­kában hagyom. Ha a fiam nem tá­mogatna, nem tehetném meg - mondja jó adag pesszimizmussal egy, a hatvanas évei közepén járó nyugdíjas asszony. Tény, hogy július elsejétől a társa­dalombiztosítás által támogatott gyógyszerek körében változások lesznek. Közel hetven új készítmény bekerül a támogatott gyógyszerek körébe, ugyanakkor mintegy ezer­kétszáz patikaszer ára növekszik, mi­közben kettőszáz terméké csökken. Ez az úgynevezett fix összegű támo­gatás következménye, mely változta­tástól az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár az év végéig 4,3 milliárd forintos megtakarítást remél a gyógyszerkasszában. A fixesítés lé­nyege, hogy az azonos hatóanyagú, tehát egymással teljesen egyenérté­kű, de eltérő árú gyógyszerek eseté­ben a társadalombiztosító egyforma összegű támogatást ad mindegyikre, és azt a legolcsóbb termék árához szabja. A fixesítés többek között a vérnyomáscsökkentő, fájdalomcsil­lapító, antidepresszáns, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére szolgáló gyógyszereket érinti. A kormányzat szerint a meg­takarítással el lehetne érni, hogy in­gyenessé váljanak egyes szívgyógy­szerek és néhány, daganatos betegsé­gek orvoslására használt készítmény. Az egészségbiztosító tájékoztatása szerint a termékek hetven százaléka esetében a drágulás mértéke nem éri el a száz forintot, és minden, maga­sabb térítési díjú gyógyszer helyett elérhetővé válik egy-egy olcsóbb, hatóanyagban és hatásában egyenér­tékű termék. Természetesen felmerül a kérdés, mi szavatolja, hogy az or­vos mindenkor valóban az olcsóbb terméket írja fel a betegnek? És ha igen, akkor miért kerülnek forgalom­ba drága gyógyszerek? A parlament hétfőn megszavazta azt a törvénymódosítást, amely köte­lezi a patikákat, hogy a gyógyszer­gyártóktól kapott kedvezményeket „hárítsák át” a lakosságra, vagyis ennyivel olcsóbban árulják a terméke­ket. A kormányzat további liberalizá­ciót szeretett volna elérni. Többek kö­zött javasolta, hogy a 24 órás nyitva tartást vállalóknak lehetőségük legyen „egyszerűsített” patikaalapításra, de a patikusok aláírás-gyűjtési akciójára a kormányzat visszavonta ezt a javasla­tot. A gyógyszerészek szerint a bete­gek érdekeit a jelenlegi rendszer szol­gálja a legjobban, a nem vényköteles szerekre vonatkozó szabad árak és a szabad patikaalapítás kárt okozna a lakosságnak. Állásfoglalásuk szerint korlátozni kell a piacra lépést, fenn kell tartani a gyógyszerek kizárólagos patikai forgalmazhatóságát és az egy­séges gyógyszerárakat. A patikusok követelik, hogy a kormányzat kössön középtávú megállapodást a Magyar Gyógyszerészkamarával, és a jövő év január elsejétől a jelenlegi 15 helyett növelje 20 százalékra a patikai árrést. A gyógyszerészek cserébe vállalják, hogy fejlesztik a gyógyszertári ügyele­tet, és egyéb gyógyszertári szolgálta­tásokat, például internetes gyógyszer­kereskedelmet, házhoz szállítást is vál­lalnak. A kormányzat azzal érvel, hogy a patikusok szándékaival ellen­tétben elképzelése versenyt teremtene a piacon, ami az árak szükségszerű mérséklődéséhez vezethetett volna. B. H. Főrendőrök a vádlottak padján • Ú­jra gyűlnek a viharfelhők a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr­főkapitányság felett, mivel több ott dolgozó főrendőr is a vádlottak padjára került. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a napokban vádat emelt L. György alezredes jelenlegi debreceni rendőrkapitány és számos egykori hajdú-bihari főrendőr (Sutka Sándor volt megyei főkapitány, K. János me­gyei közbiztonsági és R. Gyula gaz­dasági igazgató) ellen. Borbély Zol­tán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője érdeklődésünkre elmondta: hat rend­őrségi dolgozót, köztük a megyei főkapitányság műszaki osztályveze­tőjét, egy sofőrt és három civilt is vádlottként hallgattak ki a főrend­őröket érintő ügyben. A főrendőrök ügyével kapcsolatos vádbeli cselek­mények egyébként 2001 és 2003 kö­zött történtek a keleti végeken. Hivatali visszaéléssel, hűtlen ke­zeléssel és magánokirat-hamisítással vádolta meg a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal Sutka Sándor dan­dártábornokot, aki 2003 ősze előtt tíz éven át volt Hajdú-Bihar rendőrfő­nöke. A vádirat szerint Sutka nem in­dított fegyelmi eljárást egy gyorshaj­tásért megbírságolt munkatársa el­len, továbbá nem szolgálati jellegű külföldi utat finanszírozott a rend­őrség pénzéből, fiát pedig szolgálati kocsival szállította Erdélybe, és a külországi kilométereket az admi­nisztráció során egészen egyszerűen eltüntették. Sutka egyébként két évvel ezelőtt került a Veszprém megyei főkapitány posztjára, Kiss Mihály helyébe, akit akkor azért nyugdíjaztak, mert veze­tési módszereiben „olyan visszaesés állt be, mely veszélyeztethette volna a főkapitányság munkáját”. Akkori­ban azért esett éppen Sutka Sándorra a választás, mert tízéves vezetői munkája során a hajdú-bihari rend­őrség az ország egyik legjobban fej­lődő rendőri egysége lett. (Ezt a kije­lentést Salgó László, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője még a debreceni főrendőrbotrány kirob­banása előtt tette.) Végül 2003 év vé­gén Lamperth Mónika belügyminisz­ter úgy határozott, két hónapnyi munka után nyugállományba helye­zi Sutkát, aki a számára megnyugta­tó döntést tudomásul vette. Sokan talán még emlékeznek rá, hogy amikor Sutka Sándor Debre­cenből távozott, néhány nappal később időzített bombaként robbant a hír: három helyettese közül kettő ellen korrupciógyanús ügyekben nyomoz a Központi Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal. Nagy vihart kavart az is, amikor K. Jánost és R. Gyulát hi­vatalukban tartóztatták le. (Később mindkettőjüket szabadlábra helyez­ték.) A Legfőbb Ügyészség szóvivő­jének tájékoztatásából az is kiderült, hogy L. György alezredes, Debrecen rendőrkapitánya ellen ugyancsak vádat emeltek. Az eddigi adatok sze­rint a főrendőr, hatáskörét túllépve, a megyei főkapitány írásbeli hozzá­járulása nélkül vállalta el egy hazai kézilabda-mérkőzés rendőri biztosí­tását. A négy évvel ezelőtti, debrece­ni Mihály-napi vásár idején is ek­ként járt el, a munkáért kapott sum­ma pedig nem az államkincstárba, hanem egy rendőrséghez közeli ala­pítvány számlájára vándorolt. K. János egyebek mellett egy ismerősének abban segített, hogy az illető engedély nélkül tartott lőfegy­verét az engedélyeztetési eljárásig magánál tarthassa. Ezért a paragra­fusok értelmében lőfegyverrel való visszaélés bűntettét követte el. R. Gyulával együtt azzal vádolják, hogy megsértette az ellenértékért végzett rendőri tevékenységre vonatkozó szabályt, és ők is jogellenesen utaltak pénzt a rendőrséghez közeli alapítvá­nyokhoz. A Legfőbb Ügyészség szó­vivője az alapítványok megnevezése elől elzárkózott, arra hivatkozva, hogy azoknak joguk van jó hírnevük megőrzéséhez. Információink szerint két debreceni alapítványról is szó van, melyek számlájára több millió forint vándorolt, megkerülve például az áfafizetési kötelezettséget. Arra a kérdésre, hogy a kuratórium elnöke tudott-e az így beérkezett pénzek eredetéről, az ügyészségi szóvivő azt mondta: az elnök a pénz későbbi fel­­használásáról nyilatkozott. A hosszas eljárás során a vádlottak szinte mindvégig tagadták a bűnössé­güket, bár alkalmanként tettek rész­beni beismerő vallomást. Mindannyi­an úgy vélik, nem sértették meg a büntető törvénykönyv rendelkezé­seit. Borbély Zoltán megerősítette in­formációnkat, hogy a vádirat már megérkezett a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságra, és a szóban forgó ügy ira­tait be is mutatták a tárgyaló bírónak. Balogh Mária Még nem kelt el a Parmalat P­ályázati felhívás: székesfehérvári telephely (a más-más helyrajzi számon nyilvántartott, Seregélyesi út 127. szám alatti 1 hektár 8625 négy­zetméter és 4 hektár 5640 négyzetmé­ter alapterületű ingatlan); a tejfeldol­gozó berendezések; vajtai és gyulai ingatlan, a Pille márkanév használati joga - tehát ismét eladók a Parmalat Hungária Rt. vagyonelemei. Miután a minap eredménytelen lett a Parmalat Hungária Tejipari Rt. értékesítési pályázata, új nyilvános pályázati felhívás jelent meg a Cég­közlönyben. A fehérvári tejüzem meghirdetett vagyonrészeinek nettó irányára ezúttal a korábbi nyolcmil­­liárd forint felére csökkent. Somogyi Ferenc felszámolóbiztos a Szabad Földnek elmondta: a készletek ára 1-1,4 milliárd forint között van. Korábban az egyetlen vevőjelölttel, az A-Tej Tejipari Kft.-vel nem született megállapodás a vételről szóló tárgya­lásokon. Úgy tudjuk, az A-Tej Kft. a kívántnál jóval alacsonyabb árat kí­nált. Istvánfalvi Miklós, a Parmalat Hungária Rt. hitelezői választmányá­nak vezetője lapunknak elmondta: az A-Tej Kft. a Parmalatnak tejet beszál­­lító termelők hatvan- és az olasz érde­keltségű Catone logisztikai vállalat negyvenszázalékos tulajdonában áll. A cég ajánlatát előzetesen a hitele­zői választmány sem támogatta, mert nem látta megtérülni a D kategóriás hitelezői - többségében tejtermelői - igényeket sem. Az A-Tej Tejipari Kft. még a felszámolási eljárás megkezdése előtt bérbe kívánta venni a Parmalat fehérvári üzemét, s erről a cég képvise­lői egyeztettek is a társaság akkori el­nök-vezérigazgatójával, Cristiano Vil­­lanival, majd az olasz anyavállalat csődbiztosával, Enrico Bondival is, ám szándékuk később meghiúsult. Somogyi Ferenc bízik benne, hogy a négymilliárdos ár már több hazai érdeklődőt is Székesfehérvárra vonz. Ezt látszik alátámasztani, hogy érte­sülésünk szerint több hazai tejüzem vezetői látogatást tettek a Fejér me­gyei gyárban, és az A-Tej Kft. is be­nyújtja majd újabb pályázatát. Sajtóértesülések szerint másfél év alatt lezárult a 2003 decemberében csődbe ment olasz tejipari cég, a Parmalat S.p.A. ügyében folytatott vizsgálat. (Emlékezhetünk: az olasz anyavállalatnál kirobbant botrány sodorta válságba a magyarországi Parmalat-céget is.) A milánói bíróság a cég alapítója és elnöke, Calisto Tanzi ellen tizenhatodmagával emelt vádat. A 14 milliárd eurós­ adósság le­leményes eltitkolásában Tanzi mellett a vád szerint többek között a Bank of America olasz leányvállalatának há­rom munkatársa és a Deloitte et Touche könyvvizsgáló és tanácsadó cég két partnere is közreműködött. A tárgyalás szeptember végén kezdődik. B. Tóth Máté BEZÁR A MIZO. Bezárják az Új MiZo Rt. kecskeméti tejüzemét, ahol tejfölt, túrót, dobozos és zacskós tejet gyártottak. Au­gusztustól mintegy száznegyven dolgozó marad munka nélkül, a környék tejtermeléssel foglalko­zó beszállítóinak további sorsá­ról nem is beszélve. Sokan értet­lenül fogadták a hírt, hiszen az elmúlt években több százmillió forintos beruházásokat végeztek a kecskeméti telephelyen. Az ügy hátterében cégösszevonás áll: a szegedi Sole Hungária Rt.­­vel összeolvadt Új MiZo Rt. ezentúl Szegeden kívánja foly­tatni termelőtevékenységét, a kecskeméti üzemcsarnokot pe­dig értékesítik. Állítólag a pécsi üzem jövője ugyancsak megpe­csételődött: ott is leállítják a ter­melést, és logisztikai központ­ként működtetik tovább. B. T.

Next