Szabad Föld, 2012. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-06 / 1. szám

4 Mozaik Garas Dezső (1934-2011) Szilveszter előtt, 77 éves korában, családja körében hunyt el Garas Dezső, Jászai Mari- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze. Pótolha­tatlan, egyszeri zseni volt, film- és színházi szerepei felsorolhatatlanok. Játszott a Nemzetiben, a Madách­­ban, a 25. Színházban, a Népszínházban, a szolnoki Szigligeti Színházban, a Művész Színházban, a Katoná­ban, a Vígben, sőt nemcsak játszott, hanem rendezett is. Az utolsó előadása 2011. december 20-án volt, amikor Törőcsik Mari kérésére még eljátszotta az apa szerepét Fejes Endre-Presser Gábor Jó estét nyár, jó estét szerelem című darabjában. Filmen először a Makk Károly rendezte, 1954-ben készült Liliomfiban játszott, az ifjú Schnapsot alakította, utolsó filmes szerepe Frici megformálása volt a 2011-ben készült Világjobbítók című tévéfilmben. 2011 decemberében jelentette be, hogy visszavonul a színpadtól, ám döntését nem hozták nyilvánosságra. Hosszú vesebetegség után, december 30-án hunyt el, álmában érte a halál. A Nemzeti Szín­ház saját halottjának tekinti. ÖSSZEFOGÁS? Eddig mindössze 151 millió forint gyűlt össze az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba, a befizetők között mindössze tíz képviselő található. Közülük első helyen Surján László, a Fi­desz-KDNP európai parlamenti képviselője áll, aki 16 ezer eurót adott hónapokkal ezelőtt, ami akkor 4,3 millió forintot ért. A második Selmeczi Gabriel­la, a Fidesz szóvivője 2 millióval. Navracsics Tibor és Matolcsy György miniszterek egy-egy havi bruttó bérüket adták. Schmitt Pál köztársasági elnök ha­sonlóan, ami nettó bő egymillió forintot jelent. Rogán Antal belvárosi polgármester 100 ezret adott. Minek ide bíróság? Av i­s vörösiszap-katasztrófa miatt számos büntető és polgári per zajlik a bíróságok előtt, s miközben még ezek egyike sem jutott olyan stádium­ba, hogy bármelyik bíróság a jogalap tekin­tetében döntést tudna hozni, folytatódik a nyilatkozatháború, a különféle szakértői jelentések nyilvánosságra hozatala. Egy ilyennek köszönhetően hozott például tavaly szeptemberben a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség egy, a magyar jogtör­ténetben ismeretlen mértékű határozatot, amikor is 135 milliárd forintos bírságot szabott ki a felügyelőség által tettesnek kikiáltott Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-re. Holott még csak az sem tisztázódott, hogy mi volt az oka a katasztrófának. (Azt most hagyjuk, hogy nincs az a magyar cég, amely képes lenne kifizetni egy ilyen nagyságú összeget.) Illés Zoltán környezetvédelmi államtit­kár a közelmúltban ismét magára vállalta a döntőbíró szerepét, amikor egy újabb szakértői véleményre hivatkozva kijelen­tette: a kiszakadt tízes tározót túltöltötték, ami miatt sokkal nagyobb nyomás neheze­­­dett a falakra, s ez okozta a tragé­­­­­­diát. Az államtitkár véleménye sze­rint a Mal tulajdonosai egyébként nem is akarták folytatni a cég tevékeny­ségét 2011. február 28. után, amikor is le­járt a környezetvédelmi engedélyük, hi­szen 2010. október 4-ig - a katasztrófa időpontjáig - nem kértek újabb engedélyt a cég tevékenységének folytatására. A talaj átnedvesedése és a tározó túltöltése együtt okozhatta a katasztrófát, ami nem termé­szeti jelenség, hanem a Mal tevékenységé­ből származik, ezért egyértelműen a cég a felelős - összegezte vádjait az államtitkár. Mindezt sajtótájékoztatón cáfolta a Mal vezérigazgatója. Bakonyi Zoltán bemutatta az újságíróknak a zöldhatóság 2006-ban kiadott engedélyét, amely tartalmazza, hogy a következő engedélykérelmet 2010. október 30-ig kell benyújtani, vagyis októ­ber 4-ig ezért nem kellett azt beadniuk. Leszögezte: a Mal hosszú távú terveit a tragédiát megelőzően elkezdett beruházá­sok is igazolják, a cég 1,7 milliárd forintot költött a halimbai mélyművelésű bányájá­nak bővítésére, amit egyébként a zöldha­tóság 2010. szeptember 29-én ellenőrzött is, a bánya 2014-16-ig biztosítja a nyers­anyagellátást. A vezérigazgató cáfolta az államtitkár­nak azt az állítását is, miszerint az átszakadt X-es tározót túltöltötték. Bemutatta a zöld­hatóság határozatát, miszerint a helyszíni mérések során 215,5 méter tengerszint fe­letti magasságot vettek alapul a bírság számításához, miközben ugyan a hatóság szerint a kazetta megengedett töltési szintje 216,0 méter volt. Viszont más szakértői vélemények még azt igazolják, hogy a zagytározót körülvevő vízzáró résfal meg­építése gyorsította azt a fizikai-kémiai je­lenséget, amelynek köszönhetően a gát sarka alatti agyag szilárdsága csökkent, és a meggyengült talajon álló létesítmény tönk­rement. Ennek a résfalnak a megépítését pedig éppen a hatóságok írták elő a cégnek, azok a hatóságok, amelyek nyilván nem ismerték ezt a fizikai-kémiai jelenséget. Bakonyi Zoltán hangsúlyozta, hogy a felelősség megállapítása a bíróság feladata, az államtitkár kijelentései pedig veszélyez­tetik a cég működését és hatezer ember munkahelyét. (n. sz. g.) Újévi babák. Ahogy ez lenni szokott, az idei esztendőben is rögzítették vidéken és a fővárosban is, kik látták meg a napvilágot 2012-ben legelőször. Korábban ők voltak az AB-bébik, akik a nagynevű biztosítótól kaptak komoly születésnapi ajándékot, ez most elmaradt, igaz, már AB sincs... Viszont továbbra is vannak újévi babák! Baloldalt a békéscsabai Bakó Tímea látható, mellette kisfia, Bábel Vince, aki 2012 első percében jött világra 3250 grammal és 49 centiméteres „magassággal". Jobb oldali képünkön pedig az első fővárosi újszülött, Golcs Józsefné kisfia, Levente szundikál. A családban ő a második baba, 3270 grammal és 54 centiméterrel, éjfél után 52 perccel érkezett a világra. Strasbourgba megy a nyugdíjtörvény A­z Alkotmánybíróság (Ab) idei utolsó ülé­sén sem született döntés a magánnyug­­díjvagyont érintő törvényről. A parlament tavalyi utolsó üléseinek egyikén a leginkább kifogásolt paragrafusokat - például azt, amely szerint, akik 2011. január 31-ig nem nyilatkoz­tak arról, hogy a pénztáraknál maradnak, automatikusan átkerülnek az állami rendszer­be, azok viszont, akik maradtak, 2011 decem­berétől nem szereznek jogosultságot, annak ellenére, hogy munkáltatójuk eddig 24 százalé­kos nyugdíjjárulékot fizetett utánuk minden hónapban - ugyan megváltoztatta, viszont kimondták, hogy a magánnyugdíjpénztárak eddigi bevételét jelentő pénztári tagdíj (aminek az alapját a kasszatagok béréből levont 10 szá­zalékos járulék képezte) megszűnik, és az egyé­ni nyugdíjjárulék már csak az állami nyugdíj­alapnak fizethető be. Ezzel, mellesleg, halálra ítélték a magánnyugdíjpénztárakat. Ennek elle­nére az Ab ítélkezhetett volna a törvényről, mert a módosítást az államfő még nem írta alá. Az Alkotmánybíróság közel egy éve foglal­kozik a magánnyugdíjvagyont érintő törvényi rendelkezésekkel. Az Ab-hoz több száz bead­vány érkezett a törvény alkotmányosságának vizsgálatát kérve, s a testület már a nyári dön­tési szünet előtt tárgyalt egy határozattervezet­ről, amely kilátásba helyezte a fentebb idézett, legigazságtalanabb passzusok megsemmisíté­sét. A tervezetet öt alkalommal tárgyalta az Alkotmánybíróság - kétszer még a régi létszá­mú Ab, majd október-november-decemberben a Fidesz-KDNP által jelölt öt bírával kiegészí­tett testület -, de azóta sem hozott döntést. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke úgy véli, hogy ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet, ennek elmaradását személyes kudarcként élte meg. (További alkotmánybírósági információk a 7. és a 10. oldalon.) (munkatársunktól) 2012. január 6. ♦ A vidék családi hetilapja NÉGY- ÉS ÖTNAPOS ÜNNEPEK. A Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletben szabályozta a 2012-es ünnepnapok és munkaszüneti napok körüli munkarendet. Március 15. csütörtökre esik, az utána következő péntek pihenőnap­nak számít, így az ünnepnap négyna­posra duzzad. (A kimaradt pénteket március 24-én, szombaton kell majd ledolgozni.) Mivel május 1-je keddre esik, az előtte levő hétfőt ugyancsak pihenőnapnak nyilvánították, vagyis a hétvégével együtt ismét négy napot tölthetünk otthon. (Ezt a hétfőt április 21-én, szombaton kell pótolnunk.) Április 9-én lesz húsvéthétfő, május 28-án pedig pünkösdhétfő, ezek, ha nem is négy-, de háromnapos, hosszú hétvégét jelen­tenek. Az augusztus 20-i ünnep hétfői napra esik, így itt is háromnapos hétvégére számíthatunk. Október 23. viszont megint négynapos pihenőt jelent, hiszen az ünnep egy keddi napra esik. (A felszabadult hétfőt ok­tóber 27-én dolgozzuk le.) Minden­szentek, vagyis a halottak napja no­vember elseje, csütörtök. A pénteket ismét kiadják, így ez is négynapos pihenő lesz. (Ezt a pénteket novem­ber 10-én, szombaton kell majd le­dolgozni.) A karácsony pedig 2012- ben ötnapos ünneppé növi ki magát! Hiszen december 25. keddre, míg de­cember 26. szerdára esik, de mivel 24-én sem kell dolgozni, az előtte lévő szombat-vasárnappal ötnapos lesz a karácsonyi ünnep. (A szabad­dá vált hétfőt december 15-én dol­gozzuk le.) Hab a tortán, hogy szintén hétfői napra esik december 31., ami szintén pihenőnap lesz. Vagyis ismét négy­napos hétvégével búcsúztatjuk 2012- t és köszöntjük 2013-at. (Igaz, ezért cserébe január 5-én, szombaton dol­gozni fogunk.)

Next