Szabad Föld, 2013. január-június (69. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-04 / 1. szám
Krónika MOTORRA NEM KELL MŰSZAKI. A gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatának uniós szabályozásáról fogadtak el általános tételeket az év végén Brüsszelben az EU-tagországok közlekedési miniszterei. Megállapodtak, hogy a személyautókat továbbra is a forgalomba helyezés után négy évvel, utána kétévente kell majd vizsgáztatni, de az új szövegváltozat a korábbi tervekhez képest szűkebb járműkörre terjed ki. A javaslat már nem tartalmazza a könnyű utánfutók, a motorkerékpárok, a segédmotoros kerékpárok, a mopedek és a quadok műszakivizsga-kötelezettségét. Az Európai Bizottság ugyan korábban úgy gondolta, hogy a személygépkocsik időszakos megvizsgálása négy évvel az első nyilvántartásba vétel után, azután két év múlva, majd évente történjen - ez lett volna az úgynevezett „4-2-1-es séma", ezzel szemben továbbra is érvényben marad a jelenlegi, „4-2-2-es séma”". Ugyanakkor megengedik, hogy a tagállamok akár szigorúbb rendelkezéseket is alkalmazzanak. (csg) Parlamenti szappanoperák Formai okokra hivatkozva - visszamenőleges hatállyal - megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek nagyobb részét. A testület - Szabó Máté ombudsman kezdeményezésére - úgy találta, az alaptörvény csak arra hatalmazta fel a parlamentet, hogy az átmenetről rendelkezzen, de a kormánypárt ennél jóval tovább ment, és lényegében tovább írta az alaptörvényt, ami „súlyos eljárási szabályszegés". „Az Alkotmánybíróság döntését követően az alkotmányozó feladata és felelőssége a részleges megsemmisítés utáni helyzet tisztázása. Az Országgyűlés köteles egyértelmű és világos jogi helyzetet teremteni” - áll a határozatban. A parlamentnek e szerint felül kell vizsgálnia a megsemmisített rendelkezéseket, és döntenie kell arról, hogy ezek közül melyeket kell újra szabályozni. (Valamennyi megsemmisített rendelkezést itt nincs módunk felsorolni.) Rogán Antal, a Fidesz parlamenti csoportjának vezetője és az alaptörvény egyik atyjának tartott Szájer József EP-képviselő válaszul bejelentette: semmi baj, a megsemmisített részeket februárban beemelik az alaptörvénybe, amivel már majd nem tud mit kezdeni az Alkotmánybíróság... Fia lehet, tovább bonyolódik a választási törvény sorsát kísérő parlamenti szappanopera is. Az Ab ugyan még nem döntött a választási eljárási törvényről, amelyet Áder János köztársasági elnök küldött előzetes normakontrollra a testülethez, amelynek 30 napja van a döntésre, a határidő január 5-én jár le. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről hozott megsemmisítő döntés növeli az esélyét annak, hogy az előzetes regisztrációt bevezető törvényt is alkotmányellenesnek találják, hiszen már nincs olyan alaptörvényi előírás, amely megalapozná a feliratkozást. Sajtóhírek szerint a kormányzati kommunikáció már karácsony előtt arra készült, hogy az Ab akár a két ünnep között megsemmisíti a választási törvényt is, ezért már ekkor megkezdődött a kommunikációs stáb felkészítése a várható bejelentésre. (noszlopi) 2013. január 4. ♦ A vidék családi hetilapja A postás még többször csenget Januártól a Magyar Posta kézbesítői olvassák le az Elmű-ÉMÁSZ csoporthoz tartozó villanyórákat. Az együttműködés több szempontból is előnyös a felek számára, hiszen a Magyar Posta a leolvasási tevékenységgel bővíteni tudja szolgáltatásainak körét, az Elmű-ÉMÁSZ pedig a postában olyan partnerre talált, amelyik élvezi a lakosság bizalmát, jelentős helyismerettel, megbízható logisztikai hálózattal rendelkezik. A postások havi és éves rendszerességgel végzik új munkájukat. A leolvasások száma milliós nagyságrendű, és a későbbiekben a lakosság számára az elektronikus számlázás és nyilvántartás rendszerének bevezetését is szolgálhatja. A kézbesítők ezért a tevékenységért pluszjuttatást kapnak. A posta új termékekkel készül a jövő évben induló liberalizációra: legutóbb a Mollal arról állapodtak meg, hogy PostaPontokat alakítanak ki 55 Moltöltőállomáson, ahol a csomagküldemények átvételére lesz lehetőség. (Munkatársunktól) FOTÓ: VAJNAI ATTILA, FACEBOOK AZ ÉV LEGSZOMORÚBB FOTÓJA. A kép 2012. december 24-én, karácsony napján készült Budapesten, a Blaha Lujza téren. Évek óta osztanak itt meleg ételt a magyarországi Krisna-tudatú hívők az utcán élőknek, illetve mindenkinek, aki rászorul. Ételért még soha nem álltak ennyien sorba a rendszerváltás óta Magyarországon; egyetlen fotóra rá sem fértek... FORRÓ TETŐK. Hetek óta termelik a villamos energiát, fényt és meleget azok a napelemek, melyeket az ózdi kórház épületeinek tetejére az elmúlt hónapokban feltelepítettek. A környezettudatosság mellett gazdaságossági szempontból is fontos volt a 185 millió forintos beruházás. A szakemberek a mostani energiaárak mellett mintegy 9 évre becsülik az alternatív energiára váltás költségeinek a megtérülését. A beruházást az Európai Unió 130 millió forinttal támogatta, a fejlesztés további önrészét a kórház vállalta. K. G. Zubbonyra érett! Az ember újból meg újból megbizonyosodik az örök igazságról: nagy az isten állatkertje. Mert mi történt most is Debrecenben? Egy autós, hogy ne kelljen nagyot kerülnie, a sínekre fektetett deszkán akart átmenni a túloldalra, de az leszakadt persze, a kocsi pedig a nyílt vasúti pályán rekedt. Normális ember ilyenkor pánikba esik, és szalad fihoz-fához, hogy minél hamarabb leráncigálják a sínekről az autót. Nem úgy a mi debreceni alakunk: egyáltalán nem törte magát, hogy kiszabadítsák a kocsit. Csupán akkor elevenedett meg kicsit, mikor megérkeztek a vasutasok, hogy speciális szerszámokkal kiemeljék a sínek közé szorult autót. Ha már emelik, tegyék a túlsó oldalra, ne kelljen mégiscsak olyan nagyot kerülnie, mondta emberünk, a vasutasok megdöbbenten meredtek rá, de végül csupán annyit kérdeztek: és mi lett volna, ha jön a vonat? Hadd jöjjön, vonta meg a vállát az autós, hiszen úgy sincs a kocsin érvényes műszaki. És látszott rajta, tényleg ilyen hülye: meg sem fordult a fejében, hogy esetleg ki is siklathatta volna a vonatot. Hát, van dolguk az elmeorvosoknak... B. G. Ünnepi hétköznapok Tavaly három háromnapos és hat négynapos hétvégének is örülhettünk, míg idén csak kétszer, augusztus 20-án, Szent István és az államalapítás ünnepén, valamint karácsonykor lazíthatunk hosszú hétvégéken. De nem kell aggódni, 2013-ban így is bőven jutnak hétköznapjainkra ünnepek. Az elsőn már túl is vagyunk: január elseje keddre esett. Itt sorakoznak a többiek: március 15., péntek; április 1., húsvéthétfő; május 1., szerda; május 20., pünkösdhétfő; október 23., szerda; november 1., péntek. Mivel augusztus 20. idén keddre jut, a hétfői augusztus 19-ét a hónap 24. napján, szombaton kell majd ledolgozni, a szintén keddre eső szenteste napját pedig a hónap elején, december 7-én pótoljuk. December 21-én, szombaton szintén munkanap lesz, cserébe viszont december 27. is szünnap, így karácsonykor hatnapos(!) munkaszünet lesz. Elemzők szerint egy munkanap 150 milliárd forinttal járul hozzá a bruttó nemzeti termékhez (GDP), de mivel a „pótnapokon” sokan rövidített munkaidőben dolgoznak vagy szabadságot vesznek ki, ezek a munkanapok, így velük a termelés is kiesik. VÁLASZTHATNAK A Budapesti Közlekedési Központ január 1-jétől egyszerűsítette a teljes árú arcképes bérletek használatát: vásárlóik tetszőlegesen választhatnak, hogy továbbra is arcképes bérletigazolványt váltanak és tartanak maguknál, vagy személyazonosító igazolványukkal, illetve kártyaformátumú jogosítványukkal igazolják magukat. Ha így döntenek, akkor a bérletszelvényre ennek a választott igazolványnak a számát kell felírni. Amennyiben az utas mégsem szeretné fényképes igazolványát felmutatni az ellenőrzéskor, bérletigazolvány kiváltására továbbra is módja lesz. Fontos azonban, hogy a felsorolt igazolványok közül csak annak az egynek a száma szerepeljen a bérletszelvényen, amit ellenőrzéskor fel is tudnak mutatni! Borbélylesen izgalmasnak ígérkezik az év első néhány hónapja a kereskedők, szolgáltatók, vagyis a pénztárgéppel rendelkezők számára. Áprilistól ugyanis munkába lendül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új, mintegy 5 milliárd forintba kerülő számítógépközpontja, amely közvetlen kapcsolatban áll majd az üzletekben található mintegy 400 ezer pénztárgéppel. Eddig, mondjuk, ez érthető. Az már kevésbé, hogy például ki fizeti a boltok pénztárgépeinek cseréjét, átállítását? Gépenként egy minimális, 100 ezer forintos költséggel számolva, nagyjából 40 milliárd forintról beszélünk! (És egyáltalán: hol van ennyi gép?!) Ugyancsak nem tudni, hogy ahol valamilyen ok miatt nincs internetlefedettség, ott miként lép kapcsolatba a pénztárgép a NAV-val? Aztán azon is mosolyogtak egyet a boltosok, hogy eddig sem azokkal a bevételekkel lehetett sunyiskodni, amit beütöttek a pénztárgépekbe, hanem azokkal, amelyek be se kerültek a masinába... Erre viszont határozott választ ad az új rendszer, ami arra is alkalmas lesz, hogy mondjuk egy fodrászüzlet előtt üldögélő revizor a saját kisszámítógépéről figyelheti, hogy amikor új fizurájával kilép az ajtón a vásárló, csenget-e a pénztárgép. Ez a rendszer Grúziában, Azerbajdzsánban és Bulgáriában működik. És nagyobb dicsőségünkre, áprilistól, nálunk. (szűcs)