Szabad Föld, 2011. január-június (67. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-07 / 1. szám
SZÁM SZERINT átlagosan tízből egy esetben sikerül a nemzeti prioritást felvenni a közösségi ügyek napirendjére i több mint 250 hivatalos és informális találkozó Magyarországon, ebből 40 miniszteri szintű, 6 kiemelten fontos 3500-4000 különböző bizottság, munkacsoport és találkozó elnöklése Brüsszelben I legalább 800 fős stáb , akár 80 millió eurós költség I a 8000 szlovén rendezvényből 300-at tartottak az országban , a rekordot Franciaország tartja 190 millió eurós kiadással, még Francia Guyanában is tartottak rendezvényt A hét témája A vidék családi hetilapja ♦ 2011. január 7. répában? Királyi fogadtatás Gödöllő internetes információs oldala új uniós emblémájával nyílik meg: az EU térképe és a 12 csillag melletti szirmokban a város címerállatát ábrázoló Pelikános kút, a királyi kastély és a Világbéke-gong képei. A következő fél évben a város mintegy 40 diplomáciai esemény színhelye lesz, állam- és kormányfők sokaságával, tudósítók százaival. A „magyar Brüsszel” uniós kuncsaftokra vár és hasznot remél. A kastély épületének felújítását már néhány évvel ezelőtt megkezdték, a munkálatok nagy része idén nyárra befejeződött. A mintegy 1,7 milliárdos beruházás nagy részét uniós pályázatból fedezték. Elkészült az a két emelet, ahol a tárgyalások számára biztosítják a szobákat, valamint a tagállamok titkárságait helyezik majd el. Egy újabb turisztikai pályázaton is nyertek egymilliárdot, ebből alakították át három és fél hónap alatt a lovardát tanácsteremmé. A modern bútorok természetesen nem illenek az enteriőrhöz, de az elkövetkezendő hat hónapban a praktikum lesz a fő cél. Épp ezért mindenfelé négynyelvű útjelző táblákat tesznek. Több mint negyven napon zárva tart az épület a látogatók számára, ekkor magas rangú, főként miniszteri találkozókat tartanak szigorú biztonsági előírásokkal. De az év többi napján ugyanúgy megtekinthetik az érdeklődők a múzeumot, mint eddig. Az elnökség óriási reklámértékét a helyiek talán évekig fogják kamatoztatni. Egy ideig a kastélyban nem bontják majd el a helyszínt, így a kiváncsi külhoni akár beülhet abba a székbe is, ahol a miniszterelnöke, államfője ült. A Grassalkovich-kastélyban az utolsó pillanatig lázasan készültek az uniós kuncsaftok fogadására ESZTER OROMÉ. Kis lépés ez az eurózónának, de nagy ugrás Észtország számára - jelentette ki roppant találékonyan Tallinnban Andrus Ansip, Észtország miniszterelnöke január elsején, miután kivett egy euró bankjegyet az éppen kéznél lévő automatából. A kormányfőt körülvevő tömeg diadalittasan kiabált: a parányi Észtország, mind az 1,3 millió lakosával, húsz évvel a függetlensége után, végleg megérkezett Nyugatra. Észtország az első szovjet utódállam, amely Oroszországon kívül már „nyugati” fizetőeszközzel rendelkezik, és csak a harmadik posztkommunista ország Szlovénia és Szlovákia után, amely minden ízében és pénzében Európához tartozik. Észtországban senki sem kételkedik az euró erejében: jöjjön vész és pénzügyi vihar, az észteknek most semmi sem fontosabb az eurónál. Örömest és némi kárörömmel fogják átváltani az oroszországi látogatók rubeljeit. Az év végéig minden bank átváltja majd az észt pénzt euróra, a központi bank pedig korlátlan ideig rendelkezésükre áll. Észtországban balti hidegvérrel hozták meg az áldozatokat, kevés fizetéssel, megszorításokkal, de a többség úgy érzi - megérte. Ők a 17. uniós tagállam, ahol az euró a hivatalos fizetőeszköz. VÉGRE SIKERÜLT eltalálni a Himnusz sorait - legalábbis Herendi Porcelánmanufaktúrában a magyar EU-elnökség tiszteletére készült vázán. A Viktória-motívummal díszített váza egy méter magas, súlya 25 kg. Az alkotás az elnökség időszaka alatt a gödöllői Grassalkovich-kastélyban látható, majd az Európai Unió Tanácsának épületébe kerül. Az összeállítást készítette: A FODOR GYÖRGY, SZABÓ ENIKŐ, VH Fotók: KÁLLAI MÁRTON, NÉMETH ANDRÁS PÉTER, EU KÉPSZOLGÁLAT, MTI, REUTERS JL. HORVÁTH LÁSZLÓ Lehetetlen küldetés Aki ma irigyli Orbán Viktort, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként fél évig rászegeződik a figyelem, az vagy nem mond igazat, vagy ízig-vérig ellendrukker. Pedig jól indultak a dolgok. Mikor a magyar miniszterelnök végigjárta az unió 26 szövetséges tagállamát, mindenütt reményteljesen biztatták, vágjon bele keményen, az ő habitusa talán alkalmas arra, hogy lendítsen a szövetség szekerén. Mert kátyú van a kontinensen is bőven. Görögországot még ki sem mentették a bajból, Írországnak már elkezdték folyósítani a segélyeket. Ki tudja, mikor kerül sor Portugáliára, Spanyolországra, sőt Belgiumra, esetleg Olaszországra is. Európa közös pénze folyamatosan gyengül; a világgazdasági válságból az élenjárók, mint Németország és az északi országok, már vitathatatlanul kikapaszkodtak, ám Dél-Európában és keleten még nem dereng a fény az alagút végén. Mit tehet egy pici ország, ezer sebből vérezve, mint Magyarország ezért az óriási közösségért? Szinte semmit. Csak okos diplomáciai érzékkel próbál közvetíteni, érdekeket egyeztetni, érvelni és közelebb hozni a látszólag távol lévőket. Lehet ezt jól csinálni, jókor szavazásra feltenni kérdéseket, ügyesen kordában tartani a vitákat, nem hagyni elkalandozni azokat, akiknek mindenről csak önmaguk jutnak eszükbe. És lehet rosszul csinálni: nem gyógyítani, hanem elmélyíteni a sebeket, nem a megoldásról beszélni, hanem újabb sérelmeket számba venni. Mi vajon hogy fogjuk csinálni? Csak nem csodával érne fel, ha eredményesen zárnánk a fél évet. Nem volt még soros elnöke az uniónak, akit olyan hevesen támadtak volna hivatalba lépése pillanatában, mint azt Európa teszi a magyar kormánnyal. Akik azt hiszik, hogy csupán egy soha le nem fordított sajtótörvény miatt neveznek egy országot bacilusnak, bűzös luknak, vezetőjéről Európa konzervatív újságjainak is a „vezér” szó, a „diktátor” jut eszébe, az bizonyára nagyon naiv. A multik különadója, a nemzetközi pénzügyi szervezetek eltanácsolása, a válságkezelésre kijelölt magyar út az elfogadhatatlan Európa számára. Furcsa lenne azonban, ha a német kancellár az E.ON nevében emelne szót, a franciák az Alstromért vagy a hollandok az AXA-ért. A gazdasági érdekek igenis diktálnak Náluk nem történhet olyan az üzleti életben, amiről nálunk a magyar kormány dicsőségként beszél. Bár sokféle berendezkedése van a demokráciának, és van, ahol az alkotmánybíróság vajmi kevés szót emelhet, van, ahol a médiatestületeknek van korlátozó szava, egy dolog sehol sem történik meg Európában: hogy a demokrácia kiépített intézményeit bármilyen kormányzati túlsúly esetén is egyik pillanatról a másikra egy politikai erő drasztikusan korlátozza. Kutya nehéz úgy közvetíteni, érvelni vitázó felek között, ha szinte mindenki a közvetítőre acsarog. Ez a pálya, melyen elindulunk és fél éven keresztül haladunk.