Szabad Föld, 2010. január-június (66. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-08 / 1. szám

A vidék családi hetilapja ♦ 2010. január 8.Krónika KEP­LET Lassan összeáll a kép: kik és miért lopták el az egykori auschwitzi náci haláltábor főkapuja fölötti „Arbeit macht frei" (A munka felszabadít) feliratot még december 18-án. Egy egyelőre még ismeretlen angol náci szimpatizáns gyűjtő lehet az értelmi szerző, ő akarta volna megszerezni a hírhedt, vasból készült feliratot, amelyet a világon mindenhol ismernek. A feladatra egy svédországi neonáci szervezet vállalkozott, akik az eladásból befolyó pénzből svédországi terrorakciókat pénzeltek volna; állítólag merényletre készültek kormányfőjük és külügyminiszterük ellen. A végrehajtók lettek a lengyelek, akik öten lopták el és darabolták háromfelé a feliratot. Számukra a lopásnak nem volt politikai indítéka, mindegyikük büntetett előéletűnek számít, lopás vagy testi sértés miatt. A lengyel rendőrség december 21-én jelentette, hogy Észak-Lengyelországban, Torun közelében, egy erdőben megtalálták a szavaira vágott feliratot. A tolvajok előkészületeket tettek arra, hogy az auschwitzi jelképet elrejtsék egy stockholmi pincében, amíg a brit férfi magával nem viszi. Az ügylet azonban nem jött létre, a bűnözők ugyanis pánikba estek a lengyel rendőrség váratlan szigorú fellépésén, amit a felirat eltűnése miatti világméretű felháborodás is siettetett. A megkerült tárgy most a krakkói rendőrség bűnügyi laboratóriumában van, egyelőre egy másolat látható a haláltábor bejárata fölött. A világ leggúnyosabb feliratát egyébként a nácik utasítására azok a lengyel foglyok készítették el, akiket az egyik legelső transzporttal szállítottak az auschwitzi koncentrációs táborba, még 1940-1941 fordulóján. —mmiiiii—IWIIIIIIBM.Hiiiiiudiiiii iii­iii—i—nmiwi....iiiiiT~iiMr'~~iiiiiim—inniwnr—nminrmTrni-----nT~rtr­~mtr~irr FOTO: JACEK BEDNARCZYK, MTI/EPA Toronymagasan a világ felett V­irágzott még az ingatlanpiac 2004- ben, amikor is jó ötletnek tűnt, hogy az Egyesült Arab Emírségekben épüljön fel a világ legmagasabb, felhők fölé érő építménye, amely több mint kétszer múlja felül az Empire State Buildinget - 828 méteres magassága veri a tajvani (tajpeji) eddigi rekorder építményt. Kissé rontotta az összképet, hogy Dubai közben csaknem csődbe ment, és a szom­szédos Abu Dhabi rántotta ki a mocsárból egy apró baráti kölcsönnel, tízmilliárd dol­lárral. Ekképpen a Burdzs Dubai tornyot át kellett „keresztelni” Burdzs Kalifára, amely a kölcsönző Abu Dhabi vezetőjének nevé­re rímel - ennyit csak megérdemel Sheikh Khalifa bin Zayed Al Nahayan! (Ugyanak­kor az sem lehetetlen, hogy a dubai tor­nyot az adósság kifizetése után visszake­resztelik valamilyen hazai névre.) A torony valóban egyedülálló létesít­mény, csak senki sem tudja az okát annak, hogy miért kellett 500 ezer négy­zetméternyi hasznos helyet teremteni és 28 ezer négyzetméternyi tükörüveggel borítani egy 160 emeletes épületet, amelynek egyik legmagasabb pontján két mecset is van, valamint úszómeden­cék, és a leggyorsabb liftek szolgálják ki a kedves látogatót vagy lakót. A megnyitóünnepség pompázatos volt: minden emeletről vagy szintről ra­kéták özöne zúdult a világra, a 124. emeletről pedig, a világ legmagasabb ember alkotta pontjáról lehet figyelni a földi „hangyákat” - az embereket és a vízszintes világot. A torony mellett messze eltörpül az 508 méter magas Tajpej 101-es, a sanghaji pénzügyi központ épülete vagy a Kuala Lumpur-i Petronas ikertornyok. A Burdzs Kalifában több mint ezer luxuslakosztály van. 49 emeleten csak irodák lesznek, alul pedig a 160 szobás Giorgio Armani-hotel kapott helyet. A tervezés alapján naponta legalább 12 ezer ember lakik-dolgozik az épületben. Eredetileg négyzetmétereként több ezer dollárt kellett volna fizetni bérle­ti díjként, de beütött a válság, s most már kevesebb, mint a felére csökkent az ár. Pedig az építmény remekül fest: száz kilométerről is látható, a teherliftje több mint 500 méterre emelkedik, összesen 57 másféle liftje van, és a vízköpő szökő­­kútjai is a leghosszabbak. Csak éppen azt nem lehet tudni, hogy a szeles, villamos Dubaiban miért kellett egy olyan épít­ményt emelni, amelynek ellátása (ezt hívják logisztikának) nagyon nehézkes, amely egy törésvonal mentén fekszik, ott, ahol tombolnak a viharok.­­ Kétszer is belénk csapott a villám, volt egy hatalmas, Irán felől kiinduló föld­rengés és mindenféle szélvihar zúdult ránk - nyilatkozta Mohamed Ali Alabbar, a be­ruházás mögött álló Emaar Properties el­nöke. - A végeredmény azonban jó, gratu­lálok a létesítmény tervezőinek, építőnek. A tervezést az iszlám építészet ihlette és a sivatag világa inspirálta. Nyolcszáz méter magasból, egy több mint másfél milliárd dolláros épületből másként lát­szik a világ. A BBC helyi embere szerint a dubai ingatlanfejlesztők egyelőre elé­gedettek, rövidebb távon nem akarnak újabb beruházásokat - elég lesz nekik megtölteni a tornyot. Az emírségek pedig kalapoznak, hogy kifizessék az adóssá­got, amely mellesleg még Magyarorszá­gon is rontotta a forint árfolyamát. FOTÓ: GEOPIXEL Halál a rajzolóra KÉSSEL ROHAMOZTA MEG egy Szomáliai radikális Kurt Westergaard dániai rajzoló aarhusi otthonát: a karikaturista felkapta ötéves unokáját, bevonult vele egy erődített szobába, és megnyomta a rendőrséget riasztó gombot. A szinte azonnal megérkező rendőrök nem sokat teketóri­áztak: térden és vállon lőtték a hadonászó 28 éves támadót, akiről kiderült, hogy szoros kapcsolatban áll a szélsőséges Szomáliai Shabab iszlamista csoporttal. A férfi késsel és egy fejszével felfegyverkezve lépett be Kurt Westergaard ottho­nába - nem minden motiváltság nélkül: ha megöli a rajzolót, akkor egymillió dollár (nagyjából 200 millió forint) üti a markát. A történet csaknem öt évvel ezelőttre nyúlik vissza. Egy dán író könyvet írt Mohamed prófé­táról, és nem talált rajzolót a szöveg illusztrálásához. A Jyllands-Posten nevű dán napi­lap kulturális főszerkesztője ezért felkért egy tucat karikaturistát: pályázzanak a könyv illusztrálá­sára. A dán rajzolók bajt gyaní­tottak, ezért nem is rohantak a pályázataikkal. A Jyllands- Posten azonban 2005 szeptember utolsó napján publikálta a hu­morosnak szánt Mohamed-kari­­katúrákat - mire kitört a világ­botrány. A következő év tavaszá­nak végéig csaknem 140 ember halt meg a nemzetközi zavargá­sok nyomán. Westergaardot a karikatúraharc vezéralakjának tekintették - egyben a szólássza­badság védelmezőjének. A dán karikaturisták humo­ros, hogy azt ne mondjuk, tragi­kus és vicces helyzetekben ábrá­zolták a prófétát. Csaknem két hétig semmi sem történt, majd az iszlám világ megszervezte önma­gát. Nagy és hosszú ideig tartó nyomás után a Jyllands-Posten ugyan bocsánatot kért, de az eu­rópai sajtó „csak azért is” újra­nyomtatta a karikatúrákat. A dániai követségeket világszerte megrohamozták, Westergaard il­legalitásba vonult, házának abla­kait robbanásbiztos üveggel borí­tották, és rendőrségi védelemmel óvták. Nemrégen kijelentette, hogy normális életet szeretne élni, de ez - úgy látszik - nem le­hetséges. A késes támadás után megint ismeretlen helyre vitték. Jakob Scharf a dániai titkos­­szolgálatok egyik vezetője kije­lentette, hogy a támadást terror­akciónak tartják - hasonlóan fog­nak fellépni a jövőben is. A táma­dót egyszerűen kilőtték, sebei sú­lyosak, de nem életveszélyesek. Némelyek nevetségesnek tart­ják, hogy az európai kultúrában megszokott szókimondás és ábrá­zolás gyakorlatát fegyveres rend­őröknek kell védelmezniük egy másik kultúrával szemben. Meg­engedhetetlen, hogy a muszlim kultúra által páriának vélt szemé­lyiség rejtőzködjék saját otthoná­ban művei miatt - miközben a muszlimok senkit sem tűrnek el, aki tőlük eltérő nézeteket vall. A vallási tolerancia nem egyirányú utca - ennek felismerése még sok­féle konfliktus forrása lehet. AMIKOR SALMAN RUSHDIE, az indiai származá­sú, Nagy-Britanniában élő írónak megjelent a Sátáni versek című, merőben fikción alapuló műve, a néhai Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője, fatvát - vallási rendeletet, parancsot - adott ki megöletésére. Rushdie azóta sincs biz­tonságban, a világ pedig azóta vitatkozik a val­lási türelmetlenség eltérő foka felett. Az oldalpárt összeállította: A. Fodor György

Next