Szabad Föld, 2010. január-június (66. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-08 / 1. szám
A vidék családi hetilapja ♦ 2010. január 8.Krónika KEPLET Lassan összeáll a kép: kik és miért lopták el az egykori auschwitzi náci haláltábor főkapuja fölötti „Arbeit macht frei" (A munka felszabadít) feliratot még december 18-án. Egy egyelőre még ismeretlen angol náci szimpatizáns gyűjtő lehet az értelmi szerző, ő akarta volna megszerezni a hírhedt, vasból készült feliratot, amelyet a világon mindenhol ismernek. A feladatra egy svédországi neonáci szervezet vállalkozott, akik az eladásból befolyó pénzből svédországi terrorakciókat pénzeltek volna; állítólag merényletre készültek kormányfőjük és külügyminiszterük ellen. A végrehajtók lettek a lengyelek, akik öten lopták el és darabolták háromfelé a feliratot. Számukra a lopásnak nem volt politikai indítéka, mindegyikük büntetett előéletűnek számít, lopás vagy testi sértés miatt. A lengyel rendőrség december 21-én jelentette, hogy Észak-Lengyelországban, Torun közelében, egy erdőben megtalálták a szavaira vágott feliratot. A tolvajok előkészületeket tettek arra, hogy az auschwitzi jelképet elrejtsék egy stockholmi pincében, amíg a brit férfi magával nem viszi. Az ügylet azonban nem jött létre, a bűnözők ugyanis pánikba estek a lengyel rendőrség váratlan szigorú fellépésén, amit a felirat eltűnése miatti világméretű felháborodás is siettetett. A megkerült tárgy most a krakkói rendőrség bűnügyi laboratóriumában van, egyelőre egy másolat látható a haláltábor bejárata fölött. A világ leggúnyosabb feliratát egyébként a nácik utasítására azok a lengyel foglyok készítették el, akiket az egyik legelső transzporttal szállítottak az auschwitzi koncentrációs táborba, még 1940-1941 fordulóján. —mmiiiii—IWIIIIIIBM.Hiiiiiudiiiii iiiiii—i—nmiwi....iiiiiT~iiMr'~~iiiiiim—inniwnr—nminrmTrni-----nT~rtr~mtr~irr FOTO: JACEK BEDNARCZYK, MTI/EPA Toronymagasan a világ felett Virágzott még az ingatlanpiac 2004- ben, amikor is jó ötletnek tűnt, hogy az Egyesült Arab Emírségekben épüljön fel a világ legmagasabb, felhők fölé érő építménye, amely több mint kétszer múlja felül az Empire State Buildinget - 828 méteres magassága veri a tajvani (tajpeji) eddigi rekorder építményt. Kissé rontotta az összképet, hogy Dubai közben csaknem csődbe ment, és a szomszédos Abu Dhabi rántotta ki a mocsárból egy apró baráti kölcsönnel, tízmilliárd dollárral. Ekképpen a Burdzs Dubai tornyot át kellett „keresztelni” Burdzs Kalifára, amely a kölcsönző Abu Dhabi vezetőjének nevére rímel - ennyit csak megérdemel Sheikh Khalifa bin Zayed Al Nahayan! (Ugyanakkor az sem lehetetlen, hogy a dubai tornyot az adósság kifizetése után visszakeresztelik valamilyen hazai névre.) A torony valóban egyedülálló létesítmény, csak senki sem tudja az okát annak, hogy miért kellett 500 ezer négyzetméternyi hasznos helyet teremteni és 28 ezer négyzetméternyi tükörüveggel borítani egy 160 emeletes épületet, amelynek egyik legmagasabb pontján két mecset is van, valamint úszómedencék, és a leggyorsabb liftek szolgálják ki a kedves látogatót vagy lakót. A megnyitóünnepség pompázatos volt: minden emeletről vagy szintről rakéták özöne zúdult a világra, a 124. emeletről pedig, a világ legmagasabb ember alkotta pontjáról lehet figyelni a földi „hangyákat” - az embereket és a vízszintes világot. A torony mellett messze eltörpül az 508 méter magas Tajpej 101-es, a sanghaji pénzügyi központ épülete vagy a Kuala Lumpur-i Petronas ikertornyok. A Burdzs Kalifában több mint ezer luxuslakosztály van. 49 emeleten csak irodák lesznek, alul pedig a 160 szobás Giorgio Armani-hotel kapott helyet. A tervezés alapján naponta legalább 12 ezer ember lakik-dolgozik az épületben. Eredetileg négyzetmétereként több ezer dollárt kellett volna fizetni bérleti díjként, de beütött a válság, s most már kevesebb, mint a felére csökkent az ár. Pedig az építmény remekül fest: száz kilométerről is látható, a teherliftje több mint 500 méterre emelkedik, összesen 57 másféle liftje van, és a vízköpő szökőkútjai is a leghosszabbak. Csak éppen azt nem lehet tudni, hogy a szeles, villamos Dubaiban miért kellett egy olyan építményt emelni, amelynek ellátása (ezt hívják logisztikának) nagyon nehézkes, amely egy törésvonal mentén fekszik, ott, ahol tombolnak a viharok. Kétszer is belénk csapott a villám, volt egy hatalmas, Irán felől kiinduló földrengés és mindenféle szélvihar zúdult ránk - nyilatkozta Mohamed Ali Alabbar, a beruházás mögött álló Emaar Properties elnöke. - A végeredmény azonban jó, gratulálok a létesítmény tervezőinek, építőnek. A tervezést az iszlám építészet ihlette és a sivatag világa inspirálta. Nyolcszáz méter magasból, egy több mint másfél milliárd dolláros épületből másként látszik a világ. A BBC helyi embere szerint a dubai ingatlanfejlesztők egyelőre elégedettek, rövidebb távon nem akarnak újabb beruházásokat - elég lesz nekik megtölteni a tornyot. Az emírségek pedig kalapoznak, hogy kifizessék az adósságot, amely mellesleg még Magyarországon is rontotta a forint árfolyamát. FOTÓ: GEOPIXEL Halál a rajzolóra KÉSSEL ROHAMOZTA MEG egy Szomáliai radikális Kurt Westergaard dániai rajzoló aarhusi otthonát: a karikaturista felkapta ötéves unokáját, bevonult vele egy erődített szobába, és megnyomta a rendőrséget riasztó gombot. A szinte azonnal megérkező rendőrök nem sokat teketóriáztak: térden és vállon lőtték a hadonászó 28 éves támadót, akiről kiderült, hogy szoros kapcsolatban áll a szélsőséges Szomáliai Shabab iszlamista csoporttal. A férfi késsel és egy fejszével felfegyverkezve lépett be Kurt Westergaard otthonába - nem minden motiváltság nélkül: ha megöli a rajzolót, akkor egymillió dollár (nagyjából 200 millió forint) üti a markát. A történet csaknem öt évvel ezelőttre nyúlik vissza. Egy dán író könyvet írt Mohamed prófétáról, és nem talált rajzolót a szöveg illusztrálásához. A Jyllands-Posten nevű dán napilap kulturális főszerkesztője ezért felkért egy tucat karikaturistát: pályázzanak a könyv illusztrálására. A dán rajzolók bajt gyanítottak, ezért nem is rohantak a pályázataikkal. A Jyllands- Posten azonban 2005 szeptember utolsó napján publikálta a humorosnak szánt Mohamed-karikatúrákat - mire kitört a világbotrány. A következő év tavaszának végéig csaknem 140 ember halt meg a nemzetközi zavargások nyomán. Westergaardot a karikatúraharc vezéralakjának tekintették - egyben a szólásszabadság védelmezőjének. A dán karikaturisták humoros, hogy azt ne mondjuk, tragikus és vicces helyzetekben ábrázolták a prófétát. Csaknem két hétig semmi sem történt, majd az iszlám világ megszervezte önmagát. Nagy és hosszú ideig tartó nyomás után a Jyllands-Posten ugyan bocsánatot kért, de az európai sajtó „csak azért is” újranyomtatta a karikatúrákat. A dániai követségeket világszerte megrohamozták, Westergaard illegalitásba vonult, házának ablakait robbanásbiztos üveggel borították, és rendőrségi védelemmel óvták. Nemrégen kijelentette, hogy normális életet szeretne élni, de ez - úgy látszik - nem lehetséges. A késes támadás után megint ismeretlen helyre vitték. Jakob Scharf a dániai titkosszolgálatok egyik vezetője kijelentette, hogy a támadást terrorakciónak tartják - hasonlóan fognak fellépni a jövőben is. A támadót egyszerűen kilőtték, sebei súlyosak, de nem életveszélyesek. Némelyek nevetségesnek tartják, hogy az európai kultúrában megszokott szókimondás és ábrázolás gyakorlatát fegyveres rendőröknek kell védelmezniük egy másik kultúrával szemben. Megengedhetetlen, hogy a muszlim kultúra által páriának vélt személyiség rejtőzködjék saját otthonában művei miatt - miközben a muszlimok senkit sem tűrnek el, aki tőlük eltérő nézeteket vall. A vallási tolerancia nem egyirányú utca - ennek felismerése még sokféle konfliktus forrása lehet. AMIKOR SALMAN RUSHDIE, az indiai származású, Nagy-Britanniában élő írónak megjelent a Sátáni versek című, merőben fikción alapuló műve, a néhai Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője, fatvát - vallási rendeletet, parancsot - adott ki megöletésére. Rushdie azóta sincs biztonságban, a világ pedig azóta vitatkozik a vallási türelmetlenség eltérő foka felett. Az oldalpárt összeállította: A. Fodor György