Szabad Föld, 2009. július-december (65. évfolyam, 27-53. szám)
2009-07-03 / 27. szám
Krónika A baloldali amerikai kormányok visszahívják nagyköveteiket Hondurasból, ahonnan a hadsereg elűzte a demokratikusan megválasztott elnököt - jelentették be Managuában, az ALBA-csoport tanácskozásán. A dél-amerikai és karibi államcsoport azt követeli, hogy helyezzék vissza tisztségébe a pizsamában elkergetett Manuel Zelaya hondurasi elnököt. Ez volna az egyik oldal álláspontja, tegyük hozzá, a „testvéri segítséget" is nyújtani kész külföldieké. A másik oldal, nagyrészt a helyiek, viszont úgy látják: Honduras eddigi elnöke - alkotmányellenesen - szerette volna újraválasztatni magát, holott ezt a hadsereg, az alkotmánybíróság és a parlament is ellenezte. Ezért aztán a hadsereg katonái vasárnap reggel az ágyából húzták ki az elnököt és Costa Ricába toloncolták. Mit szól mindehhez az unió és az Egyesült Államok? Egyelőre bölcsen semmit... Leginkább azt, amit Talleyrand, ez a köpönyegforgató, ámde kétségtelenül zseniális államférfi válaszolt egykor a sajnálatosan tettre kész és buzgólkodásra örökösen hajlamos Bourbon uralkodójának arra a kérdésére, hogy éppen akkor mit is tegyenek: Felség, most nincs más dolgunk, mint sürgősen várakozni... Vagyis, ugyan nem tartanak fenn hivatalos kapcsolatot az új hondurasi kormányzattal, de nem álltak ki amellett sem, hogy Zelaya elnök kapja vissza hivatalát. A nemzetközi közösség most tehát „sürgősen" zavarban van: az eddigi hondurasi elnök ugyanis elég nehezen volt demokratának nevezhető... FOTÓ: EDGARD GARRIDO, REUTERS KÉNYSZERŰ EGYEZSÉG. A NATO és Oroszország megegyezett az Oroszország tavalyi grúziai háborúja miatt befagyasztott biztonsági együttműködés felújításáról - közölte Jaap de Hoop Scheffer, az észak-atlanti szövetség főtitkára. A NATO-Oroszország Tanács külügyminiszteri szintű ülésén született meg az egyezség a görögországi Korfu szigetén. E tanács most ülésezik először magas szinten azóta, hogy a múlt augusztusi orosz-grúz háború nyomán az észak-atlanti szervezet befagyasztotta együttműködését Oroszországgal. Scheffer, aki rövidesen leköszön tisztségéről, hangsúlyozta: arra törekedett, hogy működő NATO-Oroszország Tanácsot hagyjon utódjára, és ez a célja most valóra vált az egyezséggel, noha megmaradtak az alapvető nézetkülönbségek Grúzia ügyében. Felszólította a tagállamok külügyminisztereit, „adják jelét erős politikai elkötelezettségüknek a párbeszéd felújítása iránt”. VÉGLEGES. Az iráni Őrök Tanácsa megerősítette a bő két héttel ezelőtti elnökválasztás vitatott eredményét, amely szerint Mahmúd Ahmadinezsád szerezte meg a győzelmet a voksolás első fordulójában. A hat világi jogászból és hat vallásjogászból álló befolyásos testület titkára a belügyminiszternek továbbított levelében ismertette a tanács végső döntését, amelyben a testület kinyilvánítja, hogy helybenhagyja az elnökválasztás hiteles eredményét. Az Őrök Tanácsa a szavazatok részleges újraszámlálása után hozta meg határozatát. Hogy ezután mi lesz, az kiszámíthatatlan. Az Irán elleni esetleges szankciók is terítékre kerülnek a nyolcak országcsoportjának (G8) jövő heti csúcsértekezletén. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök közölte, hogy a legfontosabb témák között lesz az iráni választást követő tiltakozások erőszakos letörése. 2009. július 1.Szabadföld A magyar vidék lapja ] Hirdetés MOL. MAGYARORSZÁG VILÁI