Szabad Föld, 2009. július-december (65. évfolyam, 27-53. szám)

2009-07-03 / 27. szám

Krónika A baloldali amerikai kormányok visszahívják nagyköveteiket Hondurasból, ahonnan a hadsereg elűzte a demokratikusan megválasztott elnököt - jelentették be Managuában, az ALBA-csoport tanácskozásán. A dél-amerikai és karibi államcsoport azt követeli, hogy helyezzék vissza tisztségébe a pizsamában elkergetett Manuel Zelaya hondurasi elnököt. Ez volna az egyik oldal álláspontja, tegyük hozzá, a „testvéri segítséget" is nyújtani kész külföldieké. A másik oldal, nagyrészt a helyiek, viszont úgy látják: Honduras eddigi elnöke - alkotmányellenesen - szerette volna újraválasztatni magát, holott ezt a hadsereg, az alkotmánybíróság és a parlament is ellenezte. Ezért aztán a hadsereg katonái vasárnap reggel az ágyából húzták ki az elnököt és Costa Ricába toloncolták. Mit szól mindehhez az unió és az Egyesült Államok? Egyelőre bölcsen semmit... Leginkább azt, amit Talleyrand, ez a köpönyegforgató, ámde kétségtelenül zseniális államférfi válaszolt egykor a sajnálatosan tettre kész és buzgólkodásra örökösen hajlamos Bourbon uralkodójának arra a kérdésére, hogy éppen akkor mit is tegyenek: Felség, most nincs más dolgunk, mint sürgősen várakozni... Vagyis, ugyan nem tartanak fenn hivatalos kapcsolatot az új hondurasi kormányzattal, de nem álltak ki amellett sem, hogy Zelaya elnök kapja vissza hivatalát. A nemzetközi közösség most tehát „sürgősen" zavarban van: az eddigi hondurasi elnök ugyanis elég nehezen volt demokratának nevezhető... FOTÓ: EDGARD GARRIDO, REUTERS KÉNYSZERŰ EGYEZSÉG. A NATO és Oroszország meg­egyezett az Oroszország tava­lyi grúziai háborúja miatt be­fagyasztott biztonsági együttműködés felújításáról - közölte Jaap de Hoop Schef­fer, az észak-atlanti szövetség főtitkára. A NATO-Oroszor­­szág Tanács külügyminiszteri szintű ülésén született meg az egyezség a görögországi Kor­fu szigetén. E tanács most ülésezik először magas szin­ten azóta, hogy a múlt augusztusi orosz-grúz hábo­rú nyomán az észak-atlanti szervezet befagyasztotta együttműködését Oroszor­szággal. Scheffer, aki rövide­sen leköszön tisztségéről, hangsúlyozta: arra töreke­dett, hogy működő NATO-Oroszország Tanácsot hagyjon utódjára, és ez a cél­ja most valóra vált az egyez­séggel, noha megmaradtak az alapvető nézetkülönbségek Grúzia ügyében. Felszólította a tagállamok külügyminisz­tereit, „adják jelét erős politi­kai elkötelezettségüknek a párbeszéd felújítása iránt”. VÉGLEGES. Az iráni Őrök Tanácsa megerősí­tette a bő két héttel ezelőtti elnökválasztás vitatott eredményét, amely szerint Mahmúd Ahmadinezsád szerezte meg a győzelmet a voksolás első fordulójában. A hat világi jo­gászból és hat vallásjogászból álló befolyá­sos testület titkára a belügyminiszternek to­vábbított levelében ismertette a tanács vég­ső döntését, amelyben a testület kinyilvánít­ja, hogy helybenhagyja az elnökválasztás hiteles eredményét. Az Őrök Tanácsa a sza­vazatok részleges újraszámlálása után hozta meg határozatát. Hogy ezután mi lesz, az ki­számíthatatlan. Az Irán elleni esetleges szankciók is terítékre kerülnek a nyolcak országcsoportjának (G8) jövő heti csúcsérte­kezletén. Silvio Berlusconi olasz miniszterel­nök közölte, hogy a legfontosabb témák kö­zött lesz az iráni választást követő tiltakozá­sok erőszakos letörése. 2009. július 1.Szabadföld A magyar vidék lapja ] Hirdetés MOL. MAGYARORSZÁG VILÁI

Next