Szabad Föld, 2007. január-június (63. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-05 / 1. szám
Hazai élet Ha az ember Istent játszik NEMRÉG MEGSZÜLETETT Klonilla, az első magyar klónegér. Belekerültünk a nemzetközi genetikai kutatások fősodrába? Miféle etikai dilemmákat vet fel a genetikai kutatások és felfedezések rohamos fejlődése? Többek közt ezekről beszélgettünk Falus András biológusprofesszorral, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetőjével. - Ma már szerte a világban rengetegen foglalkoznak molekuláris genetikával és a géntérkép kutatásával, már-már iparággá vált - kezdte a beszélgetést Falus András. - Jobb gyógyszerek után kutatnak, szeretnék megelőzni a betegségeket, csökkenteni a mellékhatásokat. A gének mélyebb ismerete már most segít például a gyermekek leukémiájának gyógyításában. A genetikai vizsgálatok során arra is rájöttek Amerikában, hogy a feketék meg a fehérek magasvérnyomás-betegsége másmás gyógyszerrel gyógyítható. Magyarországon most indul egy óriási projekt arról, hogyan lehetne a tüdőrák kemoterápiáját a genetikai sajátságokra alapozva személyre szabottan alakítani. Az emberre jellemző genetikai adatokat a kórházak tárolják? Kerülhet illetéktelenek kezébe, fennáll a veszély, hogy visszaélnek vele. Ilyen aggályok miatt is igen fontos lenne, hogy Magyarországon minél előbb humángenetikai törvény szülessen. Szalonképtelenek vagyunk így az Európai Unióban, olyan, mintha nálunk nem lenne KRESZ az utcai közlekedéshez. A szakma összefogott, hogy elkészüljön a törvény, Kosztolányi György pécsi gyermekgyógyászgenetikus, Sándor Judit jogász a Közép-Európai Egyetemről és én mint biológus dolgoztuk ki a pontos szövegét, már a parlament előtt van. A törvénytervezet meghatározza a genetikai adat őrzésének feltételeit, és rögzíti, hogy az adott személy adataihoz sem a munkaadója, sem a biztosítója nem juthat hozzá. Senki nem ismerheti meg egy másik embernek a betegséghajlamra utaló génjeit, így nem lehet értékesebb vagy kevésbé értékes csoportokba besorolni az embereket, nem lehet a genetikai jellemzők alapján diszkriminálni. Sokan úgy képzelik, hogy az egyes tulajdonságokért felelős örökítő anyagok ismeretével tervezhetők lesznek majd a családok. Mondjuk, egy 185 centiméter magasra megnövő, szőke, kék szemű, temperamentumos, zenei tehetséggel megáldott fiú „rendel". - Ez laikus elképzelés. És nemcsak azért, mert még nagyon messze vagyunk a gének és génhálózatok ilyen mélységű ismeretétől, de azért is, mert hiába ismernénk az egyes külső tulajdonságokért felelős géneket, attól még arról fogalmunk sincsen, hogy hogyan, miből áll össze egy személyiség, miféle tényezők egyszeri, megismételhetetlen összejátszásával alakulnak ki az érzelmei, szokásai. Vannak, akik fel szeretnék térképeztetni a génjeiket, hogy jobban felkészüljenek az esetleges betegségeikre. Ez olyan, mintha úgy akarná elolvasni Thomas Mann József és testvérei című regényét, hogy csupán annyi információ áll rendelkezésére, hány betűből áll a könyv és mik a fejezetcímek. A tudomány már bizonyos részeket el tud olvasni az „emberkönyvből”, de a mostani ismeretanyag még nem alkalmas arra, hogy átkerüljön a civil szférába, mert tévhitek kialakulására adna lehetőséget. Sajnos a bulvársajtó áldatlan közreműködése nyomán hisztéria támadt a társadalomban. Az emberek korlátlannak képzelik a humán génmanipuláció lehetőségeit, azt képzelik, hogy az őssejtekből kifejleszthető jó szövetek segítségével nagyon hamar mindenfajta betegséget le tudunk győzni, és ilyen módon az emberi faj „megnemesíthető”. Ma már az őssejtekkel is üzletelnek. Tehetősebbek évtizedekre tároltatni akarják a gyermekeik őssejtjeit, és akadnak ügyeskedők, akik jó pénzért vállalják, hogy külföldre juttatják az őssejteket megőrzésre. Vigyázni kell, csak a szakmai nyilvánosság által is ellenőrizhető módszerekben és intézményekben szabad megbízni. Természetesen majd nálunk is létrejöhetnek ilyen őssejtbankok, de csak akkor, ha az egészségügyi kormányzat Magyarországon is megteremti ehhez a feltételeket és megadja az alapvető egészségügyi és etikai garanciákat. Például a klónozás területén létezik-e bármiféle garancia? Nem lehet, hogy az ember, amikor az emberi génnel manipulál, Istent játszik? Nagy baj, ha egy tudós Istennek képzeli magát. De hát az én hitem szerint Isten az embernek „odaadta” a felfedezés vágyát, és kreatívvá tette, hogy eszközöket teremtsen magának, hiba, sőt bűn lenne tehát nem kihasználni a lehetőségeket. Természetesen mindig szigorúan az etikai korlátok figyelembevételével. A tudományos etikának az a lényege, hogy az ember meghatározza a kutatás és alkalmazás határait és tiszteletben tartja, illetve tartatja ezeket a határokat. - És ha egy gazdag cég mégis titkos laboratóriumokat tart fenn, mondjuk emberklónozás céljára? Vagy ha lesznek őrültek, akik ember és állat genetikai keresztezésével kísérleteznek? - Ez hátborzongató fantazmagória. Persze a humán génmanipulációban és a klónozási kísérletekben rejlő kockázatokat és az emberi nyereségvágyat képtelenség megszüntetni vagy kivédeni. Nincs olyan felfedezése az embernek, amit ne lehetne rossz célra fordítani. A késsel is lehet tortát szeletelni és lehet gyilkolni. Az egyetlen védekezési lehetőségünk, hogy olyan társadalmi környezetet, olyan törvényeket teremtünk, amelyek az efféle törekvéseket szigorúan megtorolják. Székely Anna Nem lehet értékesebb vagy kevésbé értékes csoportokba besorolni az embereket, nem lehet a genetikai jellemzők alapján diszkriminálni Kl .. Falus András biológus 1947. június 9-én született. Az MTA levelező tagja. Munkahelye a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézete. Főbb kutatási területei: orvosi genomika, immunológia. Kitüntetései: Széchenyi-díj, Neumann Jánosdíj, J. B. West Award, Kesztyűs Lóránd emlékérem, Az Év Ismeretterjesztő Tudósa cím 2001-ben. Nyomot hagy a matató ménkű FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Szerintem a fizika harminc éve halott: a tudósok nem foglalkoznak eléggé a klímaváltozással, a környezetszennyezéssel, a kisembereket is érintő égető gondokkal, köztük az égbeszökő energiaárakkal, melyek csak ezután éreztetik majd a hatásukat. Márpedig engem ez érdekel, ezért is helyezkedem szembe a mai tudománypolitikával. - Igaz, hogy ennek következményeit a bőrén is érezte már? - Egyszer két hatalmas termetű fickó megpróbált megfojtani a zsúfolt autóbuszon. A támadás nyomait hónapokig viseltem, a rendőrség kihallgatta a szemtanúkat, végül eredmény nélkül lezárta a nyomozást. Azóta is jóformán naponta kapok névtelen telefonokat. - A parajelenségek propagandistájának nevezik, gondolatait gyakran zagyvaságnak minősítik. Mi a baj önnel, miért közösítette ki a hazai tudomány? - Mert tényekkel igyekszem bizonyítani álláspontomat. A hivatalos tudomány például azt állítja, nem létezik az úgynevezett életenergia. Az Újszövetségben energiaátadással, kézrátétellel gyógyítanak. Ilyen típusú fizikai kölcsönhatás, energia szerintem is létezik. Elkészítettem a vitalitásmérőt, és eddig tíz nemzetközi találmányi kiállításon kapott díjat. E műszer érzékenyebb változatára elég ránézni, és már forog a benne lévő kis korong. Bárki játszva kipróbálhatja, mennyi életenergiája van, és ha valakinél az átlag alatti értéket jelez, figyelnie kell magára, többet aludnia, mozognia, még több vitamint fogyasztania. - A Bibliára hivatkozott. Ön hívő? - Igen. Ateistaként kezdtem, a méréseknek, az általam készített berendezéseknek, teszteknek a hatására váltam hívő emberré. - Miként lehet hívő ember a természet anyagelvűségével dolgozó tudós? - Nincs itt ellentmondás. Sok tekintetben tragikusan elmaradott a tudomány. A hinduk és a buddhisták szerint létezik a lélekvándorlás, és ezzel kapcsolatban nagyszerű tudományos eredmények is születtek. Az európai tudomány azonban több száz éve tart ettől a témától és elzárkózik tőle. Nem tartozom a lélekvándorlás kutatói közé, hiszen ez nem a fizika határterülete, de érdekelnek a fizika határain túli dolgok is. - Hol húzódnak a fizika határai? - Ma a fizikai tankönyvek szentesítette ismeretek alapján építenek erőműveket, energiahálózatokat, gyártanak autókat. Miközben nem kérdőjelezik meg: igaz-e az energiamegmaradás törvénye? Mert ha igaz, energiaforrásként csak kőolaj, szén és erőmű létezik. Ha nem igaz, mi is állíthatunk elő energiát, nem kell hatalmas összegeket fizetni az olajért. Sehol nem olvashatunk az energiamegmaradás törvényét bizonyító kísérletről. Ha ez a törvény téved, az eddig a villanyért, benzinért kifizetett pénzeket ellopták tőlünk. Ezek a határterületek érdekelnek a legjobban. A parajelenségek idetartoznak? - Azokkal is foglalkozom, mert a tudomány fő áramlatával szemben szerintem sokat tanulhatunk a természettől. Például a muslinca bámulatos lény a maga kifinomult idegrendszerével, tájékozódási és repülési képességével, azzal, ahogyan helyi anyagokból felépíti saját testét. Mindezek a haditechnikában, a cirkálórakétákban is kívánatos tulajdonságok. Mai ismereteink szerint a légynek nem lenne szabad repülnie. Tudjuk, mekkora a szárnya, a szárnycsapás frekvenciája, a felhajtóerő, s ezek alapján kizárt, hogy a légy repüljön. Ilyen kihívások miatt gondolom, hogy tanulhatnánk az élővilágtól akkor is, ha telepátiával, kanálhajlítással, a bekövetkezők megsejtésével találkozunk. Mindezt nem letagadni kellene, hanem kutatni. Folyamatosan hangoztatja, hogy tudományos körök akadályozzák az emberek üdvét szolgáló kutatásokat. Mert a tudománynak kötelessége, hogy segítse az emberek százmillióinak életét. Ez a véleményem is szemben áll a mai tudománypolitikával. A hivatalos tudomány és az ipar mindig is igyekezett hátráltatni az ilyen kutatásokat. Hatalmas pénzösszeg a tét. A gyógyszeriparnak például jó érdekérvényesítő kapcsolat- és eszközrendszere van. A harmincas években egy amerikai orvos rájött, hogy különböző frekvenciákon különféle vírusok és baktériumok elpusztulnak. Készített egy masinát, mellyel meggyógyított egy influenzától szenvedő falut. Mégis kicsinálták. Ha készüléke elterjedhetett volna, ma nem lenne AIDS és madárinfluenza sem. * - Az ön neve évekkel ezelőtt a gömbvillám kutatásával került a köztudatba. A gömbvillámot is parajelenségnek tartja? - Nem. Ez a népiesen csak matató ménkűnek mondott, igen ritka természeti jelenség olyasmit tesz, ami a tankönyvek szerint kizárt. Rá kellene jönni, miért produkál olykor a természet furcsa jelenségeket, hol hibádzik a tudásunk. Nem láttam még gömbvillámot, a nyomait viszont igen, továbbá a létezését bizonyító fényképeket. Nem volt ufoélményem sem, mégis hiszek a létezésükben. - Talán azért, mert 1941-ben az édesanyja is látott ufókat? - Sok meggyőző fotóval, videofelvétellel találkoztam, a legérdekesebbnek az egri eset bizonyult, amikor mobiltelefonnal készítettek képeket ismeretlen eredetű repülő tárgyakról. Lehetségesnek tartom a csillagközi kommunikációt, a nagy távolságokra való űrutazást, de nem a mi technológiánkkal, primitív, kormos rakétáinkkal. Csontos Tibor Hatalmas pénzösszeg a tét... MAGÁNBANÁNFA. Egely György 1950-ben született Sátoraljaújhelyen. A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után a Központi Fizikai Kutatóintézetben dolgozott, majd Milánóba és Chicagóba hívták. Magánkutató 1989-től, a gömbvillámokról, a tiltott találmányokról, a titokzatos erők tudományáról szóló könyvei bestsellerek. Legismertebb találmánya a vitalitásmérő. Két lánygyermeke van, felesége matematikus. Legfőbb kedvtelése az utazás, hátizsákkal túrázik Ázsiában. Szereti a komolyzenét, a művészfilmeket és a lakásában nevelgetett banánját. 7007. január 9.Szabad Föld A vidék családi hetilapja .